Dr. Sipos III. Béla. A Schulek családfa

 

Kutatási források

 

1. A Schulek család tagjainak családfakutatási eredményei.

     Schulek Tibor: Tükördarabok a Schulek-család múltjából. I. A XIX. század nemzetiségi válsága egy felvidéki család sorsában. (Új Magyar Múzeum, III. kötet. II. (VI.) füzet. Kassa, 1943. 289–297.)[1]

A Schulek család rokonsági táblázatai Schulek Mihály (*1745.-†1809.) kutatásain alapulnak, aki az isztebnei[2] iskola rektora s amellett Árva-Nagyfalú (Velicsna) levéltárosa volt és 1782-ben az első Geneologia Schulekiana-t állította össze. Ezt 1972-ben Schulek Tibor részletesen kidolgozta és kiegé-szítette, felhasználva az 1943-ban Kassán megjelent munkáját is.

Tóth László: Schulek Tibor: A XIX. század nemzetiségi válsága egy felvidéki család sorsában. Új Magyar Múzeum, III. kötet. Kassa, 1943. 289–97. Könyvismertetés. Turul 1943-3/4 Szakirodalom. 83-84.

Tóth Zoltán: Schulek János és Gerok Lujza leszármazottjai kivonatosan, Schulek Tibor adatai alapján. Magyar és német nyelven. (Hans Schulek und Luise Gerok) Karlsruhe. 1978. márciusában. Kézirat.

Tóth Zoltán: A Tóth-Schulek családi táblázatok. Kézirat. Karlsruhe. 1981. február 13. 67.

Korompay Andor: Schulek Frigyes és Riecke Johanna leszármazottai. Schulek Tibor 1975-ben készített családfa-táblázatait további adatokkal kiegészítette és összeállította. Budapest, 1988 február 8-án. Felújítva 1999. április 1-én. Kézirat. 22.

Schulek nemzettség családfája. Schulek alias Missul János (-†1780.) ősei és utódai. Összeállította Schulek Tibor. Budapest 1980. Néhai dr. Schulek Tibor munkáját kiegészítette dr. Schulek Elemér Budapest, 2002. Rajzolta Schulek János Budapest, 2003. 2 oldalas családfa rajz. Schulek Vilmától kaptam. S. B.

Thurnayné Schulek Vilma: Édesapánk, Dr. Schulek Tibor. Egy evangélikus lelkész küzdelmes élete és munkássága a 20. századi Magyarországon. Ordass Lajos Baráti Kör. 2005. 299.

Thurnay Béláné Schulek Vilma. Termő csipkebokor. Egy evangélikus lelkészfeleség, családanya, festőművész, Schulek Tiborné Majoross Edit élete, szolgálata és művészete. Ordass Lajos Baráti Kör kiadó, 2009. 329.

Bereznai Tamás: Kiegészítések Schulek M. Gáspár (1788-1827) életrajzához. Szerzői kiadás. 2019. 83.

2. Felvidéki és magyarországi települések anyakönyvei.

     A Mormon Egyház adatbázisának használata, az FS-TOOLS program felhasználásával. A programot a MACSE egyik alapító tagja, prof. Hatvany Béla Csaba fejlesztette ki. A települések adatait a Wikipédiából vettem át. Az anyakönyvek letöltésénél ismerni kell a Felvidék esetében az adott település szlovák nevét is. A Schulek ősök a Felvidék különböző településein éltek, majd többen a jelenlegi Magyarország területére települtek át, különösen 1920 és 1945 után. A települések adatait lábjegyzetben közöltem és megjelöltem, ha voltak anyakönyvek, hogy milyen vallású és időtartamú anyakönyveket találtam meg és töltöttem le. 1783 előtt általában csak a katolikus anyakönyvek voltak meg, a papok jelezték, ha valaki evangélikus vallású volt. Szerencsére sok esetben az anyakönyvek az 1600-as évektől megmaradtak. Az FS-TOOLS 5.0 program rendelkezik a „Találatok összegyűjtése eszközzel” is. Az internet cím: https://www.familysearch.org/search/collection/1554443

A vezetéknevek és a települések beírásával felmérhetjük az egyes felvidéki családok születési statisztikáit és leválogathatjuk a születési anyakönyveket apák és anyák szerint.

A Schulek család kiterjedt volt a Felvidéken, 3470 születési anyakönyvet találtam az 1592-1935 közötti adatbázisban. Évszázados bontásban a keresztelési anyakönyvek száma: 1600-1699: 45 1700-1799: 879, 1800-1899: 2522, 1900-1935: 24. A Sulyok névnél 328 születési anyakönyv volt a találat. A Schulek családfa elkészítéséhez széleskörű, az előzőekben felsorolt forrásanyaggal rendelkeztem, új kutatási eredménynek az eredeti anyakönyvek feldolgozása és az internetes adatbázisok feldolgozása részlegesnek tekinthető. A Google-be beírva a Schulek nevet a találatok száma 106 000.

3. Az internet és a szakirodalom.

Az internet használatával számos további családtörténeti forráshoz jutottam, közöttük van pl. a  Magyar Elektronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, a Magyar Wikipedia, a MACSE (Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület) adatbankjai, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), stb. A Széchenyi Könyvtár több százezer gyászjelentést tartalmazó gyűjteménye lekereshető formában érhető el a https://dspace.oszk.hu/ címen. Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) (https://medit.lutheran. hu/), Családfakutatási link gyűjtemény. Az Arcanum Digitális Tudománytár[3] -ba ha beírjuk a Schulek nevet 24129 találatot kapunk. A Terrayaknál ez a szám 12576, a Reussoknál 7928. Az ARCANUM adatbázisban számos szaklap található meg, így a találatok jelentős része tudományos publikáció.

Kollega Tarsoly István-Kovács Eleonóra-Pandula Attila-Vitek Gábor: Genealógia. I. kötet és II. kötet. Budapest. Tarsoly Kiadó, 2012. és 2013.

Háló 2. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról, 1945–1990, Egyházvezetők 1. Káldy Zoltán, Ottlyk Ernő. Sorozatszerkesztő Mirák Katalin. Luther Kiadó. Budapest, 2014. (továbbiakban Háló II.)

Történetkönyv. Sorozati szám: 52. A nyíregyházi evangélikus gyülekezet története (1753-1855). Nyíregyháza. 2018. 554.

 

A Schulek (Sulek, Szulek, Sulyek, Sulyok) családfa

 

     A családi hagyomány szerint, amely azonban okmányokkal nem igazolható, a Schulek-család eredeti neve Sulyok lett volna és a család a XVI. században a török elől húzódott volna fel Árvamegyébe, Árvanagyfaluba[4], Velicsnaba. Neve itt alakult volna át először Sulyekké, majd ebből lett a Schulek név. Mindez azonban már nem igazolható. Tény az, hogy a család nem élt nemesi jogaival, mert iratai 1683-ban tűzvész alkalmával elhamvadtak, amikor III. Sobieski János lengyel király csapatai a török által megtámadott Bécs felmentésére Árvanagyfalun átvonultak, a lakossággal támadt nézeteltérés miatt a községet felgyújtották és a templom is leégett, amelynek oltárában a nemes családok fontos iratait őrizték. A katolikus anyakönyvek is elégtek, csak 1689-től vannak meg az anyakönyvek. 1771 előtt a Schulek, Sulek, ℘ulek, Sülek és Szulek, 1771 után már csak a Schulek nevet írták be az Árvanagyfalui anyakönyvekben a katolikus papok. 1689-ben az első megmaradt keresztelési és a halotti anyakönyvekben is a Schulek nevet találtam meg.

Az Árvanagyfalui keresztelési anyakönyvekben legtöbbször 1787-ig az apa teljes nevét, az anyának viszont csak a keresztnevét írták be, ami megnehezítette a beazonosítást, ha több azonos keresztnevű Schulek élt egyidőben. Az anya nevét csak a házassági anyakönyvek feldolgozásával lehet kideríteni. Előfordult viszont már 1689-ben is, hogy az anya nevét is beírták, mint a fenti anyakönyvben Kubacka Annát. 1787-től[5] már az anya családi nevét is beírták a keresztelési anyakönyvekbe. Nemesi összeírásokban a Sulyek- (Schulek) család nem szerepel.[6] A Terrayak a kezdetektől (1600-as évek második fele) fogva értelmiségiek, pl. tanítók, lelkészek voltak. A Reussok a kezdetekben iparosok voltak az 1600-as évek végétől az 1700-as évek végéig, majd ezt követően többségük az értelmiségi pályát választotta. A Reussokhoz hasonlóan a Schulekek is az 1600-as évek elejétől az iparos, kézműves szakmát űzték, de közéleti feladatokat (bíró, ügyész, esküdt stb.) is vállaltak. Az 1700-as évek második felétől a Schulek család tagjai közül sokan, főleg, akik lelkészek és tanítók voltak, Nagyfalut elhagyták és szétszóródtak az egész Felvidéken, majd később a jelenlegi Magyarország északi részén települtek le. Az első 7 (A-G) generáció tagjai mind Nagyfalúban (Velicsnán) születtek. A 6-ik (F) generációig nem találtunk értelmiségi foglalkozású Schuleket a családfán. A 7-ik (G) generációban viszont már 10 evangélikus lelkész [akik 1731 és 1776 között születtek, a legidősebb közülük Schulek András (*1731-1791) volt] és 1 iskolamester, levéltáros [Schulek Mihály (*1745.-†1809.)] található. A 8-ik (H) generációban már előfordulnak az orvosok, a 9-ik (I) generációban pedig a jogászok, tanárok, iskolaigazgatók is. A 8-ik (H) generációtól kezdve a Schulek család értelmiségi foglalkozásúnak tekinthető, a Terrayakhoz és Reussokhoz hasonlóan földbirtokkal nem rendelkeztek, állami hivatalokat nem vállaltak, független értelmiségiek voltak. A Schulek család tagjai közül többen nemzetközi hírnévre tettek szert kutatásaik, elsősorban a természet-, az építészet, a sport- és orvostudományok terén elért sikereik révén, ami segítette életrajzaik kutatását az interneten. Ez igaz azokra is, akik a Schulek családba nősültek be, mint a Bereznai, Joób, Kováts, Krompecher, Korompay, Posewitz, Reuss, Szenczi, Tóth és más családok tagjai. Schulek István (*1565. k.-) leszármazottjait több esetben az 1900-as évek végéig, majdnem 2000-ig sikerült levezetnem, ami 15 (O) generációt jelentett. Schulek István leszármazottjainak a száma 15 generáció esetében 16384, mivel mindenkinek egy apja és egy anyja van (2^14=16384) Az egyes generációk közötti átlagos különbség 31 év. A teljes Schulek családfát nem sikerült felkutatni, mert az 1689 előtti anyakönyvek hiányoznak, az 1689 utáni anyakönyvek az 1744-ig nehezen vagy egyáltalán nem olvashatók. Az Árvanagyfalui anyakönyvekben több olyan Schulek anyakönyvet találtam, akiket a családfán nem tudtam elhelyezni. A Schulek családokban általában sok gyermek született. Schulek Frigyesnek és Riecke Johannának 10 gyermeke született, ezek közül 5 élte meg a felnőttkort, egyik unokájuk Schulek Tibornak és feleségének Majoross Editnek 8 gyermeke született, akik mind megélték a felnőtt kort. Schulek Frigyes családfája már teljes egészében feldolgozott, Schulek Tibor (1975.) majd Korompay Andor (1988. 1999.), Bereznai Tamás (2019.) és mások szorgos kutatómunkája eredményeképpen. A teljes termékenységi arányszám a Schulek családoknál mindig az országos átlag felett volt, ami az 1970-es években is 3 körüli értéket mutatott. A Schulek családban, hasonlóan a Reuss családhoz sokan az átlaghoz képest magas életkort (70-90 év feletti) éltek meg. Az első Schulek, akinek a halotti anyakönyvét megtaláltam Schulek Mátyás, egyeneságú ős, aki 1732-ben 83 éves korában halt meg. Schulek Mátyás fia Schulek György I. 1753-ban 75 éves korában halt meg, felesége Szoyka Dorottya 72 évet élt. A születéskor várható átlagos becsült élettartam Magyarországon 1800-ban csak 30 év volt, a korábbi időszakokra pontos adatokkal nem rendelkezünk. Saját egyeneságú első Schulek ősöm Schulek Rozália. Schulek Rozália (*1790.-†1838.) és férje Reuss Sámuel (*1783.-†1852.) családfáját a Reuss családfa, majd a Terray[7] és végül a Sipos[8] családfa tartalmazza. A teljes családfa levezetés, amiben benne vannak édesanyám (Szakács, Fekete és Bocskor) családfái, életrajzi adatai stb. is, meghaladja az 800 oldalt. A szisztematikus családfa kutatást 1985-ben kezdtem el. A családfa adatokat folyamatosan az Ahnenblatt családfa programba viszem be és ha majd elkészülök ged formátumba teszem a családfát és így más családfakutató programokkal (Family Tree Maker, Geno Pro, My Family Tree stb.) is el tudom végezni a kutatási eredmények, a családfák megrajzolását és elemzését. Családfa kutató munkám utolsó része a Schulek családfa elkészítése. Feleségem Rédey Katalin családfáját is elkészítettem és 2018-ban publikáltam a MACSE MATRIKULA (https://www.macse.hu/society/matrikula.php) internestes szaklapban. A teljes családfa kutatási eredményem megtalálható és letölthető az interneten, naprakészen a www.terray.hu családtörténet oldalon. Az eredeti iratokat, kinyomtatott kéziratokat folyamatosan adom le a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárnak, a továbbiakban MNL OL.-nek. A kéziratokat Kurecskó Mihály levéltáros gondozza. Jelzet P2342. „Dr. Sipos Béla családtörténeti gyűjteménye, köztük a kutatás során készített digitális anyakönyvi és szakirodalmi képállomány. Bp. 2013. április 12. ad. OL.03/63/2013 ajándékozási nyilatkozat.” A kutatási eredményeimet leadom továbbá az Evangélikus Országos Levéltárnak (EOL) is, ahol Czenthe Miklós igazgató kezeli az iratokat.

   

A1. Schulek István I. (*Nagyfalu[9], 1565. k.) Feltételezések szerint.[10]

       B1. Schulek István II. (*Nagyfalu, 1590. k.) Nagyfalui bíró, 1622.

              C1. Schulek Mátyás. (*Nagyfalu, 1618. k.-) Nagyfalui bíró, 1663. N. Dorottya.

              C2. Schulek Márton. (*Nagyfalu, 1620. k.-†Nagyfalu, 1667.) Varga, Nagyfalui prokurátor

                     (jogi képviselő, ügyész) 1656.

                     D1. Schulek Mátyás. (*Nagyfalu, 1649.-†Nagyfalu, 1732 április 1.) Q Chluda[11] Zsó-

fia.[12] 1676. k. Cipész, sóhivatalnok (quaestor salis Poloniae) a Lengyelországból importált só államkincstári felügyelője. Nagyfalui esküdt, 1705.

                            E1. Schulek György I. (*Nagyfalu, 1678.-†Nagyfalu, 1753. január 25.) Q Szoyka

Dorottya. (*1676.-†Nagyfalu, 1747. október 19.) 1702. k. Csizmadia. [Szoyka Dorottya apja Szoyka János, testvére Zsuzsanna]

                                           F1. Schulek János I. (*Nagyfalu, 1704. július 9.-†Nagyfalu, 1779. január 12.[13])

1. Q Ambrósy Anna. (-†Nagyfalu, 1751. k.) 1730. k. 2. Q Csernota Zsuzsanna. (*Alsókubin[14], 1727.-†Nagyfalu, 1793. június 24.) 1752. k. Varga, Nagyfalui tanácstag (senator). Első hét gyermeke első feleségétől, nyolcadik gyermeke a második feleségétől született.

                                        G1. Schulek András. (*Nagyfalu, 1731. november 27.[15]-†1791. március) Q

Blásy Judit. Laposfalvi[16], budikfalvi[17] [18], rimakokovai[19] evangélikus lelkész.

A Schulek családban az első, aki az értelmiségi pályát választotta.

H1. Schulek Judit.

H2. Schulek Erzsébet. Q Thorma Lajos.

H3. Schulek Zsuzsanna.

G2. Schulek Dorottya. (*Nagyfalu, 1734. augusztus 24.[20]-) Q Bohács

       Mátyás.

                                        G3. Schulek János II. Q Ország-Gazda Katalin. Varga Felsőkubinban[21].

                                               H1. Schulek János II. (*Nagyfalu, 1780. január 16.[22]-)

                                               H2. Schulek Katalin. (*Nagyfalu, 1783. április 15.[23]-†Nagyfalu, 1787.

szeptember 18.)

                                               H3. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1785. szeptember 22. [24]-) 

                                        G4. Schulek Mihály. (*Nagyfalu, 1742. július 5.-†1784. február 18.) Q

Medzihradszky Zsófia. Varga.

H1. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1780. február 5.-)

H2. Schulek Éliás. (*Nagyfalu, 1785. július 15.-)

G5. Schulek Ilona[25]. Q Janovitz Mihály.

       H1. Janovitz Mária. (*Nagyfalu, 1783. július 27.-)

       H2. Janovitz Ezékiel. (*Nagyfalu, 1785. november 1.-)

       H3. Janovitz Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1790. augusztus 29.-)

G6. Schulek Anna. (*Nagyfalu, 1747. szeptember 6.-) Q Nichna Mihály.

G7. Schulek Mária (Marina). (*Nagyfalu, 1750. január 31.-) Q Osswald

       Sámuel. 1783. április.

       H1. Osswald Eszter. (*Nagyfalu, 1785. november 3.-)

G8. Schulek György. (*Nagyfalu, 1753. március 24.-)

                                  F2. Schulek György II. (*Nagyfalu, 1714. január 10.-†Nagyfalu, 1784. január

8.) Q Csernota Zsuzsanna. (*Nemesdedina[26], 1723. november 30.-†Isztebne, 1793. április 14.) Lesztin[27], Árvamegye, 1740. október 30. Mészáros, 1754-ben esküdt, 1766-1769 között bíró, jegyző Nagyfalun. [Csernota Zsuzsanna szülei Csernota György és Dedinszky Zsuzsanna dedinai nemesek]

                                        G1. Schulek György III. (*1741. augusztus 26.-†Verbóc, 1799. július 19.)

Q Schmitz Anna. 1771-ben másodtanító Késmárkon, 1779-től Oláhpatakon[28], 1783-tól Verbócon[29] lelkész. II. József türelmi rendelete alapján Schulek György templomot építtetett, ami 1785-ben készült el.

H1. Schulek János György dr. Katona orvos a horvát határőrvidéken.

H2. Schulek Sámuel. Római katolikus plébános.

H3. Schulek Anna, Johanna. (*Verbóc, 1784. július 13.-)

H4. Schulek Mária Magdaléna. (*Verbóc, 1786. július 14.-) Q

       Trsztyenszky János. Nyíregyháza.

H5. Schulek Anna Zsuzsanna. (*Verbóc, 1788. június 4.-)

                                        G2. Schulek Pál. (*Nagyfalu, 1743. január 19.-)

                                        G3. Schulek Mihály. (*Nagyfalu, 1745. április 4[30].-†Isztebne, 1809. január

25.) Q Kavecz Anna. (*Rajec[31], 1748. augusztus 20.-Deánfalva[32], 1812. szeptember 14.) Rajec, Trencsén megye, 1771. október 20.

1783-1789 Nagyfaluban iskolaigazgató, levéltáros. 1789-1808 Isztebneben rektor. [Kavecz Anna szülei Kavecz Miklós rajcei mészáros Q Prileczky Anna.]

H1. Schulek János. (*Rajec, 1774. június 29.-†Szobotist[33], Nyitra

megye, 1837. december 6.) 1. Q Weber Rozina Margaréta. (*Késmárk[34], 1782. február 24.-†Szobotist, 1815. január 22.[35]) Késmárk, 1797. október 27. 2. Q Neumann Mária.[36] (*Vágújhely[37], 1786. augusztus 15.-†Szobotist, 1837. szeptember 17.) Vágújhely, 1815. június 28. Késmárkon és Debrecenben tanult, először rektor volt Hybbén[38] és Mosócon[39], majd 9 évig lelkész Prznón[40] Morvaországban (ahol II. József türelmi rendelete alapján alakultak új protestáns gyülekezetek) 1814-től haláláig Szobotiston szolgált Nyitra megyében. Mindkét felesége népi német volt: Weber Rozina, Margaréta (apja Weber Gottfried Antal tűkészítő mester, anyja Stentzei Judit) Késmárkról és Neumann Mária (apja Neumann Pál, aranyműves) Vágújhelyről. Szlovák nyelven 9 könyvet írt vallási és iskolai szükségletek kielégítésére. Schulek Jánosnak 17 gyermekéből a 8 leányon kívül 7 fiú nőtt fel, három az első anyától és négy a másodiktól.

I1. Schulek Imre. (*Mossóc[41], 1804. szeptember 3.-†Budapest,

1872. augusztus 5.) Q Schöpf Amália Terézia. (*Kőszeg, 1809. november 13.-Budapest, 1887. január 3.[42]) Nagyszombat, 1832. január 27. Schulek Imre előbb tanító volt Zsidófaluban, majd rektora a nagyszombati és selmecbányai evangélikus iskolának. Kiváló pedagógus volt, négy nyelven (németül, magyarul, szlo-vákul és latinul) tanított, családjában leginkább németül beszélt, de magyar szívvel gondolkodott és cselekedett.

[Schöpf Amália Terézia szülei Schöpf Sámuel. (*Kőszeg, 1779.-†Sopron, 1849. december 16.) és Zapf Zsuzsanna. (*Sopron, 1785.-†Sopron, 1857. december 30.) Mézeskalácsos volt Kőszegen és Sopronban.]

J1. Schulek Sándor. (*Nagyszombat, 1837. július 27.-†Vác,

1910. augusztus 7.[43]) 1. Q Kuzma Amália. (*Bát[44], Hont megye, 1843. június 9.-†Budapest, 1871. augusztus 8.[45]) Bát, 1860. 2. Q Günther Teréz. (*Miláno, 1842. június 9.-†Budapest, 1907. január 5.) 1876. Schulek Sándor sokoldalú tehetséges ifjú volt, aki a szabadságharc leverése után a Bach-korszakban egy óvatlan megjegyzést tett a Ferenc József császárra 1853 február 18-án elkövetett merényletről, egy iskolatársa beárulta, mire kitiltották az ország összes középiskoláiból. Igy csak Pesten a kereskedői pálya maradt számára nyitva. Ez a hivatás azonban sehogy sem felelt meg sem tehetségének, sem hajlamainak, így az általa alapított kereskedelmi vállalat csődbe jutott. Feleségének, Kuzma Amáliának 1869-ben varrodát kellett nyitnia, hogy hozzájáruljon a 3 kisgyermekes család eltartásához. [Kuzma Amália szülei Kuzma Sámuel (*Bagyan[46], 1807. április 13.-†Bát, 1858. február 27.) és Kuzma Cecília. (*Radvány, 1814. március 6.-†Bát, 1862.) Lelkész volt Báton 1831-től, 1852-1858 főesperes. Fia volt Kuzma Adolf (*Báth, 1839. december 12.-† Pelsöcz, 1904. május 30.) Pelsöcz lelkésze volt 38 éven át.]

K1. Schulek Amália. (*Pest, 1865. október 19.-†Pest, 1890.

május 18[47].) Q Schulek Gusztáv. (*Orsova, 1850. október 2.-†Budapest, 1915. március 20.) Pest, 1887. január 17. Hajóskapitány.

L1. Schulek Irma.

L2. Schulek György.

K2. Sulyok Imre. (*Pest, 1867. február 9.-†Vác, 1918.

augusztus 3.) Q Jagny Janka. (*Genf, 1861. augusztus 15.-†Orosháza, 1944. december 3.) 1893. június 20. MÁV főintéző, majd a Kereskedelmi Minisztérium közlekedésügyi osztályán dolgozott. 1888-ban Sulyokra változtatta a nevét. 4 gyermekük született, 2 gyermek maradt életben.

       L1. Sulyok Zoltán I. (*Vác, 1897. augusztus 21.-

†Debrecen, 1958. január 12.) Q Hencsey Márta. (*Vác, 1900. január 24.-) Budapest, 1920. szeptember 7. Orosházi mezőgazdasági középiskolai tanár és igazgató.

              M1. Sulyok Zoltán II. (*Budapest, 1935. december

15.-) Q Rosta Mariann Ágnes. (*Nagyrada[48], 1935. december 3.) Agrármérnök.

N1. Sulyok Zoltán III. Ferenc. (*Debrecen,

1967. január 8.-) Ikrek.

N2. Sulyok Balázs László. (*Debrecen, 1965. január 8.) Ikrek.

L2. Schulek Helén. (*Vác, 1899. március 15.-

†Valencay, Franciország, 1943.) Q Blattner Géza (*1893.-†1967.), aki festőművész volt, de első sorban, mint bábjátékos művész „Arc-an-ciel” kísérleti bábszínházával Párisban szerzett magának nagy hírnevet, 1930-ban bábszínháza volt Párizsban.

K3. Schulek Vilma. (*Pest, 1868. október 16.-†Nagykanizsa,

1959. december 10.) Tóth Béla. (*Rimaszombat, 1870. március 29.-†Rimaszombat, 1939. február 16.) Budapest, 1900. augusztus 14. Tóth Béla műépítész. [Tóth Béla szülei Tóth József (*Gáva[49], 1834. március 3.-†Rimaszombat, 1892. szeptember 6.) Q Káposztás Emília. (*Rimaszombat, 1840. december 10.-†Rimaszombat, 1931. július 12.) Rimaszombat, 1860. február 21. Tóth József apja Tóth Gábor (Nagybári[50], 1806. október 12.-†Gáva, 1865. május 16.), akinek szülei Tóth József. (*Sárospatak, 1773. április 5.-) Q Szaplonczay Julianna. 1802.]

L1. Tóth Zoltán.

L2. Tóth László.

L3. Tóth Sándor. (*Rimaszombat, 1904. április 7.-

†Zalaegerszeg, 1980. október 2.) Q Csákány Etelka. 1935. Wikipédia. „Pápai középiskolai rajztanár, festőművész, bábművész. Művészi stílusa leginkább a kubizmus jegyeit mutatja. 1922 és 1928 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, majd három évet külföldön, Londonban, Párizsban, Berlinben töltött, portrérajzolásból tartotta fenn magát. Párizsi tanulmányútján ismerkedett meg Blattner Gézával, hatására kezdett érdeklődni a bábművészet iránt, Blattner avantgárd színházának, az Arc-en-Cielnek is tagja lett. 1932-ben hazatért és a Pápai Református Gimnázium művészettanára lett, ő alakíttatta ki két tanterem egybenyitásával a gimnázium tágas és világos rajztermét (a tanterem ma az ő nevét viseli). Ezenfelül angol, német és francia nyelvet is tanított. A református gimnázium államosítása után, 1952-ben az utódintézményben, a Petőfi Sándor Gimnáziumban folytatta munkáját, itt dolgozott 1967-es nyugdíjba vonulásáig, illetve a Türr István Gimnáziumban is tanított. Tevékenysége nagy hatással volt Pápa művészeti életére. A második világháború után képzőművészeti szabadiskolát nyitott, majd 1949-ben létrehozta és évtizedeken keresztül vezette a Képzőművész Kört, ami a Jókai Művelődési Központ keretei között ma is működik. Művei láthatók a Magyar Nemzeti Galériában.”

Pápai pedagógus lexikon.[51] Tóth Sándor. Művei megtalálhatók a Budapesti Nemzeti Galériában és a pápai A. Tóth Sándor Galériában, valamint magán- gyűjtőknél. Legismertebb képei: Rimaszombat (1926); Tanya (1927); Paraszt-madonna (1932); Metrón (1929).

Irodalom:

Csoóri Sándor: Nappali hold. (Bp., 1990).

Heitler László: A. Tóth Sándorról = Életünk 1989/2 és Művészet 1982/1. Koll. ért. 1922/32. Koll. tört. 400.

Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski Kiadó. 2000. 500.

Művészeti Lexikon 1968. IV. 570.

Salamon Nándor: Avantgarde festő a kisvárosban. Új Forrás 1980/2.

Szíj Béla: A. Tóth Sándor kiállítása Pápán= Művészet 1962. III/2. Türr évk. 1988. 154.

Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski kiadása. 2000. 500.

L4. Tóth Bella. Q Werner Gyula dr.

L5. Tóth Vilmos.

 J2. Schulek Vilma. (*Nagyszombat, 1842. január 30.-†Buda-

      pest, 1927. január 20.)

J3. Schulek Amália. (*Nagyszombat, 1845. augusztus 2.-

†Budapest, 1929. március 30.) Q Hankisz Jenő. Selmecbánya, 1867. június 17. Hankisz Jenő szabómester.

I2. Schulek János Mihály. (*Przno[52], 1806. július 25.-† Pozsarevác

[53], 1868. október 25.) Császári, királyi katonaorvos. Q Bozic Fanny. A bécsi József-Katonaorvosi Akadémián tanult, császári és királyi katonai szolgálatban lépett és élete végéig a horvát határőrvidéken élt fekete-sárga császárhűségben.

I3. Schulek Gottfried I. Antal. (*Przno, 1810. március 29.-† Bród[54],

1865. július 6.) Q Bogic (Bogdanovich) Vilma. Császári, királyi katonaorvos. Mihály János testvéréhez hasonlóan a bécsi József-Katonaorvosi Akadémián tanult, császári és királyi katonai szolgálatban lépett és élete végéig a horvát határőr- vidéken élt fekete-sárga császárhűségben.

J1. Schulek Gottfried II. Bogumir. (*1840.-) Kereskedő.

I4. Schulek Károly, Bogusláv. (*1816. április 20.-†Zágráb, 1895.

november 30.) Zágrábi publicista. Schulek Károly Bogusláv az előbbiek legidősebb féltestvére, Pozsonyban tanult teológiát és a Szlovák Diákegyesülethez csatlakozott. Azután beteg apját helyettesítette és annak halála után 1838-ban katonaorvos bátyjához a szlavonai Bródba került, hol megtanulta a horvát nyelvet. Nem-sokára Zágrábba költözött, ahol híres horvát közíró és Kossuth ellenlábasa lett, magát Boguslav Šuleknek nevezve. „Šulek Bogusláv különös érdemet szerzett Turgenjev regényeinek mesteri fordításaival, Šulek pedig népszerű könyveivel, minők „A horvát alkotmány”[55], „Jogaink” és „Népszerű vegytan”. Szerkesztett politikai lapokat és szakfolyóiratokat, és írt egy német-horvát szótárt, a mely ma is egyike a legjobbaknak. Noha roppant termékeny és sokoldalú volt, mégis minden műve derék és jó munka.”[56]  Testvérei Lajos a teológus és Frigyes Vilmos az aranyműves, mint Pozsonyban nevelt szlovák nacionalisták olyan ellenzői voltak az 1848/49-es magyar szabadságharcnak, hogy Lajost a magyarok bebörtönözték, Frigyes Vilmost pedig Galgócon[57] felakasztották.

I5. Schulek Lajos. (*Szobotist, 1822. szeptember 11.-†Komárom,

1849. [58]) Pozsonyban nevelkedett teológus. Pozsonyban és Hlubokán káplán. Aktív szlovák nacionalistaként az 1848/49-es magyar szabadságharc ellenzője, ezért 1848-ban a magyarok bebörtönözték, majd felakasztották

I6. Schulek Frigyes Vilmos. (*Szobotist, 1825. március 29.-

†Galgóc, 1848. október 20.[59]) Pozsonyban nevelkedett, aranyműves. Aktív szlovák nacionalistaként az 1848/49-es magyar szabadságharc ellenzője, ezért 1848-ban a magyarok Galgócon[60] felakasztották.

I7. Schulek[61] Ede I. Mátyás. (*Szobotist, 1827. május 25.-

†Prága, 1894. május 16.) Q Fischer Irma, hegyeshalmi. 1859. Schulek Ede I. Mátyás, aki már tízéves korában árvaságra jutott, legidősebb féltestvérének, Imrének a gyermekeivel nevelkedett fel. Mint honvédhuszár a Vilmos burkus huszárezredben végigküzdötte a szabadságharcot. Világos után az osztrák hadseregbe kényszerítették és hétéves felsőolaszországi szolgálat után, mint alhadnagy szerelt le. Felháborodva három édesbátyja pánszláv beállítottságán 1861-ben nevét Sulyokra magyarosította meg. A nyugat Felvidékről a magyar Alföldre Orosházára költözött, ahol gazdálkodott és takarékpénztárt vezetett. Ő lett az első Sulyok ágnak az őse.

     J1. Sulyok Ede II. (*Orosháza, 1863. július 29.-†Orosháza,

1925. október 29.) Q Rácskay Matild szentmihályúri. (*Torna[62], 1871.-) Orosházi takarékpénztár igazgató. [Rácskay Matild szülei Rácskay Sándor Q Kajtor Ilona.]

            K1. Sulyok Endre. (*Orosháza, 1896. június 25) Q Ulrsich

Irma. Győr, 1926. Budapesten miniszteri osztálytanácsos volt.

            K2. Sulyok Dénes dr. (*Orosháza, 1899. november 18.-)

1. Q Hausner Sarolta. 1926. 2. Q Kirisits Mária. 1937. 3. Q Prónay Lili. (-†1976.) Székesfehérváron korházi főorvos volt.

H2. Schulek Sámuel. (*Nagyfalu, 1777. április 22.-) 1802. kántor

Liptószentmiklóson. Verbóci, annafalvi[63], szklabinyai[64] rektor és kántor.

G4. Schulek János I. (*Nagyfalu, 1747. július 31.-†Nagyfalu, 1747. augusz-

       tus 13.)

                                        G5. Schulek Mátyás. (*Nagyfalu, 1748. július 28.-†Tiszolc[65], Kishont

megye, 1815. június 27.) Q Zmeskall Júlianna, deményfalvi, domanoveczi és lestinei nemes[66]. (*Szrnyace[67], Árva megye, 1758. május 22.-†Tiszolc, 1813. november 24.) Lestin, 1776. február 29. Komlósi[68], (1772-1776) hybbei, (1776-1778) nagypalugyai[69] (1778-1791) és végül 1791-től tiszolci (Tiszolc, latinul Taxovia) lelkész. [Zmeskall Júlianna szülei Zmeskall Vince (*1721.-†1773.) Q Stephadines N.]

Memoria viri plurimum reverendi Matthiae Schulek. 1815. Neosolii, typis Joannis Stephani. Schulek Mátyás emlékezete. Schulek Mátyás felesége Zmeskall Júlianna és gyermekeik: Julianna, férje Kmety Pál, Eszter, férje Biszkup Tamás, Eleonóra, férje Albini Sámuel, Rozália, férje Reuss Sámuel, Judit, 1815-ben még hajadon volt. 47.

H1. Schulek Julianna I. (*Hybbe, 1777. április 24.-†Hybbe, 1777. k.)

H2. Schulek Julianna II. (*Nagypalugya, 1778. április 6.-) Q Kmety

        Pál. Pokorágy[70], 1798. július 10.

H3. Schulek Eszter. (*Nagypalugya, 1781. augusztus 12.-†1809. január

       23.)

       Q Biszkup Tamás. 1802. Biszkup Tamás lelkész.

H4. Schulek Eleonóra. (*Nagypalugya, 1783. június 2.-) Q Albini

       Sámuel. 1803. november 8.

H5. Schulek Rozália I. (*Nagypalugya, 1785. szeptember 6.-†1790.

       előtt.)

H6. Schulek M. Gáspár. (*Nagypalugya, 1788. január 6.[71]-†Pozsony,

1827. június 20.[72]) Q Klauser Karolina. (*Eperjes[73], 1794. március 2.-†Nyíregyháza, 1849. január 19.) Eperjes, 1813. december 14. 1823-ban elváltak, Klauser Karolina második férje Posonyi János nyíregyházi főorvos volt. Tanítómester, bölcsészdoktor. Iskoláit Tiszolcon és Osgyánban kezdte, majd Késmárkon és Lőcsén folytatta. A felsőbb osztályokat Eperjesen kezdte (1805-1809), majd egy szemesztert Debrecenben, 1810 szeptemberétől kettőt Tübingenben, 1811 októberétől egyet Bécsben[74], 1812 áprilisától kettőt Wittenbergben töltött. 1812. szeptember 14-én a teológia magisztere és a filozófia doktora címeket megszerezve tiszolci lelkésznek 1813. augusztus 5-én szentelték fel Eperjesen. Tiszolcon az apja mellé segédlelkészként szolgált. Apja halála után 1815-től 1820. április 3-ig tiszolci, majd 1820. április 20-tól Schulek János[75] betegsége miatt nyíregyházi lelkész, 1824-től pozsonyi teológiai tanár. Schulek Gáspár miután elvált három fiát is Pozsonyba vitte. Fiatalon 39 éves korában 1827-ben elhunyt, csak 3 évig volt a teológiai tanszék vezetője. [Klauser Karolina szülei Klauser Károly vaskereskedő Eperjesen Q Kern Eszter.]

Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. Schulek M. Gáspár.

Munkája: Von dem Zusammenhange unserer öffentlichen Gottesverehrungen mit den grössten Gütern der Menschheit. Eine Kanzelrede zur Einweihung der evang. Kirche zu Miskolcz... gehalten am 15. Oct. 1820. Miskolcz.

Bereznai Tamás: Kiegészítések Schulek M. Gáspár (1788-1827) életrajzához. Szerzői kiadás. Budapest. 2019. 83. Az igen alapos könyvből néhány megállapítást közlök. Schulek M. Gáspár sajátkezű önéletrajza megtalálható a Tiszai Evangélikus Egyházkerület Ordinációs Könyvében (1741-1836) 313-314. oldalain. Leopold Sokrates Riecke volt barátjának visszaemlékezése alapján: anyanyelve a szlovák volt, latint és a német nyelveket az iskolában tanulta meg. Erősen dohányzott, pipázott, jól zongorázott. Vékony magas férfi volt, a himlő erős nyomokat hagyott arcán. A Hallei-Wittenbergi Magyar Könyvtár első, könyvtári szempontból is szinte tökéletes, ma is jól használható katalógusát csinálta meg a napóleoni háborúk idején l813 tavaszán, a munkával 1813. május 29-én készült el.

I1. Schulek Ágoston. (*Tiszolc, 1814. október 8.-†Pest, 1869.

április 20.[76]) 1. Q Zsigmondy Auguszta. (*Pozsony, 1819. július 25.-†Pozsony, 1844. március 19.) Pozsony, 1840. július 25. 2. Q Schindler Mária. (*Prága, 1829. augusztus 2.-†Budapest, 1915. december 23.) Baktalórántháza[77], 1845. október 12. Apja halála (1827) után Rose Liedemann nevelte fel. Kereskedő, akadémiai tanár, tíz nyelven beszélt. 1848 előtt a Kossuth Lajos által megalapított „Gyáralapító társaság”[78] pénztárosa és titkára, majd az újlaki[79] szövőgyár igazgatója. 1848. március 23-án amikor Kossuth Lajost Batthyány Lajos miniszterelnök pénzügy- miniszterré nevezte ki, Schulek Ágoston lett Kossuth Lajos gazdasági tanácsadója. A forradalom leverése után Orsovára[80] menekült, egy csónak várta, hogyha szükséges, akkor tudjon Törökországba menekülni. Rövid Pesti munka után 1855-ben Debrecenbe távozott, a kereskedelmi kamarában volt titkár, továbbá a református kollégiumban tanított francia, angol és olasz nyelveket. 1860-ban az akkor felállított budapesti kereskedelmi akadémiához hívták meg tanárnak. Szabó József igazgató azért ajánlotta Schulek Ágostont tanárnak, mert úgy a magyar, mint a német nyelvben egyaránt jártas volt. A kereskedelmi tudományokat (általános kereskedelem ismerete, kereskedelmi és váltójog) adta elő. 1866 januárjában megbetegedése miatt a tanítást abbahagyta. Az első két gyermeke az első, a többi három gyermeke a második feleségétől született.

J1. Schulek Frigyes dr. (*Pest, 1841. november 19.-†Balaton-

lelle, Visegrád, Köztemető, I/B-1-30. 1919. szeptember 5.[81]) Q Riecke Johanna. (*Stuttgárt, 1850. február 8.-†Budapest, 1944. március 25.[82]) Stuttgart, 1872. április 2. Műépítész, műegyetemi nyilvános rendes tanár. A gyermek Schulek Frigyes Orsován az újgörög iskolába járt, ahol elemi tanulmányait oláh, görög és francia nyelven kezdte. 1851-ben és 1852-ben Lőcsén tanult német nyelven. Apja a kereskedelmi kamara titkáraként Debrecenbe került, így a gimnázium öt osztályát itt végezte el Frigyes. Itt szerette meg a reál tantárgyakat. Szenvedélyesen vonzódott a rajzművészethez Életrajza a Wikipédia alapján: „Schulek Frigyes diákéveinek jó részét Debrecenben töltötte, majd 1857-től a pesti főreáliskolában fejezte be tanulmányait. Fiatal korától fogva tudatosan készült az építészeti pályára. Az iskolai szünidőkben kőműves-segédként helyezkedett el, hogy kitanulja mesterségének kézi művességét. Kőműves- gyakorlati felkészültségéről bizonyítványt is kapott 1861-ben, a budai Polytechnikumban. Akadémiai tanulmányait Bécsben Eduard van der Nüllnél, majd Friedrich von Schmidtnek, a bécsi neogótikus városháza építőjének mesteriskolájában végezte, egyebek közt barátjával Steindl Imrével, az Országház későbbi tervezőjével egyetemben. Schmidt professzor ültette el benne a középkori építő- művészet ismeretét és szeretetét. 1866-ban tanulmányútra indult. Párizsban, majd Itália-szerte, később ismét Bécsben tanulmányozta az építőművészet remekeit…. 1871-ben a Mintarajziskola tanára, majd a későbbi Képzőművészeti Főiskola, ún. Ékítményes és Építészeti tanszék rajztanára lett. Ott, ahol Kelety Gusztáv, Székely Bertalan és Lotz Károly festőművészek, valamint Izsó Miklós szobrász- művész tanártársaként oktathatta a művésznövendékeket. 1872-ben Henszlmann Imrének, a magyar művészettörténet nagy úttörőjének vezetése alatt létrejött Műemlékek Országos Bizottságának alapító tagja, építésze lett. E minőségében vált ő az ország első restaurátorává. Az ő tervei nyomán állították helyre egyebek mellett a visegrádi Salamon-tornyot, amelynek tervrajzait Bécsben is kiállították, és a nemzetközi zsűri művészeti érmével tüntettek ki. Számos vidéki templom helyreállítási terveit, vizsgálatát készítette el. Restaurálta a Vajdahunyadi lovagvárat, a csütörtökhelyi[83] kápolnát és sok más régi középületet. Restauráló tevékenységének egyik legkimagaslóbb alkotása, az 1893-ban befejeződő, budavári Mátyás-templom helyreállítási munkálatai voltak. Ehhez kapcsolódott a Halászbástya tervezése és megalkotása. Eredeti stílusához közelítve megújította a Lőcsei városházát. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1917-ben rendes tagjává választották. Steindl Imre halála után nevezték ki a Műegyetem professzorának. 1903 és 1911 között a középkori építészet tanára volt a budapesti Műegyetemen. 1913-ban nyugdíjazták, de kinevezett utód híján továbbra is tanított a Műegyetemen. Stílusa a historizmus volt, bizonyos eklektikus elemekkel. Testi- szellemi frissességét élete végéig megőrizte. Az utolsó éveinek javát Balatonlellén töltötte.” 5 gyermekük fiatalon meghalt: 1. Elza (*1875.-†1878.), 2. György (*1879.-†1883.), 3. Dóra (*1880.-†1883.), 4. Klára. (*1884.-†1891.), 5. Vanda (*1891.-†1894.) Schulek Dóráról készült fénykép 1882-ben. Dóra hibás végtagokkal született. Donga láb, hasonló kezek, ferde tartás. 6 hetes korában Stuttgartba vitték, ahol Dr. Róth kezelte. A kezelés nem járt eredménnyel, Dóra diftériában halt meg. 1883. január 15-én temették el Pragfriedhof-ban.

Építészeti alkotásai:

Számos középkori építészeti emlék helyreállítása fűződik nevéhez:

a Budavári Nagyboldogasszony templom (Mátyás-templom) neogótikus átépítése (1873 – 1896)

a jáki templom,

a csütörtökhelyi kápolna,

a kisszebeni templom,

a lőcsei városháza,

az eperjesi Szent Miklós-kegytemplom tornyának átépítése

Tervei szerint épült:

a szegedi "Kakasos" református templom északnémet gótikus stílusban (1884);

a csabdi öreg kúria (1894);

a budapesti Halászbástya (neoromán, felavatva: 1903),

a budapesti János-hegyi Erzsébet-kilátó (1910).

Irodalom:

Schulek Frigyes. Wikipédia.

Éber László: Schulek Frigyes: Vasárnapi Újság, 1911. 58. évfolyam. 47. szám. 940-942.

Schulek Frigyes emlékünnepe. A Magyar Mérnök és Építész Egylet különkiadása, Bp., 1921. LV. kötet. 25. szám. 181-182. 213-215. 225-226.

1922. Forster Gyula: Schulek Frigyes t. tag emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. (Felolvasta a M. T. Akadémiának 1922. március 20-án tartott összes ülésén.) Budapest. Kiadja az MTA. XIX. kötet, 6. szám. 1925. 1-41.

Farbakyné Deklava Lilla. Schulek Frigyes. Sorozat: Az Építészet Mesterei. Holnap Kiadó KFT. 2017. 224.

Magyar Szemle 2019.novemeberi-decemberi száma: A címlapon a budavári Schulek Frigyes által tervezett Szent István emlékmű talapzatán található Templomalapítás Stróbl Alajos féle domborműve látható. A füzet 112. oldalán olvasható Ludmann Mihály Schulek Frigyes, az emlékek újjá álmodója c. írása.

Schulek Frigyes halálának 100 éves évfordulója kapcsán Bécsben, a Collegium Hungaricumban Schulek-kiállítás nyílt 2019-ben "A Monarchia építésze" címmel.

Schulek Frigyesről szakközépiskolát neveztek el. 1995.-ben a korábbi Vági István szakközépiskola neve megváltozott, az iskola neve Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola lett. 2015-től az iskola a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskolájaként működik, 2016-ban pedig szakgimnázium lett.

Egy fia és négy lánya érte meg a felnőttkort, 4 leánya és egy fia gyermekkorukban meghaltak.

[Riecke Johanna szülei Riecke Emil (*1810.-†1888.) Q Walcher Hermine (*1821.-†1911.) Riecke Emil lelkész, a stuttgarti királyi árvaház igazgatója, udvari tanácsos.]

K1. Schulek János. (*Pest, 1872. december 26.-†Budapest,

Visegrád Köztemető, I/B-1-31, 1948. június 7.) 1. Q Gerok Lujza. (*Göppingen, 1877. december 22.-†Budapest, 1908. július 25.[84]) Stuttgart, 1902. április 1. 2. Q özvegy Salacz Oszkárné[85], született Székács Melinda. (*Orosháza, 1869. január 23.-Budapest, 1933. február 9.[86]) Budapest, 1909. április 3. Műépítész, a Fővárosi Iparrajziskola tanára. Bérházakat, templomokat (pl. a kelenföldi evangélikus templomot és parókiát), iskolákat tervezett. Apja segítője a visegrádi Salamon torony helyreállításában. Megtalálja a visegrádi királyi palota romjait és megkezdi az ásatást. Sírja a visegrádi temetőben, később ide kerülnek apja, fia, menye és 2 unokája földi maradványai. – Gerok Lujza csellóművész Popper Dávid csellóművész, zeneakadémiai tanár mesterkurzusára jött Budapestre, ahol stuttgarti rokona, Riecke Johanna befogadta. Meghalt második szülésében.

Schulek János. Magyar Életrajzi Lexikon. 2. kötet. 602.

„Oklevelét a bp.-i műegyetemen nyerte 1894-ben. 1894-től tanársegéd. 1899-től 1902-ig a Halászbástya építésvezetője apja, Schulek Frigyes mellett. 1903-tól haláláig - rövid megszakításokkal - építészi magángyakorlatot folytatott. Kezdetben apja munkatársaként több műemlék helyreállítását vezette, majd a húszas években számos magán- és középületet (aszódi ev. gimnázium, sárospataki internátus, szadai ref. és kelenföldi ev. templom stb.) tervezett és épített. 1933-44 között a Mátyástemplom renoválását irányította. 1934-ben több méteres földhordalék alatt felfedezte Mátyás király visegrádi palotájának maradványait. Ez időtől haláláig munkásságának középpontjában e nagy jelentőségű lelet feltárása állott. 1947-48-ban a II. világháborúban megrongálódott Halászbástya helyreállítását is ő vezette. 1942-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója volt.

1941. m. Kassa és a bányavárosok műemlékei (História, 1928); Visegrád problémái és feladatai (Bp., 1936); A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.)”

Gerok Lujza nagyapja Gerok Karl I (*Vaihingen, 1815. január 30.-†Stuttgart, 1890. január 14.) stuttgarti prédikátor, költő. (Gerok Karl I. fia Gerok Karl II. Christopher orvos Stuttgartban, aki Gerok Lujza apja.)

Schulek János és második felesége özvegy Salacz Oszkárné, született Székács Melinda és a gyermek Schulek Tibor. 1910. k.

L1. Schulek Tibor. (*Budapest, 1904. február 3.-

†Budapest, 1989. május 14. Feleségével Visegrádon van eltemetve.) Q Majoross Edit. (*Budapest, 1908. október 9.-†Budapest, 1993. március 25.) Budapest, Kelenföldi Evangélikus templom, 1932. május 26. Magyar Életrajzi Lexikon. Arcanum. Schulek Tibor. „Evangélikus lelkész, esperes, irodalom- történész. 1913-tól a herrnhuti testvérek Nieskyben (Németo.) lévő pedagógiumában, 1918 tavaszától Rimaszombaton, majd Budapesten tanult; 1922-ben érettségizett. Teológiát Bp.-en (1922-24), Sopronban (1924-25) és Lipcsében (1925-26) hallgatott. Teológiai tanulmányaival párhuzamosan a bp.-i egy. bölcsészettudományi karán is tanult, s m.-német-angol szakos tanári alapvizsgát tett. 1928-ban Sopronban szerzett ev. lelkészi oklevelet. 1926-27-ben Nieskyben nevelőtanár, 1927-ben öt hónapos tanulmányutat tett Angliában és Walesben, 1927-1930 között a Magy. Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) titkára. 1938-ban Pécsett teológiai doktorrá avatták. 1930-1948 között hivatásos tábori lelkész, 1948-63-ban komáromi lelkipásztor, 1951-1953 között a Fejér-Komáromi Ev. Egyházmegye esperese. E tisztéről 1953. aug. 27-én lemondani kényszerült, 1963. jan. 1-jével pedig az egyházi bíróság kierőszakolt, hamis vádakra támaszkodó határozattal állásvesztésre ítélte. Az ítéletet csak 1988. dec.-ben nyilvánították semmisnek, és Schulek Tibort hivatalosan rehabilitálták. Lelkészi állásából való eltávolítása után az MTA Irodalomtudományi Intézete Humanizmus és Reformáció Kutatócsoport munka- társa. Főként a régi magyar irodalommal, az imádságok és énekek témakörével kapcsolatos cikkei, tanulmányai hazai és külföldi, egyházi és tudományos folyóiratokban jelentek meg. 1940-ben a Magy. Prot. Irodalmi Társ. választmányi tagja, 1934-től a Keresztyén Igazság c. folyóirat egyik szerk.-je volt…. – F. m. Bornemisza Péter 1535-1584 (Bp.-Győr-Sopron, 1939); Régi magyar imádságok (Győr, 1941); Tükördarabok a Schulek-család múltjából (Kassa, 1943); Régi Magyar Istenes Énekek (Sulyok Imrével, Győr, 1945); Cantate! Énekeljetek! … (szerk., Győr, 1950); A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek, Várad, 1566 (tanulmány, Bp., 1975); Megkésett emlékezés az erdélyi magyar evangélikus egyház száz év előtti megalakulásáról (Diakonia, 1989. 1. sz.); Magyar evangélikusok Romániában (Diakonia, 1989. 2. sz.) – Irod. Botta István: Dr. S. T. 1904-1989 (Keresztyén Igazság, 1989. 3. sz.); Herényi István: Az evangélikus egyház az egyháztörténet tükrében 1945-1990 (Velem, 1991).[87]”

You Tube. 29 éve halt meg Schulek Tibor. Schulek Tibor életére emlékezik.

ÁBTL iratok.

A Schulek Tiborról feleségéről és gyermekeiről, valamint a Schulek család tagjairól, 59 dossziéban vannak jelentések. Egy jellemző jelentés, amit „Szamosi László” fedőnevű ügynök, vagyis Dr. Ottlyk Ernő püspök adott le. Dosszié jelzete: M-32404/2 „Szamosi László” 1962. július 13. „Szamosi” jelenti „Káldy szerint Schulek Tibor olyan hangon beszélt, amilyet 1956 októbere óta nem hallott, amikor egy fóti lelkészkonferencián elnökölt, mint esperes, … a szünetben Schulek Tibor magától kikelve támadt Káldyra, Hogy mered te a lelkipásztor vezércikkedben a papokat támadni? Éles hangon kifogásolta, hogy Káldy az egyházi reakcióra tesz bíráló megjegyzéseket cikkeiben. A gyűlés után Káldy írásban felszólította Schuleket, hogy ne jelenjen meg ezután lelkészi munkaközösségi üléseken. Káldyval Vető püspök közölte Balatonszárszón, hogy az ÁEH szigorú lépésre szánta el magát, megvonja Schulek kongruáját[88], valószínűleg egyházilag is fel kell függeszteni és állásából meneszteni. Az ügy elintézése folyamatban van.” Schulek Tibor „a komáromi evangélikus lelkész a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye 1962. június 7-én Tatán tartott lelkészi munkaközösségi (LMK-) gyűlésen kritikusan szólalt fel az ún. kettős nevelés és a magyarországi, illetve romániai abortuszpolitika kérdésében. A magyarság szempontjából mindkét ország születésszabályozási gyakorlatát „nemzetgyilkosságnak” nevezte.” Schulek Tibor felszólalása „olyan heves intézkedéssorozatot váltott ki az egyházvezetés részéről, amely igen jól rávilágit a korabeli egyházpolitikai vonzatú problémák egyik jellegzetes–egyházon belüli–megoldási módjára. Káldy Zoltán püspök a lelkészgyűlés másnapján levélben kérte fel Schulek Tibort, hogy az év végéig ne vegyen részt a megyei LKM ülésein.”…Káldy Zoltán az egyházmegye esperesének Selmeczi Jánosnak küldött „Bizalmas” jelzésű levelében keményebben fogalmazott. „A legkevesebb az volna, hogy törvényszéki eljárást indíttatok ellene, és állásából felfüggesztem” Egy hónappal később Káldy püspök feljelentette Schulek Tibort az illetékes északi egyházkerületi püspöknél, Vető Lajosnál.[89] A lelkész ellen fegyelmi eljárás indult, amelyben 1962 júliusában Selmeczi János esperes dr. Schulek Tibort állásából felfüggesztette…. Az ügy 1963 január 23-án fejeződött be az egyetemes törvényszék, mint harmadfokú fellebbezési bíróság ítéletével, amely egyházfegyelmi vétség miatt az 59 éves, nyolcgyermekes lelkészt lelkészi hivatalából elmozdította és nyugdíjazta.”[90]

Dosszié típusa: 3.1.2. Dosszié jelzete    M-28771/2. Dosszié tárgya Mecseki. Jelentés Bp. 1965. december 16. Varga József rendőr őrnagy. 1965. december 16-án „Falus” fedőnevű K lakásban találkozót hajtottam végre Mecseki fedőnevű ügynökkel. Az ügynök Kambodzsából hazatérve több hónapon át gyengélkedett. Feladata dr. Schulek Tibor nyugdíjas lelkész ellenőrzése, kértük a legközelebbi találkozón tegyen erre javaslatot.

Dosszié típusa     3.1.2. Dosszié jelzete M-30624. Dosszié tárgya: Szántó Géza. 1963-1969. Adta Szántó kapta Ábrahám István rendőr százados. Szántó 1963 szeptember 26-án felkereste Komá-

romban Schulek Tibort Dr. Ferenczi Miklós (Ácsról jöttek kocsival) orvos társaságában, aki ismerte Schulek Tibort. A csengetésre leánya nyitott ajtót. Schulek Tibor éppen egy fiatalembert tanított. Értékelés Az ügynök feladata Schulek Tibor felkeresése, a kettőjük bizalmának elmélyítése és Schulek magatartásának jövőbeli ellenőrzése. Megjegyzés Schulek Tibor ügyével, mint VKF/2 alezredessel hírszerző gyanús magatartása végett 1960-tól foglalkozott a komáromi kirendeltség, tevékenységét megfelelő ügynökség hiányában nem sikerült megnyugtatóan felderíteni, illetve megismerni. Ügynökünk, mint lelkészek korábban ismerték egymást. (E szerint „Szántó Géza” ügynök ez időben Ácson volt lelkész.) Schulek Tibor majdnem ismeretlenként fogadta az ügynököt, arra hivatkozott, hogy éppen nyelvet tanít, de pénteki és szombati napokon bármikor szívesen látja Őt. Az ügynök feladata Schulek bizalmának elnyerése. Intézkedés. Figyelő dossziéján keresztül ellenőrzését folytatni kell. 1963. november 8. Schulek Tibort az ügynök nem találta otthon, mert Komáromban bélyegkiállításon vett részt. Feleségével 25 percet beszélgetett. Schulekné elmondta Budapestre készülnek költözni. Jelentés 1963. december 18. Az ügynök találkozott Schulek Tibor volt lelkésszel a lakásán. Megerősítették, hogy Budapestre költöznek, mélyebb beszélgetés nem alakult ki, mert Schulek elmenőben volt. (Érdekesség az ügynök nem telefonált, mindig váratlanul jelent meg Schulek Tiborék lakásán.) Megjegyzés Ábrahám István rendőr százados részéről Schulek igen óvatos, s úgy látszik bizalmatlan, így a további látogatását nem erőltetjük. B. M. Komárom megyei Rendőrfőkapitányság. III/III-1 Alosztály. Szolgálati jegy. Tatabánya, 1964. január 21. Csonka János rendőr hadnagy. Az ügynök elmondta volt Schulek Tibornál, a kölcsönzött könyvet visszaadta, de érdemi beszélgetést nem tudott folytatni.

M1. Schulek Vilma. (*Budapest, 1933. szeptember

4.-) Q Thurnay Béla II. (*Budapest, 1932. január 15.-) Kelenföld, 1956. május 6. Schulek Vilma okleveles könyvtáros. Thurnay Béla II. okleveles vegyész és szakmérnök. 2003-ban evangélikus lelkészvizsgát tett.

[Thurnay Béla II. szülei Thurnay (korábban Thurner) Béla I. vitéz. (*1897.-†1941.) Q Dicsőfi Kató. (*1902.-†1989.) Budapest, 1931. március 15.] Thurnay Béla I. vegyészmérnök, műegyetemi tanársegéd, műszaki főtisztviselő a Haditechnikai Intézetben Dicsőfi Kató festőművész volt, szülei Dicsőfi Kálmán mérnök, h. államtitkár. (*1865.-†1947.) Q Pohl Jolán. (*1879.-†1973.) Dicsőfi Kálmán szülei Dicsőfi (Roztomili) József (*1821.-†1888.) református lelkész. Q Borbély Karolina décsi (*1823.-†1910.) Thurnay Béla I. szülei Thurner Albert (*1868.-†1936.) Q Antal Cecilía (*1870.-†1965.) 1892.]

N1. Thurnay Bence. (*Budapest, 1957. novem-

ber 14.-) Q Horváth Eszter. (*Budapest, 1959. szeptember 10.-) Budapest, 1981. Thurnay Bence villamos mérnök, minőségbiztosítási szakértő, nemzetközi szolgálatban. Horváth Eszter gyógytornász.

O1. Thurnay Dorottya. (*1981. november

       6.)

O2. Thurnay Dániel. (*1984. július 5.-

       -†2003. május 7.)

O3. Thurnay Julianna. (*1991. április 12.-)

O4. Thurnay Zsófia. (*1994. június 20.-)

N2. Thurnay Balázs. (*Budapest, 1959. május

20.-) Q Sánta Eszter. (*Budapest, 1960. szeptember 3.-) Budapest, 1987. Thurnay Balázs ének-zeneszakos tanító Waldorf iskolában. Sánta Eszter iparművész, divattervező, a Képzőművészeti Gimnázium tanára.

O1. Thurnay Lőrinc. (*1989. december

        28.-)

O2. Thurnay Emma Róza. (*1992. június

       24.-)

O3. Thurnay Máté. (*1995. február 9.-)

N3. Thurnay Borbála. (*Budapest, 1962.

augusztus 31.-) Q Amtmann Martin. (*München, 1952. december 11.-) Budapest. 1990. Németországban élnek. Elváltak. Budapest, 1990. Elváltak. Thurnay Borbála idegenforgalmi diplomás, Németországban él és dolgozik.

O1. Amtmann Mira. (*Budapest, 1990.

       április 4.-)

O2. Amtmann Lili Alma. (*Budapest,

1991. december 23.-)

N4. Thurnay Barnabás. (*Budapest, 1969.

szeptember 23.-) 1. Q Sándor Zsuzsa. (*Budapest, 1967. január 16.-) Budapest, 1990. Elváltak. 2. Q Mijátovits Zorka

Krisztina. (*Budapest, 1959. december 30.-) Piliscsaba, 2010. Thurnay Barnabás villamos mérnök, építési és villamos berendezési menedzser. Mijátovits Zorka restaurátor, kiállítás tervező a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az első négy gyermek az első, az ötödik gyermek a második házasságból született.

O1. Thurnay Ábel. (*1991. január 10.-)

O2. Thurnay Viola. (*1992. június 17.-)

O3. Thurnay Laura. (*2005. szeptember

       13.-)

O4. Thurnay András. (*2007. december 5.-

       )

O5. Thurnay Frigyes. (*2010. október 3.-)

M2. Schulek Mátyás. (*Budapest, 1935. március

5.-†Budapest, 2018. október 5.) 1. Q Bede Erzsébet (Pöszi). (*Eszlár, 1935. június 5.-) Dunapataj, 1959. április 27. Elváltak 1980. 2. Q Harka Sarolta. (*Duna- szerdahely, 1944. január 9.-†Budapest, 1993. július 21.) Életrajza.[91] Elemi iskoláit Kassán és Nyíregyházán végezte, majd a Debreceni Református Kollégiumban és a Sárospataki Református Kollégiumban tanult. 1953-ban Komáromban érettségizett kitűnő eredménnyel. 1955-től a Debreceni Tudományegyetemen tanult. 1956-ban szinte akaratlanul sodródott bele a politikai eseményekbe. A debreceni egyetem forradalmi bizottsági elnökévé választották. 1957-ben öt év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben amnesztiával szabadult, ekkor kerülhetett sor elhalasztott esküvőjére is. Szabadulása után a Kelenföldi Evangélikus Egyházközségben, mint segédharangozó és segédegyházfi dolgozott, volt villanyszerelő segédmunkás, az Április 4. Gépgyárban kitanulta a hegesztést, géplakatos szakmunkás bizonyítványt szerzett. Megbecsült szakemberként távozott a nehéziparból az ELTE bölcsészkarára 1965-ben. Hiányzó vizsgáit letette, megszerezte magyar-történelem szakos tanári diplomáját, majd estin elvégezte az angol tanári szakot. 1965 szeptemberében kezdett tanítani a Hűvösvölgyi Nevelőotthonban, majd 21 éven át gyakorolta tanári hivatását a kőbányai I. László Gimnáziumban. Tanított esti tagozaton, felnőtt tanfolyamokon is. 1989 elején az újra induló Budapesti Evangélikus (Fasori) Gimnázium egyik alapító tanára lett. Schulek Mátyás 1992-es újraindításától 2005-ig vezette a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumot. A teológiai tanulmányainak befejeztével 1993-tól 20 éven át a Budapest-Kelenföldi evangélikus egyházközségben szolgált. 2014-ben az egyházától Ordass Lajos díjat kapott. Első feleségétől 2 lánya, a másodiktól egy fia született.

ÁBTL iratok[92].

Dosszié típusa: 3.1.9. Dosszié jelzete: V-143439. Dosszié tárgya: Schulek Mátyás. Született Buda- pest, 1935. március 5. Anyja neve Majoros Edit. Foglalkozása középiskolai tanár. Budapest, 1967. augusztus 23. Kiállította Péter Ferenc alezredes. III/2-C osztály. Az 1956-os „ellenforradalom” alatt, a „Forradalmi Bizottmány” „tízek” tanácsának tagja volt. 1958 szeptember 16-án Debreceni Bíróság a demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel btt. miatt 3 év börtönre és 3 év politikai jogvesztésre ítélte. 1970. évi 7. 10. § alapján mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Hajdu-Biharmegyei Főkapitányság Pol. Osztálya. Schulek Mátyás Lakik Debrecen Bajcsy Zsilinszky utca 12. Korábban lakott Mártirok útja 10. Egyetemi hallgató. Milyen célból kéri beszervezést, ellenőrzést. Hálózatban szerepel e ? Igen. ÁBTL-3.1.9-V-143439/12/ 14/ 16/18 Debrecen, 1957. április 19.

Závoczki elvtársnak! Schulek Mátyás levele Sipos Gyulának, Páris. A levelet a BM 1957. április 11-én bontotta fel a 10-es postán. Kedves Gyula Bátyám! …23-a Pesten ért, ahol a Mefesz (A Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) előkészítő bizottságban dolgoztunk egy demokratikus szervezeti szabályzaton és programon. 24-én reggel már itt voltam, 25-én már szerveztem a sztrájkot stb. Eléggé benne voltam a buliban, de ennek részletezése most nem célszerű. Itt, csak 23-án folyt komolyan vér, t.i. d.u. 6-kor eldördült a sortűz, utána tárgyalásokkal diplomáciai síkra szorítottunk, mivel hátrált és hátrált a régi vezetőség minden téren addig, míg november elejére a város teljes vezetése F. B. (Forradalmi Bizottság) kezében volt. Az ÁVH le volt fegyverezve, a legénység civilben várta, hogy elengedjük, a tisztek le voltak tartoztatva, az orosz helyőrséggel szent volt a béke stb. Így ért november 4-e. Ekkor egy izgalmas menekülés következett mentőautón, majd december végéig falun voltam. Megfordult a fejemben, hogy kimegyek, de mégse tettem, bár nem esett volna nehezemre. Az öcsém a Lonvainé Műegyetemre iratkozott át. Most éldegélünk, viszonylag csendben. Tanulgatunk, felvettem az angol szakot is, harmadiknak, majd levelezőn fejezem be. Kihelyezési kilátásaink még ismeretlenek. Várom leveledet, címem a régi. B. Zs. Szeretettel üdvözöllek M. Megjegyzés Feladó Schulek Mátyás, Debrecen Bajcsy Zsilinszky utca 12. mely feladó Debrecen Bajcsy Zsilinszky utca 12. ugyanazon írással más levelen volt található. A levél fehér levéllapon, kék tintával írva, sárga boríték. Rehány Pál, rendőr főhadnagy. Utána az eredeti levél fotója szerepel a jelentésben. Szolgálati jegy. Debrecen, 1957. április 24. Kérem osztályvezető elvtársat, hogy készítsen részletes környezettanulmányt, Schulek Mátyás egyetemi hallgatóról. Nevezett adataink szerint aktívan részt vett az ellenforradalom idején az egyetemisták megmozdulásaiban, s a „forradalmi bizottmány” munkájában, így operatív feldolgozás alá vonjuk. A környezettanulmány súllyal ellenforradalmi tevékenységére terjedjen ki. Zárvoczki Vince rendőr hadnagy. Engedélyezem Szabó Sándor r. őrnagy, politikai osztályvezető.

Környezettanulmány. Debrecen, 1957. június 21. Schulek Mátyás, nős egyetemi hallgató. Akiket kikérdeztek Farkas Gáborné (pk, htb) lakik Debrecen Bajcsy Zsilinszky utca 12. Elmondta, hogy Schulek Mátyás 1954 óta lakik itt, mint albérlő. Egyetemi tanulmányaival foglalkozik. Ezt megerősítette Nagy Imréné (pk, htb) szintén ott lakó személy is. A múltban és a felszabadulás után katonai szolgálatot nem teljesített. Az adatszolgáltatók pátállására és politikai tevékenységére vonatkozóan semmi érdemleges információt nem tudtak adni. Schulek Mátyás pártonkívüli, lakókörnyezetében politikai kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik. Magába zárkózott egyén. Az ellenforradalom alatt lakókörnyezetében semmi- féle ellenséges tevékenységet vagy kijelentést részéről az adatszolgáltatók nem tapasztaltak. Schulek Mátyás az ellen- forradalom ideje alatt nagyon keveset tartózkodott az albérletében, hogy mit csinált arról nem beszélt. Erkölcsi magatartására lakó- környezetében semmi kifogás nem merült fel. 1957. május 1-én megnősült. Felesége Derecskén tartózkodik. Egy időben fog végezni feleségével és azért nősült meg, hogy egy helyre nevezzék ki őket. Jelleme: Az adatszolgáltatók egybehangzó elmondásuk alapján Schulek Mátyás lakó- környezetében feltűnően zárkózott magatartást tanúsít. Ezt bizonyítja az is, hogy senkivel nem tart fenn szoros kapcsolatot, csak albérlő társával, aki ugyancsak egyetemi hallgató. Testi vagy szellemi fogyatékossági nincsenek. Értelmes és meggondolt beszédű egyén. Káros szenvedélyei az adatszolgáltatók előtt ismeretlenek, illetve nem tudnak róla. Szeszesitalt egyáltalán nem fogyaszt, nem dohányzik. Takarékoskodó egyén. Szabad idejében állandóan tanul. Időközönként azonban moziba szeret elmenni. Az ellenőrzött személy szüleire vonatkozóan az adatszolgáltatók csak azt tudták elmondani, hogy apja Komáromban evangélikus pap, anyja saját háztartásával foglalkozik. Jelenleg Komáromban laknak. Levelezéssel tartják fenn a kapcsolatot. Felesége Schulek Mátyásné, Bede Erzsébet, egyetemi hallgató, lakik Derecske. Az adatszolgáltatók Bede Erzsébetről semmi érdemleges felvilágosítást nem tudtak adni, mivel előttük teljesen ismeretlen. Azt azonban tudják, hogy az apja Dunapatajon református pap. Schulek Mátyás barátja Turnezey Pál, egyetemi hallgató, akinek az apja Hernádvécsén evangélikus pap. Egy szobában lakik Schulek Mátyással. Az adatszolgáltatók egybehangzó elmondásuk alapján Schulek Mátyásnak külföldön sem rokoni sem baráti kapcsolatai nincsenek, címére semmiféle külföldi levél nem érkezik. Schulek Mátyás ellenforradalmi tevékenységéről lakókörnyezetében egyáltalán nem tudnak.

Jelentés. Debrecen, 1957. július 1. Schulek Mátyás IV. éves hallgatót az egyetemi fegyelmi bizottság 2 félévre eltiltotta egyetemi tanulmányainak folytatásától. A hallgatóság körében csak az ellenforradalmi eseményekben az alább közölt szerepe ismeretes: Az országos diákkonferencia egyik eszmei vezetője volt Debrecenben. Az októberi események alatt a pesti eseményekről hírszerzéseket eszközölt. A DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) megszüntetését, illetve a MEFESZ életre hívását az egyetemeken javasolta. De nem vett részt a tízek bizottságában. Feladat annak megállapítása, hogy a pesti útjáról visszajövet miről számolt be, utána milyen tevékenységet fejtett ki, milyen volt a kapcsolata a forradalmi bizottmánnyal. Intézkedést nem igényel. Seres Sándor rendőr főhadnagy.

1956. M. Hajdu- Biharmegyei Rendőrkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának. Debrecen. Jelentem, hogy 1956. október 27-én az ellenforradalom időszakában Hajduböszörményben ott volt egy Schulek nevű magyar történelem szakos egy másik társával. A társa nevét megállapítani nem sikerült. A Forradalmi Bizottmány választása előtt Schulek a tanácsháza nagytermében tartott program- beszédet, ott a Szovjet csapatok ellen uszított, s mindenkit sztrájkra hívott fel. Hajduböszörmény, 1957. július 6. A városi kapitányság vezetője. Repinszki András.

Seres Sándor Feljegyzés. Debrecen, 1957. július 12. A korábban megállapított bűn- cselekményei alapján javasoljuk Schulek Mátyás közbiztonsági őrizetbevételét, amit három tanúvallomás támaszt alá.

Mészáros Gyula rendőrfőhadnagy jelentése. Debrecen 1957. július 25. Schulek Mátyásról ismerteti a korábban megfogalmazott vádakat, ami új információ, 1957. május 1-én nősült. Osztályidegen származású, az ellenforradalom idején fegyverrel is rendelkezett, öccse Schulek Gáspár nyugatra disszidált, jelenleg Belgiumban tartózkodik és vele levelezési kapcsolatot tart fenn. Levelez Sipos Gyula volt egyetemistával, aki jelenleg Párisban tartózkodik. Vele levélen keresztül gyalázkodó hangú dolgokat közöl a népi demokratikus rendszerrel kapcsolatban, melyben dicsekvőleg írja, hogy részt vett a sztrájkok szervezésével. A fentiek alapján javaslom nevezett előzetes letartoztatását. Engedélyezem Szabó Sándor rendőr őrnagy politikai osztályvezető. Mészáros Gyula főhadnagy, csoport vezető, Határozat a nyomozás elrendeléséről. A korábbi vádak megismétlése mellett, kiegészítő adat, hogy Schulek Mátyás az ellenforradalom idején a debreceni forradalmi bizottmány megbízásából gépkocsin járta Hajdú- Biharmegye községeit és szervezte „a forradalmi bizottmányokat”. Ezért izgatás miatt a nyomozást elrendeltem és az elrendelő határozatot a helyi ügyészségnek meg kell küldeni. Mészáros Gyula a letartoztatást el is rendelte, ami 1957. augusztus 25-ig tarthat.

Jegyzőkönyv Schulek Mátyás kihallgatásáról. Debrecen, 1957. augusztus 22-én. Kérdés mondja el életrajzát. Édesapám 1932 és 1948 között tábori lelkész volt, legutolsó rendfokozata alezredes volt. Szolgált Budapesten, 1941 és 1945 között Kassán, majd 1947-ig Debrecenben végül 1948 elejéig Pécsett volt, amikor megszüntették a tábori lelkészséget és el lett bocsájtva. 1948 júliusától apja Komáromban volt lelkész.  Hét testvére van. Vilma 24 éves Turnay Béláné, a fővárosi Szabó Ervin egyik fiókjában könyvtáros a Kálvária téren. Férje vegyész, úgy tudom a Gammában dolgozik. Gáspár 20 éves, műegyetemi hallgató, első éves, 1956 novemberében illegálisan nyugatra távozott. Jelenleg Belgiumban Lövenben tartózkodik, ott folytatja műegyetemi tanulmányait. Sarolta 18 éves szüleivel Komáromban él. Kata 16 éves. Ágoston 14 éves. János 10 éves. Edit 7 éves. Családunknak vagyona nincs. Sok német származású van a családban, akik Németországban élnek, szülei tartják velük a kapcsolatot. 1956-ban sógora Thurnai Kálmán nyugatra szökött, aki korábban Debrecenben volt egyetemi hallgató matematika-fizika szakon. Jelenleg Hamburgban folytatja egyetemi tanulmányait. Felesége apja Bede Gyula református lelkész. 1957. augusztus 23-án Schulek Mátyás a kihallgatása során beszámolt arról, amit a forradalom idején tett és amit a nyomozás kiderített. Az egyetemi forradalmi bizottmány munkájában csak november 4-ig vett részt, oda a bölcsészkar hallgatói delegálták. A kihallgatások szeptember 11-ig tartottak. Ekkor írták meg a határozatot, amiben Schulek Mátyás felelőségre vonását Horváth Boldizsár rendőrőrnagy jóváhagyta. A megyei börtönben 1957. április 25-án tanúként hallgatták ki Dede Lászlót, sz. 1932. június 2. vegyészt, egyetemi tanársegédet a Schulek Mátyás ügyben. Kihallgatták továbbá Kovács Gábort, sz. 1932. július 16. asztalost, Hajduböszörményben lakott, F. Tóth István egyetemi hallgatót sz. 1934. október 12. 1957. szeptember 11én kihallgatták Csikos Róza tanárt, sz. 1930. október 10. MSZMP alkalmazottat, Hajduböszörményi lakost, aki ezt mondta. Schulek Mátyás azt mondta: ”Uraim és hölgyeim! Végre elérkezett az a pillanat, amikor megszűnt a mezítlábas párttitkárok uralma, akik minket értelmes úriembereket eddig sanyargattak. Mi ki voltunk téve az ők szeszélyeinek, pedig még a nevüket se tudták becsületesen leírni. Ennek a mai nappal itt ebben a városban is örökre véget vetettünk.” Még több tanút meghallgattak, Schulek Mátyás a tanúvallomásokat elolvasta és azok többségét reálisnak tartotta, a tanúvallomások egy része véleménye szerint ellentmondásokat tartalmazott. 1957. szeptember 11-én a nyomozást Serföző Tibor rendőrfőhadnagy lezártnak nyilvánította. Másnap Schulek Mátyást személyi tárgyaival a Megyei Börtönbe kisérték át. 1958 február 20-ig a Megyei Börtönben volt. 1957. október 23-án Lakatos Ferenc vezette debreceni megyei bíróság 5 évi börtönre, mint főbüntetésre, 6 évi jogfosztásra és 300 ft. értékű ingóvagyon elkobzására, mint mellékbüntetésre ítélte. A vád szerint már apja miatt is a rendszer ellensége volt a vádlott. A vádlott csak részben ismerte el bűnösségét. A vád elsősorban Mihályi János, Zsom Lajos és Lévai Sándor tanú vallomásait használta fel. E vád szerint a vádlott mezítlábas párttitkárokról, a kommunisták uralmának lejártáról, a párt megszűnéséről beszélt a böszörményi gyűlésen. Végső István viszont azt vallotta, hogy a vádlott nem a párt ellen, hanem a Rákosi és Gerő klikk ellen harcoltak. A bíróság Zsom Lajos vallomását fogadta el. Több bejegyzés nincs, 7 nyomozó tekintett be az iratokba 1989-ig utána 2 és lezárták az ügyet 2002 május 28-án. Nem derült ki az, hogy Schulek Mátyás mikor szabadult a börtönből és mi lett a további sorsa. Az iratcsomag 115 oldalas.

Dosszié típusa          3.1.9. Dosszié jelzete: V-145957/a. B. M. Hajdú-Bihar megye 34-5380/59 Ellenforradalmi cselekmények miatt elítéltek. Schulek Mátyás, fotó is sz. 1935. március 5. Anyja Majoros Edit. apja Dr. Schulek Tibor, Budapest. Munkahelye Április 4. Gépgyár, Budapest, XI. Budafoki út 70. Géplakatos. Munkaviszonyának kezdete 1960 szeptember 2. Felesége Bede Erzsébet tanár. Született Esztár, 1935. június 10. Házasság Debrecen, 1957. március 9. Lakás Bp. XI. Bocskai 10. Beköltözés ideje 1959. november 2. Katonai szolgálat, igen, tizedes. Schulek Mátyás, sajátkezű aláírás.

Dosszié típusa: 3.1.2. Dosszié jelzete: M-41768. Dosszié tárgya: Philips. Titkos megbízott. Győr-Sopron Megyei RFK. 13. old. 1971. április 21. Adta Philips fn. informátor, felvette Kőhegyi Béla r. hadnagy. A 6-os karton alapján: „Philips” Varga Lajos, sz. Sopron 1952. június 15. Anyja Szücs Gizella Mária, betanított szerelő, zenész, Sopron, beszervezte Kőhegyi Béla r. hadnagy, 1970 november 11. TMB, gazdasági kompromitálló adat alapján beszervezték. Ifjúságvédelem. Dosszié szám H-56398. Győri alosztályon foglalkoztatták.

Jelentés Győr, 1974. december 24. Ügynök jelenti, volt Budapesten Schuleknél, aki elmondta, jól érzi magát Budapesten, munkahelyén az Egyetemi Nyomdában sikerült beilleszkednie. Nem ismerik múltját, ennek köszönheti, hogy alapszervi KISZ titkárnak is megválasztották. Koncz Zsigmond intézkedési javaslata a BRFK tegyen javaslatot a mostani jelentés alapján indokolt e továbbra is Schulek F2 dossziéjának megtartása.

Dosszié típusa: 3.1.2. Dosszié jelzete: M-36800. Dosszié tárgya: „Fenyő” 1973-1976. Az ügynök tanár, gimnáziumokról („Fenyőt” terhelő adattal szervezték be tanár volt segítségével több olyan középiskolai tanárt tartottak ellenőrzés alatt, akik a B. M. nyilvántartásban szerepeltek, így Schulek Mátyásnét. Összefoglaló jelentés Bp. 1976. június 9-én „Fenyő” fedőnevű ügynök munkájáról. 117. oldal.) jelentett, Schulek Mátyásné szerepel a névjegyzékben a 48 oldalon. Jelentés Bp. 1974. április 18. Adta „Fenyő”, vette Seres Imre rendőr őrnagy. Értékelés. Utasításra részt vett 1974. április 8-án a Gyógypedagógiai Főiskolán a Budapesti Felsőoktatási Intézmények Színjátszó

Fesztiváljának területi döntőjének megtekin- tésén. „Fenyő” jelentette Petőfi verseket szavaltak. Petőfit életében nem ismerték el, halála után meghamisítottak és jelenleg is meghamisítják. Az értékelésből A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Irodalmi Szinpadának előadását lehet értékelni, amely március 15 előtt alkalmas volt hangulatkeltésre. A műsort Kövesi és Schulek Mátyásné rendezte, akik a Főiskola tanárai. Schulek Mátyásné férje a László Gimnáziumban tanárként működik és mint nyilvántartásban szereplő személyt ellenőrzésünk alatt tartjuk.

N1. Schulek Ildikó. (*Budapest, 1960. február

29.-) Q Dósa Lajos. (*Várgede, 1962. április 17.-) Budapest, 1985. Schulek Ildikó Német-angol szakos középiskolai tanár. Dósa Lajos fizikuskutató Salgótarjánban a Síküveggyárban.

O1. Dósa Katalin. (*1987. március 11.-)

O2. Dósa Péter. (*1988. december 19.-)

O3. Dósa Márton. (*1990. augusztus 9.-)

N2. Schulek Erika. (*Budapest, 1964. március

26.-) Q Bódis Pál dr. (*Balassagyarmat, 1960. január 29.-) Budapest, 1985. Schulek Erika keramikus. Bódis Pál jogász, ügyvéd Balassagyarmaton saját ügyvédi irodát vezet. Schulek Erika jogász asszisztens.

O1. Bódis Péter. (*1989. február 23.-)

O2. Bódis Dániel. (*1998. február 19.-)

O3. Bódis András. (*1999. december 26.-)

N3. Schulek Tibor. (*Budapest, 1982. decem-

       ber 7.-) Vasúti mérnök.

M3. Schulek Gáspár. (*Budapest, 1937. október 1.-

) 1. Q Dumont Danielle. (*Páris, 1943. február 23.-) Montreal, 1965. december 11. 3 gyermekük született. Elváltak 1987. 2. Q Veleglavac Maya. (*1943. május 30.-) Vancouver, 1994. március 30. Schulek Gáspár villamos mérnök, mobil átjátszó állomásokat épített és gondozott fejlődő országokban. Amatőr orgonista.

N1. Schulek Patrik. (*Montreal, 1966. decem-

ber 17.-) Q De Hoog Robin. (*1972. szeptember 17.-)

N2. Schulek Katalin. (*Montreal, 1968. május

30.-) 1. Q Varnus Xavér. (*Budapest, 1964. április 29.-) 1988. Orgonaművész, elváltak 1990-ben. 2. Q Bechtel John. (*1963. november 11.) 1991. Elváltak 1999. 3. Q Schulek-Miller Douglas (*1947.április 22.) Vancouver, 2002. április 20.

O1. Bechtel Nicolas. (*Montreal, 1987. ok-

      tóber 8.-)

O2. Bechtel Maximilien. (*London, 1993.

       január 15.-)

O3. Bechtel Spencer. (*1995. március 7.-)

O4. Schulek-Miller Pascal. (*Ottawa,

2000. december 10.-)

O5. Schulek-Miller Adam. (*2003. aug-

       usztus 10.-)

N3. Schulek Réka. (*Vancouver, 1971. decem-

ber 31. Huneault Paul. (*1968. március 11.-) 2002. október 5. Vancouverben főnövér.

O1. Huneault Pierre. (*Vancouver, 2005.

       november 8.-)

O2. Huneault Alexander. (*Vancouver,

2007. augusztus 27.-)

M4. Schulek Sarolt. (*Budapest, 1939. július 28.-)

Q Lányi György dr. (*Budapest, 1936. július 8.-) Budapest, 1967. július 8. Mindketten mérnökök. Schulek Sarolt gépészmérnök, a MOM szerviz vezetője volt, Lányi György vegyészmérnök, a Chinoinban dolgozott.

N1. Lányi Katalin. (*Budapest, 1968. április 9.-

) 1. Q Winterling Holger. (*Stuttgart, 1955. augusztus 16.-) Budapest, 1989. február 4. Elváltak 1995. 2. Q Heise Thomas. (*1959. április 5.-) 1999. október 9. Lányi Katalin természetgyógyász.

N2. Lányi Tamás. (*Budapest, 1969. október

17.-) és Somogyi Orsolya. (*1973. június 14.-)

O1. Lányi Flóra. (*1992. január 31.-)

N3. Lányi András. (*Budapest, 1972. július

10.-) Q Ormos Anikó. (*1974. augusztus 8.-) Budapest, 2002. június 22.

O1. Lányi Péter. (*Budapest, 2008. április

       23.-)

O2. Lányi Gergő. (*Budapest, 2011. január

       18.-)

M5. Schulek Kata. (*Kassa, 1941. június 5.-) Q

Csorba István. (*Budapest, 1935. június 1.-) Budapest, 1967. június 17. Schulek Kata okleveles gyermekápolónő Szőnyben, majd a budapesti László- és Heim Pál korházakban. Csorba István énektanár, karnagy, komponista. Középiskolai tanári szolgálata mellett gyülekezeti kórusvezető és az Evangélikus Teológián oktató volt, kórus-gyűjteményeket adott ki.

N1. Csorba Péter. (*Budapest, 1968. május 11.-

) Q Bakó Krisztina. (*Budapest, 1967. március 21.-) Budapest, 1990. június 16. Csorba Péter okleveles elektroműszerész, a MOM-ban dolgozott, felesége külkereskedő.

O1. Csorba Dániel. (*Budapest, 1994. má-

       jus 6.-)

O2. Csorba Dorottya. (*Budapest, 1996.

       március 23.-)

O3. Csorba Bence. (*Budapest, 2000. feb-

       ruár 24.-)

N2. Csorba Gábor. (*Budapest, 1970. június 4.-

) Q Kertész Kinga. (*Budapest, 1971. november 18.-) Budapest, 1995. július 1.

O1. Csorba Hanna. (*Budapest, 1997. március 1.-)

O2. Csorba Vince. (*Budapest, 1999. au-

       gusztus 15.-)

O3. Csorba Lenke. (*Budapest, 2002. ok-

       tóber 22.-)

O4. Csorba Dénes. (*Budapest, 2007. ja-

       nuár 2.-)

O5. Csorba Ágnes. (*Budapest, 2014. már-

       cius 2.-)

N3. Perl[93] Gergely. (*Budapest, 1974. szeptem-

ber 22.-) Q Tonk Réka. (*1975. december 18.-) Budapest, 2003. május 24.

O1 Perl Emese. (* 2009. január 6.-)

O2. Perl Bálint. (*2011.március 1.-)

O3. Perl Dávid (*2012. augusztus 7.-)

N4. Perl János. (*Budapest, 1978. március 21.)

Q Hrivnák Andrea (*1979. november 7.-) Tótkomlós, 2006. április 29

O1. Perl Ádám. (*2006. október 14.-)

O2. Perl Eszter. (*2012. augusztus 7.-)

M6. Schulek Ágoston. (*Kassa, 1943. augusztus 6.-

†Budapest, 2011. október 2.) Q Szkalla Edit. (Budapest, 1947. március 2.-) Budapest, 1969. augusztus 11. Szkalla Edit üzemmérnök.

Schulek Ágoston. Wikipédia. „A József Attila Gimnázium után a Testnevelési Főiskola tanári és atléta szakedzői szakán végzett. Háromszoros magyar bajnok magyar rúdugró, edző, sporttisztviselő, egyetemi docens, korábban a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, haláláig annak tiszteletbeli elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja. 1963-ig a Bp. Vasas, 1963-tól 1967-ig a TFSE, 1967-től 1969-ig a Vasas SC sportolója volt. Országos csúcstartó rúdugró. Egyéni csúcsa 490 cm. Háromszor nyert magyar bajnokságot, hétszeres országos csúcstartó, tizenötszőrös válogatott. 1965-ben kilencedik volt az Universiadén. 1970-ben 9. helyezett volt a fedett pályás Európa-bajnokságon. Oktatói tevékenysége: 1970 és 1974 között a Vasas edzője. 1974 és 2002 között a TFSE edzője, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Atlétika Tanszékének docense, 1990 és 1994 között általános és tanulmányi rektorhelyettese volt. 1980 és 1984 között a kuvaiti atlétaválogatott ugróedzője, 1987 és 1989 között a magyar atlétikaválogatott szövetségi kapitánya volt. Mesteredző, többek között Szalma László kétszeres Európa-bajnok távolugró és Bagyula István világbajnoki ezüstérmes rúdugró edzője. 2000 és 2004 között a gödöllői Szent István Egyetem sportigazgatója, 2004 és 2007 között testnevelési tanszékvezetője, majd nyugdíjas oktatója. A TF Esték alapítója és szervezője 1993 óta. 2008. december 20. óta a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke, A Civil Összefogás Fórum alapító szóvivője. A Százak Tanácsának tagja, korábban annak elnöke.” Díjai, elismerései. Schulek Ágoston a következő elismerésekben részesült eddigi munkássága során:

1973: A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója

1991: Mesteredző

1998: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) a XVII. Atlétikai Európa-bajnokság előkészítésében és megrendezésében végzett kiemelkedő munkájáért

2002: A Magyar Atlétikáért Érdemrend aranyfokozata

2003: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség veterán jelvénye; hazai és nemzetközi kiemelkedő vezetési és szervezési munkájáért.

2006: A Vasas sportclub Örökös Tagja

2010: A Széchenyi Társaság díja; a magyarságot, a társadalmi megújulást szolgáló magatartásért.

2011: Haza Embere kitüntetés.

2011: Magyar Örökség díj a Nemzet szolgálatáért.

2012: Magyar Fair Play díj, életmű kategória.

N1. Schulek Csaba. (*Budapest, 1971. május

29.-) Q Horváth Tünde. (*1983. január 13.-) Balatonfüred, 2014. augusztus 29. A Testnevelési Egyetemet végezte el 1994-ben, a DUNA TV-nél 1992-től a Híradó műsorvezetője és bemondója, Ld. Wikipédia. Schulek Csaba. „1999–2004 között a Duna TV sportosztályának főszerkesztője volt, 2004–2011 között a Telesport főszerkesztője. 2011. júliustól 2012 szeptemberig az MTVA Sportjogkereskedelmi és nemzetközi projektvezetője. 2011 októberében az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) sportbizottságának alelnökévé választották. 2013 januárjától a Magyar Vitorlás Szövetség Vitorlázás című havilapjának főszerkesztője, 2014 januárjától a BMSK Zrt. Sportlétesítmény-fejlesztési igazgatója. 2016 januárjától 2018 júniusáig a Dentsu Aegis Network sportdivíziójának magyarországi vezetője. 2018 június 1-től a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezető igazgatója. 2019 júliusától ugyanitt a létesítményfejlesztésért és nemzetközi stratégiai sportkapcsolatokért felelős elnöki tanácsadó lett.”

N2. Schulek Rita. (*Budapest, 1973. május 8.-)

Q Somogyi László. (*1970. május 3.-) Budapest, 1998. szeptember 19. Somogyi László kutató vegyészmérnök. Schulek Rita nyelvtanár.

N3. Schulek Dávid. (*Budapest, 1976. május

18.-) Q Chajnóczky Ágnes. (*1983. június 12.-) Budapest, 2010. május 8. Schulek Dávid testnevelő tanár, röplabdaedző. Tagja a Magyar Röplabda Szövetség Utánpótlás bizottságának, valamint a Budapesti Röplabda Szövetség elnökségének.

M7. Schulek János. (Pécs, 1947. december 17.-) Q

Reischl Andrea. (*Budapest, 1949. október 8.-) Budapest, 1971. Építőmérnök, a FŐMTERV műszaki igazgatója. A fővárosi közlekedés fejlesztésének tervező munkáit vezette, így pl. az M4 metróvonal tervezését és az M3 metróvonal felújítását. Reischl Andrea tanár, hitoktató, szervező aktivista a budapesti Szentcsalád plébánia ifjúsági szolgálatában.

N1. Schulek Orsolya. (*Budapest, 1973. febr-

uár 10.-) Q Márkus Gábor. (*1973. március 11.-) Budapest, 1999. szeptember 25. Tanár.

N2. Schulek Emese. (*Budapest, 1974. április

2.-) Q Imre László. (*1977. május 19.-) Budapest, 2002. július 20. Matematika szakos középiskolai tanár.

N3. Schulek Ágota. (*Budapest, 1975. decem-

ber 27.-) Q Zimmer Márton. (*1977. április 19.-) Budapest, 1999. július 31.

N4. Schulek Gáspár. (*Budapest, 1989. már-

cius 18.-) Q Paholics Zsófia. (*1987. március 6.-) Budapest, 2018. augusztus 11.

N5. Schulek Iringó. (*Budapest, 1991. június

3.-) Q Lakatos Gergely. (*1985. április 25.-) Budapest, 2013. május 25.

M8. Schulek Edit. (*Szőny, 1950. június 17.-) Q

Fleisz István. (*Lónya,[94] 1952. június 8.) Budapest, 1976. december 29. Elváltak 1997. Schulek Edit elektroműszerész volt a MOM-ban, finommechanikai műszerész, tisztviselő volt a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda külügyi osztályán, férje szintén a MOM-ban dolgozott finomfém öntő volt.

N1. Fleisz Péter. (*Budapest, 1977. december

23.-) volt társa Serrano Laura (*1976. december 26.-) 3 gyermekük született Madridban.

N2. Fleisz Márton. (*Budapest, 1980. július

12.-) Q Gerencsér Ildikó. (*1973. augusztus 23.) 2011. november 19.

K2. Schulek Margit (Daisy). (*Budapest, 1874. március 31.-

†Budapest, Farkasréti temető, 1945. augusztus 29.) Q Posewitz Tivadar I. dr.[95] (*Szepesigló, 1850. december 2.-†Budapest, Farkasréti temető, 1917. június 12.[96]) Budapest, 1904. szeptember 20. Schulek Margit okleveles műkertész. Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. Wikipédia. Posewitz Tivadar: 1868-ban az iglói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte el, itt 1874-ben orvosi oklevelet szerzett. Ezután három évig geológiát tanult a freibergi bányászati akadémián. 1879-ben Holland Kelet-Indiába utazott, mint hollandi szolgálatban álló katonaorvos, ahol egészen 1884-ig minden szabadidejét később jelentőssé vált földtani geológiai kutatásokkal töltötte el Borneó szigetén. Erről a munkájáról számos közleményben beszámolt, valamint 1889-ben egy könyvet is kiadott a témáról Berlinben. Miután hazatért, a Magas-Tátra vidékét térképezte. Öt éves kelet-indiai tartózkodása után hazatért. 1887-ben csatlakozott a Magyar Királyi Földtani Intézethez, mint segédgeológus. 1897-ben osztálygeológussá, majd 1908-ban főgeológussá is kinevezték. Legjelentősebb munkájának a Petróleum és aszfalt Magyarországon című tanulmányát tartják. Fontos tudományos kutatása az iglói harmadkori medence és a Máramaros vidéki homokkőterület geológiai felvételezése. Emellett jelentős érdemeket ért el a Tátra magyar és lengyel oldalának kutatásával is, figyelemmel kísérte a turistaforgalmat, valamint statisztikai adatokat közölt a menedékházak és csúcsok látogatottságáról. Továbbá kutatta a tátrai földrajzi neveket, a zergéket, valamint a régi kincskeresőkről fennmaradt legendákat. 1916-ban nyugdíjba vonult.

Főbb művei:

Borneo (Berlin, 1889)

A Szepesség, Magas Tátra és a Szepesi Középhegység (Budapest, 1898)

A Magas Tátra és a Szepesi Középhegység: gyakorlati útmutató a természet kedvelői részére (Kassa, 1904)

Petróleum és aszfalt Magyarországon (Bp., 1906)

Posewitz Tivadar I. első felesége Sina Mina, borneoi asszony volt, fiatalon meghalt. Gyermekük Posewitz Tivadar II. Henrik. Második felesége geológus kollegájának, Pap Istvánnak leánya Papp Adél (*1867.-†Budapest, Németvölgyi temető, 1901. október 18.) Budapest, 1895. volt, akitől Melitta leánya származott. [Papp Adél szülei Pap István, 1848/49. évi honvéd-főhadnagy, pénzügyi számtanácsos. (*1825.-†Budapest, Németvölgyi temető, 1908. július 5.) Q Szontágh Paula. (*1831.-†Budapest, Németvölgyi temető, 1912. április 17.) 1854.] Pap Adél korai halála után vette feleségül Schulek Margitot, akitől két fia született. Posewitz Tivadar I. testvérei Posewitz Kornél (*1852.-†Budapest, 1912. augusztus 30.), Posewitz Eugénia, Glosz Hugóné, Posewitz Bertha, Autenrieth Edmuntné, Posewitz Arthur.

[Posewitz Tivadar szülei Posewitz Sámuel (*Szepes- olaszi, 1800.-†Igló, 1871. január 16.) Q Karafiat Emeline (*Brün, 1815.-†Igló, 1896. augusztus 25.)]  [Posewitz Sámuel szülei Posewitz Jakob (*1771.-†1841.) Q Roxer Anna Mária (*Iglo, 1785.-) Roxer Anna Mária szülei Roxer Dániel (*Igló, 1760.-†Igló, 1807. november 9.) Q Mischlenitzky Mária. (*Igló, 1762.-†Igló, 1807. március 12.)]

Irodalom. Vitális György. Emlékezés dr. Posewitz Tivadar életére és munkásságára születése 150. évfordulóján[97].

L1. Posewitz Tivadar II. Henrik. (*Borneo, 1882.-†Bu-

dapest, Óbudai temető, 1944. június 7.) Q Petricsek Irén. (**1893.-†Budapest, Óbudai temető, 1967. május 18.) 1911. Posewitz Tivadar II. Henrik Kassa-Oderbergi műszaki tanácsos, hites könyvvizsgáló. Anyja Sina Mina.

M1. Posewitz Tibor.

L2. Posewitz Melitta Kornélia. (*1896.-†1944. után) Q

       Lippert Frigyes. Anyja Pap Adél. Braziliában is élt.

       M1. Lippert Gerda.

L3. Posewitz Elek Miksa Kálmán.  (*Budapest, 1905.

augusztus 3.-†Budapest, Óbudai temető, 1913. május 13.) Anyja Schulek Margit.

       L4. Posewitz Guido (Gedeon) Artúr Tamás dr. (*Buda-

pest, 1908. július 2.-†Bogota, 1981.) 1. Q Tscherkawsky Eléna. (*Kiev, 1914. június 14.-) 1941. Elváltak München, 1947. febr. 6. 2. Q Ingeborg Roethig, Pocking. 1948. 3. Q Maria Victoria Rodriges Carbozo. Caracas, Venezuela, 1955. Anyja Schulek Margit. Mérnök, geológus, hidrológus főleg Venezuelában és Mexikóban dolgozott. Venezuelában egy hatalmas völgyzárógátas víztározó viseli a nevét.

M1. Posewitz Réka. (*Budapest, 1942. ápr. 18.-)

       Anyja Tscherkawsky Eléna.

K3. Schulek Márta. (*Budapest, 1876. november 25.-

†Nagykanizsa, 1964. február 16.) Q Reuss Jenő. (*Nagyrőce, 1867. január 14.-†Budapest, Farkasréti temető, 1941. december 14.) Budapest, 1898. Gépészmérnök.

L1.Reuss Endre. (*Budapest, 1900. július 1.-†Budapest,

1968. május10.) 1. Q Harmath Ilona. (*1905.július 15.-†1954. június 3. ) Budapest, 1936. 2. Q Chotvács-Herényi Aranka. (*Kispest 1914. június 6.-). Budapest, 1963.

L2. Reuss László. (*Resicabánya, 1901. november 3.-

†Bécs, 1996. január 10.) 1. Q Burchard-Bélaváry Anna (*Székesfehérvár, 1903. június 24.-†Budakeszi, 1946. február 1.) Budapest, I. kerület, 1927. szeptember 4. 2. Q Krafft Gertrud (*Moson. 1909. február 23.-Budapest 1989. január 8.). Budapest, 1947.

L3. Reuss Éva. (*Resicabánya, Krasso-Szörény vm. Ro-

mánia, 1903. június 16.-†Budapest, 1999. március 22.) Q Tóth László. (Rimaszombat, 1902. december 6.-Nagykanizsa 1988. december 16.) Budapest, I. kerület, 1932. december 21

L4. Reuss Pál I. (*Resicabánya, 1905. február 19.-†Bu-

dapest, 1997. november 1. ) Q Mózi Anna. (*Soltvadkert 1914. október 11.-†Budapest. 1977. november 2.). 1942.

 K4. Schulek Erika Klára Paula. (*Visegrád, 1882. augusztus

30.-†Budapest, 1975. január 13.[98]) Q Krompecher Ödön dr. (*Poprád, 1870. február 15.-†Budapest, 1926. augusztus 26.[99]) Budapest, 1904. március 15. Wikipédia. Krompecher Ödön. Magyar orvos, patológus, egyetemi tanár, 1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották. Édesapja Krompecher Imre (*1839–†1903) Poprádon kereskedő, 1873-tól a Poprádi-Felkai Takarékpénztár igazgatója volt. Krompecher Imre az unokatestvérét, a felkai orvos lányát, Krompecher Vilmát vette feleségül. Házasságukból hat gyermek született, a harmadik volt Ödön.

Az iglói levéltár adatai szerint 1341-ben a család tagjai Liegnitzben (mai neve Bernstadt; ez volt a család ősi fészke) töltöttek be tanácsnoki állásokat. A legősibb névváltozat a Krombach, ebből jött létre a 15. században a Krompach, később a Krompäch, a Krompächer, a 19. századtól pedig már egységesen a Krompecher névvel lehet találkozni. A Krompach család tagjai bányászok voltak, ezenkívül főleg gazdálkodással, iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. A szepességi Krompach azonos Korompával; 1944-ben Krompecher Ödön fiai a Korompay nevet vették fel. A Krompecher család leszármazottai Iglón, Mateóczon, Felkán, Lőcsén éltek, és onnan Miskolcra, Besztercebányára, Zólyomra és Budapestre is elszármaztak.

Krompecher Ödön a gimnázium első osztályát Miskolcon végezte, a második osztálytól Iglón folytatta ott érettségizett, majd 1889-ben beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarára. Korán kitűnt tehetségével. 1893-ban Pertik Ottó professzor a II. sz. Kórbonctani Intézetbe hívta demonstrátornak. 1893. december 11-én, a sejtosztódásról szóló első tanulmányát bemutatták a Magyar Tudományos Akadémián. 1894-ben orvosdoktorrá avatták, ugyanekkor végleges állásba helyezték. Az orvoskar dékánja is volt 1918-1919-ben. Kapronczay Károly dr. 1976-ban többek között a következőket írta az ötven éve meghalt Krompecher Ödönről[100] „A rákkutatás nemzetközileg elismert művelője és szaktekintélye volt…. A nemzetközi elismerés tette indokolttá kilenc hónapos tanulmányi ösztöndíját, amelyet a párizsi Pasteur intézetben 1898-ban töltött. Az itt végzett kutatómunkája újabb figyelemre méltó eredménnyel gazdagította az orvostudományt: megállapította, hogy a tuberkulózis elölt bacilussal is előidézhető, amelyet nagyobb lélegzetű francia nyelvű közleményében részletesen is ismertetett. Az ifjú kutató elismerését jelentette, hogy 1901-ben — Beck Somával közösen írt — a bőr- sarcomáról szóló munkáját Unna-díjjal jutalmazták, míg itthon 1901-ben a kórbonctan és a bakteriológia magántanára lett. Felfelé ívelő egyetemi pályafutását jelképezi, hogy 1910-ben címzetes, 1912-ben nyilvános rendkívüli tanár lett, majd Pertik halála után az intézet élére nevezték ki, mint nyilvános rendes tanárt. E tisztséget haláláig betöltötte.” Fő műve 1903-ban Jénában jelent meg: Der Basalzellenkrebs (A basalsejtű rák). Utolsó munkája A Krompecher család története. Budapest, 1926.

L1. Korompay[101] György Imre. (*Budapest, 1905. ja-

nuár 3.-†Galyatető, Farkasréti temető[102], 1991. szeptember 4.) Q Várallyai (Weiszer) Edit Irén Gabriella dr. (*Nyíregyháza, 1924. augusztus 23.-†1985. után) Budapest, 1947. Építész, építészettörténész, urbanista, kandidátus, egyetemi tanár. Wikipédia: „Korompay György (1941-ig: Krompecher György) építészmérnök, városépítész, elméleti kutató és jelentős szakíró. A Toldy Főreáliskolában érettségizett, építészmérnöki oklevelét a József Műegyetemen 1928-ban szerezte meg. Féléves állami ösztöndíjjal, 1929-30-ban Rómában építészeti és várostörténeti tanulmányokat folytatott. A frissen diplomázott, 25 éves fiatal építészt 1930-ban Warga László meghívta tanársegédjének a Városépítési Tanszékre. 1940-ben doktorált az olasz városi főterek kialakulásáról írt tanulmányával. 1940-ben intézeti tanárnak, 1942-ben rendkívüli tanárnak nevezték ki. A műszaki tudományok kandidátusa (1967). A Budapesti Műszaki Egyetemen Warga László által alapított városépítési tanszék második vezetője. 1944-ben a front érkezése idején ő vállalta az építészkari hallgatók dániai „mentőakciójának” vezetését, ahol tanártársaival az oktatást is megszervezte. A háború után a Városépítési Tanszék vezetője maradt, egészen 1951-ig, az "egyetemi nagy tisztogatáskor" történt eltávolításáig. Egyetemi katedrán 1951 után nem, csak a Mérnöktovábbképző Intézetben oktathatott. 1952-ben áthelyezték az akkor megalapított Városépítési Tervező Vállalathoz (népszerű nevén: VÁTI), ahol település- tervezési munkái mellett kiemelkedő jelentőségű urbanisztikai kutató- és szakirodalmi tevékenységet folytatott. Fontos szerepet töltött be a magyarországi városépítési gyakorlatot megalapozó tervezési módszertanok, irányelvek és normatívák kidolgozásával.” …

     Várallyai Edit földrajz-történelem szakos közép-

iskolai tanár.

[Várallyai Edit szülei Weiszer Gyula (*1894.-†Budapest, Farkasréti temető, 1959. augusztus 12.) Weiszer Gyula a Nyíregyházi leánygimnázium igazgatója. Q Mazán Margit. (*1897.-†Budapest, Farkasréti temető, 1985. szeptember 27.) 1923.]

M1. Korompay Katalin Erika. (*Budapest, 1948.

augusztus 21.-) Q Ágh Attila. (*Zombor, 1944. május 25.) Budapest, 1970. Korompay Katalin építészmérnök. Ágh Attila középiskolai tanár magyar-orosz szakon.

N1. Ágh Balázs. (*Budapest, 1971. november

8.-) Q Untervéger Helga. (*Budapest, 1973. augusztus 21.-) Budapest, 1992.

O1. Ágh Levente. (*Budapest, 1993. má-

       jus 8.-)

O2. Ágh Dorottya. (*Budapest, 1998. ok-

       tóber 10.-)

N2. Ágh András. (*Budapest, 1974. június 8.-

) Fényképész.

N3. Ágh Bence. (*Budapest, 1975. december

       3.)

M2. Korompay Borbála. (*Budapest, 1949.

december 3.-) Q Tóth József. (*Lovászi, 1946. április 20.-) Budapest, 1971. december 22. Korompay Borbála tanítónő, férje műszaki tanár.

N1. Tóth Ádám dr. (*Budapest, 1973. szept-

ember 23.) Ügyvéd.

N2. Tóth Ágnes. (*Budapest, 1976. augusztus

       28.-)

N3. Tóth Gergő. (*Budapest, 1984. november

       8.-)

M3. Korompay Erika. (*Budapest, 1952. novem-

ber 10.-) Q Gulácsy Horváth Zsolt. (*Budapest, 1952. április 25.-) Korompay Erika középiskolai tanár német-orosz szakon, férje szobrászművész. Judit ikertestvére.

N1. Gulácsy Horváth Ákos. (*Budapest,

1990. szeptember 24.-)

M4. Korompay Judit. (*Budapest, 1952. novem-

ber 10.-) Q Dr. Gergely István. (*Budapest, 1954. augusztus 19.-) Budapest, 1976. Korompay Judit építészmérnök, férje villamosmérnök, számítógépes szakember.

N1. Gergely Júlia. (*Budapest, 1978. október

       30.-)

N2. Gergely Miklós. (*Budapest, 1980. októ-

       ber 20.-)

N3. Gergely Zsuzsa. (*Budapest, 1982. októ-

       ber 26.-)

L2. Krompecher Boldizsár Frigyes (*Budapest, 1906.

június 18. †Budapest, 1907. augusztus 4.)

L3. Korompay[103] Andor László. (*1908. június 24.-

†Budapest, 1999. november 5.[104]) Q Bodolay Margit. (*Pécs, 1909. május 15.-†Budapest, Farkasréti temető, 1985. január 31.) Budapest, 1935. Korompay Andor mérnök, tervező, felesége tanár.

M1. Korompay Ágnes. (*Budapest, 1936. decem-

ber 16.-†Budapest, 1981. január 10.) Q Dr. Székely Ádám György. (*1935. július 23.-) Budapest, 1958. július 19. Elváltak 1964. május 2. 2. Q Kováts Pastélyi Jenő (*Budapest, 1935. május 25.-) Budapest, 1965. július. Elváltak 1966. Korompay Ágnes szociológus, újságíró.

N1. Székely Balázs. (*Budapest, 1959. június

16.-) Q Huber Katalin. (*Budapest, 1964. május 28.-) Budapest, 1986. Székely Balázs evezős szakedző, okleveles síoktató, a Start Travel kft. cégvezetője, felesége általános iskolai tanár testnevelés-földrajz szakon, a kft. alkalmazottja.

       O1. Székely Csaba. (*Budapest, 1989.

              október 21.-)

       O2. Székely Bálint. (*Budapest, 1992.

              április 25.-)

M2. Korompay Péter Pál. (*Budapest, 1938. jú-

nius 29.-) 1. Q Szokol Erika. (*Kenderes, 1951. június 14.-) Budapest, 1974. május 14. Elváltak 1976. 2. Q Horváth Edit. (*Mosonmagyaróvár, 1947. augusztus 17.-) Budapest, 1991. Korompay Péter zenész.

N1. Korompay Ádám. (*Budapest, 1976.

március 20.-) 1993-tól karosszéria lakatos, építési vállalkozó.

M3. Korompay Zsófia Róza. (*Budapest, 1941. jú-

lius 2.-) Építész, magasépítési üzemmérnök.

M4. Korompay Géza András. (*Budapest, 1946.

szeptember 30.-†Budapest, 2019. november) Q Ozsvald Katalin. (*Léva, 1947. augusztus 20.-) Budapest, 1969. július 5. Korompay Géza villamosmérnök, felesége óvónő.

N1. Korompay Zoltán. (*Budapest, 1973.

szeptember 6.-) Okleveles informatikus mérnök és közgazdász.

N2. Korompay Enikő. (*Budapest, 1976. ok-

tóber 13.-) Építész.

L4. Korompay[105] Bertalan Ödön Dr. (*1908. június

24.-†Budapest, 1995. október 9.) Q Horváth Julianna. (*Budapest, 1918. június 20.-) Budapest, 1943. október 31. Bertalan és Andor ikrek. Korompay Bertalan etnográfus, folklorista, nyelvész, irodalomtörténész, nyelvtudományok kandidátusa, felesége a Veres Pálné gimnáziumban középiskolai tanár magyar-latin szakon. [Horváth Julianna apja Horváth János (Margitta, 1878. június 24.-Budapest, 1961. március 9.[106]) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Horváth János apja Horváth József, anyja Galgóczi Julianna.]

M1. Korompay Zsuzsanna. (*Budapest, 1944.

november 2.-) 1. Q Imrényi Tibor. (*Budapest, 1913. június 17.-†Veszprém, 1985. január 19.) Budapest, 1973. máj. 11. 2. Q Eastland Basil. (*1920. augusztus 4.-) 1993. Korompay Zsuzsanna angol-orosz-latin szakos tanár.

N1. Imrényi Péter. (*Budapest, 1973. novem-

       ber 5.-)

N2. Imrényi András. (*Budapest, 1981. már-

      cius 17.-)

M2. Korompay Klára Erika, Julianna. (*Budapest,

1946. június 6.-) Tanár magyar-francia szakon, doktor, az ELTE-n docens 1992-től.

M3. Korompay János Sándor. (*Budapest, 1947.

december 29.-) 1. Q Kaszás Éva. (*Budapest, 1947. május 5.-) Budapest, 1971. július 16. Elvált 1982. 2. Q Sebestyén Nóra. (*Budapest, 1955. szeptember 15.-) Budapest, 1982. Korompay János 1967-1972 francia szakos tanár, az ELTE adjunktusa 1991-ig, amikor átment az MTA Irodalomtörténeti Intézetébe.. Az irodalomtudományok kandidátusa 1982. az MTA doktora 2000. Első két gyermeke az első, harmadik és negyedik gyermeke a második feleségétől született.

N1. Korompay Tamás. (*Budapest, 1973. má-

       jus 19.-) Informatikus.

N2. Korompay Bálint. (*Budapest, 1978. ja-

nuár 30.-) Magyar-francia szakon végzett.

N3. Korompay Anna. (*Budapest, 1983. ok-

       tóber 30.-) Orvos.

N4. Korompay Eszter. (*Budapest, 1991. jú-

       lius 11.-)

M4. Korompay Margit. (*Budapest, 1951. április

3.-) Q Perrin John. (*London, 1943. november 13.-) 1977. Korompay Margit magyar-angol szakos középiskolai tanár, férje tervező építész.

N1. Perrin György. (*Budapest, 1981. decem-

       ber 31.-)

N2. Perrin Júlia. (*Budapest, 1991. március

       2.-)

L5. Krompecher Judit Sarolta. (*Budapest, 1912. au-

gusztus 23.-†2005.) Q Joób Olivér I. fancsali. (*Ózd, 1910. augusztus 28.-†Szombathely, temetve Ostffyaszonyfa, 1969. október 29.[107]) Budapest, 1936. november 21. Krompecher Judit egészségügyi ápoló- és védőnő. Joób Olivér evangélikus lelkész, 1935-1940 püspöki titkár, majd lelkész Nyíregyházán és 1969. júniustól Ostffyaszonyfán[108].

M1. Joób Éva. (*Nyíregyháza, 1937. szeptember

14.-) Q Dzurányi Gyula. (*Skalica, 1928. április 22.-†Pozsony, 1976. október 14.) Budapest, 1968. május 4. Joób Éva női szabó, gépkönyvelő a csehszlovák vasútnál, férje tisztviselő a szlovák invalidusok szövetségénél.

N1. Dzurányi Márta. (Pozsony, 1969. június

11.-) Q Ispán László. (*Esztergom, 1965. július 2.-) 1989.

O1. Ispán Laura. (*1989. október 14.-)

O2. Ispán Lilla. (*1993. április 17.-)

N2. Dzurányi Katalin. (Pozsony, 1971. május

8.-) Q Egri Attila. (*Budapest, 1963. április 23.-) 1990.

O1. Egri Olívia. (*1991. június 26.-)

O2. Egri Karolina. (*1993. november 2.-

       )

O3. Egri Eduárd. (*1997. március 24.-)

       M2. Joób Klára. (*Nyíregyháza, 1939. január 6.-)

Q Bereznai Tamás Dr. (*Debrecen, 1936. november 17.-) Nyíregyháza, 1961. augusztus 6.  Joób Klára egészségügyi asszisztens izotóp laboratóriumban 1978-ig Budapesten, majd az NSZK-ban, Münchenben. Bereznai Tamás középiskolai tanár fizika, kémia szakon, 1978-ig a Műegyetem Fizikai Intézetében, majd az NSZK-ban Münchenben, később Aschaffenburg mellett atomfizikus. Bereznai Tamásról az ÁBTL-ben 10 dossziéban találtam jelentéseket. Pl.: Dosszié típusa. 3.1.9 Dosszié jelzete. V-162971. Ország NSZK. Évkör 1979-1982. Bereznai (Beczner) Tamás jogellenes külföldön tartózkodásának vizsgálati anyaga. 69. oldal. Bereznai Tamás, dr. anyja neve Bartha Ilona. Foglalkozás egyetemi tanár, kutató.

N1. Bereznai Áron. (*Debrecen, 1963. január

7.-) Péchy Ildikó. (*Budapest, 1967. január 6.-) 1992. Bereznai Áron tológus Münchenben. 4 gyermekük született 1993 és 1998 között.

N2. Bereznai Benjamin Dr. (*Debrecen,

1966. április 3.-) Q Palitzsch Anja. (*München, 1967. július 7.-) 1990. Bereznai Benjamin orvos, felesége szociálpedagógus. 3 gyermekük született 1992 és 1997 között.

N3. Bereznai Zsuzsa. (*Budapest, 1973.

       szeptember 18.-)

N4. Bereznai Márton. (*Budapest, 1975.

      szeptember 30.-)

M3. Joób Olivér II. (*Nyiregyháza, 1940. június

27.-) Q Foltin Enikő, faipari mérnök (*Magyarbóly, 1946. január 16.-) Sopron, 1968. május 5. Joób Olivér evangélikus lelkész Ostffyasszonyfa (1970-1977), Sopron (1977-1979), Borås, Svédország (1979-1985), Zürich (1985-2003) Unterengstringen (2003.-) Joób Olivérról és apjáról az ÁBTL-ben 31 dossziét őriznek.

N1. Joób Judit, angol, művészettörténet sza-

kos tanár (*Sopron, 1968. november 24.-) Q Stucki Péter francia-olasz szakos nyelvtanár. (*Richterswil, Svájc, 1960. február 2.-) 1997. Svájcban élnek, Winterthur városában.

O1. Stucki Johanna (* 2000. április 23.-)

O2. Stucki Jonathan (* 2002. november

       12.-)

O3. Stucki Magdalena *(2005. április 1.-)

N2. Joób Olivér III. lelkész, népfõiskolai ta-

nár (*Celldömölk, 1970. június 7.-) Q Burány Judit. fülész szakasszisztens (*Szeged, 1978. november 3.-) 1999. Svédországban élnek, Hjo városában.

O1. Joób Olivér IV. (*2001. március 22.-

       )

O2. Joób Oszkár (*2004. augusztus 31.-)

N3. Joób Márk, filozófus, közgazdász, címze-

tes egyetemi tanár (*Celldömölk, 1974. március 30.-) Q Dobai Krisztina (*Kaposvár 1979. április 30.-)  2000. Sopronban élnek.

O1. Joób Klára (* 2003. április 1.-)

O2. Joób János (* 2005. október 30.-)

N4. Joób Szilárd. (*Celldömölk, 1974. már-

cius 30.-) Márk ikertestvére. Gyülekezeti és tábori lelkész. Svájcban él, Unterengstringen településen.

M4. Joób Árpád. (*Nyíregyháza, 1946. február

24.-) Q Erdei Mária. (*Debrecen, 1943. szeptember 23.-) Nyíregyháza, 1968. július 7. Joób Árpád zenepedagógus, kutató, felesége énektanár.

N1. Joób Emese. (*Debrecen, 1970. június

28.-) Q Albert Gábor. (1966. március 1.-) 1996. Evangélikus lelkész Csákváron.

O1. Albert Júlia. (*1997. május 19.-)

O2. Albert Janka. (*1998. november 15.-

       )

N2. Joób Máté. (*Debrecen, 1972. március

       22.-) Lelkész Kelenföldön 1997 óta.

N3. Joób Réka. (*Debrecen, 1977. november

       22.-

 M5. Joób Márta. (*Nyíregyháza, 1951. november

6.-) Q Uzoni Péter. (*Budapest, 1952. január 1.-†Budapest, 1996. december 27.) Budapest, 1973. december 26. Joób Márta matematika-fizika szakos középiskolai tanár, férje mezőgazdasági gépészmérnök, német és angol nyelvű műszaki fordító és tolmács, lelkész a Hit Gyülekezetben.

N1. Uzoni Dávid. (*Budapest, 1976. június

       28.-)

N2. Uzoni Pál. (*Budapest, 1978. november

       21.-)

N3. Uzoni Eszter. (*Budapest, 1980. június

       18.-)

N4. Uzoni Anna. (*Budapest, 1983. április

       13.-)

N5. Uzoni Simon Péter. (*Budapest, 1986.

       február 19.-)

N6. Uzoni Sára. (*Budapest, 1987. december

       26.-)

N7. Uzoni Zsuzsanna. (*Budapest, 1991. feb-

       ruár 2.-)

 M6. Joób István. (*Nyíregyháza, 1954. július 20.-

) Q Czifra Éva. (*Szeged, 1959. június 21.-) 1973. Mindketten zenetanárok.

N1. Joób Gergely. (*Budapest, 1978. nov

       ember 7.-)

N2. Joób Márton. (*Szeged, 1982. június

       24.-)

N3. Joób Dániel. (*Szeged, 1983. szeptem-

       ber 12.-)

N4. Joób Donát. (*Szeged, 1985. október

       17.-)

N5. Joób Eszter. (*Szeged, 1990. november

       19.-)

N6. Joób Viola. (*Szeged, 1994. március

       20.-)

 K5. Schulek Irén. (*Budapest, 1888. március 20.-†Budapest,

1968. május 9.) Q Kováts (János) István dr. (*Kistelek, 1880. november 20.-†Budapest, 1965. október 4.) Budapest, 1915. június 29. Wikipédia. Kováts J. István. Református teológiai professzor, 32 éven át a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára, egyházkerületi főjegyző, dr. jur., dr phil., dr. theol., országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt alelnöke.

L1. Kováts. Sarolta. (*Budapest, 1916. április 15.-) Re-

formátus hitoktató, kórházi asszisztens..

L2. Kováts Zsolt. (*Budapest, 1918. május 19.-) 1. Q

Wack Mária. (*Budapest, 1921. április 29.-†Spokane, 1992. december 7.) Budapest, 1940. december 21. 2. Q Németh-Hadnagy Judit. (*Budapest, 1916. március 9.-) Kováts Zsolt repülőfőhadnagy 1945-ig, utána Kanadában, 1976-tól USA-ban élt, ahol saját utazási irodát alapított.

M1. Kováts Eszter. (*Szombathely, 1942. február

18.-) Q Mc Kay Ronald Franklin. (*1939. augusztus 29.-) Spokane, WA USA, 1962. november 24. Kováts Eszter fodrász, kozmetikus, férje repülő altiszt, közgazdász, bank alelnök.

N1. Mc Kay Scott. (*1963. június 5.-) Q Annis

Nicole. (*1967. február 2.-) 1992.

N2. Mc Kay Lisa Mary. (*1968. augusztus 19.-

       )

M2. Dr. Kováts Zsolt István Géza. (*Szombathely,

1944. január 14.-) 1. Q Cavender Mary-Lynn. (*Seattle, USA, 1944. május 17.-) Seattle, WA USA, 1966. június 18. Elvált. 2. Q Mize Annie. (*Seattle, USA, 1947. május 14.-) Elvált. 3. Q Cameron Sandra. (*Gig Harbor, USA, 1952. április 1.-) Kováts Zsolt nemzetközi jogász, tőzsdeügynök.

N1. Kováts Mark. (*Seattle, 1969. november

7.-) Q Webster Cari. (*1969. január 21.-)

N2. Kováts Julie. (*1972. május 2.-) Q Lagace

Erik. (*1972. július 12.-) 1997.

M3. Kováts Árpád Béke. (*Ried, Ausztria, 1945.

augusztus 15.-) Q Rogen Clo-Ann. (*Fargo North Dakota, 1946. november 16.-) Spokane WA USA 1967. november 18. Kováts Árpád középiskolai tanár, gimnáziumi igazgató.

N1. Kováts Stacey. (*1970. augusztus 28.-)

N2. Kováts Dana. (*1972. április 26.-)

M4. Kováts Keresztény Andrew Paul. (*Vancouver,

1956. június 17.-) Q Gregg Leslie. (*1953. december 10.-) 1986.

N1. Kováts Maxfield. (*1988. július 17.-)

N2. Kováts Kate. (*1990. március 14.-)

L3. Kováts Kálmán György Frigyes. (*Budapest, 1919.

szeptember 6.-†Tahi, 1979. június 21.) 1. Q Majunke Magdolna. (*Kaposvár, 1922. január 27.-) Kaposvár, 1944. november 24. Elvált 1960. március 15. 2. Q Dr. Varga Hajnalka. (*Budapest, 1925. július 5.-) Budapest, 1960. április 9. Elvált 1974 június. Kováts Kálmán tisztviselő az MNB kaposvári fiókjánál, majd az Állami Pénzverőben. Varga Hajnalka orvos.

M1. Kováts Péter Árpád István. (*Klagenfurt,

Ausztria, 1945. október 1.-) Q Fujsz Anna. (*Kaposvár, 1946. április 1.-) Kaposvár, 1965. március 30. Kováts Péter elektrotechnikus, felesége gyors és gépírónő.

M2. Kováts Ágnes Mária Emília. (*Kaposvár, 1948.

június 3.-) Q Pintér Jenő. (*Nagykanizsa, 1948. november 18.-) 1976. Kováts Ágnes vendéglátó, üzemvezető.

M3. Kováts Kálmán István. (*Budapest, 1961. feb-

       ruár 26.-)

L4. Kováts Árpád. (*Budapest, 1920. december 9.-†Sá-

toraljaújhely, 1944. június 28.) Segédlelkész.

L5. Kováts Zsuzsanna. (*Budapest, 1924. március 18.-)

Q Szenczi Győző I. (*Újpest, 1919. december 15.-†Újpest, 1997. március 16.) Budapest, 1944. november 15. Szenczi Győző I. református lelkész 1948-1949 a Magyar Bibliai Társulatnál, 1949-1960 Nábrádon, 1960-1980 Nagyszéken, 1982-1986 Újpesten, 1986-1997 Rákospalotán, 1997-ben Pasaréten.

       M1. Szenczi Árpád Győző István. (*Újpest, 1945.

szeptember 11.-) Q Podhradszky Anna. (*Budapest, 1949. november 17.-) Budapest, 1971. május 15. Szenczi Árpád villamosmérnök, felesége közgazdász, piackutató.

N1. Szenczi György. (*Budapest, 1972. április

8.-) Q Török Eszter. (*Budapest, 1971. július 18.-) Budapest, 1997. Szenczi György közgazdász, felesége gyógypedagógus.

N2. Dr. Szenczi Ágnes. (*Budapest, 1973. ok-

tóber 17.-) Ügyvéd.

N3. Dr. Szenczi Eszter. (*Budapest, 1975. má-

       jus 19.-) Csecsemőápoló.

N4. Szenczi András. (*Budapest, 1983. nov-

ember 30.-)

M2. Dr. Szenczi Zsuzsanna Julianna Irén. (*Újpest,

1947. január 30.-) Q Landman Jaring. (*Borculo, Hollandia, 1942. március 29.-) Nagyszékely, 1973. november 17. Szenczi Zsuzsanna orvos, férje rajztanár. Hollandiában élnek.

N1. Landman Gábor. (*1975. május 5.-)

N2. Landman Erika. (*1976. június 6.-)

N3. Landman Márta. (*1981. március 6.-)

N4. Landman Zsuzsanna. (*1984. november

       17.-)

M3. Szenczi Ottó Ferenc István Dr. (*Újpest, 1949.

augusztus 20.-) Q Ozsvári Piroska. (*Tarnaméra, 1952. január 22.-) Tarnaméra, 1974. május 25. Szenczi Ottó 1994-től egyetemi tanár az Állatorvostudomány Egyetemen, Az MTA Doktora 1999. Felesége kertészeti üzemmérnök, az Állatorvosi Poliklinika ügyvezetője 1991-től.

N1. Szenczi Ildikó. (*Budapest, 1975. március

       19.-)

N2. Szenczi Krisztina. (*Budapest, 1977. feb-

ruár 5.-)

N3. Szenczi Anna. (*Budapest, 1980. április

       23.-)

M4. Szenczi Győző II. (*Nábrád, 1953. október 28.-

) Q Györki Ágnes. (*Budapest, 1955. május 20.-) 1975. Szenczi Győző II. agrármérnök, felesége kertészeti mérnök.

N1. Szenczi Gabriella. (*Budapest, 1981. július

       24.-)

N2. Szenczi Zsolt. (*Budapest, 1984. január

       12.-)

L6. Kováts Magdolna Mária. (*Budapest, 1927. július

16.-) Q Sárközy Zoltán József. (*Kompolt, 1923. november 14.-†Vancouver, 1978. november 16.) Budapest, 1944. szeptember 30. Kováts Magdolna bankfőtisztviselő Vancouverben, férje autószerelő.

       M1. Sárközy Zoltán Csaba. (*Tahi, 1945. április

22.-) Q Salmon Gwendolin Margaret. (*Vancouver, 1947. január 9.) Vancouver, Kanada, 1966. július 2.

       M2. Sárközy Ildikó Katalin. (*Budapest, 1947. feb-

ruár 3.-) Q Woodhall George Richard. (*Vancouver, 1943. július 2.-) Vancouver 1964. június 20.

              N1. Woodhall Geoffrey R. A. (*Vancouver,

1968. április 1.-) Q Napiewocki Kimsheree. (*1963. február 14.-) 1995.

N2. Woodhall Joanne M. (*Vancouver, 1970.

február 10. Q Nelson Robert. (*1970. február 10.-)

J2. Schulek Vilmos. (*Pest, 1843. április 21.-†Budapest, 1905.

március 13.[109]) Q Fuchs Melanie. (*Pest, 1857. április 23.-†Budapest, 1913. május 13.) Budapest, 1877. május 19. [Fuchs Melanie szülei Fuchs Rudolf (*1809.-†Budapest, Kerepesi temető, 1892. november 22.) nagykereskedő Q Weber Karolina (*1822.-†Budapest, 1914. december 17.)] Wikipédia.

1860-tól a Bécsi Egyetemen, 1865 után a Pesti Tudományegyetemen folytatott orvosi tanulmányokat. Orvosi, sebész- és szülészdoktori oklevelét 1868-ban szerezte meg Bécsben, ahol már 1867-től Carl Ferdinand von Arlt gyakornokaként tevékenykedett az egyetemi szemészeti klinikán. 1869-ben fél évig a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen hallgatta Albrecht von Graefe szemészeti előadásait, újabb fél évig pedig Utrechtben, Londonban, Párizsban, illetve svájci és németországi egyetemeken képezte tovább magát. 1870-től 1872-ig tanársegédként dolgozott a bécsi szemészeti klinikán, időközben 1871-ben szemészmesteri képesítést is szerzett. 1872-ben a szemészet nyilvános rendes tanárává nevezték ki az akkor megnyílt kolozsvári tudományegyetemre, az 1873–1874-es tanév első félévében az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. Két év elteltével, 1874-ben elhagyta Kolozsvárt, és nyilvános rendes tanári címmel átvette a Budapesti Orvostudományi Egyetem szemészeti tanszékének vezetését, illetve az egyetem szemklinikájának igazgatását. Több mint három évtizeden keresztül, 1905-ben bekövetkezett haláláig állt a tanszék és a klinika élén, emellett 1890–1891-ben az egyetem rektora is volt. 1889-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1902-ben rendes tagjává választották. Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, alapító tagja és első alelnöke a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak, és szintén alapító választmányi tagja a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek. Tanári működésének huszonötödik évfordulós jubileumán, 1897-ben címzetes miniszteri tanácsos lett.

Főbb művei

A nézésről munkálkodás közben. Budapest. 1881.

A szembogár szűkítőnek kiszabadítása (Sphincterolisis anterior). Budapest. 1892.

Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde I–III. Leipzig–Wien: 1895–1903. (társszerkesztő)

Védőüvegek az ibolyántúli fény ellen: Fényhatástani tanulmányok alapján. Budapest. 1900.

A szempár közös működését bizonyító kísérletek. Budapest. 1904. (Akadémiai székfoglalója)

K1. Schulek Alfréd dr. (*Budapest, 1878. május 9.-

†Budapest, 1960. október.) 1. Q Rajner Jolán. (*Budapest, 1889. március 23.-†Budapest, 1966. december 9.[110]) Budapest, 1911. július 1. 2. Q Kovács Anna. Budapest, 1940. MÁV korházi szemész főorvos, numizmatológus.

L1. Sulyok[111] Imre. (*Budapest, 1912. március 30.-

†Budapest, 2008. november 24.) Q Bodolay Márta. (*Pécs, 1913. április 14.-†Budapest, Farkasréti temető, 1991. február 20.) Budapest, 1940. május 3. Evangélikus Élet. 2008. december 9. Sulyok Imrére emlékezünk. „Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, orgona- művész, zenetörténész, szerkesztő, karnagy, az evangélikus egyház zenei életének kimagasló jelentőségű szereplője. Részt vett énekeskönyvek és korálkönyvek előkészítő munkáiban, tanított a Teológián, és fiatalkori óbudai egyházzenei szolgálata után 1951-től több mint ötven éven át a kelenföldi gyülekezet kántora volt…. Középiskolai tanulmányait 1922 és 1930 között a II. kerületi Érseki Katolikus Reálgimnáziumban végzi. Egy évi sorkatonai szolgálat után 1931-től 1941-ig a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanul zeneszerzés, középiskolai énektanár, orgona és protestáns egyházzene szakon. 1936-tól 1951-ig az óbudai evangélikus gyülekezet kántora. 1939-től a Magyar Rádió munkatársa, ekkor kér névmagyarosítást. 1945-ben hosszú kutatómunka után megjelenik Schulek Tiborral együtt összeállított Régi Magyar Istenes Énekek című gyűjteményük. Közben 1944. októberében tartalékos tisztként behívják, a háború vége Ausztriában éri. Hazatérésekor orosz hadifogságba kerül, kiviszik a Szovjetunióba, és csak 1947. júniusában térhet haza. 1950-ben elbocsátják a Rádióból. 1951-ben a kelenföldi gyülekezet kántora lesz, ahol a karvezetői munkát 1980-ig, a kántori munkát 2008-ig végezte. 1956-tól 11 tanéven át az Evangélikus Teológiai Akadémián tanít egyházi zenét. Külső munkatársi megbízások után 1958-tól a Zeneműkiadó Vállalat szerkesztője, 1967-től főszerkesztője. 1972-ben nyugdíjba megy, és azóta az új Liszt-összkiadás szerkesztője. 1994-ben Liszt Ferenc-díjat kap. A már említett egyházzenei munkái mellett részt vett az énekeskönyv 1955-ös Új része, az 1982-es új Evangélikus Énekeskönyv és a hozzájuk tartozó korálkönyvek szerkesztésében. Számos világi és egyházi zenemű szerzője, illetve közreadója, cikkek írója.”

M1. Sulyok Balázs dr. (*Budapest, 1941. április

17.) Q Szabó Beáta (*Budapest, 1943. december 7.) Budapest, 1966. július 30. Sulyok Balázs baleseti sebészorvos, klinikai tanársegéd, felesége gyógyszerész. 2 leányuk Orsolya és Réka.

M2. Sulyok Zoltán dr. (*Budapest, 1943.

augusztus 14.-) Q Péterffy Nóra (*Szatmárnémeti, 1949. március 3.) Budapest, 1972. július 6. Sebészorvos, onkológus felesége laborasszisztens. Két leányuk Petra és Emese.

M3. Sulyok András dr. (*Budapest, 1944.

november 23.-) Q Tamás Amarylis (*Kalocsa, 1949. december 25.-) Budapest, 1972. október 7. Kutató, körzeti orvos. Egy fiúk Máté.

M4. Sulyok Boróka dr. (*Budapest, 1951. július

25.-) Q Torma Tibor. Budapest, 1978. december 5. Korházi orvos, férje ácsmester.

L2. Schulek Dóra. (*Budapest, 1918. január 2.) Q

Opfermann Ernő Budapest, 1943. október 29. Opfermann Ernő evangélikus lelkész és teológiai tanár Kolozsváron. Schulek Dóra a Bibliaolvasó Kalauzt fordította le évekig németből.

M1. Opfermann Annamária.

M2. Opfermann Klára.

M3. Opfermann Katalin.

 K2. Schulek Inesz.  (*1883.-†1946. március 6.) Hajadon  volt.

J3. Schulek Gusztáv. (*Orsova[112], 1850. október 2.-†Budapest,

1915. március 20.) 1. Q Schulek Amália. (*Pest, 1865. október 19.-†Pest, 1890. május 19.) Pest, 1887. január 17. 2. Q Roxer Emilía. Dunai hajóskapitány. Első két gyermeke az első, harmadik gyermeke a második feleségétől született. Roxer Emiliától született még 3 fia, ezek fiatalon meghaltak.

K1. Schulek Irma. (*Budapest, 1887. október 30.-

†Budapest, 1982. szeptember 15.[113]) Q Ujágh Árpád. (*Szepesmerény[114], 1876. október 4.-†Budapest, 1934. április 28.) Kereskedő.

K2. Schulek György. (*Budapest, 1890. április 16.-†Buda-

pest, 1960. május 10.[115]) Q Liptay Karola. (*Szombathely, 1886. február 23.-†Zürich, 1971. augusztus 16.) Budapest, 1919. augusztus 1. Szobrász.

   L1. Schulek Ildikó. (*Budapest, 1922. augusztus 1.-)

1. Q Pogány Géza dr. (*1909. szeptember 3.-) 2. Q Nau Andor. 3. Q Gentry Mark. (*Kansas City, USA, 1922.-†1972.)

M1. Pogány Ildikó. (*Zürich, 1945. január 19.-) Q

        Lasskorn Werner. (*1941. május 15.-)

K3. Schulek Gáspár. (*Budapest, 1896.-†Budapest, 1920.

      február 6.[116]) Okleveles kertész.

K4. Schulek Erzsébet. (*Budapest, 1898. szeptember 26.-

†Budapest, Farkasréti temető, 1966. július 2.) Q Zsigmondy Hugó. (*Bécs, 1890. augusztus 24.-†Budapest, Farkasréti temető, 1974. február 28.) Budapest, 1929. március 23. Zsigmondy Hugó bányamérnök.

L1. Zsigmondy Árpád. (*Ózd, 1930. április 19.-)

1. 1. Q Kozma Éva Mária. (*Budapest, 1936. július 22.-) Budapest, 1965. szeptember 29. 2. Q Boldoghy Ágnes. Zsigmondy Árpád[117] evangélikus lelkész, kutató levéltáros, nagy tudású amatőr nyelvész. 1948-ban kezdte evangélikus teológiai tanulmányait Sopronban és Budapesten fejezte be 1953-ban, mivel a teológia Budapestre került. Tíz évig tíz helyen szolgált segédlelkészként az ország különféle pontjain: Miskolc, Ózd, Putnok, Olcsva, Tordas, Fehérvárcsurgó, Kissomlyó, Veszprém, Debrecen, Soltvadkert. Az akkor feszült egyházpolitikai légkörben ismételten, főleg Ordass püspök 1958-as eltávolításakor szembekerült az egyházvezetéssel: 1963-ban kivált az egyházi szolgálatból, világi munkahelyen vállalt állást. Így került az EGyT (ma EGIS) gyógyszergyárba segédmunkásnak. Ott szerzett vegyésztechnikusi képesítést. Madocsai Miklós[118], aki szintén, mint lelkész kényszerűségből vegyész volt segítette, majd levéltárosként folytatta pályafutását. 1967-től sikerült az MTA mikrobiológiai laboratóriumába kerülnie, ahol 1977-ig dolgozott. Vető Lajos püspökségtől való megválása után újra vállalt nemhivatalos egyházi szolgálatot: a 60-as évek végétől a budavári evangélikus gyülekezet németnyelvű szolgálatát látta el. A budavári német szolgálatát fizetés nélkül végezte a 90-es évekig Ebből a tevékenységből nőtt ki az 1990-es évek közepén a Budapesti Német Evangélikus Gyülekezet. A Magyar Országos Levéltár latinul és németül tudó, humán képzettségű munkatársat keresett, így 1977-től a levéltár reprográfiai osztályára került, ahol 1986-ig működött. Nyelvtudása miatt az országos levéltár kiküldetésében több külföldi kiküldetése volt. 1986-1991 között nyugdíjazásáig a budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattárában dolgozott. Zsigmondy Árpád „Egy felvidéki honorácior család genealógiája” című levéltárosi diploma- munkáját folytatva 1986-ban írta meg „Zsigmondy Sámuel genealógiája” címmel a bölcsészdoktori disszertációját a Zsigmondy-családról. You tube. 2018. február 13. Budapest – „Zsigmondy Árpád 87 évesen is még mindig feladatának és szolgálatának érzi egyházi és világi ismereteinek hozzáférhetővé tételét. Nem túlzás polihisztorként tekinteni rá: amikor lelkészi szolgálatát a politikai erők ellehetetlenítették, világi pályán is tiszteletre méltón megállta a helyét. Élettörténetét adjuk most közre.”

   Felesége Kozma Éva Mária evangélikus lelkész, kutató.

M1. Zsigmondy Ákos Pál. (*Budapest, 1970.

        május 19.-)

M2. Zsigmondy Szabolcs János. (*Budapest,

1972. május 23.-)

K5. Schulek Gábor. Q Bragyova Anita.

J4. Schulek Emma. (*1853.-†Sepsiszentgyörgy, 1878. március

28.) Q Fülöp Géza. Sepsiszentgyörgyi evangélikus lelkész. 1874.

K1. Fülöp Ferenc. (*Sepsiszentgyörgy, 1877.-)

J5. Schulek Lajos. (*Debrecen, 1859. október 2.-†Pozsony,

1916. március 29.) Q Gazsó Anna. (*Nagyszombat, 1869. július 8.-†Nagyszombat, 1943. november 21.) Pénzügyi titkár Pozsonyban. 1901. k.

K1. Schulek Zsófia. (*Nagyszombat, 1902. augusztus 22.-)

Q Borovánzky Antal dr. Nagyszombat, 1930. auguszt- us 23.

I2. Schulek Jenő. (*Tiszolc, 1816. május 13.-†Kamenici csatában,

1849. június 4.) Apja halála (1827) után Fabriczy Sámuel (*Poprád, 1791. március 18.-†Lőcse, 1858. március 18.) gyermektelen lőcsi ügyvédhez került. Honvédfőhadnagy, Perczell Mór hadsegéde, királyi mérnök.

I3. Schulek Lipót. (*Nyíregyháza, 1820. július 8.-†Ókér[119], 1848.

október) Apja halála (1827) után Joseffy Pál (*Verbóc, 1775.-†Tiszolc, 1848.) püspök nevelte. Honvéd.

H7. Schulek Rozália. (*Nagypalugya, 1790. augusztus 18.-†Nagy-

rőce[120], 1838. október 9.) Q Reuss Sámuel. (*Zólyomlipcse[121], 1783. szeptember 8.-†Nagyrőce, 1852. december 22.) Kraszkó[122], 1810. november 21. Folytatás: Reuss családfa az alapmű II. részében.

H8. Schulek Nátániel. (*Tiszolc, 1793. szeptember 5.-†1801.)

H9. Schulek Judit. (*Tiszolc, 1798. december 9.-) Q Kollmann Sámuel

1796. (*Gölnicbánya[123], 1796.-) 15 éves koráig Gölnicbányán tanult, majd Eperjesen folytatta tanulmányait. Sárospatakon Kazinczy István fiát tanította, majd Nyirgyházán tanítói hivatalba lépett. Nyiregyházán volt rektor. 5 gyermekük született. [Kollmann Sámuel II. szülei Kollmann György Sámuel I. Q Eliser Erzsébet.]

                                        G6. Schulek András. (*Nagyfalu, 1755. december 6.-†1805. február 1.) Q

Szinyey Merse Klára Krisztina. Lelkész 1783-1787 között Komlóskeresztesen[124], majd 1787-1805 között Hanusfalván[125] és Sárosi esperese.

1788. november 28-án Eperjesen jegyzővé választották.[126] 1819. július 6. Eperjes, özvegye Szinyey Krisztina segélyt kért.

H1. Schulek Károly. (*1790. január 24.-)

H2. Schulek Péter. (*1795. július 15.-)

H3. Schulek Johanna. (*1798. december 28.-)

G7. Schulek János. (*Nagyfalu, 1756. december 8[127].-†Nyíregyháza, 1820.

október 26.[128]) Q Zmeskall Anna, déményfalvi. (*Sztrnyace, 1763. augusztus 6.-)

1783-ban papi hivatalra felszentelték. lestini, 1784. szeptember 7. 1783-ban felsőkemencei[129], 1785-ben kúntapolcai[130], 1789. október 20-tól haláláig nyíregyházi lelkész. Gyümölcstenyésztő, matematikus és latin költő is volt.

[Zmesskall Anna szülei Zmesskall Vince (*1721.-†1773.) Q Stephanides Anna.]

                                        G8. Schulek József I. (*1760. november 16.-†Libetbánya, 1813. október

13.) Q Eördögh Anna, lászlófalvi. Komlóskeresztes, 1790. január 25. 1787-ben rektor Liptószentivánon[131], 1793-ban bocabányai[132], 1795-ben libetbányai[133] lelkész. [Eördögh Anna apja Lászlófalvi Eördögh András, rektor Komlóskeresztesen.]

H1. Schulek József II. Sámuel. (*Libetbánya[134], 1795. július 9.-

†Kisfeketepatak, 1855. június 11.) Q Nagy Teréz Anna. Nyiregy- háza, 1819. Tiszolcon, Lőcsén, majd az Eperjesi Kollégiumban bölcsészeti és hittudományi tanulmányait végezte el. 1817-ben segédlelkész Nyíregyházán, 1819-ben rektor Felsőlehotán[135], 1821-ben rektor és segédlelkész Nagyrőcén, 1824-ben lelkész Nandráson[136]. 1842-ben segédlelkész Ratkón, 1845-től Lipcseben[137], 1847-től lelkész Vizesréten, 1850-től lelkész Ratkón. [Nagy Teréz Anna apja Nagy Sámuel lelkész. (*Kisszeben, 1771.-†1820.), akinek szülei Nagy Pál Q Kulman Anna]

I1. Schulek Sámuel Ágoston. (*Kokava, 1820. május 29.-†Ratkó,

1890. szeptember 21.) Q Lovcsányi Emilia. 1854.

H2. Schulek Dániel. (*Libetbánya, 1807. november 22.-†Királylehota,

1870. augusztus 10.[138]) 1832-ben lelkész Komlóson, 1833-ban Királylehotán.

                           E2. Schulek Dorottya. (*Nagyfalu, 1692. augusztus 9.-)

E3. Schulek Barbara. (*Nagyfalu, 1695. október 26.-)

                           E4. Schulek János I. (*Nagyfalu, 1696. június 2.-) Q Dauda Zsuzsanna. Varga.

                                 F1. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1720. március 21.-)

                                 F2. Schulek András. (*Nagyfalu, 1724. szeptember 27.-) Ikrek.

F3. Schulek Ádám. (*Nagyfalu, 1724. szeptember 27.-) Ikrek. Q Fabricius Marinka.

Nagyfalu, 1752. február 13. [Fabricius Marinka apja néhai Fabricius András.]

F4. Schulek János II. (*Nagyfalu, 1729. június 19.-)

F5. Schulek Mária. (*Nagyfalu, 1731. november 15.-)

              C3. Schulek Pál.

              C4. Schulek István. (-†Nagyfalu, 1696.)

                     D1. Schulek Zsófia. Q Sebery István. Nagyfalu, 1692. február 17. [Sebery István apja

                            Sebery György]    

       B2. Schulek[139] Mihály. Nagyfalui bíró, 1628. 1629. 1634.

              C1. Schulek Pál.

                    D1. Schulek János. Q Kirek Zsófia.

                           E1. Schulek András. Q Marcsek Zsófia.

              C2. Schulek István. Nagyfalui prokurátor. 1697.

                     D1. Schulek Mátyás I. Jegyző, kőműves. 1705.

                           E1. Schulek Jakab. Q Lomász Zsuzsanna. Varga.

                           E2. Schulek Mátyás II. Q Zasskaliczky Katalin. Kovács.

                                  F1. Schulek Mihály. Q Zgúth Zsófia. Szücs.

                                  F2. Schulek György. Q Fabricius Zsuzsanna. Kovács.

                                  F3. Schulek[140] János I. (-†1780. augusztus 19.) Q Schulek Zsuzsanna.

                                       Szabó.

                                        G1. Schulek[141]  János II. (*Nagyfalu, 1762. július 17.-†Abos, Sáros

megye, 1816. július 17.) Q Saltzer Zsuzsanna. Abosi[142] lelkész. 1811. szeptember 26. Eperjes. „Az abosi Schulek János tanítóját és rosszul fizető egyházát panaszolván be, oda bizottság küldetett Meliorisz Dániel és Szinyey Sándor, Czabkay Illés és Csorba András tagokból.” [143]Gyermekei Abosban születtek.

                                                H1. Schulek János III. Sámuel. (*Abos, 1796. március 1.-) Császári és

királyi ezredorvos. Meghalt Trevisoban[144].

H2. Schulek Károly Lajos. (*Szepesolaszi[145], 1798. augusztus 1.-)

                                                H3. Schulek Pál. (*Abos, 1799. november 20.-)

                                                H4. Schulek Julianna.

                                                H5. Schulek Anna.

                                                H6. Schulek Karolina.

                                                H7. Schulek Lajos I. (*Abos, 1805.-†Szepesolaszi, 1831.) Q

                                                       Stavinczky Told Zsuzsanna. Jegyző, ügyvéd.

                                                       I1. Schulek Lajos II. Tivadar. (*Szepesolaszi, 1831. június 20.-

†Szepesolaszi, 1908. november 13.[146]) Q Posewitz Julianna. (*Szepesolaszi, 1838. június 15.-†Budapest, 1918. február 23.) Földbirtokos. [Posewitz Julianna apja Posewitz János. (*1795.-†1852.)]

J1. Schulek Emma. (*Szepesolaszi, 1859.-†Eperjes, ?) Q

Szutorisz Frigyes. (*Eperjes, 1854.-) Eperjesi kollégiumi tanár.

J2. Schulek Kálmán dr. (*Szepesolaszi, 1862. március 17.-

†Budapest, 1929. szeptember 30.) Q Kalchbrenner Emma. (*Helpa[147], 1869.-†Budapest, 1932.) Helpa, 1891. Kúriai bíró. [Kalchbrenner Elma nagyszülei Dr. Kalchbrenner Húgo (*1838.-†Polonka, 1905. április 5.[148]) Q Styavinczky Mathild. (*1849.-†Helpa, 1899. június 18.) 1869. Coburg hercegi vasgyárak orvosa, Gömör-Kishont vármegye főorvosa.]

K1. Schulek Elma. (*Pancsova[149], 1892.-†Orosháza, 1950.)

1. Q Krén István II. (*1887.-†Pálmatér, 1927. január 3.) 1921. 2. Q Sterbetz István. Schulek Elma énektanár.

[Krén István II. szülei Krén István I. Q Hászmann Teréz. (*1863.-†Cegléd, Budapest, Óbudai temető. 1931. január 30.)]

K2. Schulek Matild. (*Pancsova, 1893.-†Budapest, 1919.

       december 17.) Postatisztviselő.

K3. Schulek Irén (Piri). (*Nagykikinda[150], 1896.-†Buda-

pest, Óbudai temető, 1963. október 30.) Q Gerelyes Andor. (*1897.-†Budapest, Óbudai temető, 1974. március 8.) 1925. MÁV műszaki főtanácsos.

K4. Schulek Viktória. (*Nagykikinda, 1899.-†Budapest,

Óbudai temető, 1984. március 18.) Q Göttche Ervin dr. (*Kula[151], 1896.-†Budapest, Óbudai temető, 1961. május 11.) 1927. Schulek Viktória gyógyszerész, Göttche Ervin ügyvéd, jogtanácsos. [Göttche Ervin szülei Göttche Károly (*1864.-†Budapest, Óbudai temető, 1935. május 20.) Állampénztári igazgató. Q Ritter Anna. (*1874.-†Budapest, Óbudai temető, 1973. december 29.) 1895.]

L1. Göttche Éva. Q Zábrák Dénes.

      M1. Zábrák Piroska.

L2. Göttche Lívia. Q Binder István I.

      M1. Binder Magdolna.

      M2. Binder István II. Az Állami Számvevőszék

             szóvivője.

K5. Schulek Gizella. (*Szeged, 1906.-†Budapest, 1930.)

       Orvostanhallgató volt, amikor meghalt.

J3. Schulek Béla I. (*Szepesolaszi, 1863. május 2.-†Pozsony,

1932. április 16.) Q Schwarz Ilona. (*Késmárk, 1870. június 7.-†Budapest, Pozsony, 1942. december 16.[152]) [Schwarz Ilona szülei Schwarz János Dr. Q Fűhrer Ilona (*1833.-†Késmárk, 1899. június 22.)] Pozsonyi gyógyszerész.

K1. Schulek Béla II. (*Ólubló[153], Szepes megye, 1890.

május 1.-†Budapest, 1954. július 2.[154]) Budapesti

gyógyszerész.

K2. Schulek Ilona. (*1892.-†Pozsony, 1914. január 20.[155])

K3. Schulek Elemér I. (*Késmárk, 1893. szeptember 3.-

†Budapest, 1964. október 14.[156]) Q Bernáth Ilona. (*Budapest, 1900. február 22.-†Budapest, 1988. február 29.[157]) Budapest, 1927. június 26. Gyógyszerész, az OKI kémiai analitikai osztályának vezetője, a budapesti tudományegyetemen az analitikai kémia egyetemi tanára, akadémikus, kétszeres (1949. 1951.) Kossuth díjas. Gyógyszerészetet tanult ő is a budapesti egyetemen, tanulmányait 4 évre megszakította az első világháború. 1920-ban doktorált. 1927-ig az egyetemen dolgozott, mint asszisztens, Winkler Lajos mellett. Közben hosszabb amerikai tanulmányutat tett. 1927-ben az Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályán vállalt állást, később az osztály vezetője lett. 1944-ben a budapesti egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéke professzorának hívták meg. 1941-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választották. 1949-ben és 1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya elnöke (1951–1956). Az Országos Aspirantúra Bizottság (1951–1952), az MTA–TMB elnöke (1952–1958). Az Acta Pharmaceutica főszerkesztője (1953–1965). A VI. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottságának elnöke. Schulek Elemér a klasszikus kémiai analízis nagynevű művelője volt. Eredményes működéséről 481 magyar, német és angol nyelven megjelent tudományos dolgozata tanúskodik. Különösen megemlítendők gyógyszer analitikai, továbbá halogénvegyületeket alkalmazó metodikái.

Irodalom:

Laszlovszky József. Schulek Elemér. A múlt magyar tudósai. Akadémiai kiadó, Budapest, 1997.

Schulek Elemér önéletrajza (kézirat, 1964. január 22.).

Végh A.: In memory of Elemér Schulek. Acta Chimica Hung. 41, 5–36 (1964). 1-2. szám.

Végh A.: Előszó „A VII. Magyar Gyógyszerkönyv új szempontjai” c. kiadványból. Magyar Gyógyszerészeti Társaság, Budapest 1987.

Laszlovszky József: Megemlékezés Dr. Schulek Elemér professzorról, születésének 100. évfordulóján. Gyógyszerészet 37, 619–638 (1993).

Bayer István. Emlékezünk Schulek Elemér professzorra, a hatósági gyógyszerellenőrzési rendszer kialakításának vezéralakjára, halála 50. évfordulója alkalmából. Gyógyszerészet. Gyógyszerésztörténeti közlemények. 58. 2014. 625-627.

L1. Schulek Elemér II.[158] (*Budapest, 1929. január 16.-

) Q Lassányi Zsuzsa. (*Budapest, 1929.-) 2. Q Pethő Jolán. (*Kemenespálfa, 1941. május 14.-).

L2. Schulek Nóra dr. (*Budapest, 1930. november 1.-)

Q Tóth Ferenc. dr. II. (*Budapest, 1927. március 29.-) Schulek Nóra gyermekszakorvos, Tóth Ferenc okleveles gépészmérnök, kandidátus.

[Tóth Ferenc. dr. II. szülei Tóth Ferenc. I. (*1899-†Budapest, 1981. december 28.) Q Virányi Teréz. (*1906.-†Budapest, 1977. szeptember 7.)]

M1. Schulek-Tóth Ferenc III. (*Budapest, 1959.-)

        Q Nagy Katalin. (*Budapest, 1961.-) 1988.

N1. Schulek-Tóth Balázs. (*Budapest, 1989.-)

N2. Schulek-Tóth Kinga. (*Budapest, 1991.-)

N3. Schulek-Tóth Virág. (*Budapest, 1994.-)

N4. Schulek-Tóth Zsófia. (*Budapest, 1997.-)

M2. Tóth Zoltán. (*Budapest, 1962.-†München,

       1992.) Q Fodor Rita. (*Pécs, 1964.-)

       N1. Tóth Bence. (*Saratoga, USA, 1989.-)

       N2. Tóth Bálint. (*München, 1992.-)

K4. Schulek[159] Lajos I. Kálmán. (*Kunszentmiklós, 1899.

augusztus 17.-†Budapest, 1974. április 18.) 1. Q Tallatschek Katalin. 2. Q Gyene Klára, etyektyukodi. [Tallatschek Katalin szülei Tallatschek Ferenc Q Sárffy Katalin.]

L1. Selmeci Lajos II. Béla Károly. (*Kunszentmiklós,

1936. május 10.-†Budapest, 1999.) Q Varga Ilona. (*Budapest, 1940. április) Budapest, 1960. július 30.

       M1. Selmeci Enikő. (*Budapest, 1964. december

26.-) Q Havasy Tamás. (*Budapest, 1965.-)

L1. Havasy Orsolya. (*Budapest, 1990.-)

L2. Havasy Bernadett Dóra. (*Budapest, 1992.-

      )

M2. Selmeci Zsolt. (*Budapest, 1967. október 9.-)

Q Tóth Orsolya. (*Balassagyarmat, 1971.-)

L1. Selmeci András. (*Budapest, 1992.-)

L2. Selmeci Balázs. (*Budapest, 1997.)

L2. Selmeci Béla I. Károly Lajos. (*Kunszentmiklós,

1940. július 31.-) 1. Q Sándor Mária. (*Budapest, 1939. május 13.-) Budapest, 1962. október 20. 2. Q Bálint Éva. (*Budapest, 1947.-) Műszerész.

M1. Selmeci Béla II. (*Budapest, 1967. május 30.-)

Q Hatvani Krisztina. (*Budapest, 1966.-)

N1. Selmeci Laura. (*Budapest, 1998.-)

L3 Selmeci Károly Béla Lajos. (*Kunszentmiklós, 1946.

július 18.-) Q Szörényi Reischl Emőke. (*Budapest, 1950. január 11.-) Budapest, 1972. szeptember 22. Kárpitos.

M1. Selmeci Szabolcs. (*Budapest, 1973. november

8.-) Q Mányoki Mária. (*Budapest, 1980.-)

N1. Selmeci Zsófia. (*Budapest, 2001.-)

M2. Selmeci Géza. (*Budapest, 1975. január 26.-)

J4. Schulek Gyula I. Ede. (*Szepesolaszi, 1873. május 23.-

†Edelény[160], 1925. augusztus 4.) Q Téchy Bella, Erzsébet. (*Kunszentmiklós, 1875. június 9.-Edelény, 1952. május 23.) Edelényi gyógyszerész. [Téchy Bella szülei Dr. Téchy József vernikai és técsői, (*Nagykörös, 1830.-†Kunszentmiklós, 1908. február 1.) kunszentmiklósi vármegyei főorvos. Q Buday Berta, pethendi. (*1842. május 1.-†1923. szeptember 7.) 1861.] Dr. Téchy József 1848-49. honvéd, nemzetőr volt; a pesti egyetemen 1856. tett szigorlatot és letelepedett 1855-ben Kunszentmiklóson, mint községi orvos, később járási, majd vármegyei tb. főorvos és a budapesti tudom. egyetem díszdoktora. Ld. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Téchy József (vernikai és técsői) Dr. Téchy József síremléke. ITT NYUGSZIK vernikai és técsői

49. TÉCHY JÓZSEF VOLT 1848-49.IKI NEMZETŐR. A BUBAPESTI KIR. MAGY. TUDOMÁNYEGYETEM DÍSZDOKTORA. KUNSZENTMIKLÓSI JÁRÁSI, VÁRMEGYEI TB. FŐORVOS ÉS MÁV. ORVOSI TANÁCSADÓ. ÉLT 77 ÉVET MEGHALT 1908. ÉVI FEBRUÁR 1-ÉN. Áldott legyen emléke. E SÍRKÖVET EMELTETTE BÁNATOS ÖZVEGYE DR. TÉCHY JÓZSEFNÉ SZÜL. pethendi BUDAY BERTA SZÜLETETT 1842. MÁJ. 1-ÉN MEGHALT 1923. SZEPT. 7.-ÉN.

K1. Schulek Gyula II. (*Edelény, 1902. április 28.-

†Rudabánya, 1980.) Q Vadászy Ilona. (*Edelény, 1912. június 1.-†Rudabánya, 1991.) Edelény, 1930. augusztus 23. Schulek Gyula gyógyszerész, felesége gyógyszerész asszisztens volt.

L1. Schulek Éva. (*Miskolc, 1931. június 26.-) Q Tóth

Kálmán dr. Rudabánya, 1955. február 12. 1963-ban elváltak. Schulek Éva gyógyszerész volt.

L2. Schulek Ilona. (*Miskolc, 1939. január 5.-) Q Nagy

Sándor. Budapest, 1961. február 18. 1977-ben elváltak.

                                        G2. Schulek András. (Nagyfalu, 1767.-†Kükemező[161], 1836. április 21.[162])

Q Fábry Borbála. Kükemező, 1797. július 30. Lelkész 1793-tól Kükemezőn. 1827. július 6. Eperjes. Schulek András beteg volt, eperjesi dékáni feladatáról lemondott[163]. 1832. május 16. Eperjes. Schulek Andrást újólag seniorrá választották. Schulek András senior volt 1821-1824 és 1831-1836 között. 5 lányuk (Karolin, Anna, Borbála, Amália, Vilma) és 3 fiúk élték meg a felnőtt kort. Kükemező, az evangélikus templom falán Schulek András emléktáblája. Lefotózta és elküldte Bereznai Tamás. a felvétel dátuma 2019.07.18

H1. Schulek Imre. (*Kükemező, 1809.-) Q Schreck Sarolta. Zára[164],

1829. [Schreck Sarolta szülei Schreck Márton és Schmutzier Magdolna] Teológus Pozsonyban, katona, őrmester, a Sándor gyalogezrednél, gazdatiszt Csallóközben, erdőmester Bonyhádon. 8 lányuk (Franciska, Adél, Amália I. 1 éves korában meghalt, Amália II. Teréz, Hermina, Sarolta és Mária) és 7 fiúk született, József, Hugó és József nem élték meg a felnőtt kort.

I1. Schulek Ottó. (*1839. március 10.-†Zomba[165], 1886. január 9.)

Q Farkas Anna. (*1848.-†Pécs, 1934. december 4.[166]) Zombán postamester volt.

     J1. Schulek Ida. Q Steib Mihály. (1873.*-Pécs, 1931. június

          22.[167]) 1905. Zomba község főjegyzője.

          K1. Steib Ida.

          K2. Steib Ottó.

I2. Schulek Gusztáv. (*1840. szeptember 13.-†Szekszárd, 1882.

      február 3.[168]) Q Simon Janka. Szekszárdi könyvkereskedő.

I3. Schulek János. (*Lengyel, Tolna megye, 1846. december 26.-

†Hőgyész, 1905.) Q Tiegelmann Margit. (*Hőgyész, 1850.-) Hőgyészen női szabó.

J1. Schulek Károly. (*Hőgyész, 1872.-†Rákosszentmihály,

1944. március 4.) Q Kováts Amália. Földművelési minisztérium levéltárának igazgatója, rákosszentmihályi községi bíró.

J2. Schulek Ödön. (*Hőgyész, 1881. február 25.-) Kereskedő.

J3. Schulek István. (*Hőgyész, 1881. február 25.-) Q Dudás

      Mária. Kalocsai vendéglős.

[Dudás Mária szülei Dudás Károly Q Greif Mária. (*1687.-†Kalocsa, 1944. március 16.)]

I4. Schulek Jenő. (*Pálfa, 1848.-Budapest, 1895.) Q Rummel Juli-

anna. Zomba, 1873. október 7. Vasutas. [Rummel Julianna apja Rummel József]

J1. Schulek József.[169] (*Zomba, 1880. március 19.-†Sopron,

1952. november 25.) 1. Q Harka Anna. (*Hőgyész, 1880. április 21.-†Sopron, 1908.) Hőgyész, 1903. 2. Q Nagy Ilona. (*Sopron, 1891. december 24.-†Budapest, 1968. augusztus 11.) Sopron, 1932. augusztus 13. [Harka Anna szülei Harka József kovács Q Zólyomi Mária.] [Nagy Ilona szülei Nagy Lajos Q Borbély Ágnes.]

K1. Schulek Gyula. (*Zomba, 1904. szeptember 9.-†Sop-

ron, 1973.) 1. Q Sallay Anna. 2. Q Kovács Ilona. (*Sopron, 1920. május 22.-†Sopron, 1966. december 16.) 1945. augusztus. [Kovács Ilona szülei Kovács János Q Nagy Ilona.] Schulek Gyula könyvelő, postai műszaki felügyelő.

L1. Schulek Klára. (*Sopron, 1946. augusztus 10.-†

       Budapest, 1999.)

L2. Schulek Sándor Tibor. (*Sopron, 1948. április 11.-

) Q Budai Erzsébet. (*Budapest, 1956. január 7.-) Budapest, 1975. december 31. [Budai Erzsébet szülei Budai János Q Galambos Magdolna.] Könyvkötő.

M1. Schulek István Tibor. (*Budapest, 1978. október 19.-)

K2. Ságvári Valéria Magdolna. (*Sopron, 1933. augusztus

23.-) Q Patyi Sándor Elemér. (*Kemenesszentmárton, 1928. június 26.-†Budapest, 2011. március 20.) Felsőgöd, 1954. november 23. Ságvári Valéria tanár, tisztviselő. Patyi Sándor okleveles tanár, irodalomtörténész, az MTA főosztályvezetője, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának titkára. [Patyi Sándor szülei Patyi László, igazgató, tanító Q Szabó Margit]

Patyi Sándor könyvei:

Varga Rózsa-Patyi Sándor: A népi írók bibliográfiája. Művek, irodalom, mozgalom. 1920-1960. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 940. Az MTA akadémiai díjában részesült 1974-ben.

H2. Schulek Frigyes. (*Kükemező, 1809.-†Eperjes, 1850.) Q Dietz

       Karolina Johanna. Eperjesi kollégiumi tanár.

H3. Schulek Gusztáv. (*Kükemező, 1820. április 21.-†Eperjes, 1905.

december 17[170].) Q Balla Sarolta. (*Nyíregyháza, 1835. szeptember 4.-†Budapest, 1909. december 16.) 1852. Eperjesi ügyvéd és az Eperjesi ág. h. ev. kollégium jogakadémiai tanára. 1844-ben Eperjesen az Evangélikus Egyház jegyzőjévé és ügyészévé választották, ezen hivatalát ingyen látta el. 1856-ban még ügyész volt. [Balla Sarolta apja Balla Sámuel.]

I1. Schulek Géza dr. (*Eperjes, 1853. július 31.-†Budapest, 1917.

július 7.[171]) Csáthy Szabó Anna. (*Miskolc, 1869. február 1.-†Budapest, 1962. október 19.) Miskolc, 1885. Budapesti ügyvéd. [Csáthy Szabó Anna szülei Csáthy Szabó István dr. (*1836.-†Miskolc, 1903. május 4.) Q Benczúr Gizella jasszenovai. (*1843.-†Miskolc, 1912. október 11.) 1863.]

J1. Schulek Ilona. (*Budapest, 1887. január 23.-†Budapest,

1962.) Q Mikuleczky István II. (*1882.-†Budapest, Farkasréti temető, 1956. február 15.) 1902. december 29. Gépészmérnök volt. [Mikuleczky István II. szülei Mikuleczky István I. Q Kúun Ilona, kisujszállási (*1852.-†Miskolc, 1911. január 30.)]

K1. Mikuleczky Anna. Q Penkert Mihály.

       L1. Penkert Sándor.

J2. Schulek Gizella. (*1889.-†Budapest, 1890. szeptember 26.[172])

J3. Schulek István. (*1891.-†Budapest, 1893. március 26[173].)

J4. Schulek György. (*Budapest, 1894. május 22.-†Babin, 1915.

február 28[174].) Joghallgató, tartalékos huszárhadnagy, hősi halott.

I2. Schulek Jenő I. dr. (*Eperjes, 1855.-†Petrozsény[175], 1919.

szeptember 19.) Q Waltherr Ilona, nemes. (*1869.-†Petrozsény, 1903. január 3.[176]) 1890. február 22. Petrozsényben tiszti főorvos volt. [Waltherr Ilona szülei Waltherr Lóránd és Czagányi Berta.]

J1. Schulek Márta. (*Orosháza, 1890. december 22.-) 1. Q

      Bátori Lajos. 2. Q Kenessey Ernő.

J2. Schulek Béla I. Jenő II. (*Orosháza, 1892. január 21.-

†Budapest, 1971. november 26.[177]) Q Kozmai Kún Ilona. (*Budapest, 1900. január 12.-†Budapest, Farkasréti temető, 1966. május 11.) 1921. Okleveles mérnök. Nevét 1945-ben Sulyokra változtatta. [Kozmai Kún Ilona szülei Kozmai Dr. Kún Béla (*1861.-†Budapest, Kerepesi temető, 1934. szeptember 19.) igazságügyi államtitkár. Q Küllei Rhorer Anna. 1891.]

K1. Sulyok Béla II. (*Budapest, 1924. augusztus 21.-

†Budapest, 1996. szeptember 29.) 1. Q Okányi Magda. (*Kálóz[178], 1926. október 17.-) Budapest, 1948. június 12. Elváltak 1970. 2. Q Kodó Piroska. (*Kisvárda, 1954.-) Budapest, 1979. [Kodó Piroska szülei Kodó István és Jónás Piroska.] Villamosmérnök.

L1. Sulyok Richárd. (*Budapest, 1953. május 22.-) Q

Rezes Molnár Eszter. (*Budapest, 1956. március 31.-) Budapest, 1977. június 29. Sulyok Richárd építészmérnök, Rezes Molnár Eszter fényképész. [Rezes Molnár Eszter szülei Rezes Molnár Mihály Q Kari Irén, grafikusok.]

M1. Sulyok Mihály. (*Budapest, 1985. június 14.-)

M2. Sulyok Dávid. (*Budapest, 1989. május 9.-)

L2. Sulyok Miklós. (*Budapest, 1956. június 4.-) 1. Q

Ács Eszter. (*Budapest, 1952. december 25.-) 1978. 2. Q Nagy Gabriella Noémi. (*Budapest, 1967. július 26.-) 1992. [Ács Eszter szülei Ács Ernő Q Máhr Ilona.] [Nagy Gabriella szülei Nagy Géza Q Lambert Mária.]

M1. Sulyok Márton Péter. (*Budapest, 1981. január

       19.-)

M2. Sulyok Bálint Tamás. (*Budapest, 1983. június

        4.-)

M3. Sulyok Ábel. (*Budapest, 1993. január 20.-)

M4. Sulyok Bendegúz. (*Budapest, 1994. augusztus

       4.-)

M5. Sulyok Kamilla. (*Budapest, 1996. március 5.-

        )

M6. Sulyok Natasa. (*Budapest, 1997. augusztus

        21.-)

K2. Sulyok Tamás. (*Budapest, 1930. május 19.-) Q Bende

Helga. (*Budapest, 1932. május 17.-) Budapest, 1954. február 15. Karmester Németországban.

L1. Sulyok Márta. (*Budapest, 1957. február 26.-) Q

Krug Wolfgang Hermann. (*Haigerloch[179], 1951. augusztus 4.-) Konstanz[180], 1979. március 26.

Greskovits Zoltán I. (*Kecskemét, 1923. október 2.-†Budapest, 1988. október 26.) 1953. március 26. Elváltak 1964.

L1. Greskovits Zoltán II.

K3. Sulyok Mária. (*Gyoma, 1933. február 27.-) Q Gerskov-

its Zoltán. (*Kecskemét, 1923. október 2.-†Budapest, 1988. október 26.) 1953. március 26.

J3. Schulek Ágnes. (*Orosháza, 1893. január 31.-) Q Martius

      Viktor.

J4. Schulek Dénes Gábor Menyhért. (*Petrozsény, 1894.

március 27.-†Nagybánya, 1955. március 25.) 1. Q Striffler Irén. (-†1949.) 2. Q Szontagh Emilía. Nagybánya, 1952. július 2. Schulek Dénes tisztviselő a Petrozsényi Bányatársulatnál.

K1. Schulek Jenő. (*Petrozsény, 1943. szeptember 4.-†

       Petrozsény, 1998. augusztus 2.

       L1. Schulek Éva. (*Petrozsény, 1973.-)

       L2. Schulek Júlia. (*Petrozsény, 1977.-)

J5. Schulek Eszter. (*Petrozsény, 1896. február 11.-) Tisztviselő

      a Petrozsényi Bányatársulatnál.

I3. Schulek Thea. (*Eperjes, 1859.-) Q Melitskó Frigyes[181].

(*1849.-†Kolozsvár, 1914. augusztus 27.) Eperjes, 1890. Okleveles gépészmérnök, magyar királyi államvasuti főfelügyelő.

     J1. Melitskó Sarolta.

     J2. Melitskó Margit.

G3. Schulek György. (*Nagyfalu, 1769. k.-†Kurima[182], Sáros megye,

      1833.) Kurimáni plébános.

                                        G4. Schulek Mihály. (*Nagyfalu, 1776.-†Krompach, Szepes megye, 1818.)

Gölnicbányai[183] rektor 1808-ban, korompai[184] lelkész 1818-ban, rövid ideig, haláláig.

H1. Schulek Sándor dr. (*Gölnicbánya, 1800. k.-†Dayton, Ohio, USA,

1877. előtt.) Würtenbergi kivándorló. 1846-ban kivándorolt Amerikába. Orvos, San Galetti tanársegéde.

                                  F4. Schulek Tamás. Q Pantocha Zsuzsanna.

                           E3. Schulek Mihály. Q Bohács Dorottya. Citerás, kőműves.

                                  F1. Schulek Ádám. (*Nagyfalu, 1735. augusztus 6.-) N. Mária.

                                        G1. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1757. március 27.-)

                           E4. Schulek György. Q Osszvald Dorottya.

       B3. Schulek Pál. Q Janovicz Katalin. Nagyfalui prokurátor (jogi képviselő, ügyész) 1632.

              C1. Schulek János. Nagyfalui prokurátor. 1661.

              C2. Schulek Mátyás. Nagyfalui prokurátor. 1673.

                    D1. Schulek András.

              C3. Schulek Jakab. Q Osszvald Katalin. Suszter. Nagyfalui esküdt és prokurátor. 1683.

                     D1. Schulek Márton. Q Grossovycz Zsusanna.

                            E1. Schulek György. Q Kubacka Anna. (*1653.-†Nagyfalu, 1697. február 20.)

                                  [Kubacka Anna apja Kubacka András]

                                  F1. Schulek Márton. (*Nagyfalu, 1689. november 10.-) 

                     D2. Schulek János. Q Hustafa Dorottya.

                     D3. Schulek András I. Q Kupiss Barbara.

                            E1. Schulek András II. Q Komornik Zsuzsanna.

                                   F1. Schulek János. (*Nagyfalu, 1732. december 7.-)

                                   F2. Schulek Tamás. Q Csutka Katalin.

                                         G1. Schulek Mihály. (*Nagyfalu, 1774. június 2.-)

                                         G2. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1776. december 16.-)

                                         G3. Schulek Katalin. (*Nagyfalu, 1780. október 30.-†Nagyfalu, 1798.

                                                január 15.)

                                         G4. Schulek Mária. (*Nagyfalu, 1784. augusztus 3[185].-) 

                                   F3. Schulek András III. (*Nagyfalu, 1738. április 7.-)

                             E2. Schulek Zsófia. (*Nagyfalu, 1717. augusztus 12.-)

                             E3. Schulek Marianna. (*Nagyfalu, 1729. október 2.-)

                             E4. Schulek János.

       B4. Schulek Anna. Nagyfaluban élt az 1600-as évek első felében.

 

Majoross Edit, Dr. Schulek Tiborné felmenői.

 

Thurnay Béláné Schulek Vilma. Termő csipkebokor id. mű alapján.

 

A1. Kunder György Konrád. Q Zsákovits Ludovika Eleonora.

       B1. Kunder Irma. (*Somorján, 1854.-†1935.) Q Kasper Gusztáv. (*Bécs, 1843.-†Budapest,

1915.) 1878. [Kunder Irma szülei Kunder György Konrád pékmester Q Zsákovits Eleonóra (*1828.-†1901.). Kasper Gusztáv szülei Kasper Adolf (*1809.-†1869.) Q Hatzinger Franciska (*1814.-). Kasper Adolf szülei Kasper Anton (*1778.-†1836.) Q Montz Anna. (*1787.-†1811.) Hatzinger Franciska szülei Hatzinger Paul (*Bécs, 1783.-) Q Ferro Mária. (*1790.-†1875.)]

             C1. Kasper Sarolta. (*Budapest, 1883. április 6.-†Budapest, 1951. január 12.[186]) Q Majoross

Ottó. (*Lemes, 1878. május 17.-†Budapest, 1942. június 4.) Majoross Ottó postahivatali igazgató. 1907. október 26. [Majoross Ottó szülei Majoross Antal dr. (*Kassa, 1838. november 22.-†Kassa, 1888. január 3.) Q Holicsek Paula (*Zágráb, 1845.-†Marburg, 1914.). Majoross Antal katonaorvos volt. Holicsek Paula szülei Holicsek János[187] Q Maretic Amális. Holicsek János szülei Holicsek József Q Szaitl Anna. Majoros Antal szülei Majoross Mihály II. Q Frank Franciska Anna. (*1812.-†1842.) Kassa, 1837.) Majoross Mihály II. apja Majoross Mihály I. (*Kassa, 1805. k.-†Kassa, 1849.[188]) Felcser, illetve katonaorvos Kassán, 1848-ban nemzetőr volt. A bevonuló orosz katonák behurcolták a pestist és ebben halt meg.]

                    D1. Majoross Edit. (*Budapest, 1908. október 9.-†Budapest, 1993. március 25.[189]) Q

Schulek Tibor. (*Budapest, 1904. február 3.-†Budapest, 1989. május 14.) Budapest, 1932. május 26. (Bővebben ld. a főrészben.)

D2. Majoross Olivér. Q Riegler Mária. 5 gyerekük született.

 

 

 

[1] A tanulmányt 2002. szept. 30-án Reuss András egyetemi tanár, (rektor, az Ev. Hittudományi Egyetemen) küldte el másolatban, megküldte továbbá Korompay Andor táblázatát a Schulek családról, aki Schulek Tibornak a 70-es években készített táblázatát 1988-ban kiegészítette, majd 1999-ben felújította. Reuss András az említett iratokat az EOL-ban találta meg és megemlíti, hogy a katalógusban meg kéne nézni a Genealogia Schulekina címen is az adatokat.

[2] Isztebne (szlovákul Istebné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

[3] Az ARCANUM 24428316 szkennelt oldalt közölt 2019. november 15 állapot szerint. Az ARCANUM-t akkor lehet elérni, ha előfizetjük vagy egy magyarországi tudományegyetem könyvtárában beiratkozunk, ekkor a könyvtárjegy adataival otthon is elérhető az adatbázis. Az internetes hivatkozások időpontja 2019 november 1.-november 30.

[4] Röviden Nagyfalu.

[5] II. József rendelete alapján. Az 1787-es udvari dekrétum értelmében megjelentek a sablonszerű, majd a 19. század elejétől az előnyomtatott anyakönyvek. II. József rendelete szerint az anyakönyvnek tartalmaznia kellett a születés évét, hónapját és napját, a gyermek nevét, nemét és azt, hogy törvényes vagy házasságon kívüli-e, a szülők kereszt- és vezetéknevét, vallását, a keresztszülők teljes nevét, a házasságon kívüli gyermek apjának a nevét, ha elismerte az apaságot. A házassági anyakönyvnek tartalmaznia kellett az esküvő évét, hónapját, napját, a házszámot, a vőlegény kereszt- és vezetéknevét, vallását, életkorát, családi állapotát (nőtlen, özvegy), a menyasszony keresztnevét, vallását, korát, családi állapotát (hajadon, özvegy), a tanúk kereszt- és vezetéknevét, családi állapotát. A tanúknak mindig alá kellett írni az anyakönyvet. A halotti anyakönyveknek hat oszlopban tartalmaznia kellett a halál évét, hónapját és napját, a házszámot, a vallást, a halott nevét és korát, a halál okát.

[6] Id. mű. Tóth László: Schulek Tibor. Turul. 1943.-3/4.

[7] Reuss Sámuel egyik fia Reuss Adolf Titus (*1823.-†1902.) akinek felesége Terray Mária Lujza (*1839.-†1920.)

[8] Reuss Adolf Titus egyik unokája Fodor Malvin (*1884.-†1962.), akinek férje kézdimárkosfalvi Sipos Béla I. (*1875.-†1967.) nagyapám volt.

[9] Árvanagyfalu, Nagyfalu (más néven Velicsna, szlovákul Veličná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. A katolikus anyakönyvek (1689-1890) az evangélikus anyakönyvek (1757-1896) meg vannak. 1757-ig az evangélikusokat katolikus papok keresztelték és az anyakönyvben beírták, hogy lutheranus rövidítve luth.

[10] Jelölések: *=a születés vagy keresztelés helye és időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés helye és időpontja, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni az évszámra vonatkozóan.

[11] A Chluda kiterjedt család volt Nagyfaluban.

[12] Chluda Zsófia halotti anyakönyvét nem találtam meg a Nagyfalui katolikus anyakönyvekben. Az első Chluda keresztelési anyakönyv a következő: Chluda György és felesége Katalin leányát Zsuzsannát 1697. január 20-án keresztelték Nagyfaluban. A keresztelési anyakönyvek alapján 1740. után lett kiterjedt a Chluda család. 1740 és 1799 között 37 Chluda keresztelési anyakönyvet találtam Nagyfaluban, az FS-TOOLS program felhasználásával.

[13] Evangélikus, 75 éves volt.

[14] Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín) város Szlovákiában. Az Árvavölgy központja, a Zsolnai kerület Alsókubini járásának székhelye. Benyólehota, Kisbiszterec, Knyazsa, Medzihradne, Mokrágy, Nagybiszterec, Szrnyace és Zászkal települések tartoznak hozzá.

[15] Keresztszülők Krayczyowicy Mátyás és Marczek Dorottya.

[16] Lapos, (szlovákul: Lopúchov), korábban Laposfalva község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

[17] Bugyikfala (szlovákul: Budikovany), korábban Budikfalva, község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

[18] Budikfalván lelkész volt 1770 és 1784 között.

[19] Rimakokova (szlovákul: Kokava nad Rimavicou) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban. A 20. század elején nevét Rimakókára magyarosították, de 1906-ban visszakapta a korábbi nevét.

[20] Keresztszülők Ozvald János és Marczek Dorottya.

[21] Felsőkubin (szlovákul Vyšný Kubín) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

[22] Keresztszülők Huba András és Liska Katalin.

[23] Keresztszülők Schulek Mihály és Liska Katalin.

[24] Keresztszülők Huba András és Liska Katalin.

[25] A három gyermekének keresztelési anyakönyvében 1783-ban, 1785-ben és 1790-ben Helena Schuleknek írták a nevét.

[26] Nemesdedina (szlovákul Zemianska Dedina) település Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban, 1985. január 1. óta közigazgatásilag Nizsna községhez tartozik. A trianoni békeszerződés előtt Árva vármegye Vári járásához tartozott. A katolikus anyakönyvek (1692-1895) meg vannak.

[27] Lestin (szlovákul Leštiny) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

[28] Oláhpatak (szlovákul: Vlachovo) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

[29] Verbóc (szlovákul Vrbovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Miavai járásban.

[30] Szülei Sülek Georgy, keresztszülők Dávid György és Zsuzsanna.

[31] Rajec (szlovákul Rajec) város Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Suja tartozik hozzá.

[32] Deánfalva (szlovákul Ďanová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

[33] Ószombat (1899-ig Szobotist, szlovákul Sobotište) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szenicei járásában.

[34] Késmárk (szlovákul Kežmarok) város Szlovákiában. Az Eperjesi kerület Késmárki járásának székhelye.

[35] Weber Róza meghalt 33 éves korában, amikor kilencedik gyermekét világra hozta.

[36] Schulek Jánosnak 8 gyermeke született második feleségétől.

[37] Vágújhely (szlovákul Nové Mesto nad Váhom) város Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásának székhelye.

[38] Hibbe (korábban Hybbe, szlovákul Hybe) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

[39] Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.

[40] Pržno település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Pržno Janovice, Metylovice, Baška és Frýdlant nad Ostravicí településekkel határos.

[41] Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.

[42] Schöpf Amália. Halotti értsítő, német nyelven. Amália Schulek, született Schöpf Budapesten 1887. január 4-én fél 12-kor 78 éves korában elhunyt. Gyászolják Alexander Schulek, Vilma Schulek és Amália Schulek. A Kerepesi temetőben temették el.

[43] Schulek Sándor. Halotti értesítő. Schulek Sándor 1910. augusztus 7-én reggel 2 órakor, életének 74-ik évében hosszas szenvedés után csendesen elhunyt. A váci középvárosi evangélikus temetőben temették el. Gyászolják fia Sulyok Imre, leánya Schulek Vilma, Tóth Béláné, menye Sulyok Imréné, sz. Jagny Janka, vejei Tóth Béla és Schulek Gusztáv. Nővérei Schulek Vilma és Schulek Amália, Hankisz Jenőné. Unokái Sulyok Zoltán, Helén, Irma és György, Tóth Zoltán, László, Sándor és Bella.

[44] Bát (korábban Asszonyvásár, szlovákul: Bátovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Elesfalu tartozik hozzá.

[45] Tüdővészben halt meg.

[46] Bagyan (szlovákul: Baďan) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.

[47] Schulek Amália. Halotti értesítő. Schulek Gusztáv úgy maga, mint gyermekei Irma és György nevében megtört szívvel jelenti szeretett neje, illetve édesanyjuk Schulek Amáliának 1890. május hó 18-án életének 25-ik és boldog házasságának 4-ik évében történt gyászos elhunytát. Lakás, Budapest, VI. Nagy-János utcza 7.

[48] Nagyrada község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

[49] Gáva település volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrányi járásban.

[50] Nagybári (szlovákul: Veľká Bara) Bári településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában

[51] Főszerkesztő Tungli Gyula. Kiadta: Pápai Művelődéstörténeti Társaság. 1997.

[52] Pržno település Csehországban, Vsetíni járásban.

[53] Pozsarevác (szerbül Пожаревац, régi magyar nevén: Passaróc vagy Pozsaróc) város Szerbiában, a Branicsevói körzet központja.

[54] Bród, régi magyar nevén Nagyrév[vagy Szlavon-Bród, horvátul: Slavonski Brod) Horvátország hatodik legnagyobb városa, Bród-Szávamente megye (Brodsko-posavska) székhelye.

[55] Ez a munkája német, szlavon és olasz fordításokban is megjelent és alapja lett az 1867-es kiegyezési tárgyalásoknak.

[56] ARCANUM. Kézikönyvtár. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Horvát-Szlavonország. Szellemi élet. A horvát irodalom történetének kiegészítése. Andrić Miklóstól, fordította Hodinka Antal. Budapest, 1886.

[57] Galgóc (szlovákul Hlohovec) város Szlovákiában. A Nagyszombati kerület Galgóci járásának székhelye.

[58] A magyarok felakasztották.

[59] A magyarok felakasztották.

[60]Galgóc (szlovákul Hlohovec) város Szlovákiában. A Nagyszombati kerület Galgóci járásának székhelye.

[61] Sulyok.

[62] Torna (szlovákul: Turňa nad Bodvou, korábban Turnianske Podhradie) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 1881-ig az egykori Torna vármegye székhelye.

[63] Annafalva (1899-ig Hankova, szlovákul: Hanková) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

[64] Szklabinya (szlovákul Sklabiňa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

[65] Tiszolc (szlovákul Tisovec, latinul Taxovia) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. A tiszolci evangélikus anyakönyveket (1711-1895) letöltöttem.

[66] Ld.: Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 11. kötet. Zmeskall (domanoveczi és lestinei). Árvam.-i régi család. Sziléziából származott Magyarországba a XVI. század első felében. – Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Árva-, Győr-, Hont- és Liptóm.-ben vétettek fel tagjai a kétségtelen nemesek közé.

[67] Szrnyace (szlovákul: Srňacie) Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín) városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. Alsókubin evangélikus anyakönyvek (1784-1895) megvannak.

[68] Komlós (ukránul: Хмільник, magyar átírásban: Hmilnik) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.

[69] Nagypalugya (szlovákul Veľká Paludza): megszűnt falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Nagypalugyát és Gálfalut a 19. században egyesítették. Evangélikus anyakönyveit (1736-1948) letöltöttem.

[70] POKORÁGY. Alsó, Felső Pokorágy. Két tót falu Hont Vármegyében. Alsópokorágy (szlovákul Nižná Pokoradz) Rimaszombat településrésze, 1974-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Felsőpokorágy (szlovákul Vyšná Pokoradz) Rimaszombat településrésze, 1974-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

[71] Keresztszülők Platthy Gaspar, Platthy Karolina, Schramko Pál és Desseusty Zsófia. Lelkész Schulek Mátyás.

[72] A halál oka tuberkulózis tbc. volt.

[73] Eperjes (szlovákul: Prešov) város Kelet-Szlovákiában. Az Eperjesi kerület és az Eperjesi járás székhelye. Hozzá tartozik Alsósebes, Németsóvár, Savanyúvíz, Sebeskellemes, Sebessalgó, Sóbánya és Tótsóvár is. Evangélikus (1827-1895) és katolikus (1615-1895) anyakönyveit letöltöttem.

[74] Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott.

[75] Schulek János (*1757.-†1820.) Schulek Gáspár édesapjának Mátyásnak az öccse és haláláig nyíregyházi lelkész volt.

[76] Schulek Ágoston. Halotti értesítő. Alulírottak szomorodott szívvel jelentik Schulek Ágoston tanár úrnak Pesten 1869 április 20-án d. e. 9 órakor életének 55-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos kimultát. Gyászolják felesége szül. Schindler Mária, saját és gyermekei Gusztáv, Emma és Lajos nevében. Fiai Schulek Frigyes építész és Schulek Vilmos orvostudor. Lakás, Pest, Gyapju-utcza 3. sz.

[77] Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai járás székhelye.

[78] A „Védegylet” hozta létre, aminek Kossuth Lajos volt az igazgatója.

[79] Újlak (horvátul Ilok) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.

[80] Orsova (románul Orșova, egykor Rușava) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében. A Duna bal partján fekszik.

[81] Dr. Schulek Frigyes. Halotti értesítő. Dr. Schulek Frigyes műépítész, ny. műegyetemi nyilvános rendes tanár, a műszaki tudományok tiszteletbeli doktora, az MTA tiszteletbeli tagja, a „Pro Litteris et Artibus” tulajdonosa, a Magyar Mérnök és Építész Egylet tiszteleti tagja stb. életének 78-ik, házasságának 48-ik évében 1919. szeptember hó 5-én alkotó lelkét visszaadta a Mindenség Alkotó Urának. A Balatonlellei temetőben temették el. Budapest, I. Ménesi út 19. gyászolják: özvegy Schulek Frigyesné, sz. Riecke Johanna, gyermekei, Schulek János, Schulek Margit, özvegy Dr. Posewitz Tivadarné, Schulek Mártha, Reuss Jenőné, Schulek Erika, Dr. Krompecher Ödönné, Schulek Irén, Dr. Kováts J. Istvánné. unokatestvére Schulek Vilma. Menye Schulek Jánosné, szül. Székács Melinda. Vejei Reuss Jenő, Dr. Krompecher Ödön, Dr. Kováts J. István. Unokái, Schulek Tibor, Salacz Oszkár, Salacz Pál Dr. (*1898.-†Budapest, Farkasréti temető, 1971. július 3. Q Walla Edit. (*1906.-†Budapest, 1989. szeptember 28.)), Posewitz Guido, Posewitz Melitta, Reuss Endre, Reuss László, Reuss Éva, Reuss Pál, Krompecher György, Krompecher Andor, Krompecher Bertalan, Kováts Sárika, Kováts Zsoltika, Kováts Kálmánka.

[82] Özvegy Dr. Schulek Frigyesné, sz. Riecke Johanna. Halotti értesítő. Riecke Johanna 1944. március hó 25-én, 94 éves korában hazatért Urához és Megváltójához, akit egész életén át szeretett és szolgált. Gyászolják gyermekei, Schulek János, Schulek Margit, özvegy Dr. Posewitz Tivadarné, Schulek Márta, özvegy Reuss Jenőné, Schulek Erika, özvegy Dr. Krompecher Ödönné, Schulek Irén, Dr. Kováts J. Istvánné. Veje Dr. Kováts J. István. Unokái Schulek Tibor, Dr. Posewitz Guido, Posewitz Melitta, Lippert Fritzné, Dr. Reuss Endre, Reuss László, Reuss Éva, Tóth Lászlóné, Reuss Pál, Dr. Korompay György, Korompay Andor, Dr. Korompay Bertalan, Krompecher Judit, Joób Olivérné, Kováts Sarolta, Kováts Zsolt, Kováts Kálmán, Kováts Árpád, Kováts Zsuzsánna, Kováts Magda. Dédunokái Tóth Eszter, Tóth Márta, Tóth Péter, Korompay Ágnes, Korompay Péter, Korompay Zsófia, fancsali Joób Éva, fancsali Joób Klára, ifj. fancsali Joób Olivér, Kováts Eszter, ifj. Kováts Zsolt. Unoka menyei és vejei Dr. Schulek Tiborné, Majoross Edit, Dr. Posewitz Guidoné, Tscherwasky Eléna, Lippert Fritz, Dr. Reuss Endréné, Harmath Ilona, Reuss Lászlóné, Burchard Bélaváry Anna, Dr. Reuss Pálné, Mózi Anna, Tóth László, Korompay Andorné, Bodolay Margit, Dr. Korompay Bertalanné, Horváth Julianna, fancsali Joób Olivér, Kováts Zsoltné, Wack Mária, Schulek Vilma, Schulek Mátyás, Schulek Gáspár, Schulek Sarolt, Schulek Kata, Schulek Ágoston, Posewitz Réka, Lippert Gerda, Reuss Zsófia, Reuss Konrád, Reuss Mátyás, Reuss András, Reuss Piroska, Reuss Kata, ifj. Reuss Pál. A Farkasréti temetőben temették el.

[83] Spišský Štvertok

[84] 6 évet éltek együtt, azután bekövetkezett a tragédia. Gerok Lujza ismét gyermeket várt, mint kiderült, ikreket, amikor vesegörcs és koraszülés lépett fel. Lujza vérzékeny lehetett, és nem tudták elállítani a vérzést. 1906. július 25-én meghalt. Így maradt Schulek Tibor fiuk két évesen anyátlan árva.

[85] Salacz Oszkárnénak első házasságából három fia született, Salacz Oszkár II. (*1892.-), Salacz István (*1894.-†1909.) és Salacz Pál (*1898.-).

[86] Schulek Jánosné szül. Székács Melinda. Halotti értesítő. Schulek Jánosné szül. Székács Melinda, azelőtt Dr. Salacz Oszkár özvegye 1933. február 9-én, 64 éves korában, boldog házasságának 24-ik évében nemes, nagy lelkét visszaadta Teremtőjének. Kerepesi úti temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei, Schulek János, mint férje, Salacz Oszkár feleségével, szül. Blasovich Vilmával, Dr. Salacz Pál feleségével szül. Walla Edithel, Schulek Tibor feleségével szül. Majoross Edittel. Testvére Székács Juliska, özvegy Bartóky Józsefné. 

[87] MEK OSZK Schulek Tibor. 2017.

[88] A kongrua a lelkészeknek az egyházi jövedelem kiegészítéseűl folyósított állami támogatás.

[89] Káldy Zoltánról ezt nyilatkozta Zsigmondy Árpád szintén eltanácsolt lelkész 87 éves korában „Káldynál idővel paranoiás küldetéstudat alakult ki” Tény, hogy két kritikus megjegyzésért nyugdíjazták Schulek Tibort. A két ügynök püspök Káldy (fedőneve Pécsi) és Ottlyk (fedőneve Szamos László) működéséről ld. Háló II. című id. művet, továbbá Majsai Tamás: Öt évtizeden át ügynökök az evangélikus egyház élén IV. Sófár. 2006. S. B.

[90] Háló II. Id. mű 151-153.

[91] Gadóné Kézdy Edit: Schulek Mátyás, a Deák Téri Evangélikus gimnázium alapító igazgatója. 2016. február 15. Blogarchívum.

[92] Feldolgoztam 2019. szeptember 16-án. S. B.

[93] Perl Gergelynél névváltozás volt Csorbáról Perl-re.

[94] Lónya község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

[95] Posewitz Tivadarnak harmadik felesége volt Schulek Margit.

[96] Farkasréti temetőben nyugszik.

[97] Földtani Közlöny. 131/3-4, 561-567. (2001)

[98] Farkasréti temetőben nyugszik.

[99] Gyógyíthatatlan betegsége tudatában öngyilkos lett. Farkasréti temetőben nyugszik.

[100] Kapronczay Károly dr. Krompecher Ödön. Orvosi Hetilap. 1976-10-17 / 42. szám. 2561-2562.

[101] 1941-ig Krompecher.

[102] Édesapjával a családi sírban nyugszik.

[103] 1941-ig Krompecher.

[104] A Farkasréti temetőben nyugszik.

[105] Korompay Bertalan és két bátyja 1941-ben módosította nevét Krompecherről Korompayra, akkor, amikor a baráti szerződés ellenére Magyarország német nyomásra megtámadta Jugoszláviát és Teleki Pál öngyilkos lett. A magyarosításnak tehát tiltakozó jelentősége volt.

[106] Farkasréti temető. 20. körönd-1-13/14

[107] Szolgálati úton elszenvedett motorbaleset okozta a halálát.

[108] Ostffyasszonyfa (a köznyelvben gyakran csak Offa) község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

[109]  Schulek Vilmos. Halotti értesítő. Özvegy Schulek Vilmosné szül. Fuchs Melanie úgy a saját, mint gyermekei: Schulek Alfréd Dr. és Schulek Inesz, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelenti, hogy forrón szeretett férje Schulek Vilmos Dr. a budapesti és kolozsvári egyetemek volt nyilvános rendes tanára és Rector Magnificusa, az MTA rendes tagja, címzetes miniszteri tanácsos életének 62-ik évében, 1905. március hó 13-án csendesen elhunyt. A Kerepes úti sírkertbe temették el.

[110] Dr. Schulek Alfrédné, Rajner Jolán. Halotti értesítő. Rajner Jolán hosszú, de végtelen türelemmel viselt szenvedés után, 1966. december 9-én, életének 78. évében megtért Teremtőjéhez. A Farkasréti temetőben temették el. Gyászolják gyermekei Sulyok Imre és Schulek Dóra, Opfermann Ernőné, menye Sulyok Imréné, Bodolay Márta, veje Opfermann Ernő, unokái Dr. Sulyok Balázs, Sulyok Zoltán, Sulyok András, Sulyok Boróka, Opfermann Annamária, Opfermann Klára, Opfermann Katalin. Unoka menye Dr. Sulyok Balázsné, szül. Szabó Bea. Édesanyja Rajner Kálmánné, szül. Burchard Bélaváry Dóra. Testvérei Rajner Ella, Dr. Piufsich Oszkárné, Rajner Ella, Marcsek Jánosné, Rajner Paula.

[111] 1939-ben nevét Schulekről Sulyokra változtatta.

[112] Orsova (románul Orșova, egykor Rușava) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.

[113] Özvegy Ujágh Árpádné, szül. Schulek Irma. Halotti értesítő. Schulek Irma életének 95. évében, 1982. szeptember 15-én Budapesten elhunyt. A Farkasréti temetőben férje mellé temették el.

[114] Merény (1887-ig Vagendrüssel, szlovákul: Nálepkovo, korábban Vondrišel, németül: Wagendrissel) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

[115] Schulek György. Halotti értesítő. Özvegy Schulek Györgyné, szül. Liptay Karola, leánya Ildikó és unokája Pogány Ildikó nevében mélységes fájdalommal tudatja, hogy szeretett férje Schulek György életének 71. és házasságának 41. évében Budapesten, 1960. május 10-én csendesen elhunyt. A Farkasréti Temetőben nyugszik.

[116] Schulek Gáspár. Halotti értesítő. Özvegy Schulek Gusztávné, szül. Roxer Emília és gyermekei megtört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett fia, illetve testvérük Schulek Gáspár okl. kertész ma reggel, Budapesten, 1920. február 6-án ¾ 7 órakor, rövid, de súlyos szenvedés után, élete 24-ik évében örökre elaludt. Gyászolják testvérei, Schulek Irma, Ujágh Árpádné, Schulek György, Schulek Gábor, Schulek Erzsébet. Sógornői Schulek Györgyné, szül. Liptay Carola, Schulek Gáborné, szül. Bragyova Anita. Sógora Ujágh Árpád. A Farkasréti temetőben nyugszik.

[117] Életrajzának forrása: „Vörös püspökök fekete báránya” Dr. Zsigmondy Árpád laudációja. Elhangzott a pécsi Dómmúzeumban, 2011. július 4-én, a MELTE 2011. évi Kormos László-díjának átadásakor. Czenthe Miklós (2011) Levelezőlista. Czenthe Miklós: Egy kivételes tehetségű evangélikus család nyomában. generációkat átívelő beszélgetés dr. Zsigmondy Árpád nyugalmazott lelkész-levéltárossal, in: Evangélikus Élet, 2010.ápr.18.

[118] Madocsai Miklós esketett Rédey Katalinnal 50 éve 1970. szeptember 26-án, majd keresztelte két fiunkat Bélát (*1971.) és Balázst (*1972) és fiaink nála konfirmáltak az 1980-as évek elején.

[119] Ókér (szerbül Змајево / Zmajevo) település Szerbia Vajdaság Autonóm Tartományának Dél-bácskai körzetében, a verbászi községben.

[120] Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásának székhelye, Kisrőce tartozik hozzá. Az evangélikus (1783-1896) és katolikus (1783-1896) anyakönyveket letöltöttem.

[121] Zólyomlipcse (szlovákul Slovenská Ľupča) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában. Az evangélikus (1706-1880) és a katolikus (1658-1896) anyakönyveket letöltöttem.

[122] Karaszkó (szlovákul Kraskovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Az evangélikus (1787-1891) anyakönyveket letöltöttem.

[123] Gölnicbánya (szlovákul Gelnica) város Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásának székhelye. A Szepesség egyik legfontosabb bányavárosa.

[124] Komlóskeresztes, (szlovákul: Chmeľov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Az evangélikus (1766-1873) anyakönyveket letöltöttem.

[125] Hanusfalva (szlovákul Spišské Hanušovce, németül Henschau) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

[126] Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa. 1885. 158. 171.

[127] Sajátkezű latinnyelvű életrajzában (Tiszai Evangélikus Egyházkerület Ordinációs Könyve (1741-1836) 145-146.) születési dátumként 1757-t írt, más források szerint, ld. Nyíregyházi történetkönyv szerint 1754-ben, az árvanagyfalui katolikus egyház anyakönyve szerint 1756 december 8-án keresztelték.

[128] Temette Farbaky Dániel nyíregyházi evangélikus lelkész.

[129] Felsőkemence (szlovákul: Vyšná Kamenica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

[130] Kuntapolca (szlovákul: Kunova Teplica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

[131] Szentiván (szlovákul Liptovský Ján) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

[132] Királyboca (más néven Bóczabánya, szlovákul Vyšná Boca) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

[133] Libetbánya (szlovákul: Ľubietová) község, egykor jelentős bányaváros Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

[134] Libetbánya (szlovákul: Ľubietová) község, egykor jelentős bányaváros Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

[135] Felsőlehota (szlovákul Horná Lehota) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

[136] Nandrás (szlovákul: Nandraž) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

[137] Lipcse (ukránul: Липча [Lipcsa]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

[138] A halál oka öngyilkosság.

[139] Missul.

[140] Missul.

[141] Missul.

[142] Abos (szlovákul Obišovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Az evangélikus anyakönyveket (1787-1895) letöltöttem.

[143] Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa. 1885. 167-168.

[144] Treviso (velencei nyelvjárásban Trevixo) olasz város Veneto régióban.

[145] Szepesolaszi (szlovákul Spišské Vlachy, latinul Latina Villa) város Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. A 16 egykori szepesi koronaváros egyike.

[146] Schulek Lajos. Halotti értesítő. Schulek Lajos úr 1908. november 13-án munkás és tevékeny életének 78-ik évében jobblétre szenderült. Szepesolaszi. Gyászolják özvegy Schulek Lajosné, szül. Posevicz Julia, Schulek Emma és férje Szutorisz Frigyes gyermekeikkel, vejökkel és unokájukkal, Dr. Schulek Kálmán és neje Kalchbrenner Elma gyerekeikkel, Schulek Béla és neje Schwarcz Ilona gyermekeikkel, Schulek Gyula és neje Téchy Izabella gyermekeikkel.

[147] Helpa (szlovákul: Heľpa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

[148] Dr. Kalchbrenner Húgó. Halotti értesítő. Kalchbrenner Elma és férje dr. Schulek Kálmán gyermekeikkel, Elma, Mathild, Irén és Vikivel, Kalchbrenner Irén és férje Okolicsányi Lajos gyermekeikkel Erzsi, Lajos és Sárival, dr. Kalchbrenner Hugó, Kalchbrenner Jozefin férjezett Förster Frigyesné mint gyermekei, vői, unokái és nővére tudatják, hogy Dr. Kalchbrenner Húgo úr a Coburg herczegi vasgyárak nyugdíjas orvosa, Gömör-Kishont vármegye vólt tiszti főorvosa, a Ferencz-József rendjel lovag keresztjének tulajdonosa stb. buzgó és áldásteljes életének 68-ik évében 1905. április hó 5-én délelőtt 11 órakor rövid és kínteljes szenvedés után jobblétre szenderült. Polonka. Eltemették Szepesolasziban.

[149] Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo) város Szerbiában, a Vajdaságban. A Dél-bánsági körzet és a pancsovai község központja.

[150] Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban. Az Észak-bánsági körzet közigazgatási központja.

[151] Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben. Kúla község központja.

[152] Özvegy Schulek Béláné. Halotti értesítő. Özvegy Schulek Béláné fáradhatatlan és munkás életének 73-ik évében 1942. december hó 16-án reggel 10 órakor visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. A farkasréti temető halottasházában áldották meg és Pozsonyban a kecskekapui evangélikus temetőben, a családi sírboltban temették el. Gyászolják: menyei, Dr. Schulek Elemérné, sz. Bernát Ilonka, Selmeci Lajosné, sz. Gyene Klárika, etyektyukodi, gyermekei, Dr. Schulek Béla, Dr. Schulek Elemér, Selmeci Lajos, unokái, ifj. Schulek Elemér, Schulek Nóra, Selmeci Elemér, ifj. Selmeci Lajos, Selmeci Béla, sógornői, özvegy Dr. Schwarz Aladárné és özvegy Schulek Gyuláné.

[153] Ólubló (szlovákul Stará Ľubovňa, latinul Lublovia) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. A Szepesség északi részének központja. Lublófüred és Lublóváralja tartozik hozzá.

[154] Schulek Béla. Halotti értesítő. Dr. Schulek Elemér és Selmeczi Lajos, úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy Dr. Schulek Béla gyógyszerész 1954. július hó 2-án, életének 65-ik évében csendesen elhunyt. Sírja a Farkasréti temetőben van.

[155] Schulek Ilonka. Halotti értesítő. Schulek Ilonka hosszabb szenvedés után 1914. január 20-án, életének 22-ik évében Pozsonyban elhunyt.

[156] Schulek Elemér. Halotti értesítő. Az MTA és az ELTE tudatja, hogy Schulek Elemér az MTA rendes tagja elhunyt. Sírja a Farkasréti Temetőben van.

[157] Özvegy Dr. Schulek Elemérné, sz. Bernát Ilona. Halotti értesítő. Bernát Ilona okleveles fizika-kémia tanárnő életének 89. évében, 1988. február 29-én csendesen eltávozott közülünk. A Farkasréti temetőben temették el. Gyászolják veje Dr. Tóth Ferenc, menye Pethő Jolán, gyermekei Dr. Schulek Elemér, Dr. Schulek Nóra, Dr. Tóth Ferencné, unokái Tóth Ferenc és Tóth Zoltán.

[158] http://www.kfki.hu/chemonet/hun/mvm/arc/schulek.html

[159] 1935-től Selmeci.

[160] Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járás központja.

[161] Kükemező, (szlovákul: Kuková) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

[162] 1836. május 17. Eperjes. Csorba András és Szulyovszky András elnöklő felügyelő emlékbeszédet mondott a elhalt Schulek András, mint fáradhatatlanul buzgó, jeles, tudós senior felett. Hörk József. Id. mű. 182.

[163] Hörk József. Id. mű. 176. 180.

[164] Zára (horvátul: Zadar, olaszul: Zara, latinul: Iader) város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.

[165] Zomba (németül: Sumpa) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

[166] Schulek Ottóné szül. Farkas Anna, nyugdíjas főjegyző özvegye. Halotti értesítő. Farkas Annát áldásos és nemes életének 87-ik évében Pécsett 1934. december 4-én magához szólította a Mindenható. Gyászolják leánya Schulek Ida, özvegy Steib Mihályné, unokái Steib Ida és Steib Ottó.

[167] Steib Mihály. Halotti értesítő. Steib Mihály életének 58-ik, boldog házasságának 27-ik évében Pécsett 1931. június 22-én elhunyt. Gyászolják neje, Steib Mihályné, szül. Schulek Ida, gyermekei Ida és Ottó, anyósa özvegy Schulek Ottóné szül. Farkas Anna, testvére Steib Ádám.

[168] Schulek Gusztáv. Halotti értesítő. Schulek Gusztáv Szekszárdon 1882. február 3-án reggeli 1 órakor, élete 42-ik, boldog házasságának 10-ik évében gégesorvadás következtében elhunyt. Gyászolják özvegy Schulek Gusztávné, szül. Simon Janka, az elhalt testvérei özvegy Fülöpné, Schulek Ottó főjegyző és neje Farkas Anna (*1848.-†Pécs, 1934. december 4.), Schulek János és neje Tiegelmann Margit, Schulek Jenő és neje Rumel Julia, Schulek Mária és férje Hadzsi Achil, Schulek Adél és Schulek Lotti, nemkülönben ipa Simon Ferenc és neje Hann Erzsébet, sógorai Simon Miklós és neje Hann Mari. Rabolt Róbert és neje Simon Lenke, Majdán Miklós és neje Simon Szylveszter, Simon Gyula és Pál.

[169] 1935-ben nevét Ságvárira változtatta.

[170] Schulek Gusztáv. Halotti értesítő. Schulek Gusztáv, köz- és váltóügyvéd s váltójegyző, nyugállományú jogtanár 1905. december 17-én, délután 2 órakor, életének 86-ik, s boldog házasságának 54-ik évében Eperjesen meghalt. Gyászolják özvegy Schulek Gusztávné, szül. Balla Sarolta, Dr. Schulek Jenő s gyermekei: Márta, Béla, Ágnes, Dénes és Esztike. Schulek Géza és felesége csáthi Szabó Anna s gyermekeik Ilonka és ifj. György, Melitskó Frigyesné, szül. Schulek Thea és férje Melitskó Frigyes és gyermekeik Melitskó Sarolta és Melitskó Margit.

[171] Schulek Géza. Halotti értesítő. Schulek Géza ügyvéd, a „Részvénytársaság a Közlekedési Vállalatok számára” nyugalmazott jogtanácsosa és igazgatóságának tagja, Budapesten, 1917 augusztus 7-én reggel 6 órakor, 64 éves korában, házasságának 32-ik évében, súlyos lelki és testi szenvedések után meghalt. A Kerepesi temetőben nyugszik. Budapest, II., kerület Trombitás út 21. Gyászolják özvegye Schulek Gézáné, szül. Csáthy Szabó Anna. Leánya Schulek Ilona, Mikuleczky Istvánné, veje Mikuleczky István, unokája Mikuleczky Anna. Testvérei Dr. Schulek Jenő és gyermekei, Schulek Thea, özvegy Melitskó Frigyesné. Sógornője és sógorai, Csáthy Szabó Margit, kókai Kun Bertalanné, kókai Kun Bertalan és gyermekeik, Dr. Rácz György.

[172] A Kerepesi Úti Temetőben nyugszik.

[173] A Kerepesi Úti Temetőben nyugszik.

[174] Schulek György. Halotti értesítő. Schulek György huszárhadnagy, a III. Frigyes Vilmos porosz király nevét viselő 10. cs. és kir. huszárezred tisztje, virágzó szép ifjú életének 21-dik évében, a Stanislau körűli ütközetek egyikében, a Lomnica partján fekvő Babin faluban, 2015. február 28-án, az ellenség golyójától szíven találva, hősi halált halt. Gyászolják egyetlen jó testvére Schulek Ilona, sógora Mikuleczky István. A Kerepesi temetőben nyugszik.

[175] Petrozsény (románul Petroșani) megyei jogú város Romániában, Hunyad megyében.

[176] Dr. Schulek Jenőné, szül. Waltherr Ilona. Halotti értesítő. Dr. Schulek Jenőné, szül. Waltherr Ilona élete 34-ik, boldog házasságának 13-ik évében Petrozsényben, 1903. január 7-én elhunyt. Gyászolják Dr. Schulek Jenő, mint férj, gyermekei Mártha, Béla, Ágnes, Dénes, Eszti. Édesanyja Waltherr Lóránté, szül. Czagányi Berta, testvérei Waltherr László és neje Meczner Margit, Waltherr Mariska és férje Mandl Lajos, unokahúgai Waltherr Margit, Waltherr Marianne.

[177] Sulyok-Schulek Béla. Halotti értesítő. Sulyok-Schulek Béla aranydiplomás mérnök, életének 80-ik esztendejében, 1971. november 26-án, rövid szenvedés után nemes lelkét visszaadta a Teremtőjének. A Farkasréti temetőben nyugszik. Gyászolják, testvére Schulek Ágnes, Martius Victorné, gyermekei, Sulyok Béla, Sulyok Tamás, Sulyok Mária, Greskovits Zoltánné, sógora Martius Victor, menye Sulyok Tamásné, Okányi Magda, veje Greskovits Zoltán, unokái Sulyok Richárd, Sulyok Márta, ifj. Greskovits Zoltán.

[178] Káloz (korábban Kaluz) község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban. A település a Sárvíz-malomcsatorna mellett, nem messze a Sárvíztől, a Mezőföldön található.

[179] Haigerloch település Németországban, azon belül Baden-Württembergben.

[180] Konstanz egy több mint 80 000 lakosú, Németország délnyugati, Svájccal határos csücskében, Baden-Württemberg tartományban fekvő egyetemi város, a Boden-tó (vagy Konstanzi-tó) partján.

[181] Melitskó Frigyes első felesége Ákeszman Ida. (*1855.-†Kolozsvár, 1886. január 5.) Gyermekeik Melitskó Miklós, Melitskó Aladár (felesége Kovács Rózsi, fiuk György), Melitskó Ida (férje Dr. Nagy Lajos, leányaik Tilda és Ilona). Ákeszman Ida apja Ákeszman Sámuel.

[182] Kurima, (szlovákul: Kurima) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

[183] Gölnicbánya (szlovákul Gelnica) város Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásának székhelye. A Szepesség egyik legfontosabb bányavárosa.

[184] Korompa (szlovákul: Krompachy) város Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában

[185] Keresztszülők Török András és Oszvald Zsuzsanna.

[186] Majoross Ottóné, sz. Kasper Sarolta. Halotti értesitő. Majoross Ottóné elhunyt Budapesten, 1951. január 12-én. Gyászolják dr. Schulek Tiborné, sz. Majoross Edit, Kasper Béla, Kasper Róbert, Kasper Róbertné, sz. Borics Irén. Majoross Olivérné, sz. Réthelyi Mária, Majoross  Mihály, Majoross  Mária, Majoross Judit, Majoross Klára, Majoross László. Dr. Schulek Tibor, Schulek Vilma, Schulek Mátyás, Schulek Gáspár, Schulek Sarolta, Schulek Kata, Schulek Ágoston, Schulek János, Schulek Edit. Kolozs Zsófia, Haffner Zoltán, Haffner Zoltánné, Bub Klára, Dr. Muzsnai József. Bp. I. Alsóhegy utca 20. Komárom, Ország út 10.A Farkasréti temetőben temették 1951. január 17-én.

[187] Zágrábban élt, Holitseknek írta a nevét, szűcsmester, majd nagykereskedő lett, három feleségétől 24 gyermeke született.

[188] Pestisben halt meg.

[189] Majoross Edit. Halotti értesítő. Isten akaratában megnyugodva tudatjuk mindazokkal, akik szerették, hogy Schulek Tiborné Majoross Edit 1993. március 25-én, életének 85. évében, csendes békességben megtért Teremtőjéhez. A számára oly kedves kelenföldi evangélikus templomban (Budapest, XI. Bocskai út 10.) veszünk tőle búcsút 1993. április 16-án 3 órakor. Végső nyughelyére férje mellé Visegrádon helyezzük el, családi körben. ÁLDOTT ÉLETÉÉRT ISTENNEK HÁLÁT AD GYÁSZOLÓ CSALÁDJA. Schulek, 1121 Budapest, Járőr u. 13.