A Ritter (Rédei)-Murár családfa

Dr. Sipos III. Béla: A-Rédey (Ritter)-Murár családfa

Kutatási források[1]

Anyakönyvek

A családfakutatás forrásai elsődlegesen az anyakönyvek. Az anyakönyvezés történetéről a Wikipédia szócikkében részletesen olvashatunk[2]. Az un. második zsidótörvény[3] miatt feleségem, Rédey Katalin szülei 1939 és 1944 között beszerezték a származási adatokat, ezek az anyakönyvi kivonatok képezték a kiindulást a családtörténeti kutatásokhoz. Mint a Bevezetőben is említettük, a Mormon Egyház az 1960-as években mikrofilmre vette mind az 1895 előtti egyházi, mint az 1895 utáni polgári anyakönyveket. Az anyakönyveket a MNL OL-ben mikrofilmen őrizték, az elmúlt években pedig digitalizálták. Azt, hogy milyen anyakönyvek vannak meg, település illetve vallás bontásban, az MNL OL honlapján lehet megnézni.[4]

A Mormon Egyház adatbázisának használata

Internetes elérés: https://familysearch.org/ A belépéshez fiókot kell létrehozni, belépési név és jelszó megadásával.

FS-TOOLS program

A szoftver letölthető: https://www.dropbox.com/s/a99q66k4f9zq9ei/FS-TOOLS.zip?dl=0

A programot a MACSE egyik alapító tagja, prof. Hatvany Béla Csaba fejlesztette ki, használatához az FS-TOOLS_Fontos_tudnivalok.pdf részletesen leírja a program használatát. Sokat segít a Családfakutatás. Index.hu Fórum (Topic) is, ahol a téma iránt érdeklődők tapasztalatot cserélhetnek.[5]

Evangélikus anyakönyvek

A Bevezetőben említettem, hogy az evangélikus anyakönyvek Őskereső honlapon érhetők el előfizetés ellenében. Jómagam 2005-ben a Balassagyarmati Evangélikus Egyházban (Bartha István lelkész segítségével) lefotóztam az 1826-1959 közötti anyakönyveket, 2017-ben pedig Orosházán az Evangélikus Egyház Levéltárában (Koszorús Oszkár levéltáros szakmai támogatásával) az 1744-1895 közötti anyakönyveket.

Az internet és a szakirodalom

Az internet használatával számos további családtörténeti forráshoz jutottam, közöttük van pl.az Arcanum adatbázis, a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, a Magyar Wikipedia, a MACSE (Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület) adatbankjai, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT), stb. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Plakát- és Kisnyomtatvány tárában hatalmas gyűjtemény található 1840-től 1990-ig terjedő időszakra. A szakirodalmi, levéltári és internetes források keresésében nagy segítségemre volt a következő szakkönyv: Kollega Tarsoly István-Kovács Eleonóra-Pandula Attila-Vitek Gábor: Genealógia. I. kötet és II. kötet. Budapest. Tarsoly Kiadó, 2012. és 2013.

Sírok adatai

Sok adatot gyűjtöttem a temetőkben járva, lefényképezve és feldolgozva a temetői sírkövek adatait. (Balassagyarmat, Budapest, Orosháza, Pécs.). A Széchenyi Könyvtár több százezer gyászjelentést tartalmazó gyűjteménye lekereshető formában érhető el a https://dspace.oszk.hu/ címen.

A települések adatait a Wikipédiából vettem át.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás legfontosabb dokumentumai feleségem, Dr. Rédey Katalin szüleinek, Dr. Rédey Sándornak és Murár Valériának, valamint nagynénjének Murár Kornéliának a hagyatékából került elő, amit feleségem és testvérei Rédey Zsuzsanna és Rédey Marianna gondosan megőriztek. Munkámat sokan segítették a feleségem rokonságából, így – többek között - Antal Éva, Antal Zsuzsa, Fazekas Mária, Fazekas Zsuzsanna, Harnóczy Eőrs, Papp László, Rédei Géza, Szabó Gábor, Szemerády Miklós, akik fotókat, anyakönyveket, családfa részleteket küldtek el. Az anyakönyvek többségének a megkeresését – mint említettem – Dr. Hatvany Csaba programja az FS-TOOLS tette lehetővé. A levéltárosok, mint mindig igen segítőkészek voltak, így Koszorús Oszkár, az Orosházi Evangélikus Levéltár munkatársa, aki számos kutatási eredményének átadása mellett a kéziratot áttanulmányozta, és értékes észrevételeit 2018 júniusában elküldte. Czenthe Miklós az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója, Lóczi Ágnes az MNL OL Baranya Megyei Levéltárának levéltárosa, Dr. Wencz Balázs, MNL Komárom-Eszergom Megyei Levéltár igazgatója, Fehérné Hajdú Mónika a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára kutatótermi felügyelője, Csuthy András régész, muzeológus ugyancsak értékesen segítették munkámat. A Marthon nemességigazoló per iratait Csuthy András régész, muzeológus fotózta le Nyitraivánkán a helyi levéltárban. Végezetül köszönetet mondok Hirschler András lektornak a kézirat alapos átnézésért, szerkesztéséért és módosítási javaslataiért.

Kutatásaimat 2018. július 10.-én zártam le. 2007 óta igen sok anyakönyvet néztem át, de annak, aki majd folytatja a munkámat, bőven lesz még feladata. Bizonyos, hogy az anyakönyveket feldolgozva valamennyi őst még nem találtam meg, a levéltárakban, különösen a nyitrai levéltárban is lehet még számos forrásanyag.

Az ősök közül többen Németországból és Csehországból, illetve a Felvidékről származtak. Pl. a Pikl család származási helye Abensberg, a Szemerády (eredetileg Semerád) család származási helye Jenikau városa. Az ősök között szép számmal voltak nemesek, illetve értelmiségiek, főleg lelkészek, jogászok és tanítók. A következőkben felsorolom a nemesi családokat, zárójelben a nemesség vagy birtokszerzés éve látható. Valamennyi család Turóc megyéből származott (ma Szlovákia), kivéve a Marthon (Marton) családot, amelynek tagjai Komárom megyében éltek.

- Buocz de Nagy Rákó (1754 előtt)

- Jeszenszky de Nagy-Jeszen (1489)

- Lacsny, majd Folkusházy de Folkusfalvi (1528)

- Marthon alias Zsido (1622)

- Thomka (Tomka) de Tomkaháza, Folkusfalva (1527)

- Tomtsanyi de Tomtsin (1389)

A Buócz család a Murár család női ágán, a többi nemesi család a Rédei-Rédey (Ritter) család női ágán volt az eredeti anyakönyvek alapján bizonyítható. Lelkészek, jogászok illetve tanítók voltak, pl.: Rédei Károly I. (*1782) és Rédei Károly II. (*1905) evangélikus lelkész, Folkusházy László (*1744) tanító, Szemerády Miksa (*1845) községi főjegyző, Ritter János (*1846) tanító. Ritter, (Rédey) Sándor I. (*1878) nagyközségi aljegyző, Dr. Rédey Sándor II. ügyvéd (*1909), akinek négy unokája lett jogász, mindegyikük a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezték meg diplomájukat, Dr. Sipos Béla IV. (*1971) ügyvéd, Dr. Sipos Balázs (*1972) bíró, Dr. Lászay György (*1973) ügyvéd, Dr. Enzsöl Péter (*1979) ügyvéd, Rédei Géza I. (*1935) fia Dr. Rédei Géza II. (*1963) bíró, Rédei András (*1937), főiskolai tanár. Az ősök többsége viszont valamilyen szakmát gyakorolt, pl. Szemerády József (*1819) pék, ispán, Murár Lajos (1883) építész, Novák László I. (*1804) kovács, Ritter János (*1846) apja Ritter Sámuel (*1814) szőlőműves, Pikl Katalin (*1816) gazdasszony, Tomka Károly kovács, (*1825) Benkó Károly (*1858) molnár, Szikora Amália (*1854) cipész, Simkó Mihály és felesége Szlankó Mária fiákeres, stb.

A Rédey- Murár családfák [6]

A Rédey és Murár család ősei az elvégzett anyakönyvi kutatás alapján az 1700-as évek elejétől Magyarországon illetve a Felvidéken (ma Szlovákia) éltek. Az említett FS-TOOLS programmal az elérhető anyakönyveket települések és nevek szerint a születésiket (katolikusok, reformátusok, felvidéki evangélikusok) letöltöttem és feldolgoztam. A csak az MNL OL-ben kutatható anyakönyveket az MNL Baranya Megyei Levéltárában néztem meg. Az evangélikus ősök esetében, ha nem volt meg a település anyakönyve, az Őskeresőt használtam. A következő települések anyakönyveit néztem át:

Katolikus ősök: Balassagyarmat (1706-1895), Bártfa (Sáros vármegye -1592-1928), Bátorfalu (Nenince) -1700-1896), Heréd (1747-1895), Kapuvár (1684-1895), Kesztölc (1787-1895), Kőtelek (1735-1895), Kunhegyes (1820-1895), Nagykörű (1697-1895), Sáp-alsó és -felső (1787-1895), Tiszafüred (1776-1895), Kapuvár (1684-1895).

Reformátusok: Tiszaroff (1736-1895)

Evangélikus ősök: Balassagyarmat (1785-1895), Blatnica (1785-1898), Dengeleg (1712-1895), Galgaguta (fiókegyházak: Felső- és Alsó-Sáp, Kövesd, Berczel, Becske (1742-1895), Jeszen-Felső, Körmend (1783-1895), Kőszeg (1725-1895), Lapujtő, Karancslapujtő (1798-1895), Lucfalva (1782-1895), Nagyszalanta (1623-1895), Necpál (fiókegyház Folkusháza - 1689-1917), Orosháza (1744-1895), Sámsonháza (1809-1987), Szák (1710-1987), Szend (1786-1987), Szécsény (1869-1895), Szirák (1697-1987), Nagy-Jeszen (1718-1900), Turócszentmárton (1776-1900), Turócremete (1787-1898), Vanyarc (1749-1987), Ruttka (1690-1895), Zaturcsány (1783-1895).

Ritter (Rédey, Rédei) családfák

A Ritterek német származásúak és evangélikus vallásúak voltak, az anyakönyvek alapján az 1700-as évek elejétől Kőszegen éltek. Az evangélikus gyülekezet megalapítását II. József türelmi rendelete (1781. október 25.) tette lehetővé Kőszegen is. A templom 1783-ban készült el. A kőszegi evangélikus anyakönyvek 1725-1895 közötti időszakra állnak rendelkezésre. (FS-TOOLS, Mormon egyház, MNL OL.) Vélhető tehát, hogy itt 1725. és 1781. között is működött valamilyen formában evangélikus gyülekezet. Az evangélikus születési, a házassági és a halotti anyakönyveket 1725 és 1841 között németül, 1842-től magyarul írták. A kőszegi katolikus anyakönyvek az 1633-1895 közötti időszakra állnak rendelkezésre. (MNL OL.) Névmutatót az 1697-1799 közötti időszakra készítették el. A katolikus anyakönyveket 1841-ig latin nyelven vezették, utána tértek át a magyar nyelvre. Az anyakönyvekből kiderült, hogy éltek katolikus Ritterek is 1725 előtt. A keresztneveket is 1842 előtt németül illetve latinul, 1842-től magyarul anyakönyvezték. A keresztneveket a családfákon a magyar változatban tüntettük fel, az 1842 előtti esetekben is. 1841-ben névregisztert csinált Frigyes Mihály pozsonyi származású evangélikus lelkész és ennek köszönhető, hogy az anyakönyvi adatok beazonosíthatóak, mert a lelkészek gót betűkkel, régi németnyelven és legtöbbször nehezen olvashatóan írták az adatokat.

Az egyeneságú ősök családfája a Ritter-Rédey családnál

A1. Ritter Frigyes. (*1722.-†Kőszeg, 1811. december 9. 40 évi házasság után halt meg.) Q Floris Erzsébet. 1771. Nem

Kőszegen születtek és nem ott házasodtak.

B1. Ritter Mihály I. (*1786.-†Kőszeg, 1832. szeptember 6.) Θ Brunner Mária. (†1823.) Θ Kőszeg,

február 20. Kőszegen [7] éltek. [Brunner Mária nem Kőszegen született, apja Brunner István.]

Folytatás ld. a Brunner család Kőszegen. (Brunner Mária férje Ritter Mihály) A másodszülött gyerekük meghalt gyermekkorában: Ritter Mihály II. (*Kőszeg, 1817. május 21.-†Kőszeg, 1824. július 14.) A harmadszülött gyermeküknek leszármazottai nem voltak. Ritter János, István. (*Kőszeg, 1823. november 27.-) Mészáros. q Celler-Meyerhofer Zsuzsanna, (*1817.) született Meyerhofer Zsuzsanna, 45 éves, özvegy. Kőszeg, 1862. szeptember. 11. Az elsőszülött gyermek családfája a következő:

C1. Ritter Sámuel I. (*Kőszeg, 1814. szeptember 18.[8]-†Kőszeg, 1863. február 18. A halál oka tüdővész.) Θ

Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1814. július 5.-†Kőszeg, 1875. december 10.) Kőszeg, 1839. július 2.

[Zwaller Mária szülei Zwaller Sámuel (*1780. május 22.-) és Heinnich Zsuzsanna. Zwaller Sámuel szülei Zwaller Pál és Szefor Mária.]

Folytatás ld. a Zwaller családfák (Zwaller Mária férje Ritter Sámuel I.)

D1. Ritter Mihály I. (*Kőszeg, 1840. augusztus 22.[9]- ) Szőlőműves Q Weber Katalin. (*Kőszeg, 1842.-

†Kőszeg, 1880. március 24.) Kőszeg, 1862. május 14.[10]

[Weber Katalin szülei Weber Mihály, kőműves és Huber Terézia, mindketten élnek 1862. május 14-én.]

E1. Ritter Mihály II. (*Kőszeg, 1864. április-†Kőszeg, 1864. június 17.)

E2. Ritter János (*Kőszeg, 1865.-†Kőszeg. 1867. március 18.)

E3. Ritter Lujza. (*Kőszeg, 1866.-†Kőszeg, 1884. március 24.)

D2. Ritter Sámuel II. Szőlőműves. (*Kőszeg, 1842. augusztus 22.[11]- ). Θ Papot Katalin (*1845.-) Kőszeg,

október 19. [12]

D3. Ritter Dániel (*Kőszeg, 1850.-december 8.[13]-†Kőszeg, 1894. február 27. A halál oka tüdőbetegség) Mé-

száros. Θ Freyler Erzsébet (*1853.-†1894. február 27. után.) Kőszeg, 1876. május 30.[14] [Freyler Erzsébet szülei Freyler Todor postás és Hamerschmidt Erzsébet. Mindketten éltek 1876. május 30-án]

E1. Ritter Mária. (*Kőszeg, 1880. április-†Kőszeg, 1883. november 4.)

E2. Erzsébet. (*Kőszeg, 1882. június-†Kőszeg, 1883. január 1.)

D4. Ritter (Rédei) János. (*Kőszeg, 1846. május 16.-†Orosháza, 1911. január 23.[15]) 1896-tól Rédei[16]

tanító. Orosházán élt, ág. hitv. evang. vallású, evangélikus néptanító 1865-1900. 1866-1869 között segédtanító, 1869-től tanító [17]. Θ Tomcsányi Ida. (*1851. március 8.[18]- †Orosháza, 1923. január 1.[19]) Orosháza, 1870. szeptember 27.[20]

[Tomcsányi Ida szülei Tomcsányi (tomtsinfalvi) József, evangélikus, nagyszénási tanító és Folkusházy Erzsébet. Lakhely Orosháza.] Ritter-Rédei János életéről a következőket tudjuk: [21] ipariskolai igazgató[22], karnagy. „Az úgynevezett boldog békeidőkben élt. A kiegyezés előtt jött Orosházára, Művészember volt, azonban a helyi néppel: földművesekkel, iparosokkal, kereskedőkkel fennálló napi kapcsolata, életük megismerése, az évek folyamán reálisan gondolkodó, tenni akaró értelmiségivé érlelte. Tudta azt, hogy csak kiművelt emberfők szerezhetnek megbecsülést Orosházának, bizonyára azért is vállalta elsőként a megalakuló tanonciskola igazgatói tisztét. Szülei: Ritter Sámuel és Zwaller Mária gazdálkodók voltak. Ritter János útja a soproni tanítóképzőből 1865-ben[23] egyenesen Orosházára vezetett, ahol segédtanítói állást kapott az evangélikus egyháznál. Egyszer engedett a csábításnak, amikor 1 hónapra a Szepes megyei Gölnicbányára ment, valószínű, hogy csak ijesztgetni próbálta munkaadóit, mert aztán haláláig választott falújában, Orosházán maradt. 1868-ban itt is rendes tanító lett, visszafoglalta állását. Díjlevele szerint szabad lakást kapott, évente 70 köböl búzát, 50 font húst, 30 font faggyút, 50 font sót, 2 akó bort, 3 öl fát, 37 hold szántóföldet és készpénzben 79 forintot. A belterületi iskolában 140-160 gyereket tanított egy tanteremben. A napi munka mellett a pedagógia elméleti kérdései is érdekelték, például az Orosháza című lap 1878-as évfolyamában három részes vezércikket írt Fegyelemtartás a népiskolában címmel. Plusz feladatokat is vállalt: egy feljegyzésből megtudjuk, hogy 1883-ban „Ritter úr tanítja saját termében a földműves ismétlőket, míg az iparos ismétlősök oktatására a Kotsondi-féle iskolát jelölték ki." A tanítási idő szombat délután 1-4-ig, vasárnap délelőtt 8-10-ig tartott, majd istentiszteletre mentek a tanulók. Ideérkezése után egyik első dolga volt, hogy 1865-ben 22 férfi taggal létrehozta az Orosházi Dalegyletet, főként fiatal iparosokból. Gyakran szerepeltek dalestélyeken, a templomban, temetéseken. Többször viselte az Orosházi Tanító Fiókegylet elnöki, (pl. 1883-1884) alelnöki tisztségét, első könyvtárosa volt az 1867-ben alakult Orosházi Polgári Olvasókörnek, tevékenyen munkálkodott az Orosházi Kaszinó vezetőségében is. Néhányszor írtak a helyi lapok arról, hogy a pusztaföldvári kincstári földek megvásárlása után rendezett hatalmas ünnepség egyik fő szervezője volt. 1870-ben házasságot kötött egy tekintélyes orosházi család, Tomcsányi József és Folkusházy Erzsébet lányával, a 17 éves Idával. Sorban születtek gyermekeik: János, Károly, Mária, Elemér, Sándor, Béla. Életének külön fejezetét jelenti az, hogy 1884-ben Orosházán megindult az iparostanonc iskola, amelynek alapító igazgatója lett.[24] Az iskolarendszerű tanoncoktatásban a gyakorlati képzés kapott nagyobb teret, Ritter azonban mindig fontosnak ítélte meg az elméleti tárgyak tanítását is. Négy szakmai csoportot alakítottak ki, mégpedig a szabó, a csizmadia. a fémipari és az építőipari tagozatot. Kezdetben munkatársai voltak még Podsztrelen György, Varga István és a fiatalon elhalt Erőss Sámuel. 1896-ban nevét Rédeire magyarosította. Fiatalon, 1900-ban nyugdíjba vonult. Utolsó éveit Terényi (ma Dózsa György) utcai házában töltötte családi körben, tüdőgyulladás vetett véget életének. Fiai közül Rédei Károly 1910-ig pusztaföldvári evangélikus lelkész volt, majd Nagykárolyba került, tucatnyi népszerű vallásos könyvet írt.”

2004-ben Koszorús Oszkár levéltáros kezdeményezésére Rédei (Ritter) János neve is az Orosházi Evangélikus templom (H-5900 Orosháza Thék Endre utca 2.) kertjében elhelyezett lelkészek és tanítók emléktáblái közé került. A döntést a presbitérium hozta. Ld. Koszorús Oszkár cikkét: Veres Józsefre és Rédei (Ritter) Jánosra emlékezve.[25]

Csete Ilona: Márványba vésve az elődök neve. Lelkészekre és tanítókra emlékeznek az evangélikus templomkertben. Békés Megyei Hírlap. 2004. július 26. (59. évfolyam, 173. szám. 6. oldal) „Az orosházi városalapítók emlékére 10 évvel ezelőtt emeltek az evangélikus templom kertjében márvány obeliszket. A presbitérium döntése alapján akkor egy hajdani lelkész és egy tanító nevét vésték a márványba. Orosháza. A városalapítás 260. évfordulója tiszteletére immáron a 19. és a 20. emlékkő avatásán is túl van az egyházközség. Horváth András, Szimonides János, Ágoston István, Szigethy János, Mikolay István, Balassa Pál, Torkos Károly, Győry Vilmos és Harsányi Sándor lelkészek, illetve Dénes Sándor, Folkusházy László, Skolka Sámuel, Kovács Timóteus, Gottstag István, Gólián Mihály, Molnay Károly, Kovács János, valamint Kotsondi József tanítók kövei díszíti az egyháztörténeti emlékparkot. 2004-ben Veres József lelkész és Rédei-Ritter János tanító emléke előtt adózott az utókor. Koszorús Oszkár helytörténész emlékezett meg a városalapító evangélikusság 10. beiktatott lelkészéről, Veres Józsefről, aki kiemelkedő képességű, országosan is elismert és tisztelt orosházi volt és Rédei-Ritter Jánosról. Ritter János adományozott is jövedelméből, pl. 1883. Karácsonyi ajándékok az orosházi protestáns árvaház részére. Ennek eredményeképpen Harsányi Sándor evangélikus lelkész beküldött 72 forintot, amit 100 adományozótól kapott, közülük Ritter János tanító 2 forint 32 krajcárt adományozott. 1882-ben az z Eötvös-alapra 5 forintot, majd a következő években is pl. 1887-ben az Eötvös-alapra, 1892-ben, 1894-ben is az 1 illetve 2 forintos tagsági díjat befizette. A Budapesti Hírlap 1896. (16. évfolyam. 09-06. 245. szám. 15.) Névmagyarítások. Ritter János orosházi illetőségű lakos, valamint kiskorú Károly és Sándor nevű gyermekei Rédeire magyarosították meg nevüket….”

Rédei János halotti értesítője. Rédei János az orosházi evangélikus egyház nyugalmazott tanítója, az orosházi Ipariskola első s 13 éven át igazgatója, az orosházi Dalárda megalakítója és évek során át első karnagya, az orosházi járás Tanítóegyesületének több éven át elnöke, az általános iskolai gondnokság tagja, stb. tevékeny, áldásos életének 65-ik, boldog házasságának 40-ik évében 1911. január 23-án délelőtt 9 órakor néhány heti szenvedés után az Urban elhunyt. Az orosházi alvégi temetőben[26] a családi sírhelyen helyezték nyugalomba. Gyászolják özvegy Rédei Jánosné, sz. Tomtsinfalvi Tomcsányi Ida neje, Rédei Károly és neje Schuster K. Hermin, Rédei Sándor és neje Szemerédei Szemerédy Vilma, fiai és menyei. Tomtsinfalvi Tomcsányi József nejével és gyermekeivel sógora. Rédei Béla, Rédei Károly és Rédei Sándor unokái.

Ritter-Rédei János hat gyermeke közül, négy nem élte meg a felnőtt kort: 1. Ritter János, Soma. (*Orosháza, 1871. augusztus 4.-†Orosháza, 1871. augusztus 26.) 2. Ritter Mária. (*Orosháza, 1874. július 19.-†Orosháza, 1875. augusztus 27.) 3. Ritter Elemér, Lajos. (*Orosháza, 1876. május 13.-†Orosháza, 1877. szeptember 26.) 4. Ritter Béla. (*Orosháza, 1880. november 12.-†Orosháza, 1887. március 25.)

E1. Rédei Károly I.[27] [28](*Orosháza, 1872. november 1.[29]-†Nagykároly, 1952. november 3.)[30]. Q Schuster

Katalin, Hermin. (*Pozsony, 1879.-†Nagykároly, 1948. június 15.) 1896. 78052/V-b belügyminiszteri rendelettel Ritter Károly nevének Rédeire Káolyra változtatása megengedett. Lutheránus egyházi író, lapszerkesztő. Középiskoláit Pozsonyban, Békéscsabán, Újverbászon és Szarvason végezte; a pozsonyi evangélikus teológián szerzett lelkészi képesítést (1895.). Tiszaföldváron segéd, Pusztaföldváron rendes lelkész, majd 1910-től nyugdíjazásáig (1945.) a nagykárolyi (carei, Románia) gyülekezet lelkésze; 1920. és 1923. között a Szatmárnémeti evangélikus gyülekezet adminisztrátora, mivel 1920-ban Irányi Kamill lelkésznek bátor magatartása miatt el kellett távoznia a gyülekezetből. (1928. decemberétől fia ifj. Rédei Károly volt a szatmárnémeti gyülekezet lelkésze, aki 1934. júniusáig szolgált itt.[31]) 1947-től haláláig nyugdíjasként is tovább szolgál. 1912.-1917. között Nagykárolyban hitoktató. Cikkei, prédikációi, vallásos elbeszélései 1893-tól jelentek meg többek között a Nagykároly, az Érmellék, a Nagykároly és Vidéke, 1918 után a szatmárnémeti Egyházi Híradó, a máramarosszigeti Jó Pásztor, a zilahi Lelkipásztor, a Szatmármegyei Közlöny hasábjain. Ez utóbbinak 1931-ben főszerkesztője, 1932-33-ban főmunkatársa. Lefordította Arnold Scheller, Louis Harms, Theodor Harms, Ernst Siedel, Karl Gerock több hitépítő munkáját; írt evangélikus népiskolai és középiskolai valláskönyveket; több prédikációja és alkalmi beszéde [többek között A harangok című szabadelőadása (Nagykároly 1923.)] önálló kiadásban nyomtatásban is megjelent. 1904-ben Scheller Arnold: „Hasonlatok a kátéhoz” c. német nyelven megjelent segédkönyvét lefordította magyarra, amit mint pusztaföldvári (Békésmegye) lelkész forgalmazott. A Corvina, a Magyar könyvkereskedők egyletének közlönye 1904 és 1917 között rendszeresen beszámolt Rédei Károly publikációiról, fordításairól. Pl. Rédei Károly. Mit köszönhetünk az áldott reformációnak ? Ünnepi szentbeszéd. (8-r. 15 I.) Debrecen, 1917. Hegedűs és Sándor 80 f.[32] A dunántúli protestáns lap 1905. és 1918. közötti számaiban számolt be Rédei Károly publikációiról. 1907-ben jelent meg Rédei Károly. A keresztyén anyaegyház története. Orosháza. 1907. c. munkája. Művei:[33] Hasonlatok a kátéhoz (Scheller után ford.). (Orosháza, 1905.) Pál apostolnak Filemonhoz írott levele (Harms után ford.). (Uo. 1905.) Szent János evangelista élete. (Uo. 1905.) A magvetőről szóló példázat (Prédikáció). (Szekszárd, 1905.) Az apostoli hitvallás (Magyarázat Harms után). (Orosháza, 1907.) Bibliai történetek (Tankönyv). (Uo. 1907.) Bibliaismertetés (Tankönyv). (Uo. 1907.) A ker. anyaszentegyház története (Tankönyv). (Uo. 1907.) A pogányok megtérítésének nagy és fenséges tana (Prédikáció). (Uo. 1908.) Jövel Uram Jézus! (Adventi prédikációk Siedel után). (Uo. 1908.) Íme, az Istennek ama báránya! (Böjti prédikációk Siedel után). (Uo. 1908.) Húsvéti szentbeszéd (Gerok után ford.). (Uo. 1910.) Keresztelési beszéd a nagybányai templomszentelésen. (Nagybánya, 1912.) Hű mindhalálig. (Nagykároly, 1912.) Főgimnáziumi tanár özvegye felett. (Uo. 1916.) Nemzetünk megújulása (Gyámintézeti prédikáció). (Uo. 1916.) Mit köszönhetünk az áldott reformációnak (Prédikáció). (Uo. 1917.) A harangokról. (Uo. 1923.) Emlékkönyv (Siedel után ford.). (Uo. 1925.)

Koszorús Oszkár írta 2019. május 12-én. Édesapám, Koszorús Oszkár alesperes vendégkönyve 1950-től című kötetben találtam egy bejegyzést, ideiktatom: "Evangélikus árváinknak gyűjtöttem a gyülekezetben. Boldogan hiszem, hogy a hirdetett igében - Máté ev. 25. r. 31 - 46. v. - Isten kegyelmesen cselekedett a gyülekezetben. Legyen érte Neki hála és dicséret!"

február 19. Rédei Károly ócsai lelkész.

F1. Rédei Endre. (*Orosháza, 1899. január 12.-†Orosháza, 1899. január 22.[34])

F2. Rédei Pál Béla. (*1903. k.) Orosháza. Q Mogyorós Julianna.

G1. Rédei Katalin.

F3. Rédei Károly II. (*Pusztaföldvár, Orosháza közelében, Békés megye, 1905. december 2.-†Ócsa,

március 12.[35]) Q Martini-Varga Berta. (*Szatmárnémeti, 1908. február 23.-†Kistarcsai Evangélikus Otthon, 1997. július 12. Ócsai Temető.) Nagykároly, 1931. április 7.[36] [Varga Berta szülei Varga János és Fodor Julianna, 1931. április 7.-én már nem éltek. Martini-Varga Berta Varga Bertaként született, de középiskolás korában árván maradt és Martini Móric és felesége, egyik tanárnője fogadták örökbe. A nevükre akarták íratni, de Varga Berta ragaszkodott eredeti nevéhez is.] Rédei Károly II. 1924-ben érettségizett, majd a Kolozsvári református theológiai fakultáson 1928-ban végzett, az első lelkészképesítő vizsgálaton jeles eredményt ért el és 1928. október 18-án segédlelkészi szolgálatra alkalmasnak nyilvánították. Az erdélyi Nagykárolyban szentelték lelkésszé, Szatmárnémetiben (Satu-Mare Románia) és Nagybányán (Baia-Mare, Románia) volt lelkész. A II. világháború idején a magyar honvédség tényleges állományában 1940. november 1. és 1946. szeptember 28. között tábori lelkészként szolgált, ebből az időből 1944. január 14. és szeptember 30. között hadmüveleti területen. 1945. május 10-én amerikai hadifogságba került, szolgálati beosztása megszünt, de lelkészi szolgálatát folytatta. Nemzetvédelmi kereszt kitüntetést kapott. Fegyelmi eljárás alatt nem állott és nem áll, a Honvédelmi Minisztérium állandó igazoló bizottsága 647/1948. szám alatt 1948. július 31.-én igazolta. Rövid soproni segédlelkészi szolgálat után (1946. augusztus 9. és 1947. november 30.) Ordass Lajos püspök kinevezésével, 1947. december 1.-én került mint helyettes lelkész Ócsára, a missziói egyházközség gondozására. Az ócsai evangélikus családok 1942-ig Gyónhoz tartoztak. Az önálló evangélikus lelkészség a községben 1942-ben jött létre, első papjuk Sáfár Lajos gyóni segédlelkész lett, 1947. december l-jétől őt követte Rédei Károly. Imaterem és lekészi lak számára 1949. október 17-én megvásárolták a Damjanich utca 33. alatti házat, melyet 1950. február 12-én avattak fel új funkciójában. 1969. szeptember 24-én kelt levelében Káldy Zoltán püspök engedélyezi, hogy Rédei Károly az Ócsa és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezetnél főállást vállaljon és ennek következtében az egyháznál másodállásban szolgáljon. 1971. január 7.-én nyújtotta be nyugdíjazási kérelmét, hivatkozva meggyengült egészségi állapotára. 25 éven keresztül vonattal és kerékpárral látogatta a kicsiny gyülekezeteit Pusztavacstól 5-6 községen keresztül Gyálig. Rédei Károly 25 évi szolgálat után, 1972. január 1.-én ment nyugdíjba, nyugdíja havi 1300. forint volt, mely összegben a házassági pótlék is bennfoglaltatott. Rédei Károly nyugdíjba vonulásával az ócsai Egyházközség, mint önálló egyház megszűnt. A Damjanich utcai volt imaterem és lekészi lak ismét új fukciót kapott, az imaterem mellett ifjúsági szállót alakítottak ki. A megújult épületet Dr. Fabiny Tamás püspök szentelte fel 2010. október 9-én. Az északi egyházkerület anyagi hozzájárulásával átalakított épület a gyülekezet egykori, egyedül helyben lakó lelkészéről, Rédei Károlyról kapta nevét.

Rédei Károly ócsai lelkész bár több helyen szerepel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvántartásában, de jelentéseket Róla nem találtam. Rédei András 2012-ben írt visszaemlékezése szerint: „Édesapám Nagybányán 1939-ben egy csírájában elfojtott, szerencsétlen románellenes szervezkedésbe keveredett (Lásd Földi Pál: A Rongyos Gárda. Alternatív Kiadó, Budapest, 2012. 192. old.), és elfogása után Kolozsváron volt vizsgálati fogságban. Társaival együtt ki akarták végezni, de Hitler (érlelődött a II. bécsi döntés), vagy a pápa (több katolikus pap is részes volt) közbenjárására végül megúszták vagyonelkobzással (szüleimnek nem volt vagyona) és kiutasítással, családostul. Ekkor kerültem én is Magyarországra és édesapám visszahonosítási kérelmének elfogadása után ötévesen, 1942-ben lettem magyar állampolgár. Hogy édesapám hogyan szerveződött be ebbe az összeesküvésbe, arról soha egyetlen szóval se tett említést. Csak azt mesélte el, hogy Kolozsváron vallatáskor a talpukat verték gumibottal. ...Édesanyám említette egyszer, hogy egy barátja kérte meg, hogy segítsen neki robbanóanyagot eldugni. A temetőbe vitték egy üres kriptához, de már követték őket a román nyomozók.... Az 1950-es évek elején történt valami a családunkban: az ÁVH (valószínűleg a HM irattárában) megtalálta édesapám egykori ajánló levelét, amelyben az volt: „szolgálatokat tett a nemzetnek”. Kíváncsiak lettek, hogy ezek miféle szolgálatok voltak? Édesapám idézést kapott az Andrássy út 60-ba, az ÁVH központjába (ma Terror háza a neve), egy napot töltött ott, váltott kihallgatók elmondatták vele többször az élettörténetét, szerencsére nem hallgatta el egykori romániai kalandját, erre megnyugodtak és elengedték, de előbb be akarták szervezni, hogy néha számoljon be a falu, hívei hangulatáról… Édesapám nem vállalta, mondván, hogy ilyesmire alkalmatlan. Gondoljon a fiaira, mondták, biztosan tovább akarnak tanulni. Rájuk gondolok, és nem vállalhatom, volt édesapám válasza. Szerencsére erőszakot nem alkalmaztak, de később is szemmel tartották, és elsőre sem engem, a bátyámat később se vették fel egyetemre. "

G1. Rédei Géza I. (*Nagybánya, 1935. február 3.-) Q Opóczki Iona. (*Alsódabas, 1939.

február 19.-) Dabas, 1962. április 28. Rédei Géza I. Kolozsváron, Farádon, Sopronban, Budapesten és Ócsán végezte elemi, illetve általános iskolai tanulmányait. A jogi egyetemre jelentkezett, de nem vették fel. 20 évig esztergályosként, majd nyugdíjazásáig az ÁFOR-nál csoportvezetőként dolgozott.

H1. Dr. Rédei Géza II. Dr. (*Budapest, 1963. február 15.-) Bíró Budapesten. Q Balázs Erika

(*1965. április 27.-) bírósági ügyintéző. Ócsa, 1988. február 13.

I1. Rédei Balázs Dr. (*Budapest, 1988. december 7.-) Jogász.

I2. Rédei Éva Dr. (*Budapest, 1990. december 19.-) Jogász.

G2. Rédei András. (*Nagybánya, 1937. február 7.-) 1. Q Éva Olga. (*1942.-) Éva Olga magyar-

könyvtár szakos bölcsész. Dabas. Budapest, XII. kerület. 1963. 1972-ben elváltak 2. Q Meszlényi Rózsa[37]. (*Bősárkány, 1946. december 21.-) Dunaújváros, 1973. Meszlényi Rózsa 1997 után mérnök-tanári, majd közgazdasági diplomát és PhD fokozatot is szerzett és a közben a miskolci egyetemről levált főiskolai karból lett önálló Dunaújvárosi Főiskola Közgazdasági Intézetének a vezetőjévé is kinevezték. Majd Kalocsán megszervezte és megalapította a Tomori Pál Főiskolát, és annak rektora lett. Rédei András Kolozsváron, Farádon, Sopronban, Budapesten és Ócsán végezte elemi, illetve általános iskolai tanulmányait általában kitűnő vagy jeles eredménnyel. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult tovább, de az első osztály elvégzése után a Gimnázium megszűnt és Budapest IX. kerületébe, a Mester utcába került a Fáy András Gimnáziumba. Ott is érettségizett 1955-ben, kitűnően. 1956 és 1961 között a Miskolci Egyetemen folytatta tanulmányait, először a Gépészmérnöki Karon, majd másodévesen átiratkozott a Kohómérnöki Karra. 1961 és 1968 között a Vasipari Kutató Intézetben (VASKUT-ban) majd a Csepel Vas- és Fémművek Anyagvizsgáló és Technológiai Intézetében dolgozott 1970-ig, ekkor megpályázta a dunaújvárosi Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karon létrehozott Alakítástechnológiai Tanszék docensi állását, amit elnyert. Főiskolai tanár volt Dunaújvárosban 1970-1997 között, amikor nyugdíjazták.

H1. Rédei Éva. (*Budapest, 1964. majus 19.-). Első feleségétől. 1. Q Száraz Péter. Elvál-

tak. 2. Q Gyenes Tamás. Elváltak. 3. Q Szabó István.

I1. Száraz Dorottya. (*Budapest, 1986. július 29.-) Q Primierani Emanuel. (olasz ál-

lampolgár)

J1. Primierani Dávid Marko. (*2007. szeptember 19.-)

J2. Primierani Dália Azzurra. (*2010. október 11.-)

I2. Gyenes Márton. (*Budapest, 1998. k.)

I3. Szabó Ágoston. (*Budapest, 1999.-)

H2. Rédei Csaba. (*Dunaújváros, 1974. augusztus 9.-) Második feleségétől. 1. Q Genáhl

Krisztina. Elváltak. 2. Q Stelcer Ágnes. Elváltak.

H3. Rédei Andrea. (*Dunaújváros, 1975. december 29.-). Második feleségétől.

E2. Rédey Sándor I. (*Orosháza, 1878. november 4.[38]-†Nagyszécsény, 1915. július 19.) Θ Szemerády Vilma,

Erzsébet, Mária. (*Kőtelek. 1887. január 18.[39]-†Jászberény, 1976. április 6.) Ipolyvarbó, 1908. augusztus 8.[40] Rédey Sándor I. Szécsény városában adóügyi jegyző volt 1904-től haláláig, 1915-ig. Szemerády Vilma férje halála után Balassagyarmatra, majd Szécsénybe végül Jászberénybe költözött. 1915. augusztus 1-től özvegyi nyugdíjat kapott férje után, amit a Nógrád vármegye közsgjegyzői nyugdíjalapja folyósított.

Rédey Sándor I. halála után két gyermek maradt árván, az 5 éves Rédey Sándor II. és a 3 éves Rédey

Vilma.

F1. Dr. Rédey Sándor II. (*Szécsény, 1909. október 18.[41]-†Budapest, 1975. május 27 Farkasréti teme-

tő.) Θ Murár Valéria (Balassagyarmat, 1922. december 17.-†Budapest, 1998. október 28. Farkasréti

temető). Hamvaikat három leányuk, 2017. október 26-án áthelyezte a Budapest, Deáktéri Evangélikus urnatemetőbe. Folytatás ld. A Murár családfa.

Rédey Sándor II. tanulmányait a balassagyarmati ág. hitv. evang. elemi iskolában 1916-ban kezdte el, eredménye jó. Az elemi iskola II.-IV. osztályát a balassagyarmati róm. kath. elemi fiúiskolában folytatta és fejezte be. 1920-1928 között a balassagyarmati magyar királyi állami Balassi Bálint főgimnázium tanulója, 1928. június 13-án letett érettségi eredménye jó. Elméleti képzettség: Jogtudományi doktorátus a szegedi székhelyű Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog és Államtudományi Karán, a diploma kelte: 1934. december 15. Egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett Budapesten, 1939. június 27-én, 311/1939. sz. Személyi táblázata alapján[42]: Ügyvédjelölt 1935. január-tól 1939 júliusáig balassagyarmati Weisz Emil és Holló Dezső ügyvédeknél volt. 1939. július 7-én a balassagyarmati ügyvédi kamara tagjai közé felvette, ügyvédi esküt tett 1939. július 17.-én. 1939. december 31-én aljegyzővé lett kinevezve. A háborús évek alatt a balassagyarmati törvényszéknél, a budapesti itélőtáblánál, valamint a szécsényi járásbíróságon, mint járásbíró dolgozott. 1945. április 28-án a szécsényi igazoló bizottság határozata alapján (104/1945. szám. Aláírta Bögözi Antal, az igazoló bizottság elnöke és az igazoló bizottság 6 tagja.) igazoltnak tekintették. A szécsényi bírósági állásáról lemondott és 1945. június hó 29. napjával felmentést nyert. Ezt követően ügyvédként dolgozott Balassagyarmaton. A Budapesti ügyvédi kamara Rédey Sándort 1948. április 4-én vette fel az ügyvédek névjegyzékébe a 9187-ik lapon. (Hivatalos igazolvány alapján.) 1950. március 14-én mint ügyvéd a rendeletben (13.400/1950./II/25. Igazságügyi Minisztérium rendelete) előírt esküt a Magyar Népköztársaságra és annak Alkotmányára a Balassagyarmati Járásbíróságon letette. Ettől kezdve a balassagyarmati ügyvédi munkaközösségben dolgozott. 1958. augusztus 25.-én az Ügyvédeket Felülvizsgáló Bizottság határozata alapján ügyvédi hivatása gyakorlására alkalmatlannak minősítik. A Budapesti Ügyvédi Kamara 1958. augusztus 27.-én kelt levelében közölte, hogy Rédey Sándort az ügyvédek névjegyzékéből augusztus 31. napjával törölte. Felhívják figyelmét arra, hogy 15 napon belül panasszal élhet az Igazságügyi miniszternél. A határozat ellen az Igazságügy miniszterhez beadott panaszában előadta és igyekezett bizonyítani, hogy származás, politikai pártállás, ügyvédi szakképzettség, magatartás, munkadíj felszámítás, és szociális helyzetem tekintetében kifogás alá nem eshettem.” Az alkalmatlanná minősítés ugyanis indokolás nélkül történt. Személyes utánjárás után tudta meg, hogy a vád ellene az volt, hogy Nagy Imrével tárgyalt. A panasz megtétele eredményes volt. Az igazságügyi miniszter Nezvál Ferenc 1958. november 21-én kelt levelében ugyanolyan szükszavúan, mint az alkalmatlanná minősítést, a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanná minősítésre vonatkozó határozatát megváltoztatta és nevezetett az ügyvédi kamarai tagságában megerősítette. (Édesapám, Dr. Sipos Béla II. (*1904.-†1980.) nem volt ilyen szerencsés, véglegesen kizárták az ügyvédi kamarából és halála után 1998-ban Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter rehabilitálta.) Balassagyarmati házukat 1965-ben eladták (a házat a Munásőrség vette meg) és Budapestre költöztek. Rédey Sándor 1967-ben egy éves betegeskedés után rokkantnyugdíjas lett.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Rédey Sándor II.-re vonatkozó iratok feldolgozása során számos iratot találtam, amelyekből az derült ki, hogy a beszervezett ügynökök a környezetükben élőktől információkat próbáltak megszerezni Rédey Sándor II.-ról és baráti társaságáról. [43] A baráti társaság tagjai közül első helyen Szabó József nyugdíjas evangélikus püspök említhető meg, ezen kívül még néhány név, akiket a család baráti köréhez tartoztak, Dr. Huber Jenő ügyvéd, Okolicsányi György bíró, Dobó József volt horthysta százados, gimnáziumi testnevelő tanár stb. A találkozók helyszíne vagy a lakás, vagy a város határában lévő homoki szőlőben lévő pince és ház volt. A jelentések szerint lakáson a társaság a magyar televízíó adásait nézte, megjegyzendő, hogy a balassagyarmati lakásban televizió nem volt. A homoki szőlőben a baráti találkozók meglétén, borozgatáson kívűl semmi érdemlegesről az ügynökök nem tudtak beszámolni. A megfigyelések célja a Szabó püspök környezetében szereplő személyek ellenőrzése volt, hogy milyen tevékenységet fejtenek ki az egyház részére, hogyan segítik elő az evangélikus egyház működését. A baráti társaságból senkit nem sikerült a III/III. ügyosztálynak beszervezni. Rédey Sándorról pl. ezt írta az egyik ügynök: „Igen jó menetelű ügyvédi irodája volt. Különösen a vidékiek halmozták el megbízásaikkal, bízva ravasz és gyors észjárású ügyintézésében. Később az ügyvédi szövetkezet tagja lett, de egy időben ismét szabaddá tette magát. Jelenleg ismét az ügyvédi közösség tagja. Legérdekesebb jellemvonásai közé tartozik, hogy nagyon tetszeleg magának az Evangélikus Egyház egyik leghívebb világi vezetője szerepében. Ennek kapcsán a legközvetlenebb kapcsolatot tartja fenn a helyi egyházközség vezetőjével, a volt püspökkel, Szabó Józseffel.”

G1. Rédey Valéria, Zsuzsanna, Mária. (Balassagyarmat, 1945. október 30.[44]-) Θ Dr. Lászay György

(*Székesfehérvár, 1931. július 26.-†Budapest, 2002. május 18. Deák téri ev. urnatemető) Θ Budapest, 1972. május 8.[45] Rédey Zsuzsanna biológia-kémia szakos középiskolai tanár, mikrobiológus. Dr. Lászay György okleveles kertészmérök, egyetemi docens, Kertészeti Egyetemen, az egykori Kertészeti Kutatóintézet, majd a Kertészeti Egyetem Dísznövény- és Dendrológiai Tanszékének munkatársa volt. Kertész generációk oktatásával a dísznövény szakma kiemelkedő szintű művelőit nevelte ki. Német és angol nyelvű könyvfordításai, a hazai viszonyokhoz való adaptációk méltán emelték a szakma legnagyobbjai közé. [Lászay György I. szülei Dr. Lászay Géza, Fejér vármegye volt főjegyzője. (*1895.-†Székesfehérvár, 1976. június 20. Sírja a székesfehérvári Szenthármasság (Hosszú) temetőben nyugszik.) és Krause Márta. (*1908. szeptember 11.-†Székesfehérvár, 1995. május 18. Sírja a férje mellett van.)] Dr. Lászay György I. nagyapja volt Dr. Lauschmann Gyula. (*Székesfehérvár, 1861. szeptember 23.-†Székesfehérvár, 1918.) Doktori diplomáját 1884-ben szerezte a pesti egyetemen. Az egyetem élettani intézetében gyakornok volt, 1885-től a Rókus, illetve az Üllői úti kórházban alorvosként működött 1888-ig. Ezután Székesfehérváron telepedett le, ahol 1889-ben a megyei kórház alorvosa, 1891-ben főorvosként dolgozott, 1900-ban a Szt. György Kórház osztályos főorvosa lett. Számos cikke, orvosi értekezése jelent meg a szaklapokban. Munkálkodott a székesfehérvári múzeum létrehozásában is. Dr. Lauschmann Gyula írta a város első monográfiáját. A székesfejérvári színészet múltja, Kreskay Imre pálos költő, Virág és Ányos viszonya Székesfehérvárhoz írások is Dr. Lauschmann Gyula nevéhez fűződnek. 2007. október 10. „Felavatták Dr. Lauschmann Gyula emléktábláját a Szent István téren Dr. Lauschmann Gyula orvos és helytörténész tiszteletére avatták fel a Szent István tér 10-es számú ház homlokzatán azt a márványtáblát, amit szerdán délután a város polgármestere leplezett le. Dr. Lauschmann Gyula orvosként Székesfehérvár helytörténetét is kutatta, és elsőként írta meg a város monográfiáját. Az emléktábla előtt a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai emlékeztek meg Dr. Lauschmann Gyuláról…”[46]

H1. Lászay György II. Dr. (*Budapest, 1973. június 22.-) Θ Vajnai Zsuzsanna. (*Hódmezővá-

sárhely, 1973. szeptember 6.-) Visegrád. 2008. október 11. Lászay György II. Dr. ügyvéd Budapesten. Vajnai Zsuzsanna angol-történelem szakos középiskolai tanár, közgazdász Budapesten. Szentendrén élnek.

I1. Lászay Lili. (*Budapest, 2009. november 12.-)

I2. Lászay Laura. (*Budapest, 2014. január 24.-)

G2. Dr. Rédey Katalin, Emese, Alexandra. (*Balassagyarmat, 1947. január 14.[47]-) Θ Dr. Sipos

Béla III. (*Sopron, 1945. április 7.-) Budapest, 1970. szeptember 26. Bécsikapu téri ev. templomban.[48] 1971 óta Pécsett élnek. Mindketten közgazdászok, egyetemi oktatók.

H1. Sipos Béla IV. Dr. (Budapest, 1971. szeptember 12.-) 1. Θ Herédi Erika Dr. (*Pápa, 1973.

szeptember 29.-) Pápa. 2000. július 8. Elváltak 2012. 2. Θ Göncz Krisztina. (*Zalaegerszeg, 1982. december 21.-) Győr. 2015. május 30. Dr. Sipos Béla IV. Ügyvéd, Győrött.

I1. Sipos Béla V. Máté. (*Győr, 2003. június 24.-) Anyja Herédi Erika.

I2. Sipos Bertalan. (*Győr, 2009. október 31.-) Anyja Herédi Erika.

I3. Sipos Dóra, Mária. (*Győr, 2016. február 8.) Anyja Göncz Krisztina.

H2. Dr. Sipos Balázs Dr. (Budapest, 1972. október 17.-) 1. Q Kész Lívia. Pécs, 2006.

október 28. Elváltak. 2009. 2. Θ Hámori Tímea. (*1972. október 11.-) Pécs, 2011. június 25. Sipos Balázs Dr. bíró, Pécsett.

I1. Fábián Rebeka. (*Pécs, 2007. március 21.-) Édesapja Fábián Márk.

I2. Sipos Hédi. (*Pécs, 2010. október 27.-) Édesapja Sipos Balázs.

G3. Rédey Erzsébet, Judit. (*Balassagyarmat, 1953. június 1.[49]-†Balassagyarmat, 1953. október

2.)

G4. Rédey Marianna. (*Balassagyarmat, 1955. március 21.[50]-) 1. Θ: Enzsöl Csaba Dr. Budapest,

június 30. Bécsikapu téri ev. templomban. Elváltak. 2. Θ Sepsey György Dr. Rédey Marianna és Dr. Sepsey György közgazdászok.

[Dr. Enzsöl Csaba szülei Enzsöl János honvédőrnagy. (*1919.-†Budapest, 1989.[51]) és Józsa Magdolna (*1925.-†Budapest, 2004.)]

H1. Enzsöl Péter Dr. (*Budapest, 1979. november 11.-) Ügyvéd Budapesten.

H2. Enzsöl Mariann Dr. (*Budapest, 1982. február 5.-) Θ Tóth Gábor. (*Cegléd, 1983. ápri-

lis 14.-) Budapest, 2013. szeptember 28. Deák téri evangélikus templomban. Enzsöl Mariann Dr. gyógyszerész, Tóth Gábor közgazdász.

I1. Tóth Fanni. (*Budapest, 2015. január 13.-)

I2. Tóth Franciska. (*Budapest, 2017. június 20.-)

F2. Rédey Vilma. (*Szécsény, 1911. december 12.-†Jászberény, 1985. január 7.) Θ Fazekas Ágoston III.

Dr. (*Jászberény, 1913. március 28.-†Jászberény, 1985. április 5. A Jászberényi Fehértói temetőben nyugszanak.) Halotti értesitője: Dr. Fazekas Ágoston ny. járásbíró 1985. április 5-én Jászberényben hirtelen elhunyt.) [Fazekas Ágoston III. szülei Fazekas Ágoston II. (*Kiskunfélegyháza, 1880. szeptember 4.-†Jászberény, 1963. január 28.) és Bakos Franciska. (*Szabadka, 1888.-†Jászberény, 1964. május 19.) Kiskunfélegyháza, 1908. (Halotti értesítő. Bakos Franciska 1964. május 19-én elhunyt. Gyászolják gyermekei: Dr. Kartal Béláné, sz. Fazekas Mária, Császár Lászlóné, sz. Fazekas Piroska, Dr. Fazekas Ágoston, menye: Dr. Fazekas Ágostonné, sz. Rédey Vilma, unokái: Dr. Kartal Béla, Kartal Sári, Fazekas Ágoston, Fazekas Zsuzsanna, Fazekas Mária.)] Fazekas Ágoston II. a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, történelem, latin szakos tanár volt, 1903 és 1910 között különböző városokban helyettes, illetve rendes tanár volt. 1911-1940 között Jászberényben az Állami Főgimnáziumban tanárként szolgált, újságírással is foglalkozott, politizált. 1919-ben részt vett a Keresztény Kisgazda és Földműves Párt megalapításában, amely elnökének választották. 1920-ban az Ébredő Magyarok Egyesületének az elnöke. Világi elnöke volt a Központi Katolikus Körnek és tagja volt számos politikai és egyházi testületnek. A Jász Hírlap c. politikai hetilap alapító felelős szerkesztője 1919-1945 között. 1940-ben nyugdíjazásakor Horthy Miklós kormányzó a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormánytanácsosi címet adományozta neki. Irodalom: Uferné, Sárközi Ágnes: Fazekas Ágoston (II). Gimnáziumi tanár és főszerkesztő emlékezete. Örökségünk. Jászsági Évkönyv. 2016. (273-281.) Fazekas Ágoston II. apja Fazekas Ágoston I. (*1858. május 27.-†Budapest, 1928. december 13. Halotti értesítő. Fazekas Ágoston I. Kiskunfélegyháza diszpolgára, országgyülési képviselő, tizenkét esztendeig alispán volt.)]

G1. Fazekas Ágoston IV. Dr. (*Balassagyarmat, 1942. május 6.-†Budapest, 2002. május 12. Bp.

Szent József templom urnatemetője, Wekerle) Címzetes fővárosi bírósági bíró. 1. Q Borsányi Katalin. 2. Q Jánoky Szilvia Dr. (-†2014.)

H1. Fazekas Lívía. (*1970. január 16. -) Anyja Borsányi Katalin. 1. Θ Hegedűs Tamás. 2. Θ

Rudl Ferenc. Θ 2005. április 30.

I1. Hegedűs Norina. (*1996. január 20.-)

I2. Hegedűs Bernát. (*1998. december 29.-)

I3. Rudl Hilda.

H2. Fazekas Sándor. (*1979. július-) Anyja Jánoky Szilvia Dr.

G2. Fazekas Zsuzsanna Dr. (*Balassagyarmat, 1946. július 14.-) Intézeti szemész főorvos.

G3. Fazekas Mária. (Balassagyarmat,1949. szeptember 8.-). Θ Czakó György. (*Jászberény, 1950.

február 15.) Θ 1975. július 19.

H1. Czakó Henriett. (1980. április 23.-) Θ Szilágyi Gábor. (*Jászberény,1976. július 10.-) Θ

augusztus 16.

I1. Szilágyi Dóra. (*2011. június 17.-)

I2. Szilágyi Zsófia. (*2014. február 21.-)

H2. Czakó Hedvig. (1983. november 23.-) Θ Horváth Krisztián. (*Budapest, 1979. október 22.-)

Θ 2009. július 10.

I1. Horváth Vilmos (*Budapest, 2011. augusztus 22.-)

I2. Horváth Nimród. (*Budapest, 1915.november 6.-)

A Ritter-Rédey családfa végén közöljük azokat, az azonos nevű személyeket, akiket az előbbi családfán nem tudtunk elhelyezni, de a kőszegi anyakönyvekben szerepelnek.

A születési anyakönyvekben csak két katolikus vallású Ritter nevű család szerepelt az 1700-as évek elején.

A1. Ritter György I. Q Miller Éva. Katolikusok. Nem Kőszegen házasodtak.

B1. Ritter György II. (*Kőszeg, 1712. október 9.-) A további leszármazottakról nincs adat.

Katolikus Millerek éltek az 1700-as évek elején Kőszegen. Pl.:

A1. Miller János. Q Bider Erzsébet.

B1. Miller István. (*Kőszeg, 1718. május 11.-) Ikrek.

B1. Miller Sámuel. (*Kőszeg, 1718. május 11.-) Ikrek.

A1. Ritter János I., Leonárd. Q Ampor Anna, Erzsébet. Nem Kőszegen házasodtak.

B1. Ritter János II. Teofil. (*Kőszeg, 1716. október 11.-) A további leszármazottakról nincs adat.

Az evangélikus Ritter és rokon családok családfái Kőszegen. Az anyakönyvezést 1725-ben kezdték meg.

A1. Ritter István. Q Schaffler Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1782. december 29.-) Kőszeg, 1806. április 20. [Schaffler Zsuzsanna

szülei Schaffler Pál és Tunot Erzsébet.] Folytatás ld. Schaffler Pál családja.

B1. Ritter Frigyes. (*Kőszeg, 1809. május 19.-†Kőszeg, 1811. december 17.)

B2. Ritter János, György. I. (*Kőszeg, 1811. július 18.-†Kőszeg, 1813. május 18.)

B3. Ritter Erzsébet. (*Kőszeg, 1815. október 10.-†Kőszeg, 1818. január 26.) 1815. október 12. keresztelték Ritter

Erzsébetet.

B4. Ritter János, György II. (*Kőszeg, 1823. június 25.-†Kőszeg, 1824. május 21.)

Schaffler Pál családja.

A1. Schaffler Pál. (*Kőszeg, 1750.-†Kőszeg, 1830. április 3. Michaelis pap temette.) Q Tunot Erzsébet.

(*1755.-†1801. június 5. Nem Kőszegen született.) Kőszeg, 1779. október 17.

B1. Schaffler Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1782. december 29.-) Q Ritter István. Kőszeg, 1806. április 20.

B2. Schaffler Sámuel. (*Kőszeg, 1789. március 19.-†Kőszeg, 1797. április 11.)

B3. Schaffler János. (*Kőszeg, 1791. december 31.-†Kőszeg, 1811.)

B4. Schaffler Éva. (*Kőszeg, 1795. december 16.-†Kőszeg, 1795. december 21.)

A1. Ritter István. (*1755.-†Kőszeg, 1833. június 3. Nem Kőszegen született.) Q Artner Judit. (*Kőszeg,

június 26.) 1790. k. [Artner Judit szülei Artner András (†1791.) és Szembalasch Katalin.]

B1. Ritter Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1791. július 29.-)

B2. Ritter József. *Kőszeg, 1795. január 7.-†Kőszeg, 1813. december 10.)

A1. Ritter Márton (Martin). Q Musfer Rozália. Kőszeg, 1775. augusztus 19.

A1. Ritter Mátyás, vendégfogadós. (-†Körmend, 1816. január 19.) Származási hely: Rádóckölked község Vas megyében,

a Körmendi járásban. Q Orling Barbara.

B1. Ritter Márton. (*1779. k.-†Körmend, 1831. február 2. után.) nemtelen (nem nemes) tímár, helyes ember. 1. Q

Salamon Terézia. (*Kőszeg, 1783. október 30.-†Körmend, 1831. február 2. előtt.) Kőszeg, 1801. szeptember 28. Körmenden laktak. [Salamon Terézia apja Salamon István.]

Folytatás ld. a Salamon családfák. (Salamon Terézia férje Ritter Márton)

C1. Ritter József. (*Körmend, 1804. k.-†Kőszeg, 1807. március 13.)

C2. Ritter Katalin. (*Körmend, 1810. k.-) Q Kaky István II. Körmend, 1831. február 2. [Kaky István II. szülei

Kaky István I. és N. Júlia.]

C3. Ritter Sámuel. (*Kőszeg, 1825. január 4.-†Körmend, 1825. január 18.)

B2. Ritter Judit. (*Kőszeg, 1783. november 24.-†Kőszeg, 1806. február 5.)

B3. Ritter Katalin. (*Kőszeg, 1786. k.-†Kőszeg, 1812. december 31.)

A1. Ritter János I., nemtelen, (nem nemes) mészáros, majd vendégfogadós, körmendi lakos. Q Leithner Jozefa, Sál, vas-

megye, 1823. február 10. (Leithner Jozefa apja Leithner Sámuel élt csak a házasságkötés időpontjában)

Folytatás ld. a Leihtner családfák. (Ritter János I. felesége Leithner Jozefa.)

B1. Ritter József. (*Sál, 1823. július 18.-)

B2. Ritter Terézia (*Sál, 1824. december 11.-†1825. január 1.)

B3. Ritter Sámuel. (*Sál, 1825.-†Sál, 1831. február 28.)

B4. Ritter Sándor, Vilmos. (*Sál, 1826. március 30.-)

B5. Ritter Károly (*Sál, 1827. július 12.-)

B6. Ritter János II. (*Sál, 1829. július 15.-)

A1. Domján Ferenc. Fuvaros. (*Kőszeg, 1776.-†Kőszeg, 1848. május 8. Özvegy volt. Temette Schneller lelkész.) Q Ritter

Mária. (*1809. k.) Kőszeg, 1834. május 12. Apja Ritter Mihály.

A1. Ude András. Q Ritter Veronika. Kőszeg, 1775. augusztus 12.

A Brunner család Kőszegen. (Brunner Mária férje Ritter Mihály)

Brunner Szófia. (*1749.-†Kőszeg, 1826. augusztus 8.)

Brunner Veronika. (*1757.-†Kőszeg, 827. november 3.)

A1. Brunner György. Sárvári[52] származású. Q Augustin Rozina. Kőszeg, 1747. június 13.

A1. Brunner Mihály. Q Saurer Veronika. Kőszeg, 1747. november 1. [Saurer Veronika szülei Saurer István és Borin

Mária.]

A1. Simon Mihály. Q Brunner Mária. Kőszeg, 1766. január 27.

A1. Brunner György Q Lurtfu Margaréta.

B1. Brunner Barbara. 1. Q Hatvagner Kristóf II. Kőszeg, 1769. június 17. 2. Q Kleinrath Mihály. Kőszeg, 1783. júni-

us 6. [Hatvagner Kristóf szülei Hatvagner Kristóf I. és Szuicfiu Mária.]

A1. Brunner Farkas. (Wolfgang) Q Szifegl Szófia.

B1. Brunner Terézia I. (*Kőszeg, 1784. február 23.-†1784. május 2.)

B2. Brunner Terézia II. (*Kőszeg, 1785. június 5.-†1790.)

B3. Brunner Szófia. (*Kőszeg, 1788. február 3.-†1789.)

B4. Brunner József. (*Kőszeg, 1790. december 9.-)

A1. Brunner György. Q Rumfl ? Szófia.

B1. Brunner Erzsébet. (*Kőszeg, 1792. július 12.-) Q Meyer Ferdinánd. Kőszeg, 1810. szeptember 9.

A1. Brunner György I. Q Hram ? Katalin.

B1. Brunner János, György II. (*Kőszeg, 1794. június 23.-)

B2. Brunner Mária. (*Kőszeg, 1801. február 2.-) Q Glatz István II. (*Kőszeg 1800. április 19.-†Kőszeg, 1831. március

19.) Kőszeg, 1820. január 9. [Glatz István II. szülei Glatz István I. és Brunner Erzsébet.]

A1. Brunner Ádám. (*1765.-†1800. október 9.) Q Brüchurin Erzsébet.

B1. Brunner József. (*Kőszeg, 1796. április 23.-)

A1. Brunner György. Sárvári származású. Q Augustin Rozina. Kőszeg, 1747. június 13.

A1. Brunner János. Q Ratz Anna. Kőszeg, 1780. május 3.

A1. Brunner Mihály. (*Kőszeg, 1782.-†Kőszeg, 1806. október 17.) Q Berghofer Mária. [Brunner Mihály szülei

Brunner Mátyás és Q Sz. Terézia.]

A Zwaller családfák. (Zwaller Mária férje Ritter Sámuel I.)

A1. Zwaller Mihály. Q Szoinnr Barbara.

B1. Zwaller Pál. (*Kőszeg, 1735.-†Kőszeg, 1806. május 24.) Q Flesch Mária. Kőszeg, 1761. november 23. [Flesch

Mária szülei Flesch György. és Hajnár Erzsébet.]

C1. Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1763. szeptember 20.[53]-).

C2. Zwaller Rosina. (*Kőszeg, 1766. k.-) Q Kappel Hans. Kőszeg. 1786. május 29. [Kappel Hans szülei Kappel

József és Martin Zsuzsanna)]

C3. Zwaller János. (*Kőszeg, 1769. június 27.[54]-)

C4. Zwaller Erzsébet. (*Kőszeg, 1776. augusztus 8.[55]-)

C5. Zwaller Sámuel I. (*Kőszeg, 1780. május 22.-†Kőszeg, 1848. március 20. A halák oka idegláz.) Q Hein-

rich Zsuzsanna. (*1775.-†Kőszeg, 1846. január 8. Zwaller Sámuel polgári szöllőműves felesége. A halál oka aggkor. Temette Michaelis.) Nem Kőszegen született. Kőszeg, 1800. november 10.

D1. Zwaller Erzsébet. (*Kőszeg, 1801. október 6. -)

D2. Zwaller Sámuel II (*Kőszeg, 1804. február 29.-) 1. Q N. N. (-†Kőszeg, 1848. előtt.) 2. Q Stobel Judit,

Grimmné, özvegy. Kőszeg, 1848. február 20.

D3. Zwaller Terézia. (*Kőszeg, 1806. június 7.-†Kőszeg, 1825. december 24.)

D4. Zwaller András, szöllőműves, gazda. (*Kőszeg, 1808. március 26.-†Kőszeg, 1862. március 2. előtt.)

Q Hermann Terézia. (*1810. k. nem Kőszegen-†Kőszeg, 1868. február 23. után és 1871. április 23. előtt.) Kőszeg, 1833. február 3.

E1. Zwaller Sámuel. (*Kőszeg, 1838. március 25.[56]-) Keresztelték március 26. Q Glatz Katalin. (*1836.

október 30.-) Kőszeg, 1862. március. [Glatz Katalin szülei: néhai Glatz János és Domján Teréz.]

F1. Zwaller Karolina. (*Kőszeg, 1865.-†Kőszeg, 1867. március 28. A halál oka agygyulladás.)

F2. Zwaller Sámuel. (*Kőszeg, 1868. május-†Kőszeg, 1868. július 3. A halál oka agygyulladás.)

E2. Zwaller Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1841. január-†Kőszeg, 1842. július 8. A halál oka köhögés, hurut.)

E3. Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1842. december 5.[57]-) Keresztelték december 5. Q Zobcsják János II.

(*Radvány, Zolyóm vármegye, 1830.-) lakatosmester. Kőszeg, 1861. január 21. Esketési tanúk Schöll Gusztáv, polgári bognár, Wallner Pál gazda, Wenczel Sámuel olgári bognár, Schwahofer János gazda. [Zobcsják János II. szülei néhai Zobcsják János I. és néhai Hallama Zsuzsa]

E4. Zwaller Terézia. (*Kőszeg, 1844. augusztus 11.[58]-) Keresztelték augusztus 12. Q Baldauf János II.,

szíjgyártó mester, rohonci lakos, (*Rohonc,[59] 1835.-) Kőszeg, 1868. február 23. Esketési tanúk Szép Mihály polgári kalmár, Höfler János Rohoncon lakik. [Baldauf János II. szülei néhai Baldauf János I. szíjgyártó mester és Antmam Terézia. Rohonzon éltek.]

E5. Zwaller Zsuzsanna (*Kőszeg, 1846. december 27.-†Kőszeg, 1846. december 28. A halál oka nehéz

szülés. A bába keresztelte.)

E6. Zwaller Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1848 április 1[60].-) Keresztelték április 2. Q Kappel Mihály II.

(*1839.-) gazda, Kőszeg, 1871. április 23. Esketési tanú Zwaller Sámuel szöllőműves. [Kappel Mihály II. szülei Kappel Mihály I. és Binder Anna]

E7. Zwaller András. (*Kőszeg, 1849. december 13.-†Kőszeg, 1849. december 13. 2 órát élt, a halál oka

nehéz szülés. Temette Schneller.)

E8. Zwaller Erzsébet. (*Kőszeg, 1850. szeptember-†Kőszeg, 1850. október 4. A halál oka nyavallya.)

E9. Zwaller András. (*Kőszeg, 1851. július 7.-†Kőszeg, 1851. július 8. A halál oka gyengeség.) János

ikertestvére.

E10. Zwaller János. (*Kőszeg, 1851. július 7.-†Kőszeg, 1851. július 8. A halál oka gyengeség.) András

ikertestvére.

D5. Zwaller Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1810. április 15.-)

D6. Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1814. július 11.-†1875. december 10.) Q Ritter Sámuel I. (*Kőszeg, 1814.

szeptember 18.-†Kőszeg, 1863. február 18.) Kőszeg, 1839. július 2

A1. Zwaller András, szöllőműves. (*1783.-†Kőszeg, 1847. január 21. A halál oka tüdővész. Temette Michaelis.)

Q Kappel Jozefa. (-†1814. előtt.) Kőszeg, 1807. július 26. 2. Q Böhm Borbála. (-†Kőszeg, 1844. január 28. előtt) Kőszeg, 1814. szeptember 18.

B1. Zwaller Erzsébet. (*Kőszeg, 1809.-†Kőszeg, 1846. február 9.) Anyja Kappel Jozefa. Q Schwahofer János. Kő-

szeg, 1830. május 24.

B2. Zwaller Mihály. Szöllőműves. (*Kőszeg, 1820. május 6.-†Kőszeg, 1851. március 6. A halál oka tüdőbénulás.)

Anyja Böhm Borbála. Q Ringhofer Anna. 1844. január 28. [Ringhofer Anna szülei Ringhofer János Günsecki földműves és Hottlinger Erzsébet.]

C1. Zwaller János, Mihály. (*Kőszeg, 1844. augusztus 29.-†Kőszeg, 1851. április 10. A halál oka hurut.)

C2. Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1847.-†Kőszeg, 1851. március 23. A halál oka hurut.)

C3. Zwaller Mihály. (*Kőszeg, 1849. †Kőszeg, 1851. február 24. A halál oka hurut.)

B3. Zwaller János. (*Kőszeg, 1828. április 19.-†Kőszeg, 1884. február 24. után.) Anyja Böhm Borbála. Q Janich

Zsuzsanna. (-†Kőszeg, 1884. február 24. után.)

C1. Zwaller Johanna. (*Kőszeg, 1861.-) Q Korzor József, köműves legény. (*Kőszeg, 1856.-) 1884. február 24.

Esketési tanúk Korzor János szöllőműves és Zwaller Sámuel szöllőműves. [Korzor József, szülei Korzor János fuvaros és Baar Mária.]

A1. Zwaller Mihály.

B1. Zwaller Tamás. (*Kőszeg, 1774.-†Kőszeg, 1836. szeptember 23.) Q Jost Eleonóra. (*Kőszeg,

március 2.-) Kőszeg, 1806. szeptember 21. [Jost Eleonóra szülei Jost Mihály I. és Weber Erzsébet]

Folytatás ld. Jost Mihály I. családja. (Zwaller Tamás felesége Jost Eleonóra.)

C1. Zwaller János, György. (*Kőszeg, 1811. november 26.-†Kőszeg, 1824. november 13.)

C2. Zwaller János, Mihály. (*Kőszeg, 1813. július 4.-†Kőszeg, 1814. március 24.)

C3. Zwaller Katalin. (*Kőszeg, 1821. április 12.-)

C4. Zwaller Terézia. (*Kőszeg, 1823. augusztus 26.-)

A1. Zwaller András. Q Hermann Rozina. Kőszeg, 1833. február 3.

B1. Zwaller Terézia. (*Kőszeg, 1835. július 10.-)

A1. Zwaller András. Q Raggul Jozefa.

B1. Zwaller Erzsébet. (*Kőszeg, 1809. március 21.-)

B2. Zwaller Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1810. április 16.-†Kőszeg, 1884. november 14.) Q Schovahofer János. Kőszeg.

B3. Zwaller József. (*Kőszeg, 1811. március 7.-)

B4. Zwaller Terézia. (*Kőszeg, 1813. március 10.-†Kőszeg, 1813. augusztus 19.-)

Jost Mihály I. családja. (Zwaller Tamás felesége Jost Eleonóra.)

A1. Jost Mihály I. Q Weber Erzsébet. Kőszeg, 1783. június 2.

B1. Jost Erzsébet. (*Kőszeg, 1783. október 20.-)

B2. Jost Eleonora (*Kőszeg, 1785. március 12.-) q Zwaller Tamás. (*Kőszeg, 1774.-†Kőszeg, 1836. szeptember 23.)

B3. Jost Mihály II. (*Kőszeg, 1787. január 30.-†1793. előtt.)

B4. Jost Eleonora (*Kőszeg, 1788. március 2.-)

B5. Jost Sámuel (*Kőszeg, 1790. január 8.[61]-)

B6. Jost Barbara (*Kőszeg, 1791. december 4.-)

B7. Jost Mihály III., János. (*Kőszeg, 1793. augusztus 27.-)

B8. Jost József. (*Kőszeg, 1795. március 19.-)

A Leihtner családfák. (Ritter János I. felesége Leithner Jozefa.)

A1. Leihtner Sámuel. (1824. április 26. özvegy.)

B1. Leithner István. (*Körmend, 1791.-†Kőszeg, 1812. március 13.)

B2. Leithner András I. Kőműves mesterember, nem nemes. Q Schuszter Terézia. Kőszeg. 1824. április 26. [Schuszter

Terézia apja Schuszter András özvegy, kőműves mesterember Kőszegen, nem nemes.] Körmend.

C1. Leithner Terézia. (*Körmend, 1825. március 11.-)

C2. Leithner Jozefa. (*Körmend, 1826. augusztus 7.-)

C3 Leithner Károly. (*Körmend, 1828. május 22.-)

C4. Leithner András II. (*Körmend, 1829. november 24.-) Q Prey Jozefa. Körmend házszám 266.

D1. Leithner Károly, Frigyes, János. (*Körmend, 1858. február 12.-†Körmend, 1858. szeptember 25.) Ke-

resztszülők: Prey János vendéglős és felesége Vogt Anna, Prey Sándor.

D2. Leithner Sándor, János. (*Körmend, 1859. március 6.-†Körmend, 1863. november 12.) Keresztszülők

Prey János vendéglős és felesége Vogt Anna, Prey Sándor.

D3. Leithner Anna, Kornélia. (*Körmend, 1861. január 13.-†Körmend, 1861. március 24.) Keresztszülők:

Prey János vendéglős és Vogt Anna. Prey Sándor ifjú legény és Leithner Róza kisasszony.

D4. Leithner Anna, Vilma. (*Körmend, 1862. július 19.-†Körmend, 1883. június 19.) Keresztszülők: Prey

János vendéglős és Vogt Anna. Prey Sándor ifjú legény és Leithner Róza kisasszony.

D5. Leithner András Sándor. (*Körmend, 1864. március 14.-†Körmend, 1885. július 8. A halál oka tuber-

kolózis) Keresztszülők: Prey János vendéglős és Vogt Anna. Prey Sándor ifjú legény és Leithner Róza kisasszony.

D6. Leithner Malvin. (*Körmend, 1868. október 29.-) Keresztszülők: Prey János vendéglös és Vogt Anna.

D7. Leithner Gizella, Jozefa. (*Körmend, 1870. május 13.-†Körmend, 1870. június 14.) Keresztszülők:

Prey János és Vogt Anna. Lelkész Turcsányi Andor.

C5. Leithner Rózália. (*Körmend, 1837. augusztus 7.-) Keresztelte Kalmár József evangélikus pap.

B3. Leithner Jozefa. Sál, vasmegye. Q Ritter János I. 1823. február 10. (Leithner Jozefa apja Leithner Sámuel élt

csak a házasságkötés időpontjában)

A1. Leithner János. (*1793.-†Körmend, 1831. március 6.) nemtelen, (nem nemes) árendás (haszonbérlő) pallér Q Lente-

mann Anna (-†Körmend, 1852. február 8. után.). Körmend. 1820. k.

B1. Leithner József. (*Körmend, 1821.-) Kőműves. Szalai Zsuzsanna. (*1824.-) néhai Hollman József özvegye.

Körmend. 1852. február 8.

C1. Leithner Lajos I. (*Körmend, 1849. augusztus 11.-) Törvénytelen volt a született gyermek, de 1852. február

összeházasodtak és törvényes lett a született Leithner Lajos. csizmadia mester Q Höffler Alojzia (Alosia).

Körmend 208.

D1. Leithner Lajos II. (*Körmend, 1877. július 19.-†Körmend, 1877. augusztus 20.) Körmend 125. Ke-

resztszülők Leithner András építőmester és felesége Prey Jozefa.

D2. Leithner Sándor. (*Körmend, 1879. április 25.[62]-)

D3. Leithner Anna. (*Körmend, 1882. június 26.-†Körmend, 1882. szeptember 7.)

D4. Leithner Károly. (*Körmend, 1884. október 23.-†Körmend, 1885. március 26.) Körmend 92. Kereszt-

szülők Leithner András építőmester és felesége Prey Jozefa.

D5. Leithner Julianna. (*Körmend, 1887. február 4.-) Körmend 92. Keresztszülők Leithner András építő-

mester és felesége Prey Jozefa.

D6. Leithner András, Lajos. (*Körmend, 1888. április 17.-†Körmend, 1894. április 7. A halál oka tüdőlob.

Temette Turcsányi.) Keresztszülők Leithner András építész és Prey Josefa. Szülésznő: Fogasiné. Pap Turcsányi.

B2. Leithner Nanni, Terézia. (*Körmend, 1824. március 19.-)

B3. Leithner Mihály, Károly. (*Körmend, 1826. január 24.-†Körmend, 1826. január 31.)

B4. Leithner Ágnes. (*Körmend, 1830. június 20.-)

A1. Leihtner Sámuel. (1824. április 26. özvegy.)

B1. Leithner István. (*Körmend, 1791.-†Kőszeg, 1812. március 13.)

B2. Leithner András I. Kőműves mesterember, nem nemes. Q Schuszter Terézia. Kőszeg. 1824. április

[Schuszter Terézia apja Schuszter András özvegy, kőműves mesterember Kőszegen, nem nemes.] Körmend.

C1. Leithner Terézia. (*Körmend, 1825. március 11.-)

C2. Leithner Jozefa. (*Körmend, 1826. augusztus 7.-)

C3. Leithner Károly. (*Körmend, 1828. május 22.-)

C4. Leithner András II. (*Körmend, 1829. november 24.-†1887. február 4. után) Építőmester. Q Prey Jozefa. (-

†1887. február 4. után) Körmend házszám 266. 1887. február 4. született Leithner Júliánna. Szülei: Leithner Lajos, csizmadia és Höffler Aloisa, Lujza. Keresztszülők: Leithner András építőmester és felesége Prey Jozefa.