terray.hu/családtörténet

 

 Sipos III. Béla: A Terray családfa

A Terray családfa

A1. Terray György I. (*1666. k.-†Ránk, 1740.) Ránkon volt tanító 1704-1740.

        B1. Terray György II. (*1693.-†Ránk, 1754.) Θ Mikula Dorottya.[1] 1718. k. Alsó-felső

Tőkésen,[2] 1720-1740, majd Ránkon volt tanító 1740-1754[3], 1740-ben vette át apja halála után az üresedésben levő hivatáshelyét, a katedrát.

[Mikula Dorottya apja Mikula Miklós.]

C1. Terray György III.[4] (*Alsó-felső Tőkés, 1720.-†Oláhpataki, 1772. július 13.

Temették Rédova, 1772. szeptember 6.) Θ Markovics[5] Ráhel (*Dobsina, 1727. május 2.-†Rédova, 1770. augusztus 7.) Θ Rédova, 1746. június 7. 1746. január 29. Terray György (Georgio Terray) helyi tanító (praeceptore loci) személyes (coram me) első aláírása a rédovai evangélikus egyház presbiteri jegyzőkönyvében 1744. augusztus 6-án még Schmal Mihály (Θ Sztehlo Mária, Rédova, 1743. január 21.) volt a tanító Rédován. 1733 és 1750 között Schmal András volt a jegyző (notarius). Terray György tehát 26 évesen 1745-ben került Rédovára tanítónak. Terray György aláírása a rédovai jegyzőkönyvekben utoljára 1761 szeptember 29-én volt megtalálható, az 1763 június 14-ki jegyzőkönyvben már nem. 1763. január 4-én viszont még keresztelt mint rédovai evangélikus tanító. 1764. szeptember 13-án is keresztelt, mint rédovai tanító és jegyző (notarius). Zsuzsanna leányát 1766. június 4-én Rédován keresztelték.  1766. július 1-én, mint rédovai tanító keresztszülő. 1766-tól Oláhpatakban volt rektor, iskolaigazgató haláláig 1772-ig.[6] Rédova, 1769. augusztus 13. keresztanya Markovics Ráhel Oláhpatakon élő Terray György felesége. Schmal Mihály 1748-1766 között a rédovai iskola igazgatója volt.

Rezik János írta: [7]" – „idem factum esse scio Humanissimo et Doctissimo Georgio Terray felici Georgio Terray Rectoris Olach-Patakiensis Patri, qui in Felső et Alsó Tőkés possesionibus in Inclyto Comitatu Abaulyváriensi. Rectoris officio, sub compluribus Romano Catholicis Plebanis fungebantur (az áthúzott rész ott is áthúzva) existensibus germanice Ober und Unter = Beckseyffen dictis remoto Lutherano Pastore, cum 4. Plebanis Romano Catholicis serviverat." Terray Barnabás kiegészítése, aki ezt a forrást[8] megtalálta. "Egy kis magyarázat a szöveghez: Rezik János a nevezetesebb evangélikus iskolákat sorolja fel és a Rózsahegyi gimnáziumnál írja, hogy ott a tanító még akkor is helyben maradt, mikor a községbe katolikus plébános jött, mint az Terray Györggyel az oláhpataki tudós rektor apjával Alsó és felső Tőkésen történt."  [Markovics Ráhel szülei Markovics István[9] (*Radvány, 1693. december 29.-†Dobsina, 1749. június 24[10].) 1715-ben Dobsinán orgonistának választották és 34 évig, haláláig itt dolgozott és élt.[11] Θ Jöstelin Judit (-†Dobsina, 1745.) Dobsina, 1716. június 7.]  1716. június 7.

D1. Terray János. (*Rédova, 1747. június 8.[12]-†Alsósztregova, 1793.) Θ Goldpelger Mária.

(*1761.-†Ránk, 1831. december 4.) Goldpelger Mária. 2. Θ Balun János. 1793. után. [Balun János apja Balun György] Terray János ág. evangélikus lelkész volt. 1766. december 30-án Rédovában keresztszülő, tehát ekkor még Rédovában élt. 1773-ban fél évig a szászországi Jénában tanult.[13] Előbb Zólyomban Osztrolukán (Zólyom vm.), majd Alsósztregován volt pap és tanító. Itt Madách Imre apját a szintén Madách Imrét tanította latin és magyar nyelvre. Hosszú és súlyos betegségben halt meg ott 1793-ban. Síremléke, amit 1843-1849 között Terray Károly még látott, jó karban volt. Idősebb Ostermann József Alsó Sztregován volt ág. ev. lelkész 1793-tól, Terray János után.

                          E1. Terray György.

 E2. Terray Mária.

D2. Terray András. (*Rédova, 1748. november 30.[14]-†Rédova, 1751. április 16.[15])

                 D3. Terray Mária. (*Rédova, 1750. december 13.[16]-) Θ Olbrich Mátyás I.

Rédova, 1771. január 15. 1764. szeptember 17-én Terray Mária, Terray György leánya, hajadon keresztanya Rédován.

[Olbrich Mátyás szülei Olbrich János Θ M. Anna.]

E1. Olbrich Mária. (*Rozsnyó, 1772. június 1.-†csecsemő korában)

E2. Olbrich Mátyás II. (*Rozsnyó, 1776. január 23.-)

E3. Olbrich János I. (*Rozsnyó, 1778. augusztus 25.-†1782. előtt.)

E4. Olbrich János II. (*Rozsnyó, 1782. április 28.-†csecsemő korában)

E5. Olbrich Zsuzsanna. (*Rozsnyó, 1785. október 9.-)

                  D4. Terray Ráhel. (*Rédova, 1755. június 22.-) Q Wandrák György.

                           Oláhpatak, 1774. október 18.

                        E1. Wandrák Zsuzsanna. (*Oláhpatak, 1778. február 24.-)

                        E2. Wandrák Mária. (*Oláhpatak, 1780. március 20.-)

                        E3. Wandrák János. (*Oláhpatak, 1785. május 17.-)

                        E4. Wandrák Mátyás. (*Oláhpatak, 1789. március 24.-†csecsemő korában)

                  D5. Terray György IV. (*Rédova, 1757. november 14.-†Rédova, 1760. december 12.)

                  D6. Terray István. (*Rédova, 1760. május 13.[17]-†Rédova, 1761. december 1.[18])

                  D7. Terray Zsuzsanna. (*Rédova, 1766. június 4.[19]-)

              C2. Terray Anna. (*Alsó-felső Tőkés, 1721.-†Rédová, 1800. április 11[20].) Θ Vallko Mihály

Rédova, 1750. január 13. [21] 1751. január 15. Terray Anna[22] keresztszülő.

                   D1. Wallko Mária. (*1753.-) Θ Gerenskat András (*1748.-).

                          Rédova, 1771. november 26.

                        [Gerenskat András szülei Gerenskat János Θ M. Mária.]

                  D2. Wallko János.(*1756.-†Rédova, 1809. március 27.) Cipész (sartor) Θ Kowats

                          Mária. (*1760.-) Rédova, 1778.

                         [Kowats Mária szülei Kowats István Θ Gotser Mária.]

             C3. Terray Márton. (*Alsó-felső Tőkés, 1723.-†Ránk, 1808. június 12.[23]) 1. Θ Soltisz

Ilona. (*1730.-†Ránk, 1808. március 22.) Ránk. 1746. k. 2. Q Moszey Ilona. Ránk, 1748. k. Az első két gyermek anyja Soltisz Ilona. A harmadik és negyedik gyermek anyja Moszey Ilona. Terray Márton 1754-1798 között kántor és tanító, iskolaigazgató volt, továbbá keresztelt is Ránkon.[24]           

D1. Terray János I. (*Ránk, 1750.-†1835. előtt.[25]) Θ Schuschta Erzsébet. (*1757.-†

      Ránk, 1835. április 19.) 1775. k. [26]

                             E1. Terray János II. (*Ránk, 1783. március 7.-†1792. előtt.)

E2. Terray Mária. (*Ránk, 1785. január 28.-)

E3. Terray György I. (*Ránk, 1787. május 1.-) Ránkon evangélikus pap és tanító

       volt.

       F1. Terray György II. (*Kecerpeklén, 1826. július 9.-†Kecerkosztolán, 1873.

augusztus 6.[27]) Θ Hudák Mária. Kassa, 1858. k. Ránk majd Sárosófalu.[28] 1858. k. Kolozsváron gazdasági iskolát végzett, Vizimolnár. 1864-ben Bolyáron is bérelt vizimalmot.

                                   G1. Terray Gyula. (*1859. február-†1859. április 11.)

                                   G2. Terray Viktória. (*1862. szeptember-†Bollyár, 1863. május 2.)

       G3. Terray István I. (*Ránk, Bollyár, 1864. november 2. [29]-†Losonc, 1953.)

Q Örtel Ida (*Krizba, Brassó mellett, 1873.-1937. február 27.) Tanulmányait az Eperjesi Kollégiumban 1884-ben fejezte be, jó minősítéssel, vallástanító lett. Aszód 1885-ben, Vác 1886-ban, Türkös, (Brassó mellett 1886[30]-1902 között,[31] utódja Zimányi Kálmán volt) állomások után Kuntaplocán (Gömörben) volt hosszú ideig tanító, s ott is ment nyugdíjba 1927-ben, és Losoncra költözött. 1911-ben „a Gömör-Kishont vármegye területén működő s a magyar nyelv sikeres tanítása körül legtöbb érdemeket szerzett néptanítók közül a vármegye törvényhatósági bizottsága az általa kezelt alapítványokból, Pogány István kir. tanfelügyelő javaslata alapján, a következő néptanítóknak adományozott jutalmat: …Terray István kúntapolczai ág. ev. tanítónak 100 koronát.”[32] 1906-ban Kúntapolcán volt tanító 1000 korona fizetéssel.

              H1. Terray Jolán. (Tükrös, 1895. k.-)

              H2. Terray Margit. (Tükrös, 1897.)

              H3. Terray István II. (Tükrös, 1899.-)

     G4. Terray Anna, Paulina. (*Ránk, Bollyár, 1866. augusztus 26.[33]-) Q

             Marcaly János. 

             H1. Marcaly Ilona. USA-ban nyelvtanárnő volt. Férje újságíró volt.

             H2. Marcaly Anna. Q Forgács N.

             H3. Marcaly Viktória.

     G5. Terray János, Boldizsár. (*Sárosófalú, Kosztolyán, 1869. január 5.[34]-)

             USA-ba vándorolt ki. Fiatalon meghalt.

     G6. Terray György II. (*Sárosófalú, Kosztolyán, 1871. április 22. [35]-†1949.)

USA-ba vándorolt ki. 1918-ban Pittsburgban Ő írta alá a Masaryk féle egyezményt,[36] Jól játszó kántor volt. Nem nősült meg.

                            E4. Terray András. (*Ránk, 1792. május 31.-)

                     D2. Terray Anna. (*Ránk, 1754.-†Ránk, 1814. december 13.) 1. Θ Biács András[37] [38].

(*1756.-†Ránk, 1794.  július 17.[39]) Ránk. 1780. február 6. [40]. 2. Q Kostkas János. Ránk. 1797. január 22.[41]

                            [Kostkas János szülei Kostkas István és M. Anna]

                             E1. Biács János I. (*Ránk, 1781. január 21.-†1783. január 18.)

                             E2. Biács György. (*Ránk, 1784. február 21.-)

          E3. Biács János II. (*Ránk, 1788. augusztus 6.-†Ránk, 1807. április 27.)

          E4. Biács István. (*Ránk, 1792. május 15.-†Ránk, 1795. augusztus 15.)

                     D3. Terray Erzsébet. (*Ránk, 1756. október 18.-)

                     D4. Terray Zsuzsanna. (*Ránk, 1758. október 1.-)

 C4. Terray András. (*Alsó-felső Tőkés, 1733.-†Rédova, 1812. november 15.[42]) Θ

Leporini Mária. (*1738.-†Rédova, 1820. február 6.[43]) Rédova, 1762. 1768. május Terray András baromfihizlaló (fartor) keresztszülő. Terray András neve mint adományozó említve van a rédovai presbiteri jegyző könyvekben (pro memoria, emlékezés végett) 1763-ban és 1768-ban, 1763. április 30-án keresztszülő, mint idősebb atyafi vagy rokon (natu frater) foglalkozása rédovai tanító.

[Leporini Mária szülei Leporini Pál. (*1718. k.-†1764-1789.) Θ Garany Zsuzsanna. (*1726.-†Rédova, 1790. január 7.[44]) Rédován éltek.] Leporini Pál keresztszülő volt 1745. augusztus [45], 1750. október 5. 1750 után a redovai anyakönyvekben már nem találtam bejegyzést Leporini Pálról, így nem ismert, hogy mikor halt meg, felesége Garany Zsuzsanna amikor meghalt már özvegy volt 1790-ben. (S. B.) Folytatás a Leporini család.

                     D1. Terray András II. (*Rédova, 1764. december 3.[46]-) Θ Lipták Anna.

Rédova, 1790. november 16.[47]-) [Lipták Anna szülei Lipták János Θ Palaszko Mária. (*Rédova, 1754. július 14.-†Rédova, 1809. július 1.) Pallaszko Mária szülei Pallaszko Vencel Θ Sztehlo Anna.]

E1. Terray Mária I. (*Rédova, 1792. április 30.[48]-†Rédova, 1792. május 1.)

E2. Terray Mária II. (*Rédova, 1793. október 8. [49]-†meghalt ifjan.)

E3. Terray Zsuzsanna. (*Rédova, 1796. április 3.[50]-) Θ Szenkó Tamás II.

      (*Rédova, 1794. január 17.-) Rédova, 1814. november 15.

     [Szenko Tamás II. szülei Szenko Tamás I. Θ Nyemecz Zsuzsanna.[51]]

F1. Szenkó János. (*Rédova, 1816. október 6.-)

F2. Szenkó Zsuzsanna. (*Rédova, 1819. június 25.-)

F3. Szenkó Tamás III. (*Rédova, 1825. január 10.-†fiatalon.) András ikertest-

      vére.

F4. Szenkó András. (*Rédova, 1825. január 10.-) Tamás ikertestvére.

F5. Szenkó Anna. (*Rédova, 1827. szeptember 21.-†meghalt ifjan)

F6. Szenkó Tamás IV. (*Rédova, 1831. február 1.-) Q Strebka Mária.

      G1. Szenkó Tamás V. (*Rédova, 1869.-) Q Perte Mária. (*1877.-)

Rédova, 1894. november 19. Földészek. [Perte Mária szülei Strebka Perte András és Teslár Zsuzsanna.]

F7. Szenkó György. (*Rédova, 1834. május 6.-)

E4. Terray Mihály. (*Rédova, 1798. szeptember 28.[52]-†Rédova, 1858. augusztus

      12.) Θ Garany Katalin. Rédova, 1825. november 21. Földész.

  [Garany Katalin szülei Garany András Θ Berger Katalin]

       F1. Terray Zsuzsanna. (*Rédova, 1826. október 19.[53]-†Rédova, 1867.

              augusztus 4.)

       F2. Terray Anna. (*Rédova, 1829. január 25.[54]-)

E5. Terray Zsófia. (*Rédova, 1801. március 24.[55]-1870. december 6.) Θ Urbán

      András I. (*Rédova, 1795. november 3.-) Rédova, 1820. november 9.

[Urbán András I. szülei Urbán Mihály Θ Tesslar Zsuzsanna]

F1. Urbán Zsuzsanna I. (*Rédova, 1823. november 9.-

      †Rédova, 1823. december 23.)

F2. Urbán András II. (*Rédova, 1825. április 8.-†fiatalon)

F3. Urbán András III. (*Rédova, 1826. július 2.-†Rédova, 1907. június 16.)

F4. Urbán Mihály. (*Rédova, 1829. május 31.-)

F5. Urbán Zsuzsanna II. (*Rédova, 1832. május 5.-

      †Rédova, 1834. október 29.)

F6. Urbán Mária. (*Rédova, 1835. december 31.-

F7. Urbán János. (*Rédova, 1838. április 6.-) Q 1. Q N. N. 2. Q Kacsala

       Zsuzsanna, özvegy. (*1852.-) Rédova, 1888. november 12.[56]

      [Kacsala Zsuzsanna szülei Kacsala András Q Lipták Zsófia. ]

F8. Urbán György. (*Rédova, 1841. február 21.-)

F9. Urbán Zsuzsanna. (*Rédova, 1844. január 6.-†Rédova, 1916. augusztus 2.)

   E6. Terray András III. (*Rédova, 1808. június 3.[57]-†Rédova, 1808. július 22.)

        Ikrek.

E7. Terray János I. (*Rédova, 1808. június 3.-†Rédova, 1808. július 27.) Ikrek.

E8. Terray János II. (*Rédova, 1810. május 23.[58]-†Rédova, 1874. március 23.) Θ

       Rogosz Zsuzsanna. Rédova, 1834. november 18.

       [Rogosz Zsuzsanna szülei Rogosz András Θ Urbán Mária.]

       F1. Terray János III. (*Rédova, 1837. augusztus 19.[59]-) Θ Fabriczy Katalin.

             (*Rédova, 1839. augusztus 5.-) Rédova, 1862. november 18.

[Fabriczy Katalin szülei Fabriczy István II. Θ Wallko Zsuzsanna III. (*Rédova, 1801. december 19[60].-)[61] Rédova, 1820. szeptember 3. Fabriczy István II. szülei Fabriczy István I. Θ Hantsko Zsuzsanna. Vallko Zsuzsanna szülei Wallko Márton Θ Garany Zsuzsanna.].

           G1. Terray János II. (*Rédova, 1864. május 11.-†Rédova, 1864. május 18.)

           G2. Terray Mária. (*Rédova, 1872. március 29.[62]-) Θ Klima György I.

(*Rédova, 1864. április 28.-†Rédova, 1939. március 4.) Kerékgyártó. Rédova, 1887. november 15. [Klima György szülei Klima Márton Θ Kristyák Mária.]

                 H1. Klima János. (*Rédova, 1891. június 28.-

                        †Rédova, 1943. február 24.)

                 H2. Klima Mária. (*Rédova, 1892. május 18.-)

                 H3. Klima György II. (*Rédova, 1893. október 9.-†Rédova, 1894.

                        augusztus 7.)

       F2. Terray Mária. (*Rédova, 1841. március 24.[63]-) Q Lipták Mihály.

             Földészek.

             G1. Lipták János. (*Rédova, 1869.-) Q Tomasik Mária. (*Rédova, 1871.-)

                    Rédova, 1893. november 22.

                   [Tomasik Mária szülei Tomasik András Q Brejcsák Zsuzsanna]

       F3. Terray Anna. (*Rédova, 1856. március 6.-)

E9. Terray András IV. (*Rédova, 1814. április 8.-†Rédova, 1880. április 14. ) 1. Θ

       Lang Zsuzsanna.  Rédova, 1839. november 19.

      [Lang Zsuzsanna szülei Lang János Θ Garany Zsuzsanna]

      F1. Terray András V. (*Rédova, 1843. június 24.[64]-)

      F2. Terray Zsuzsanna. (*Rédova, 1860. március 12[65].-) Q Teslár János I.

             (*1855.-) napszámos, földész. Rédova, 1880. november 16.

             [Teslár János szülei Teslár György Q Garany Zsuzsanna.]

             G1. Teslár János II. (*Rédova, 1882. október 29.-)

             G2. Teslár András. (*Rédova, 1887. szeptember 7.-)

             G3. Teslár Zsuzsanna. (*Rédova, 1892. március 18.-†Rédova, 1892.

                    szeptember 6.)

                          D2. Terray Mária. (*Rédova, 1767. július 18.[66]-†1841. december 5.[67]) Θ Wallko

                                 János I. (*Rédova, 1757. június 7.-). Rédova, 1784.  november 21.

     [Wallko János szülei Wallko András Θ N. Anna.]

                                 E1. Wallko Zsuzsanna I. (*Rédova, 1786. április 18.-†Rédova, csecsemő

                                        korában.)

                                 E2. Wallko János II. (*Rédova, 1787. május 7.-†Rédova, 1816. február 6.)

                                 E3. Wallko András I. (*Rédova, 1789. június 19.-†csecsemő korában.)

       E4. Wallko Mária. (*Rédova, 1791. augusztus 21.-)

       E5. Wallko Mihály. (*Rédova, 1793. február 10.-†Rédova, 1794. június 26.)

       E6. Wallko Zsuzsanna II. (*Rédova, 1795. október 13.-)

       E7. Wallko András II. *Rédova, 1796. augusztus 19.-

             †Rédova, 1796. augusztus 19.)

      E8. Wallko András III. (*Rédova, 1798. január 18.-†Rédova, 1800. október 20.)

      E9. Wallko Szófia I. (*Rédova, 1800. május 17.-†Rédova, 1800. november 5.)

      E10. Wallko N. (*Rédova, 1801. szeptember 14.-)

      E11. Wallko Szófia II. (*Rédova, 1803. május 31.-)

      E12. Wallko N. (*Rédova, 1806. április 3.-†Rédova, 1806. április 3.)

                      D3. Terray János. (*Rédova, 1770. január 12.[68]-) Selmecbányán tanult 1793-ban,[69]

 majd a A Jénai Egyetemen 1795-ben[70]. Θ Fabriczky Katalin.

                             E1. Terray Mária. (*1792. április 30.-)

                             E2. Terray Zsuzsanna. (*1792. április 30.-)

                             E3. Terray Zsófia. (*1801. március 24.-) 

                       D4. Terray Mihály I.[71] (*Rédova, 1772. szeptember 10.-†Rozslozsnya, 1840. május

                              3.) Θ Honétzy Zsuuzsanna. (*Ozdin, 1780.-†1850.-1859.) Ozdin, 1800.

 november 17. Terray Mihály I. elemi iskolai tanulmányait Rédován 1781-1786, a középiskolát Kuntapolcán, 1787-1794, majd a teológiát Pozsonyban 1794-1796, végül a németországi Wittenbergben[72] 1796-1798 végezte, kiváló eredménnyel. Terray Mihály Rozslozsnyán volt 1800. február 9-től ág. evangélikus lelkész, majd alesperes, itt szolgált haláláig[73]. Híres szónok, több nyelvet (magyar, német, tót, latin, görög, francia nyelveken írt és beszélt) beszélő tanult ember volt. Már gyermekkorától pap akart lenni, s templomokat akart építeni, mihez gyűjtéseket rendezett, s sikerült is neki szülőfaluja (Rédova) temploma részére oly összeget gyűjteni, hogy 1794-ben felépíthette. 1801-ben építtette fel Rozlozsnyán a templomot.

[Honétzy Zsuzsánna szülei Honétzy János. (*1752.-†1837.) Ozdini ág. evangélikus lelkész Q Latzo Anna.]

Irodalom: Merényi László Emlékezés Terray Mihály lelkészre.[74] Folytatás ld. Honétzy család.

E1. Terray Mihály II. (*Rozlozsnya, 1802. február 2.-†Szepesolaszi, 1869. július

21.[75]) Θ Salczer[76] Zsuzsanna. (*1807. szeptember 13.-†Szepesolaszi, 1881. november 27.) Szepesolaszi, 1833. november 13. Eperjesen jogot tanult, majd Szepesolasziban volt ügyvéd. Városi tanácsnok is volt. Salczer János halála után a felesége birtokába került rézhámort és egyéb vagyont kezelte. Rézhámora fejlesztéséhez testvérei is nagyobb pénzösszeggel járultak, de a kölcsönt nem tudta vagy nem is akarta visszafizetni, s a rokoni érzés a testvérek között meglazult.[77] Gyárában rézmozsarakat is készítettek. 1841-ben Eperjesen mint nemes fordul elő.

 

[Salczer Zsuzsanna szülei Salczer János György [78] szenátor. (*1763.-†Szepesolaszi, 1834. december 10.) Q Roxer Zsuzsanna. (*Szepesolaszi, 1779. április 22.-†Szepesolaszi, 1822. november 17.) Szepesolaszi, 1806. május 5.[79] Salczer János György apja Salczer György (*1734.-†Szepesolaszi, 1799. október 22.), Roxer Zsuzsanna szülei Roxer Tóbiás[80] (*Szepesolaszi, 1748. szeptember 17.-†Szepesolaszi, 1812. október 16.) Q Sculteti Zsuzsanna. (*1751.-†Szepesolaszi, 1809. szeptember 3.).]

F1. Terray Zsuzsanna, Johanna. (*Szepesolaszi, 1833. augusztus 28.-†1914.

       október 11.)

F2. Terray Amália Karolina. (*Szepesolaszi, 1835. február 5.-†Szepesolaszi,

1837. január 10.)

F3. Terray Aurelie Mathilder. (*Szepesolaszi, 1836. március 13.-)

F4. Terray Manó Lajos. (*Szepesolaszi, 1839. július 21.-†Szepesolaszi, 1913.

július 8.) 1. Θ Kunay Laura, Ilona. (*Szepesolaszi, 1853. június 22.[81]-) Szepesolaszi, 1873. október 26. 2. Θ Kézsmárszky Emma. 1936-ban Ungváron élt. Terray Manó mezei gazda volt. Első házasságából 5 a második házasságából 3 gyermeke született.

   [Kunay Laura szülei Kunay Imre, kalmár Q Lechnitzky Zsuzsanna]

            G1. Terray Olga. (*Szepesolaszi, 1877. június 20.-) Θ Schultze Ottó,

                 ág.ev. lelkész Récse településen, Pozsony mellett.

                                              H1. Schultze Oszkár, Rihárd.

                                                     (*Ruszkin, Késmárk járásban, 1896. október 18.-)

                                              H2. Schultze Gyula, Márió.

                                                     (*Ruszkin, Késmárk járásban, 1896. október 18.-)

                  H3. Schultze Otokár, Aladár.

                         (*Ruszkin, Késmárk járásban, 1898. március 27.-)

            G2. Terray Viktor. (*Szepesolaszi, 1879. június 27.-)

            G3. Terray Jolán. (*Szepesolaszi, 1881. november 5.-†1923. február 21.)

            G4. Terray Elemér I. (*Szepesolaszi, 1886. november 14.-†1956. január

16.) Vas- és fűszerkereskedő volt. „19 éves, keresztény vaskereskedő segéd, ki szakmáját érti, beszél magyarul, németül és tótul, állást keres azonnali belépésre. Terray Elemér. Szepes-Olaszi” A Magyar Vaskereskedő 1905-05-21/21  számban jelent meg ez az álláshírdetés. Terray Elemérnek sikerült állást találnia, de szakmájában más területen szeretett volna elhelyezkedie, ezt bizonyítja, hogy ugyanezen lapban az 1912-04-14/15 számban ezt a hírdetést tette közzé: „26 éves, keresztény vaskereskedő, ki a magyar, német és tót nyelvben, valamint könyvelésben perfekt, s ki egy vasnagykereskedő czég irodájában már hosszabb idő óta alkalmazva van, utazói vagy irodai állást mielőbbi belépésre keres. Terray Elemér, Schopper J. G. czégnél Budapest, Városház tér 3.” 1915-ben az I. világháborúban megsérült.

H1. Terray Laura. (*Szepesolaszi, 1920. szeptember 17.-)

                   H2. Terray Elemér II. (*Szepesolaszi, 1922.-†Szepesolaszi, 1998.) Θ

Dokulil Anna. Terray Elemér a német irodalom kutatója, a Johann Gottfried Herder kutatásai révén lett európai hírű tudós. Több könyvet publikált. A pozsonyi Komenszky Egyetem Gremanisztikai Tanszékének a vezetője volt 1953 és 1990 között. Nevét Elemir Terraynak írják. Ld. pl.: Germanistik in Mittel - Und Osteuropa 1945-1992 (Trends in Linguistics) (Hardcover) ~ Christoph Konig (Editor) "Die Germanistik in Mittel- und Osteuropa seit ihren Anfängen ist für uns eine terra incognita..." Szerzők között Elemir Terray. Német-szlovák középiskolai tankönyveket is írt: Nemecká literárna čítanka.

                          I1. Terray Márton. (*1951.-) Atomkutató mérnök, de nép-

                                zenészként dolgozik.

        G5. Terray Béla, Manó, Gyula.

               (*Szepesolaszi, 1889. április 12.-†Pozsony, 1962. március 2.)

             G6. Terray Elza, Franciska. (*Szepesolaszi, 1892. október 23.-) Θ

                    Namyslov István I. Ungvár, kereskedő.

                    H1. Namyslov István II. (*Ungvár, 1923.-) Stockholmban élt 1961-

                          ben.

             G7. Terray Emma, Amália. (*Szepesolaszi, 1894. május 4.-Lőcse, 1961.

k.) Postakezelőnő 1942-ben még Ungváron élt, a Magyar Királyi Postahivatalnál Ungváron segédellenör volt.

             G8. Terray Elek, Ede. (*Szepesolaszi, 1895. október 22.-)

Rendőrtisztviselő Ungváron élt 1935-ben. A Prágai Magyar Hírlap híre, 1935. március[82]: „A felsőbíróság elrendelte Terray Elek szabadlábra helyezését. Kassa, március 27. (Kassai szerkesztőségünk tele- fonjelentése.) Ismeretes, hogy az ungvári kerületi bíróság Terray Elek volt ungvári városi főtisztviselőt különböző hivatali szabálytalanságok miatt nemrégibe elitélte. Terray az ítélet ellen fellebbezést jelentett be s egyúttal kérte szabadlábra helyezését. A vádtanács kérését elutasította. Terray a döntés ellen felfolyamodott a kassai felső- bírósághoz, amely ma foglalkozott a felfolyamodással és elrendelte Terray szabad- lábrahelyezését. Terray Elek ennek folytán valószínűleg a közeli napokban elhagyja az ungvári fogházat.”

                   H1. Terray László. (*1918. k.-†1940. május 30. Meghalt a dunkerque-

                          i csatában.)

                   H2. Terray Vera. (*1928. k.-) 1941-ben Ungváron az

Állami Szent Erzsébet leánygimnázium II. osztályának tanulója.[83] Tanulmányi átlaga 2. (2 a jó, az 1 volt akkor a jeles) Osztályfőnök Vasáry Dalma.

                   H3. Terray Klára. (*1925. k.-)

      F5. Terray László János. (*Szepesolaszi, 1841. december 24.-† Szepesolaszi,

            1842.)

 F6. Terray Pál, András. (*Szepesolaszi, 1843. december 18.[84]-†Szepesolaszi,

1895. április 19.) Θ Maléter Matild. (-†1901. után[85]) Szepesolaszi, 1874. szeptember 27. Szepesolasziban városi főjegyző volt. Gyermekük nem volt.

  [Maléter Matild szülei Dr. Maléter Gusztáv Q Krivácsy Zsuzsanna.]

 F7. Terray Károly. (*Szepesolaszi, 1846. szeptember 29.-†Szepesolaszi, 1858.

       június 14.)

 F8. Terray Emma, Etelka. (*Szepesolaszi, 1849. május 13.-†1911. május 22.)

       Θ Weber András (tyrlingi)[86]

F9. Terray József, László I. (*Szepesolaszi, 1852. március 7.[87]-†Budapest,

1928. július 22.[88]) Θ Király Mária. (*Kassa, 1861.június 5.-†Budapest, 1911. augusztus 20.[89]) Budapest, 1901. február 11.[90] Bírósági végrehajtó volt. [Király Mária szülei Király Ede Q Szakala Anna.]

   G1. Terray Etelka. (*Szarvas, 1883. június 16.-†Szarvas, 1898. január 22.)

   G2. Terray László II. Árpád Dr.[91] (*Szarvas, 1884. május 21.-†Budapest,

1963.) Törvényszéki bíró, királyi törvényszéki jegyző 1914-ben. volt Budapesten. 1. Θ Horváth Ágnes. (*Szepesség, 1883. január 16.-†Budapest, 1928. február 21.) Budapest, 1914. február 1.[92] 2. Θ Kovács Márta. (*Szepesváralja,-†Budapest, 1964. október 12.) Tanítónő. Budapest, 1933. 2 gyermeke az első feleségétől született.

[Horváth Ágnes szülei Horváth István Q Valner Anna.] [Kovács Márta szülei Kovács Arnold (*1869.-†Budapest, 1937. október 22. Farkasréti temető.[93] [94]) Q Mihályik Júlianna. 1893.]

H1. Terray Edmunda. (*Budapest, 1918. január 23.-) Vajda Zoltán

gépészmérnök 1940. április 30-án eljegyezte Terray Edát.[95] Esküvő Budapest, 1940. július 2.[96]

      [Vajda Zoltán szülei Vajda Lajos Q Burget Róza.]

    H2. Terray Ágnes Gabriella. (*Budapest, 1919. június. 14.-) Q György

András. (*Galac, Románia, 1901. május 5.-) Budapest, 1942. március 21.[97] György András gépészmérnök volt. [György András szülei Pana György Q György Mária.]

  G3. Terray Béla. (*Szarvas, 1885. augusztus 21.-

 †Budapest, 1954. június 13.[98]) Θ Nagy Eszter (*1887. január 20.-†Budapest, 1942. május 6.[99]) Budapest, VIII. kerület, 1914. július 28.[100] Makón az Állami főgimnáziumban tanult. Bírósági végrehajtó volt. 1940-ben sikkasztásért két évi fegyházra ítélték Terray Béla bírósági végrehajtót.[101]

  [Nagy Eszter szülei Nagy János Q Szakács Lídia.[102]]

 G4. Terray Dezső I. Dr. (*Szarvas, 1887. május 23.-†Budapest, 1947. janu-

ár 16.[103]) Θ Wassung Ilonka. (*1891. március 19.-) Stanislau, 1916. január 1.[104] Tábori lelkész előtt.[105]. Ügyvéd volt Budapesten. 1903-ban Terray Dezső, mint a MAC[106] futball kapusa mindössze 16 évesen szerepelt a legjobbak között. 1907-ben a M. A. C. football-osztályának megalakulásában részt vett, ismert sportszervező volt. 1941-ben a Magyar Ipar és Kereskedelmi részvénytársaság felszámolója is volt. Terray Dezső I. fiai gyilkosát felakasztatta és az izgalmaktól ő maga is meghalt. [Wassung Ilona szülei Wassung Károly Q László Mária.]

         H1. Terray Dezső II. (*1916. szeptember 20.-†1944. február) Ikrek.

Egyszerre haltak meg, a nyilasok meggyilkolták őket. 1942-ben tartalékos címztes zászlós a tűzérségnél

        H2. Terray Pál, László. (*1916. szeptember 20.-†1944. február) Ikrek.

               1942-ben tartalékos címzetes zászlós a tűzérségnél.

G5. Terray Gyula. (*Szarvas, 1889. február 5.-†Budapest, 1948. március

31.[107]) 1. Q Mucska Júlianna. Budapest, 1918. k. 2. Θ Kádas Blanka Mária.[108] (*Temesvár, 1889. február 13.-†Budapest, 1944. április 28.[109]) Budapest, 1924. március 2.[110] 1928[111] és 1944 között biztosan, hogy Bukméker volt Budapesten[112]. Kádass Mariska.[113] „Atyja Kádass Imre színész. Iskolái elvégzése után a Színművészeti Akadémiát végezte. 1910-ben elszerződött Krecsányi Ignác buda-temesvári színtársulatához, hol három éven át a naiva szerepkört töltötte be, majd férjhez ment Hollósi Somogyi László földbirtokoshoz, kitől rövid idő után elvált és ismét visszatért a színpadra. 1919-ben a Fasor Kabaré tagja volt, onnan a Várszínházhoz szerződtette Komjáthy János igazgató. 1922-ben (házassági anyakönyv alapján 1924-ben) férjhez ment légrádi és szigligeti Terray Gyulához.” Terray Gyula fiatal korában versenyszerűen asztali teniszezett és sporszervező is volt.

[Kádas Mária szülei Kádas Imre Q Dunkl Gizellla.]

H1. Terray Emil. (*Budapest, 1919. február 18. †2005. május 15.) .[1]  Gépészmérnök. Anyja

Mucska Julianna. Θ Gortva Erzsébet. (*Budapest, 1920. február 28.-†Budapest, 1996. április 5.) Női fodrász.

Terray Emil volt Pumás vadászrepülőtiszt, most mérnök a Ganz Mávagban. 1963 VIII 20-án ezt mondta: Tito karakánul viselkedett. Igaz, hogy egészen úgy néz ki, mint Göring, de eredményesen elhárította az orosz hatalmi törekvéseket. Úgy látszik, most is jól helyezkednek, mert sok barátjuk van mindkét oldalon. Nekünk is legalább ilyen politikát kellene folytatnunk. Ami külpolitikailag Magyarországot jellemzi, az a csatlós kormány önállótlan, a szovjet kormányt majmoló magatartása. Terray Emil lakik Bp. II kerület Bem rakpart 26. ….Családi körben tett ellenséges hangú megnyilatkozásai, gyakran lekicsinylő kijelentései jellemzik. Lakóbizottsági elnök. Adta Pákozdi János. Vette Kovács Tibor alezredes. 1963 IX 13. Tárgy: Hangulatjelentés. Bp. 1963 IX 14. visszaemlékezésben. Archív NET. XX századi történeti források. 14. évfolyam (2014) 5. szám. Szerző: B. Stenge Csaba. 1944. július 8. Légitámadás a veszprémi repülőtér ellen. Egy öreg Puma vadászpilóta visszaemlékezése. A visszaemlékezés készítője, Gersy Tamás.[118] A második világháború során magyar reptereket ért ellenséges légitámadások közül az 1944. július 8-án a Veszprém-jutaspusztai repteret ért amerikai légitámadás okozta a legsúlyosabb katonai emberveszteségeket. …Az eddig magánkézben, kéziratban lévő visszaemlékezést a 101/3. vadászrepülő század egy olyan egykori pilótája, Gersy Tamás készítette, aki maga is ott volt a repülőtéren, és súlyosan megsebesült. Visszaemlékezésében kitér nemcsak a légitámadásra és annak következményeire, de az előzményekre is: az osztály megalakulására, első bevetéseire, illetve a saját repülő-pályafutásának mozgatórugóira, kezdetére. Megemlékezik Terray Emilről. Gersy Tamás balesetet szenvedett, korházba került, ezt írta: … Körülbelül ebben az időben tolta be a hordágyat egy kedves nővér egy szobába. Ott tértem magamhoz, már rendesen ágyba fektetve. Megtudtam, hogy az összes sebesültet átvitték Balatonkenesére, a katonai üdülőbe, további kezelésre. Kivéve minket, mert közben csatlakozott hozzám Terray Emil [Terray Emil tartalékos zászlós műszaki tisztként szolgált a 101. vadászrepülő osztálynál.] repülő társam is. Állítólag azért, mert mi szállít- hatatlanok voltunk. Véleményem szerint, mivel az apácák buzgólkodása folytán mi már ágyban fekvő ápoltak voltunk. Így kerültem a nőgyógyászat fölötti emeleti szobába, Terray Emil barátommal együtt. Ott csak Iván vizitelt, hosszú beszélgetésekkel tarkítva. Megtudtuk, hogy bolgár származású és állam- polgárságú, viszont magyar menyasszonya van. Később Őt is megismertük és Emillel együtt - aki különben nagy szakértője volt a női nemnek - megállapítottuk, hogy nagyon jó ízlése van Ivánnak…. Aznap éjjel csak egy bomba hullott Veszprémre. A városi kórház szülészetének padlását áttörve robbant. Az összes kár csak annyi volt, hogy a fölött az ágy fölött beszakadt a mennyezet, ahol én feküdtem tegnapig. Terray Emil már hamarább elhagyta a kórházat. A Magyar Királyi Honvéd Légierő 101-es "Puma" vadászrepülő ezredének pilótái.[117]  36. számú Honvédségi Közlöny. 1943-08-28/36. szám. 1220. Terray Emilt a repülőknél 1943. augusztus 20-ával kinevezték tartalékos őrmesternek. 1944-ben tartalékos zászlós kinevezést nyert. 14. számú Honvédségi Közlöny. 1944-04-05/14. szám. 304.       ÁBTL iratok.[115]       1 M-33971/1 BM III/III 1-b. Ügynök fedőneve: Pákozdi János.[116]

 I1. Terray Krisztina Rita. (* Budapest, 1958. június 17. - ) Okleveles vegyész Θ Szőts

Gábor Miklós (*1955. január 1.-) Θ 1984. december 1. (Elváltak 1995. február 25.)

Villamosmérnök Szülei: Szőts Endre Villamosmérnök, Horváth Magdolna Könyvtáros.

     J1. Szőts Viktor. (* Budapest, 1986. május 11.-) Szoftver fejlesztő.

     J2. Szőts Miklós. (* Budapest, 1989. május 15.- ) Szoftver fejlesztő.

 G6. Terray Laura, Olga Jolán. (*Makó, 1894. április 23.-†1945. k.) Θ

Darvas Sándor Ernő. (*1891. március 19.-) Budapest, 1920. április 25.[119] Darvas Sándor postafőnök előbb Salgótarjánban, majd Szekszárdon. Gyermekük nem volt. [Darvas Sándor szülei Darvas Lajos Q Frenyó Karolina.]

 G7. Terray Aladár Mihály. (*1901. március 27.-†1901.)

E2. Terray János, Jakab. (*Rozlozsnya, 1804. július 25.-†Rozlozsnya, 1815.

       február 28.)

E3. Terray Zsuzsanna. (*Rozlozsnya, 1807. február 24.-†Jolsva, 1884. május 29.)

Θ Greguss Sámuel I. (*Jolsva, 1803. október 10.-†Jolsva, 1883. november 21.) Jolsva, 1835. k.

       F1. Gregus Sámuel II. (*Jolsva, 1838. október 18.-†Jolsva, 1914. június 3.) Θ

Alexy Ida. (-†Jolsva, 1915. március 5.) 1861. k. Vizi gyári tiszt, sáfár, az evangélikus egyházban felügyelő.

G1. Greguss Malvin. (*1863. k.-) 1937-ben Rozsnyón élt.

G2. Greguss Ida. (*1865. k.-†Jolsva, 1916. szeptember 23.)

G3. Greguss Dezső, Samu. (*Jolsva, 1872. november 14.-†Jolsva, 1873.)

G3. Greguss Aladár. (*Jolsva, 1874. május 15. -) Családos, Pesten élt,

      1937-ben.

G4. Greguss Aranka. (*Jolsva, 1877. augusztus 30.-†Jolsva, 1902.

        szeptember 14.)

G5. Greguss Margit. (*Jolsva, 1881. június 8.-) Θ Bartkó Mihály. (-†1937.

       előtt) ág. evangélikus lelkész volt Gecelfalván Gömörben.

      F2. Greguss János I. (*Jolsva, 1842. június 12.-†Jolsva, 1894. augusztus 17.)

Takarékpénztárnál jegyző volt. 1. Θ Szabó Julia. (*1846.-†Jolsva, 1870. december 15.) 1866. k. 2. Θ Glósz Mária. (*Jolsva, 1851. augusztus. 20.-†Jolsva, 1921. március 21.) Jolsva, 1874. február 15. Első két gyermeke az első, harmadik gyermeke a második feleségétől született.

  [Glósz Mária szülei Glósz János Q Vietórisz Karolina.]

            G1. Greguss Aladár. (*Jolsva, 1867. július 26.-†Benesháza, Zólyom

vármegye, 1902. július 10. Villámcsapás ölte meg.) 1. Θ Garlathy Elza. (*1881. október 5.-) Liptóújvár.1899. Erdőtiszt volt. 1886-89 között végezte Selmecen az erdészeti főiskolát. Garlathy Elza második férje Terray Lajos I. Dr. (*Nagyrőce, 1851. június 7.-†Rimaszombat, 1914. július 16.) Breznóbánya, 1905. december 5.[120]

[Garlathy Elza szülei Garlathy Kálmán (*1842. k.-†Nagybánya, 1913. szeptember 16.[121]) Q Hoffmann Irma. Garlathy Kálmán A Földmívelésügyi Minisztériumban vezető állású főerdőtanácsos, majd a liptóújvári erdőigazgatóság vezetője volt.]

                   H1. Greguss Klára. (*1900. június-) Tanárnő volt. 1960-ban

                          Pilisvörösváron még tanított.

                   H2. Greguss Alice. (*1902. november-) Θ Koharics Károly, Dr. Pécs.

                          Elváltak.

                          I1. Koharics Éva.

           G2. Gregus János II. (Jolsva, 1874. november 14.-†Jolsva, 1874. november

                   25.)

           G3. Gregus Ilona. (*Jolsva, 1876. augusztus 9.-) Θ Liebhardt Antal

állampénztári igazgató Breznóbányán. (*Zólyompéteri, 1867. július 5.-) Jolsva, 1894 október 21.

[Liebhardt Antal szülei Liebhardt József, vasgyárifőtiszt Q Fischer Klára. Fischer Klára apja Fischer János selmecbányai bányatanácsos]

E4. Terray Pál I. Mihály. (*Rozlozsnya, 1809. szeptember 26.-†Jolsva, 1890.

április 17.) 1. Θ Pécsy (Péchy) Mária, Lujza. (*Josva, 1816. április 21.-†Vizesrét, 1843. április 12.) Galsa[122], 1838. február 19. 2. Θ Koricsánszky Emília. (*1824.-†Süvete, 1895. február 24.[123] [124]) Nemes asszony. Vizesrét, 1844. január 20. Az első három gyermeke az első, a további négy gyermeke a második feleségétől született. Terray Pál I. Mihály hatéves koráig nem tudott magyarul, Rozsnyón járt iskolába, majd az Eperjesi Kollégium felsőfokú hallgatója volt 1826-29 között[125], ezt követően Selmecbányán végezte az erdészeti főiskolát. Előbb Gömörben, majd Galsán (Fülek mellett, Nógrádban), végül Nagyrőcze mellett Vizesréten volt Coburg gothai herceg erdőtisztje. Kiváló munkájáért a "szász Coburg Ernesztin"[126] rendjellel kitüntette. Hercegi erdőbíró volt. Megmaradt Terray Pál végrendelete, számos életrajzi adattal. Ezeket írta: „Első iskoláztatásom Ozdinban (Nógrád várm.) volt. Anyám utáni nagyszüleimnél, onnan szülőfalum iskolájába kerültem. Helebrand Pál tanítósága mellet s csupán tót nyelveni oktatást nyertem. 1818 őszén felvittek a rozsnyói elemi iskolába, hol Keviczky András tanár a magyar betűk ismertetésével kezdte oktatásomat. A jeles tanár mellett és bátyám Mihály (ki utolsó évét töltötte Rozsnyón mint, harmadéves rhétor) segedelmével a nyári vizsgán már magyarul beszéltem, és az osztályban hatodik ültem. A rozsnyói, valamint a csetneki új épületekben volt a tanítás. A csetneki lelkész Karlovszky József Atyámat rábeszélte, hogy Csenteken adjon iskolába és oda is vitt. Ott az akkori tanár Honrizsy Mihály durva bánásmódja miatt haza jöttem kijelentendő, hogy az iskolába vissza nem megyek. 1819. Atyám mégis visszavitt és a lelkésszel, ki egyszersmind a latin nyelvtanár is volt, a dolgot kiegyenlítették, és ezek után az én sorsom valamivel jobbra fordult. Nyári vizsga alkalmával második ültem Vandrák András után. 1820. Visszamentem Rozsnyóra, s az akkori időben nevezett donatista két évet átnyervén egyenesen az I-ő gymnaziális osztályba soroztak Baska József tanár alatt. 1821 tavaszán súlyos beteg lettem meghűlés következtében, forró lázba estem. Atyám haza hozott eszméletlen állapotban, 16 heti szenvedés után újból tanultam járni, és megerősödtem, visszavittek Rozsnyóra, ott a 2, 3, 4, 5, 6-ik gymnaziális folyamot befejezve. 1826 szeptember elején szép bizonyítvánnyal Farkas András híres tanártól Eperjesre indultam. Atyám és bátyám kísértek. A filozófiai kétéves folyamot Greguss Mihály tanár alatt végeztem, mint fizikus, kaptam pedagógiát Papp Sándor gyermekeinél, de ahol iratok másolásával (mint jurátus) is foglalkoztam. [Eperjesen volt a kerületi úgynevezett districtualis tábla (kerületi közigazgatási bíróság)]. 1828 és 29-ik tanévben a jogot hallgattam Csupka Andrástól. Ennél is sok replikát másolgattam, s azáltal az ügyvédség különféle fogásait megismertem és így annak következtében ezen pálya további folytatásáról lemondtam. 1829 nyári vizsga után, haza kerültem gyalog Eperjesről, s minthogy Atyám Latinák Pálnak a ploszkói gyárban odaígért nevelőnek. Ezen állást augusztus elején elfoglaltam. Ezen év július 24-én nagy tűz volt Vizesréten és július 26-án még nagyobb Jolsván. Ploszkón nevelősködtem 1831 február közepéig, ahonnan egy kissé idomtalan szemrehányás miatt neheztelve távoztam, s májusig foglalkozás nélkül voltam. E közben meglátogattam bátyámat (Terray Mihály II.-t, felesége Salczer Zsuzsanna) Szepes Olasziban, ahol ő a Salczer féle rézhámor igazgatója volt, s ott vettem a felhívást, ha lennék hajlandó a herczegi erdészeti igazgatósághoz (forst Direktion) írnokul beállni, kaptam az alkalmon, hazajöttem és május 9-én Jolsvára tettem át lakásomat, kinevezésem azon év május 1-ről szólt. Ez év, kivált június és július havában grassált a nagy cholera Jolsván is. Írnok voltam 1833 augusztus 16-ig, ezen a napon Sumjáczra adjunktusnak mentem, 1834 októberig ott működtem, és azon év novemberben Selmeczre engedélyeztetett mennem az erdészeti tanfolyamot hallgatandó. Ezen engedély csak két évre terjedett s a második év végzete felé kineveztettem a Telgárti állomásra erdésznek, s hogy az erdészeti folyamat (ezen 1833/1836 tanévekre kineveztetett Friesmonlet Rudolf az erdészeti tanszékre) befejezhessem, a következő szünidő alatt Selmeczen maradtam s privátin tanultam a még hátralevő erdészeti tanokat és a polgári építészetet és így szept. vége felé ezen tanokból is letettem a vizsgát, s okt. elején beálltam Telgártra hivatalomat elfoglalandó. A selmeczi szünidő alatt kaptam felhívást a központi iroda vezetőjétől Joób Samueltól és ismételve a Magyarországi javak igazgatójától Arányfalvy Ádámtól, maradjak még egy évre az akadémián, miután a folyamot befejeztem feleslegesnek találtam ott maradni, annál kevésbé mivel, már a telgárti állomásom volt. Ezt ugyan adminisztráltatni akarták, de én határozottan vonakodtam. E közben történt, hogy még a Telgárti állomásomat sem foglaltam el, ki voltam nevezve a Füleki uradalomba erdőbírónak, Úgyszólván kapkodtak rajtam, de azután előléptetés nélkül hagytak tizenkét évig. Még mielőtt a Füleki uradalomba költöztem volna, utasíttattam 1835 október 14-én leutazni Borsodba, akkor vettük át a Cserépvári-Edelényi uradalmakat, s ott időztem október végéig. Onnan visszatérve már két lovam, szekerem, kocsisom volt (Mihály bátyámtól vettem 200 bankóforinton), kevés holmimat összeszedve Telgártról lejöttem Murányba éjjel november 2-án., ahonnan Greiner Lajos (*Jolsva, 1796.-†Jolsva, 1882.) akkori erdészet igazgatójánál meghálván Rimaszombaton, a rossz idő és út miatt november 4-én érkeztem Jolsvára. Hivatalom átvevése elődömtől egy hónapot vett igénybe az erdőbírói aláhagyatott állás helyre hozásához, a rendetlenség kijavításához erélyesen hozzáfogtam, emellett némi összeütközésbe akadtam, kivált azon hanyagság miatt, mely elődöm bűne volt s mely végett a szolgálatból egyszerűen elmozdíttatott. 1838 február 19-én nősültem. Pécsy Ludovicát, jolsvai orvos leányát véve nőül. Együtt éltünk öt évig. Ettől volt három gyermekem, a két fiú elhalt, legidősebb leány Terray Mária Ludovica most is él, s neje Reuss Adolfnak 1858 augusztus 1-től. 1842 október 1-én áttettek a Murányi uradalomba Vizesrétre erdőbírói állomással. 1848 júliusi folyamodványom következtében, amelyre a felsőbb köröktől kaptam utasítást, kineveztek s előléptettek erdőmesternek. 1843 április 12-én szerencsés szülés után, meghűlés következtében nőm meghalt a csecsemő mellé dajkát kellet fogadnom. Anyám egy ideig nálam időzött, de amint öcsém Károly Losoncra ment tanárnak, vele oda költözött. Foglalatosságaim, gyermekeim megkívánták, az újból nősülést, így ezen év november 1-én oltárhoz vezettem Koritsánszky Emiliát. Ezen nőmnek sok kellemetlenséget kellett kiállni, - mint mostoha anyának az elhalt első nőm szülőitől, mindenfélét kigondoltak ellene, csak hogy bosszantsák. E második házasságból 5 gyermek látott napvilágot, - egyike, Kálmán elhalt, - négy még életben van. Sorsukat, állásukat részleteznem nem kell, maguk tudják. Bokros és számos teendőim mellett a vizesréti erdészeti hivatalnál 33 évig működtem még, (1879) míg lehetett nem kíméltem magamat, végtére éreztem lábaim gyengeségét 1879 okt. 1-én nyugalomba léptem, és a második nőmmel szerzett s kölcsön felvett pénzen Gömörpanyiton vett házunkba költöztünk, ahol akkoron Béla fiam pap volt. Mint Írnok Jolsván átéltem az 1831-es nagy cholerát, Vizesréten az 1849-49- iki nagy forradalmat, mely a világosi fegyver-letétellel kedves magyar hazánkat az önkényuralom alá sodort, és csak is akkor midőn 1867 június 8-án a jelenlegi uralkodó király megkoronáztatott az ország alkotmánya visszaállítatott felelős minisztérium kineveztetett, ért véget az absolutizmus. Az 50-es években az absolut kormány az ideiglenes adó behozatalára vonatkozó különféle becslésekkel, - mely hivatalom körében 13 határban végleg elintéztetett, - közreműködtem, s nem csekély részem volt azok körül. Már nyugdíjazva voltam, számadásaim megvizsgáltatása után 1878 december 11-én, midőn Gyula Sajóarnótról Süvetére költözve nálunk időzött nejével, - vettem Ő hercegségétől elismerő medaliont aranyba a körirattal "fideliter et constanter" /hűségesen és kitartóan /. Ez miután csak személyemet illeti, halálom bekövetkeztével a diplomával egyetemben az erdészeti főigazgatóság útján visszaszolgálatandó. Néhány szót vagyonunkról, amely felől előbbi halálom esetén kedves nőm teljesen és függetlenül rendelkezend, miután szorgalma, fáradhatatlansága által lehetett ezt megtakarítani, s ennél csak a legnagyobb osztályrész esik, kívánom mégis, hogy Louiskáról is valamiben gondoskodjék, ha leend miről rendelkeznie. Van ugyanis: a jólsvai takarékpénztár Pali fiunk nevére szóló három (3) részvény, utólag szerezve 2 rész, A Gömörmegyei népbanknál Rimaszombat nevemre szóló két (2) részvény szinte ezen bank részvé-nyei Gyulától megvett négy (4) részvény // mj. beáltatott 300 Ft.ban hat részvény//. készpénzben: Gyula fiunknál adósságait törlesztendő 100 Béla takarékpénztári adósság kölcsön 200 Komoródzyaknak kölcsön 300//feleségemnek azt neki pontosan visszafizessék, ő maga azzal nem rendelkezik, - mj.// A gömörpanyiti 66 számú ház belsőséggel, mint közös szerzemény //mj. eladva 1925 Ft.// Továbbá azon esetre, ha én hamarább elhalnék, mint nőm, külön folyamodni kell ő kir. fenségéhez, - halotti bizonyítványt mellékelni -, a nyugdíjért, mely az én nyugdíjamnak 3/4 része 750 Ft. tesz ki, - a folyamodvány mintája mellékelve. - A fentebbi 1800 Ft., miután mamája Pali fiunkat orvosi pályájának befejezésére szánta, hogy az ő nyugdíjából kényelmesen élhesse egykori napjait, - abból kell reá költeni. Végtére kívánom és kérem is, hogy mint utolsó kívánságom teljesíteni is fog, temetésem egyszerűen végeztessék egy énekkel, semmi szónoklat ne legyen. Meg kell említenem a Gerlitz- Tapolcsányi társulatnál levő 1/4 részvényt, melyet 1840 évben szereztünk és 1876 évben 50 Ft. pótoltunk, mivel 1873 évben a bécsi "krach" következtében a vasipar pangásba jött, és vörösvágási telep a forgótőke apadásával épült, mely ezen befektetések mint évről-évre kisebbedett, fogyasztatott az által is, hogy a tapolcsányi hengergyár berendezése czéltalanul, - a higgasztók az olvasztó kemencéktől távol építve volt, - évenként nagyon deficittel dolgozott, annyira, hogy ezen deficit évenként 8-10 ezer Ft-ra rúgott, nem lehet csodálkozni, tehát ha utóvégre nagyobb mérvű kölcsönökhöz is kellett folyamodni, melyek a magas kamat mellett az üzlet nyereségéből nem pótolhattak, így utólagosan 1879 őszén csődöt kellett bejelenteni. Ha a gyári becsen alól adatnak el a bányák és a kohó, Úgy az erdők a tapolcsányi majorságtól (az épületek oly-kor számba se vétetnek) történhetik, hogy a betáblázott és a takarékpénztári adósság, de a többi privát hitelezők kielégítése sehogy sem telik, s ennek következtében a részvényérték teljesen elfogyna. Olyformán veszett el a Mátrabánya két részvény - 100 Ft. - utánpótlások körülbelül 26 Ft. volt. De miután az utánpótlékot (Zubuss) fizetni nem akartuk 1888 évben árverés útján a budapesti bányakapitányság ítélete alapján eladattak a részvények. 1844-49 években részvénytársulatot alapítottunk a bátyám Mihály birtokában levő rézgyárnál Szepes Olaszinál Greguss Sámuel sógorom vállalkozott igazgatónak. Ezen gyár meglehetős sikerrel működött, az 1849-i nagy forradalom befejezéséig, amidőn a magyar pénz (úgynevezett Kossuth bankó) megsemmisíttetett - beszedetett halálbüntetése alatt, amidőn a gyári pénztár 1000 Ft,-t beszolgáltattam ennek nyugtája Greguss Sámuelhez került. Ezen felül, mint a gyári forgalomnál ki nem kerülhető, - több rézműves hitelbe adott készítmény ára beszedetlen oda veszett, ennek következtében ott is károsultunk körülbelül 130 váltóforintig. A társulat fennállásának azon időben sógorom, Kozlik András közvetítője volt a gyári formák eladásának, midőn a végső részletet is eladta volna, a bevett pénzen magát teljesen kielégített, holott, csak egyharmada illette volna, így halála után nővéremmel, Carolinával egyeztünk 50 Ft.-okban, mely összeget, az özvegy többszöri ígéretei mellett ekkoráig nem fizette, azzal kecsegtetve, hogy halála bekövetkezte előtt majd gondoskodik róla. Amennyire telt, inkább szellemi becsületes neveltetésben részesültem felejthetetlen szüleimtől, - mivé lettem azt csekély erőmnek, kitartással és nem kímélt fáradsággal szereztem meg, ezzel példát akarva adni gyermekeinek, hogy a takarékosság mellett, kötelességet híven és kitartóan végezve, élhet az ember Úgy, hogy öreg napjaiban megelégedéssel, sőt örömmel visszapillanthat az elmúlt időkre. Nyugodtan halok meg, ha látom, hogy gyermekeim ezen intő szavaim után járnak, reménylém e szerént élnek. Figyelmeztetem őket mégis, hogy olyféle vállalatokba, amilyenekbe keveredtem, s oly nagyszerű veszteség mellett, lelkifurdalást s nyugtalanságot nem csak önmagamnak, - de kivált kedves feleségemnek szereztem, soha, de soha ne bocsátkozzanak. A Gerlicz-tapolcsányi vasgyári vagyon 1882 ősszel végképpen eladatván, értesülésem szerint befolyt az egészért 170 ezer Ft, s e szerint a váltók kielégítve lesznek. Veszteségünk az 1/4 gyári részvény után 840 Ft pótfizetés 50 Ft. tehát 890 váltóforint. Később, - miután Koricsánszky János részére jótállásom mellett a nagyrőczei takarékpénztár 400 Ft vesződött el, ebből Koricsánszky törlesztett 330 Ft-t maradt 70 Ft., mely összeg lefizetésére engem szorítanak. - Fizettünk 74 Ft. 50 kr. Ezen év november közepén meghűlés következtében, az itt uralkodni kezdett bárányhimlő kiütött rajtam, s szelíd lefolyása lévén, szerencsésen szenvedtem e bajtól. Óhajom sőt teljes reménységem, hogy azon esetben, ha hü feleségem és gyermekeim gondos anya özvegyen maradna, gyermeki tisztelettel és szeretettel fogtok valamennyien irányában viseltetni, ezt meghagyom kötelességül is. 1885. Látogattuk a budapesti országos kiállítást, előbb ugyan mama járt, később én Gyuláékkal, - körülbelül 100 Ft-ba került. 1886 április 1-én akadt a panyiti belsőségre vevő, bizonyos Klein Ferencz, meg is alkudtunk, 1929 Ft - midőn költözködni akartunk, a Jólsván felbérelt Glósz András féle házba, Klein Ferencz sürgönyzésére a telekkönyvből válaszoltak, hogy Csipkay János a belsőségre a Gerlicz-tapolcsányi váltót, mely a pesti takarékpénztárra szólt, 6000 Ft.-t  betábláztak, így tehát, mi csak az előpénzt 50 Ft. kaptuk, - ezen kitáblázást és az iránti dolgokért perbe kellett Csipkayt fogni, erre Hennyey Rimaszombati ügyvédnél előlegezve 20 Ft."

[Pécsy Mária, Lujza szülei Pécsy János, Ádám (*Csetnek, 1784.-†Jólsva, 1859. augusztus 20.) Θ Fakla Mária. (*Ratko, 1796. november 3.-†Jólsva, 1839. április 15.) Ratko, 1815. június 28.] Jolsvai orvos.

[Koritsánszky Emília szülei Koritsánszky Pál, Sámuel Vizesréti evangélikus lelkész. Θ Szmik Krisztina. Szmik Krisztina szülei Szmik Márton (*1770.-) Q Latinák Zsuzsanna. (*1776.-†1836.) Latinák Zsuzsanna szülei Latinák János (*1752.-†1817. november 1. Q Benedikty Judit. (*1760.-†1824. május 2.)] Folytatás. ld.: a Pécsy (Péchy) és Fakla családfa.

     F1. Terray Mária, Zsuzsanna, Lujza. (*Galsa, 1839. december 28.[127]-

†Miskolc, 1920. március 1.) Θ Reuss (Reusz) Adolf. (*1823. december 6.-†1902. január 21.) 1858. augusztus 1.

[Reuss Adolf szülei Reuss Sámuel nagyrőczei ág. evangélikus superintendes (püspök) Θ Schulek Rozália.]

      F2. Terray János. (*Galsa, 1841. június 8.-†Vizesrét, 1848.)

     F3. Terray András. (*Vizesrét, 1843. február 18.-†Vizesrét, 1844.)

F4. Terray István, Gyula, András[128]. [129](*Vizesrét, 1844. november 16.[130]-

†Rozsnyó, 1925. augusztus 15.) 1. Θ Galánffy Emma.[131] (*Nyiregyháza, 1850.-†Budapest, 1886. szeptember 10. Süvetén van eltemetve.[132]) 1872. 2. Θ Lám Rezsin (Regina) (*1865. március 26.-†Rozsnyó, 1904. február 29. [133] [134]) Lőcse, 1891. 3. Θ Cotel Lenke[135] [136]. (*Rozsnyó, 1872-†Rozsnyó, 1959.) 1908. Terray Gyula az általános iskolát Hajdúsik Sámuel iskolamesternél 1850-1853 között Vizesréten, majd a gimnáziumot 1853-1860 között Rimaszombaton[137], 1860-ban Késmárkon, majd 1861-ben Rozsnyón végezte el, ahol érettségi vizsgát tett. A theológiát 1862-ben Pesten, majd Eperjesen, majd 2 és fél évig Tübingiában (Németország) fejezte be kitüntetéssel. 1865-ben Szécsényben lett levita. 1866-ban szentelte fel Nyíregyházán Máday püspök. Majd Nandráson volt lelkész 1867-1870 között,[138] s innen Rimaszombatba került, ahol vallástanár volt. 1872. július 16-án tanári oklevelet is szerzett Iglón. 1873-ban Salgótarjánban, 1875-ben Sajóarnótra került lelkésznek, s itt volt 1878-ig. 1878-ban Süvetére került, majd 1885-ben Rozsnyóra[139] és itt választották meg 1885-ben főesperesnek, a beiktatás 1886 július 27-én Csetneken történt. [140][141]. Rozsnyóban mint főesperes erősen folytatta elődjének magyarosító munkáját, valamint az egyházak vagyonának gyarapító munkáját is. Rozsnyón a templomot újjáépítette, az árvaházat, a leányiskolát, s egyéb egyházi épületeket nem-csak rendbe hozatta, hanem sok új épületet is emeltetett, s nívójukat a legmagasabb fokra emelte, szinte emberfeletti erővel dolgozva éjjel-nappal. Kétszer volt püspökjelölt (1890 és 1911[142]), mindkét esetben csekély szavazattal maradt el a megválasztása, a püspök törvényes helyettese lett. Érdemeinek elismeréseként 1911-ben udvari tanácsos lett, mint ilyen legelső a protestáns lelkészek között. Mint egyházi szónok kiváló volt. 1911-ben nyugdíjba vonult.[143] Számtalan beszéde között kiemelkedő az, melyet 1906 szeptember végén Késmárkon Thököly Imre fejedelem temetésén tartott, hamvainak hazahozatala alkalmából. Terray Barnabás írta 1991. január 3-án levelében, hogy édesapjától Terray Gyulától tudja, hogy Terray István Gyula volt az egyetlen evangélikus pap, aki erdélyi fejedelmet temetett. A többi fejedelem unitárius, katolikus vagy református volt. A Felvidéknek a csehek által 1918 végén történt ideiglenes megszállása után egész haláláig sokat kellett szenvednie magyar voltáért. A csehek meg is fosztották főesperesi állásától, s kémek ellenőrizték lépéseit.

Munkái:

Gyász beszéd, melyet Erzsébet magyar királynő 1898. szept. 17. temetése napján elmondott. Rozsnyó.

Emléklapok Kossuth Lajos születése 100-ik évfordulója alkalmából Rozsnyón 1902. szept. 20. és 21. tartott emlékünnepélyről. U. ott, 1902. (Réz Lászlóval).

Terray Gyula. Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái.

Irodalom. Terray Gyula. Wikipédia. Borovszky Magyarország vármegyéi és városai. [144]

[Lám Rezsin (Regina) szülei Lám Lajos merényi (Szepes vm.) ág. ev. lelkész és Bölcsházy Hermin leánya.]

[Özvegy Szomor Károlyné, szül. Cotel Lenke szülei Cotel Ernő (*1836.-†Likér, 1887.] és Kolbenhayer Regina (*1837.-†Rozsnyó, 1933.)]

   G1. Terray Aladár, Gyula. (*Rimaszombat, 1873. február 3.[145]-

         †Rimaszombat, 1873. március 15.) Anyja Galánffy Emma.

F5. Terray Béla I.[146] (*Vizesrét, 1848. november 14.-†Süvete, 1898. november

11[147].[148] [149]) 1. Θ Kis Ida. (*1855.-†Dobsina, 1882. június 16.[150]) 1872. k. 2. Θ Halasy Piroska. (-†Süvete, 1886. szeptember 9.[151]) 1882. november 12. 3. Θ Meskó Ilona. (*1865.-†1939. után.) 1890. Terray Béla I. Iskoláit Rimaszombatban, Késmárkon, Rozsnyón, a teológiát Pozsonyban kitűnő eredménnyel végezte. Később a losonci állami képezdében tanítói oklevelet szerzett. Először Rozsnyón volt segédlelkész Czékus püspök mellett, s egyúttal nevelő a Néhrer Mátyás családnál. 1874-1881-ig Gömörpanyiton, majd Dobsinán hittantanár (1881-1885), majd Oláhpatakon (1885-1890)[152] lelkésznek választották meg, s végül 1890-ben bátyja utódául Süvetén (1890-1898) választották meg lelkésznek, hol haláláig maradt. Tábori lelkész is volt. Jól forgatta a tollat, ezért Gömörben egyházmegyei főjegyző is lett. Két ízben dékán volt. Első három gyermeke az első, negyedik gyermeke a második feleségétől született. [Meskó Ilona apja Meskó Dániel] [Kiss Ida apja Kiss Károly rozsnyói kékfestő. Halasy Piroska szülei Halasy Gusztáv kereskedő Θ Csipkés Sarolta. Meskó Ilona apja Meskó Dániel rozsnyói kovácsmester]

       G1. Terray Aladár, Gyula. (*Gömörpanyit, 1873. október 6.[153]-†1909. k.)

       G2. Terray Zoltán, Béla. (*Gömörpanyit, 1874. december 15.[154]-†1881.

              április 25. Dobsinán temették el.)

      G3. Terray Jolán Gizella. (*Gömörpanyit, 1876. február 12.[155]-

             †Gömörpanyit, 1877. május 28.[156]).

      G4. Terray Béla II. (*Rozsnyó, 1888. február 25.-†1928. k.) Q Mesko

              Ilona. Kiment Amerikába, farmer volt.

F6. Terray Emília. (*Vizesrét, 1858.-†Nyíregyháza, Morgoi temető, 1933.

augusztus 18.) Θ Chotvács Ágost. (*Vizesrét, 1851.-†Nyíregyháza, 1913. december 18.[157]) 1879. december 28. Chotvács Ágost ev. főgymnáziumi tanár volt Nyiregyházán 1874-1899 között, 25 éven át.

  [Chotvács Ágost szülei Chotvács Endre vizesréti ág. ev. lelkész Θ

  Kolbenhayer Honorata.]

F7. Terray Pál II. Dr.[158] [159](*Vizesrét, 1861. augusztus 27.-†Budapest, 1926.

november 20. [160] [161]  [162] [163] Sírkövét a Kerepesi úti temetőben 1928. május 20-án avatta fel utódja Dr. Engel Károly egyetemi magántanár[164]) Θ Horváth Erzsébet (*1887. szeptember 1.-†Budapest, 1964. július 17.[165]) Budapest, 1918. szeptember 21.Iskoláit Rimaszombat és Rozsnyó után a budapesti egyetemen kitüntetéssel fejezte be. 1884-ben szerezte meg az orvosi diplomát. 1884-1893. a Korányi klinikán volt tanársegéd. 1894-ben egyetemi magán-, 1904-ben rendkívüli tanár lett. 1894-től az Apponyi féle Szövetség utcai poliklinika főorvosa volt. 1902-ben a Tudományos Akadémia egyik jutalmát nyerte el könyvpályázatával. 1924-ben egészségügyi főtanácsos lett. Sok főúri családnak volt orvosa, így pl. a József és József Ágost főhercegnek, a gr. Károlyi család stb. Nagyobb munkái: Terray Pál. A levegő oxygén- tartalmának befolyása az anyagcserére. Budapest. Magyar Orvosi Archivum. VI. évfolyam. 1897. 1-61. Terray Pál-Hirschler Ágoston. A diaetetika tankönyve. Budapest, Sorozatcím: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. 1900. Terray Pál-Hirschler Ágoston. A szervetlen sók jelentőségéről, a szervezet anyagcseréjében. Akadémiai pályamunka. 1902.

[Horváth Erzsébet szülei Horváth Mihály (-†1920. előtt) Θ Pintér Erzsébet (*1859.-†1920. május 5.]

Irodalom. Borovszky Magyarország vármegyéi és városai. Gömör Kishont vármegye. Irodalom, tudomány, művészet. 1903. 400. Magyar életrajzi lexikon. Terray Pál. Arcanum.

Révai Nagy Lexikona. 20. kötet. Kiegészítés. 1927. 825. Terray Pál. Budapesti Orvosi Újság 1926. Molnár Béla Dr.: Terray Pál.[166]

E5. Terray Károly, András. (*Rozlozsnya, 1812. november 13.-†Losonc, 1881.

március 7.[167]) Θ Adriányi Mária Lujza. (*Nagyrőcze 1827.-†Likér 1900. augusztus 6.[168]) Nagyrőcze, 1844. december 26. Terray Károly, András tíz éves koráig otthon tanult, majd Rozsnyón, Nagyrőczén, s ismét Rozsnyón végezte a középiskoláit. Ezután Pozsonyban 3 évig a teológiát, majd két évig a philosophiát tanulta. Mivel állandóan kiváló tanuló volt, s ez utolsó négy év alatt az akkori idők legnagyobb evang. ösztöndíjat, a Róth-Teleky félét nyerte el, s ez által vált lehetővé tanulmányainak folytatása. Latin és német nyelvű önéletrajzában szépen írja le szüleinek vallásos családi életét, továbbá, hogy a magyarositás érdekében mily sokat tett atyja, s végül, hogy építette és miként gyűjtötte atyja a pénzt templomépítésre, s végül, mily hatást gyakorolt reá 1830-ban Pozsonyban V. Ferdinánd megkoronázása még Ferenc császár életében, mit közelről láthatott. Pozsonyban alkalma nyílt a 3 híres könyvtár tanulmányozására, s elsajátította anyanyelvén kívül a német, tót, francia, latin, görög és héber nyelvet is. 1835-ben tette le Pozsonyban és Tiszolcon a záróvizsgákat elsőrendű eredménnyel. Ezután 3 évig nevelő volt Harkácson, Gömörben Draskóczy Sámuel híres alispán gyermekeinél. Ezután két végi Rozsnyón volt tanár, majd Eperjesen 1 évig. 1841-ben tanulmányútra ment, s Ausztria, Bajor, Szász, Württenberg, Svájc, Poroszországban Berlinben is tanult közel 2 1/2 évig. Eljutott Franciaország keleti részébe is. Hazatérése után a losonci ág.ev. gymnázium főtanára lett 1843 januárban, s ott maradt 1849-ig. Az 1849 év nyarán Nagyrőczén voltak, amikor az oroszok átvonultak Losoncon, s bosszúból a várost 1849. augusztus 8.-án este felgyújtották. Kirabolták teljesen a várost, s aztán felgyújtották. Terray Károlyéknak mindenük elpusztult, mert még az iskolaépület is leégett lakással együtt, úgy, hogy semmi remény sem maradt annak újbóli felépítésére. Legjobban igen szép könyvtárát és iratait sajnálta, melyek pótolhatatlanok. Terray Károlyék koldusok lettek, legjobban szép könyvtárát, s nagybecsű levelezését sajnálta, mit kora hazai és külföldi tudósaival folytatott. A szabadságharc végén Görgey Artúr megbízásából fontos feladatot teljesített.[169] Az ő közvetítésével jött létre ideiglenes tűzszünet a magyar honvédség és a szlovák felkelők között. Az 1849/50 telet Nagyrőce mellett Bartován töltötték, hol Adriányi és Bartóffy rokonaik adtak menedéket nekik. Majd 1850 június 20-án[170] Osgyán városka ág. ev. gymnáziumának lett igazgatója. 1853. szeptember 1-én egyesült a rimaszombati ref. gymnáziummal az osgyáni iskola[171], amelynek alapító igazgatója volt[172] 1853-54-ben, majd ezen rimaszombati iskola tanára, majd igazgatója lett, (1857-1860, 1865-1866[173]) s emelte hírét messze földön. Rimaszombaton magyart, németet, latint és görögöt tanított. 1853-ban Körmondattan címmel nyelvtankönyvet publikált. Itt érte 14 év működés után br. Eötvös József miniszter meghívása a losonci állami tanítóképezde igazgatói állására, (1869-1881) melyet haláláig töltött be. Halála után özvegye Adriányi Lujza 350 frt. nyugdíjat kapott. Kölcsey Ferenc barátja volt, leveleztek, 1838-ban epigrammát írt a Himnusz költőjének halálakor, Kölcsey felett: „Kis Cseke! nagyszerű emlékét örökíteni pótló Sirkövet ah! ne emelj Kölcsey hantja felett. Sírköve a' haza lesz, mig a' magyar él, halad, érez, És emlékíratot vés örök érdeme rá.”[174]  Kölcsey Ferenc 1834. június 14. írt versét Terray Károly emlékkönyvébe ajánlotta. „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebledbe, s fiadnak Hagyd, ha kihúnysz örökűl, A HAZA MINDEN ELŐTT”[175]                      

        Irodalom. Szinnyei József. Kézikönyvtár. Magyar írók élete és munkái. Terray Károly. „Költeményei és czikkei az Athenaeumban (1838. költ., 1842. II. Vázlata Schelling philosophiájának s valami nevelésünk ügyében, Paedagogiai töredékek); a Nógrádi ünnepély Losonczon 1843. jún. 30. és 1844. jún. 19. cz. gyűjteményes munkában (I. A tudományosság mezején munkálkodók közti eszmecserélésnek szükségéről, II. Metaphysikai előzmények); a Sárospataki Füzetekben (IV. 1860. Értesítés a rimaszombati egyesült prot. gymnasium 1859–60. tanévről); a rimaszombati prot. gymnasium Értesítőjében (1866. Egy öreg tanár naplójából); a magy. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1868. Wallaszky Pál[176] emlékezete[177]). Munkái: 1. Gyászdal, melyet Zsigmondy Sámuel úrnak emlékezetére szentelt a magyar tanuló ifjuság. Pozsony, 1833. 2. Emlékbeszéd, melyet Kazinczy Ferencz évszázados születésnapján okt. 27. 1859. a rimaszombati gymnasium nagytermében felolvasott. Rimaszombat, 1859.„

Két verán. Haan Lajos. Terray Károly.[178]

Terray Károly emlékezete.[179]

Horkay László. A hegeli viták szerepe az egységes magyar filozófiai műnyelv kialakításában.[180]

Horkay László. Magyar hegeliánusok. II. Egy méltatlanul elfelejtett magyar hegelista: Terray Károly.[181]

Többek között ezt írta: „Ezek az egyezések kétségtelenné tették előttem, hogy Térey Terray Károllyal azonos, annyival is inkább, mert az életrajzi adatok is pontosan összevágtak…. Terray Károlyt a múlt század közepének filozófusai között mindenképpen jelentős hely illeti meg tudásánál, gazdag szellemi készségénél, világos látásánál fogva. A magyar filozófiai irodalom eddig nagyon méltatlanul bánt el vele, mert csak nevelésügyi és közéleti tevékenységét is merte, s nem tudta, hogy a filozófus Térey álnév mögött is ő húzódik meg - szerényen. A két név azonosítása alapján annál tisztább fényben újul meg előttünk ennek a tudós hegelistánknak az alakja és nagysága.”

Terray Károly tanítványa volt Mikszáth Kálmán, aki többször megemlékezett szeretett tanáráról. Ld.: Rejtő István: Mikszáth Kálmán, a rimaszombati diák. Akadémiai Kiadó, 1959. Ismertette Hangay Zoltán. Irodalomtörténet. 1960. 48. évfolyam. 220-222.

Rejtő István. Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei. (29)104. Új sorozat. Budapest, 1992. Több helyen foglalkozik Terray Károly rimaszombati tanítói és iskola igazgatói munkáságával és életrajzot is közöl. 14-15.

Dr. Merényi László: Emlékezés Terray Károlyra.[182] Merényi László Terray Károly.[183]

[Adriányi Mária Lujza szülei Adriányi Károly (*1800.-†Nagyrőce, 1884. november 21.) Rimamurányi főpénztáros, bányabirtokos. 1. Θ Kindisz Julia (*Nagyrőce, 1807. február 8.-†Nyusta, 1859. május 30.) 1824. k. [184]2. Q Ferdinándy Mária. Ferdinándy Mária első férje nemes Raskó Mihály őrnagy volt, Munkács várának utolsó parancsnoka, 1837-ben lett nemes, 1847-ben halt meg. Ferdinándy Mária szülei Ferdinándy János Q Kallucz Zsuzsánna.]

F1. Terray István. (*Losonc, 1847. január 13.[185]-†Rimaszombat, 1912. május 7.)

1. Θ Mikola Izabella. (*Sajóarnót, 1856. június 1.-†Rimaszombat, 1904. május 3.) Ózd, 1877. május 15. 2. Θ Vékey Jolán. (özvegy Katona Józsefné) (*Otrokocs, 1867. november 2.-†Gömör, 1949. május 5.) Rimaszombat, 1909. december 4. Két gyermeke az első feleségétől született. Második fiúk Dezső 5 éves korában meghalt. Terray Dezső. (*Ózd, 1881. november 3.-†Ózd, 1886. december 14.) Terray István szüleivel 1849-ig Losoncon élt, 1849. augusztus 8-án Losoncot az oroszok felgyújtották és szülei a Gömör megyei Osgyánba menekültek, majd 1853-ban Rimaszombatba költöztek. Terray István iskoláit Rimaszombatban, végezte, ahol osztálytársa volt Mikszáth Kálmán. 1861-ben Losoncra került, ahol 1863-ban leérettségizett. Vácon gyógyszerészsegédnek állt be, s pár hónapig rokona, Benkár Dénes mérnökéknél lakott, de a Rimamurány salgótarjáni vasmű részvénytársaságnál kapván állást odament. Előbb Rimabrézón szolgált 1864-től, majd Nagyrőczén, 1868-ban Nádasdon, honnan 1869-ben Ózdra került, s főpénztáros lett. 1878 és 1890 között a Bánréve-Nádasdi vasúttársaság (székhelye Rima-Brezó) pénztárnoka volt. 1890-ben Likérre (Gömörben a Rimavölgyén) lett áthelyezve, s itt szolgált 1900-ig, mikor Rimaszombatba ment nyugdíjba. Ózdon egyike volt azoknak, kik a kaszinó megalapításában részt vettek, s melynek később díszelnöke lett. 1908-ban létrehozta Gyergyószentmiklóson légrádi Terray István alapítványát, mellyel az Erdélyi Kárpát-Egyesület tevékenységét támogatta. Irodalom. Tanács József. Légrády Terray István emlékezete.[186] Terray István. Wikipédia. „Nemesi családból származott. Régészeti emlékeket gyűjtött, melyeket a rimaszombati megyei múzeumnak adott át. Segítette Forgon Mihály családtörténeti kutatásait. …Az Magyarországi Kárpát Egyesület központi választmányi tagja, a magyar hegymászás és turizmus úttörője.” „A leletek legnagyobb és legérdekesebb csoportja azonban mindenesetre az, mely a rimaszombati múzeumban s Terray István gyűjteményében van elhelyezve. E csoportot - a Rimaszombatban az ev. templom építése alkalmával előkerült csiszolt kővésőt leszámítva - kizárólag a pokorágyi és mogavári leletek alkotják. A Pokorágyon előkerült mintegy húsz kőtárgy anyaga leginkább szerpentin és zöldes pala, melyek közül néhány még nincs csiszolva, csak előkészítve. Ezek között igen érdekes egy szerpentin buzogány, megkezdett fúrással, továbbá egy szemcsés homokkőből készült átfúratlan kalapácsféle eszköz, melynek fok felőli részén valószinűleg zsinórdörzsöléssel előállított hornyolás fut körül, s melyhez hasonlókat ismertet Mortillet (Musée Préhist. XCII.). A leletet agancs-csonteszközök és orsógombok egészítik ki. Hasonló tárgyakat tartalmaz a mogavári lelet is, de ennek érdekességét főleg inkább az agyagművességi tárgyak adják meg, melyek közt orsógombok, szövőszéksúlyok, átfúrt agyaggömbök vannak. Legérdekesebb egy agancskalapács utánzata; ez az agyagból készített parányi tárgy igen gondosan van megmunkálva. Érdekes még egy díszesebb átfúrt kőbaltának fok felőli darabja, mely már a fémformák ismeretét föltételezi.”[187]

Irodalom:

Dr. Merényi László: Emlékezés Terray Istvánra.[188]

Vály-völgy. Népismereti könyvtár I. szerk. B. Kovács István, Pozsony -

Rimaszombat – Felsővály. 1991. 37. l.

Kovács, Štefan [B. Kovács István]: Sto rokov budovania archeologického- zbierkového fondu Gemerského múzea. Obzor Gemera, 13 évf. (1982.), 2. szám, 88-90. l.

Slovenský biografický slovník. Martin, 1994. VI. 44. l.

[Mikola Izabella szülei Mikola György II.[189] [190] (*Alsóvadász, 1817. április 21.-†Sajógömör, 1900. augusztus 27. [191]) 1859-től sajógömöri lelkész, evangélikus esperes. Q Szabó Klára (sárói) (*Miskolc, 1835. január 17.-†Sajógömör, 1894. április 10. [192]) Sajóarnót, 1854, október 15. Mikola György II.  szülei Mikola György I. (*1785-1790. k.-†1832. k.) Q Nagy Zsófia. Szabó Klára (sárói) szülei Szabó Imre Benjámin református szücsmester Q Hendel Anna Karolina (*1806. február 8.-†Miskolc, 1846. november 19.) Miskolc, 1826. augusztus 30. Szabó Imre Benjámin apja Szabó Imre Sámuel szücsmester.

Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 10. kötet. Szabó (sárói) A címereslevelet 1698. jan. 4. Szabó András, István és Mihály kapták. Hendel Anna Karolina szülei Hendel Sámuel (*Szepesváralja, 1776.-†Miskolc, 1857. április 19.) kalaposmester. Q Domby Anna Karolina. (*1769.-†Miskolc, 1842. január 28.) Miskolc, 1801. november 1. Hendel Sámuel apja Hendel Kristóf. Domby Anna Karolina szülei Domby Sándor Q Janovitz Anna. Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 1/pótlék. Händel (szepesváraljai). A nemességet 1916. nov. 15. Händel Vilmos selmecbányai ev. főesperes kapta.] [Vékey Jolán szülei Vékey László II. (*1821.-†1877.) Q Czékus Jolán (*1838.-†1872.) Vékey László II. szülei Vékey László I. (*1792.-†1880.) Q Czikó Sarolta.]

     G1. Terray Gyula. (*Ózd, 1879. november 22.-Miskolc, 1940. január 31.[193][194])

Θ Merényi Laura (*Tótsórvár, 1891. június 14.-†Budapest, 1979. április 16.[195] [196]) Tótváros polgári, Eperjes egyházi, az evangélikus templomban 1908. december 15.[197] Terray Gyula Ózdon, Borsodban végezte az 1-2 elemi osztályt a 3. elemit Sajógömörön anyai nagyszüleinél, a 4. elemit Likéren, Gömörben a Rima völgyében. Az I-II gymnáziumi osztályt Iglón, hová a német nyelv elsajátítása végett ment, a III-VIII osztályokat Rozsnyón végezte az érettségivel. Majd 1897-1900 években Selmecbányán végezte az erdészeti főiskolát, mely akkor még 3 évig tartott. 1900-tól különböző helyeken dolgozott, így pl. Sóváron erdőgyakornokként, Tótsóváron, Aranyidkán, Parasznyán, Varbón Borsodban és más helyeken. 1913 és -1919 között Apatinban volt erdőgondnok, Bácskában, ahol 1919-ben állás nélkül tengődik Apatinban, mert a szerb megszállóknak nem tette le az esküt. Ekkor 6 napig marhakocsiban tette meg családjával az utat Miskolcig, hol 1922-ig mint főerdőmérnök, ettől 1934-ig, mint erdőtanácsos, majd 1935 október 31-én történt nyugalomba vonulásáig, mint főerdőtanácsos szolgált az erdőigazgatóságnál. A világháborúban nem volt katona. Merényi Laura Terray Gyula özvegye Miskolcon élt 1940 és 1960 között. 1944-45-ben két fiával Istvánnal és Zoltánnal, valamint leányával Piroskával az akkor Németországhoz tartozó Szudétaföldön, Rothau faluban tartózkodott, ahol a Diósgyőri Vasgyárnak a front elől menekített fegyvergyártó részlegei működtek, mintegy 700 magyar dolgozó közreműködésével. 1945 augusztusában tudtak hazatérni, majd az 1952-ben Budapestre költözött Zoltán fiához. 1952 és 1957 között beszüntették a nyugdíját a gyermekei segítségével élt ezekben az években. 1968 és 1972 között Zoltán fia apósának, Gyenes Lajosnak a rákoscsabai családiházában lakott, majd 1972-ben Miskolcra költözött. Merényi Laura 1964. június 9-én amikor 73-ik életévének betöltését várta, vagyis június 14-t elhatározta, hogy régi vágya teljesüljön és leánykori naplóit lapozva ki-ki írjon olyan dolgokat, amelyekre szívesen és örömmel vagy bánatos szívvel gondolt.[198] A naplóból kiderült, hogy édesapja és férje is erdész volt. Evangélikus vallású volt. 17 éves volt, amikor későbbi férjét Terray Gyulát megismerte. 1906. október 29-én édesapjával Merényi Laura Kassára utaztak, ahol végignézték Rákóczi Ferenc temetését. Számos anyakönyvi adatot leírt, amit feldolgoztam. Terray Gyula halotti értesítő. Özv. Terray Gyuláné sz. Merényi Laura gyermekeivel és özv. Terray Istvánné sz. Vékey Jolán, valamint a nagyszámú rokonság fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb férj, atya, gyermek és rokon Terray Gyula ny. m. kir. főerdőtanácsos élete 61., boldog házasságának 32. évében január 31-én reggel órakor hosszas szenvedés után Miskolcon elhunyt. Temetése február 2-án pénteken d. u. 3 órakor lesz az ev. egyház szertartása szerint a miskolci ev. temető ravatalozójából. Miskolc, 1940. január 31. Áldott emléke örökre közöttünk marad. Dr. Terray István, ifj. Csidey Lajosné, sz. Terray Piroska, Terray Barnabás, Terray László, ifj. Csidey Lajos, veje Dr. Merényi Oszkár, sógora feleségével, sz. Gottwald Júlia és kisfia Lacika.”

Terray Gyuláról megemlékezett a Magyar Jövő[199] Miskolc, c. független politikai napilap is, többek között ezt írta: „Terray Gyula főerdőtanácsos 1920-ban került Miskolcra, amikor a szerb megszállás elől menekült családjával és a miskolci erdőigatóságnál kezdte meg a szolgálatot. Már az első évben mindjárt ismertté vált a neve Miskolc közönsége előtt, mert mint emlékezetes, az akkor igen nagy tüzelőfahiány kérdését neki sikerült megoldani, amivel igen nagy szolgálatot tett a város közönségének…. Később pedig az erdőigazgatóság pénztárát kezelte…. A most elhunyt ny. főerdőtanácsos különösen Miskolc környékének történeti emlékeit, a diósgyőri várra vonatkozó adatokat gyűjtötte nagy szakértelemmel és tudással; egy újabb adatokat összefoglaló tanulmánya éppen a Magyar Jövőben jelent meg évekkel ezelőtt. …. Sok őskori földvárat, emléket kutatott fel.”

H1. Terray István I. Dr. (*Kapnikbánya (Szatmár) 1909. november 15.-

†Kazincbarcika, 1966. február 23.[200]) Θ Hubay Blanka Juliska. (*1918.-†Kazincbarcika, 1970. június 30.[201]) Miskolc, 1941. október 18. Terray István a 4 elemit Apatinben végzett, nyolc gimnáziumot a miskolci ref. főgimnáziumban. Érettségit is itt tett 1928-ban. Katona volt, tartalékos hadnagy lett. A miskolci jogakadémiára járt, tanulmányait 1932-ben fejezte be és a pécsi tudományegyetemen lett jogi doktor. 1933-1937 között Pécsett volt ügyvédjelölt, 1937 december végén Budapesten bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1938 februárjában ügyvédi irodát nyitott Miskolcon. 1942-ben katonai szolgálatot teljesített, a 2. magyar hadseregnél, mint tartalékos főhadnagy. A Doni csaták elött vesekő miatt leszerelték, így túlélte a harcokat. 1944-45-ben a Diósgyőri Vasgyárnak a németek által Szudétaföldre menekített hadi üzemében dolgozott, majd hazatért. ügyvédi praxisát nem engedték folytatni, 1945. december 8-án lefogták, miután jelentkezett az ügyészségen, fogházban volt másfél évig, a lyukóbányában dolgozott négy és fél évig, mint rab villanyszerelőként, engedéllyel otthon lakhatott. 1952 június 24-én miskolci lakását elvették, ingóságait lefoglalták és a hortobágyi állami gazdaságba kitelepítették,[202] ahol három évig traktorosként dolgozott. Egy hir a táborból, ami Hortobágyon a Borsósi Állami Gazdaságban müködött. „A mélyszántás munkaversenyét Dr. Terray István fiatal miskolci ügyvéd nyerte meg az állami gazdaságok között”[203] A Borsósi táborban mintegy ötszáz miskolci lakos raboskodott és dolgozott. Felesége és István fia Vattán a nagymamánál nyaraltak, így őket szerencsére nem deportálták a Hortobágyra. 1955-ben a kényszerlakhelyét megszüntették és Kazincbarcikán telepedett le, kétszobás lakást és műszaki beosztást kapott, de jogi diplomájának már nem vette hasznát. [Hubay Blanka szülei Hubay Miklós pénzügyi igazgatóhelyettes Θ Göbölös Júlia.] [Hubay Miklós szülei Hubay (hubói) Sándor II. (*1831.-†1915. január 5.) Q Forray Johanna (*1833.-†1905. október 16.) 1850. 7 gyermekük született. Borsodban Felsőnyárádon laktak. Hubay (hubói) Sándor II. szülei Hubay (hubói) Sándor I. (*1800.-†1864.) Q Korláth Krisztina. Disznóshorváton éltek. Hubay (hubói) Sándor I. apja Hubay Sámuel.[204] (*1774. k.-) 1809-ben részt vett a napoleoni háborúban.]

ÁBTL iratok.

V-31885. BM Miskolc. Vizsgálati dosszié Dr. Terray István ügyében. Jegyzőkönyv, készült Miskolc, 1946. március 16. Terray István vallomásából részletek: Családom Felvidékről származik, apai nagyapám Ózdon volt pénztárnok a gyárban. Iskolai tanulmányaimat Miskolcon végeztem, érettségi után 1928-ban beiratkoztam a miskolci jogakadémiára, amikor behívtak katonának és 2 évig katona voltam Miskolcon, a Rudolf laktanyában. Tanulmányaimat folytattam, mint bejáró. Ebben az időben is az akkori propagandának és eszmének megfelelően én is revizionista álláspontot vallottam. 1928-ban a Turul egyesület egyik szakosztályába a Werbőczy bajtársi egyesületbe tagként beléptem. Az volt a szokás, hogy mindig a negyedéves hallgató volt az egyesület vezetője. Így lettem elnök. Az egyesületnek elnökségem alatt 100 tagja volt, az aktív tagok száma 25-30 tagot számlált. 2-3 hónapig voltam elnök, de amikor egy gyűlésen több társammal elénekeltük a „ne higgy magyar a németnek” c. dalt és eltanácsoltak a jogakadémiáról, de az abszolválást megengedték. Később a pécsi egyetemen ledoktoráltam. 1933-ban beléptem Dr. Láng Lajoshoz, mint ügyvédjelölt, 2 évig voltam itt. 1 évig Dr. Soltész János, majd 1 évig Rácz Gábor ügyvédnél dolgoztam. 1937 decemberében letettem az ügyvédi és bírói vizsgát és 1938. január 1-én ügyvédi irodát nyitottam. 1938. decemberében behívót kaptam a 10. lövész zászlóaljhoz, és Göncre, majd Vásárosnaményra, végül Munkácsra vonultunk, ezután leszereltem és a távbeszélőknél mint katona szolgáltam, a szabadcsapatnál, főhadnagyi rangban, mint távbeszélő kiképző tiszt voltam. 1939 augusztus 10-ig katona voltam, átvettem az irodámat, de 1940 júniusában újra bevonultam katonának és részt vettem az Erdélyi bevonuláson, Székelyudvarhelyen szereltem le november 1-én. 1940 és 1942 június között a nyilaskeresztes párt városi vezetője voltam. Az utasításokat Dr. Király Béla megyei vezetőtől kaptam. 1944 október 15 után, amikor a nyilasok átvették a hatalmat, felkértek, hogy vegyem át a párt vezetését és megbocsátanak nekem, ezt elutasítottam, Király Béla megyei főispán felajánlotta Miskolc város főispánságát is, ha a pártvezetést elvállalom. Ezt elutasítottam, mondtam az orosz csapatok közel vannak és hamarosan elfoglalják Miskolcot. 1947-tól Terray Istvánt rendőrhatósági felügyelet alá rendelték, havi egyszeri jelentkezési kötelezettség mellett. 1948-ban további ellenőrzése indokolt határozatot hozták. majd 1948. július 23-án a rendőrhatósági felügyelet alá helyezést megszüntették. A Terray István megfigyelő dossziéját 1966. július 25-én megszüntették.  Jegyzőkönyv, Miskolc, 1966. június 28. Terray István 1966. február 23-án meghalt és ezért az F-4235. sz. dossziéjában elfekvő anyagát meg kell semmisíteni. 28 pontban sorolták fel, mit semmisítették meg. Aláírta Ritterodesz Zoltán rendőr hadnagy. Néhány adatot közöltek, ami megmaradt. 1942 után miután lemondott a városi vezető tisztségről, személyi ellentétek miatt, tagja maradt a nyilaskeresztes pártnak. A Rongyos Gárda rádiós kiképzője volt. 1940-től a Nyilaskeresztes Párt jelvényt viselő tagja, a nemzetiszocialista és a nyilaskeresztes párt egyesítése érdekében tevékenységet fejtett ki és a Hungarista Mozgalom városvezetője volt Miskolcon 1941-1942-es években. Szálasi Ferenc fogadásán miskolci tartózkodása alatt részt vett. A felelőségre vonás elől 1944. év őszén Németországba menekült. Aláírta Kiss Ferenc r. alezredes pol. o. vezető. 1947. február 5. 1946-ban népellenes bűncselekmény miatt 1 év 6 hó börtönre ítélték. 1952-ben mint nemkívánatos személyt a Hortobágyra telepítették. Meghalt ezért kérem F-4235. sz dossziéját megsemmisíteni. Aláírta Ritterodesz Zoltán. Javaslom Dr. Arany László r. alezredes, alosztályvezető. Engedélyezem Dr. Kiss József r. alezredes, osztályvezető. 1964. december 2-án amikor Kazincbarcikán dolgozott. A határozat az volt, hogy alapnyilvántartásban marad. Anyaga V-25975 V-31885 és F-4235 dossziékban. 1945. december 7-től internálásban, illetve előzetes letartoztatásban volt. Perében tanúskodtak Dr. azt mondták, hogy Terray István cselekményeit jóvá tenni sorozatban törekedett. Sásdi Ernő, Országh József, Dr. Galló Pál, Vadász Ella, Erdősi János és Dr. Rácz Gábor. A per szerint 1942. június 1-én nem csak a nyilaskeresztes párt városi vezető tisztségéből mondott le, hanem a pártból is kilépett. Az ítéletet Miskolcon 1947. március hó 4-én hozták meg. Dr. Tolnay Zoltán törvényszéki tanácselnök, tanácsvezető bíró, Terray István lakik Miskolc Hunyadi u. 8. Börtönbüntetését 1947. március 4-től 1947. június 20. napjáig kitöltötte. Beszámítva előzetes letartoztatásából 1 év, 2 hó, 14 nap. A V-31885 dosszié 36 oldalszámmal 1977 március 9-én lezárva.

Terray Istvánnal a korabeli sajtó több alkalommal foglalkozott. Néhány tudósítás:

„Megalakult a Werbőczy Bajtársi Egyesület dominus törzse. Miskolc, április 29. …Terray István Dr. ügyvédet, helyettes törzsfőül választották meg.”[205]

„Borsod vármegye a múltban vármegyei tiszti alügyészi állás megszervezését határozta el, ehhez azonban a belügyminiszter nem adott engedélyt. A belügyminiszteri rendelet azonban hangsúlyozta, hogy a vármegye vagy a tb. tiszti ügyészek közül való behívással vagy szerződéssel gondoskodhat a létszámhiány enyhítéséről. Molnár József Dr. vármegyei tiszti ügyész e kérdésben előterjesztést tett és Terray István behívását javasolta. A vármegye Terray Istvánnal szerződést kötött és ennek értelmében Terray István már meg is kezdte munkásságát a vármegyén. Terray István Dr. alkalmazásával a vármegye a fiatal miskolci ügyvédek egyik legjobban képzett és kiváló ítélőképességű tagját, alkalmazta, akinek munkássága a vármegye számára is minden vonatkozásban komoly értéket jelent.”[206]  Terray István vármegyei alügyész szolgálatra történt berendelését 1941. május hónapban a Borsod vármegye főispánja Maczky Emil megszüntette.[207]

Szálasi Ferenc körútja. 1941. Szálasi Ferencet Miskolc város határában Király Béla Dr. városvezető és Terray István Dr. ügyvéd fogadta. Este 500 személy számára rendeztek terítékes vacsorát.[208]

1943-ban a miskolci evangélikus egyházközség Bruckner Gyöző Dr. egyházfelügyelő és Duszik Lajos lelkész, esperes javaslatára 1943-ban Terray Istvánt bízták meg az ügyészi teendők ideiglenes vitelével.[209]

1944 február 6-án a Miskolci Levente Egyesület Terray Istvánt a számvizsgáló bizottság tagjává választotta.[210]

„Terray István Dr. gondnoka Frank Endre Dr. és Barabás Endre Dr. zsidó ügyvédeknek.”[211]

„Letartóztatták Terray Istvánt. Dr. Terray István volt nyilas helyettes városvezetőt, aki nyugatról nemrégen szivárgott vissza, a népügyészség szabadlábra helyezte. A politikai rendőrség szabadlábra helyezése után letartóztatta és valószínű, hogy bűnügyének tárgyalásáig internálni fogják.”[212]

 „Internálják Terray István dr volt nyilas vezetőt. Már régebben hazaérkezett nyugatról Terray István Dr. a miskolci nyilasok egyik vezetője. A népügyészségnél jelentkezett s onnan ügyét az államrendőrség politikai osztályára tették át közigazgatási eljárás céljából. Az államrendőrség ennek alapján Terray István Dr.-t előállította és ellene az internálási eljárást megindította.”[213]

„Terray István Dr. népellenes bűnügyében, ki 1941 évtől 1942 nyaráig a nyilaskeresztes párt városi vezetője volt, kedden hozott Ítéletet a népbíróság. A tanuk, valamint a vád és védbeszédek meghallgatása után Terray István Dr.-t másfélévi börtönbüntetéssel sújtotta és az ügyvédi gyakorlattól eltiltotta.”[214]

„A miskolci nyilas mozgalom ismert alakja Dr. Terray István ügyvéd került kedden a népbíróság elé. Terray 1941-ben miután előzőleg a Turulban kivezérkedte magát, belépett a nyilaspártba és 1942-ig a nyilaspárt városvezetője volt. A keddi főtárgyaláson a tanúk igazolták népellenes magatartását. Kitűnt, hogy 1938-ban a ,,Rongyos gárda“ tagja volt. A népbíróság Terrayt jogerősen másfél évi börtönbüntetésre ítélte”[215]

Terray Istvánt több társával együtt a Miskolci Ügyvédi Kamara kizárta 1948-ban tagjai sorából.[216] A kizárás kezdete 1947. március 4.

I1. Terray István II. Gyula. (*Vatta, 1948. június 16.-†Budapest,

2005. szeptember 12.[217]) Θ Mezei Zsuzsanna. (*Budapest 1947. február 15.-) Szentendre, 1970. augusztus 8. Elváltak 1985. Terray István II. vegyészmérnök volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1981-ben szerzett oklevelet. „Az MSZMP Szentendre városi-járási Bizottsága 1983. október 27-i ülésén, a megyei, valamint a városi-járási párt-végrehajtóbizottság együttes javaslatára, a pártbizottság gazdaságpolitikái titkárának választotta meg Terray Istvánt, aki korábban a PEVDI lrószergyára szentendrei üzemének főtechnológusa volt.”[218] 1985-ben Szentendrén tanácstagnak választották meg.

J1. Terray István III. (*Kazincbarcika, 1972. november 5.-) Θ

Czétány Krisztina.  Nem házasodtak össze, elváltak. Terray István Gábor Móricz Zsigmond Gimnázium Szentendre 1988-1991, ELTE BTK 1997-2004 Filozófia, Filmelmélet és Filmtörténet szak.

      K1. Terray Marcell. (*Budapest, 2010. július 20.-)

J2. Terray Tamás. (*Kazincbarcika, 1974. május 16.-) Θ Relic Je-

     lena (1980. január 15.-) Belgrád, 2012, augusztus 4.

[Relic Jelena szülei Relic Sava Θ Topic Nada]

      K1. Terray Petar Ádám. (Budapest, 2016.április 13.)

      K2. Terray Milán Dávid. (*Budapest, 2019. május 10.-)

J3. Terray Ágnes. (*Budapest, 1977. március 24.-) Θ Bodó Attila.

Nem házasodtak össze, elváltak. Terray Ágnes Zsuzsanna Veress Péter Gimnázium (1991-1995), Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, számvitel szak (1995-2001).

       K1. Bodó Bálint Alex. (Budapest, 2015. szeptember 28.-)

J4. Terray László. (*Szentendre, 1982. július 24.-) Θ Terray-

      Török Katalin. Terray László az ELTE-n tanult.

K1. Terray-Török Emese. (*Budapest, 2018. augusztus 18.-)

J5. Terray András. (*Budapest, 1982. július 24.-) László ikertest-

vére. Iskolái: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (1988-2001) ELTE Programtervező Matematikus szak (2001-2009)

H2. Terray Piroska Jolán. (*Kapnikbánya (Szatmár) 1911. február

23.[219]- †Kapnikbánya, 1982.) Θ Csidey Lajos II. (*1909. május 21.-†1964. január 14.[220]) Miskolc, 1937. szeptember 11. Csidey Lajos Szegeden az Állami Klauzál gimnáziumban tanult, majd MÁVAG tiszt volt, 1945 után 9 hónapig volt vizsgálati fogságban, a vád az volt ellene, hogy a háború alatt nem bánt elég szociálisan a munkásokkal. A vádak alól felmentették, majd soförként, később müszaki beosztottként dolgozott a kenyérgyárnál. Terray Piroska a Miskolci Református Leánygimnáziumban tanult, 1923-ban, amikor III.-ik osztályos volt, eltanácsolták a gimnáziumból, majd a Miskolc Városi Női Felsőkereskedelmi Iskolában folytatta tanulmányait, 1929-ben érettségizett. Tanulmányai alatt és után is amatör színészként müködött, szindarabokban szerepelt, énekelt, verseket szavalt. Főkönyvelőként dolgozott előbb Sajószentpéteren, majd Kazincbarcikán. [Csidey Lajos II. szülei Csidey Lajos I. (*1876. június 6.-†1944.) alezredes Θ Langermann Mária. (*1884.-†Budapest, 1914. április) Langermann Mária szülei: Langermann Károly (*1859.-† Sátoraljaújhely, 1920.) Θ Géczy Erzsébet (*1866.-†Sátoraljaújhely, 1922. október.) Csidey Lajos I. szülei Csidey József (*1842.- †1925.) Q Balogh Zsuzsánna. (*1850.-†1933.) Nagyigmándon éltek. Csidey József szülei: Csidey János I. került Nagyigmándra 1840. körül, Q Szür Katalin, 4 gyermekük.: 1. Csidey János II: Dr. orvos, Szatmárban Nagykárolyban, 2. Csidey József, 3. Csidey István. 4. Csidey Sándor] Csidey Lajos II. testvére Csidey Katalin.

I1. Csidey István. (*Miskolc, 1940. november 14.-) Q Bogyó

Ágnes. (*Miskolc, 1945. november 7.-†Miskolc, 2019. április 29.) Miskolc, 1967. december 23. Csidey István épületgépész mérnök, felesége gépésztechnikus volt.

[Bogyó Ágnes szülei Bogyó Gyula Q Pancsák Erzsébet.]

     J1. Csidey Adrien. (*Miskolc, 1969. február 26.-) Középiskolai

magyar tanár. Q Bachmann Károly II. (*Miskolc, 1965. július 26.-) Villamosmérnök, informatikus középiskolai tanár.

            K1. Bachmann Laura. (*Miskolc, 2000. december 1.-)

                   [Bachmann Károly II. szülei Bachmann Károly I.

(*Komendo, Kovászna megye, 1938. május 29.-) Q Lengyel Izabella. (*Miskolc, 1935. szeptember 5.-)]

   I2. Csidey Piroska. (*Nagyigmánd, 1944. november 10.-) Θ Dévai

László Dr. (*Miskolc, 1940. november 1.-†Miskolc, 2019. szeptember 5.) 1974. k. Dévai László, traumatológus orvos volt. 2000-ben elváltak. Csidey Piroska a Debreceni Tudományegyetemen népművelés-könyvtár szakon végzett.

         J1. Dévai Orsolya. (*Miskolc, 1975. szeptember 1.-) Angol-

földrajz-, média ismereti középiskolai tanár. A Miskolci Evangélikus Gimnáziumban tanít 2019-ben.

H3. Terray Zoltán I. Csaba. (*Apatin,1916. július 18.-†Budapest, 2006.

február 17.) 1. Θ Potenga Margit. (*Miskolc, 1919. szeptember 14.-) Budapest, 1942. április. 2.[221] 1948. szeptember 8-án elvált Potenga Margittól. 2. Θ Gyenes Olga. (*1923.-†Budapest, 2010. szeptember 24.[222]) Budapest, 1949. május 24.

Három gyermeke a második feleségétől született. Terray Zoltán tanulmányait Miskolcon az Állami Hunfalvy Gimnáziumban végezte, 1934-ben amikor érettségizett több díjat nyert, természetrajzból, fizikából, német fordításból. színészkörben tevékenykedett. Terray Zoltán 1942-ben állami vasgyári tiszteletdíjas hivatalnok. Reáliskolai érettségit tett Miskolcon 1935-ben, majd diósgyőrvasgyári hivatalnok és jogot végzett Miskolcon, tanulmányait a Pécsi Egyetemen fejezte be, ahol 1943-ban államtudományi doktorrá avatták.[223] Részt vett a Doni harcokban, mint páncélos tiszt, a fél szemét gránátrobbanás érte, 1943 januárjában sikerült hazavergődnie és Debrecenben a fél szemét kioperálták, leszerelték és a vasgyárban helyezkedett el. A Diósgyőri Vasgyár Szudétaföldre menekített hadi üzemében dolgozott, mint üzemi titkár. A csehek bevonulása után ezért Prágában 1946-ban három hónapnyi elzárásra ítélték. Helyzetét súlyosbította, hogy a hatóság megtalálta nála a Kulin György csillagásztól kölcsön kapott amatőr üstököskereső távcsövet, melyet kémkedésre alkalmas eszköznek nyilvánítottak, így kémkedéssel is vádolták. Négy hasonló sorsú munkatársával együtt csak 1946 novemberében térhetett haza. 1948-ban Budapesten telepedett le, átképezte magát műszerésznek, megszerezte a villanyszerelő és a rádióműszerész képesítést. [Potenga Margit szülei Potenga János kőművesmester Q Boros Borbála] [Gyenes Olga szülei Gyenes Lajos (*1899.-†1989.) Q N. Matild. (*1904-†1993.)]

I1. Terray Katinka. (*Budapest, 1950. augusztus 17.-†Budapest,

1950. augusztus 18.)

I2. Terray Zoltán II. (*Budapest, 1952. április 25.-) Q Polunyina

Natalja Nyikolajevna (Natasa) (*Moszkva, 1952. január 7.-). Moszkva, 1975. június 18. Moszkvában, a Moszkvai Geodéziai, Légifényképezési és Kartográfiai Egyetemen tanult. 1975-ben szerzett diplomát feleségével térképész, fotogram- méter képesítést szerzett.

[Polunyina Natalja szülei: Polunyin Nyikolaj Mitrofanovics és Aljosina Jevdokija Szergejevna]

ÁBTL iratok.[224]

Terray Zoltán. Objektum dosszié. 3.2.5.-0-8-519 /II. Lezárva 1991 04 26. „Bánk” elvtárs (lagosi nigériai hírszerzőközpont vezetője) beszámoltatása. 1982 VIII 9. Bánk elvtárs munkáját a központban erős kritika érte, amit Deák László r. főhadnagy, operatív beosztott fogalmazott meg. Bánk elismerte a bírálatok jogosságát, kijavításukra ígéretet tett. Idézet a jelentésből: Bánk elvtárs javasolta, hogy az operatív munkába vonjuk be Terray Zoltán elvtársat, a Kartográfiai vállalat küldöttét, a Mapping Co. vegyesvállalat alkalmazottját. Nevezett megbízható tagja a kolóniának, elsősorban objektum tanulmányozó és kolónia védelmi munkában lehetne hasznosítani. Másik jelentés fegyveres támadásról. 1982 I 30. Egy nappal korábban I 29-én a reptérről a nagykövet és Terray Zoltán érkeztek a Nagykövetségre. 2 kocsival jöttek, az egyiket Terray Zoltán vezette. Megjelent váratlanul egy harmadik kocsi, amiből két fegyveres merénylő ugrott ki, az éjjeli őr ordítozni kezdett, a Nagykövetség kutyája megtámadta a merénylőket, akik a kutyára lőttek, de szerencsére nem találták el. A nagykövet be tudta kapcsolni a riasztó szirénát, amire azonnal egy mobile police autó érkezett két rendőrrel. A merénylők gyorsan elhajtottak. A támadást jelentették, de a rendőrség semmi intézkedést nem tett. Terray Zoltán nyilvántartó lapja, kézírással kitöltve. Anyja neve Gyenes Olga. Született Bp. 1952 IV 25. Útlevélszáma SOO6128. Útlevél IR száma C1 586577 3. Kiadta BRFK 1980 IV 19. Magyarországi címe Bp. XIV Gizella út 47. Nigériai címe 24 Johnson Street Ilupeju Lagos. Kiküldő szerv TESCO (megjegyzés hírszerző szervezet S. B.) Nigériai partner szervezet Nigerian Mapping Company LTD. Érkezés ideje 1981 IV 23, tartós kiküldött.

J1. Terray Annamária. (*Budapest, 1979. december 24.-)

     szakdiplomáciai közgazdász, idegenforgalmi közgazdász.

J2. Terray Zsuzsa Júlia (*1982. június 4.-) idegenforgalmi

      közgazdász, természetvédelmi mérnök

J3. Terray Zoltán III. Viktor (*1984. január 19.-) informatikus.

I3. Terray Gyula. (*Budapest, 1956. május 3.-) 1970-74 Budapesten

a Szent István (akkor I. István) gimnáziumban, a fizika tagozaton tanult. Informatikus. Komlón élt, majd a Veszprémi Szakképzési Centrum Ipari Szakgimnáziuma tanára lett. 2014-ben a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Kara oktatói tevékenysége elismeréseként a "Pro Facultate Ingeniariorum Metallurgiae"kitüntetésében részesitette.

        J1. Terray Boglárka. (*Baja, 1977. november 8.-) Q Várkonyi

Tamás. Terray Boglárka életrajza: Tanulmányok: Művészeti Szakközépiskola Pécs (Győrffy István) zeneelmélet 1992-1996. LFZE ének-zenetanár, karvezető, zeneelmélet (Komlós Katalin) 1996-2001. LFZE doktoriskola zeneelmélet program (Jeney Zoltán, Komlós Katalin) 2002-2005. DLA fokozat megszerzése 2006 (disszertáció: Verdi kései stílusának kialakulása és jegyei az Otelló-ban. DAAD poszdoktori ösztöndíj, Hochschule für Musik Würzburg (Gárdonyi Zsolt) 2008. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, egyetemi beosztás: egyetemi docens, Zeneelmélet tanszék. Oktatói tevékenység, vendégtanári állások, főbb mesterkurzusok: LFZE zeneelmélet tanszék 2001-, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, szolfézs-zeneelmélet 2006-2011.

              J2. Terray Orsolya. (*1988.-)

H4. Terray Barnabás I. László. (*Apatin, 1919. december 18.[225]-

†Veszprém, 1991. június 24.[226]) Θ Tamás Iréne Ilona. (*Miskolc, 1920. június 16.-†Dunakeszi, 1981. december 30.[227] [228]). Miskolc, 1942. július 30. Terray Barnabás 1933-tól a Miskolci evangélikus tanítóképzőben tanult és ott érettségizett kitünő eredménnyel 1938-ban. 1938-ban kántori oklevelet is szerzett. 1938 és 1940 között a Dimávag diósgyőri gépgyárban nevelő szolgálatot látott el. 1941-től próbaszolgálatos tanító, majd 1943-tól rendes tanító volt Tiszafüreden a Filagóriai tanyasi általános iskolában. 1942-től  katonai szolgálatot teljesített, majd 1945-ben orosz fogságba (Horn és Focsani fogolytáborban) került. 1945-ben Romániából szerencsésen megszökött és hazatért. 1951-ben általános szaktanári végzettséget szerzett. 1952-1954 között a Lenin Intézetben levelező tagozaton tanult és 1955-ben orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár lett. 1945 és 1952 között több iskolában tanított, 1945-ben Tiszaigarban a református népiskolában, 1946-ban Zsadányban az orosi-puszta állami nép- iskolában, 1947-ben Szentesen az állami általános iskolában 1952-ig, majd 1952 szeptember 15-től 1955 október 1-ig és 1957 március 16-tól 1957 július 31-ig az Egri Pedagógiai Főiskola Gyakorlóiskolájában, mint tanár, 1955 október 1-től 1957 március 16-ig a Pedagógiai Főiskolán, mint adjunktus müködött, de 1956-os forradalmai tevékenysége miatt 1957-ben innen eltávolították. Segédmunkásként dolgozott az Északmagyarországi Papír és Irodaszerértékesítő vállalatnál 1957. július 23-tól Miskolcon. Először egyhetes, majd augusztus 1-től augusztus 31-ig egy hónapos próbaidővel dolgozott itt Terray Barnabás a vállalattal kötött megállapodás alapján. 1957. szeptember 1-től Kartalon az Általános Iskolában, majd 1959-1964 között Aszódon tanított a Petőfi Gimnáziumban. Szegeden magyar nyelv és irodalom szakon újabb diplomát szerzett és 1966-ban bölcsészdoktorrá avatták.[229] 1964. augusztus 1-én Dunakeszire a Radnóti Miklós Gimnáziumba került középiskolai tanárnak, 1979-ben nyugdíjba ment, majd Veszprémbe költözött. Tudományos munkásságát 1959-ben kezdte meg, az Evangélikus Országos Levéltárban Sólyom Jenő (*1904.-†1976.) evangélikus lelkész, egyetemi tanár az EOL tudományos munkatársa, majd vezetője segítette. Tanulmányokat írt Terray Károlyról és több neveléstörténeti tanulmánya jelent meg, pl. a Magyar Pedagógia 1968/1 számában, a Könyv és Nevelés 1981. 3. számában stb. Böröcz Enikő[230] ezt írta: „1959-től az Evangélikus Országos Levéltár leggyakoribb látogatója, később pedig (1971) úgynevezett ,,külső munkatársa" Terray Barnabás (1919-1991) középiskolai tanár, pedagógia-történész volt. Sólyom Jenő fordította Terray Barnabás figyelmét a 18. és 19. századi evangélikus nevelés történetének az irányába. Terray Barnabás evangélikus nevelésről írott három munkájának a kéziratát őrzi a levéltár. Ezek a következők: a Miskolci Evangélikus Gimnázium története (1783-1885), a Miskolci Evangélikus Tanítóképzőről írt munkája (1920-1952), és a Selmecbányái Lyceum nevelői hatásáról írott műve (Petőfi, Mikszáth és tanáraik). Foglalkozott az első levéltárosnak, Schedius Lajosnak a munkásságával is. Sólyom Jenő sok segítséget adott neki a kutatásaihoz. Terray Barnabás úgy emlékezett vissza rá, hogy, Ö volt az én mentorom". Háláját Sólyom Jenő iránt azzal is kimutathatta, hogy hónapokon keresztül dolgozott személyi hagyatékán.”  A Magyar Pedagógiai Társaság 1967-ben tagjai sorába felvette. Megmaradt néhány Köpeczi Bélától kapott levele 1975-76-os évekből. Terray Barnabás több tanulmányát elküldte Köpeczi Bélának[231], aki válaszleveleiben elismerően nyilatkozott tanulmányairól. Terray Barnabást az állambiztonság figyelte, igen egyszerű dolguk volt, mert ebben az időben az összes egyház püspöke III/3-as ügynök volt. Pl.: az evangélikus egyházban Káldy Zoltán[232] püspök (1958-1967) és Ottlyk Ernő[233] püspök (1967-1982). A Háló II. részletesen és alaposan feldolgozta a két püspök állambiztonsági tevékenységet a fennmaradt iratok alapos feldolgozása alapján. Lényges különbség volt a két püspök állambiztonsági tevékenységében és jellemében, bár mindketten kiszolgálták és végrehajtoták az MSZMP vezetésének és az Állami Egyházügyi Hivatal kéréseit és utasításait, Káldy Zoltán („Pécsi”) igyekezett az evangélikus egyház lehetőségeit tágítani, Ottlyk Ernő („Szamosi”) viszont rombolta az egyház lehetőségeit, rosszindulatú és alattomos tevékenysége, valamint az hogy visszaélt mások bizalmával[234],  nagyobb károkat okozott mint Káldy Zoltáné.[235] Többek között Itzés Ádám a következőket írta Ottlyk Ernő  jelentéseiről: „Az azonban tény, hogy talán személyes érdekből vagy túlzott megfelelési vágytól hajtva – ügynöki jelentéseiben rendszeresen egyházellenes hangot ütött meg.” A következőkben látható, hogy Ottlyk Ernő hogyan élt vissza Terray Barnabás jóhiszeműségével, aki nem tudta, hogy bizalmas információit egy III/III-as ügynöknek mondta el.  Ha nem maradnak fenn az állambiztonsági iratok és nem dolgozzák fel és nem publikálják azokat, akkor a két püspökről fordított kép alakult volna ki.[236] (S. B.) ÁBTL iratok.[237] Tolna-31-147/5. Terrai Barna (Terray Barnabás) az egyházi levéltárból kimásolta és kijuttatta az Ordass püspök levéltárának bizalmas iratait. Terray Barnabás nyugdíjas pedagógus, Terray László disszidált evangélikus pap testvére. Terray László norvég pap, az egyházi emigráció egyik vezetője. Nagy befolyása van a Lutheránus Világszövetségben. A sajtóban és a SZER (Szabad Európa Rádió) adásaiban Káldy Zoltánt támadja. Terray László könyvet írt Káldy Zoltán ellen, ebben a munkájában Terrai Barna segítette. Jelentés. 1964 I 30.-án Koren Emil esperes megmutatta a Múzeumi Füzetek 1. számát, amely a Petőfi Múzeum anyagáról szólt. Cikket írt Petőfiről Terray Barnabás aszódi gimnáziumi tanár, akinek testvére Terray László, az Útitárs szerkesztője, valamint cikket írt Solyóm Jenő volt teológiai tanár is. Korennel közöltem, hogy Terray Barnabást felkértem írjon a Lelkipásztorba egy cikket, a Petőfi kutatásaival kapcsolatban. Bp. 1964 II. 3. Szamosi meghívta Terray Barnabást azért, hogy kiderítse, milyen kapcsolatban áll Terray Lászlóval. Terray Barnabást régóta ismerem, katonai reáliskolába járt, majd tanár lett. Öccsével, Terray Lászlóval bizonyára kapcsolatot tart fenn. Sólyom Jenőt reakciós maga- tartása miatt el kellett távolítani a Teológiai Akadémiáról. Ezek az elemek (!) összefognak, Koren meg propagálja őket. Varga Jenő véleménye Koren Emil szoros kapcsolatban van Terray Barnabással, akinek testvére Terray László, aki meg Dr. Prőhle Károly dékánnal tartja a kapcsolatot. Az Útitárs sértette az Állam és az Egyház jó viszonyát. Jelentés 1964 III 16. Szamosi jelenti: Vendégül láttam Terray Barnabás aszódi gimnáziumi tanárt, akinek testvére Terray László, az Útitárs szerkesztője. Koren ajánlotta, hogy kérjek cikket Koren ükapjáról Koren Istvánról a Lelkipásztor számára. Terray Barnabás elmondta, hogy testvérével Lászlóval jó kapcsolatban van, anyjuk már egyszer volt Norvégiában, sok üzenetet vitt Magyarországról, újra készül kimenni. (Látható, hogy Terray Barnabás amikor Ottlyk Ernő püspökkel beszélgetett, nem tudta, hogy egy beépített ügynökkel társalog, aki azért ajánlotta a publikálási lehetőséget, hogy Terray Lászlóról információkat szerezzen.[238] S. B.) Elmondta Ottlyk Ernő püspök, hogy 1963 nyarán, amikor Helsinkiben volt, találkozott és beszélgetett Terray Lászlóval és norvég feleségével, Terray László üdvözletét küldte a Magyarországon élő Terray családnak. A Terray családhoz tartozik Terray Zoltán is (hadapród iskolás volt a Horthy korszakban, jelenleg a Philips Gyárban dolgozik, lakik Bp. VII Nefelejcs u. 18. Megjegyzés, Terray Zoltánt meglátogattam az 1990-es évek elején, csak nagyítóval látott, második feleségével is találkoztam, a Keleti pályaudvar közelében laktak. S.B.) Terray Barnabás jó viszonyban van Sólyom Jenővel, akihez gyakran jár be az EOL-ba, így vette be a Petőfi Múzeum első füzetének cikkírói sorában. A jelentés vége azzal zárul, hogy Szamosi mellékeli a hivatkozott füzetet, mint bizonyítékot. 1956 XI 1-én Solyóm Jenő lemondatta Pálfy Miklós dékánt, és elküldte Ottlyk Ernő (Szamosi ügynök később) tanárt. (Ottlyk jelentésének további részéből látható, hogy bosszút akar állni Sólyom Jenőn, még hírszerzési kombinációt is javasolt. S.B.) 1958 nyarán viszont mert, Ordass püspököt védte, elküldték az EOL-ba, 60 éves még nem volt. Levéltárosként dolgozhatott 1800 forintért. Sólyom mindenről értesül Prőhle Károly révén, aki az információkat Terray Barnabásnak adja át, Ő meg viszi a híreket Terray Lászlónak. Terray László fel fog keresni húsvét után, a beszélgetés így folytatható. Javaslat álhírt kéne az Egyházról Sólyommal közölni, ha ez megjelenik az Útitársban, Norvégiában, akkor azt csak Terray Barnabás továbbíthatta testvérének Lászlónak. Sólyom mint beépített hírszerző lelepleződhet. Dosszié típusa ÁBTL-2.7.1. – NOIJ. Dosszié jelzete NOIJ karton Tarnai-Terzi. Dosszié tárgya NOIJ névmutató kartonok 65. Terrai Barna 66. Terray László. 1924-01-22 evangélikus lelkész. Forrás jelenti: Vető Béla az Evangélikus Egyház országos Levéltárának vezetője a kutatási engedéllyel rendelkező nyugdíjas pedagógusnak több alkalommal odaadta a levéltár kulcsait, aki így az engedélytől eltérően ellenőrzés nélkül fénymásolni tudta a következő iratokat: 1956-os események, Ordass Lajos kontra Káldy Zoltán püspökváltás, az ezzel kapcsolatos legbizalmasabb iratokat, jegyzőkönyveket stb. lemásolta és Terray Lászlónak kijutatta. Terray László az ellenforradalom 30-ik évfordulójára (1986) könyvet kíván megjelentetni, felhasználva a testvérétől kapott iratokat. A könyvet Szépfalussi István bécsi lakos tervezi kiadni. Terray László a megkapott dokumentumok alapján Káldy Zoltán püspökségét, LVSZ elnökségét törvénytelennek minősíti, s ennek bizonyítását igéri könyvében. Erről publikáció- iban és nyilatkozataiban is beszél. Preizinger Lajos rendőrnagy értékelő tiszt. Eigner György rendőr alezredes, a Tolna megyei főkapitány állambiztonsági helyettese. Ennek alapján a BM Állambiztonsági miniszteri titkárság részére napi operatív információs jelentés készült. 45/78/10/147/1986. Ideológiai politikai diverzió. A korábban leírtakat ismétli meg, az információ forrása megbízható, ellenőrzött, tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés felterjeszteni a miniszter elvtársnak. (az iratokból az derült ki, hogy a Terray Barnabás fénymásoló munkájáról több ügynök jelentett, az egyik valószínű a Levéltárban dolgozott. Az ügyet annyira fontosnak tartották, hogy a miniszternek is jelentettek, aki Kamara János volt 1985-87 között.

Terray Barnabás 25 tanulmányt publikált, ezek között pl.:

Terray Barnabás. Ne buktassunk az általános iskola V. osztályában. Köznevelés. 1950.

Terray Barnabás-Kardos Győző. Magyar nyelven előadott tárgyak Aszódon Petőfi tanulmányai idején. Múzeumi Füzetek. Aszód. 1964.

Terray Barnabás. Adatok Kölcsey és a pozsonyi tanulóifjuság kapcsolatához. Irodalomtörténeti Közlemények. 1966. 3-4. sz.

Terray Barnabás. Az aszódi közös iskoláról. Aszód, 1968.

Terray Barnabás. Comenius szülőföldje. Élet és Tudomány. 1970.

Irodalom.

Dr. Merényi László: Hetvenöt éve született Dr. Terray Barnabás.[239]

Dr. Merényi László: Nyolcvan éve született Dr. Terray Barnabás.[240]

Dr. Merényi László: Emlékezés egy tdós pedagógusra. Comenius nyomdokain haladt. Terray Barnabás.[241]

Dr. Terray Barnabás, (1919-1991) In. Dunakeszi arcképcsarnok. Szerkesztette Csoma Attila. Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár. Dunakeszi, 2005. 167-168.

Terray Barnabás. Varga Béla szerkesztő. Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon. 2016.

Terray Barnabás (középen) és családja. Terray Jusztina, Földvári Mihályné, ifj. Terray Barnabás és felesége Erdős Anna, két leányuk Magdolna és Anna. Ifj. Földvári Mihály és Földvári Gábor, Veszprém. 1989. február.

[Tamás Iréne Ilona szülei Tamás Gyula Q Bittner Jusztina. Laktak 1920-ban Miskolc Tűzér u. 16. Tamás Gyula szülei Tamás Pál Q Ferencz Anna. Bittner Jusztina szülei Bittner Simon II. Q Harmatha Zsuzsanna. Bittner Simon II. apja Bittner Simon I. építész]

I1. Terray Jusztina Laura (*Ausztia, 1945. május 2.-

†Veszprém, 2008. március 19.) Θ Földvári[242] Mihály I. Dr. (*Vajdácska, 1945. január 20.-) Budapest, 1968. július 12. Terray Jusztina és Földvári Mihály a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 1969-ben fejezték be tanulmányaikat.

Terray Jusztina 2008 júliusában posztumusz Perlaky-díjban részesült Veszprémben, aki 1975 óta dolgozott gyermekorvosként a városban, a díjat férje, Földvári Mihály vette át.[243]

    J1. Földvári Mihály II. Dr. (*Kazincbarcika, 1974. december 19.-)

Θ Peregovits Nóra Dr. (*Budapest, 1984. március 24.-) Veszprém, 2010. július 24. Norvégiában élnek. Földvári Mihály II. kutatási területe a legyek világa. Egyetemistaként Papp László akadémikus munkatársa volt. PhD. 2004. Publikációk száma 48.

     J2. Földvári Gábor Dr. (*Veszprém, 1976. október, 10.-) Θ

Kovács Éva Gabriella. (*Szeged, 1973. augusztus 17.-) Veszprém, 2004. március 20.

Földvári Gábor az Állatorvostudományi Egyetem Parazitlógiai és Állattani Tanszékén egyetemi docens. Végzettség PhD., habilitált. 2019 óta Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport munkatársa. Kutatási területe a kullancsok által terjesztett betegségek. Publikációinak a száma 92. ld.: MTMT adatbázis Földvári Gábor.

[Földvári Kovács Éva Gabriella szülei Kovács László (*Szeged 1925. november 15.- †1980. február 3.) Θ Kondász Margit (*Szatymaz, 1935. február 22.-)

           K1. Földvári Barna Bende. (*Budapest, 2007. augusztus 3.-).

           K2. Földvári Magor (*Budapest, 2015. február 13.-)

I2. Terray Tamás, Gyula. (*Szentes, 1948. március 11.-) Θ Czeglédy

Ildikó. (*Rákosszentmihály, 1947. június 11.-), Budapest, 1970. július 4. Terray Tamás Gyula: gépészmérnök, mérnök tanár, menedzser. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1971-1972-ben szerzett diplomát. A gépiparban dolgozott, főművezetőtől – ügyvezető igazgatóig többféle beosztásban, majd az egészségügyben tevékenykedett és kórházi főmérnökként ment nyugdíjba. Terrayné Czeglédy Ildikó: ált. isk.-i földrajz-rajz szakos tanár, igazgatóhelyettes. Jelenleg már nyugdíjas.

[Czeglédy Ildikó szülei Czeglédy József. (*1916.-†2012.) Θ Kravarik Veronika. (*1915.-†1992.)] 

J1. Terray Csenge Ildikó. (*Budapest, 1974. november 12.-) Θ

Székely Magyari Hunor (*Gyergyószentmiklós, 1970. július 11.-) Budapest, 1998. k. Elvált 2018. szeptembrt 26. Székely-Magyari Csenge (Terray Csenge Ildikó) környezetgazdálkodási agrármérnök, kertészmérnök (marketing szakirány). Jelenleg egy nagyvállalat kiemelt üzleti intelligencia csoport tagjaként dolgozik.

       K1. Székely Magyari Réka. (*Budapest, 2003. július 9.-)

J2. Terray Boglárka Virág. (*Budapest, 1977. augusztus 31.) Θ

Kelemen Tamás I. (*Budapest, 1977. március 20.-) Budapest, 1998. június 27. Kelemenné Terray Boglárka Virág: okleveles óvónő, jelenleg a szolgáltatási szektorban dolgozik, üzletvezető helyettes. Kelemen Tamás autóvillamossági szerelő, gépjárműtechnikai technikus, jelenleg is ebben a szakmában dolgozik és részt vesz gépjárművédelem fejlesztésében is.

        K1. Kelemen-Terray Lili, Annabell. (*Kistarcsa, 2008.

              november 14.-)

        K2. Kelemen-Terray Lionel Tamás. (*Kistarcsa, 2014.

               február 28.-)

I3. Terray Barnabás II. László. (*Eger, 1956. január 29.-) Θ Erdős

Anna (*1953. december 29.-) Budapest, 1982. Terray Barnabás II. László okl. tanító. Jelenleg épület-üzemeltetéssel foglalkozik. Erdős Anna keramikus.

     J1. Terray Magdolna. (*Budapest, 1982. december 18.-) 

Nem házasodtak össze, elváltak. Andrews Mark. (*Smethwick, Anglia, 1957. május16.) Terray Magdolna ELTE angol bölcsészdiplomás fordító, grafikus, tárlatvezető.

            K1. Andrews Ronan Michael. (*Budapet, 2013. március 18.-)

      J2. Terray Anna. (Budapest, 1986. május 12.-). Terray Anna

végzettsége romanisztika-olasz BA, Ötvös-fémműves OKJ (Jelenlegi munkakör:) HR asszisztens.

H5. Terray László Géza. (*Miskolc, 1924. január 22.-†Oslo, 2015.

augusztus 8.[244] [245])  Θ Øgaard Unni Marthea. (*Birkenes, 1926. december 5.-†1999. október 10.[246]) Rakkestad, 1953. július 21. [Unni Marthea Øgaard szülei Øgaard Karl Martin evangélikus lelkész. Q Borghild Askvig.] Terray László középiskolai tanulmányait, az I.-V.-ik osztályt Miskolcon 1934-1939 között az Állami Hunfalvy Gimnáziumban, a VI.-VIII. osztályt pedig 1939-1942 között a miskolci királyi katolikus Fráter György gimnáziumban végezte. Tanulmányai során minden tantárgyból jelese[247] volt, kivéve a rajzot és a tornát, 1942-ben kitüntetéssel érettségit tett, teológiai hallgató lett Sopronban, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karán, ahol 1946. június-július hónapokban a szigorlati vizsgákat letette. 1947-ben szentelte őt lelkésszé Balassagyarmaton Ordass Lajos püspök. 1948-ig segédlelkész 1948-ban a Lutheránus Világszövetség ösztöndíjával került Svájcba majd 1949-ben Norvégiába. ahol sikeresen folytatta tanulmányait a Menighetsfakultetet Egyetemen. 1949-ben meg- betegedett, csigolyafertozes, spondylitis betegség miatt Oszlóban korházba került, ott 9 hónapig gipszágyban feküdt, de a gondos ápolás eredményeképpen tökéletesen meggyógyult. A Magyarországon időközben megváltozott politikai helyzet miatt szerettei azt tanácsolták, hogy ne jöjjön haza, majd csak később, ha idehaza rendeződik minden. Terray László Norvégiában rekedt, de folytatta tanulmányait. Végül norvég állampolgárságért folyamodott, melyet 1956-ban meg is kapott a norvég parlament egy különbizottságától. Egyházi munkásságát a The Norwegian Sami Mission utazó titkáraként kezdte, de még jó néhány missziós szervezetnek is részt vett a munkájában. Bekapcsolódott az állam munkájába is, az '56-os magyar menekültek letelepedését segítette. Pályafutásának fontosabb állomásai. 1949. Oslo. 1953. lapp missziós lelkész. Terray László a Lappföldről visszakerült Oslóba, 1954-től kezdett dolgozni a The Egede Institute-ban. 1957-től1962-ig az evangélikus segélyintézetnél (Kirkens Nødhjelp) dolgozott. Élénk kapcsolatokat tartott fenn más európai országokkal is. 1957-ben szerkesztője lett az akkor Nyugat-Németországaban kiadott Útitársnak, amelynek kiadása Norvégiában kezdődött. 1962. májusában a közép-norvégiai partok közelében lévő Smöla szigetére került. Itt volt lelkész 1967-ig. Ebben az időszakban kezdte meg az együttműködést a Norea Rádióval és a Norvégiai Egyházügyi Minisztérium Izraeli részlegével. Heti programot szervezett a Rádiónál magyar nyelven, amit továbbított a Trans World Rádió részére. Ezt a heti rádióadást Terray László 15 éven keresztül csinálta. 1967-ben főtitkára lett a Norvégiai Egyházügyi Minisztérium Izraeli részlegének. 1981-ben lelkésze lett a Råde nevű településnek, 100 kilométerrel Oslótól. Számos könyvet publikált, köztük a „Nem tehetett mást” c. könyvében írta meg Ordass Lajos életrajzát, a könyv 1984-ben jelent meg az oslói Luther Kiadó gondozásában norvégul, majd Magyarországon a rendszerváltás után az Ordass Lajos Baráti Kör adta ki Budapesten 1990-ben, továbbá megjelent a könyv németül 1990-ben és angolul 1997-ben. You tube 1990. Terray László az Ordas Lajosról írt könyvéről beszél. 2008-ban Terray László első alkalommal kapta meg az Ordass Lajos-díjat.[248] 1992-ben a Kolozsvári Egyetemen diszdoktori oklevelet, majd 2002-ben Károli Gáspár díjat, majd 2005-ben a Norvégiai Király által adományozott Medal of Merit in Gold (Kiválósági Érem, arany fokozat) kitüntetést kapott, amit V. Harald király személyesen adott át. Egy másik könyve csak norvég nyelven jelent meg, „Élet a határvidéken” címen. A könyv Gisle Johnsonról szól, aki 1922 és 1946 között a Norvégiai Egyházügyi Minisztérium Izraeli részlegének kiküldöttjeként Budapesten dolgozott. Irodalom. Hafenscher Károly (id.) Terray László 80 éves.[249] 90. éves születésnapján a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült. „Fontos feladata volt Káldy Zoltánnak, hogy a nyugaton élő magyar evangélikus lelkészekről készítsen jelentéseket. A pontos életrajzi adatok mellett itt is lényeges szempont volt az adott lelkészek politikai beállítottságának, a magyar államhoz és a hivatalos egyházvezetőséghez való viszonyuknak a bemutatása. Káldy Zoltán írt jelentéseket …Terray Lászlóról is.”[250] Terray László és Káldy Zoltán közötti ellentét és vita a hazai nyilvánosság előtt is megjelent, pl. Káldy Zoltán (K. Z. aláírással) az Evangélikus Életben 1982-ben „Kár…Néhány megjegyzés az „Útitárs” egyik cikkéhez”[251] támadta Terray Lászlónak 1981 őszén az „Utitárs” című lapban megjelent írását, ami „Krisztus a világ reménysége” címen jelent meg. Terray László írását az akkori „szocialista” gyakorlat szerint nem közölte az Evangélikus Élet, hanem csak egyes megállapításaira reagált Káldy Zoltán. Terray László mint az Ordass alapítvány titkára 2002-től adta át ajándékként az Alapítvány norvégiai anyagait  a Magyar Nemzeti Levéltárnak, ld. P 2173 Ordass Alapítvány. Hozzáférési szabályozások: 2022. július 25-ig csak az Alapítvány által megnevezett személyek engedélyével kutatható.

ÁBTL iratok Terray Lászlóról.[252] [253]

Dosszié jelzete 0023-142-0. Dosszié tárgya: Terray László Géza. Hevesi Károly r. őrnagy, BM III/III 1 c alosztály Valamennyi határszakaszra. 1977. október 20. Terray Lászlónál az állam és egyház viszonyával foglalkozó dokumentumok keresendők.  Hasonló parancs 1977 október 13. Sugár Sándor r. főhadnagy. 1977. december 16. Győri Zoltán osztályvezető, fenti okok miatt Terray Lászlónak útlevél nem adható. 1979-ben is tiltólistára került. Fülöp Péter nagykövet Terray László vízumkérelmét 1980 július 23-án előterjeszti, a Külügyminisztérium állásfoglalása ne kapjon vízumot. 1980. augusztus 30. Győri Zoltán ezredes osztályvezető Terray László panaszlevelét elutasítja, mert 1977 őszén beutazott Magyarországra, dokumentumokat kutatott a Magyar Népköztársaság Egyházpolitikájáról és ezeket az anyagokat a VÁM szervek megtalálták és elkobozták. Ezeket az anyagokat a lojális egyházvezetéssel szemben álló személyektől szerezte be. 1984. május 4 Győri Zoltán ezredes osztályvezető és Reményi Géza r. százados, alosztályvezető engedélyezik Terray László tiltónévjegyzéken szereplő norvég állampolgár egyszeri beutazását 30 napra. Az indok a lutheránus világkongresszuson való részvétel. A Hotel Stadionban szállt meg. 1987. április 29- 5 napra kap vízumot Miklós Imre elvtárs, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének kérésére, ok konferencián való részvétel, Szervezte a Lutheránus Világszövetség. Egyház és Zsidóság Európai Bizottsága. Aláírta Tóth Ferenc r. alezredes osztályvezető.

ÁBTL-2.7.1-IV 01-III-64/1987. 04. 21. BM III/III-B önálló osztály. 64. sz. Napi jelentés. A nyugati evangélikus egyházak vezetői, 10 érsek, illetve püspök Ordass Alapítványt hoztak létre. Az alapítvány burkolt célja a Magyarországi evangélikus egyház életébe való beavatkozás. Az Alapítvány 5 tagú igazgatótanácsának tagja pl. Terray László és Vajta Vilmos professzor is. Aláírta Mészáros Béláné rendőralezredes, osztályvezető. Intézkedés az információ pontosítása, az Állami egyházügyi Hivatal illetékeseit tájékoztatjuk. Ugyanez a jelentés szerepel az operatív Információs jelentések között is. 78. szám. Bp. 1987/IV. 21. Aláírta Sillai Árpád rendőralezredes.

Dosszié típusa M-dosszié. Dosszié jelzete. M-32400/6. Dosszié tárgya Papp István. Nyitás dátuma 1967.03.07 Zárás dátuma 1971.05.18. Kivonat BM III/III-1. "Papp István"[254] ügynök 1951-től Budavári lelkész, 1959-től Budavári esperes. A dosszié tartalmazza az 1956-1966-ig végzett lelkészek névsorát. Terjedelem Oldalszám 588. Elhelyezés ÁBTL.

ÁBTL-3.1.2- M-32400/6. BM Osztály III/III-1-6. Ügynök fedőneve "Papp István". Kötet 8 sz. B dosszié 10-68193. 1967 V 15.

Magyar evangélikus gyülekezetek az emigrációban. 7. Kiadványok.

Az Útitárs 4000 példányban havonta megjelenő lap. Eddigi szerkesztője Terray László norvégiai lelkész volt. Terray László egyházpolitikájában merev, vonala az Ordass (Ordass Lajost 1958 VI 19-én váltják le másodszor, mint püspököt, az első leváltása 1948 X 1-én történt, amikor 2 évi fegyházra ítélték.) és a norvég egyház vonala. Terray Lászlót, mint szerkesztőt Glatz József kölni lelkész váltotta volna fel, de Stockholmban szerzett értesüléseim szerint ez csak terv maradt, más szerkesztőt kell keresni. A lapot Európán kívül is küldik, de nem jelentős számban, mert minden kontinensnek meg van a maga egyházi, magyar nyelvű lapja. Jelentős a rádiószolgálat. Az Útitárs és a Norvég misszió közösen sugároz magyar nyelvű anyagot minden pénteken évi 26 órában. Megjegyzések. A külföldön szervezett gyülekezetek az emigrációnak legfixebb bázisai. Szolgálatuk folyamatossága és rendszeressége miatt kell az emigrációval foglakozzunk. Pozitívum: Elismerik Magyarországot hazájuknak, az itteni egyházat anyaegyháznak, ami összefügg azzal a tekintéllyel, amivel a magyar egyház a nemzetközi viszonylatban helyt áll. Javasolja a nyugaton működő evangélikus egyházakkal a kapcsolat személyessé tételét. Nyugati gyülekezetekben (London, Malmő, Köln, Bécs) még eddig egyetlen magyarországi lelkész se prédikált. Azt kell meggondolni, hogy mely lelkészeket, milyen sorrendben kéne Magyarországra meghívni. Cikkeket kéne kérni a kiválogatott lelkészektől a Magyar egyházi lapokba.

ÁBTL 3.2.4-K-1733 BM II/3 B osztály. Tárgy: Emigráns sajtófigyelő. 1961 IV 28. 1961 III 22-23 Bécsben ülésezett a magyar evangélikus lelki gondozók munkabizottságának intéző bizottsága. A bizottság öt tagú, elnök Dr. Vajta Vilmos, az egyik titkár Terray László.

Dosszié típusa M-dosszié. Dosszié jelzete M-32404/5 Dosszié tárgya Szamosi László (Ottlyk Ernő püspök fedőneve) Ország Magyarország. Nyitás dátuma 1965.09.15. Zárás dátuma 1971.05.18 Téma évkör 1965-1967. Irat évkör 1965-1967. Kivonat          BM III/III-2/a, BM III/III-1/b, BM III/III-1/c. "Szamosi" ("Szamosi László") 1967-től az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke volt. Jelentései átfogják a teljes evangélikus egyházat: konferenciák, evangélikus teológiai akadémia hallgatói, lelkészek, nemzetközi kapcsolatok... Terjedelem Oldalszám 611.

Elhelyezés ÁBTL. B dosszié. H-21281. Kötet 6. 1965 IX 15.

Terray László Norvégiában lelkész, az Útitárs szerkesztője. 1948-ban ösztöndíjas segédlelkészként ment ki, ott nősült, nem jött haza. Rendszeresen foglalkozik magyar ügyekkel, szándéka az, hogy bírálja a magyar egyházpolitikát, mert legalább kívülről mondja meg valaki a magyar kommunistáknak azt, amit itthon nem mondanak meg. Aláírta Szamosi László. Értékelés: az ügynök jellemzése külföldön élő evangélikus lelkészről. Olvashatatlan aláírás.

1.2. Politikai hangulatjelentések. 1945 II 3.-II 26. 5 doboz. ÁBTL-1.2.1. tétel.

Terray László báseni lelkész levelet intézett Thuróczi Zoltán nyíregyházi evangélikus püspökhöz, amelyben megköszönte a küldött körlevelet, közli, hogy egy teológus rendszeresen küldi Neki a Szabad Népet és a Magyar Nemzetet, továbbá egy ismerőse a Hírlap egyházi vonatkozású cikkeit, így eléggé tájékozott.  Közli, hogy a zürichi és baseni lapok 10-15 soros rövid hírben számoltak be Ordass püspök letartóztatásáról és az ítéletről. Ezért igen hálás lenne, ha a jövőben teljes adminisztratív jellegű körleveleket is kaphatna. Közli még, hogy a genfi magyar intézet vezetője tanácsára három-négy havonként összefoglalót küld munkájáról és az intézet vezetőjén keresztül a VKM-nek. A Terray László által küldött levél másolatát mellékelem. Debrecen, Dr. Braun Miklós rendőrőrnagy.

M-32404/3/12. „Szamosi László” Az Evangélikus Élet szerkesztői ülésén Rédey Pál Bp.-i evangélikus lelkész szerint, a hívek nyugtalanok, mert a vatikáni zsinat szerint csak egy egyház lesz, a katolikus. Pröhle Károly Hit és erkölcstan könyvét 1959-ben kiadták Bécsben, Terray és Keken stb. hitkönyveivel együtt. Pröhle Terray Lászlóval levelezett. Az ÁEH-ban megrótták levelezése miatt, s ezért a levelezést abbahagyta. Azzal védekezett, hogy Terray mindig bíráló egyéniség volt, ezért nem kell tőle rossznéven venni, ha az Útitársban bírálja a magyar egyházi viszonyokat. Varga József r. őrnagy.

M-32401/3 Pécsi. 1967-1971. 48 név van a dossziéban, köztük 43. Terray László. Terray László az „Ecce homo”-ban azt a régi gondolatot melegíti fel, hogy a marxista-leninista rendszer szinte pontról pontra egy vallás struktúráját mutatja. Van dogmatikája, megváltója és paradicsoma. Ezt a „valláspótlékot kell felcserélni az igazi vallással hangzik Terray László alapgondolata. Politikai téren Terray szerint a „totális rendszerek” jeletik az ellenséget. A totális rendszer az, amelyben egy ideológia uralma alá hajt mindent a hatalom. Az ideológiák szabadságáért küzd Terray.

M-35082 Nagy György. Az ügynök evangélikus papként a környezetében élőkről jelentett.  1967-1973. 35 név van a dossziéban, köztük 29. Terray László, akit nyugatos reakciósnak minősít. 

A norvég magyar adásokat a Norvég Evangélikus Rádiómisszió magyar munkatársai, Pósfay György és Terray László emigráns evangélikus lelkészek szerkesztették.[255]

Terray László könyvei:

Terray László-Márton László-Szabó Zoltán-Gémes István: Ádám hol vagy? Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia Radevormwald. Németország. 1963. Oslo-Bécs. Kiadó Útitárs. 1964.

Terray László: Küldetésben. Oslo. Norvég Egyházi Misszió. 1993.

Terray László: Izrael és az avangélium. Budapest. Kiadó Egyház és Zsidóság. 1994.

Irodalom:

A rádiómisszió elindítója: Dr. Terray László.[256]

     I1. Terray Karl Martin. (*Sarpsborg, 1954. október 26.-) Θ

Brantenberg Éva. (*Fredrikstad, 1954. január 6.-) 1978. szeptember 9. Elvált 1996. Agrármérnök.

   J1. Terray Helene. (*Tonsberg, 1980. szeptember 1.-) Θ Olstad

Tom, Jorgen. (*Namsos, 1980. május 9.-) 2010. november 13. Légiforgalmi irányítók.

 J2. Terray-Brantenberg Mária.

      I2. Terray Irén. (*Sarpsborg, 1956. november 26.-) Könyvtáros.

      I3. Terray Lars Georg. (*Osló, 1960. január 28.-) Énekes.

      I4. Terray Éva Borghild. (*Osló, 1962. március 22.-) Pszichológus.

           Θ Haakestad Pál. (*Larvik, 1960. október 4.-) 2008. július 30.

      I5. Terray Gisle. (*Smola, 1966. március 22.-) Mérnök.

         F2. Terray Ilona, Hermina. (*Losonc, 1848. augusztus 23[257]-†Ochtina,

1900. július 7.) Θ Kármán (azelőtt Krmann) Ede (*Ratkóbisztró, 1837. február 21.-†1900. április 9.) 1867. április 23. Kármán Ede evangélikus lelkész volt Ratkóbisztrón, Gömörben. Kármán Ede 1876. június 1.-ig Rozlozsnyán volt ág. evangélikus lelkész, ekkor Ratkóbisztróra ment beteg apját helyettesíteni, s ott is maradt 1900-ban bekövetkezett haláláig. [Kármán Ede szülei Kármán János (*1800.-†1878.) Θ nemes Török Zsófia, (*1816.-†1880.)].

        F3. Terray Lajos I. Dr.[258] (*Nagyrőce, 1851. június 7.-

†Rimaszombat, 1914. július 16. eltemetve Nyustán.) 1. Θ Freyseysen Paula (sommenbergi). (*Ipolyság, 1859. július 29.-†Zólyom, 1888. szeptember 27.) 1880. augusztus 26. 2. Θ Hoffmann Ella. (*Kőpatak, 1866. október 4.-) Bakabánya, 1891. április 30. Elváltak 1905. november 8. 3. Θ Garlathy Elza.[259] (*1881. október 5.-) Brezlóbánya, 1905. december 5. Gyermeke csak első nejétől volt. Hoffmann Ella verseket is írt. FELVIDEKI HEGYEK. Irta: Dr. Terrayné Hoffmann Ella. Mátra, Mátra, kedves Mátra, Hol a testvéred a Fátra? Hát a másik a legszebbik: A felhőkbe nyúló Tátra?  Mit csináltok sok év óta? Vágyódtok-e hozzánk vissza Ezeréves hazátokhoz: Jóságos anyátokhoz? Fáj a szívünk utánatok. Viszont ugyan mikor látunk? Szép hegyeink mivé lettek? Rabok ugyan meddig lesztek? Nem soká tart már a rabság, Virrad szépen már a határ! S mire a nagy nap felragyog, Újra miénk lesztek szép Kárpátok!

Terray Lajos I. iskoláit Rimaszombatban és Budapesten végezte. 1873-ban Nagyrőczére került, hol a kolerajárvány idejében önfeláldozással tüntette ki magát. Majd Budapesten Niedermann főorvos mellett gyakorolt 1875-1877-ben. Innen Abaujba került Aranyidára kincstári bányaorvosnak, majd pár év múlva Steffutóra, (Selmecbánya közelében), honnan Körmöcbányára került s végül a kilencvenes években Breznóbányára, az erdészethez főorvosnak, ahol 1911-ig, nyugdíjazásáig szolgált. Ezután Garamnémetfalván, majd Klenócon[260] volt pár évig körorvos. Bosznia okkupációjánál is kitüntette magát, mint katonaorvos.

Hoffmann Ella okleveles tanítónő, iskoláit a selmeczi és nyitrai apáca zárdában végezte, tanítónői képesítését Budapesten szerezte és a Felvidéken kezdte meg tanítónői pályáját. Tanított Breznóbányán, amikor férjhez ment Terray Lajos kincstári orvoshoz, majd Újpesten tanítónői állást vállalt. Hazafias verseket írt. 

[Freyseysen Paula apja Freyseysen Ádám (*1821. szeptember 6.-†Budapest, 1888. évi április 3[261]), pénzügyi titkár, anyja Szumrák Erzsébet. Freyseysen Ádám szülei Freyseysen Károly. (*1792. január 23.-†1846. augusztus 31. Q Kletten Karolin. (klettenhöfi))] [Hoffmann Ella szülei Hoffmann Sándor (*1815. k.-†Kőpatak, 1898. július 16.[262]) Q Renner Erzsébet.]

G1. Terray Lajos II. Ede. (*Steffuto, 1885. február10.[263]-†Budapest, 1965.

október 18.[264]) Θ Lavotta Georgette (Györgyi) (izsépfalvi és keveházi)[265] (*Temesvár, 1892. január 28.-†Budapest, 1966. március 4.[266]) Zsolna, 1912. március 19. Terray Lajos II. elemi iskoláit otthon végezte, s már korán feltűnt nyelvtehetségével, gyermekkorában beszélt anyanyelvén kívül német, tót és francia nyelven. Középiskoláit Besztercebányán a Katolikus Gimnáziumban[267] 1895-től, majd Körmöcbányán és Rozsnyón végezte el, 1903-ban érettségizett. Ezt követően joghallgató lett, tanulmányai során Európa legtöbb államát beutazta, tanult Pesten, a Göttingeni egyetemen, majd a Kolozsvári egyetemen is, a doktorátusait 1907. évben tette le Kolozsvárott. Munkácson volt másfél évig ügyvédjelölt, majd egy évig Bécsben a Cseh Morva Iparbanknál volt banktisztviselő. Ezután 1910-ben a Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium alá tartozó hegyvidéki kirendeltségre került, előbb Zsolnára, majd Budapestre 1912 körül a Kertészeti, majd a Szőlészeti-Borászati főosztályra. Itt több ügyosztályon teljesített szolgálatot, 1926 januárjától pince- felügyelő és miniszteri titkár, továbbá 1935-ig szőlészeti és borászati főfelügyelő a VI. fizetési osztályban. 1935-tól[268] 1942-ig, nyugdíjba vonulásáig a Budapesti Szőlészeti és Borászati kerületi felügyelőség vezetője. 1939-ben az országos szőlészeti és borászati főfelügyelői címet kapta. Az indoklás: „Dr. Terray Lajos főfelügyelő évek óta vezetője a budapesti kerületnek és kiváló képességeivel igen nagy szolgálatokat tett különösen a borellenőrzés ügyének. Kinevezése a borgazdaság érdekeltjei körében őszinte és osztatlan örömet keltett, mert abban egy kiváló, óriási munkabírású férfiú hosszú évek óta kifejtett önzetlen munkájának elismerését látjuk.[269]” Piacfelügyelői,  bor ellenőrzési megbízatását a földmívelésügyi miniszter megbízatásából 1942[270] után is megtartotta 1945-ig. 1942-ben saját kérésére nyugdíjba vonult. „Dr. Terray Lajos orsz. szöl. és bor. főfelügyelő nyugalomban. Dr. Terray Lajos orsz. szől. és bor. főfelügyelő, a budapesti kerület vezetője megrendült egészségi állapotára tekintettel nyugdíjaztatását kérte. Hosszú éveken át vezette a budapesti kerületet, megelőzőleg a Földmívelésügyi Minisztérium borászati osztályán működött. Különös érdemet szerzett, mint a bortörvénybe ütköző borhamisítások ellenőrzője. Igazságos, de egyben szigorú volt a bortörvény megszegőivel szemben és ugyanez az igazságosság vezette munkájában, amikor a budapesti kerület ügyeit vette át. Most, hogy hosszú, érdemes munka után abbahagyja hivatalos működését, a magyar bortermelők legjobb kívánságai kísérik a jól megérdemelt nyugalomba.”[271] Látása folyamatosan romlott, 1945-ben megvakult. Katona nem volt. Több cikket publikált, elsősorban a Borászati Lapokban, továbbá könyvet is írt „Az új bortörvény (1936. V. t.-c) és végrehajtási utasítás magyarázata.”  címen. Kiadó Dr. Bleyer Imre. Budapest, 1938.  1926-tól a különböző mulatók pezsgőhamisítási (elsősorban a Törley pezsgőt hamisították) ügyeiben bírósági szakértőként működött közre, amiről a sajtó (pl. 8 Órai Újság, Pesti Napló, Magyar Hírlap, 1927. Nemzeti Újság, Borászati Lapok, 1928. Az Est, 1930. Magyarság, Budapesti Hírlap, Est, Magyarország, 1931. Borászati Lapok, 1943.stb.) rendszeresen beszámolt. Terray Lajos ezt írta ezzel kapcsolatban:[272] „1926-ban három fővegyésszel együtt szakértői megbízást kaptam az egész ország borkészletének szakszerű ellenőrzésére, de egyenként külön-külön működve. A kiszállások költségeit az állam nem vállalta, azokat az eljáró szakértők tartoztak viselni. Kihágások esetében azonban összes költségeik megtérítését, valamint szakértői díjaikat az elitélt felek terhére bírói ítélet útján igényelhették. Az ellenőrzést csak a hivatali órákon kívüli időben volt szabad végezni. Ellenőrzésünk alá esett kb. 33000 engedélyes birtokos, vendéglős, korcsmáros, kimérő stb. tulajdonos és pincészet. Kiszállásaimról pontos könyvelést vezettem…Évente átlagosan 1000-szer szálltam ki…A hamisítás százaléka átlagosan 10 % volt. A drágább borok 75 %-ban voltak meghamisítva. Budapesten évente nagyobb mennyiségű tokaji aszbort árusítottak, mint amennyi aszúbor a Tokajhegyalján 10 év alatt megtermett! A nyilasok előretörvén az addig bevált ellenőrzést a bűnözök örömére teljesen megszüntették.” Terray Lajos Budapesten a XI. kerület Lágymányosi u. 12-ben lakott, a lakást Margit leánya örökölte. Lavotta Georgette 1912 és 1934 között a különböző bálok résztvevője volt, ahogy erről a korabeli sajtó, pl. Budapesti Hírlap, Magyarság, Nemzeti Újság, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Újság beszámolt.[273]  Tagja volt a Magyar Nők Szentkorona Szövetségének 1926 és 1934 között.[274] Merényi László: Dr. Terray Lajos [275] [Lavotta Györgyi szülei Lavotta Albert[276] erdőmérnök (*1857.-†Kaltenleutgeben, 1893. szeptember 15.[277]) Q Bolváry Zahn Margit. 1888. Bolváry Zahn Margit férje Lavotta Albert halála után férjhez ment Lavotta Józsefhez. (*1871.-†Budapest, 1920. november 20.[278])1900. Lavotta Józseftől gyermeke nem született. Bolváry Zahn Margit szülei Bolváry Gellért Q Sütő Vilma (somoskői).]

                                            

      H1. Terray György. (*Budapest, 1912. december 23.-†Budapest, 1982.

május 31.[279][280]) Θ Cselley Margit (ürményi). Gödöllő, 1944. június. Elváltak. Cselley Margit később tanár Nyiregyházán, második férje Wágner N. Terray György Budapesten érettségizett, majd a debreceni Gazdasági Akadémiát végezte el. Azután joghallgató lett Miskolcon. Terray György okleveles szőlész egri lakos szőlészeti és borászati gyakornoki munkáját 1936-ban kezdte el, 1938-ban segédfelügyelői kinevezést nyert el, 1939-ben a Tolnai kerület vezetője volt, majd a M. kir. földmívelésügyi miniszter a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének kijelölése alapján 1941-ben kinevezte a Szolnoki kerület szőlészeti és borászati kerületi felügyelőség vezetőjének, működése kiterjedt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Hajdú vármegye és Debrecen város területére.[281]

ÁBTL iratok.

Dosszié típusa 3.1.5. Dosszié jelzete O-11472. Dosszié tárgya Bugarin Horváth Gyula. Kecskemét. Nyitás dátuma 1962 Zárás dátuma 1962.04.26. Irat évkör 1957;1959-1962. Kivonat Bugarin Horváth Gyulával 1960. július óta foglalkozott a Bács- Kiskun megyei RFK, mivel tudomásukra jutott, hogy a nyugati rádiók adásait hallgatja, illetve rendszeresen szervez összejöveteleket. Cselekménye miatt bírói eljárást vele szemben nem indítottak, azonban rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítették. Terray György, előadó (1960) Jelentés adta Balogh ügynök, vette Dr. Nagy József főhadnagy, 1960 október 18. 57-66 old. Horváth Gyula ezredes Budapesten 1960 október 15-én a Debrecen étteremben találkozót szervezett, ezen részt vett Terray György mérnök, A jelentés „Terray megérkezett, kíváncsian nézett körül. Balogh felhívta Horváth figyelmét arra, hogy valaki érkezett. Horváth felnézett és kijelentette, hogy nem ismeri az illetőt. Terray meghallotta, hogy Balogh Horváthot „Gyula bátyám” - nak szólította. Határozott léptekkel odajött és megkérdezte: Horváth ezredes? Igen állj ki vagy? válaszolta Horváth. Terray György mutatkozott be a vendég. Ah! Akkor rokonok vagyunk. ölelte meg az ezredes az érkezőt. Nem vagyunk rokonok – tiltakozott Terray. De kérlek Lavotta ágon. erősködött Horváth, Terray azonban közbevágott, Ismétlem nem vagyunk rokonok! Azért jöttem mert mi ketten legutoljára egyenruhában találkoztunk. Ezt követően súgott valamit Horváthnak, mire az ezredes nagyon melegen megölelte Terrayt, az azonban az ölelést csak hűvösen viszonozta. Az egész beszélgetés annyira feltűnő volt, hogy szóról szóra megjegyeztem. Horváth később ismét visszatért a rokonság kérdésére és Lavotta György egyetemi tanárra hivatkozott, Terray azonban ismét elutasította azt, hogy rokonok lennének és újból, szinte nyomatékosan hangoztatta, azért jöttem, mert mi ketten egyenruhában találkoztunk utoljára. Horváth hivatkozott arra, hogy Ő írt Terray édesapjának, Terray azonban erre is azt mondta, hogy nem rokonok. Horváth hivatkozott arra, hogy levelet kapott Terray nagybátyjától, és az is azt írta, hogy rokonok. Tudok róla - mondta Terray és olvasatlanul visszaadta a levelet. Nem vagyunk rokonok. …Terray magas, nagyon erős szemüveget viselő, feltűnően egyenes tartású, katonás mozgású, roppant energikus, halk szavú úr, arca hosszúkás, kis nyírott bajuszt növesztett. Bajusza, haja őszes. A találkozó után Balogh szóvá tette Horváthnak Terray furcsa viselkedését. Igen furcsa ember. Kellemetlen eset volt, de talpig becsületes, magyar úr. Volt katonatiszt. Rendkívül értékes ember. Mondta Horváth és másról kezdett beszélni. Horváth azt mondta Lavotta Ödön tanársegéd, Terray ingerülten kijavította Horváthot Lavotta Ödön nem tanársegéd hanem Professzor Helsinskiben lakik. BM. Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányság, Politikai Nyomozó osztály. V. alosztály. Adta Bakoss Mátyás fn. ügynök vette Futó L. r őrnagy. Jelentés Kecskemét, 1961. szeptember 25.  123. old. Horváth elmondta „Terray Györgyről megjegyezte, hogy Ő – Horváth – édesanyja Lavotta leány volt, s Terray ehhez a rokonsághoz tartozik. Terray érdekes képet tud festeni a mezőgazdaság átszervezéséről, mert mezőgazdasági vonalon dolgozik. Megjegyezte, hogy a családkutató munkák jó ürügy arra, hogy kapcsolatot tartsanak fel egymással.” Bakoss ügynök megjegyzi a Horváth féle társaság belső tevékenységre nem szánja rá magát, hanem egy esetleges rendszerváltozáskor aktivizálódna. Addig- úgy látszik, hogy a figyelés és a nyugati híranyag tájékoztató terjesztésén kívül aligha tesznek egyebet. Egyetlen jel sem mutat arra, hogy aktív ellenállást fejtenének ki, vagy ilyenre készülnének. BM. Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányság, Politikai Nyomozó osztály. V. alosztály. Adta Bakoss Mátyás fn. ügynök vette Futó L. r őrnagy. Jelentés Kecskemét, 1961. október 9. 134. old. Hely az ügynök lakása. Az ügynök beszámolt arról, a Debrecen étteremben volt egy találkozó, ahol Terray György és Horváth között családtörténeti beszélgetés folyt. Terray magával hozott egy kék füzetet, amelyben a Lavotha családdal kapcsolatos jegyzetei vannak, s ugyancsak füzetben volt meg Horváth Gyulának is a maga családtörténeti jegyzete. Tárgy Terray György. Környezet tanulmánya. Budapest, 1961. október 31. Készült BM. Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányság, Politikai Nyomozó osztály. V. alosztály. 165-166 old. Dr. Terray György Miklós Lajos Sámuel. Született Budapest, 1912. XII. 23. Apja Dr. Terray Lajos, anyja Lavotta Gégetha Georgette, (Temesvár, 1892. I. 28.) magyar állampolgár és nemzetiségű, iskolai végzettsége gazd. akadémia, jogi abszolutórium, foglalkozása agronómus, munkahelye, Földműves szövetkezet Pestmegyei Központja. Bp. Baross tér 19. elvált, pártonkívüli, lakik Bp. XI. Lágymányosi u. 12. sz. 1937. V. 10-től. Lakott 1941-1945 Szolnok, 1949-1951 Nyíregyháza, 1951-Badacsonyörs. Munkahelyei 1934-1948 Földművelésügyi Minisztérium főellenőr, 1948-1950 tanár Tarcal, Sopron Szőlészeti és Borászati Szakiskola, 1950-1952 FM Államigazgatási Igazgatóság vezető agronómus, 1952-1954 FM Szőlészeti Felügyelőség előadó, 1954-1955 Szerencs Járási Tanács terv csoportvezető. 1955-1957 Borsod-Abaúj Zemplén megye, Szóló oltvány és Facsemete Termelő vállalat igazgató, 1957-1958 Pest-Nógrádmegyei Tejipari Vállalat, 1958-tól szőlész borász jelenlegi munkahelyén. Józsa György osztályvezető, MSZMP titkár, Pestmegyei Szövetkezeti Központ, közvetlen főnöke elmondta lelkiismeretes, becsületes, szolgálatkész szakember. Közvetlen munkaterülete a szentendrei, szobi, esetenként a budai járás, ahol főként a telepítések szervezésével foglalkozik. Politikai pártnak tagja sohasem volt. Az 1940-es években kötött házasságot, feleségével egy évig élt együtt, de szülei kívánságára elvált. Felesége tanítónő 1961-ben Pomázon tanított, férjhez ment. Nem jól látott, katonai szolgálatot nem teljesített. Apja Terray Lajos sz. Selmecbánya, 1885. II. 10. Anyja Freyseyzen Paula, Bp. Lágymányosi u. 12. II. 2. a lakásuk Terray György velük lakik. Az adat szolgáltatók szerint politikai tevékenységet 1945 előtt sem fejtettek ki, nyilas tevékenységéről nem tudnak, az egész családra jellemző a teljes zárkózottság. 1937 óta lakik itt, jó anyagi körülmények között éltek.  Testvére Terray Margit sz. Bp. 1918. Anyja Lavotta Georgette, hajadon, ugyanott lakik. A Magyar Nemzeti Bankban dolgozik. Nem politizál. Férfi udvarlójáról nem tudnak Terray Györgyöt állítólag azért beszélte rá a válásra, hogyha Ők meghalnak Margit ne maradjon egyedül. Aláírta Németh Hugó r. alezredes, alosztályvezető. Készült BM. Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányság, Politikai Nyomozó osztály. V. alosztály. Futó László, őrnagy. Összefoglaló jelentés Bugarin Horváth Gyula volt ezredes ügyében. 191-193. Született Kassa, 1891. május 29. anyja Lavottha Irma. Kecskeméten élt, 1960 óta foglalkoznak ügyével, Hidasi fn. hálózati személy és Bakoss fn. ügynök Halász ügynök, jelentette, hogy évente több alkalommal szervez Budapesten különböző helyeken összejöveteleket, a jó hazafiak részére. Nyugati adókat hallgatta, rendszerváltásra készült. Házkutatást javasoltak. Vallomása Horváth Gyulának 1962. március 10. Kecskemét, Tapodi János százados. Elmondta családi találkozókat szervezett, amin Terray György mérnök rokona is részt vett. Az a véleménye, nyugati rádiók hallgatása alapján, hogyha a megszállók kivonulnak, demokrácia és többpártrendszer lesz. Rendőr hatósági figyelmeztetésben részesítették. Terray Györggyel vallotta Budapesten 1960 október 15-én és 1961 október 7-én a Debrecen étteremben találkozott, kizárólag a Lavotha család ágazatainak felkutatásáról beszélt. Politikai ügyekre nem emlékezett. A Debrecen étteremben szervezett találkozókról fotók is készültek. Megmaradtak a Bűnügyi kérdőjegyek, személyi adatok, hálózatban szerepel- e stb.

      H2. Terray Margit. (*Budapest, 1918. január 3.-†Budapest, 2014.

július 8.[282]) 1935-ben érettségizett Budapesten, az MNB-ben és a Pénzügyminisztériumban volt tisztviselő. A Terray család francia ágazatát kutatta.

       F4. Terray Rozália, Júliánna. (*Osgyán, 1853. augusztus 3.[283]-†Osgyán,

1853. augusztus 7.) Ikertesvére Terray Mária, Ludovika.

       F5. Terray Mária, Ludovika.[284] (*Osgyán, 1853. augusztus 3.-†Budapest,

1911. március 13.). Θ Zayzon Dénes I. (uzoni) (*Barátos, Háromszékvármegyében, 1848. január 8.-†Losonc, 1928. augusztus 4.) Θ Losonc, 1879. február 22.

Zayzon Dénes iskoláit mindig kitüntetéssel végezte, s utána Miskolc mellett Zsolcán (Felsőzsolcán) volt nevelő, Szathmáry Király Pál leánya Anna, (báji Patay Gyuláné) mellett, majd Losoncon lett tanítóképezdei tanár. Terray Károly halála után 1881-ben igazgatónak nevezte ki a miniszter Losoncon, majd 1882-ig Kiskunfélegyházán 1882-1893, majd Miskolcon, mint igazgató. 1893-tól újra Losoncon 1906-ig tanított, mikor köztisztelet és szeretet között ment nyugdíjba, s itt még haláláig volt egyházának buzgó tanácsosa. 1907-ben királyi tanácsos lett.

[Zayzon Dénes szülei Zayzon András barátosi református lelkész. (*Ikafalva, 1817. november 16.-†Barátos, 1881. május 12.) Θ Mircse Rákhel (barátosi) (*1818.-†Losonc, 1903. november 8.[285])] Folytatás Zayzon (Zajzon) uzoni család.

G1. Zayzon Elza, Erzsébet. (*1880. november 23.-†Balassagyarmat, 1930.

január 27.) Balassagyarmaton tanított, mint polgári iskolai tanárnő, éppen igazgatói kinevezése előtt halt meg. Irodalom. „Polgári iskolai tanárnő 1919-től Balassagyarmaton. Igen sokoldalúan képzett, művelt, a diákokat szerető pedagógus volt. Mennyiségtan és természettudomány szakos tanár, de tanított franciát, kézimunkát, egészségtant, önképzőköri rendezvényeket szervezett. Öngyilkos lett, mely előtt a tanári kar és a diákság is megdöbbenve állt, hiszen még egy nappal végzetes tette előtt is lelkesen végezte munkáját. Az iskola igazgatónője hosszú nekrológban méltatta rendkívüli pedagógiai és emberi értékeit:  „Elment s magával vitte élete titkát, lelke ajtójának kulcsait. Az egyenletek útvesztőiben éppen olyan könnyen el tudott igazodni, mint a francia nyelv rendhagyó igéinek használatában. A magyar remekírókból épp olyan pontosan idézett, mint a latin klasszikusokból. Egészségtani tudása vetekedett a hivatásos orvosok képzettségével. Sokoldalú tudását hatalmas emlékezőtehetsége őrizte és sziporkázó szelleme ragyogtatta. Pompás egészsége, tanítványai iránti szeretete, helyes tanítási módszere, ügyes fegyelmezési módszere a legkiválóbb tanárok sorába emelte. Tanártársai, tanítványai tanakodva, tépelődve állnak sírja mellett. ”Zonda Tamás: Balassagyarmat jeles polgárai. Balassagyarmat. 2018. Zayzon Elza. 247-248.

G2. Zayzon Dénes II. (*Kiskunfélegyháza, 1886. április 10.-†Aszód, 1908.

      k.)

      F6. Terray Rózsa, Julia. (*Rimaszombat; 1861. december 23.[286]-

           †Rimaszombat; 1865. április 5.)

E6. Terray József, Gábor. (*Rozlozsnya, 1815. február 13.-†Rozlozsnya, 1816.

      július 24.)

E7. Terray Anna, Karolina.[287] (*Rozlozsnya, 1817. október 13.-†Nagyrőce, 1886.

       k.) Θ Kozlik András. (-†Nagyrőce, 1865. k.)

                          D5. Terray György. (*Rédova, 1776. január 5.[288]-†Rédova, 1777. november 25.)  

                                

 

A Terray (légrádi és szigligeti) család

 

Terray (légrádi) családról Forgon Mihály[289] Kempelen Béláéhoz[290]  képest részletesebb tájékoztatást és címert is ad, így közli a címert és az alábbi családfát:"III. Ferdinánd 1646. november 30-án adományozott nemességet és címert Terray Györgynek és Fekete Ilona nejének. Nemeslevelüket 1647. jan. 10-én hirdették ki Zala megyében. Másolatban Terray István birtokában Rimaszombaton és a Gömörmegyei múzeumban. A családnak adományos jószága volt Légrádon, melyre 1649-ben Pálffy Pál nádortól kaptak donációt (adományt). Az 1713-i zalamegyei nemesi vizsgálat alkalmával Terray János légrádi lakos igazolta nemességét s a nemességszerző Terray Györgytől való származását. Ez a Terray János, ifj. Terray János nevű fiával 1713. máj. 3-án nemesi bizonyítványt kap Zalamegyétől. A családnak egy ága a Felvidékre származott, ahol tagjai leginkább az evang. lelkészi pályán működtek. Címer: veres pajzsban, zöld halmon arany korona, melyen ezüst galamb áll, kiterjesztett szárnyakkal, csőré-ben három búzakalászt tartva. A koronás sisak dísze: növekvő, veres ruhás vitéz jobbjában kardot tart Sisakdísz: kék-ezüst (másolatban Terray István birtokában Rimaszombaton)."

 

A1. Terray János. 1600-as évek elején szerepel egy oklevélben.[291]

       B1. Terray György. 1600-as évek közepén élt.  Felesége Fekete Ilona. 1646-1649 nemesi

címert és birtokot nyernek Légrádon. Katolikusok és az ellenreformációt később (1673-1676) irányító Szelepcsényi György hívei, akik a nemesi címert III. Ferdinándtól kapták  1646. november 30-án. Kihirdetve 1647. január 10. Zalamegye.

               C1. Terray István I. Légrádon élt.

                      D1. Terray István II.

                      D2. Terray András.

                             E1. Terray György. Θ Markovits Ráchel. Ez hibás adat ld. a Terray családfát

                                    anyakönyvek alapján.

                                    F1. Terray András. (*1748. november 30.[292]) Θ Leporini Mária.

                                          G1. Terray Mihály. (*1772. szeptember 10.) Innen a családfa levezetés

                                             pontos.

                       D3. Terray János II. Szigligeten birtokos. Meghalt 1713-24 között. 1713. május 3.

                              nyert nemesi bizonyítványt ugyancsak Zalamegyéből.

                              E1. Terray János III.

 

Kempelen Béla Terray Mihálytól (Magyar nemes családok. 10. kötet. Terray (légrádi) 306.) Terray Mihálytól viszonylag pontos családfát[293] közölt: Terray Mihály (szül. 1772. szept. 10.) akitől a család ekképen származik le napjainkig: Mihály sz. 1772. IX/10. neje Honétzy Zsuzsanna; Mihály sz. 1795. Hámosfalva (Szepesolaszi) Salzer N.; Zsuzsa Greguss Samu; Pál sz. 1808. Hámosfalva főerdőmester Vizesrét 1. Péchy N. 2. Koritsánszky Emilia; Károly András sz. 1812. XI/13. Hámosfalva † 1881. III/7. Losonc áll. tan. képző igazgató Losonc Adriányi Lujza († 1899. VIII/6. Nyústya); Lina (Karolina) sz. 1818. Kozlik N.; Manó 1840–1913. 2. Kézsmárszky Emma; Olga Schultze Ottó; Jolán; Elemér; Béla; Elza; Emma; Zsuzsa Kúnay N.; Pál † 1895. szepesolaszii vár. főjegyző; László sz. 1852. IV/9. Király Mária († 1911. VIII/10.); Gyula udvari tanácsos Rozsnyó 1. Galánffy Emma 2. Lám Regina 3. Cotell Lenke; Lujza Reusz N.; Emma; Béla; Pál egyetemi orvostanár Budapesten; Aladár (†); Aladár † 1909.; Jolán † 1907.; Béla sz. 1888.; Istvánsz. 1843 I/13. Losonc † 1912. V/7. Rimaszombat régész 1. Mikola Izabella 2. Vékey Jolán; Ilona Kármán Ede; Lajos sz. 1851. VI/7. Nagyröce főorvos 1880. VIII/26. Bpest : Freyseysen Paula (sz. 1859. VII/29.) Ipolyság u1888. IX/27.); Irma uzoni Zayzon Dénes † 1911. III/23.; Gyula sz. 1879. XI/22. 1908. XII/15 : Merényi Laura; 1 : Lajos sz. 1885. II/10. Selmecbánya 1912. III/19. Zsolna Lavotta Gerogette (sz. 1892. I/28. Temesvár); István sz. 1909. XI/15. Kapnikbánya; Piroska sz. 1911. II/23. Kapnikbánya; György sz. 1912. XII/23. Bpest; Etelka sz. 1883., † 1899.; László sz. 1884. V/21. 1914. II/1. Bpest : Horváth Ágnes; Béla sz. 1885. VIII/21.; Dezső sz. 1887. V/21.; Gyula sz. 1889. II/5.; Laura sz. 1895. IV/23.;

Az 1754-55. évi országos nemesi összeíráskor Abaujmegyében Terray Pál, Borsodmegyében pedig Terray Ferenc fordultak elő az igazolt nemesek között.

Tóth Sándor: Sáros vármegye összes nemrs családjai. (Budapest, 1909. 261.) c. művében a nemesek között említi Terray Mihályt, 1841. Eperjes.

 

A Fodor család

 

A1. Fodor János. Q Tister Rózália. Mélykút. Fodor János földbirtokos, 1846-ban Mélykúton

       kántor volt.[294] [295] 1841. k.

       B1. Fodor István Albert. (*Mélykút, 1842. április 22.[296]-)

       B2. Fodor Kálmán Maximilián. (*Mélykút, 1843. november 11[297].-†Mélykút, 1849. február

             11.)

       B3. Fodor János, Jeromos. (*Mélykút, 1845. március. 7.[298]-†1849. február 17.)

       B4. Fodor Béla[299] I. Dr. (*Mélykút, 1846. november 21.[300]-†Rimaszombat,1918. szeptember

29.) Q Reuss Malvin Lujza. (*Tardona, 1862. december 24.-†Kolozsvár, 1941. október 7.) Tardona, 1882. szeptember 16.[301] Fodor Béla orvos volt. 1882-ben ózdi gyári orvos.

D1. Fodor Béla II. (*Baranya Selye, 1886. december 5.-†Rimaszombat 1911. november

       19.)

D2. Fodor Malvin. (*Dobsina, 1884. szeptember 16.-†Kolozsvár, 1962. november 20.)

Q Sipos Béla I. (*Kézdimárkosfalva, 1875. szeptember 16.-†Székelyudvarhely, 1967. december 3.

B5. Fodor Rozália. (*Mélykút, 1854. június 15.[302]-)

B6. Fodor Dániel. (*Mélykút, 1855. július 3. [303]-)

B7. Fodor Sándor. (*Mélykút, 1859. február 21.[304]-)

 

1829 és 1865 között több Fodor nevű gyermeket kereszteltek, az alábbiakat sikerült kigyüjtenem, de az adatok hiánya miatt nem lehetett kideríteni, hogy Fodor János és felesége Tister Rózália milyen rokoni kapcsolatban állt, a nagyjábból azonos korú Fodorokkal. (Ld.: Fodor Imre, Fodor Mátyás stb.)

 

A1. Fodor Imre. Q Hegyi Ágnes.

       B1. Fodor Erzsébet. (*Mélykút, 1859. október 14.-)

       B2. Fodor Júlianna. (*Mélykút, 1861. február 27.-)

       B3. Fodor János. (*Mélykút, 1863. december 28.-)

 

A1. Fodor Mátyás.[305] Q Tantsik Anna.

       B1. Fodor István. (Mélykút, 1850. december 1.-)

       B2. Fodor Veronika. (Mélykút, 1854. június 2.-)

 

A1. Fodor Márton. 1. Q Hornyák Ilona. 2. Q Szabó Veronika.

      B1. Fodor Júlianna. (*Mélykút, 1855. április 15.-) 1. feleségétől.

      B2. Fodor János. (*Mélykút, 1860. június 21.-) 2. feleségétől.

 

A1. Fodor István. .[306] (*1812.-†Mélykút, 1856. december 4.) Q Forgó Terézia.

 

A házassági anyakönyvekben 1748 és 1860 között egy Fodor nevűt találtam, ami arra utal, hogy Fodor János és Tister Rozália 1842 és 1859 között élhettek Mélykúton, nem ott házasodtak és valószínüleg 1860 után elköltöztek Mélykútról.

 

A1. Saly Pál nemes. (*1767.-) Q Fodor Erzsébet. (*1769.-) Mélykút, 1790. június 20.

 

A Wallko család

 

A1. Wallko Márton. Θ Garany Zsuzsanna. Rédova, 1789. k.

       B1. Wallko Mária. (*Rédova, 1790. január 9.[307]-)

       B2. Wallko Zsuzsanna I. (*Rédova, 1792. november 4.[308]-†csecsemő korában.)

       B3. Wallko Zsuzsanna II. (*Rédova, 1798. március 6.[309]-†csecsemő korában.)

       B4. Wallko Zsuzsanna III. (*Rédova, 1801. december 19[310].-) Θ Fabriczy István II. Rédova,

1820. szeptember 3.

             C1. Fabriczy Katalin. (*Rédova, 1839. augusztus 5.-) Θ Terray János I. (*Rédova, 1837.

                   augusztus 19.-) Rédova, 1862. november 18.

       B5. Wallko János. (*Rédova, 1807. augusztus 23.[311]-)

 

A Leporini család

 

Terray Gyula kutatásai[312] szerint Leporini családfa:

 

A1. Leporini Miklós, aki gályarabságból 1676-ban menekült. 1677-ben Poltáron, majd Zsolnán

       evangélikus pap.

       B1. Leporini Mátyás. Q  Albiny Mária.

              C1. Leporini András. Nagyrőczén az ág ev. lelkész 1712-ig. Oláhpatakon 1711-1737

                     között lelkész.[313]

                     D1. Leporini Mária[314]

 

Szinnyei József[315]: Leporini Miklós, ág. ev. lelkész és nógrádi egyházmegyei rendes jegyző. 1674. márcz. 5-re ő is megidéztetett Pozsonyba, hol társaival együtt fő- és jószágvesztésre ítéltetett és előbb Pozsonyban, azután Leopold-várban szenvedett fogságot. 1675. márcz. 18. elvitték Nápoly felé, hol máj. 8. eladatott a gályákra. 1676. febr. 11. Ruyter Adorján hollandi tengernagy megszabadította őt is társaival együtt és belga hajókra szállíttatta. Majd elment Zürichbe. Leírta megidéztetése és szenvedése körülményeit Lavater János bölcselettanár felhívására júl. 16. Visszatérve hazájába, bejárta előbb Szászországot, a brandenburgi őrgrófságot, a Hanza városokat, Poroszországot és Sziléziát. 1677-ben Boroszlón keresztül megérkezett Poltárra,[316] hol megvonult és ezután Beszterczebánya közelébe Zsolnára ment papnak. Üdvözlő verset írt Gyöngyösi István, Disputatio Theologica ... (Tiguri, 1676.) és gyászverset Vazari Dániel halálára, Vade Dániel ... (Vitterbergae, 1677.) cz. munkákba. Sárospataki Füzetek 1863. 399. lap. Rácz Károly, A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Sárospatak. 1674. 117. l.

Szinnyei József[317] Leporini János, vittenbergai tanuló volt 1690-ben; beszterczebányai származású. Munkája: Appetitum, à Ratione Triumphatum Dissertatione Ethicâ posteriore, Permissu & auctoritate ... Inclytae Facultatis Philosophicae, Senatus, In Celeberrima ad Albim Académiâ, Publico Eruditorum examini sistunt, Praeses M. Matthias Platani ... & Respondens ... Ad Diem XXX. April. M.DC.XC. Wittenbergae.  Üdvözlő verset írt Röschel János, Exercitatio Chronologica ... (Wittenbergae, 1692.) cz. munkába. Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 190. lap. Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 2. r. 386. l.

Nagyrőce. Wikipédia. „A murányi uradalom 1700-ban Koháry István birtokába került. Ekkor Kohárynak, mint a protestánsok ellenségének, első dolga volt Leporini András rőczei papot 1712-ben a templomból (a mai róm. kat. templom) katonáival kiűzetni. Ez időtől számítva 71 évig a rőczei protestáns egyház pásztor nélkül maradt és a hívők Ratkóra, Bisztróra vagy Tiszolczra jártak Isten igéjét hallgatni.”

 

A1. Leporini Márton. Q Spetkius Zsuzsanna.

       B1. Leporini Ádám[318]. (*Pöstyén, 1726. szeptember 1.-) Tanult Losoncon, Kosztolánszky

Jánosnál. 1748 és 1750 között Wittenbergben folytatta tanulmányait, majd Sásomházán, Nógrád megyében volt lelkész..

 

A rédovai anyakönyvekben a Leporini család tagjairól a következő adatokat jegyzeteltem ki:

1732. október keresztanya Leporini Anna.
1733. november 19. Leporini Zsuzsanna (*Rédova, 1749.-) (17 éves, szülei Leporini Pál és Zsuzsanna) és Dowlowszky Márton (*Rédova, 1743.-) (23 éves, szülei Dowlowszky Márton és Mária) házasságot kötöttek. Rédovai lakosok.

 

Markovics család

 

A1. Markovics Izrael. Q Knezovics Ráhel.

       B1. Markovics István I. [319]. (*Radvány, 1693. október 29.-†Dobsina, 1749. június 22.) 1. Q

Jöstelin Judit. (-†Dobsina, 1745.) Dobsina, 1716. június 7. 2. Q 1746. október 25. Purtzin Regina, Jöstel András özvegye. Markovics István I. 1701-ben és 1707-ben Besztercebányán is tanult, tanárai: Hodliko János Radványban, Kargutt Jakab Besztercebányán és Regis Márton Radványban 1709-ben orgonistának képezték. 1710-ben Selmecbányán tanúlt, tanára Zelenka Sámuel volt. Radványban orgonista, majd Selmecen tanult, 1712-től 2 évig Csetneken volt, 1714-ben Dobsinára jött tanulni, de 1715-ben Dobsinán orgonistának választották és 34 évig, haláláig itt dolgozott és élt. [Jöstelin Judit apja Jöstelin Jakab, aki bíró volt Dobsinán 1704-ben és 1714-ben.]

C1. Markovics Izrael. (*1717. augusztus 28.[320] [321]-†1760.) Evangélikus lelkész. 1747 július 4-

5. Komlós-Keresztes: A komlósi Markovics Izrael lelkészt állásából felmentették és eltávolitották.[322] Orgonista Dobsinán 1749-1760.[323] Valószínűleg 1760-ban halt meg, apja István halála után hívták meg orgonistának.

C2. Markovics Sámuel.

C3. Markovics István II. Q N. Ráhel. 1746. október 25. Mindketten özvegyek voltak.

C4. Markovics Jónás. (*1724. március 21.-)

          C5. Markovics Ráhel. (*Dobsina, 1727. május 2.-†Rédova, 1770. augusztus 7.) Q Terray

                György III. (*Ránk, 1719.-†Oláhpataki, 1772. július 13.) Redova, 1746. június 7.

          C6. Markovics Eszter.

          C7. Markovics Ágnes.  

 

 

A Honétzy család

 

A1. Honétzy András. (*1720. k.-) Q Holeczy Mária. Honétzy  András Nagypalugyán orgonista,

majd tanító volt 1766-tól Eperjesen. 5 gyermekük született, de csak János és Mátyás fiúaikról vannak adatok.

       B1. Honétzy János.[324] (*Eperjes, 1752.-†Ozdin, 1837.[325]) Q Latzo Anna. Ozdinban

             evanélikus lelkész volt.

             C1. Honétzy Pál. (*Ozdin, 1778.-†1834.) Q Geduly Eszter. (*1788.-†1842. január) Honétzy

Pál Bécsben végezte a teológiát, s részt vett a Napóleon előtti hódoló küldöttségben, ki felhívta a szép termetű embert, hogy lépjen be a seregébe. Pap maradt, s apja János nyugdíjazása után Ozdinban volt ág. ev. lelkész. [Geduly Eszter apja Geduly János, Tamásban (Moldva) pap.]

                    D1. Honétzy Emília (*1820.-†1883.) 1. Q Kábrány István. 2. Q Plusky János.

                    D2. Honétzy Zsuzsánna. (*1821.-) Q Ostermann József II. Nagylámi ág.ev. lelkész.

                           [Ostermann József II. apja Ostermann József I. Alsósztregován volt evangélikus

                           lelkész 1793-tól Terray János után.]

                          E1. Ostermann Pál. (*1842. január 20.-†1923. április 11.) Q Nagy Anna.

(*Nyiregyháza, 1846.-†1908. május 28.) Ostermann Pál evangélikus lelkész volt Ránkon.

                                 F1. Ostermann Ernő I. (*Ránk, 1878. január 7.-†1937. után.) Bíró volt Kassán.

                                       G1. Ostermann Ernő II. (*1909. k.-)

                    D3. Honétzy Gusztáv. (*1822.-† Santiago de Querétaro, 1867. június 19.) Kapitány az

1. Miksa mexikói császár seregében, császárával együtt agyonlőtték.

                    D4. Honétzy László. (*1824.-†1887.) Q Szlopovszky Hermina. (*1848.-†1931. után.)

Málnapatakon jegyző. [Szlopovszky Hermina szülei Szlopovszky Péter klenóci ág. ev. lelkész. Q Kolbenhayer Júlia. (*1821.-) Kolbenhayer Júlia szülei Kolbenhayer Mihály (-†1854.) evangélikus lelkész Nyustán. Q Latinák Judit (*1803.-) Latinák Judit szülei Latinák János I. (*1752.-†1817. február 1.) Q Benedikty Judit (*1760.-†1824. május 2.) 1775. Még 5 gyermekük született. 1. Latinák Zsuzsanna. (*1776.-†1836.) Q Szmik Márton. 2. Latinák János II. (*1780.-†1821.) Q Benedikty Anna. 3. Latinák Zsófia. (*1781.-) Q Fakla János. 4. Latinák Pál. 1. Q Waigel Honoreta. 2. Q Tóth Katalin. 5. Latinák Anna. (*1790.-) Q Heintz Frigyes.]

                         E1. Honétzy Pál. (*Málnapatak, 1867. november 2.-†Ochtina, 1931. június 12.) Q

Kármán Margit. (*Rozlozsnya, 1874. június 20.-†Losonc, 1949.) Ratkó-Bisztró, 1895. július 4. Honétzy Pál elemi iskoláit Málnapatokon kezdte 1873 és 1875 között, ezt követően szülei a Losonci állami elemi iskolába küldték, főleg a magyar nyelv elsajátítása miatt, itt 1878-ig tanult, s még ebben az évben a losonci állami főgimnáziumba ment át, ahol tanulmányait 1886-ban fejezte be. 1886-1890 között az eperjesi teológia rendes hallgatója volt, alapvizsgái és szakvizsgái jelesek voltak, 1890-ben Szirkre került segédlelkésznek Dobsinszky Pál lelkész mellé. Eperjesen evangélikus segédlelkész volt, ezután lelkész volt Vizesréten 1891-1897-ig,[326] majd Ochtinán 1897-től haláláig. [Kármán Margit szülei Kármán Ede és Terray Ilona]

                               F1. Honétzy László. (*Ochtina, 1898. április 4.-†Budapest, 1969. január 15.[327])

Q Turkovics Anna. (*Szombathely, 1896. január 23.-) Budapest, 1924. július 10.[328] Gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1934 körül nyugdíjba ment. Gyermekük nem született. [Turkovics Anna szülei Turkovics Lajos Q Fehér Margit.(*1868.-†Budapest, 1960. október 30.) [329][330]]

F2. Honétzy Lenke. (*Ochtina, 1900. április 15.-†Budapest, 1951.) Q Husz Béla[331]

 [332] (Poprádfelka, 1892. február 3.-†Budapest, 1954. július 15.[333][334]) 1926. július 10. Husz Béla Tanári képesítést a budapesti egyetemen szerzett biológiai szaktárgyakból. 1915–1917-ben egyetemi tanársegéd, 1926–1928-ban középiskolai tanár volt, de kutatásait folytatta. 1922-től a Növényélet- és Kórtani Intézet munkatársa. 1929-től a Kertészeti Tanintézet növénykórtani tanszékének vezetője. 1936-ban a műegyetem gazdaságtudományi karán magántanár. 1946-tól az Agártudományi Egyetemen a növénykórtani tanszék és a Növényegészségügyi Intézet vezetője volt. 1949-től a Növényvédelmi Kutatóintézetben működött. Kutatómunkája rendkívül sokrétű volt. Főleg a mikroszkopikus gombák rendszertanával és a kultúrnövényeket károsító gombabetegségekkel foglalkozott. Kiterjedt szak- és népszerűsítő irodalmi tevékenységet folytatott, több mint 400 cikke jelent meg. Főbb munkái: A beteg növény és gyógyítása (Budapest, 1941) A növénybetegségeket okozó konidiumos gombák (Budapest, 1951) A növényvédelem gyakorlati kézikönyve (többekkel Budapest, 1951) [Husz Béla szülei Husz János Q Koch Ludmilla.]

F3. Honétzy Jolán. (*Ochtina, 1903. április 6.-) Q Bodnár Béla. 1950. Honétzy

Jolán igazgató tanító lett 1938.-ban Losonc-Apátfalván. Bodnár Béla tanító volt Losonc-Apátfalván.

              C2. Honétzy István.

              C3. Honétzy Zsuzsanna. (*1780.-†1859.) Q Terray Mihály I. (*Rédova, 1772.

                     szeptember 10.-†Rozslozsnya, 1840. május 3.) Ozdin, 1800. november 17.

              C4. Honétzy Timótheus.

              C5. Honétzy Gábor. (-†1878.) Losoncon bankpénztáros volt, útódai ott éltek az 1930-as

                     években.

         B2. Honétzy Mátyás. (*1763. június 29.[335]-) Q Toperczer Anna Julianna.

               C1. Honétzy Frigyes, Dániel.[336] (*1802. július 18.-)

 

A Pécsy (Péchy) és Fakla családfa

 

A1. Pécsy Mátyás I. (*1670.-) Q Richter Erzsébet. Csetneki lakosok. Pécsy család. „Ennek

nemesség szerzője Pécsy Mátyás volt, ki 1718-ban III: Károly királytól nyert czímeres nemes levelet. (Collect herald. nro. 541.) Czímere a paizs kék udvarában sötétkék golyón álló szerencse istenasszony, feje fölött piros fátyolt tartva, mely ágyékát is elfödi. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny között három vörös strucztoll nyúlik fel. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.”[337] „Pécsy Mátyás csetneki lakos 1733-ban Károly király 1718. július 14-én kelt aramálisával igazolta nemességét.”[338].

B1. Pécsy Marina. (*Csetnek, 1703. március 1.-)

B2. Pécsy Jakab. (*Csetnek, 1706. április 27.-)

        B3. Pécsy Mátyás II. (*1715. k.-) Q Frenyó (Frengo) Mária.

              C1. Pécsy Mátyás III. (*Csetnek, 1738. december 18.-) Q Schramko Anna, Helena.

(*1747.-†1816. június 13.) [Schramko Anna, Helena szülei Schramko Cicatricis Mihály. (*1710.-†1784.) csetneki rektor, Idővel Kövibe kerül, hol esperes lett. Q Kirchmayer Anna. (*1747.-1816. június 13.) Rozsnyó, 1744. október 18.] [Kirchmayer Anna apja Kirchmayer Sámuel]

                    D1.  Pécsy Mihály. (-†meghalt gyermek korában)

    D2. Pécsy Johanna. (*Csetnek, 1768. november 2.-) Q Valaszky János ág. ev. lelkész

          Hisznyón (Gömör Kishont vm.).

  D3. Pécsy Zsuzsanna. Q Bocza Sámuel ág. ev. lelkész Kigatickén. 

  D4. Pécsy Mária. (*Csetnek, 1774. szeptember 16.-) Q Grösus[339] János tanító Ochtinán.

        E1. Grösus Mátyás. (*Csetnek, 1783. február 19.-)

        E2. Grösus Zsuzsanna. (*Csetnek, 1785. október 1.-)

 D5. Pécsy Judit. (*Csetnek, 1777. március-) Q Lesták András, nemes Csetneki lakos.

        E1. Lesták Júlianna. (*Csetnek, 1798. november 2.-)

        E2. Lesták Barbara. (*Csetnek, 1811. szeptember 8.-) 

 D6. Pécsy Julianna. (*Csetnek, 1780. szeptember 22.-) Q Czibur András I.

        E1. Czibur Ilona, Júlianna. (*Csetnek, 1807. július 18.-)

        E2. Czibur András II. (*Csetnek, 1809. július 9.-)     

 D7.  Pécsy Krisztina. (*Csetnek, 1783. február 26.-) Q Schmied János.

 D8. Pécsy János, Ádám (*Csetnek, 1785. december 15.-†Jólsva, 1859. augusztus 20.) Q

Fakla Mária. (*Ratkó, 1796. november 3.-†Jolsva, 1839. április 15.) Ratkó, 1815. június 26. Kóburg herceg orvosa volt előbb Ratkón, majd Jolsván. Résztvett a napóleoni háborúkban is. Kardját a miskolci muzeumnak ajándékozta. Családján utolsó férfi sarja volt. [Fakla Mária szülei Fakla András Q Szkalos Zsuzsanna.]

E1. Pécsy Mária, Lujza. (*Josva, 1816. április 21.-†Vizesrét, 1843. április 12.) Q

Terray Pál I. Mihály. (*Rozlozsnya, 1809. szeptember 26.-†Jolsva, 1890. április 17.) Galsa, 1838. február 19.

 C2. Pécsy Zsuzsanna. (*Csetnek, 1749. október 21.-)

 C3. Pécsy Imre. (*Csetnek, 1754. március 21.-)

 

A1. Fakla Péter. (*1665.-†Ratkó, 1715. május 20.) Q Kompanik Anna. (*1673.-

       †Ratkó, 1713. február 26.) [Hompanik Anna apja Kompanik Jakab]

       B1. Fakla Mihály I. (*1693.-†Ratkó, 1752. február 21.) Q Faluba Katalin. (*1699.-†Ratkó,

1772. május 30.) Ratkó, 1718. január 16. [Faluba Katalin apja Faluba András]

              C1. Fakla György. (*1718.-†Ratkó, 1728. április 4.)

              C2. Fakla András I. (*1721.-†Ratkó, 1804. május 12.) Q Gelech Zsófia. (*1721.-†Ratkó,

1796. április 12.) Ratkó, 1745. január 19. [Gelech Zsófia szülei Gelech István és N. Mária]

                     D1. Fakla Anna. (*Ratkó, 1751. november 4.-)

         D2. Fakla Zsófia. (*Ratkó, 1754. július 25.-)

         D3. Fakla András II. (*Ratkó, 1756. november 24.-) 1. Q Csernok Mária. (*1760.-

†Ratkó, 1778. február 9.[340]) Ratkó, 1776. november 26.[341] 2. Q Sztolár Zsuzsanna (1762. május 4.-). Ratkó, 1779. június 8.[342].

E1. Fakla András II. (*Ratkó, 1780. augusztus 29.-†Ratkó, 1783. március 9.)

E2. Fakla Dániel. (*Ratkó, 1784. január 1.-†1825.)

E3. Fakla Zsuzsanna. (*Ratkó, 1786. június 24.-†Ratkó, 1786. augusztus 6.)

E4. Fakla Sámuel. (*Ratkó, 1788. február 28.-)

E5. Fakla András III. (*Ratkó, 1792. április 1.[343]-†Ratkó, 1796. február 17.)

E6. Fakla Mária. (*Ratkó, 1796. november 3.-†Jolsva, 1839. április 15.) Q Pécsy

János Ádám (*Csetnek, 1785.-†Jólsva, 1859. augusztus 20.) Ratkó, 1815. június 26. Orvos.

  D4. Fakla János. (*Ratkó, 1759. július 11.-)

C3. Fakla Mihály II. (*Ratkó, 1727. június 1.-†Ratkó, 1727. augusztus 1.)

C4. Fakla Anna. (*Ratkó, 1729. február 25.-)

      B2. Fakla Katalin. (*1696. k.-) Q Smola György. Ratkó, 1716. január 3. [Smola György apja

             Smola János.]

      B3. Fakla Zsófia. (*1702.-†Ratkó, 1709. november 20.)

 

A ratkói evangélikus anyakönyvek 1708-tól vannak meg. Az 1700-as években a menyasszonyok 14-18 évesek, a völegények 17-22 évesek voltak általában. Ennek oka a születéskor várható rövid (25-30 év) élettartam volt. A születési anyakönyveknél az apa neve mellett az anyának csak a keresztnevét közölték, így az anyák vezetékneve csak akkor volt kideríthető, ha a házassági anyakönyv is előkerült. A Falka család tagjai 1708-óta Ratkón éltek, ezt bizonyítják a keresztelési, esketési és halotti anyakönyvek.

 

 

A Merényi (Weisz) család

 

A Merényi család a Szepességről, Merényből való.[344] Nevét Weiszről 1881. július 30. 424,56 belügyi rendelettelben magyarosította Merényi Gyula, ki akkor erdészjelölt volt.

 

A1. Weisz János. Q Oelschläger Mária. Merény, 1766. április 13.

       B1. Weisz János. (*Merény, 1767. május 27.-)

       B2. Weisz Mihály I. (*Merény, 1772. december 26.-) Q Czelder Zsuzsanna. (*1776.) Merény,

1795. május 17. Weisz Mihály I. mester (faber) [Czelder Zsuzsanna (*1776.) szülei Czelder János és Roth Mária]

             C1. Weisz János. (*Merény, 1796. április 24.[345]-) kovácsmester Q Sayler Sára.

                   D1. Weisz Róza. (*Merény, 1826. december 24.-†Merény, 1910. március. 30.) Q Garay

János földbirtokos, szücs mester. (*1823. november 30.-†Merény, 1888. január 9.) 12 gyermekük született, a 10-ik volt Garay Hermina. 13-ik gyermekként a teljesen árva Weisz (Merényi) Gyulát (I.) nevelték, aki unokatestvér volt.

                          E1. Garay Hermina. (*Merény, 1860. október 14.-†Apatin, 1918. november 26.) Q

Weisz (Merényi) Gyula I. (*Merény, 1853. szeptember 5. -†Apatin, 1920. január 15.) Merény, 1885. október 1.

            C2. Weisz Mihály II. (*Merény, 1798. december 13.[346]-) Q Gura Anna, Mária. (*Merény,

1803. március 28.-†Merény, 1892. január 22.[347]) Merényi lakosok, kovácsmester (Weisz Michael faber ferrarius). Merény, 1822. január 20. [Gura Anna Mária szülei Gura Márton és Zahorszky Judit.]

       D1. Weisz Károly. (*Merény, 1822. november 5.[348]-† Merény, 1860. k.) Q Sayler

Matild Laura (*Merény 1833. január 5.[349]-†Merény 1860. k.) 1851. május 18.[350] Weisz Károly az állatorvosi főiskolát Bécsben végezte, majd szülővárosában, Merényben (akkor még Wagendrüssel volt) telepedett le. [Sayler Matild szülei: nemes, iskolai tanító Sayler (Saller) András II. (*Merény, 1802. június 9.[351]-) Q Salczer Anna Erzsébet. (*Merény, 1803. augusztus 30.[352]-†Merény, 1876. január 18.) Merény. 1823. január 27.[353] Sayler András II. szülei Sayler András I. Q Galovits Ágnes. Salczer Anna Erzsébet szülei Salczer Frigyes Q Böhm Zsuzsanna.]

                          E1. Weisz (Merényi) Gyula I. (*Merény, 1853. szeptember 5.[354]-†Apatin, 1920.

január 15.[355]) Q Garay Hermina. (*Merény, 1859.október 14.-†Apatin, 1918. november 26.[356]) Merény, 1885. október 1. Weisz Gyula korán árvaságra jutott, kétéves korától Garayék nevelték. Iskoláit Rozsnyón és Iglón végezte, utóbbi helyen 1872-ben tett érettségit is. Ezután egy évet a Műegyetemen töltött Budapesten, majd az Erdészeti Főiskolát végezte el Selmecbányán. Az 1877-1878. évben volt Kassán a 34. gyalogezredben egy éves önkéntes, melynek leszolgálása után Besztercebányára nevezték ki erdőgyakornoknak. 1881. évben tette le az erdészeti államvizsgát Budapesten, majd Zsarnócára került, hol erdőrendező lett 1891-ig, mikor Tótsóvárra, Eperjestől keletre helyzték át. Itt főerdész, majd 1901-ben erdőmester, 1907-ben erdőtanácsos, végül 1911-től 1914. június végén történt nyugállományba helyezéséig főerdőtanácsos. Nyugdíjazása után Apatinba költözött. Szolgálati ideje alatt sok jutalmat, kitüntetést nyert, 1900-ban a párizsi Világkiállításon aranyérmet (Grand Prix) erdőrendezési munkáiért. [Garay Hermina szülei: Garay János földbirtokos, szücs mester. (*1823. november 30.-†Merény, 1888. január 9.) Q Weisz Róza (*1826. december 24.-†1910. március. 30. Merényben laktak[357]). Merény, 1844. május 13.[358] [359]Garay János földbirtokos szülei: Garay István szabómester Q Salczer Róza. Weisz Róza szülei: Weisz János (*1796. április 24.-) kovácsmester Q Sayler Sára. Weisz János szülei Weisz Mihály Q Czelder Zsuzsanna.]

       F1. Merényi Gyula II. (*Zsarnóca, 1886. augusztus 26.-†Zsarnóca, 1886.

           augusztus 26.)

       F2. Merényi Gyula III. (*Zsarnóca, 1888. április 11.-

†Budapest, 1914. november 7.[360]) Q Rezi Etel. (-†1961.) Liptóujvári főerdőhivatal erdőszámtisztje volt. (Rézy Eta második férje Nagy József erdész)

       F3. Merényi Laura. (*Tótsóvár, 1891. június 14.-†Budapest, 1979. április 16.) Q

Terray Gyula. (*Ózd, 1879. november 22.-Miskolc, 1940. január 31.) Eperjes, 1908. december 15.

     F4. Merényi Ödön. (*Tótsórvár, 1893. november 26.-†Tótsóvár, 1893. december

           24.)

     F5. Merényi Oszkár[361]. (*Tótsórvár, 1895. június 28.-†Budapest, 1981. március

19.) Q Gottwald Júlia. (Munkács, 1902. május 3.-†Budapest, 1971. június 11. [362]) Budapest, 1921. október 12. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990.: „Merényi Oszkár irodalomtörténész, tanár, az irodalomtudomány kandidátusa (1960). Középiskolai tanulmányait Eperjesen végezte, majd 1913-tól a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. magyar-német szakos hallgatója, 1918-tól Körmöcbányán tanított. 1919 elején a kaposvári gimn.-ba került, belépett a szociáldemokrata pártba. A Tanácsköztársaság alatt gyermeknyaraltatási akciókat szervezett és politikai előadásokat tartott. Emiatt később vádat emeltek ellene, négy hónapi letartóztatás után elengedték, de az iskolát el kellett hagynia. 1920-22 között a nagykállói Magy. Kir. Áll. Főgimn. tanára, majd 1922-től 1941-ig a kaposvári városi felsőkereskedelmi isk.-ban oktatott. 1928. márc.-ban bölcsészdoktor lett a pécsi Erzsébet Tudományegy.-en és 1936-1941 között ugyanitt magántanár volt. 1941. szept.-ben a nyíregyházi felsőkereskedelmi isk.-ba helyezték; 1946-1966 között a közgazdasági technikum ig.-ja. Közben 1942-ben a debreceni Tisza István Tudományegy. magántanárává habilitálták. 1966-tól az MTA Textológiai Bizottsága megbízásából jelentős Berzsenyi-kutatást folytatott, ekkor jelent meg összefoglaló Berzsenyi-monográfiája. – F. m. Virágfestő (versek, Kaposvár, 1923); Adalékok a magyar kiadástörténethez a XIX. században (Bp., 1937); Berzsenyi-tanulmányok (Bp., 1936); Kozma Andor (tanulmányok és a költő posztumusz verseskötete, Kaposvár, 1941); Berzsenyi Dániel Prózai munkái. Kiadta Dr. Merényi Oszkár, egyetemi magántanár. Kaposvár. 1941. Bessenyei György (tanulmányok, Nyíregyháza, 1943); Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey dokumentumok (Bp., 1961); Újabb Berzsenyi-tanulmányok (Bp., 1971); Berzsenyi Dániel összes művei (utószó és jegyzetek, Bp., 1978); Berzsenyi Dániel Összes Műveinek Kritikai Kiadása. I. Költői művei. (szerk., Bp., 1979).– Irod. Iszlai Zoltán: Életmű Berzsenyi árnyékában (Élet és Irod., 1981. 13. sz.); Katona Béla: M. D. (Szabolcs-Szatmári Szle., 1981. 2. sz.); Lukácsy Sándor: M. D. (Irod. tört. Közl., 1981. 3. sz.); Wéber Antal: M. D. (Irod. tört. 1981. 3. sz.).” Merényi Oszkár 1960. április 25-én védte meg kandidátusi értekezését az MTA-n, címe „Berzsenyi Dániel élete és művei” Gottwald Gyula I. német származású, Lengyelországból költözött Magyarországra az 1860-as években és Vereckén lett útmester. [Gottwald Júlia szülei Gottwald Gyula II. (*Verecke, 1872.-†Munkács, 1909. december 2.) Q Mátray Mária (*Tiszolc, 1877. október) Gottwald Gyula II. szülei Gottwald Gyula I. (*1842.-†Verecke, 1925.) Q Leska Júlia (*1855.-) Mátray Mária szülei Mátray Mihály (*1852.-†1915.) Q Seres Mária (*1844.-1889.)]

                                   G1. Merényi László Gyula. (*Munkács, 1931. június 14.-†Budapest, 2011.

július 11.) Q Balogh Veronika: In memoriam Merényi László. „A történettudományok kandidátusa, magyar-történelem szakos középiskolai tanár. A nyíregyházi evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1949-ben. 1949-53 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt, itt kapott magyar-történelem szakos tanári diplomát 1953-ban. 1953-58 között a debreceni egyetemi könyvtárban tevékenykedett, 1953-65 között Nyíregyházán tanított a Zrínyi Ilona Gimnáziumban és az evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban. 1965-ben költözött Józsefvárosba. Itt élt egészen haláláig, 2011. július 6-ig. A IX. kerületi Dolgozók Közgazdasági Technikumában (mai nevén Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium), a felnőtt tagozaton tanított 2007-ig, azaz 76 éves koráig. Hivatása a felnőttoktatás volt. …Napi tanári tevékenysége mellett végezte tudományos-irodalmi munkásságát. Már a hatvanas években számos folyóiratban publikált. 1964-ben lett a történettudományok kandidátusa, 1966-ban avatták egyetemi doktorrá. Tudományos téren ekkor az 1912-13. évi Balkán-háborúk magyarországi visszhangjával foglalkozott. A továbbiakban kutatásait kiterjesztette az 1900-as évektől 1918-ig terjedő időszakra. Ilyen tárgykörű kutatási eredményeit különböző folyóiratokban publikálta. A ’70-es évek végétől kezdve jelentek meg könyvei a XX. század elejének történetéről. Ezek népszerű tudományos stílusban íródtak; a nagyközönség körében kedvező visszhangjuk támadt. Kezdettől fogva felismerte, milyen fontos Magyarország kapcsolata a kelet-európai népekkel. Ilyen témájú írásai nem csak hazánkban, hanem külföldön (pl. Lengyelország, Bulgária) is megjelentek. A Monarchia történetével kapcsolatos kutatásaira időközben felfigyeltek. 1964-ben Kerékgyártó-ösztöndíjjal egyhónapos bécsi kiküldetést kapott. Részt vett több tanácskozáson. Szívügyének tekintette, hogy a nagyközönséget megismertesse a történettudomány új eredményeivel. Az 1. világháború témakörében több könyve is megjelent, pl. Boldog békeidők, Pisztolylövés Bécsben, A cattarói matrózfelkelés, Amiens, 1918, Erdély védelme, 1916. Fő témája mellett családja történetét is kutatta. Emberi és fiúi kötelességének érezte, hogy foglalkozzék édesapja, Dr. Merényi Oszkár irodalomtörténész, valamint nagybátyja, Mátrai (Gottwald) Gyula,[363] kétszeres Kossuth-díjas építész életével és munkásságával. Nagybátyjáról szóló könyve 1997-ben jelent meg. Később egyéb építészettörténeti munkái is napvilágot láttak; Fellner Jakab, Fellner Ferdinánd, Hauszmann Alajos és Mokk László életét és munkásságát dolgozta fel. Gyakran publikált felnőttoktatás témájú tanulmányokat, cikkeket, számos szócikke jelent meg például a Felnőttoktatási és Képzési Lexikonban. Tudományos és irodalmi munkásságának elismeréseképpen neve több lexikonban szerepel. Beszélt, írt, olvasott németül, angolul és franciául. Ezen kívül tudott lengyelül, oroszul, horvátul és olaszul is. Turistaként gyakran járt külföldön, ahol idegennyelvi tudását alkalmazhatta.” „ A Terray család tagjairól (Terray Károlyról, Terray Károly nógrádi éveiről[364], Terray Mihályról, Terray Istvánról, Terray Barnabásról, Terray Jánosról [365]stb.) írt irásai elsősorban az Evangélikus Életben, de más szaklapokban is megjelentek.

ÁBTL iratok.[366]

Dosszié tárgya Kiss József.[367] Település: Mátészalka, Nyíregyháza. Nyitás dátuma 1957.10.31. Zárás dátuma 1960.08.17. „Kiss József" fedőnevű ügynököt a BM Szabolcs-Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály Mátészalkai Kirendeltsége foglalkoztatta 1957 és 1960 között. Az ügynök Mátészalkán volt könyvtáros, az 1956-os forradalomban részt vettekről, a megye kulturális és irodalmi életének szereplőiről (tanárokról, muzeológusokról, levéltárosokról, írókról, költőkről), különböző kulturális eseményekről (Nyírbátori Múzeumi Napok, író-olvasó találkozók, a debreceni Déry Múzeum kiállításai, a nyíregyházi Jósa András Múzeum rendezvényei) adott részletes információkat. Rendszeresen beszámolt a mátészalkai római katolikus és görögkeleti pappal folytatott beszélgetéseiről is. Merényi László „Kiss József” ügynököt 1958 február 8-án Mátészalkán a lakásán felkereste, beszámolt németországi útjáról. Merényi óvatos volt a lakásban nem mondott semmit, (nem tudta, hogy egy III/III-as ügynökkel beszél S. B.) , amikor a házakat elhagyták kint a határban azt mondta a KISZ által szervezett úton volt az NDK-ban, a németeknek elmagyarázta, akikkel találkozott, hogy Magyarországon nemzeti forradalom volt, beszámolt arról, hogy Debrecenben az Arany Bika pincéjében csütörtökön este 8 órakor rendszeresen találkoznak, egy 8-10 fős társaság tagja. Értékelik a politikai eseményeket. Kis József továbbította a jelentést, összekötő tisztje újabb adatokat kért, Merényi Lászlóról és asztaltársaságáról. Dosszié típusa: 3.1.5. Dosszié jelzete: O-16616/30 Dosszié tárgya: Merényi László. Település: Budapest, Debrecen. Nyitás dátuma 1957.01.31 Zárás dátuma 1977.01.31. Kivonat. Merényi László 1956-ban a KLTE könyvtárosaként fegyveres nemzetőr volt. 1957-58-ban egy, a debreceni Arany Bika Étteremben rendszeresen összejövő asztaltársaság tagja volt, amelyet a magyar állambiztonsági szervek felbomlasztottak. 1958-ban az egyetemről eltávolították. Kutató Határozat az operatív nyilvántartásba vételről. 1966 augusztus 3. Merényi László Gyula Sz. Munkács, 1931. június 14. Anyja Gottwald Júlia. 1945 elött tanuló, 1953-1958 Debrecen, Kossuth Lajos Tudomány Egyetem könyvtáros. Párton kívüli, 1945 előtt katona nem volt. 1951-52 mint egyetemi hallgató katona volt rendfokozata tizedes, Tapolcán, Hajdúsámsonban (Matrinkan) és Városelődön szolgált. Értelmiségi családból származott, 1953 diplomát szerzett a KLTE-n, 1953-55 segédkönyvtáros, 1955-57-ig könyvtáros, munkaviszonyát megszüntették. Az 1956-os ellenforradalom idején a KLTE-n nemzetőr lett és fegyverrel rendelkezett. Mint fegyveres nemzetőr konkrét ellenséges tevékenységet személy szerint nem fejtett ki. Az ellenforradalom leverése után azonban nem szakított zavaros nézetével, és egy asztaltársaság keretében a debreceni Arany Bika Étteremben egy jugoszláv típusú Dunai konföderáció megvalósításának gondolatával foglalkoztak, illetve erről beszélgettek. Az asztaltársaság tagjai valamennyien ellenforradalmi tevékenységet fejtettek ki. Ezért figyelmeztetve lettek 1958-ban (bomlasztással) Megyénkből való távozása óta nem ismerjük tevékenységét. Az itt tanúsított magatartása alapján Kutató nyilvántartásba vételét indokoltnak tartjuk. Debrecen, 1966. július 11. Kiss Sándor személyzeti csoportvezető Debrecen, 1958. július 21. adatai Mernyi Lászlóról. Beszél ír olvas, németül franciául. olvas angolt oroszt. Munkahelye a könyvtár olvasóterme volt, ahol a felügyeletet és a tájékoztatást látta el. Ezt a munkáját jól végezte. Munkaidőn túl a történelemtudománnyal kapcsolatos kutatómunkát folytatott. Az utóbbi időben a lengyel-magyar századelei kapcsolatok foglalkoztatták. Az ellenforradalom alatti magatartása ellen nem merült fel kifogás. Elbocsátására azért került sor, mert a Müvelődésügyi Minisztérium utasítása szerint több állást le kellett adnia az egyetemnek. Mivel ő nőtlen fiatalember, elhelyezkedési lehetősége nagyobb, mert nincs a városhoz kötve, ami családos dolgozóknál fenn áll. A városban nem sikerült őt elhelyeznünk, vidékre viszont ő sem akart menni. Biró István r főhadnagy. Feljegyzés Debrecen, 1966. július 9. Simon Zoltánnal beszélt, aki a debreceni Megyei Könyvtár dolgozója. Merényi Lászlóval jó viszonyban volt. egy helyen dolgoztak. 1957-58-ban egy asztaltársaságot hoztak létre az Arany Bikában találkoztak. Vitáztak arról hogyan lehetne a szocialista rendszer jobb, Merényi László részt vett ezeken a beszélgetéseken, akinek 56-os cselekedetit nem ismeri, Ő a Városi Forradalmi Bizottmányban dolgozott nem járt be az egyetemre. 1958-ban a rendőrség figyelmeztette őket, ettől kezdve nem jártak a Bikába. Feljegyzés Merényi Lászlóról. Debrecen, 1966 július 11. Biró István r. főhadnagy. Az egyetemi pártbizottság titkára azt mondta, mint létszámfelettit távolították el az Egyetemről. Fábián Antal főelőadó, amig az egyetemen dolgozott az ellenforradalom után egy nacionalista dolgozatot írt, amit nem lehetett megjelentetni. Javaslat, az eddigi megállapítások alapján javaslom Merényi Lászlót kutató nyilvántartásba venni és anyagát megküldeni a Budapesti rfk. Pol osztályának. Biró István r. főhadnagy és Dr. Szalma József r. alezredes alosztályvezető.  Debrecen, 1966. július 11. A Minősítés megszűnt és Merényi László anyaga kutathatóvá vált. 2003.

        C3. Weisz Zsuzsanna. (*Merény, 1802. augusztus 15. [368]-)

    D2. Weisz Zsuzsanna. (*Merény, 1826. február 12.[369]-†1902. szeptember 17.)

    D3. Weisz Lajos. (*Merény, 1833. augusztus 11. [370]-)

 

 

Salczer családfa

 

A1. Salczer Mihály. Q  Faix Zsuzsanna.

       B1. Salczer Frigyes. Q Böhm Zsuzsanna. (*Merény, 1769. április 19.-) Merény, 1786.

             augusztus 23. [Böhm Zsuzsanna szülei Böhm János Q Lux Anna Mária.]

             C1. Salczer Erzsébet. (*Merény, 1789. január 29.[371]-)

            C2. Salczer Eleonóra. (*Merény, 1791. január 2.[372]-)

            C3. Salczer Náni. (*Merény, 1793. november 29.[373]-)

C4. Salczer János. (*Merény, 1796. április 5.[374]-)

C5. Salczer Károly. (*Merény, 1797. május 12.[375]-)

C6. Salczer Ludvig. (*Merény, 1800. május 23.[376]-)

C7. Salczer Anna, Eleonóra. (*Merény, 1801. november 16.[377]-)

C8. Salczer Anna Erzsébet. (*Merény, 1803. augusztus 30. [378]-†Merény, 1876. január 18.)

C9. Salczer János Károly. (*Merény, 1806. június 24. [379]-)

 

 

[1] Mikula család. A czímeres nemes levelet I. Leopold királytól 1698. sept. 18-án nyerte, és az Nógrád megyében hirdetetté ki. Az 1726-ki nemesi vizsgálatkor Mikula Mihály az armalis elémutatására utasítatatott. Az 1734-ki nemesi vizsgálatkor a Nagy-Libercsén lakó Mikula család a följebbi nemes levelet fölmutatva, a kétségtelen nemesek sorába íratott. 1755-ben a nemesi lajstromba írták Mikula Mihályt, Mártont és Jánost. Ez utóbbi János valószínűleg az, kinek nejétől Gedey Máriától gyermekei Márton és Anna Tarcsányi Lászlóné. Nagy Iván. Magyarország családai. Mikula. 498. Azt, hogy ennek a családnak volt-e tagja Mikula Miklós, aki 1660-1670 körül születhetett, nem találtam bizonyítékot. S. B.

[2] Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Hilyótól északra fekszik Felső-Tőkés, 56 házzal és 488 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette van Alsó-Tőkés, 49 házzal, 501 tót lakossal. Mindkét községnek régi kath. temploma volt, a felső-tőkésit Kassa városa, mint kegyur, 1868-ban ujjá épittette. Azelőtt a plébánia Alsó-Tőkésen volt, 1749-ben áttették Felső-Tőkésre. Wikipédia. Evangélikus temloma Az anyakönyvezést a katolikus egyház Alsó- és Felső Tőkésen 1794-ben kezdte el, az anyakönyvek megmaradtak. 1374-ben már község volt Due ville Twkes, majd 1395-ben Tukes végül 1491-ben Alsothewkes- Felsewthekes néven. A rendelkezésre álló források szerint evangélikus egyház nem volt csak evangélikus iskola Alsó- és Felső Tőkésen. A hívek valószínűleg a közeli Kassa városba jártak, ahol az evangélikus egyház 1598 óta működött és az anyakönyvek is megmaradtak. (S. B.)

[3] Hörk József A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa, 1885. című munkájának 367. oldalán többek közt a következőket írja az Ránk községről, Hörk József. Id. mű. 17. Ránk. 367.A canonica visitatio jegyzőkönyve ezt mondja: „1743. April 28-án jöttek ide, hogy bizton utazhassanak Abaujban Keczer András kísérte őket. A lelkész a jeles Szartoris János, 38 éves; a tanitó: Terray György, 50 éves. Kőtemplom teli szekrényekkel, a melyeken, mert lóczák nincsenek, a hallgatók ülnek, a jegyzőkönyv szavai szerint; — idegenek nagy megbotránkozására („magno spectaculo"). Két paplak van, mindkettő szűk, kicsiny s rút.  Az egyikben él, a betegsége miatt már nem lelkészkedő, egykor itteni pap: Ocsovinyi György. Matrica (anyakönyvezés) nem volt. (A megkereszteltek anyakönyvezését [matrica baptisatorum) 1755-ben kezdték el Ránkon. S. B.) A tanitólakot, maga költségén egészítette ki Terray György. (Sartoris Ocsovinyi veje, de perben élnek, a superintendens inti, dorgálja, kibékíti őket, bár Ocsovinyi neje nagyon nyelves). A tanitó kitűnő. " majd a 369. oldalon ezen 1743 és az 1806 stb. évi canonica visitatió jegyzőkönyvei alapján ezeket írja: "Az ezen egyházban működött tanítók nevei: Terray György 1704-1740, ifj. Terray György 1740-1754. Terray Márton 1754-1803.” Hörk József. Id. mű. 369. 1743. máj. 15. A ránki tanító Terray bepanaszolta papját Sartoris Jánost (vagy Györgyöt, ld. lelkészek felsorolását).  Hörk József. Id. mű. 152.„ A ránki ev. egyház mindjárt a reformátió után keletkezett. 1628-ban már ev. lelkésze is volt: Vydra Mihály. …Az ezen egyházban működött lelkészek nevei: Vydra Mihály (1628-1668), Beluszky Miklós (1668-1680), Hedry Mihály (1680-1686), Brussko Mihály (1686-1704), Gyöngyössy Gábor (1704-1709), előbb itt tanító, Hedry György (1709-1724), Ocsovinyi György (1724-1734), Sartoris György (1734-1754), Dlhányi József (1754-1755), Fabriczy András (1755-1773) Hörk József. Id. mű. 368-369.

[4] Terray Gyula közlése: Sajórédei (Ma Rédova) egyház anyakönyvében 1746-ban az van bejegyezve „Terray György III. rédovai tanítóról, hogy "Ránkon született, most 27 éves és Terray György fia”, tehát 1719-ben született. (Ezt a bejegyzést a rédovai anyakönyvekben nem találtam meg. S. B.)

[5] Markowicz).

[6] Terray Juraj (György) Oláhpatak, tanító, 1767-1781. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos. Gömör megyei gyülekezetekben szolgált evangélikus lelkészek és tanulók szolgálatára vonatkozó adatok. Eltérő adta, e szerint nem 1772-ben, hanem 1781-ben halt meg, mert addig tanított. A halotti anyakönyv, ami szerint 1772-ben halt meg, Garan Katalin halotti anyakönyve, amiben le van írva Terray György halálának időpontja.

[7] Rezik János: Gymnasiologia I–II. sectio, OSzK (Országos Széchényi Könyvtár.) Quart. Lat. 29, \/2-682/683.

[8] Qart Lat. 29\/2-682/683 Id. mű.  in. Rezik Gymnasiologia. Országos Széchényi Könyvtár.

[9] Terray Barnabás kutatása alapján. Steph Markovitz, szülei Israel Markovitz és Rachele Knezovicz. Felesége Juditha Jöstelin. Evangélikus Országos Levéltár V. 38. Rezik Gimnaziológia. latin nyelven 469. EOL Bruckner Gzőző iratai. 33 Schmal: Adversaria 11. Curriculum vitae Stephani Markovicz. Igy a Markovics egyeneságú ősök nevei ismertté váltak.

[10] Meghalt Markovits István, helyi orgonista, 55 éves volt.

[11] Dobsina. Organisti: Markovits Stefan. 1716-1749. Markovics István fia Markovits Izrael. 1749-1760. Id. mű.  EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[12] Szülei Terray György rédovai tanító és Markovicz Ráhel. Keresztszülők Sztehlo János, Brdiar Mária, Vallko Zsuzsanna, Szenko Anna.

[13] Magyarországi tanulók a jénai egyetemen.-Magyarországi tanulók külföldön. Szerkeszti Dr. Ábel Jenő. 1558-1883. Budapest. MTA. 1890. 69.

[14] Terray András szülei Terraj György rédovai tanító és Markovicz Rahel. Keresztszülők Szhelo János, Wimmersbergi kapitány, Bodnár Mária, Vallko Szófia.

[15] 1751. április 16. meghalt Terray György kisfia, ez András volt.

[16] Keresztszülők Sztehlo János, Laczko Mária és Valko Szófia.

[17] Keresztszülők Stehlo János, Wallko János, Lacko Zsuzsanna, Mária és Senko Anna.

[18] Apja igen művelt (doctis) Terray György rédovai iskolai tanító (praeceptor).

[19] Keresztszülők Sztehlo János, Lacko György, Wallyko János.

[20] Meghalt 1800. április 11-én Terray Anna, Wallko Mihály özvegye, aki 80 éves volt. Szülei Terray György ránki iskolaigazgató (rector) és Mikula Dorottya. (Dorothea).

[21] Valko Mihály ifjú és Terraj Anna hajadon házasságot kötöttek.

[22] Terraj Anna.

[23] Meghalt Terray Márton iskola rektor, 87 éves volt, 44 éven át volt tanító.

[24] Hörk József. Id. mű. 369. Terray Márton tanító volt Ránkon 1754-1803. A halotti anyakönyv szerint 44 évig volt tanító, tehát 1754-1798 között, 87 éves korában halt meg. Ennek alapján 76 éves volt 1798-ban, amikor nyugdíjba vonult.

[25] Terray János I. halotti anyakönyvét a ránki anyakönyvekben nem találtam meg. S. B.

[26] A ránki házassági anyakönyvek 1776-tól vannak meg, de ezekben Terray János I. és Suchta (Schuschta) Erzsébet házasságáról nincs anyakönyvi bejegyzés.

[27] Kolerában halt meg.

[28] Sárosófalu (szlovákul: Opiná) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

[29] Keresztszülők Tesztrebinyi Lajos tanító és neje Lajko Julianna. Keresztelő lelkész Chotvács Endre.

[30] Türkös (Brassómegye) 1886-tól. Lelkész Deák Sándor, 789 frt 98 kr. évi fizetéssel. Felügyelő nincs. Egyházi segédkező Terray István, mint segédkező évi 120 frt évi fizetéssel. Ld.: A tiszai ágost. hitv. evangy. egyházkerület névtára. 1899. (Miskolc, 1900) Szelényi és társa könyvnyomdája. Egyházmegyék. Brassó 12 egyháza, lélekszáma, iskolái. 36.

[31] 1890-ben a brassói esperességben Hosszufaluban ideiglenes minőségben vallástanítónak kérték fel, ahol 1891-ig tanított.

[32] Néptanítók lapja. 44. évfolyam. 1911-08-15/16. szám. 14.

[33] Keresztszülők Tesztrebinyi Lajos tanító és neje Lajko Julianna. Keresztelő lelkész Chotvács Endre.

[34] Keresztszülők Tkacsik Samu tanító és neje Tkacsik Anna. Keresztelő lelkész Benyó János.

[35] Keresztszülők Tkacsik Samu tanító és neje Tkacsik Anna. Keresztelő lelkész Benyó János.

[36] A Pittsburgi egyezmény a csehek és szlovákok közös államának létrehozását célozta meg. Az első világháború alatt, 1918. május 31-én az amerikai Szlovák Liga, a Cseh Nemzeti Egyesület és a Masaryk vezette Cseh Katolikusok Szövetsége írták alá. A szerződést maga Masaryk szövegezte. A föderatív elképzelést elvetették, az államformát köztársaságnak határozták meg. A Clevelandi egyezményhez képest a szlovákok szemszögéből visszalépést jelentett, melynek eredménye a szlovákok Csehszlovákián belüli autonómiájára való törekvés lett.

[37] Biacs András ifjú (juvenis) és Teray Anna hajadon (puella) házasságot kötöttek.

[38] Szülei valószínüleg: Biács István. (*1710.-†Ránk, 1779. november 29.) Q N. Erzsébet (*1719.-Ránk, 1777. január 11.)

[39] A halál oka végzetes baleset, lezuhant a fáról.

[40] Biacs András ifjú (juvenis) és Teray Anna hajadon (puella) házasságot kötöttek.

[41] Özvegy Biács Jánosné, született Terray Anna, akinek szülei Terray Márton és Soltisz Ilona férjhez ment ifjú Kostkas Jánoshoz. Ebből az anyakönyvből derült ki, hogy Terray Anna anyja Soltisz Ilona.

[42]  Terray András (*1733.) 79 éves volt, szülei Terray Márton és Mikula Dorottya. Ez elírás, mert a házassági anyakönyvében az apja Terray György II., anyja M. Dorottya. Terray Márton (*Ránk, 1722.) Terray András testvére volt. Nővérének Terray Annának a halotti anyakönyve alapján szülei Terray György ránki iskolaigazgató (rector) és Mikula Dorottya.

[43] Meghalt Leporini Mária, 82 éves, Terray András özvegye, szülei Leporini Jakab és Garany Zsuzsanna. A Jakab keresztnév téves, a Pál lehet a pontos, ugyanis Leporini Mária házassági anyakönyvében szülei Leporini Pál és Garany Zsuzsanna. Garany Zsuzsanna halotti anyakönyvében, mint özvegy Leporini Pálné szerepel.

[44] Meghalt Zsuzsanna, Leporinyi Pál özvegye, 64 éves volt. A keresztelési anyakönyvek hiánya miatt a pontos születési adatok nem ismertek, mert a halotti anyakönyvekbe beírt évszám nem mindig pontos, különösen, ha valaki magas kort élt meg.  Az ellentmondás Garany Zsuzsanna 1726-ban született, leánya Leporini Mária pedig 1738-ban. Garany Zsuzsanna ezek szerint 12 éves volt leánya születésénél. Valószínű, hogy Leporini Mária néhány évvel később, illetve Garany Zsuzsanna néhány évvel korábban született, tehát nem 64 éves korában, hanem pl. 69 évesen halt meg.

[45] Keresztszülő volt még Garan Mária.

[46] Keresztszülők Lacko András felesége Katalin, Lipták Pál felesége Zsuzsanna.

[47] Terray András II. szülei Terray András I. és Leporinyi Mária. Esketési tanúk Terray György IV. és Szenko György.

[48] Keresztszülő Cserny György alias (más néven) Zellman és Petrovics Anna.

[49] Keresztszülők Cserny György alias (más néven) Zellman és Petrovics Anna.

[50] Keresztszülők Brdiar András és Petrovics Anna.

[51] Gyermekük még Szenko János. (*Rédova, 1790. június 29.-)

[52] Keresztszülők Kricz János, Brejcsak Pál felesége Anna.

[53] Keresztszülők Kosztka Mihály és Rollik János felesége Mária.

[54] Keresztszülők Zelina Mihály és Rollik János felesége Mária.

[55] Keresztszülők Jadtzko Mátyás rektor és Petrovics Anna.

[56] Esketési tanúk Urbán András és Terray János ev. földészek.

[57] Keresztszülők Golian Pál és Petrovics Anna.

[58] Keresztszülők Jadtzko Mátyás rektor és Petrovics Anna.

[59] Keresztszülők Kratsun András és Wallko János felesége Mária.

[60] Keresztszülők Kosztka Pál és Laczko János felesége Zsuzsanna.

[61] Gyermekeik még 1. Fabriczy János. (*Rédova, 1822. május 24.-) 2. Fabriczy Zsuzsanna. (*Rédova, 1824. március 11.-) 3. Fabriczy Mária (*Rédova, 1826. március 20.-) 4. Fabriczy Szófia. (*Rédova, 1828. november 19.-) 5. Fabriczy Anna. (*Rédova, 1833. május 14.-

[62] Keresztszülők Teslár András, Garany Mária.

[63] Keresztszülők Kratsum András, Vallko János feleségével Villin Máriával,

[64] Keresztszülők Hanzel János és Kracsún János felesége Teschlar Szófia,

[65] Szülők Andrej Teray és Susana Lang. Laknak Redova 49. Keresztszülők Kovács András, Kalmár Zsófia, Teslárné. Keresztelő lelkész Rántó József.

[66] Keresztszülők Lacko András felesége Katalin, Lipták Pál, Sztehlo Anna.

[67] Meghalt Terray Mária, Wallko János özvegye, 74 éves volt. Szülei Terray János és Klima Mária. Hibás adat, a születési anyakönyv alapján szülei Terray András és Leporini Mária.

[68] Keresztszülők Szenko György, Tomasik András felesége Katalin, Lipták Pál felesége Zsuzsanna.

[69] Alsó-Sztregova. V. D. M. Vir admodum reverendus ac clarissimus, Joannes Terray. In.: Anales 1793. 1.szám - Noui ecclesiastico-scholastici annales euangelicorum August. et Heluet. Confessionis in Austriaca Monarchia. Vol. 1. anni 1793. Trimestre 1. Selmecbánya 1793. 68.

[70] Magyarországi tanulók a jénai egyetemen.-Magyarországi tanulók külföldön. Szerkeszti Dr. Ábel Jenő. 1558-1883. Budapest. MTA. 1890. 83.

Haan, Ludovicus: Jena Hungarica, sive memoria Hungarorum a tribus proximis saeculis Academiae Jenensi adscriptorum. Gyula 1858. PERIODUS TERTIA ab A. 1780–1817. Joh. Terray. Jéna. 1795. 110.

[71] Életrajza latinul (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf) 227.

[72] Wittenbergi Egyetem magyarországi hallgatói. 1796. Michael Terray Rhedova Gömörensis Hungar. In.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár I-XV. Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930. Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsora, 1601—1812. 170.

[73] Rozlozná, lelkészek. Terray Michael. 1800-1840. Id. mű.EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[74] Evangélikus Élet, 57. évfolyam, 1992-11-08/ 45. szám.

[75]  Michael Terray advocat (ügvéd) Lakik Wallendorf (Szepesolaszi). A halál oka apoplexia, paralysis, agyvérzés, bénulás.

[76] Szalczer Zsuzsanna.

[77] Ezt bizonyitja Fodor Béláne, Reuss Malvin családtörténeti feljegyzése is, 1936. Terray Mihály a szepeségre ment lakni, keveset érintkezett testvéreivel.

[78] A Salczer nevet a születési anyakönyvekben különböző módon írták: Saltzer, Salzer, Szalczer.

[79] Fiúk Salzer Imre. (*Szepesolasz, 1817. január 12.-)

[80] Roxer Tóbiás szülei Roxer János és N. Rozina.

[81] Keresztszülők Lechnitzky Zsuzsanna, Lechnitzky Jakab felesége és Stephani Sándor egyházfi.

[82] Prágai Magyar Hírlap, 1935. március. 14. évfolyam, 1935-03-28/ 74. (3626.) szám. 5.

[83] A négy elemi osztály után következett a 8 gimnáziumi osztály.

[84] Apja nemes és nemzetes Terray Mihály úr, városi tanácsos.

[85] Maléter Amália halotti értesítő.Özvegy Scherfel Jonathánné, szül. Maléter Amália (*1813.) úrasszony 1901. január 17-én, 89 éves korában elhunyt. Felka. Gyászolta özvegy Terray Pálné, szül. Maléter Matild unokahúga, Dr. Maléter Róbert fivére, ifj. Maléter Róbert unokaöccse.

[86]  A tyrlingi Wéber családból 1687-ben Caraffa Eperjesen kivégeztette Wéber Frigyest és Dánielt, kinek családjából való Terray Etelka férje Wéber András. Kossuth Lajos szülei Kossuth László (*1765.-†1839.) Q tyrlingi Wéber Karolina (*Liszka, 1770.-†Brüsszel, 1852. december 28.) Monok, 1796. Wéber Karolina szülei olaszliszkai evangélikus postamester Wéber András Q Hidegkövy Erzsébet.

[87] Apja Terray Mihály hites ügyvéd.

[88] Magyarság, 1928. július. (9. évfolyam, 147-172. szám) 1928-07-25/167. szám. 12. Légrádi és szigligeti Terray László 77-ik életévében Budapesten meghalt.

[89] Pápa és Vidéke, 6. évfolyam. 1911-08-27/ 35. szám. Halálozás: Terray Lászlóné szül. Király Mária, rk. 50 éves, szívbaj.

[90] Esketési tanúl Axmann Gyula és Bodnár Pál kőfaragó, budapesti lakosok.

[91] A légrádi és szigligeti nemesi előnevet használta 1943-ban.

[92] Esketési tanúk Kiss János és Gábriel Ferenc budapesti lakosok.

[93] Kovács Arnold halotti értesítője. Magyar Gyáripar. (28. évfolyam) 1937-10-01/10 szám. 1-2. Gyászolták özvegye Mihályik Júlia és négy gyermeke: Dr. Kovács Miklós és felesége Király Henriette, Kovács Márta, Terray László Dr. kir. táblabíró felesége, Kovács Mária, özvegy Dr. Óhegyi Lajosné, Kovács Tibor és felesége Radványi Ilona. Kovács Arnold a Császári és Királyi Kassa-Oderbergi Vasút vállalat főfelügyelője volt.

[94] Kovács Arnold halotti érteítője.

[95] Pesti Hírlap. 1940. május. (62. évfolyam) 1940-05-02/99 szám. 9.

[96] Esketési tanúk Paksy Gyula és Mészáros János budapesti lakosok.

[97] Esketési tanúk György Mihály budapesti és Vajda Zoltán újvidéki lakosok.

[98] A halál oka szívgyengeség, tüdőgumókór. Halotti anyakönyv alapján.

[99] Dunántúl, (32. évfolyam) 1942-05-08/104. szám. 2.

[100] Esketési tanúk Dr. Bieber József és Klébert János budapesti lakosok.

[101] Dunántúl (30. évfolyam) 1940-04-04/75. szám. 4.

[102] Nagy Eszter halotti anyakönyve alapján. A halál oka szívizom elfajulás, érelmeszesedés.

[103] Halotti értesítő. „Dr. Terray Dezsőné szül. Wassung Ilonka felesége, Terray László, Terray Béla, Terray Gyula, Darvas Sándorné sz. Terray Laura testvérei, Dr. Terray Pálné, Dr. Terray Lászlóné sógornői úgy a maguk és a nagyszámú gyászoló rokonság nevében, mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a forrón szeretett jó férj, testvér, sógor és rokon légrádi és szigligeti Dr. Terray Dezső ügyvéd folyó hó 16-án, életének 60-ik és boldog házasságának 31-ik évében, hosszú szenvedés után az Urban csendesen elhunyt. Drága halottunk földi maradványait folyó hó 20-án, d. u. 1 órakor fogjuk a farkasréti temető halottasházában az evangélikus egyház szertartása beszentelni és ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyezni. Budapest, 1947. január 16. Terray Dezső sírja 26/1 parcella, 12 sor, 37 sírhely 1975-ben megszünt.

[104] Esketési tanúk Dr. Urányi Jenő és László Ármin. Az esketés helye Kolomea, ezt javították 1919. április 17-én Stanislau községre.

[105] Pesti Hírlap. 1916. január. (38. évfolyam.) 1916-01-23/23. szám. 16.

[106] Magyar Athletikai Club.

[107] Halotti értesítő. „Terray Emil gyermeke, Dr. Terray László, Terray Béla, Darvas Sándorné szül. Terray Laura testvérei, Darvas Sándor, Terray Lászlóné sz. Kováts Márta, özv. Dr. Terray Dezsőné sógora és sógornői, György Andrásné, sz. Terray Gabriella, Vajda Zoltánné szül. Terray Edmonda, özv. Dr. Terray Pálné úgy a maguk, valamint az egész rokonság nevében mélységes fájdalommal tudatják, hogy forrón szeretett felejthetetlen jó férj, apa, testvér, sógor és rokon légrádi és szigligeti Terray Gyula folyó hó 31-én 59 éves korában, hosszú szenvedés után csendesen elhunyt. Drága halottunk földi maradványait f. hó 3-án délután ½ 2 órakor fogjuk a farkasréti temető halottasházából az evg. Egyház szertartása szerint megáldani és ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1948 április hó 1.”

[108] Kádas Blanka Mária katolikus, elvált.

[109] Halotti értesítő. „Légrádi és szigligeti Terray Gyula férje, úgy a maga, valamint az alulírottak és az egész rokonság nevében is mély fájdalommal jelenti, hogy a legjobb feleség, nevelő anya, gyermek, testvér, sógornő, nagynéni és rokon: légrádi és szigligeti Terray Gyuláné, sz. Kádas Mária, folyó hó (1944. április) 28-án, délelőtt ½ 12 órakor, boldog házasságának 20-ik évében, hosszú szenvedés után, a szentségek felvételével megerősítve, visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Drága halottunk földi maradványait május 1-én, délután 4 órakor fogjuk a farkasréti temető halottasházából, a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmiseáldozatot lelkének üdvéért, május 2-án, délelőtt ½ 10 órakor, a Szent Anna plébániatemplomban mutatjuk be az Egek Urának.  Budapest, 1944. április 29. Drága emlékét soha el nem múló szeretettel és kegyelettel őrizzük! Emil, nevelt fia, özv. Kádas Imréné, sz. Dunkel Gizella édesanya, Imre és Géza testvérei, Dr. Terray László és neje, Dr. Terray Dezső és neje, Terray Béla, Darvas Sándorné, sz. Terray Laura sógorai és sógornői, Terray Elemér és családja: ifj. Terray Béla, Terray Elek, Terray Emma, Namyslovné Terray Elza, Dr. Terray Lajos és családja, özv. Terray Pálné, Vajda Zoltánné, sz. Terray Edmonda, György Andrásné, sz. Terray Gabriella, ifj. Terray Dezső, Terray Pál, unokaöcsei, unokahúgai. („Nyughelyük: 28 parcella 1 sor 125/1256 duplasír, Lejárt 2003-ban) (2019-ban a következő tájékoztatást kaptam a Temető gondnokságától. Sírhelyszám:28/0/1/125-126. S. B.) A halotti anykönyv alapján a halál oka rosszindulatú hasi daganat, szívbénulás.

[110] Esketési tanúk Planer Nándor ésNyárády Károly budapesti lakosok.

[111] Terray Gyula Pintér Gyula akadémiáján sajátította el a bukméker szakmát. A Pesti Hírlap Naptára, Emlékkönyve, Kincsesháza. Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma. 1878-1928. A turf (lóversenyzés) 50 éve a Pesti hírlap tükrében. 928.

[112] Terray Gyula bookmaker. Irodája: Budapest I. Attila u. 8. Elfogad fix-, start- és totalisateur odds fogadásokat. Nimród, Magyar vadász. 32. évfolyam. 1944-09-10/26. szám. 388.

[113] Magyar Színművészeti Lexikon. Schöpflin Aladár. (szerk.) 4. Budapest, 1931. Pótlások és helyesbítések. Kádass Mariska (S)

^[114] 36. számú Honvédségi Közlöny. 1943-08-28/36. szám. 1220. Terray Emilt a repülőknél 1943. augusztus 20-ával kinevezték tartalékos őrmesternek. 1944-ben tartalékos zászlós kinevezést nyert. 14. számú Honvédségi Közlöny. 1944-04-05/14. szám. 304.

[115] Terray Emillel kapcsolatos kutatási eredményeim. A kutatást 2015-nen végeztem. S. B.

[116] Pokorni János, Pokorni Zoltánnak, [jelenleg a XII.-ik kerület Fideszes polgármestere] apja. Az ÁBTL-től kaptam meg az adatot, ami már ismert volt.) Dossziészám: H-27878. 1962 XI. 21. Vette Bodrogi László rendőralezredes. 1962 IX 20. Tárgy: Kapcsolatokról. Pákozdi jelenti: Feladatul kaptam ismeretségi körömhöz tartozó személyek rövid jellemzését. 37 oldal.

[117] http://www.pumaszallas.hu/multimedia/kepgaleria/267-puma-arckepcsarnok.html

[118] http://archivnet.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=555

[119] Esketési tanúk Tomcsányi László és Dr. Terray Pál budapesti lakosok.

[120] Pesti Hírlap, 1905. december 7. (27. évfolyam) 1905-12-13/344. szám. 9.

[121] Garlathy Kálmán halotti értesítője. Garlathy Kálmán nyugdíjas magyar királyi erdőigazgató, a III. osztályú vaskorona-rend lovagja szívszélhüdésben 1913. szeptember 16-án váratlanul elhunyt. Nagybánya. Gyászolja felesége Hoffmann Irma, gyermekei Garlathy Oszkár és neje Szabó Ida, Garlathy Elza és férje Dr. Terray Lajos, Garlathy Margit és férje Fischer Károly, unokái Gregus Klára, Gregus Alice, Fischer Edith, Fischer Károly, Garlathy Magda.

[122] Galsa (románul: Galșa) falu Romániában, Arad megyében.

[123] Halotti értesítő. „Terray Gyula nejével Lám Reginnel, Terray Béla nejével, Mesko  Ilonával és gyermekeivel, Terray Emilia férjével Chotvács Ágosttal, Dr. Terray Pál, Terray Luiz férjével, Reuss Adolffal és gyermekeivel: nemkülönben a nagyszámú közeli és távoli rokonok nevében, mély gyászba borultan jelentik, a forrón szeretett páratlan jó anyának, nagyanyának, testvér és rokonnak özv. Terray Pálné szül. Koritsanszky Emília életének 71-ik évében, folyó év február 24-én, a reggeli órákban történt gyászos elhunytát. A drága halott hamvai folyó hó 26-án, kedden d. e. 10 órakor fognak az ágost. hitv. ev. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Süvetén, 1895, febr. 24.

[124] Evangélikus Egyház és iskola. 1895. 76. Halálozások. Nagytiszteletű Terray Gyula és Terray Béla lelkésztársainkat édesanyjuk özv. Terray Pálné, szül. Koritsánszky Emilia asszony halálaval fájdalmas csapás érte. Az áldott lelkű édes anya életének 71. évében f. é. február hó 24. napján Süvetén jobb létre szenderült.

[125] Durovics Alex-Kónya Péter: Az Eperjesi Kollégium felsőfokú hallgatói 1667-1850. Az Eperjesi Kollégium diákjai 1667-1850. Felsőoktatásitörténeti kiadványok, új sorozat. 11. Budapest, 2015. 282. Terray (Teray) Paulus, hungarus, evangélikus, 18 éves, született Roslosna (Hámosfalva), tanult 1826-1829.

[126] A Szász–Coburg–Gotha Hercegség (németül: Herzogtum Sachsen-Coburg-Gotha) német államalakulat volt a mai Bajorország és Türingia területén. Az uralkodó 1844 és 1893 között Coburg II. Ernő (Ernest) volt.

[127] Keresztszülők Glosz János és Watoris Terézia.

[128] Terray Gyula, született 1834. (hibás adat, 1844-ben született) életrajza ld.: Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör- Kishont vármegye. 1903. 400.

[129] Terray Gyula. Wikipedia.

[130] Keresztszülők Terray Károly, Kozlik András, Latinák Lila, Koricsánszky Krisztina.

[131] Hat Galánffy nővér élt Nyiregyházán 1850.-1865. közt születtek.

[132] Reuss Malvin családtörténeti jegyzeteiben ezt írta Galánffy Emmáról és Terray Gyuláról: „Terray Gyula az édes anyám féltestvére volt, luthenárus theológiát végzett, felszentelt pap, és tanári oklevele volt, megnősült Galánffi Emmát vette nőül, igen szép fiatal 17 éves volt, Rimaszombatban laktak, ott tanár volt a Fábry leány intézetben és segédlelkész a parókiáján. Kis fiok született a kis Aladár, szép fejlett gyermek volt, de az anya valami ideg bajt kapott, hisztérikus lett, a kis gyermek sem részesült kellő gondozásban, rövidesen elhalt, nem is volt több gyermekük, később Süvetére választották papnak, a fiatal asszony annyira ideges volt, hogy Pesten kezeltette magát, míg idegessége vagy látva hogy nem javul, a harmadik emeletről leugrott és koponya repedésben csak hamar kiszenvedett.”

[133] Halotti értesítő. Terray Gyula, mint férj, özvegy Lám Lajosné, mint anya, Rombauer Lajos mint sógor, a nagyszámú rokonság nevében is, fájdalomtól megrendült kebellel tudatják, a példás hitvesnek, a leggyöngédebben szerető gyermeknek és nemesen szerető rokonnak Terray Gyuláné, szül. Lám Reginének Rozsnyón, folyó évi február 29-én éjjeli 11 órakor, 39 éves korában, s boldog házasságának 14-dik évében, sok éveken tartott szenvedés után, az Úrban való csendes elhunytát. Rozsnyó, 1904. márczius 1.  Evangélikus Egyház és Iskola. 1904. Temető. 118. Terray Gyuláné elhunyt. Halotti értesítő.

[134] Reuss Malvin ezt írta: „Gyula bácsit Rozsnyóra választották meg, ott már főesperes és püspök helyettes volt, másodszor is megnősült, Lám Reginát szép leányt vett feleségül, de ő vese bajt kapott, mindig betegeskedett és meghalt.”

[135] Cotel Lenke (Terray Gyuláné) öccse volt Cotel Ernő, akinek halotti értesítője alapján Cotel Ernő (*1878.-†Budapest, 1954. november 8.) aranydiplomával kitüntetett okl. vaskohómérnök, nyugalmazott egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. Gyermekei Cotel Kornél (*1917.-†2011.) és Cotel Klára (férje Claus Alajos (*1908-†1988) Kossuth díjas kohómérnök). Wikipédia. Cotel Ernő (Salgótarján, 1879. április 23.- Budapest, 1954. november 8.) kohómérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1923-ban a Sopronba áttelepült Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán vállalt feladatot, a vaskohászat rendes tanára, a Vaskohászattani tanszék vezetője lett. Az 1924–25-ös tanévben a Vas- és fémkohászati osztály dékánja, az 1930–31-es és 1931–32-es tanévben a főiskola rektora volt. 1926-ban a budapesti műegyetemen magántanári képesítést szerzett a vasipari hengerlés és a kovácsolható vas gyártása témákban. 1945-ben a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, kohó- és erdőmérnöki Karának dékánja volt. 1925-től 1929-ig az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alelnöke volt. 1945-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, később tanácskozó tagja. 1949-ben tagságát – politikai okok miatt (1937 és 1944 között a parlamenti felsőház tagja volt) – megszüntették, és csak 1989-ben állították vissza. Cotel Kornél a szervezéstudományt művelte már 1945 előtt, 1968 és 1970 között, amikor a Varga Sándor által vezetett Üzemszervezési tanszéken dolgoztam, mint ki nem nevezett tudományos segédmunkatárs kollegám volt, Varga Sándor kifúrta a tanszékről, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó irodalmi vezetője volt 1987-ig, 1975 és 1985 között segített nekem három könyvem megjelenésében. Báró Cotel Kornélnak hívtuk, vékony magas férfi volt, az előadásain a krétát feldobta és megpörgette. A szakmai színvonalat Ő garantálta. 1979-ben szerezte meg a kandidátusi fokozatot és 1985-ben másodállású egyetemi tanárnak nevezték ki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

[136] Reuss Malvin ezt írta: „Gyula bácsi udvari tanácsos lett, méltóságos címmel, harmadszor is megnősült, Kotel Lenkét özv. Szomornét vette feleségül, az is szép asszony volt, öltözni, mulatni szeretett, egy fia volt, talán vasúti hivatalnok lett, Gyula bácsi elöregedett, megbetegedett és meghalt szegény.”

[137] Terray István az 1860-61 iskolai tanévben szépirodalmi dolgozatával alapítványi díjazásban részesült. Ld.: Bodor István: A Rimaszombati Protestáns Főgimnázium története. 1899. 219-220.

[138] Nandrás, lelkészek, Terray Július 1867-1870. Id. mű. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[139] A tiszai ágost. hitv. evangy. egyházkerület névtára. 1899. (Miskolc, 1900) Egyházmegyék. Gömöri egyházmegye. 37.

[140] Evangélikus Egyház és iskola. 1886. 274.

[141] Új főesperessé Terray Gyula süvetei evang. lelkész választatott meg, a ki nemcsak a gömöri evang. esperességnek, de a tiszai evang. egyházkerületnek is egyik legderekabb tagja, ki mint lelkész és hazafi egyaránt a köztisztelet- és közszeretetnek tárgya! — Terray egy igazán tudományosan képzett papi fő, telve erélylyel, hitbuzgósággal és nemes előretörekvéssel! Az egyházmegye jobb választást nem tehetett volna. Evangélikus Egyház és iskola. 1886. 111.

[142] Geduly Henrik nyíregyházai lelkész 115, Terray Gyula rozynyói lelkész 83 szavazatot kapott. Budapesti Hírlap. 31. évfolyam. 1911-02-15/39. szám. 9.

^[143] Evangélikus lap. 1911. 1. évf. 1911- 05-06/19/szám. 12. A tiszakerületi ev. püspökválasztás. Eperjesről jelentik. Terray Gyula főesperes nyugalomba vonul.

[144] Gömör Kishont vármegye. Irodalom, tudomány, művészet. 1903. 400.

[145] Keresztszülők Kern Adolf kereskedő, Antony Ida kisasszony.

[146] Reuss Malvin ezt írta: „Terray Béla (az édes anyám fél testvére volt) Gömörpanyiton lakott, theológiát végzett, felszentelt pap volt és tanári oklevele is volt, Kiss Ida volt a felesége, három gyermekük volt, Jolán, Aladár és Zoltán, a kis Zoli 6 éves korában meghalt. Aladár tüdőbajos beteges, rossz tanuló volt, fiatalon halt el. Ida is tüdőbajos volt meghalt. Béla Dobsinára ment lakni, ott tanár volt a leány polgári iskolában, másodszor nősült Halassy Piroskát vette el, kedélyesen éltek, egy Béla fiok volt az 20 éves korában megnősült, Mesko Ilonát vette el. Bélát szélhűdés érte hirtelen meghalt.”

[147] A halál oka epekiömlés, majd agyszélhűdés. A süveti temetőben Petrenko János kövi-i és Baltazár Antal jolsvai lelkész búcsúztatták.

[148] Halotti értesítő. „Özv. Terray Béláné szül. Mesko Ilona: Aladár, Jolán, Béla gyermekeivel: Terray Louise, férjével Reuss Adolffal és gyermekeivel: Terray Gyula nejével szül. Lám Regine-nel, Terray Emilia férjével Chotvács Gusztávval, Dr. Terray Pál, mint testvérek: özv. Mesko Dánielné, mint anyós gyermekeivel, valamint a nagyszámú rokonok nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik, a feledhetetlen szerető férj, gondos apa, önfeláldozó testvér, vő, sógor és rokonnak, Terray Béla ág. hitv. ev. lelkész, egyházmegyei főjegyzőnek élete 50-ik évében, boldog házassága 10-ik évében, rövid szenvedés után f. hó 11-én, reggel 5 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult kedves halott hűlt tetemei f. hó 13-án vasárnap délután 2 órakor az ág. hitv. ev. egyház szertartása szerint fognak a helybeli sírkertben nyugalomra tétetni. Süvete, 1898 nov. 11. Áldás és béke lengjen az igaz és hű munkás drága porai felett! Nyomtatott a „Sajó Vidék” könyvnyomdában, Rozsnyón.”

[149] Evangélikus Egyház és Iskola. 1898. 579-580. Temető. Terray Béla.

[150] Halotti értesítő. „Terray Béla a maga és gyermekei: Aladár és Jolánka, továbbá Kiss Károly és gyermeke, Emma férj. Krausz Lászlóné,- nagyanyja özv. Kiss Károlyné és a számos rokonság nevében is, jelenti a forrón szeretett s feledhetetlen nő- a legjobb anya- gyermek- kedves testvér és unokának Terray Kiss Idának élte 27-ik évében folyó évi június hó 16-án reggel 9 ½ órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Dobsina, 1882, június hó 16-án. Nyomtatott Rozsnyón.”

[151] Terray Gyuláné asszony, a sövetei evang. lelkész neje, az Orient vendéglőben történt szerencsétlen esése következtében tegnapra virradó éjjel meghalt. Fővárosi Lapok. 1886-09-10/251. szám. 1826.

[152] Oláhpatak, lelkészek Terray Béla 1886-1890. Id. mű. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[153] Laknak Gömör Panyit 104. Keresztszülők Terray Gyula salgótarjáni evangélikus lelkész, Kiss Emma, hajadon rozsnyói lakos. Keresztelte Terray Béla. Elsőszülött.

[154] Laknak Gömör Panyit 104. Keresztszülők Sárkány Aurél, földbirtokos és Kis Emma kisasszony.

[155] Laknak Gömör Panyit 104. Keresztszülők Terray István és Terray Emilía.

[156] A halál oka szívszélhűdés. Temette Mikola György.

[157] Nyírvidék, 1913. (34. évfolyam) 1913-12-21/ 102. szám. 6. Meghalt Chotvács Ágost.

[158] Terray Pál. Révai Nagy Lexikona 20. kötet. Kiegészítés..

[159] Reuss Malvin ezt írta „Pali (az édesanyám féltestvére) orvos volt Pesten, a Poliklinika kedvelt orvosa, idősebb korában nősült, Horváth Erzsébetet vette nőül, jó egyetértésben éltek, Palcsi udvaros tanácsos czimmel méltó-ságos úr lett, 75 éves korában meg betegedett, ő is a Poliklinikán feküdt, hol József főherceg is meglátogatta őt, rövid betegeskedése után meghalt, a klinika temette el és a kerepesi temetőben disz sírhelyet kapott.”

[160] Farkasréti temetőben van eltemetve Terray Pál II. 1-57/58: Légrádi és szigligeti Terray Pál (belgyógyász, címzetes egyetemi tanár) 1861-1926. Sírfelirata: "Nemesen érző volt jóságos hű szíved, a szenvedőkért önzetlen önfeláldozó lelkiismeretes munkád." A Kerepesi temetőben temették 1926-ban, de később a hamvait a Farkasréti temetőbe helyezték át, feleségét Horváth Erzsébetet férje mellé temették 1964-ben.

[161] Halotti értesítő. „Légrádi és szigligeti Dr. Terray Pálné, sz. Horváth Erzsébet a legmélyebb fájdalomtól lesujtva tudatja, hogy minden örömében és bánatában megértő, gyöngéden szerető felejdhetetlen jóságos élet-társa légrádi és szigligeti Dr. Terray Pál egyetemi r. k. tanár, egészségügyi főtanácsos, a Gróf Apponyi Albert poliklinika főorvosa szenvedő embertársaiért önzetlenül dolgozó áldásos életének 65-ik, s nagyon boldog házasságának 9-ik évében, hosszú és kínos szenvedés után, melyet a legnagyobb lelkierővel, Istenbe vetett törhetetlen hittel viselt el, nemes lelkét folyó évi  november hó 20-ára virradó hajnali 1 órakor visszaadta Teremtőjének. Drága halottunk földi maradványait folyó évi november hó 22-én, hétfőn délután ½ 4 órakor az ágostai hitvallású evangélikus egyház szertartása szerint fogjuk megáldani és a Kerepesi temető halottasházából kísérjük örök pihenőjére. Drága, felejthetetlen emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni, ki csak örömet szerzett életében! Budapest, 1926. november hó 20-án. Gyászolják Özv. Chotvács Ágostonné sz. Terray Emilía nővére, Liebhardt Antal, Sipos Béla, Dezső Dezső, Darvas Sándor, Namyslov István sógorai, özv. Terray Gyuláné, özv. Terray Béláné, özv. Terray Lajosné, özv. Terray Istvánné, sógornői. Id. Terray László unokabátyja. Terray Palika, Dezső Zsiga keresztfiai. Id. Terray Gyula családjával, ifj. Dr. Terray László családjával, Terray Béla családjával, Dr. Terray Lajos családjával, Dr. Terray Dezső családjával, Terray Gyula nejével, ifj.  Terray Dezsőke unokaöccsei. Özv. Almásy Lajosné, özv. Dr. Fodor Béláné, özv. Körtvélyesdy Péterné, özv. Faludy Károlyné, özv. Baráth Jánosné, Sipos Béláné, Dezső Dezsőné, Baráth Mária, Liebhardt Antal-né, Namyslovné, Terray Elza, Darvasné Terray Laura, Terray Edmonda, Terray Gabriella, Greguss Klára, Greguss Alice unokahúgai. (Kiegészítés, néhány hónappal halála előtt vakbéloperációt hajtottak végre, ami után tovább betegeskedett, ez okozta halálát. Temetésén Raffay Sándor evangélikus püspök búcsúztatta.)

[162] Az Est, 1926. november 7. 1926-11-21/265. szám. Meghalt légrádi és szigligeti Dr. Terray Pál egyetemi nyilvános rendkívüli tanár.

[163] Budapesti Orvosi Újság. 1926-11-25/48. szám. Molnár Béla Dr.: Terray Pál.

[164] Esti Kurir (6. évfolyam) 1928-05-19/113. szám. 6.

[165] Halotti értesítő. Mindazok nevében, akik szerették, fájdalommal tudatjuk, hogy özv. Dr. Terray Pálné, sz. Horváth Erzsébet békességben viselt hosszú szenvedés után, 77 éves korában, f. évi július hó 17-én, visszaadta lelkét teremtő Istenének. Elomló portestét 1964. július hó 23-án, csütörtökön d. u. ½ 3 órakor helyezzük szeretett férje mellé, a Farkasréti temetőben, az ev. egyház szertartása szerint. Budapest, 1964. július 20-án. Nyughelyük: 37/1 parcella I szektor 1 sor 57/58 duplasír, Lejár: 2027-ben.

[166] Budapesti Orvosi Újság. 1926-11-25/48. szám. 1473.

[167] Halotti értesítő. Özvegy Terray Károlyné, született Adriányi Louise saját, és szülői: Adriányi Károly s neje Ferdinandy Mária, és gyermekei: István és neje Mikola Izabella, s ezek gyermekei: Gyula és Dezső: - Ilona s férje Krmann Ede, s gyermekei: István, Ernő, Lajos és Margit:- Lajos és neje Freyseysen Paula: Irma s férje, Zajzon Dénes s gyermekök: Erzsi, valamint az összes rokonok, barátok, tanártársak s tanítványok nevében mélyen megszomorodott szívvel s nagy fájdalomtól lesújtva tudatják forrón szeretett férje, vejök, apjok, apósuk, illetőleg nagyatyjoknak Terray Károlynak, a losonczi m. kir. állami tanítóképezde igazgatójának hosszas szenvedés után f. hó 7-én délelőtti fél 12 órakor életének 69-ik, tanárkodásának 40-ik s legboldogabb házasságának 37-ik évében történt gyászos kimultát. A dicsőült egész életét a hazának és közvetlenül a nevelés ügyének szentelte, 40 évi fáradságos hivataloskodása alatt lankadatlan kitartással, páratlan ügyszeretettel s maradandó sikerrel igyekezett a hazának képzett és jellemes fiakat nevelni. Emlékezete élni fog a hálás utódok szívében. Nyugodjanak a sokat fáradt és életpályáját dicsően megfutott férfinak porai békével! Az üdvözült hült tetemei f. hó 9-én d. u. 4 órakor az ág. ev. hitv. szertartása szerint fognak az örök nyugalomnak átadatni. Kelt Losonczon, 1881. márczius 7. Nyom. Náray J. A. könyvnyomdájában Losonczon, 1881.” A halál oka szívbetegség volt.

[168] Halotti értesítő. „Terray István nejével Mikola Izabellával s fiával, - Terray Ilona Özv. Kármán Edéné gyermekeivel s unokáival, Dr. Terray Lajos nejével Hoffmann Gabriellával s fiával. – Terray Irma férjével Zajzon Dénessel s gyermekeivel, a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb édesanya, nagyanya, szépanya, anyós, testvér és rokonnak özv. Terray Károlyné, sz. Adriányi Lujza úrnőnek folyó év augusztus hó 6-án élte 73-ik s bánatos özvegysége 20-ik évében rövid de kínos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A kiszenvedett drága halott hűlt tetemei folyó hó 8-án d. u. 3 órakor lesznek Nyustyán az ág. h. ev. Egyház szertartásai szerint az Úr házából az örök nyugalom helyére elkísérve. Szeretetben s jótékonyságban gazdag tevékeny élete után áldás és béke lengjen drága porai felett! Kelt Likéren, 1900. augusztus hó 6-ikán. Rimaszombat, 1900. Temetés-rendező: Hollósy József – Nyomtatott Rábely Miklósnál.”

[169] Ld.: Németh László élete levelekben. III. 1967-1975. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 2903. Terray Barnabástól. Dunakeszi, 1967. január 31. 24-25.

[170] Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat. 1899. 42. Terray Károly. 85.

[171] Ettől kezdve Rimaszombaton működött a rimaszombat-osgyán-sajó-gömöri prot. gymnázium. Ld. Bodor István. Id. mű. 114.

[172] Terray Károly fizetése 700 forint volt. Ld. Bodor István. Id. mű. 122.

[173] Id Bodor István. Id. mű. 197-198.

[174] Kölcsey Antónia naplója. 1838. Lázári. November 5.

[175] Szabó G. Zoltán. Egy ismeretlen Kölcsey-vers és egy versváltozat. Irodalomtörténeti közlemények. Textológia. 94. évf. 5-6. sz. 1990. 673.

[176] Wikipédia. Wallaszky Pál (Bagyan, 1742. január 29.-Jolsva, 1824. szeptember 29.) irodalomtörténész, evangélikus lelkipásztor.

[177] A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi ársulat Évkönyve. 9. 1882-1883. I. Irodalmi rész. Zsilinszky Mihály: Wallaszky Pál emlékezete. 30. Terray Károly a következő szavakban jellemzi őt mint embert és papot. „ Magas karcsú testalkata, erős de kellemes hangja s kitűnő emlékező tehetsége csak a nyolczvanas évek gyengítő befolyásának engedett….”

[178] Vasárnapi Újság. 1881/4. 83-86.  Élet- és jellemrajzok. Két veterán. Haan Lajos, Terray Károly.

[179] Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet Értesitője. Losonc, 1880-81. tanévről. XII. szám. Az Igazgató Tanács megbízásából összeállította Zajzon Dénes r. tanár, igazgató. 1881. 5-10.

[180] Magyar Filozófiai Szemle. 1970. 5. szám. 925-935. Horkay László többek között ezt írta: „A szintén hegelista Terray Károly, illetve írói nevén: Térey — a két név azonosságát végérvényesen a „Vasárnapi Újság" 1881. évfolyamának 6. számában köz ült cikk alapján sikerült megállapítanom, amely szinte Terray halála előtt emlékezett meg 40 éves gazdag tanári működéséről — szintén sokat küzd az idegen fogalmak tolmácsolásával, de már egészen más benyomást tesz ránk világos stílusával és pompás logikájával, bár az ő nyelve is egészen egyéni.”

[181] Magyar Filozófiai Szemle. 1971. 5-6. szám. 723-728. Horkay László bizonyítja, hogy a Térey álnéven megírt Elmélet és szemlélődés. Propylaeumok birálatául. c. Pest. 1843. 43. munkát Terray Károly írta.

[182] Evangélikus Élet. (62. évfolyam) 1997-11-09/45. szám 202.

[183] Honismeret. 1998-01. 31-33.

[184] Adriányi Károlynak és Kindisz Júliának 4 gyermeke született. 1. Adriányi Júlia (*Nagyrőcze, 1826. február-†Pozsony, 1917. március 21.) Q Benkár József (*Jolsva, 1802.-†Rimaszombat, 1870. február 16.) Nagyrőcze, 1844. december 26. 2. Adriányi Mária Lujza. (*Nagyrőcze 1827.-†Likér 1900. augusztus 6.) Θ Terray Károly, András. (*Rozlozsnya, 1812. november 13.-†Losonc, 1881. március 7.) Nagyrőcze, 1844. december 26. 3. Adriányi Emília (* Nagyrőcze, 1837.-†Latkó, 1910. július 23.) Q Nándory Lajos (nádori) (*1830. k.-†1890. k.) Rimamurányi főerdész. 1862. k. Nagy Iván: Magyarország családai 8. kötet. 1861. Nádory család. Nemességet Nádory István (*1755.-) 1610. május 9-én Mátyás királytól nyert. Nádorban Nógrád megyében éltek. Fia Márton, akinek fia Pál I. Bakón lakik, akinek négy fia közül a második Lajos I. Q Adriányi Emília. 4. Adriányi Ernő (*Nagyrőcze, 1835.-† Nagyrőcze, 1913. december 30.) Rimamirányi tisztviselő volt. Q Fischer Berta (*1843.-†1878.) 1866. k. [Fischer Berta szülei Fischer Antal Q Bartóffy Emília]

[185] Keresztszülők tekintetes Bartoffy András táblabíró, Svehla született Krcsméry Cecilía. Keresztelte Pekás Lajos ev. lelkész.

[186] Erdély. (22. évfolyam.) 1913-02-01/2. szám. 23-25.

[187] Dr. Márton Lajos. Gömör-Kishont vármegye őstörténete. In. Borovszky Magyarország vármegyéi és városai.

[188] Evangélikus Élet. (62. évfolyam.) 1997-02-04/5. szám. 18.

[189] Mikola György I. első felesége Hoeck Lujza. (*London, 1826.-†Miskolc, 1852. március 6.) Miskolc, 1850. Egy kislányuk, Mikola Lujza (*1852. március 1.-†Rozsnyó. 1897. március 10.) Q Oravecz Mihály I. (1855.-1904. augusztus), a rozsnyói főgimnázium tanára, majd igazgatója volt. Rozsnyó, 1878. 5 gyermekük született, de csak Oravetz Mihály II. (*Rozsnyó, 1881. március 10.-†Aszód, 1934. augusztus 14.) fiúk élte meg a felnőtt kort. Aszódon gimnáziumi igazgató volt. Mikola Lujza édeanyja Hoeck Lujza a szülésbe halt bele. Sírfelirata, „Szült. Lőn anya. Vágya beteljesedett. De áldozat érte önélete lett.” A Miskolci evangélikus temetőben sírja még 1939-ben megvolt, Terray Gyula és Merényi Laura a sírt gondozták. Mikola Lujza

[190] Mikola György életrajzát ld.: Oravecz Ödön: Adalék a magyar nőnevelés gyermekkorához. Protestáns Tanügyi Szemle, 1929/ 4. szám. 133-135.

[191] Halotti értsítő. Mikola György sajó-gömöri ág. hitv. ev. lelkész és érd. alesperes 1900. augusztus hó 27-én, éjjeli fél egy órakor, életének 84-ik, közhasznú működésének 55-ik évében, rövid szenvedés után végelgyengülésben jobblétre szenderült. Gyászolják Mikola Izabella, férjezett Terray Istvánné, leánya, Terray István, Oravecz Mihály vejei, özvegy Szarka Jánosné, sógornője, Terray Gyula, Oravecz Ödön, ifj. Oravecz Mihály, Oravecz György unokái, özvegy Czeglédy Andrásné, unokahúga.

[192] Mikola Györgyné, sz. Szabó Klára halotti értesítője. Szabó Klára elhunyt élete 59-ik, boldog házasságának 40-ik évében 1894. április 10-én. Sajó-Gömör. Gyászolják férje Mikola György, sajó-gömöri evangélikus lelkész, továbbá gyermekei Mikola Lujza és férje Oravetz Mihály, gyermekeik Oravetz Ödön, Oravetz Mihály ifj. Oravetz György. Mikola Izabella, férje Terray István, gyermekük Terray Gyula. Egyetlen testvére özvegy Szarka Jánosné sz. Szabó Magdolna.

[193] Halotti értesítő. Terray Gyula.

[194] Terray Gyula betegségéről és haláláról ezt írta felesége Merényi Laura naplójában. „Az uramat nyugdíjazva, még inkább több ideje volt magával foglalkozni hipochondriája csak fokozódott, egészségi állapota egyre romlott. 1939 októberében influenzával ágyba került s 4 hónapi betegeskedés után, a beteg szív végül is megállt 1940 jan 31, reggel 4 órakor. Mindvégig nála voltam, sőt jeges tömlőt tartva a szívére, kezemmel éreztem mikor állt meg végkép” Terray László fiúk meg ezt írta édesanyja halála után a naplóját olvasva: „"Itt véget ér Mamiko beszámolója, azaz 1970 szeptemberében. Nagyon szórakoztató volt, de szomorú is egyúttal, újra felfrissíteni mindazt, amit korábban tudtam az összes megpróbáltatásról, amin átment. Lenyűgöző, hogy sok nehézség és szenvedés dacára megtartotta bátorságát, a kezdeményező készségét és az optimista hozzáállást. 1979. április 16‐án halt meg. Råde, 2000. február 20. (Terray László)”

[195] A temetésen Szebik Imre esperes végezte az igehirdetés szolgálatát.  „Aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” Evangélikus Élet, 1979-05-27/21. szám.

[196] Özvegy Terray Gyuláné sz. Merényi Laura, a miskolci gyülekezet hosszú időn át hűséges tagja április 16-án. 88 éves korában elhunyt. Temetésén Szebík Imre esperes végezte az igehirdetés szolgálatát. „Aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” Evangélikus Élet. (44. évfolyam) 1979-05-27/21. szám.

[197] Merényi Laura esküvőjén nem volt ott édesanyja Garay Hermina mert utolsó élő testvére Dr. Garay László (*1866. szeptember 12.-†Kassa, 1908. november 24.) ezredorvos 3 héttel korábban meghalt. Az esketési tanúk Dr. Terray Lajos és Merényi Gyula voltak.

[198] Merényi Laura, Terray Gyuláné családtörténeti feljegyzéseinek a másoltát Csidey Piroska adta át Miskolcon 2015-ben.

[199] Magyar Jövő. 22. évfolyam. 1940-02-01/25. szám. 3. Terray Gyula főerdőtanácsos meghalt.

[200] Halotti értesítő. „Fájdalommal megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy a szerető gyermek, férj, apa, testvér, sógor és rokon Dr. Terray István 1966. február hó 23-án, életének 57., boldog házasságának 25. évében, hosszú betegség után elhunyt. Drága halottunkat február hó 26-án, szombaton délután fél 3 órakor a miskolci evangélikus temető ravatalozójából, az evangélikus egyház szertartása szerint kísérjük utolsó útjára. Emlékét soha el nem múló szeretettel őrizzük. Gyászolják: Édesanyja, felesége, fia, testvérei, sógorai, sógornői és kiterjedt rokonsága. Lakcím: Kazincbarcika. Édesanyja Merényi Laura visszemlékezése szerint (1868. november 3.) a Miskolci kórházban halt meg vesebajban.

[201] Halotti értesítő. „Mély fájdalommal közöljük, hogy a mindannyiunk által forrón szeretett édesanya, testvér, sógornő és rokon özv. Terray Istvánné sz. Hubay Blanka Julia május 30-án 52 éves korában súlyos szenvedés (rák) után elhunyt. Drága halottunk kívánságára elhamvasztatjuk, urnaelhelyezési időpontját később közöljük. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Fia István és a kiterjedt rokonság. Lakás: Kazincbarcika.

[202] A hortobágy-borsosi kényszermunkatáborba elhurcolt családok névsora. Közreadta a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete.Terray István.

[203] Széphalom 14. (2004) Tükrök és tanúk. Füster Jenő: Munkatáborban a délibábos Hortobágyon. 357.

[204] Hubay (hubói) ld.: Forgon Mihály. Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Méry ratio. 1907. 307-310. Forgon szerint Hubay Sándor I. apja Hubay Miklós és nem Hubay Sámuel, ahogy Terray Gyula írta. Ld. még: Hubói Hubay család.

[205] Magyar Élet. 1940-04-30/97. szám.

[206] Magyar Élet. 1941-05-24/117. szám. 7.

[207] Miskolczi Estilap-Reggeli Hírlap. 1941-06-18/136. szám. 4.

[208] Magyarság. 1941-06-04/115. szám. 7.

[209] Magyar Élet. 1943-10-10/229. szám. 9.

[210] Magyar Jövő. 1944-02-10/32. szám. 6.

[211] Magyar Élet. 1944-05-10/105. szám. 3.

[212] Felvidéki Népszava. 1946-03-17/63. szám. 2.

[213] Miskolci Hírlap, 1946-03-21/66. szám. 4.

[214] Miskolci Hírlap. 1947-03-05/53. szám. 3.

[215] Felvidéki Népszava. 1947-03-05/53. szám.

[216] Magyar Közlöny. Hivatalos lap. 1948-03-02/51. szám.

[217] Elhunyt vesebetegségben. A Miskolci Evangélikus Temetőben nyugszik.

[218] Pest Megyei Hírlap. (27. évfolyam) 1983-10-29/256. szám. 3.

[219] Édesanyja Merényi Laura visszaemlékezése szerint, amikor István fiúknak megmutaták a kis babát, azt mondta, „pilos” így lett a keresztneve Piroska.

[220] Szívtrombózisban halt meg.

[221] Esketési tanúk Bán György budapesti és Wallner Kornék szenci lakosok.

[222] Gyenes Olga sírja a Budapest, VII. kerületi katolikus Szent Erzsébet plébániatemplom urnatemetőjében van.

[223] Dunántúl (33. évfolyam) 1943-06-27/143. szám. 2.

[224] Feldolgoztam az ÁBTL-ben 2015-ben.

[225] Református pap jött Zomborból, aki keresztelte, ugyanis az evang. pap elmenekült. Merényi Laura naplója alapján.

[226] Halotti értesítő. „Mert tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.” Jób könyve 19. 25. „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Apukánk Dr. Terray Barnabás pedagógia történész, volt főiskolai adjunktus, nyugalmazott orosz-magyar szakos gimnáziumi tanár, hősiesen viselt, súlyos betegség után, 1991. június 24-én elhunyt. Szeretett halottunkat hamvasztás után, a veszprémi Vámosi úti temetőben 1991. július 15-én 14.30 órakor, az evangélikus egyház szertartása szerint helyezzük örök nyugalomba. Gyászolják: két testvére, három gyermeke, hat unokája és családjaik, összes rokona, barátja, munkatársa, tanítványa és ismerőse. Emléke szívünkben él tovább.

[227] Halotti értesítő. „Megtört szívvel jelentjük, hogy „Ircsi óvó néni” Dr. Terray Barnabásné, Tamás Iréne Ilona, életének hatvanegyedik, házasságának negyvenedik évében, 1981. december 30-án, rövid, súlyos betegség után elhunyt. Felejthetetlen halottunk hamvasztás előtti búcsúztatása a Dunakeszi Új Köztemető ravatalozójában lesz, 1982. január 8-án, du. ½ 3 órakor. Emlékét szívünkben kegyelettel megőrizzük. A gyászoló család: Férje: gyermekei: Jusztina, Tamás, Barnabás: veje: Földváry Mihály: menye: sz. Czeglédi Ildikó: unokái: Terray Csenge és Boglárka, Földváry Mihály és Gábor„

[228] Tamás Iréné, Dr. Terray Barnabásné, a miskolci gyülekezet volt gyermekbibliakör-vezetője 61 éves korában rövid szenvedés után Dunakeszin elhunyt. „A szeretet soha el nem fogy.” Evangélikus Élet. (47. évfolyam) 1982-01-17/3. szám

[229] Terray Barnabás: Az iskolarendszer néhány jellemző vonása a reformkor I. felében. (Petőfi iskolaévei) Doktori disszertáció a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Pedagógia történetből. 1965. Kézirat. 94.

[230] Böröcz Enikő. Az Evangélikus Országos Levéltár (Budapest) kézikatalógusa. 1850 előtti kéziratok. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest. 1993. 12.

[231] Köpeczi Béla 1972-1975 között az MTA főtitkára volt. Budapest, 1975. augusztus 19. levelében ezt írta Köpeczi Béla Terray Barnabásnak: „Kedves Tanár Úr! Örömmel olvastam tanulmányát nemcsak a kommunikációs modell miatt, hanem azért is, mert a magyar történelemnek ez a korszaka külön foglalkoztat. Nemrég írtam egy kis tanulmányt a kartezianizmus politikai eszméinek hatásáról, amely ahogy megjelenik megküldöm Önnek. Hálás lennék ha megírná, kutatásai során milyen kartéziánus nyomokat talált a felvidéki gimnáziumok tananyagában a XVII. sz. végén és a XVIII. sz. elején. Szívességét előre is köszöni és szívélyesen köszönti Köpeczi Béla.” 1976. július 15-én ezt írta Terray Barnabásnak: „Kedves Terray Elvtárs! Köszönöm a megküldött dokumentumokat. Remélem, hogy lesz alkalom személyesen találkozni és megbeszélhetjük a fényképek ügyét is. Tisztelettel Köpeczi Béla.”

[232] Káldy Zoltán Pécsi fedőnéven jelentett. Ld. Háló 2. kötet „Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról, 1945–1990 – Egyházvezetők 1. Káldy Zoltán, Ottlyk Ernő”. 2014.

[233] Fedőneve: „Szamos László”. Valódi családi neve: Dr. Ottly Ernő (Bp. 1919 I 4- anyja neve Zsifkovics Erzsébet, Róza) Foglalkozása teológiai tanár, munkahelye és lakása, Bp. Deák tér 4, Lelkészi Hivatal, értelmiségi származású, beszervezte Baji László rendőrszázados, 1958 XII 22. A foglalkozás vonala ügynök egyházi területen. (ÁBTL-2.2.2. 038287)

[234] Ld.:Háló II. Id. mű.: 517.

[235] Ld.:Háló II. Id. mű.: Kertész Botond Káldy Zoltán állambiztonsági tevékenysége. 281-435. Itzés Ádám Ottlyk Ernő állambiztonsági tevékenysége. 436-672.

[236] Ottlyk Ernő jelentései csak 1967-ig maradtak meg véletlenül, az 1967 utáni jelentéseket megsemmesítették. Káldy Zoltán jelentései pedig 1971-ig maradtak meg, a későbbiekről nem maradt fenn irat.

[237] Az ÁBTL-ben a kutatást 2015-ben végeztem. S. B.

[238] Ld.: Háló 2. Id. mű.:

[239] Evangélikus Élet. 59. évfolyam. 1994-12-18/ 51. szám. 2.

[240] Evangélikus élet. 65. évfolyam. 2000-01-02/ 1. szám. 4.

[241] Pest Megyei Hírlap. 38. évfolyam. 1994-12-17/296. 6.

[242] Eredetileg Zámba, Földvárira magyarosította a nevét 1969-ben. Szülei Zámba Mihály Q Pletenyik Margit.

[243] Az egészségügyiek napja. Veszprémi Napló. 2008-07-01/152. szám. 9.

[244] Elhunyt Terray László evangélikus lelkész. Evangélikus.hu

[245] Emlékezzünk Terray Lászlóra. Evangélikus.hu

[246] Terray Lászlóné a norvégjai Rodeban 1999. október 10-én elhunyt. Temetés október 16-án volt. Abból a templomból kísérték utolsó útjára, melyben férje egykor szolgált. „Megmentettél engem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy járhassak Isten színe előtt az élet világosságában.” (Zsolt 56,14) Evangélikus Élet. (64. évfolyam) 1999-10-24/43. szám.

[247] A jeles akkor az 1-es volt, a jó a 2-es, stb.

[248] Dr. Fabinyi Tibor. Elhangzott az Ordass Lajos-díj átadásán, Budapest-Fasor, 2008. november 28., II. 30. Evangélikus Élet. (73. évfolyam.) 2008-12-14/50. szám.

[249] Evangélikus Élet, 69 évfolyam. 2004-01-18 / 3 szám.

[250] Háló II. Id mű. 254.

[251] Evangélikus Élet, 1982. (47, évfolyam) 1982-04-18/ 16. szám.

[252] Terray Lászlót kiemelten figyelte az Állambiztonság. 23 dossziét találtam az ÁBTL-ben, aholt Terray László neve szerepelt. Terray László Ordass Lajos leváltott püspök híve, Káldy Zoltán püspök ellenfele volt, aki leleplezte a Kádár rendszer egyházellenes intézkedéseit. Terray László 1963-tól kezdve többször Magyarországra látogatott, de 1977 és 1984 között vízumkérelmét megtagadták, mert Terray Barnabás segítségével íratok másolatait vitte volna ki az EOL-ból, de a határon besúgás eredményeképpen az iratokat a vám szervek megtalálták. 1984-ben csak azért kapta meg a vízumot, mert  Budapesten rendezték meg a Lutheránus Világgyűlést és ezen Káldy Zoltánt a Lutheránus Világszövetség elnökévé választották, aki az 1987-es haláláig töltötte be ezt a tisztségét. Terray László minden lépését ellenörizte az Állambiztonság.  Ezt Terray Barnabás mondta nekem 1991-ben, akiről, mint sikerült kikutatnom szintén jelentettek. Ld. pl.: ÁBTL-3.1.2.-M-42184/1. Terray László 1984. 29-én Miskolcra készül menni, vendégszolgálatra, ezért Terrayt fokozottan kell ellenőrizni. Kuti Péter rendőr hadnagy. Az ÁBTL-ben a kutatást 2015-ben és 2019-ben csináltam meg. S. B.

[253] Az evangélikus egyházban az 1956-os fordulatot követően a rendszerváltásig hivatalban volt püspökök mindegyike érintett volt az állambiztonsággal való együttműködésben. Az Északi Egyházkerületben: 1) Vető Lajos (1957-1971) mint "Veres"; 2) Ottlyk Ernő (1967-1982) mint "Szamosi László"; 3) Nagy Gyula (1982-1990) mint "Egressi"; 4) Szebik Imre (1990-2006) mint "Győrvári" fn. ügynök volt tagja a hálózatnak. A Déli Egyházkerületben: 1) Káldy Zoltán (1958-1987) mint "Pécsi"; 2) Harmati Béla (1987-2003) mint "Rudas Gábor", illetve 1988-tól "Gál Lajos" fn. ügynök működött az állambiztonság kötelékében. Ld.: Háló. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról (1945-1990) I-II. Luther Kiadó, 2010. 2014.

Saját tapasztalataim a feldolgozás során: 1963-1968 között az Evangélikus Egyházra vonatkozóan 67 dossziét találtam. A dossziékban keverednek az egyházak, az egyes ügynökök a különböző egyházakhoz tartozókról is jelentettek. A jelentésekben gyakran szerepelnek az evangélikus és református egyházak püspökei, akik szintén ügynökök voltak, de őket is ellenőrizték. Egyes püspökök jelentésénél a tartótiszt mindig odaírta, hogy megbízható sokoldalúan ellenőrzött ügynökről van szó, tehát a jelentése megbízható. Káldy és Ottlyk püspökök jelentései, amiket elolvastam nagy terjedelmű, gépelt jelentések voltak, nem tudom ki gépelte az anyagokat, de látható munkaidejük jelentős részét ez a munka kötötte le. A püspökök esetében egyértelmű, hogy a beszervezés alapja a karrier lehetősége volt. Jelentéseikben arra törekedtek, hogy minél többször és több nyugati országba kijussanak, illetve az általuk kijelölt, megbízható lelkészek külföldi útjait támogatták, kezdeményezték. Figyelték, még 1988-ban is, hogy kik mennek nyugatra, az egyházaktól, egyetemektől és kutatóintézetektől kikérték a nyugatra utazó munkatársak adatait és több esetben elrendelték a KT-t, tehát a környezettanulmányt, hogy beszervezhető e az illető. ha úgy látták, hogy igen akkor elindult az akció. Arról is adatokat gyüjtöttek, hogy ki beszél kivállóan nyugati nyelveket. Az egyházi iratok nagyrészt megmaradtak, gondolom azért, hogy a kommunista rendszer üzemeltetői bizonyítsák azt, hogy az Egyház vezetése mennyire együttműködő volt a regnáló hatalommal, de itt is sejthető az adatmegsemmisítés az 1980 utáni időszakban. S. B.

[254] Váradi Lajos lelkész, esperes volt az ügynök. A Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet története. Részlet: „Danhauser Lászlót (és ugyanebben az időben több fővárosi lelkészt) Budapesten betöltött lelkészi állásáról 1958. október 23-án minden indokolás nélkül lemondatták, majd Vető püspök 1959 márciusában Bakony-csernyére helyezte őt. 1959 áprilisában az eltávolított lelkész helyére Várady Lajos budavári esperes lépett, s adminisztrátorként átvette a Budahegyvidéki Egyházközség vezetését, aki a gyülekezet egységes akarata ellenére nem engedte meg Ruttkay Elemér gyülekezeti lelkésszé történő megválasztását. A gyülekezet lelkésze 1959 novemberétől 1963 februárjáig a Káldy Zoltán püspök által idehelyezett Zoltai Gyula volt.”

[255] Majsai Tamás Egyházak és titkosszolgálatok. Mozgó Világ. (31. évfolyam) 2005/2. szám. BM III/III-1/C alosztály. Tárgy: A történelmi protestáns egyházi reakció elhárítási vonal 1982-ben végzett munkájáról. Összefoglaló jelentés, Budapest, 1982. október 22-én. 23.

[256] Evangélikus Élet, 64. évfolyam. 1999-05-02/ 18. szám. 4.

[257] Keresztszülők Bartoffy András, Svehla Cecilía, született Krcsméry Cecilía.

[258] Reuss Malvin ezt írta: „Terray Lajos orvos Brennerbányán lakott, első felesége Freysysen Paula, a második Hoffman Ilonka igen mutatós asszony volt, attól elvált, harmadszor Gregus Ilonát vette feleségül, idősebb korában meghalt, az első nejétől egy fia él Terray Lajos, Pesten lakik, Ő fedezte fel, hogy dédnagyapánk gróf volt, Párizsban lakott, hol szép kastélya sok lakája volt, a családfán be van vezetve leszármazásunk.”

[259] Özvegy Greguss Aladárné. Greguss Aladár (*Jolsva, 1867. július 26.-†Benesháza (Zólyom vm.) 1902. július 10. villámcsapás folytán.) Erdőtiszt volt. 1886-89 között végezte Selmecen az erdészeti főiskolát. Q Garlathy Elza. Liptóújvár, 1899.

[260] Klenóc (szlovákul Klenovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

[261] Sonnengergi Freyseysen Ádám úr, nyugdíjas magyar királyi lottóigazgató és pénzügyminiszteri osztálytanácsos, a vaskorona rend lovagja, 1888. évi április 3-án délután ½ 3 órakor, életének 67-ik évében, boldog házasságának 36-ik évében, hosszabb szenvedés után Budapesten jobblétre szenderült. Eltemették Körmöczbányán. Gyászolja felesége sz. Szumrák Erzsébet, fia Freyseysen Sámuel, leányai Dr. Pálesch Gusztávné, sz. Freyseysen Eszther és Dr. Terray Lajosné, sz. Freyseysen Paula, unokái Pálesch Erzsébet, Pálesch Pál és Terray Lajos. vejei Dr. Pálesch Gusztáv és Dr. Terray Lajos. menye Freyseysen Sámuelné, sz. enesei Torkos Ilona. Lakás Budapest, I. ker. vár, Nádor utcza 7. sz.

[262] Idősb Hoffmann Sándor halotti értesitője. Hoffmann Sándor földbirtokos, okleveles gyógyszerész, nyugdíjas postamester, megyei bizottsági tag. Kőpatakon temették el.

[263] Keresztszülők Saumrák Pál, polgármester Besztercebányán és Pálesik Gusztávné, született Freyseysen Eszter zólyomi lakos.

[264] Halotti értesítő. „Dr. Terray Lajosné Lavotta Georgette és gyermekei György és Margit mély fájdalommal tudatják, hogy forrón szeretett férj, a drága édesapa, a legjobb rokon és barát Dr. Terray Lajos ny. Országos Szőlészeti és Borászati főfelügyelő 1965. október 18-án, boldog házasságának 54. és életének 81. évében váratlanul elhunyt. Drága halottunkat 1965. október 23-án d. u. 1 órakor a Farkasréti temetőben, az ág. hitv. evangélikus egyház szertartása szerint kisérjük utolsó útjára. Budapest, 1965. október hó. A Farkasréti temető tájékoztatása: Dr. Terray Lajosné, sz. Lavotta Georgette meghalt 1966. március 4. Temették 1966. március 12. Temetkezési helyük megszünt család megrendelésére 1998-ban exhumálták majd kikérték az urnákat.

[265] Ld.: Nagy Iván. Magyarország családai. VIII. kötet. Lavotha család. (Izsepfalvi)

[266] Halotti értesítő. „Terray György és Margit mély fájdalommal tudatják, hogy a forrón szeretett édesanya, a legjobb rokon és barát özv. Dr. Terray Lajosné, sz. Lavotta Georgette 1966. március 4-én, életének 75. évében, hősiesen viselt rövid szenvedés után és a halotti szentségekkel megerősítve elhunyt. Drága halottunkat 1966. március hó 12. napján du. 1 órakor a Farkasréti temetőben, a római katolikus egyház szertartása szerint kísérjük utolsó útjára. Az engesztelő szentmiseáldozat 1966. március hó 15. napján este 6 órakor lesz a Kruspér utcai Szent Tádé kápolnában. Budapest, 1966. március hó. Drága emlékét soha el nem múló szeretettel őrizzük! Cím: Bp. Lágymányosi u. 12. II. 2.”

[267] Terray Lajos vallása evangélikus volt.

[268] Földmívelési Érteítő. 45. évfolyam. 1935-03-25 6. szám. 1.

[269] Borászati Lapok. 71. évfolyam. 1939-01-07. 2. sz. 10.

[270] Borászati Lapok. 1942. 74. évfolyam. 1942-08-15/33. sz. 194.

[271] Borászati Lapok. 74. évfolyam. 1942-07-18/29.s z. 172.

[272] A legépelt feljegyzést Terray Margit adta ide 1991-ben. S. B.

[273] Az ARCANUM adatbázisban 94 ujságcikket találtam, amelyekben Terray Lajos II. felesége szerepel, mint különböző bálok résztvevője.

[274] Ujság, 8 évfolyam. 1932-12-07/275. szám. 7.

[275] Kertészet és szőlészet. 1990/45 november 8.

[276] Lavotta név eredete valószínűleg az olasz-francia "boltozat" (la voûte, volta) szó, ebből magyarosodott Lavottára.

[277] Izsépfalvi Lavotta Albert halotti értesítője. Özvegy Lavotta Albertné, szül. Bolváry-Zahn Margit, mint hitves úgy saját, mint gyermekei: Lavotta Miklós (*1889-†Budapest, 1922. július 15. A halotti értesítő alapján ügyvéd volt, felesége Zlinszky Irma (gyóni) 1915-ben házasodtak, leányuk Katóka. Zlinszky Irma szülei Zlinszky János és Zlinszky Fanny.), Lavotta Margit (*1890.-†Budapest, 1963. szeptember 13. A halotti értesitő alapján autóbalesetben hunyt el. férje Szlávy Tibor (okányi) gyászolták unokái Szlávy József, New York és Szlávy Tibor München.) és Lavotta Georgette, valamint sógorai: Lavotta Kornél és Lavotta József; s végül sógornői Lavotta Irma, férj. Szabó Pálné s ennek férje Szabó Pál, és Lavotta Etelka, férj. Zmeskal Györgyné s ennek férje Zmeskal György, úgy nemkülönben számos rokonai nevében…megtört szívvel jelenti… Izsépfalvi Lavotta Albert királyi erdőfelügyelőnek, élete 37-ik, boldog házasságának 5-ik évében hosszas és kínos szenvedés után Kaltenleutgebenben, (Ausztriában) 1893. szeptember hó 15-én 4 órakor történt gyászos elhunytát. Eltemették Árva-Váralján. (Felvidéken, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.)

[278] Izsépfalvi és kevelházi Dr. Lavotta József halotti értesítője. Dr. Lavotta József a magyar királyi földmívelésügyi miniszterium miniszteri tanácsosa, a III. o. vaskorona rend tulajdonosa, a Ferencz Jozsefrend lovagja életének 49-ik, boldog házasságának 20-ik évében 1920. november 20-án Budapesten elhunyt. A Kerepesi úti temetőben nyugszik. Gyászolják felesége Bolváry Zahn Margit, gyermekei Lavotta Miklós feleségével gyóni Zilinszky Irmával és leányukkal Katinkával, Lavotta Margit (*1890.-†Budapest, 1963. szeptember 13.) férjével okányi Szlávy Tiborral és József fiúkkal, Lavotta Georgette férjével légrádi és szigligeti Terray Lajossal, gyermekeikkel Terray Györggyel és Terray Margittal. Testvérei izsépfalvi Lavotta Kornél, Lavotta Erika és férje lestini és domanoveczi Zmeskál György.

[279] Halotti értesítő. „Terray Margit úgy a maga, mint az egész rokonság nevében mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett fivére Terray György mezőgazdasági mérnök életének 70. évében, türelemmel viselt betegség és súlyos szenvedés után, 1982. május 31-én visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Drága halottunk hamvasztás utáni búcsúztatása június 28-án 10 órakor lesz a Farkasréti temetőben, az evangélikus egyház szertartása szerint. „Az igaz ember a hitből él.” Cím: 1111 Bp. Lágymányosi u. 12. II. 2/b” Farkasréti temető. Sírhelyszám:7-8/0/1/752

[280] Amerikai Magyar Népszava. 1982. július. (83. évfolyam.) 1982-07-02/27. szám. 18.  Meghalt Terray György mezőgazdasági mérnök, 70 éves.

[281] Földmívelési Értesítő. (51. évfolyam.) 1941-08-10/15. szám. 376.

[282] Sírja a Szent Gellért urnatemetőben van. Katolikus volt.

[283] Laknak Osgyán 63. Keresztszülők Bartoffy András birtokos, Benkár Julianna, Lucze István lelkész, Horváth-Klaniczay Amália. Keresztelte Lucze István lelkész.

[284] Reuss Malvin ezt írta: „Terray Irma Zaizon Dénes tanárhoz ment férjhez, Losonczon laktak, egy leányok volt Erzsike tanárnő, nem ment férjhez, később öngyilkos lett.”

[285] Uzoni Zayzon Andrásné, sz. barátosi Mistse Rachel asszony halotti értesítője. Gyászolta Zayzon Dénes fia és családja.

[286] Rimaszombat, Keresztszülők Bartoffy András volt megyei szolgabíró, Benkár Józsefné, született Adriányi Julianna.

[287] Reuss Malvin ezt írta: „Terray Pál nagyapámnak egy nővére és két fivére volt, Terray Karolina Kozlik főszolgabíróhoz ment férjhez, férje korán elhalt, mint özvegy Nagyröczén éldegélt, gyermekük nem volt.”

[288] Keresztszülők Teszlar Mihály ifj., Szenko Mihály, aki Szenko György fia, Tomaszik András, Lipták Pál felesége Zsuzsanna, Urbán Mihály felesége Mária.

[289] Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. 1907. 310-311.

[290]  Kempelen Béla. Magyar nemes családok. X. kötet. Terray (légrádi)

[291] Merényi László adata, de a forrást nem jelölte meg.

[292] Terray András a rédovai halotti anyakönyv alapján 1733-ban született, első fia ifj. Terray András 1764-ben született.

[293] Apróbb pontatlanságok: Terray Mihály II. 1802-ben és nem 1795-ben, Terray Manó 1839-ben és nem 1840-ben, Terray Pál Mihály 1809-ben és nem 1808-ban született.

[294] Drégely Ferenc: Szülőföldünk. Mélykút. 350 év története. I. kötet. A Mélykúti Egyházközösségekért Alapítvány Kiadása. Mélykút. 2001. 4. Kántorok.  341.

[295] Az Egybekeltek és a Kereszteltek között nem találtam meg Fodor Jánost és Tiszter Rozáliát az 1842-tőt megelőző években, illetve évtizedekben, így valószínű, hogy máshonnan érkeztek Mélykútra.  Mélykúton tehát biztos, hogy 1842 és 1859 között élt Fodor János és Tiszter Rozália. Az 1859. évet követően adatokat a Fodor családra vonatkozóan a Meghaltak évkönyveiben nem találtam. Lehet, hogy Fodor Jánost 1842-ben kántornak hívták meg Mélykútra S. B.

[296] Keresztszülő: Ekker István és Varga Anna. Keresztelő pap: Békes László plébános.

[297] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap: Theodor Jurdek Tivadar.

[298] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap: Békes László plébános.

[299] Keresztneve az anyakönyv szerint Fodor András Béla, de a Fodor Béla nevet használta.

[300] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap Bódy Ferenc káplán.

[301] Tanúk: Terray István és Rácz Endre lelkész. Eskető lelkész: Almássy Lajos barczikai lelkész. Kihirdetve háromszor.

[302] Laknak Mélykút 364. Keresztszülők Ferdinánd Éva, Tiszter István özvegye. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános.

[303] Laknak Mélykút 364. Keresztszülők Klein Anna, Ekker István felesége. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános.

[304] Laknak Mélykút 400. Keresztszülők Klein Anna, Ekker István felesége. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános

[305] Fodor Mátyás és Fodor János közötti rokoni kapcsolat az adatok hiánya miatt nem volt megállapítható, lehet, hogy testvérek vagy unokatestvérek voltak.

[306] Fodor Istvánés Fodor János közötti rokoni kapcsolat az adatok hiánya miatt nem volt megállapítható.

[307] Keresztszülők Jahoda Márton és Latzko János felesége Zsuzsanna.

[308]  Keresztszülők Jahoda Márton és Latzko János felesége Zsuzsanna.

[309] Keresztszülők Schtrobka János és Laczko János felesége Zsuzsanna.

[310] Keresztszülők Kosztka Pál és Laczko János felesége Zsuzsanna.

[311] Keresztszülők Kosztka Pál és Laczko János felesége Zsuzsanna.

[312] Terray Gyula a Leporini családfával kapcsolatos forrásait nem jelölte meg.

[313] Oláhpatak, lelkészek, Leporini Andrej. 1711-1737. Id. mű. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos. és  Oláh-Patak. A kanonika vizitáció tagjait 1713. október 25-én Leporini András evangélikus lelkész fogadta. In.: Raab Vilmos másolata és ajándéka.  Gömör-Kishont vm. Protocolon vizitatorium. 1713. 8.

[314] Férje Terray András II. szül. 1748. november 30. Redován. Ez a halotti anyakönyvek alapján, mint bizonyítottam hibás adat, ez a Terray András II. 1751-ben meghalt és egy korábban született Terray András volt Leporini Mária férje, akinek az apja Terray Pál volt.

[315] http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/l/l13946.htm

[316] Poltár város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járás székhelye.

[317] http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm

[318] EOL. Ordinaciós anyakönyv. III. 44. Adamus Leporini életrajza latinul.

[319] Terray Barnabás kutatásai alapján az E. O.L. V. 38. Rezik Gimnaziológia kivonata 469. és az EOL Bruckner Gzőző iratai. 33 Schmal: Adversaria 11. Curriculum vitae Stephani Markovicz.

[320] Izrael Markovits patre Stephan, matre Juditha Jössel, ano 1717. 28. aug. EOL V. Tom. 24. b kötet, Lanigena Eperieniszis. 1687. Markovitz 96-97.

[321] Tiszai evangélikus egyházkerület lelkészavatási anyakönyve. 1741-1836. Markovics Izrael. 21-22. (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf)

[322] Hörk József: A Sáros-Zempléni esperessg története. Kassa. 1885. 153.

[323] Dobsina. Organisti: Markovics István fia Markovits Izrael. 1749-1760. Id. mű. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[324] Terray Gyula forrása, amit nem jelölt meg, hogy Honétzy János apja Honétzy Sámuel, Mátyás és anyja talán Ludmann lány hibás.

[325] Pesten halt meg egy operácó alatt.

[326] Vizesrét, lelkészek: Honéczy Pavel 1891-1897. Id. mű. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[327] Halotti értesítő. Honétzy László nyugdíjas középiskolai tanár életének 71. évében 1969. január 15-én rövid szenvedés után elhunyt. Gyászolják felesége Honétzy Lászlóné, sz. Turkovics Anna, testvérei özvegy Dr. Husz Béláné sz. Honétzy Lenke, Bodnár Béláné, sz. Honétzy Jolán. A Farkasréti temetőben nyugszik, sírhelyszám:41/0/1/56-57.

[328] Esketésnél tanú Husz Béla.

[329] Halotti értesitő. Özvegy Turkovics Lajosné, sz. Fehér Margit.  A Rákoskereszttúri Új Köztemetőben temették el, 1960. november 3-án. Gyászolják: Özv, Tribuszer Béláné sz. Turkovics Margit, Honétzy Lászlóné sz. Turkovics Anna, Zgólay Lajosné sz. Turkovics Ilona, Turányi Alajos gyermekei, Csiszár András, Csiszár Klára, Herbert Ottmárné sz. Turányi Mária, Turányi Gábor unokái. Csiszár Lacika, Csiszár Bandi, Herbert Gáborka dédunokái. Turányi Alajosné sz. Szálai Mária menye, Csiszár Andrásné sz. Szentmiklóssy Piroska unokamenye, Honétzy László, Csiszár Béla, Zgólay Lajos (Zgólay Lajos szülei Zgólay Ferenc és Gruska Mária.) vejei, Herbert Ottmár unokaveje, valamint a kiterjedt rokonság.

[330] Gyermekük még 1. Turkovics Margit, (*1894.-†Budapest, 1965. augusztus 13. Halotti értesítő.) Q Tribuszer Béla. (*1891.-†Budapest, 1957. május 8. Rákoskeresztúri Új Köztemetőben van a sírja. Halotti értesítő.) 2. Turkovics Ilona, Zgólai Lajosné. (*1901.-†Budapest, 1981. március 19. Farkasréti temető. Halotti értesítő.) Házasság 1928. 3. Turányi Alajos. (*1907.-†Budapest, 1965. november 10.Rákoskeresztúri Új Köztemetőben van a sírja. Halotti értesítő.) Q Szalai Mária. Gyermekei Turányi Mária, Herbert Ottmárné és Turányi Gábor. Herbert Ottmár gyermekei Gábor, Miklós és Tamás. 4. Turkovics Mária, Csiszár Béláné. (*1899.-†Budapest, 1953. február 17. Farkasréti temetőben temették el. Halotti értesítő.) Házasság 1923. Gyermekei Csiszár András és Csiszár Klára.

[331] Magyar életrajzi lexikon. Husz Béla.

[332] Husz Béla. Wikipédia.

[333] A halál oka gerincferdülés, jobb szív elégtelenség. Husz Béla lakott Budapest, XII. kerület Alkotás u. 13. Meghalt a Kútvölgyi út. 2.

[334] Husz Béla. Halotti értesitő. Gyászolja felesége Honétzy Lenke, fivére Husz Béla, sógorai és sógornői Husz Ödönné, sz. Barát Piroska, Honétzy Lászlóné, sz. Turkovics Anna, Bodnár Béláné, sz. Honétzy Jolán. Husz Bélát a Farkasréti temetőben temették el. Sírhelyszám:36-1/0/1/80.

[335] Id. mű. (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf) 195. Honétzy (Honeczy) Mátyás szülei Honétzy András és Holeczy Mária.

[336] Honétzy Frigyes, Dániel életrajza Id. mű. (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf)  403.

[337] Nagy Iván: Magyarország családai. IX. kötet. Pécsy család.

[338] Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Id. mű. 521.

[339] Terray Gyula Kotzmannt írt, a csetneki anyakönyvekben a két gyermek keresztelési anyakönyvében Grösus van írva az apánál.

[340] Meghalt Fakla András felesége (uxor) 18 éves volt.

[341] 1776. november 26-án házasodott ifjú ratkói lakos Fakla András 17 éves (anyakönyv alapján 20 éves) és Csernok Mária hajadon, ratkói lakos 16 éves.

[342] A Ratkói evangélikus házassági anyakönyvekben nem találtam meg Fakla András házassági anyakönyvét. 1779. június 8-án be van írva, hogy egy özvegy feleségül vett egy hajadon leányt, de az adatok nincsenek kitöltve. Ez lehetett Fakla András második házasságának anyakönyve, mert Fakla András szülei és gyermekei is Ratkón éltek.

[343] Fakla András III. anyakönyve alapján édesanyja Szkalos Zsuzsanna és nem Sztolár Zsuzsanna, mint ezt Terray Gyula családtörténetében írta. Terray Barnabás megjegyzése: Édesapám Terray Gyula tulajdonában volt, most nálam van a Fakla család szlovák nyelvű bibliája. 1796-ban kezdte beírni a családi adatokat ebbe az öreg Fakla András, aki 1756-ban született. Lánya Fakla Mária, unokája Pécsy Mária Ludovika.

[344] A merényi katolikus anyakönyvek elérhetősége. Merény, 1729-1874. A katolikus anyakönyvek az evangélikusok anyakönyveit is tartalmazták. A merényi evangélikus anyakönyveket a mormon egyház honlapján nem találtam meg, de az FS-TOOLS 5.0 programmal le tudtam tölteni. Merény evangélikus egyház. 1783-1947.

[345] Szülők Weisz Mihály és Czelder Zsuzsanna. Keresztszülők Salczer Mihály és testvére Salczer Dorottya.

[346] Szülők Weisz Mihály és Czelder Zsuzsanna. Keresztszülők Salczer Mihály és testvére Salczer Dorottya.

[347] Özvegy Weisz Mihályné, meghalt gutaütésben, lakott Merény 154. Halálának időpontjában élt egy leánya Weisz Zsuzsanna, négy unoka és négy dédunoka.

[348] Keresztszülők Gura György és Müller Zsuzsanna.

[349] Saller Matild Laura szülei Saller András nemes, iskolai tanító és Salczer Erzsébet. Keresztszülők Frölich Tóbiás, iskolai tanító és Gömörny Mária.

[350] Esketési tanúk Salczer Vilmos ügyvéd és Oelschläger János kovács.

[351] Szülök neve Seiller András és Galovics Ágnes. Keresztszülők Kűtter Márton és Schurijan Judit.

[352] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

[353] Esketési tanúk Strauch Sámuel és Sayler Menyhért.

[354] Wiesz Gyula (Julius) szülei Weisz Károly (Carl) és Sailer Matild. Keresztszülő Gura Amália és Celschlager Károly. BM 1881. augusztus 30. nevét Merényire változtatta.

[355] A halál oka szélütés.

[356] A halál oka szívbajból származó vízibetegség.

[357] Garay János szűcsmesternek és Weisz Rózának 12 gyermeke született Merényben. 1. Garay Zsuzsanna. (*1845. május 15.-†1903. szeptember 26.) Q Gura Károly. 1863. 6 gyermekük született. 2. Garay János. (*1847. szeptember 10.-†1882. július 10.) Q Soós Irma. 3. Garay Károly. (*1849. december 2.- Szombathely, 1901. február 27.) Q Bereczk Ilona.  4. Garay Mária. (*1851. október 26.-†1852. augusztus 4.) 5. Garay Mihály István (*1853. augusztus 14.-†1855. augusztus 27.) 6. Garay Lajos (Ludvig) (*1855. március 2.-†1901. február 27.) Q Tivadar Mária. 7. Garay Anna Mária (*1856. október 25.-) 8. Garay Mihály (*1857. november 18.-†1857. november 30.) 9. Garay Hermina (*1859. október 14.-†Apatin, 1918. november 26.) Q Merényi Gyula. 10. Garay László I. (*1863. július 11.-†1864. október 1.) 11. Garay László II. (*1865. szeptember 12.-†Kassa, 1908. november 24.) Q Telbisz Irma. 186. Elvált, gyermekük nem született. 12. Garay Gusztáv (*1868. augusztus 21.-†1869. szeptember 10.)

[358] Esketési tanúk Sóhalmy János ügyvéd és Gura Frigyes szabómester.

[359] Garay Károly magyar királyi főállatorvos (*1850.-†Szombathely, 1901. február 27.) halotti értesítője alapján: felesége nemesvidi Bereczk Ilona, szülei néhai Garay János és Weisz Róza, testvérei Garay Zsuzsanna, Gura Károlyné, Garay Hermina, Merényi Gyuláné, Dr. Garay László, nyugdíjas császári és királyi ezredorvos. Garay Zsuzsa, Gura Károlyné (*1846.-†Merény, 1903. szeptember 26.) halotti értesítője. Garay Zsuzsa szülei néhai Garay János és Weisz Róza, gyermekei ifj. Gura Károly, Gura János, Gura Jenő, Gura Berta, ifj. Károlyi Lajosné. menyei Fox Ilona, Gura Jánosné és Rösch Paula, Gura Jenőné.

[360] A halál oka vakbél műtét. Merényi Gyula halotti értesítője.

[361] Az ARCANUM adatbázisban Merényi Oszkár nevénél 977 találatot regisztáltam 2019 március 15. Ezek a találatok Merényi Oszkár publikációi, munáira való hivatkozások illetve megemlékezések Berzsenyi kutatásaival kapcsolatban..

[362] Dr. Merényi Oszkárné. sz. Gottwald Júlia halotti értesitője. 71 éves korában, boldog házasságának 51-ik évében folyó év, az év nincs megjelölve június 11-én elhunyt. Születés 1902. május 5.-én volt, így 1971-ben halt meg. Gyászolják Mátrai (Gottwald) Gyula testvére, ny. főmérnök, kétszeres Kossuth-díjas, Dr. Merényi Oszkár férje, kandidátus, ny. igazgató, tudományos kutató, Dr. Merényi László fia. kandidátus, tanár, tudományos kutató.

[363] Mátrai Gyula (Munkács, 1905. június 8. – Budapest, 1977. január 2.) kétszeres Kossuth-díjas építész. Testvére volt Merényi Oszkárné, sz. Gottwald Júlia. Mátrai Gyula (1945-ig Gottwald Gyula volt, ekkor édesanyja nevét Mátray vette fel.)

[364] Merényi László: Terray Károly nógrádi évei. (Pedagógus és népművelő Losoncon.) Palócföld. Szomszédság és közösség. 1991. 2. sz. 169-177.

[365] Merényi László. Házitanító a Madách-kastélyban. Emlékezés Terray Jánosra. Evangélikus Élet. 58. évf. 24. sz. 1993. június 13.

[366] A Merényi Lászlóval kapcsolatos iratokat 2019. április 8-án jegyzeteltem ki az ÁBTL-ben.

[367] Farkas József Pál pedagógus. Született Mátészalka, 1931. július 8.  Anyja neve Kerékgyártó Ilona. Az MDP tagja volt. Ellenforradalmi tevékenysége alapján, terhelő adat birtokában 1957. október 29-én beszervezte Rácz András főhadnagy Mátészalkán. Fedőneve „Kiss József” A foglalkoztatás vonala belső reakció, osztályozása ügynök, TMB. 1967-ig a Szabolcs-Szatmár megyében foglalkoztatták.

[368] Keresztszülők Salczer Mihály és testvére Salczer Dorottya.

[369] Keresztszülők Gura György és Müller Zsuzsanna.

[370] Keresztszülők Gura György és Müller Zsuzsanna.

[371] Keresztszülők Müller György és Stromph Zsuzsanna.

[372] Keresztszülők Müller György és Stromph Zsuzsanna

[373] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

[374] Keresztszülők Müller György és özvegy Stromph Zsuzsanna.

[375] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

[376] Keresztszülők Müller György és Ruffini Zsuzsanna.

[377] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

[378] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

[379] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.