Dr. Sipos III. Béla. A Reuss család.

 

A Reuss családfa

 

     A Reuss családfa elkészítéséhez sok segítséget kaptam Terray Barnabástól (*1919.), Reuss Andrástól (*1938.) és Reuss Gézától (*1944.).

A Felvidéki anyakönyveket, ahol Fodor Malvin nagymamám édesanyjának Reuss Malvinnak az ősei éltek prof. Hatvany Csaba programjával töltöttem le, a Mormon egyház honlapjáról. Az FS-TOOLS 5.0.0 szoftver letölthető:

https://www.dropbox.com/s/a99q66k4f9zq9ei/FS-TOOLS.zip?dl=0

Az eredeti felvidéki anyakönyveket le tudtam tölteni és így ellenőrizni és kiegészíteni tudtam a megkapott forrásanyagot. Az anyakönyvek letöltésénél a települések szlovák neveit kell használni. A Reuss ősök a következő településeken éltek, ahol a rendelkezésre álló anyakönyvek adatai az alábbiak:

Késmárk[1] evangélikus (1601-1893), katolikus (1674-1902), Kraszkó[2] evangélikus (1787-1891), Nagyrőce[3] evangélikus (1783-1896), katolikus (1783-1898), Ochtina[4] evangélikus (1721-1925), Ratkó[5] evangélikus (1708-1895), Ratkóbisztró evangélikus[6] (1730-1896), Rimaszombat[7] evangélikus (1786-1896), Szendrőlád[8] református (1798-1895), Szepesbéla[9] evangélikus (1783-1950), katolikus (1609-1897), Tardona[10] református (1757-1895), Tiszolc[11] evangélikus (1711-1895), katolikus (1711-1895), Zólyomlipcse[12] evangélikus (1706-1880), katolikus (1658-1897).

     Terray Gyula (*1879.) kutatásai szerint a Reussok először Szepesbélán éltek. A Reussok először a Reisz, (Reiss, Reiß) illetve Reusz (Reuß), majd a Raisz, (Raiss, Raiß) neveket használták. Egységesen a Reuss nevet használom, de lábjegyzetben jelzem, ha másképpen írták az anyakönyvekben a nevüket.

     A családi emlékezet szerint a Reussok a német Reuss (Reuß) hercegi családból származnak. Az Országos Széchényi Könyvtárból beszereztem 1991-ben a Berthold Schmidt: Die Reussen. Schleiz. F. Webers Nachfolger. 1903. c. művét, amit lefotóztam. A XII. századból származó német hercegi Reuss családdal[13] való kapcsolatra nincs adat, de szinte biztos, hogy a Reussok Németországból származnak és még 1600 előtt települtek át Magyarországra. A Reuss ősök Szepesbélán[14] illetve később Zólyomlipcsén éltek[15] tehát a Felvidéken, a mai Szlovákiában. Fodor Béláné, sz. Reuss[16] Malvin 1936-ban írt visszaemlékezése szerint a Reussok Németországból hercegi családból származnak. „Mondják, hogy családunk Reusz herceg leszármazottjai, édes Apámék nem kutatták, nagyobb gondjuk is volt annál, lehet, hogy még egyszer kiviláglik.”  Nagy Iván szerint a Reuss János ősünk és leszármazottjai nemesek voltak.

     A Reussok többsége a Terrayakhoz és a Schulekekhez hasonlóan az értelmiségi pályát választotta, evangélikus lelkészek, tanárok, egyetemi oktatók, egyetemi tanárok, mérnökök, kutatók, orvosok, jogászok, közgazdászok, gazdászok stb. voltak, továbbá többségük külföldön, nyugati országokban is tanult, több nyelven írt és beszélt. A Felvidéken az iskolai oktatás 1918-ig három nyelven folyt, magyarul, szlovákul vagy csehül és németül. A Reussok földbirtokkal nem rendelkeztek, a Terrayakhoz hasonlóan állami hivatalt ritkán töltöttek be, független értelmiségiek voltak. A Reuss család tagjaira vonatkozóan, mivel sokan jelentős tudományos eredményeket értek el, számos internetes forrást találtam, a forrásokat csatolással, hiperhivatkozással elérhetővé tettem.[17] A Reuss a Terrayhoz és a Schulekhez hasonlóan ritka név. Érdekesség, hogy a Reussok között sokan magas kort (70-90 év feletti) éltek meg. A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 1800-ban 30 év, 1900-ban 37 év, 1950-ben 63 év, 2000-ben 74 év volt. A nők várható élettartama mindig magasabb volt a férfiakénál.

     Egy Reusz András, Pozsony első evangélikus lelkésze. Ő az ismereteink szerint az első evangélikus lelkész, aki Németországból Magyarországra áttelepült. A másik Reuss Dávid lelkész rokona lehetett Reuss Andrásnak, nagyjából egy időben éltek, szászországi Querfurtból származtak, Magyarországra telepedtek át a XVI-ik század végén, de Magyarországon Nagybánya területén, tehát Szepesbélától jóval távolabb működött Reuss Dávid.

     Reusz András. (*1554. k.-†1629.) A Protestáns Honlap többek között ezt írta Reusz Andrásról: „ A wittenbergai felavatottak könyvében és a pozsonyi kontubernium törvényei alatt igy írja nevét, ez tehát a helyes írása. A "Reisz" féle alak abból támadt, ahogy e nevet Ausztriában és Magyarország nyugati részében kiejtik. Reuss András volt Pozsony első lutheri lelkésze. A szászországi Querfurtból származott. Legelőször szülővárosa iskolájába járt, később a salzwedeli gimnáziumba, azután valahol Magyarországon-nem tudjuk hol-rektor (Hogy Reusznek nem volt főiskolai képzettsége, kitűnik a pozsonyi tanácsnak Heilbrunner Fülöphöz 1606 augusztus 2-iki kelttel írott leveléből, ahol az olvasható, hogy Reusz nem tanult akadémiákon ("nicht in den Akademiis studieret"). Valami Raff Lénárt Steinichenbe (?) hívta lelkésznek és 1579 április elsején avatta föl Leyser Polikárp Wittenbergben. Kollonich Siegfried már valószínűleg 1581-ben udvari papjává fogadta és ilyen minőségben működött 1590 óta Récsén. Már akkor annyian jártak ki Pozsonyból gyónni és Reusz beszédeinek hallgatására, hogy a helytartó megüzente a tanácsnak, szüntesse be a récsei prédikációhoz való vándorlásokat. Reusz is eljött Pozsonyba titokban, hogy egyeseknek az úrvacsorát kiszolgáltassa. Nyilvános istentiszteletet itt, mint Kollonich udvari papja, a Kamper féle, majd a Balassi féle nemesi házban tartott. Igy eléggé megismerte a gyülekezet és mikor ez 1606-ban forma szerint is berendezkedett, Reuszt hívta meg első rendes lelkészének. 1606 július 26.-án kelt levélben kérték el Kollonichtól, ki augusztus 7.-én küldte el beleegyező feleletét. Beköszöntő beszédét Reusz 1606 október 8.-án (szentháromság után való 20. vasárnapon) mondta el, miután október 2.-án nyilvánosan beiktatták és az úgynevezett Armbruster féle házat ("a kék éggolyóhoz") az evangélikusok istentisztelete számára berendezték. Még ez év decemberében Tettelbach Ádámban állandó segítő társat kapott. De a békés munka nem tarlott sokáig. A katholikusok a következő évben már felségsértéssel vádolták Reuszt, mire a tanács, felsőbb nyomásnak engedve, 1607 november 13.-án, megtiltotta neki a prédikálást. Hogy Reusz most a külvárosban, az úgynevezett Schnupfer féle házban (Széplak-utca) prédikált-e, csak gyanítható. Bizonyos, hogy Illésházy István sürgetésére 1608 tavaszán Szentgyörgy meghívását elfogadta. A pozsonyi kontubernium létesítésével Reuszt dékánná választották és ebben az állásában írta alá 1612-ben a törvényeket. Szentgyörgyben maradt haláláig. Reusz egyszerű, de szilárd jellemű, hű ember volt. Kollonich ezt írja róla (A fentemlitett, 1606 aug. 7-iki keltű levélben.) Reusz András egyéniségében, aki keresztyéni, tapasztalt és értelmes ember, nem kételkedem; tudom, hogy hivatalát híven végzi el. A gyülekezet dicsérettel említi meg, hogy hosszas gyakorlás által szép donum concionandi-t (szónoklási képességet) szerzett. (A Heilbrunner Fülöphöz irt, fentemlített levélben.) Reuszé a felejthetetlen érdem, hogy Pozsonyban ő hirdette először rendszeresen a tiszta evangéliumot az igazi lutheri hitvallás alapján.” Reuss András leszármazottait nem ismerjük.

     Reuss Dávid.[18] Ez időben élt Reuss Dávid is, aki, mint Reusz András Querfurtból származott. Reuss Dávid 1580 októberéig másodpap volt Körmöcbányán, Felvidéken, ahonnan ekkor visszatért Németországba. Életéről ld.: Bobory Dóra: Felician von Herberstein (1540-1590) stájer főúr rövid életrajza és magyar kapcsolatai. „Az alábbiakban közölt két gyász- és vigasztaló beszéd szerzője[19] a querfurti származású David Reuss, aki éveken át Felician von Herberstein udvari lelkésze volt, így megbízható krónikásnak tekinthető. ….Reuss és Herberstein családja az igaz tanítást követte, vagyis Luther egyházának tagjai voltak, és nem hagyták, hogy a Magyarország egyes részein és Erdélyben elharapózott eretnekség megfertőzze őket.” Az egyik lábjegyzet szerint Németországban és Szatmáron „Felician szorgalmasan tanulmányozta a Szentírást és az igaz tanításokat, és Reuss-szal gyakran beszélgetett hitkérdésekről. Igazi házi kápolnát tartott fenn, és gyermekei, udvarnépe, de még a bányásznép helyes lelki oktatására is nagy figyelmet fordított.” Azt, hogy Reuss Dávid Magyarországon is működött az alábbi lábjegyzetben írt magyarázat is bizonyítja: „Felician von Herberstein beruházásai: építtetett malmokat, kohókat, és rengeteget áldozott a bányák rendbetételére. Megerősítette Nagybányán és Felsőbányán a tárnákat, a bányaművek mellett pénzverdét is felállított. Feketebányán, ami jövetele előtt alig 200 lakossal rendelkező falucska volt, szintén épített kohókat, és vízművet, bányaművet alakított ki. Reuss a munkásoknak adott fizetésről is beszámol.  …Reuss Dávid Felician von Herberstein halálakor ott volt, leveleket jegyzetelt, tehát bizonyított, hogy Magyarországon élt.” Reuss Dávid Frőlich Tamás először selmecbányai (1554-től), majd kassai (1561-től) evangélikus lelkész halála után annak selmeci prédikációját 1581-ben kiadta és előszót írt a könyvhöz.

Irodalom: Szinnyei József Magyar írók élete és munkái: Reussius Dávid, ág. ev. lelkész Körmöcz- bányán, querfurti származású. Munkája: Fünffzehen Trostreiche Predigten, über die Seuche der Pestilenz vor der Haubt Obern in der Bergstadt Cremmitz im 80-ten Jahre als die Seuche regierte. Nebst Sermon von weiland Thomas Froelichii zu Kaschau, Leipzig, 1581. Szinnyei Könyvészete. Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 206. l.

Reuss András és Reuss Dávid rövid életrajzát közli Csepregi Zoltán Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM) I. A reformáció kezdetétől a zsolnai zsinatig (1610) I/2: M-R. MEDiT, Budapest, 2015. 411-412.

      Raisz család (kassai) Dalibor Mikulík (Elfelejtett birtokosok Lubló várában 1825-1880 között) alapján[20]: „1609. október 12-én II. Mátyás király Abaúj megye székhelyének szülöttjét Raisz Jánost címeres oklevéllel nemesi rangra emelte. Raisz János a „kassai” előnevet kapta.  Raisz János felesége Ugróczi Borbála volt.”

     Nagy Iván szerint: „A XVII. század elején Raisz János a szepesi kir. kamarai igazgatóságnál szolgált, s a törökök és Bocskai elleni hadjáratok alkalmával hadi biztosúl alkalmaztatván, ezen téren szerzett érdemeiért II. Mátyás király által 1609. évi octob 12-én kelt czímeres levélben, mint Abauj megyei születésű „Kassai” előnévvel, hitvesével Ugróczi Borbálával együtt nemességgel jutalmaztatott. (Családi közlés szerint.) …Raisz nevű család Gömör vármegye nemessége sorában is áll; sőt Baranya megyében is honos, hol Raisz Dániel 1832-ben a mohácsi járásban alszolgabiró volt. Egyébiránt ez valószínűleg a következő Raisz családból eredhetett. Ily nevű család a múlt század végén is nemesíttetett meg. Ugyan is Raisz Nep. János 1792-ben I. Ferencz királytól kapott czímeres nemes levelet. Czímere négyfelé osztott paizs, melynek azonban közepén vízirányosan egy ezüst pólya vonul által, azon három piros rózsa van. Az 1. és 4. osztálynak vízirányosan metszett alsó felét hat fehér és hat fekete koczka foglalja el, felső vörös felében pedig két aranycsillag ragyog; a 2. és 3-ik kék udvarban pedig ezüst grif ágaskodik, első jobb lábával három szál arany búzakalászt tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén az előbbiekhez hasonló ezüst grif emelkedik ki, a három búzakalászt tartva. Foszladék jobbról aranyvörös, balról ezüstkék. A czímer némi hasonlatosságánál fogva valószinű, hogy a két család némi vérségi összeköttetésben áll. Raisz néven ismeretesek Miklós beszterczei születésű, ki 1600-ban Wittenbergában tanúlt. Gáspár, ki Szepes-Sz.-Györgyön született 1704. febr. 9-én, 1727-ben Jenában tanúlt, 1729-ben lett pappá. Raisz Sámuel, kinek atyja János, anyja Coroni Mária volt, született Zólyom-Lipcsén 1783. sept. 8-án, Nagy-Rőczén volt ev. pap és kishonti senior, meghalt 1853-ban. Forrás: Bartholomaeides László: Memoriae Ungarorum.[21] Pest, 1817. p. 103. – Haan, Jena Hung. p. 50. és 130. Ezek közűl Gáspár tán a szepesi Raisz családból származott.

 

A Raisz (kassai) családfa részletek (Nagy Iván és Kempelen Béla Raisz alapján)

 

A1. Raisz János. (*1579. k.) Q Ugróczy Borbála. Nemességet kap II. Mátyás királytól 1609. októ-

        ber 12.

       B1. Raisz György. Q Nuss Mária. 1646. Szepesszombat.

             C1. Raisz János I. (*1662.-)

                   D1. Raisz János II.

                          E1. Raisz András. 1760. 1781.

             C2. Raisz Gergely. (*1672.-†1745.)

 

    Összehasonlítva a Raisz kassai nemesi és a szepesbélai Reuss családfát csak egy azonosság van, Jánosnak a fia szintén János. A Szepesbélai anyakönyvek alapján Reuss János II. apja Reuss János I., akinek az apja Reuss Tóbiás III., akinek az apja Reuss Tóbiás II., akinek az apja valószínüleg Reuss Tóbiás I. A kapcsolódás itt tehát nem igazolható.

 

A Reussok a Felvidéken

 

      A Reussok az 1600-as évek elejétől, közepétől, vagyis az anyakönyvezés kezdetétől több településen is előfordultak, így pl. Besztercebányán[22], Felkán[23], Kassán, Lőcsén[24], Poprádon[25], Pozsonyban, Selmecbányán[26], Szepesújfalúban[27], Szepesszombaton[28], Zólomlipcsén, továbbá Szepesbélán, ahol anyakönyvileg bizonyíthatóan egyeneságú őseink először letelepedtek. A települések többsége, ahol a Reussok letelepültek a Felvidék Eperjesi kerületében volt. Néhány – a lerégebbi - keresztelési anyakönyvet kiírtam, ezekből látható, hogy a Reussok Felvidék több településén már az anyakönyvezés kezdetén előfordultak, az 1700-as években már kiterjedt család volt a Reuss család. Azt a következtetést levonhatjuk, hogy a Reussok 1600 előtt települtek a Felvidékre.

Az FS-TOOLS 5.0 program rendelkezik a „Találatok összegyűjtése eszközzel” is. Ez az eszköz az FS portálon lekérdezett adatokat összegyűjti, rendezi és egy MS Excel állományba rögzíti. Ha megvannak a születési anyakönyvek akkor ezeket is leválogatja. A következőkben a felvidéki Reis, Rais, Reuss család születési statisztikáit közlöm. Képet kaphatunk ennek alapján az egyes családok nagyságára, kiterjedésére és földrajzi elhelyezkedésére is. A Reis névre (1592-1935)[29] 3057, a Reus és Rais névre 1525-1525 találatot kaptam. A Reuss tehát tízszer kiterjedtebb család volt, mint a Terray, ahol a találatok száma csak 300 volt.

 

A1. Reuss Simon. Selmecbányán élt, 1580 körül születhetett.

       B1. Reuss Katalin. (*Selmecbánya, 1604. február 2.-)

       B2. Reuss János. (*Selmecbánya, 1609. május 14.-)

 

A1. Reuss [30]Antal I. Q N. Madlen. Szepesszombaton élt. Cipész, varga (sutor) volt.

       B1. Reuss János. (*Szepesszobat, 1616. július 2.-)

       B2. Reuss Antal II. (*Szepesszobat, 1624. március 24.-)

       B3. Reuss Lukács. (*Szepesszobat, 1626. április 18.-)

       B4. Reuss Zakariás. (*Szepesszombat, 1631. augusztus 29.-)

 

A1. Reuss Endre. Selmecbányán élt.

       B1. Reuss János. (*Selmecbánya, 1620. június 22.-)

 

A1. Reuss János. Q N. Lúcia. Pozsonyban éltek.

       B1. Reuss Anna. (*Pozsony, 1626. január 22.-)

 

A1. Reuss Tamás. Szepesszombaton élt. Cipész, varga (sutor) volt.

       B1. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesszombat, 1627. november 9.-)

       B2. Reuss Antal. (*Szepesszombat, 1631. január 20.-)

       B3. Reuss Anna. (*Szepesszombat, 1635. március 4.-)

       B4. Reuss Margaréta. (*Szepesszombat, 1639. november 19.-)

 

A1. Reuss György. Lőcsén élt.

       B1. Reuss Mária. (*Lőcse, 1633. január 1.-)

 

A1. Reuss[31] János. Felkán élt.

       B1. Reuss Szófia. (*Felka, 1648. május 24.-)

 

A1. Reuss Ádám[32]. Poprádon élt.

       B1. Reuss Mihály. (*Poprád, 1651. március 31.-)

 

A1. Reuss János. Q N. Dorottya. Szepesújfalúban éltek.

       B1. Reuss Dorottya. (*Szepesújfalú, 1651. szeptember 6.-)

 

A1. Reuss János. Kassán élt.

       B1. Reuss Lukrécia. (*Kassa, 1654. február 20.-)

 

A1. Reuss János I. Q N. Katalin. Zólyomlipcsén éltek.

       B1. Reuss Zsuzsanna. (*Zólyomlipcse, 1668. január 30.-)

       B2. Reuss János II. (*Zólyomlipcse, 1670. szeptember 24.-)

 

A1. Reuss Tamás. Q N. Hedvig. Besztercebányán élt.

       B1. Reuss Magdaléna. (*Besztercebánya, 1676. december 22.-)

 

Reussok Szepesbélán

 

      A Reuss őseink az 1600-as évek elejétől, inkább közepétől már Szepesbélán éltek, tehát már az 1500-as évek végétől Németországból áttelepülhettek a Felvidékre. Az utolsó két Reuss bejegyzés a Szepesbélai halotti anyakönyvekben: Reuss[33] Viktor. (*1869.-†Szepesbéla, 1922. január 23.) és felesége Reussné[34], Lingsch Emma (*1876.-†Szepesbéla, 1940. január 12.).

     Szepesbélán a katolikus anyakönyvezés kezdő éve 1609. Az anyakönyveket latin nyelven írták 1636-ig, 1637-től pedig németül. Az evangélikus anyakönyvezést 1783-ban kezdték el II. József magyar király türelmi rendelete (1781. október 25.) alapján és 1840-ig németül anyakönyveztek, majd 1841-től magyarul, 1851 és 1883 között németül, majd 1884-től 1950-ig magyarul. Az evangélikus anyakönyvek 1950-ig megvannak. Ezen a nyomon elindulva az 1783 előtti szepesbélai katolikus anyakönyvekben megtaláltam a Reussokra vonatkozó anyakönyvi adatokat. Sikerült visszafelé haladva az egyeneságú Reuss ősök és feleségeik adatait megtalálnom és a családfát pontosabb adatokkal kiegészítenem. Az 1600-as évek második felében Szepesbélán két nagyobb Reuss család élt, Reuss Bertalan három gyermekével és később Reuss János három gyermekével. Az 1700-as évek kezdetétől lett kiterjedt család Szepesbélán a Reuss család, 1700 és 1750 között Hatvany Csaba FS-TOOLS 5.0.0 programjával 64 keresztelési anyakönyvet találtam. Az apák keresztnevei: Jakab, Tóbiás, János, Bertalan, Mátyás, Krisztián, György, Mihály. Mindegyik apának több gyermeke született. 1609 és 1714 között az anyáknak a keresztnevét nem közölték. 1715-től 1789-ig az anyáknak csak a keresztnevét adták meg, 1790-től pedig már az anyák vezetéknevét is rögzitették. Az 1600-as években a születési anyakönyvekben csak az apa kereszt-, majd vezetéknevét, valamint a keresztelt gyermek keresztnevét, végül a keresztszülők nevét közölték. Az anyakönyvek nehezen olvashatóak, neheziti továbbá az is, hogy az 1600-as évek elejétől gyakran előfordultak a Reuss névhez hasonló nevűek, pl. Weisek, Reichek. Terray Gyula és Reuss András kutatásai alpján annyit tudtunk, hogy Reuss (Raisz) Tóbiás (III.) 1700. körül születhetett, akinek a fia Reuss János I., akinek a fia Reuss János II. volt. Reuss János II. fia volt Reuss Sámuel és innen ismert volt a családfa. A Szepesbélai anyanyakönyvek feldolgozása alapján sikerült Reuss Tóbiás I.-ig visszavezetnem a családfát. A halotti anyakönyvek feldolgozása során találtam még Reussokat az 1600-as években, valószínű, hogy ezek a Reussok Szepebélán születtek és házasodtak. Szepesbélán a katolikus egyház halotti anyakönyvei 1674-től meg vannak és szemben a keresztelési anyakönyvekkel olvashatóak, ez is oka lehetett, hogy több Reusst találtam a halotti, mint a keresztelési anyakönyvekben.

 

Néhány Reuss (Reisz) családfa részlet a szepesbélai evangélikus anyakönyvek feldolgozása alapján

 

Reuss János. (*1602.-†Szepesbéla, 1682. szeptember 28.[35])

 

A1. Reuss[36] Bertalan. (*1635. k.-) Q N. N. Szepesbéla, 1657. előtt.

       B1. Reuss János I. (*Szepesbéla, 1657. szeptember 23.-†Szepesbéla, 1658. k.)

       B2. Reuss Anna. (*Szepesbéla, 1660. március 18.-)

       B3. Reuss János II. (*Szepesbéla, 1662. december 13.-)

 

A1. Reuss János I. (*1648.-†Szepesbéla, 1793. november 11.) Q N. Anna. (*1650.-†Szepesbéla,

1709. május 12.) 1669. k.

      B1. Reuss János II. (*1670.-†Szepesbéla, 1696. július 26.[37])

      B2. Reuss Katalin. (*Szepesbéla, 1675. november 17.-†Szepesbéla, 1677. július 1.)

      B3. Reuss Dorottya. (*Szepesbéla, 1677. július 1.-†Szepesbéla, 1677. július 1.)

 

A1. Reuss Lőrinc. Q N. Anna.

       B1. Reuss Jakab. (*1609.-†Szepesbéla, 1684. december 3.)

 

A1. Reuss Tamás. (*1613.-†Szepesbéla, 1697. december 17.) Q N. Anna. (*1629.-†Szepesbéla,

1698. április 14.)

 

A1. Reuss János. Q N. Zsuzsanna.[38]

       B1. Reuss Jakab. (*1679.-†Szepesbéla, 1681. december 27.)

 

A1. Reuss Mihály. Q N. Ágnes. (*1640.-†Szepesbéla, 1698. január 29.)

 

A1. Reuss Mátyás. (*1641.-†Szepesbéla, 1699. január 3.)

 

A1. Reuss[39] Mihály I. Q Frank Mária.

       B1. Reuss Mihály II. (*Szepesbéla, 1783. szeptember 1.[40]-) Q Maurer Zsuzsanna. Szepesbéla,

1805. november 18.[41] [Maurer Zsuzsanna szülei néhai Maurer Mihály és Weisz Katalin]

       B2. Reisz János (*1786.-†Szepesbéla, 1792. május 22.)

 

A1. Reuss[42] András I. Q Lahm Dorottya. (*1765.-†Szepesbéla, 1805. január 5.) Szepesbéla, 1783.

      november 9.[43]

      B1. Reuss András II. (*Szepesbéla, 1786. k.-†Szepesbéla, 1787. december 20.)

      B2. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1787. április 25.-†Szepesbéla, 1787. április 25.[44])

      B3. Reuss Dorottya. (*Szepesbéla, 1789. augusztus 15.-)

      B4. Reuss János. (*Szepesbéla, 1792. augusztus 23.-)

      B5. Reus N. (*Szepesbéla, 1797. április 31.-†Szepesbéla, 1797. április 31.)

 

A1. Reuss János[45]. (*1736.-†Szepesbéla, 1797. május 9.) Q Hunydorfer Anna Zsuzsanna (*1737.-

       -†Szepesbéla, 1809. március 30.).

       B1. Reuss András I. Q Schütz Anna. Szepesbéla, 1789. november 19.[46] [Schütz Anna, apja

              Schütz János]

             C1. Reuss András II. (*Szepesbéla, 1790. október 18.-†Szepesbéla, 1791. szeptember 1.)

             C2. Reuss András II. (*Szepesbéla, 1791.-) Q Spitko Zsuzsanna. (*1796.-) Szepesbéla, 1816.

                    november 10.[47] [Spitko Zsuzsanna szülei Spitko Jakab és Frenczell Zsuzsanna.]

             C3. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1793. május 28.-)

             C4. Reuss János. (*Szepesbéla, 1797. május 6.[48]-) Q Ambrosy Mária. (*1802.-) Szepesbéla,

1820. november 27.[49] [Ambrosy Mária szülei Ambrosy Mihály és Schmeisz Mária.]

A1. Reuss János. Q Atatis Anna.

       B1. Reuss Katalin. (*1677. július 6.-†Szepesbéla, 1677. július 9.)

 

A Reuss (szepesbélai) családfa, őseink

 

A1. Reuss Tóbiás I. ? Q N. Dóra.

       B1. Reuss Tóbiás II. (*1683. augusztus 21.[50]-) Q Sutóris Mária. (*Szepesbéla, 1688. március 21.-) 1703. november 18.[51] Reuss Tóbiás II. cipész, foltozó varga volt. [Sutoris Mária szülei Sutoris Tamás (*1654.-†Szepesbéla, 1722. október 30.[52]) és N. Ágnes.[53]]

            C1. Reuss[54] Tóbiás III. (*Szepesbéla, 1704. október 21.[55]-) Q Meyer Katalin. (*Szepes-

béla, 1707. április 4.-) Szepesbéla, 1725. november 25. [Meyer Katalin apja Meyer András, anyja N. Katalin.]

 

D1. Reuss Tóbiás IV. (*Szepesbéla, 1727. április 28.-†Szepesbéla, 1728. június 27.)

D2. Reuss Tóbiás V. (*Szepesbéla, 1728.-†Szepesbéla, 1802. január 24.)

D3. Reuss Mária I. (*Szepesbéla, 1729. augusztus 24.-†Szepesbéla, 1732. november

      18.)

D4. Reuss[56] János I. (*Szepesbéla, 1730. július 9.-†1796. k.) Q Dirr Zsuzsanna.

       (*1732. k.-) Szepesbéla, 1750. július 27.

                

  E1. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1752. augusztus 26.[57]-)

E2. Reuss[58] János II. (*Szepesbéla, 1754. szeptember 6.-†ZólyomLipcse 1822.

november 27.) q Corony Mária. (*Zólyom-Lipcse, 1757.-†Zólyom-Lipcse, 1834. április 2. [59] 1782. k.

 

A hagyomány szerint 97 medvét ölt meg, az utolsó őt ölte meg[60]. Gyermekeik Zólyom-Lipcsén születtek és ott éltek.

F1. Reuss[61] Sámuel. (*Zólyom-Lipcse, 1783. szeptember 8.[62]-†Nagyrőce,

1852. december 22.)

Q Schulek Rozália. (*Nagypalugya, 1790. augusztus 18.-†Nagyrőce, 1838. október 9.) Kraszkó, 1810. november 21.

[Schulek Rozália szülei Schulek Mátyás, árvanagyfalusi (*Nagyfalu, 1748. július 28.-†Tiszolc, 1815. június 27.) és Zmesskál Julianna, deményfalui és domanoveci (*Szrnyace[63], 1758. május 22.-†Tiszolc, 1813. október 2.) Lestin, 1776. február 29.]

Reusz Sámuel tanulmányait[64] [65]  Osgyánban (Gömör-Kis·Hont m.) kezdette, felsőbb osztályokban Késmárkon folytatta, a theologiai szaktanfolyamot pedig Pozsonyban az Evangélikus Líceumban 1802 és 1805 között végezte.[66] Azután 1805. október 16-án a jénai egyetemen[67] folytatta tanulmányait. Külföldön Griesbach és Eichstädt tanárokkal, Herderrel[68] és Goethevel[69] a weimári miniszterrel megismerkedvén, a mineralógiai társulatnak titkára és a latin társaságnak rendes tagja lett. Az 1806-iki okt. 14-én I-ső nagy Napóleon ellen vívott ütközetben a porosz-németekkel jelen volt. 1806-ban a Jénai Ásványtani társaság magyar tagjának választották meg. Németországból hazatérvén, Besztercebányán 1806. november 1-én conrectornak[70] nevezték ki. 1807. szeptember 10-én iskolaigazgató és segédlelkész (káplán) lett Tiszolcon[71] 1809 decemberéig. 1810 január 1-től a kis-honthi esperességbeli Kraszkón mint lelkész 3 évig működött. Kraszkón Tomka László volt az evangélikus lelkész, Őt váltotta a kraszkói keresztelési anyakönyvek alapján 1810 januárjában és 1812 május 7-ig szolgált itt. Ezt bizonyítják a következő bejegyzések a Kraszkói evangélikus anyakönyvekben.

Kraszkói evangélikus keresztelési anyakönyv. 1810. január. Reuss (Reisz) Sámuel aki Zólyom-Lipcséből származik, mint meghívott Kraszkón az Eklézsián hivatalból segédlelkész és iskolaigazgató, keresztelte a következőket. Reuss Sámuel kézirása.

1812 április 19-én a nagyrőcei egyházba ment át rendes lelkészül. Itt 30 évig működött, kitartó erővel, erélyesen. Utolsó alkommal Reuss Sámuel 1842-ben keresztelt Nagyrőcén. A kraszkói evangélikus keresztelési anyakönyvekben ezt a bejegyzést találtam: Kraszkón az utoljára Reuss Sámuel 1812. május 7-én keresztelt. Ezt követően Krmann János lett a kinevezett lelkész. Nagyrőcei evangélikus egyház keresztelési anyakönyve. 1812. Reuss Sámuel szakmai életrajza. Reuss Sámuel Zólom-Lipcsén született, a Jénai Egyetemen tanult, 1806. november 1-én Besztercebányán (Neosolium-ban) a gimnáziumban segédtanárnak (conrector-nak) nevezték ki, 1807. szeptember 1-én iskolaigazgató (rectoris schola) és segédlelkész (diaconia) lett Tiszolcon (Taxovia-ban) 1809 decemberéig, 1810 január 1-től 1812 április 26-ig a kraszkói evangélikus gyülekezet lelkésze volt, majd a nagyrőcei gyülekezet hívta meg Lehotzky Márton után lelkésznek.

Az esperesség (Gömör) al-, majd 1824-ben főesperesévé választotta őt meg.^[72]  Főesperesi hivataláról 1836 körül lemondott. Egy ideig kerületi jegyző is volt. Reuss Sámuel régészként is dolgozott. Kutatott Kőjankóban, ami egy látványos természeti képződmény, a Pokorágyi Dombság része. Az itt talált, kőlappal fedett, bronzkori urnás sírokat már a 19. század elején felfedezték és kutatták, Reuss Sámuel 1813-ban ásott ki belőlük többet.[73] 1822-ben Nagyrőcén megallapította a Szlovák Könyvtárat. Jénai tanulmányai következtében széleskörű kutatásokat végzett az egyházi témakörön kívül a történelem, a régészet, a néprajz, a szlovák népmesék, az ásványtan, és a madártan területein is. Publikációi magyar, német és szlovák nyelven jelentek meg. A szlovákok őskori történelmét a népmesék segítségével próbálta megmagyarázni, amit Szlovákiában elsőként elemzett. Terray Barnabás kiegészítése: Reuss Sámúelről ld. Pavol Dobsinszky[74] Az elvarázsolt erdő c. mesegyűjteményt. Móra Ferenc Könyvkiadó Bp. 1960. 165-270. Eugen Pauliny Pavol Dobsinszky és szlovák népmesegyűjteménye ..:„A leglelkesebb gyűjtő … az idősebb generáció tagja, Samuel Reuss Gömör megyei, Velká Revúca-i lelkész volt. Három fiával, Gustavval, Adolffal és L’udovíttal (Lajossal) együtt ő kezdi meg a szlovák népmesék rendszeres gyűjtését, átdolgozza azokat és elméletileg is foglalkozik velük. A népmesék gyűjtése és értékelése terén ő volt Stúr követői fentebb említett csoportjának a tanítómestere. Fiai már természetesen a Stúr-féle generációhoz tartoztak.” Tanulmányai befejezése és az 1848-1849-es szabadság-harc lezajlása után Dobsinszky Samuel Reuss lelkész titkáraként Velká Revúcára kerül. Itt jut hozzá a szlovák népmesék hatalmas gyűjteményéhez – mert az összegyűjtött népmesék túlnyomó része akkoriban éppen Sámuel Reuss birtokában volt. Pechány Adolf: A Magyarországi tótok. Felsőmagyarországi Kiadó. Miskolc, 2010. 51. ezt írta: „A múlt század első felében Stúr Lajos és a köréje csoportosuló tót írógárda, mely a tótirodalmi nyelv megalapítását céljául tűzte, szorgalmasan gyűjtötte a népdalokat ésnépmondákat. E téren nagy munkásságot fejtettek ki, főképpen Škultéty Ágost és Francisci János (írói néven Jankó Rimavsky). Sok népmondát gyűjtött össze Reusz Sámuelis, kéziratának a „Rőcei kódex" címet adván.” Reuss Sámuel népmesékkel kapcsolatos kutatási eredményei csak több mint másfél évszázad múlva jelentek meg könyv formájában Szlovákiában.

Reuss Sámuel Régi szlovák népmesék. (Rozprávky starých Slovákov) Átírta és magyarázatokkal látta el Jana Pácalová. A rajzokat készítette David Ursiny. Tatran Kiadó. 2016. 2018. Szlovák nyelven.

„Ez a kiadvány tizenegy Reuss mesét mutat be, még eddig nem publikált formában. Ezek sok részletben különböznek a Dobšinský szövegektől, közülük némelyek más néven és módosított formában ismertek. Különösen Reuss észrevételei az összegyűjtött történetekről nagy kulturális érték. Ezek tükrözik történelmi jelentőségüket, tükrözve az idő gondolkodását.” A könyv rezüméje: „Samuel Reuss a szlovák folklór és a szlovák mese úttörője. Nagyra értékelte a népi meséket. Jól megőrzött ősi műemlékek, amelyek a vallás, az országok és az erkölcs, az előítéletek és a babona, a szokások, a szokások és a családi élet ősi felfogását ábrázolják. Reuss meg volt győződve a szlovák kultúra régiségeiről, és a szlovák meséket hiteles történelmi forrásoknak tartotta. Munkája létrehozta a Codex Revolutionary A, B, C kéziratokat[75] 1840-1845 között. A jegyzőkönyvek közzétételét Tatriňban 1847-ben vitatták meg, de nem tették közzé. A Reuss meséinek teljes kiadása 2016-ban 171 év után jelent meg a TATRAN kiadójában. Jana Pácalová, a szerző kiegészítette a meséket kommentárokkal, amelyek a gondolkodás és a gondolkodás idejét tükrözik. Hasznosnak tartottuk, hogy azokat eredeti formában tegyék közzé, mert ez egy érdekes és figyelemre méltó olvasás a mai olvasó számára. A mese varázsát a történet mellett az emlékekben rögzített illusztráció is erősíti. David Ursiny mágikus mese illusztrációi a Reuss szövegének tisztaságát mutatják be és hangsúlyozzák. Egy kivételesen érzékeny illusztrátor ábrázolja a fantasztikus mítikus témákat a legszebb részletekben, mint középkori mesterek.”[76]

Fővadász volt a 2. honvéd vadászezrednél Erdélyben, 1849. június 12. Bem tábornok hadnaggyá nevezi ki a "Nagyszebenben alakuló honvédzászlóaljhoz"[77]. Júl.14. áthelyezik a 67. (bánsági német) zászlóaljhoz, amely a délvidéki hadszíntéren szolgált. 1848. május 18. Jolsva. A gömöri ág. h. ev. egyházmegye papjainak és tanítóinak nyilatkozata Stúr bécsi kiadványa és a kormányellenes tót agitáció ellen. Az aláírók között volt Reuss (Raiss) Sámuel tót író és fia Reuss Lajos tót író. 1849 november 3-án Reuss Sámuelt fiával Reuss Adolffal a tiszolci zavargások miatt[78] dorgálással büntették. A forradalom után 1850-ben f'ebruár 15-én az osztr. császári királyi kormány által, a Haynau féle rendelettel Tisza-kerületi administratorrá[79] neveztetett ki. Pákh Mihályt a korábbi superintendenst felmentették.[80] Ezen hivatalában 1852. decz. 22-ig működött, midőn is bevégezte földi pályafutását. Nagy hajlama volt az írói pályára. Kitűnik az a következő dolgozataiból is: „Ueber die Kirchen-Disciplin bei den Protestanten.” „Das Privilegium-fori bei den Protestanten.” „A garamiak egyháztörténete” (tót nyelven) „Ornithologie” „Ueber Begräbnisse und Begräbnissörter” „Ueber Alterhümer” stb. stb. Jegyzet: Jelen életrajzi jegyzeteket Reusz Sámuel fia t. Reusz Lajos lelkész úr, a jelenlegi n.-rőczei ev. lelkésznek és Czékus István püspök úr rendelkezésre bocsátott feljegyzéseiből vettük.” Munkái:[81]

1. Ueber die Kirchen-Disciplin bei den Protestanten ...
2. Das privilegium-fori bei den Protestanten in Ungarn ...
3. A garamiak egyházi története (tótul).
4. Ornithologie ...
5. Ueber Begräbnisse und Begräbnissörter ...
6. Ueber Alterhumer ...

Irodalom:

Sat. (Ily hiányosan adja Hörk a munkáinak czímét.)

Haan, Jena Hungarica, Gyulae, 1858. 130. l. (Nevét Reisznek írja).

Hörk József, Az ev. Tisza-kerület püspökei. Kassa, 1888. 90. l.

Slovenské Pohlady 1888. 1. sz.

Abel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Bpest, 1890. 92. l.

Reuss Sámuel munkáiról publikációk:

Hammel Robert: On the problem of the quotations in Samuel Reuss[82] commentaries on his Codexy revúcke. SLOVENSKÁ LITERATÚRA. 2018. 65, No. 4, p. 264 - 277. Hammel Robert tanulmánya a Reuss idézeteit vizsgálja kritikus kiadásuk szempontjából, és három kategóriát különböztet meg: 1.a forrásai helyesen szerepelnek; 2. a forrásokra való utalások hibásak ezért azokat helyesbiti: 3. az eredeti szöveg szabad átdolgozása, mely az érthetőséget tartja céljául. A cikk a Reuss által idézett források azonosításának lehetőségeit tárgyalja, és a kritikus kiadásban szereplő idézetek lehetséges megoldásait javasolja.

G1. Reuss Emília Karolina. (*Kraszkó, 1811. szeptember 17.-†Nagyrőce, 1817.)

G2. Reuss Karolina Ludovika. (*Nagyrőce, 1813. augusztus 25.[83]-†Nagyrőce,

1886. k.) Q Lovcsányi Gyula I. (*1805.-†1869. k.) 1840. k. Főszolgabíró Nagyrőcén.

       H1. Lovcsányi Gyula II. (*1842.-†1876.) Q Törék Malvin (orlai és bakos-tö-

            réki[84])[85]. (*1847.-†1921.)

            I1. Lovcsányi Gyula III. (*1870.-†1908) Q Pokorny Júlia (*1866.-)

            I2. Lovcsányi Malvin. (*1873.-) Q Bartel János Dr. (*1862.-)

                 J1. Bartel Adrienne. (*1902.-†Budapest, 1984. október 24.[86]) Q Klani-

czay László II. (*1889.-) [Klaniczay László II. szülei Klaniczay

László I. és Duda Friderika (*1865.-†Rimaszombat, 1944. április 24.[87])]

                     K1. Klaniczay Sára. Q Dr. Marcsek Zoltán.

                            L1. Dr. Marcsek Zoltán.

                            L2. Dr. Marcsek Péter.

                            L3. Marcsek Gábor.

                   J2. Bartel Margit. (*1904.-) Q  Dr. Lehel László orvos.

            I3. Lovcsányi Adél. (*1874.- †1904.) Q Hesp Lajos tüzérezredes.

                  J1. Hesp Walter (Lovcsányi-ra magyarosította a nevét) (*1900.-

                       †Budapest, 1968. szeptember 29.[88]) Q  Reichelt Márta.

      H2. Lovcsányi Lipót.

      H3. Lovcsányi Gusztáv.

      H4. Lovcsányi Emilía Adél. Q Schulek Ágoston. (*1820.-†1890.) Ratkói lel-

kész. [Schulek Ágoston szülei Schulek József (*1794.-) nandrási lelkész Q Nagy Teréz.]  

G3. Reuss Gyula I. Gusztáv. (*Nagyrőce, 1816. június 7.[89]-†Nagyrőce, 1872. április

21.) Q Mihalik Karolina. Reuss Gyula 1833 és 1835 között a Pozsonyi Evangélikus Líceumban[90] tanult. Reuss Julius Gustav „Tanulmányait követően a Muran Unió vasiparának mérnöke lett. Apjával és testvéreivel együtt részt vett a szlovák népmesék gyűjtésében és szerkesztésében, amelyek közül több a Codex Revúcky A, B, C kéziratgyűjteményének részévé vált. Reuss Lajos testvérével együtt kiadták az Unison alapszabályait, amelyekben matematikai törvényeket alkalmaztak a zene és a harmónia számára. Amikor úgy határoztak, hogy az 1870-es évek elején megkezdődik a Nagyrőcei (Revúca) szlovák evangélikus és gimnáziumának új földszintes épületének megépítése, megtervezte a kétszintes épületet. Oktatási tevékenységét elsősorban a szlovák egyesületekben, a kölcsönös segítségnyújtásban és a Revúca Élelmiszer Egyesületében fejlesztette ki. A Revúcka temetőjébe temették, sírját, amely még mindig fennállt az 1960-as években, nem tartották meg.”

       H1. Reuss Gyula II. Kereskedő volt, fiatalon meghalt.

       H2. Reuss Klementina. (*1856.-) Q Bottó Gyula. Ügyvéd volt, Nagyrőcén él-

             tek.

             I1. Bottó Milán I. (*1877. október 28.-†1938. k.) Q Dedinszky Elza.

                  J1. Bottó Milán II. (*1908.-)

                  J2. Bottó László.

                  J3. Bottó Iván. (-†1938. k.) jogász, egyház-felügyelő Nagyrőcén.

Öngyilkos lett mert 1938-ban Nagyrőcét nem csatolták Magyarországhoz.

               I2. Bottó Mariska. (-†fiatalon)

               I3. Bottó Anna. Q Jeszenszky János cseh miniszter.

G4. Reuss Gusztáv Márton Sámuel Dr. (*Nagyrőce, 1818. január 4.[91]-†Nagyrőce,

1861. január 14.[92]) Q Sándor Teréz. (*1820.-†1865.) Orvos és botanikus volt Nagyrőcén. Reuss Gusztáv[93], orvosdoktor, született 1818. jan. 4. Nagy-Rőczén (Gömörm.), hol atyja Reuss Sámuel ág. ev. lelkész és természetbúvár volt, ki fiát a füvészet ismereteiben oktatta s előkészítette az orvosi pályára; Reuss Rozsnyón tanult, azután a humaniorákat Pozsonyban[94] (1833-1836) utána 1840-ben Bécsben bevégezve, Pestre jött az egyetemre, hol az orvosi tudományokat hallgatta, mellesleg azonban a botanikában is képezte magát. Diákként 4000 növényt gyüjtött össze és több mint 2000 vadon élő növényt azonosított a Felvidéken. Ezzel a munkával a szlovák botanikai terminológia első alkotói közé tartozott. Bécsben folytatta orvosi tanulmányait, hol orvosdoktori oklevelet nyert. Hazájába visszatérve, az orvosi gyakorlat mellett szenvedélylyel foglalkozott hazája florájával. 1844-ben Moskoweczre ment orvosnak. 1848-49-ben a sűrűn jelentkező sebesültek gyógyításával volt elfoglalva. 1851-ben Nagy-Rőczére hívták meg városi tiszti orvosnak, hol súlyosan beteg atyját is ápolta; e mellett folytonosan foglalkozott füvészeti tanulmányaival és számos ezen tudomány- ágra vonatkozó czikket közölt. Meghalt 1861. január 12. Nagy-Rőczén. Munkája: Kveta slovenska čili opis všech jevnosnubných na slovenska divorostaucich a mnohý zachradnich zrostlin podlé saustavy De Candolle-ovy. S. připojeným zrostlinárřskym násvoslovím, slovnikem a návodem k určitbe zrostlin podlé saustavy Linné-ovy. Selmeczbánya, 1853. (Tót Flóra, az az a felső megyékben vadon termő 2000-nél több növénynek ismertetése.) Kéziratban tót etymologiai szótárhoz bő anyagot hagyott hátra, úgyszintén gazdag növénygyűjteményt. Kaniz, Aug., Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 229. l. Berich über die österr. Literatur der Zoologie, Botanik... Wien, 1855., 93., 115., 177. l. Slovenské Pohlady 1888. 1. szám. Petrik Bibliogr. Vliček, Jaroslav, Dejiny Literatury Slovenskej. Turócz-Szent-Márton, 1890. 116., 183., 271. l.

G5. Reuss Lajos. (*Nagyrőce, 1822. április 18.[95]-†Nagyrőce, 1905. szeptember 25.)

[96] Q Krmann Kornélia (Nelli). (*1839.-†1915. október 23.) 1858. Nagyrőcén volt evangélikus pap haláláig, 57 éven át. Először 1848-ban mint segédlelkész keresztelt. Zeneművészettel is foglalkozott, könyvet is írt.

H1. Reuss Kornélia Olga. (*Nagyrőce, 1859. május 23.-) Q Bartholomaidesz

      Gyula (*1850.-†1896. december 29.) 1884. Ochtinai lelkész.

      I1. Bartholomaidesz Margit. Q Lux Gyula. Miskolcon tanárnő volt.

H2. Reuss Emil. (*Nagyrőce, 1860. október 23.-†1915. április 10.) Q Schokket

       Anna (Nina).  Gépészmérnök Vajdahunyadon.

       I1. Reuss Lajos. (*1895. k.-†Belgrád.)

       I2. Reuss Anna. (*1896. k.-) Q Bibó Imre I. Kiskunhalason éltek.

             J1. Bibó Anita. (*1918.-)

             J2. Bibó Imre II. (*1921.)

H3. Reuss Ödön, László. (*Nagyrőce, 1862. április 20.-)

H4. Reuss Aranka. (*Nagyrőce, 1863. április 4.-†Nagyrőce, 1941. március

31.[97]) Q Simkovics Lajos I. (*1855.-†1928.) MÁV hivatalnok Pelsőcön.

       I1. Simkovics Lajos II. (*1894.-†1920.) Katona volt.

H5. Reuss Irén. (*Nagyrőce, 1865. január 28.-) Q Dedinszky Gyula (-†1913.)

      Nagyrőcei gyógyszerész.

      I1. Dedinszky Elza. Q Bottó Milán. (*1877. október 28.-†1938. k.)

      I2. Dedinszky Anna.

      I3. Dedinszky Irén. Q Gedeon László.

H6. Reuss Jenő. (*Nagyrőce, 1867. január 14.-†Budapest, 1941. december 14.

[98]) Q Schulek Márta. (*Budapest, 1876. november 25.-†Nagykanizsa, 1964. február 16.[99]) 1898. október 13. Gépészmérnök volt, 1890-ben kapta meg a diplomát. 1898.-1908. a resicabányai Államvasutak Gépgyára mérnöke, 1909.-től a Fővárosi Gázművek főmérnöke, majd műszaki tanácsosa.

[Schulek Márta szülei Schulek Frigyes (*Pest, 1841. november 19.-†Balatonlelle, 1919. szeptember 5.) a híres építész, Q Riecke Johanna. (*1851.-†Budapest, 1944. március 25.]

        I1.Reuss Endre.[100] (*Budapest, 1900. július 1.-†Budapest, 1968. május

10.[101] [102][103][104]) 1. Q Harmath Ilona. (*1905.július 15.-†1954. június 3.[105]) Budapest, 1936. 2. Q Chotvács-Herényi Aranka. (*Kispest 1914. június 6.-). Budapest, 1963. Harmath Ilona tesnevelési tanár volt a Deák téri evangélikus gimnáziumban 1937-től. Az Evangélikus Gimnáziumot 1883-ban alapították, címe IV. kerület Deák tér 4. 1938. január 20-án a Testnevelési Tanárok Egyesületének választmánya rendes tagnak felvette Dr. Reuss Endréné, Harmath Ilona testnevelési tanárt. „Reuss Endre gépészmérnöki oklevelét 1922-ben a budapesti Műegyetemen kitüntetéssel szerezte meg. Itt 1932-ben műszaki doktori oklevelet, 1942-ben magántanári képesítést nyert. 1952-ben a Tudományos Minősítő Bizottság a műszaki tudományok doktorává nyilvánította. Az egyetem elvégzése után 1922-24-ben a budapesti Műegyetem Műszaki Mechanikai Tanszékén tanársegédként működött. Innen 1924-ben a Fővárosi Gázművek szolgálatába lépett, ahol 26 éven át fejtett ki értékes mérnöki tevékenységet. 1950-ben a Vegyiműveket Tervező Vállalathoz helyezték át, majd 1953-ban a Budapesti Műszaki Egyetem tanárává nevezték ki. Itt tanári tevékenysége mellett az 1955/56 és az 1956/57 tanévekben a gépészmérnöki kar dékáni tisztét is ellátta.”[106]) Tanulmányainak többsége német nyelven jelent meg. „A kontinuum- technika problémaköréből a Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik c. folyóiratban 1930-ban megjelent tanulmánysorozatát a szakirodalom, mint „Reuss-Prandtl-elméletet” tartja számon. Későbbi kutatási terveinek megvalósítását váratlan halála megakadályozta. Az International Union of Theoretical and Applied Mechanics (IUTAM) m. nemzeti bizottságának elnöke, az MTA Elméleti Mechanikai Bizottságának alelnöke volt. – F. m. Berechnung der Fliessgrenze von Mischkristallen auf Grund der Plastizitätsbedingung von Einkristallen (Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik, 1930); Fliesspotential oder Gleitebenen (Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik, 1932); Über Lüders-Hartmannsche Linien (Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik, 1938); Die Stoffgleichung hochviskoser Flüssigkeiten und ihre Anwendung auf den Ultraschall (Acta Technica, 1953); Theoretische Untersuchung der inneren Spannungskonzentrationen (Acta Technica, 1961); A képlékenységtan módszerei (Bp., 1962).”[107] A Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik c. folyóiratban 1930-ban publikált tanulmánysorozatával jelentősen hozzájárult a képlékenységtan matematikai megalapozásához. Az itt kifejtett alapvető jelentőségű, széles körben hivatkozott elméletet a szakirodalom, mint "Reuss-Prandtl-modellt" tartja számon. 50 évvel a halála után 2018. november 22-én az MTA-n Reuss Endre Emlék- konferenciát rendeztek. Az előadók között Reuss Pál II. (*1943.) Reuss Endre, az ember címen tartott előadást. Hivatkozás: V. Sz. Lenszkij. A Reuss-féle képlékenységelmélet egy változta. Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. 43. kötet. 1970. 1-2. sz. 131-136.

J1. Reuss Éva. (*Budapest, 1937. május 23.-†Budapest, 2003. július

25.). Reuss Éva középiskolai tanár földrajz, biológia szakon. 1984.-től a Kistenyésztők Lapja szerkesztői munkatársa.

J2. Reuss Zsófia. (*Budapest, 1939. július 1.-) Q Móró Géza (*Kisúj-

szállás 1934. július 27.-) Budapest, 1961. március 4. Reuss Zsófia látszerész 1974-1982 OFOTÉRT vevőszolgálatában. 1984-től autóabroncs szakértő a családi GMK-ban. Móró Géza gépészmérnök, 1964-1971 a Műegyetem Gépelemek tanszékén adjunktus, 1971-1982 az Interrag Rt.-nél mérnök üzletkötő, gumiipari szakértő, saját GMK-ban tanácsadó.

ÁBTL iratok.

Dosszié jelzete M-31390. „B” dossziészám: H-28019. Megnyitva 1961 VII 4. Dosszié tárgya „Szávai Károly” 1964 II 13. „Szávai Károly” jelentése Papanek Gáborról, a Fórum volt tagjáról. Máhr Géza baráti körében elmondta, hogy március közepén Papanek Gáborral, Tóbis Ferenccel, Reuss Zsófiával és férjével elmentek a Tátrába egy hétre síelni. A Fórummal kapcsolatban az ügynök semmit nem tudott jelenteni Papanek Gáborral kapcsolatban. Bak István rendőr százados. Feladat Papanek és baráti körének további figyelése.

       K1. Móró Gábor. (*Budapest, 1963. február 15.-) Q Hock Márta

(*Budapest, 1967. április 4.-) Budapest, 1989. szeptember 16. Móró Gábor Dunabogdány faszobrász. Faipari Szakközépiskola, síoktató GMK-ban. Műasztalos-ipari vállalkozó. Hock Márta tanítónő, könyvelő.

L1. Móró Katalin. (*Budapest, 1991. január 6.-)

L2. Móró Balázs. (*Budapest, 1996. január 15.-)

       K2. Móró Klára. (*Budapest, 1965. január 9.-) Q Golyha Tamás

(*Budapest, 1963. szeptember 13.-) Budapest, 1993. június 26. Móró Klára kertészmérnök, üzletkötő. Golyha Tamás Budapesten hídépítő technikus, építésvezető.

            L1. Golyha Noémi. (*Budapest, 1993. október 19.-)

            L2. Golyha Zita. (*Budapest, 1999. február 6.-)

I2. Reuss László. (*Resicabánya, 1901. november 3.-†Bécs, 1996. január

10.[108]) 1. Q Burchard-Bélaváry Anna (*Székesfehérvár, 1903. június 24.-†Budakeszi, 1946. február 1.) Budapest, I. kerület, 1927. szeptember 4. 2. Q Krafft Gertrud (*Moson. 1909. február 23.-Budapest 1989. január 8.[109]). Budapest, 1947.

[Krafft Gertrud szülei Dr. Krafft János és Fessler Hermin (*1876.-†Budapest, 1960. augusztus 30.[110])]

Reuss László Okl. gépészmérnök. A Magyar Kábelművek főmérnöke, 1963-1973 a Posta Kisérleti Intézet műszaki főtanácsosa, valamint 1983-ig a jászberényi Műszeripari Szövetkezet tanácsadója. Első 5 gyermeke az első, 6-ik gyermeke a második feleségétől született.

ÁBTL iratok

Dosszié jelzete M-39086 „B” dossziészám: H-48365. Dosszié tárgya „Horváth János” 98.       Reuss Lászlóné. Jelentés 1967 IV 8. Garamvölgyi családról jellemzés, Kraft család rokonairól kiegészítés.  Garamvölgyi Géza a szécsényi MNB-nél dolgozik mint főkönyvelő. Garamvölgyi Gabi a balassagyarmati gimnáziumban tanult. A Krafft család rokonai Magyarországon (egy kollegája mondta el Horváth János ügynöknek) Reuss Lászlóné, Krafft János édesapjának másik leánytestvére, német nyelvet kitűnően beszéli, otthon német nyelvet tanít. 1945 előtt ment férjhez, egy leánygyermeke van, aki idén érettségizik. Férje nyugdíjas mérnök, aki jelenleg nyugdíját szünetelteti, dolgozik. Férje korábban a Kábelgyárban dolgozott, onnan került nyugdíjba. Horváth János a következő rokonokról közölt adatokat: Jeszenői Gyuláné, Krafftné húga, Ungvári Lászlóné, Krafft János édesapjának testvére. Kovács István r. hadnagy. Megjegyzi az ügynökkel másodszor találkozott. Pontos, rokoni, baráti köréről adjon folyamatosan tájékoztatást.

Folytatás ld.: Burchard-Bélaváry családfa.

              J1. Reuss Konrád. (*Budapest, 1929. június 6.-) Q Beuthe Anny

(*Forest-Brüsszel 1929. április 8.-) Brüsszel, 1959. Reuss Konrád, Jogász és közgazdász. A Bank de Brüsszel tanulmányi osztály- vezetője 1970-1974. Ligue de Cooperration Economique főtitkárhelyettese volt.

ÁBTL iratok.

Objektum dosszié. Szám: 15-00-4192/F. Az objektum megnevezése: „Eurocoop” VII kötet. Megnyitva 1983. Archív szám: O-8-485/7. 4/7//5/86 SZT jelentés. 5-nek! ÁBTL-3.2.5.-0-8-485/7. Szigorúan titkos! Különösen fontos! Lévai elvtársnak. Kézírással Nyitrai et. Bp. Tárgy: Találkozó Conrad Reuss úrral a BBL tanácsosával. Jelentés. Brüsszel. 1986 V 24. Reuss úrral hónapokkal ezelőtt egy fogadáson találkoztam, majd egy ügy kapcsán március 25-én meghívtam ebédre. Elmondta, hogy az 1950-es években hagyta el Magyarországot, egyetemre még Budapesten járt. Azóta itt él, pénzügyi szakember, a legnagyobb magánbank a BBL tanácsosa. Kifejezetten az ECU szakembere, erről cikkeket jelentet meg, előad egyetemeken esetenként. Reuss úr igen udvariasan viselkedett. Elmondta, hogy családi kapcsolatai miatt nem igen jár össze itt magyarokkal, bár személyesen ismeri a legtöbb itteni híres magyar közgazdászt. Reuss úr az ECU szerepe ügyében nagyon részletes információt adott és ígéretet tett arra, hogy a jövőben is bármiféle információt ezen a téren szívesen megad. A kapcsolatról a jövőben folyamatosan jelentek, mert itteni ismertsége, szakértelme, különösen az alakuló magyar-EGK kapcsolatainkban nagy segítségünkre lehet. Aláírta Lajtai.

                     K1. Reuss Annick. (*Brüsszel, 1960. március 21.-) Q Borckmans

Christian (*1961. július 22.-). 1984. február 4. Reuss Annick ápolónő. Borckmans Christian kereskedelmi képvíselő.

                          L1. Borckmans Benoit. (*Brüsszel, 1985. december 28.-)

                          L2. Borckmans Antoine. (*Brüsszel, 1988. január 14.-)

                          L3. Borckmans Valentine. (*Brüsszel, 1992. augusztus 17.-)

                    K2. Reuss Benoit. (*Brüsszel, 1961. június 5.-) Q Sandra Victoria

Rodriguez Balaguera. 1999. Mezőgazd. technikus. 10 rue Victor Vanderhoeft, 1030 Brüsszel.

                          L1. Reuss Ilona. (*Brüsszel, 2000. szeptember 25.-)

                          L2. Reuss Matéo. (*Brüsszel, 2003. október 22.-)

                    K3. Reuss Emmanuel. (*Brüsszel, 1962. július 29.-) Q Loiseau

Ingrid. (*1957. szeptember 21.-) Reuss Emmanuel házrenováló és festőművész.

                          L1. Reuss (Loiseau) Kim. (*1984. november 5.-) Reuss

                                Emmanuel örökbe fogadott gyermeke.

                          L2. Reuss Clovis. (*1986. január 27.-)

                          L3. Reuss Virgile. (*1990. október 29.-)

                          L4. Reuss Loiseau Alwine. (*1992. február 14.-)

                    K4. Reuss Vinciane. (*Brüsszel, 1966. január 24.-) Q Coppé Bru-

no (*1963. december 7.-) 1989. július 1. Reuss Vinciane Brüsszelben közgazdász.

                          L1. Coppé Jehan. (*1992. szeptember 2.-)

                          L2. Coppé László. (*1994. június 21.-)

                          L3. Coppé Vianney. (*1996. szeptember 26.-)

                    K5. Reuss Michel. (*Brüsszel, 1969. május 2.-)

              J2. Reuss Mátyás. (*Budapest, 1931. február 10.-†Budapest, 2007.

augusztus 7.) 1. Q Schneider Márta[111] (*Budapest, 1938. szeptember 2.-†1994.) Budapest, 1958. 2. Q Fekecs Éva (*Pécs, 1939. november 30.-) Budapest, 1968.

[Schneider Márta szülei Schneider Károly II. (*1906.-†Budapest, 1967. december 31.[112]) és Bertók Gizella, akinek apja Bertók Károly. Schneider Károly II. szülei: Schneider Károly I. és Heuffel Mária. (*1785.-†Budapest, 1858. november 2.[113])]

Reuss Mátyás okleveles gépészmérnök volt, a rendszerváltásig a GTI/Gépipari Technológiai Intézetnél dolgozott, fröccsöntő szerszámtervező-fejlesztő mérnökként.  Első gyermeke az első, második és harmadik gyermeke a második feleségétől született.

Második felesége, Fekecs Éva okleveles építészmérnök, vezető tervező, aki a rendszerváltásig a TTI-ben dolgozott, majd később a Confector Mérnök Iroda Kft-ben.  

                     K1. Reuss Erika. (*Budapest, 1961. július 2.-) Q Holman Attila

Holmanné Reuss Erika logopédus. Holman Attila építőmérnök, az Ipartervnél majd megalapította és azóta is vezeti saját építőipari kivitelező cégét, a Confector Mérnök Iroda Kft-t. 

(*Érsekvadkert, 1961. július 21.-) 1983. július 30. Reuss Erika építőmérnök az Ipartervben 1985-1990. Holman Attila kivitelező vállalkozó a saját Konfektor Kft.-ben. 1028 Budapest Tárkony u. 9. Tel.:06-1-275-8957.

                           L1. Holman Anna. (*Budapest, 1985. november 9.-)

                           L2. Holman Péter. (*Budapest, 1987. szeptember 6.-)

                           L3. Holman Ágoston. (*Budapest, 1992. szeptember 11.-)

                      K2. Reuss Gabriella. (*Budapest, 1970. április 5.-) Q Bors Attila.

1995. október 14. Reuss Gabriella egyetemi adjunktus egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen végezte magyar és angol szakon, több évben Köztársasági Ösztöndíjjal; kétszakos MA diplomáját 1995-ben szerezte. Diplomázása óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének előbb óraadó, majd 1999-től főállású oktatója, 2005 óta adjunktusa. 1997-98-ban Soros/FCO/ Chevening kutatói ösztöndíjjal 9 hónapot töltött az Oxfordi Egyetemen, ezen kívül egy egyhónapos Soros-ösztöndíj (Oxford, 2000), a Society for Theatre Research (London, 2003) ösztöndíja, a Pázmány BTK két oktatás nélküli kutatói féléve, valamint a Nanovic Institute, University of Notre Dame (Indiana, USA) egyhónapos Summer Grantja segítette munkáját. PhD fokozatát az ELTE Angol Reneszánsz és Barokk Doktori Programjának elvégzése után 2004-ben szerezte summa cum laude minősítéssel. 2017-ben jelent meg könyve Shakespeare Londonban és Pest Budán. Színházi előadások emlékezete címmel (Budapest: L'Harmattan) Reuss Gabriella. Személyi adatlap. Publikációinak száma 40. Reuss Gabriella. MTMT. 2019.

3 gyermeke született.

                            L1. Bors Luca Éva. (*Budapest, 1999. május 3.-)

                            L2. Bors Júlia Kinga. (*Budapest, 2002. október 1.-)

                            L3. Bors Emma Erzsébet. (*Budapest, 2005. május 13.-)   

                      K3. Reuss Dániel. (*Budapest, 1972. március 18.-) Segédmunk-

                             ás.

              J3. Reuss András I. Dr. (*Budapest, 1938. július 11.-) 1. Q Urbán

Emma (*Budapest, 1940. szeptember 17.-†Budapest, 2006. november 1.) 1965. szeptember 12. 2. Q Belák Erzsébet. Dr. (*Budapest, 1946. július 27.-) Budapest, 2008. január 24.

[Urbán Emma szülei Dr. Urbán Ernő és Balikó Eszter. (*1913.-†Sopron, 1980. január 10.[114])]

Reuss András I. evangélikus lelkész, Dr. teol. 1970-1974, Bp. kelenföldi lelkész, 1973-1984 a Magyar Evangélikus Egyház külügyi titkára, 1985-1989, Bp. angyalföldi lelkész. 1989- Teol. Egyetemi tanár, 1992- dékán, 1992-1998 rektor, 1999- rektorhelyettes, a zsinat egyházi elnöke. Urbán Emma közegészségügyi- és járványügyi ellenőr.

[Belák Erzsébet apja Belák András Dr. (*Devecser, 1914. október 6.-†Budapest, 1997.) A Medve utcai általános iskolában rajzot tanított, tanárom volt 1956-1959 között. S. B.]

ÁBTL iratok.

Dosszié jelzete    M-42184 „B” dossziészám H-48390. Megnyitva 1967 III 28. Dosszié tárgya „Kovács György” (6 kartonja meg van, Fedőnév: „Kovács György” Családi neve: Kendeh (korábban Kirchknopf) György, született Bp. 1943.) Kovács György” jelenti 1967 II 13-án. A Deáktéri gyülekezetben működik az ország területén a legnagyobb és legaktívabb gyülekezeti ifjúsági kör. Keken András és Hafenscher Károly a fő szervezők. A résztvevők névsorának gyűjtését, személyi adatokkal kiegészítve elkezdtem. Reuss András Csöglei lelkész a Bp.-i Kelenföldi gyülekezetből is származik. Teológus évei alatt ismertem meg. Tanárai és a hallgatók elbeszéléseiből is az derül ki, hogy viszahúzodó életet élt. Ez vonatkozik magánéletére, de elsősorban egyházpolitikai szereplésére is. A politikai kérdéseket minden esetben elválasztotta – és ma is – az egyháztól. „Nem politizálunk” jelszóval végezte tanulmányait. Ma is úgy tartják számon: jobboldali ember. Segédlelkész Sopronba, Ózdón és Rudabányán volt. Egyik bátyja nyugaton él, akinél volt már látogatóba. Járt ezenkívül NDK-ba is. Hevesi Károly r. hadnagy a jelentésből többek között kiemeli: Reuss András Csöglei lelkészt személyesen ismeri és így ad véleményt. Fontos információ Reuss Andrásról, egyik bátyja nyugaton él, akinél volt már látogatóba. Feladat: a Deák téri gyülekezet tagjainak beazonosítása. Kapja: Deák téri papka. Reuss András papka (valószínűleg Reuss András kapcsolattartója Hevesi Károly hadnagy, akihez Kovács György ügynök is tartozott). 1970 VIII 31. Kovács György jelenti kézírással: Az elmúlt évben külföldön volt Reuss András, hazaérkezéséről még nem halottam semmit.

Reuss András Fedőneve: „Veszprémi”

Dosszié típusa 3.1.2. Dosszié jelzete      M-32400/6. Dosszié tárgya „Papp István”. (Váradi Lajos 1951-től Budavári lelkész, 1959-től esperes volt az ügynök) 1967-1968. Javaslat ösztöndíjasokra nyelvi csoportosítás szerint. Német nyelvterületen Indoklás, 1945 óta mindössze 5 lelkész kapott ösztöndíjat, a német nyelvtudásban való lemaradás katasztrofális. Az első négy lelkészt (Cserháti Sándor, Dóka Zoltán, Muntáng Andor, Keveházi László) kimondottan támogatja az előterjesztő, komoly tanulmányokat folytatnak, Reuss András az 5-ik helyen szerepelt. 1956 év óta végzett fiatal lelkészek névsora és helyzete. Részletek: Reuss András, (*1938) gyülekezeti lelkész Csöglén, nős.

Dosszié jelzete M-42184/1. „B” dossziészám H-48390. Megnyitva 1976 XI 12. Dosszié tárgya Kovács György. Kovács György” jelenti Békéscsaba, 1985 X 11. Reuss András volt egyházi külügyi titkár, jelenleg angyalföldi lelkész november 3-án Gyulára látogat. Reuss az LVSZ idején a szervezőbizottság irányítója volt, Káldy püspökhöz közelálló személy, akinek ugyanakkor jelentős kapcsolatai és ismerete van az egyházvezetéssel nem mindenben egyetértő lelkészekkel. Értékelés Kuti Péter r. főhadnagy: A Reuss látogatástól az egyházi ellenzék és a fiatal lelkészeket befolyásoló személyekre várható információ. További feladat a Reuss féle látogatás során szerezzen információt, elsősorban a teológián tevékenykedő, egyházvezetéssel szembenálló lelkészekről.

Dosszié jelzete O-13523 Szám: CS-741. Megnyitva: 1969 II 11. Szolgálati jegy, Bp. 1969 I 22. Kiss Ervin r. alezredes kéri az alább felsorolt személyek utlevélanyagának kiadását 1969 I 23-tól 25-ig tanulmányozás céljából. A listán 6 név szerepel. Dosszié tárgya"Hittevők" Reuss András. Anyja neve Buchard-Bélaváry Anna. Bp. I Táncsics Mihály u. 28 sz. alatti lakos, útlevél – anyagának a száma 72.326.

O-20023. Budapesti Evangélikus Teológia területén jelentkező ellenséges tevékenység felderítése. Irat évkör: 1983;1985-1986;1988-1989. Kivonat. A dossziéban található többek között: az Evangélikus Egyház 1981-es név és címtára. 145 személyről található jelentés, köztük: 102. Reuss András evangélikus lelkész, külügyi titkár.

Dosszié típusa     3.1.2. Dosszié jelzete  M-31390 Dosszié tárgyaSzávai Károly. Adta „Szávai Károly” ügynök, vette Simon József rendőr főhadnagy. 1961. június 18- Az ügynök kapcsolatai akikről jelenteni tud. Gimnáziumi osztálytársak között Reuss András.

Dosszié típusa     3.1.5. Dosszié jelzete  O-13523 Dosszié tárgya Hittevők" Ágoston Sándor volt a mozgalom elindítója. Szolgálati jegy. Budapest, 1969. január 22. Kérjük engedélyezni az alább felsorolt személyek útlevél anyagának kiadását 1969. január 23-tól 25-ig tanulmányozás céljából. Reuss András, született 1938. július 11. Anyja neve Burchard-Bélaváry Anna. Lakik Budapest, I. kerület, Táncsics Mihály u. 28. Útlevél anyagának a száma 72.326. Geréb Sándor rendőr alezredes, osztályvezető, Kiss Ervin rendőr alezredes, alosztályvezető. Adta „Veszprémi”- Reuss András ügynökjelölt. Vette Hevesi Károly rendőrfőhadnagy. 1969. március 14. „Alba Regia” fn. T 1. Tárgy Ágoston Sándor kiadványa. Jelentés: A „Pénzt vagy életet” című gépelt anyag és külön elkészített vázlata tulajdonképpen fő menetét és egyes kifejezéseit tekintve a Biblián alapul. Az egész írás alig más, mint hivatkozás bibliai mondatokra, némi összekötő szöveggel. Nincs benne az írásban, de tartalmát nézve az lehet a szándéka, hogy keresztény hit- és erkölcstant adjon. Jellemzője általában a Biblia primitív és naiv értelmezése, melynek során teljesen figyelmen kívül hagyja a történeti összefüggést és a szöveg összefüggését. Hasonlónak tűnő helyzeteket minden további gondolkodás nélkül mai körülményekre ért. Kifejezetten nem mondja meg, hogy kit vagy kiket ért „Anti-Krisztusokon, hamis profétákon” (71. oldalon pl.) de ezekre sokkal nagyobb hangsúly esik, mint más felekezeteknél. Szektáknál pedig régtől fogva hagyomány, hogy ezeket a kifejezéseket konkrét személyekre értelmezzék (Hitler, pápa.) vagy konkrét mozgalmakra (egyházak, kommunizmus) értelmezzék. Ez a kifejezés (Anti-Krisztus) csak egy jele a mindennapi élettel kapcsolatos felfogásuknak. Az életet, a világot nagyon kevésre becsülik. „Minden testi és lelki kapcsolat megszűnik” (81. old.) stb. Ez önmagában igaz, mindenki tudja, de ezzel ezeknek ők hátat fordítani igyekeznek és erre szólítanak fel. Az emberi élet dolgait minden további nélkül az állatvilág jelenségeiben hasonlítják. (82. old.) Itt még a Bibliára se hivatkoznak, nem is tudnának és itt komolyan eltérnek az egyházak felfogásától. Ezek a szavak mai körülményekre utalnak, társadalmi élet, gazdasági tevékenység, konferenciák. Az élet dolgainak pl. „Fészekrakás” pozitív értékelése teljesen hiányzik. Az intelmekre és tanításokra hallatlan szigorúság és keménység jellemző. Derűnek, örömnek nyoma alig tapasztalható. Élesen szemben állnak a hivatalos egyházzal. Kimondatlanúl is magukat tartják az igazi egyháznak. „Veszprémi” Reuss András. Értékelés „Veszprémi” fn. ügynökjelöltünk, theológiai szempontból értékelte Ágoston Sándor által szerkesztett Pénzt vagy életet című sokszorosított, ágostonos szektáns irányú tanítás értelmezését, és a ezzel összefüggő bibliai vázlatot. Jelentősége abban van, hogy a Biblia primitív és naiv értelmezésén keresztül szándékosan eltekint a történeti összefüggésektől, ezeket viszont a mai helyzetre vonatkozóan alkalmazzák és felhasználják „a társadalmi helyzetünk” elleni izgatásra, lejáratásra, szovjetellenesség, szocializmus ellenesség… Ezt bizonyítják a III/e rendszabály útján nyert anyagok, melyek az egyes témák bibliai kapcsolódása során kifejtenek. Feladat más irányú. Hevesi Károly rendőr főhadnagy. Nyitószám 1/14-375. Kapja „Hittevők” M. d. Tájékoztatás. 1969. április 17. „Veszprémi” ügynökjelölt értékelte az Ágoston Sándor által írt „Állj ki vagy” tanulmányt, ami az Evangélikus Belmissziói Munkaprogramban jelent meg. A tartótiszt véleménye szerint „Veszprémi” bemutatja az ágostoni tanok szembenállását a hivatalos evangélikus egyház tanításával. A bibliát primitíven értékelik. Az Ágoston Sándor elleni nyomozást 1969. december 12-én lezárták. Javaslat az Állami Egyházi Hivatalnak az volt hogy bomlasszák az „ágostonista” szektás irányzat résztvevőit, akik az egyház lojális vezetőit lejáratták, maguk köré tömörítették az evangélikus egyházból kivált reakciós elemeket. Összejöveteliik során államrendünk, pártunk, kormányunk vezetőire ellenséges és gyűlöletre alkalmas kijelentéseket tettek. Az ÁEH a bomlasztást sikeresen végrehajtotta. (A bomlasztás a résztvevők megfenyegetését jelentette az akkori szóhasználatban. Ha ez nem járt eredménnyel, akkor jött az állásvesztés, börtönnel való fenyegetés stb. S. B.)

                     K1. Reuss Annamária. (*Celldömölk, 1966. augusztus 29.-) 1. Q

Bognár Zoltán (*1958. március 1.-) 1985. 2. Q Kupovits Attila. (*Budapest, 1969. március 7.-) Budapest, 2001. május 18. Bognár Zoltán lakatos. Reuss Annamária Euronetnél operatőr.

                           L1. Bognár Benedek. (*Budapest, 1986. január 13.-)

                           L2. Bognár András. (*Budapest, 1987. december 28.-)

                           L3. Bognár Olga. (*Budapest, 1989. szeptember 19.-)

                           L4. Kupovits Dóra. (*Budapest, 2004. június 15.-)

                           L5. Kupovits Laura. (*Budapest, 2005. augusztus 12.-)

                     K2. Reuss András II. (*Celldömölk, 1968. január 13.-) Q Kame-

nik Klaudia. (*Budapest, 1970. október 21.-) Budapest, 2006. október 16. Reuss András II. középiskolai tanár francia-portugál szakon. Tertainstal Kft.

  L1. Reuss Timur. (*Telki, 2002. október 24.-)

                     K3. Reuss Péter. (*Budapest, 1972. november 26.-) Q Hambek

Aranka (*Győr, 1974. július 15.-) Ravazd/Sikátor, 2000. július 1. Reuss Péter informatikus mérnök a Kereskedelmi Bankban.

L1. Reuss Míra. (*Budapest, 2002. február 26.-)

L2. Reuss Barnabás. (*Budapest, 2004. január 29.-)

L3. Reuss Domonkos. (*Kerepestarcsa, 2006. június 3.-)

              J4. Reuss Piroska. (*Budapest, 1940. január 13.-) Q Schőn Ervin.

(*Gallenfens, Jugoszlávia, 1943. augusztus 2.-†Bécs, 2003. június 10.) 1978. Reuss Piroska külkereskedelmi levelező. Schőn Ervin műfordító, Távirati Irodai tisztviselő Bécsben.

              J5. Reuss Katalin. (*Budapest, 1942. július 23.-) Q Nagy Miklós

(*Békéscsaba, 1936. szeptember 2.-) 1962-1977. Reuss Katalin óvónő, a Látóhatár c. folyóirat technikai szerkesztője. Nagy Miklós villamosmérnök, a Duna Bizottság alkalmazottja.

                     K1. Nagy Katalin. (*Budapest, 1966. március 11.-) Q Csány End-

re (*1965. november 11.-) Budapest, 1990. szeptember 8. Nagy Katalin nyelvtanár. Csány Endre magyar-német tanár a kecskeméti piarista gimnáziumban.

                             L1. Csány Zsófia. (*Budapest, 1992. szeptember 9.-)

                             L2. Csány Bálint. (*Budapest, 1994. június 3.-)

                             L3. Csány Júlia. (*Kecskemét, 1996. augusztus 3.-)

                             L4. Csány Ambrus. (*Kecskemét, 1998. augusztus 20.-)

                     K2. Nagy Ákos. (*Budapest, 1967. december 29.-) Q Turgyán

Zsuzsanna. (*1975. k.) Budapest, 2007. Gépészmérnök.

Informatikus a Plaut Hungária Kft.-nél. 1026 Budapest, Guyon Richárd utca 19.

              J6. Reuss Judit. (*Budapest, 1948. június 21.-†Tahi, 1998. január 28.)

1. Q Koch Helmer (*Klosterlausnitz, NDK, 1944. május 17.-) 1973-1982. 2. Q Zickert Hans-Peter. (*Rodersdorf, 1953.-) 1982. Reuss Judit óvónő, könyvesbolti eladó Nieskyben (NDK) Zickert Hans-Peter technikus, épülettatarozást végző kisiparos. Elvált.

                  K1. Zickert Claudia. (*Annahütte (Németország), 1975. június 22.-)

Q Kühne Detlef. Neu-Anspach, 2008. május 10.

       I3. Reuss Éva. (*Resicabánya, Brasso-Szörény vm. Románia, 1903. június

16.-†Budapest, 1999. március 22.[115]) Q Tóth László. (Rimaszombat, 1902. december 6.-Nagykanizsa 1988. december 16.[116]) Budapest, I. kerület, 1932. december 21. Reuss Éva gyors- és gépíró tanár 1929.-1932. Vas. U.-i Felsőkereskedelmi Iskolában. Tóth László gépészmérnök, 1945-ig téglagyáros Rimaszombaton. 1949-1959 a Zala Megyei Téglagyári Egyesülés főmérnöke.

[Tóth László szülei Tóth Béla (*Rimaszombat 1870. március 20.- †Rimaszombat, 1939. február 16.[117]) Q Schulek Vilma. (*Budapest, 1868. október 16.-†Nagykanizsa, 1959. december 10.)]

ÁBTL iratok.

Dosszié jelzete. M-31390. „B” dossziészám: H-28019. Megnyitva 1961 VII 4. Dosszié tárgya „Szávai Károly” (az ügynök 6 dossziéját kikértem) „Szávai Károly” 1962 III 21 jelentése Kohányi László 30 éves gépészmérnökről, aki az Autóközlekedési Kutató Intézetben dolgozik. Kohányi a Krisztina téri templom kórusának tagja volt. Kispolgáriasság jellemző rá, politikai nézeteiről nem beszél. Kohányi László kapcsolatba állt a Reuss, Veress stb. családokkal. Kohányit ügynöknek akarták beszervezni, de ettől elálltak, nem alkalmas operatív munkára. Simon József r. főhadnagy. Jelentés Bp. 1962 III 21. „Szávai Károly” Tárgy Bánszky Balázs. 1962 II 17-19-re Simon József r. főhadnagy. a Nagyhideghegyre síelésre hívta több barátját, ismerősét, köztük volt pl. Papanek Gábor, Reuss Éva, Reuss Zsófi és férje de Ők nem mentek el. A társaság tagjai sétáltak, beszélgettek. Megjegyzés a volt „Fórum” újból elkezdte tevékenységét, egyelőre kirándulások keretében. Ennek nem volt tagja Reuss Éva és Zsófi. (A Fórum miatt ellenőrizték Bánszky Balázst és barátait, de nem derült ki mi a Fórum bűne. S. B.) Simon József r. főhadnagy.

            J1. Tóth Eszter. (*Zalaegerszeg, 1933. november 16. -) Q Petheő Endre

re (*Szombathely, 1933. február 5.-) 1960. Tóth Eszter építészmérnök, vízellátási, csatornázási és egészségügyi szakmérnök, Zala Megyei Tervező Vállalatnál, majd KÖJÁL főmérnök. Petheő Endre épületgépész technikus, munkahelyek: Zalaterv, MESZÖV Tervező Vállalat.

                K1. Petheő András. (*Nagykanizsa, 1960. december 8.-)

                       Szerszámkészítő, vitorlás és szörf oktató.

                K2. Petheő Csilla. (*Nagykanizsa, 1962. december 3.-) 1. Q Si-

pos Csaba. (*Zalaegerszeg. 1958. január 29.-) 1982-1987. 2. Q Fischer László. (*1964.-) Sipos Csaba szobafestő és mázoló, gépkocsivezető. Fischer László esztergályos.

                               L1. Sipos Ilka. (*Zalaegerszeg, 1983. január 24.-)

                               L2. Sipos Ákos. (*Zalaegerszeg, 1986. március 1.-)

                               L3. Fischer Adél. (*Zalaegerszeg, 1993. április 6.-)

                               L4. Fischer Anett (Panci). (*1994. október 3.-)

               J2. Tóth Márta. (*Budapest, 1935. július 23.-) Középiskolai tanár,

matematika, fizika szakon, női szabó, 1962-1973 a 15. sz. Szakmunkásképző tanára, 1973-1980 Országos Ruhaipari szakfelügyelő.

               J3. Tóth Péter. (*Százhalombatta, 1938. július. 23.-) Q Pocsai Mária

(*Békés. 1936. november 10.-) 1963-1998. Tóth Péter vegyipari gépészmérnök, közgazdasági mérnök, a Százhalombattai Szénhidrogén Kutató-intézet osztályvezetője, a Magyar Olaj Rt. főmunkatársa. Pocsai Mária vendéglátóipari technikus, a Százhalombattai Kőolajipari V. titkárnője.

                        K1. Tóth Kinga. (*Budapest, 1964. szeptember 1.-) Q Fülöp

Antal. 1986. Fülöp Antal Mosonmagyaróváron szerszám- lakatos.

                             L1. Fülöp Szandra (Alexandra). (*Budapest, 1987. december

                                  7.-)

                             L2. Fülöp Dia (Dianna). (*Budapest, 1990. július 5.-)

                        K2. Tóth Gergely. (*1968. szeptember 1.-) Q Beringer Kriszti-

1994. 1994. Tóth Gergely elektroműszerész.

                              L1. Tóth Lídia. (*1996. május 23.-)

                J4. Tóth Bence. (*Nagykanizsa, 1944. december 28.-) Q Bátki Judit

(*Nagykanizsa, 1948. december 2.-) 1969. Tóth Bence vegyipari gépészmérnök a Tungsram Rt. Nagykanizsai Gyáregységénél.

Bátki Judit óvónő.

                       K1. Tóth Hajnalka. (*Nagykanizsa, 1971. december 8.-) Német

                            tolmács a Cipőipari Kft.-nél.

                       K2. Tóth Zsombor. (*Nagykanizsa, 1973. július 3.-) Kőműves a

                             ZAÉV Rt.-nél

                       K3. Tóth Veronika. (*Nagykanizsa, 1987. szeptember 16.-)   

       I4. Reuss Pál I. (*Resicabánya, 1905. február 19.-†Budapest, 1997. nov-

ember 1.[118]) Q Mózi Anna. (*Soltvadkert 1914. október 11.-†Buda- pest. 1977. november 2.). 1942. Reuss Pál középiskolai tanár német, francia és olasz szakon, az aszódi Petőfi gimnáziumban 1931-1957 között szakfelügyelő. Mózi Anna tanárnő.

              J1. Reuss Pál II. (*Kiskunhalas, 1943. október 7.-) Q Molnár Rozália

(*1947. január 12.-†Budapest, 2005. június 27.) 1972. Reuss Pál II. gépészmérnök, Dr. techn. műszaki tud. kandidátusa, a Műegyetem Vegyiparigépek tanszékén docens.

                     K1. Reuss Péter. (*Budapest, 1973. március 13.-) Angol-magyar

                           fordító.

                     K2. Reuss Ágnes. (*Budapest, 1976. március 25.-) Külkereske-

delmi főiskolát végzett. 1999-ben a Miniszterelnöki Hivatalban kezdett el dolgozni, 2000-ben családi segítséggel megalapította az első cégét, (Business Provider Group) amelynek jelenleg is társtulajdonosa és ügyvezetője. Reuss Ágnes. Példakép blog.

                            J2. Reuss Anna. (*Budapest, 1947. január 12.-) Építészmérnök,

Dr. techn., a Középület Tervező Vállalatnál, majd az Építéstudományi Intézetben Szentendrén dolgozott.

H7. Reuss Vilma. (*Nagyrőce, 1869. január 25.-†1874.)

H8. Reuss N. (*Nagyrőce, 1871. július 23.-†Nagyrőce, 1871. július 23.)

H9. Reuss Valéria. (*Nagyrőce, 1872. december 23.-†1937. április 6.) Q Balc-

      zó Lajos Ozdini lelkész.

       I1. Balczó Erzsébet. Q Kisfaludy Lajos I.

             J1. Kisfaludy Endre.

             J2. Kisfaludy Lajos II.

       I2. Balczó Miklós. (*Komárom, 1903.-†1996. december 19.) Q Balczó

              Edit.

              I1. Balczó Edit.

                          G6. Reuss[119] Adolf Titus. (*Nagyrőce, 1823. december 6.[120]-†Nagyrőce, 1902.

január 21.[121]) Q Terray Mária Lujza. (*Galsa, 1839. december 28.-† Miskolc, 1920. március 1.[122]). Kézsmárk, 1858. augusztus 1.

Reuss Adolf Lőcsén, Pozsonyban, Halle-ban, Württembergben, Hohenheimben is tanult 2 évig főiskolán, kitüntetéssel. Okl. gazdász és jogász. 1843 és 1845 között édesapja munkáját segítette, szlovák tündérmeséket gyüjtött. Bach absolutizmusa idején 1850-1858 között jurátusként tevékenykedett Jólsván. 1858.-1859. Kézsmárkon, (Szepes megye) 1860. Nagyrőcén, majd Tornallján, 1861-1867, Ratkón volt szolgabíró. Nagyrőcén 1862-ben nyílt meg az első szlovák gimnázium és a szlovák kulturális élet egyik központja lett. A gimnázium egyik alapítója volt és pénzügyileg is hozzájárult a gimnázium megalapításához. Nyugdíjba 25 évi szolgálat után 1867-ben Tartdonára (Borsod megye) vonult, kis birtokot vett, onnan 1893-ban vissza Nagyrőczére.

H1. Reuss Emma Mária. (*Késmárk, 1859. június 7.-†Szilvás (Borsod m.)

1879. október 1.) Q Feyr József I. (szatmári és kékedi[123]) (*1847. december 6.-†1915. április 10.) Tardona, 1875. Feyr József I. 2. Q Valkó Erzsébet. (*1850.-†1936. augusztus 29.) 1881. Feyr József I gyógyszerész Szilváson. Első két gyermeke az első, harmadik és negyedik gyermeke a második feleségétől született.

       I1. Feyr Gyula. (*Szilvás, 1876. augusztus 3.-†Nádudvar, 1884. december

           17.)

      I2. Feyr Géza. (*Szilvás, 1877. december 8.-†Nádudvar.1884. december

            10.)

      I3. Feyr József II. (*1883. k.-)

      I4. Feyr Jolán. (*1884. december 17.-)

H2. Reuss Anna Terézia. (*Nagyrőce, 1861. január 29.-†Miskolc 1948.) Q

Almássy Lajos I. (szentkereszti) (*1844.-†1906. december 12.) Tardona 1882. március 1. Almássy Lajos I. lelkész és földbirtokos Szendrőládon. 1906 után özv. Reuss Anna Terézia Miskolcon lakott, előbb a Kont utcában, majd a Kartács utcai házban.

I1. Almássy Ilona. (*Szendrőlád, 1882. december 31.-†Szendrőlád 1898.

       április 6.)

I2. Almássy Lajos II. (*Szendrőlád, 1884. november 13.-) Q Szücs Ilon-

1907. 1907. október 28. Ref. lelkész Meszesen, borsod megye északi részén, neje Debrecenből származik.

        J1. Almássy Ilonka. (*Meszes, 1908. szeptember 28.-)

        J2. Almássy Olga. (*Meszes, 1910. november 25.-)

        J3. Almássy Lajos III. (*Meszes, 1912. december 12.-)

        J4. Almássy Árpád. (*Meszes, 1920. január 10.-)

        J5. Almássy Béla. (*Meszes, 1922. március 10.-)

I3. Almássy Béla I. (*Szendrőlád, 1886. január 18.-†Nekézseny[124], 1953.

február 15.[125]) Q Fazekas Irén. (*1889.-†Budafok, 1977. augusztus 18.[126]) 1913. Állatorvos volt előbb Sajószentpéteren, majd Kassán és Budapesten.

[Fazekas Irén szülei Fazekas József (*1856.-†Nekézseny, 1919. október 8.) mucsonyi jegyző Q Négyessy Erzsébet. 1888.]

       J1. Almássy Béla II. (*1914. június 10.-†1921. március 11.)

       J2. Almássy Irén. (*1916. december 28.-†Budapest, 2010. április 15.)

Q Jávor[127] Alajos. (*1910.-†1981. október 13.[128][129]) Szikszó, 1938. augusztus 22. Jávor Alajos bányamérnök Sajószentpéteren és az ózdi járásban. A Műszaki Tudományok Doktora (1941), vezető főmérnök az Ózdi Szénbányászati Trösztnél majd Budapesten, végül a Miskolci Műszaki Egyetemen a Bányaműveléstani Tanszék professzora.

Könyve:

Dr. Jávor Alajos. Bányaművelés II. Szellőztetés, Műszaki, Budapest. 1977.

K1. Jávor Zoltán. (*Sajószentpéter. 1939. május 17.-) Q dr. Ko-

lozsváry Judit. (*Szenc,1943.-) Budapest, 1966. Jávor Zoltán 1965-ben zenetanár, 1970-től főiskolai adjunktus, majd docens, majd tanár Baja, Kecskemét, Zsámbék, Esztergom, 1999-től főiskolai oktató. Szeleczky Zita művésznő szellemi hagyatékának gondozója. dr. Kolozsváry Judit pszichológus.

Könyve:

Jávor Zoltán. Hit és magyarság. Szeleczky Zita élete és művészete. Délvidék Ház. Szeged. 2012. 368.

      L1. Jávor Barbara Judit. (*Budapest, 1967. november 7.-) Lak-

             hely: Baja, Kecskemét. Budaörs, Bázel.

      L2. Jávor Nóra Anna. (*Budapest, 1969.-). 1. Q Váradi Tibor,

katonatiszt. 2. Q Singer Péter. 3. Q Lisztes László, énekművész. Jávor Nóra élt Kecskeméten, Budaörsön, Piliscsabán. Külkereskedelmi Főiskola (1990) Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi kapcsolatok szak (2000) Open University Uk Master of Business Administration stratégiai specializáció. Képesített pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szakértő, (2012) Munkahelyei: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, UK Trade und UNHOR. Lakhely: Kecskemét, Budaörs. Piliscsaba, Tinnye.

M1. Váradi Márk. (*Eger, 1991.-)

       L3. Jávor Adrienn Katalin. (*Budapest, 1978. október 19.-)

2001 Szociálpedagógia és művelődés szervezés NYMA. 2003-tól Franciaországban él (Párizs) 2005 Franciára honosítása a szociális diplomának (Ens fr.o). 2007. Színművész diploma (Conservatorie de 2019.) Caferuis Szociális és egészségügyi intézményvezető.

K2. Jávor Eszter. (Putnok, 1943. augusztus 7.-) Q Schmidt Ferenc.

Budapest, 1966. Iskolái: 1966 Studienkolleg für ausländische studierende der Universität Heidelberg Studium in Ruprecht-Karls-Universität Heidelberg (Biologie, Chemie, Physik) Staatesexamina in 1972 (Bio, Phy, Che) Referendarzeit 2 Jahre 1974 Pädagogische Prüfung für das Lehramt in Gymasium 1987 Beamtin auf Lebenszeit.

L1. Schmidt Oliver Béla. (*Manneim, 1971. június 22.-)

L2. Schmidt März Daniel, Christoph. (*Manneim, 1976. már-

cius 31.-) Q Kovalovszky Dóra. 1997.

M1. Schmidt Felix, Vinzent. (*Manneim, 2006. okóber

       10.-)

M2. Schmidt Florian, Alexander. (*Manneim, 2014. au-

       gusztus 7.-)

       J3. Almássy Barna. (*1923. június 23.-) Q Ruzsa Emmy.

I4. Almássy Anna. (*Szendrőlád, 1894. december 31.-†Sárospatak 1923.

december 12. Eltemetve Miskolcon) Q Tatár Lajos[130] I. (*1883.-†Sárospatak, 1946. november 8.) 1919. február 1. Tatarékpénztári tisztviselő volt. Első két gyermeke az első, harmadik és negyedik gyermeke a második, ötödik gyermeke a harmadik feleségétől született.

J1. Tatár Béla. (*Sárospatak, 1909.-) Q Kollonay Klára.

J2. Tatár Lajos II. (*Sárospatak, 1911.-†Debrecen, 1980. augusztus 27.)

Q Aczél Erzsébet. A Kossuth Lajos Tudományegyetem gazdasági rektorhelyettese, illetve főigazgatója volt.

J3. Tatár Zoltán. (*Sárospatak, 1920. október 8.-)

J4. Tatár Géza. (*Sárospatak, 1923. április 7.-)

J5. Tatár László. (*1927. k.-)

I5. Almássy Gizella. (*Szendrőlád, 1896. június 25.-†Miskolc, 1921.

        április 6.) Q Molnár István I. 1916. február 1. MÁV hivatalnok volt.

         J1. Molnár István II. (*Miskolc, 1916. december 5.-)

H3. Reuss Malvin Lujza. (*Ratkó, 1862. november 28.-†Rimaszombat 1941.

október 7. Sírja Kolozsváron a Házsongárdi temetőben van.[131]) Q Fodor Béla I. Dr. (*Mélykut, 1846. november 25.-†Rimaszombat, 1918. szeptember 29.) Tardona 1882. szeptember 26. Fodor Béla Dr. orvos volt Ózdon, Dobsinán, Baranyaselyén, majd Rimaszombaton.

      I1. Fodor Malvin. (*1884. szeptember 16.-†Kolozsvár 1962. november

20. Férjével, édesanyjával a Házsongárdi temetőben van a sírja) Q Sipos Béla I. (márkosfalvi) (*Márkosfalva, 1875. szeptember 16.-†Székely udvarhely, 1967. december 3. Sírja a Házsongárdi temetőben van) Rimaszombat, 1903. szeptember 16.

J1. Sipos Béla II. Dr. (*Rimaszombat, 1904. augusztus 8.-†Buda-

pest, 1980. szeptember 17.) Θ Szakács Dóra (*Fellak, 1914. október 19.-†Budapest, 1998. május 28.) Sajóudvarhely 1944. május 25.

J2. Sipos Géza. (*Rimaszombat, Gömör megye, 1905. november 8.

-†Székelyudvarhely, 1993. április 16.) Θ Csató Irén (*Székely- udvarhely, 1911. július 14.-†Székelyudvarhely, 1992. január 4.) Θ Székelyudvarhely. 1934. szeptember 23.    

H4. Reuss Hermina Ludovika. (*Ratkó, 1864. december 8.-†Miskolc 1932.

január 3.[132]) Q Kökényesdy Pál II. (*1860.-†Vadna, 1911. április 7.) Tardona, 1887. május 2. Kökényesdy Pál református tanító volt Vadnán.

[Kökényesdy Pál II. apja Kökényesdy Pál I. pap.]

H5. Reuss Kornélia, Emilía. (*Ratkó, 1866. október 24.-†Miskolc, 1948. szep-

tember) Q Faludy Károly. (*1860. november 4.-†1918. december 8.) Miskolc. 1914. június 20. Faludy Károly pénzügyi számtanácsos volt. 1917-ben elváltak. Reuss Kornélia 1918-ban visszaköltözött Miskolcra és édesanyját ápolta.

H6. Reuss Mária Róza (Mariska). (*Tardona, 1870. július 26.-†Vác 1966. ápri-

lis 28.[133]) Q Baráth János I. (szentmártoni) (*1856.-†Vác, 1920. március 7.) Tardona, 1887. május 2. Baráth János I. posta szállítása volt majd betegsegélyezőben pénztáros lett.

I1. Baráth Katalin. (*1890. szeptember 18.-) Dezső Dezső. Vác, 1917.

       június 2. Dezső Dezső állatorvos volt Vácon.

       J1. Dezső Katinka. (*Vác, 1916. július 14.-) Bartos Imre I. Dr.

              K1. Bartos Katalin. (*1942.-) Főápolónő.

              K2. Bartos Zsófia. (*1944.-)

              K3. Bartos Imre II. (*1946.-)

       J2. Dezső Zsiga. (*Vác, 1920.-) Q Hohshasser Erzsébet.

             K1. Dezső Zsigmond. (*Pécel, 1946.-)

             K2. Dezső Viktor. (*Pécel, 1958.-)

       J3. Dezső Klára. (*Vác, 1923.-) Q Váczy-Hübschl Antal II. (*1915.-

†Esztergom, 1975. február 12.) Okleveles építészmérnök, régész. [Váczy-Hübschl Antal II. szülei Váczy Hübschl Kálmán I. építészmérnök. (*Esztergom, 1877.-Vác, 1946.) Q Váczy Anna. (*1883.-†Vác, 1928. június 14.) 1905. Hübschl Kálmán apja Hübschl Alajos, telekkönyvvezető Esztergomban, akinek apja Hübschl Antal szürszabó mester volt Vácon.]

              K1. Hübschl Ildikó. (*1943.-) Q Oroszlán Ádám. (*1941.-†2015.)

                      Hübschl Ildikó okleveles mérnök tanár volt.

                      L1. Oroszlán Zsolt Dr. Q Vitos Krisztina.

                      L2. Oroszlán Dóra. Q Tóth.

  K2. Hübschl Kálmán. (*1945.-) Építészmérnök.

K3. Hübschl István I. (*Esztergom, 1946.-)[134]

       L1. Hübschl István II. (*Karcag, 1972.-)

       J4. Dezső György. (*Vác, 1925.-) Q Payer Ilona.

             K1. Dezső Gyöngyi. (*1955.-)

             K2. Dezső Enikő. (*1959.-)

I2. Baráth János II. Dr. (*1903.-) Q Éder Márta. Baráth János II. Budapes-

ten jogot végzett, pénzügyi fogalmazó volt.

I3. Baráth Mariska. (*1904.-)

H7. Reuss Gusztáv Adolf. (*Tardona, 1872. június 18.-†Miskolc, 1920. szept-

tember 6.) Q Holubek Zsófia Borbála Róza. (*Végles, 1877. május 7.-†Miskolc, 1959. április 1.) 1905. k. Reuss Gusztáv Rozsnyon járt gimnáziumba, majd a Kassai gépészeti iskolát végezte el, ezután tengerész önkéntes volt. A MÁV-nál szolgált Miskolcon 27 évig.

[Holubek Zsófiaszülei Holubek Lambert (*1850.-†1936. július 11.) Q Beze Rozália]

I1. Reuss László Adolf. (*Miskolc, 1906. május 25.-†Miskolc, 1945.

             február 13.)

       I2. Reuss Sarolta Róza. (*Miskolc, 1907. augusztus 29.-†Miskolc, 1928.

              május 8.)

       I3. Reuss Géza I. (*Miskolc, 1913. július 25.-†Miskolc, 1988. október 22.

[135]) Q Oránszky Ilona (*Miskolc, 1917. június 3.-†Miskolc, 2011. december 28.) Miskolc, 1940. június 15. Reuss Géza I. a Magyar. Királyi Állami Felső-Ipariskolában Szegeden tanított 1937-1959 között. Ezt követően a Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolc Gépgyártás- technológiai Szakon volt tanár. A MÁV-nál a 424-es gőzmozdonyok reszortfelelőse volt. A gőzmozdonyvezetői tanfolyamoknak több éven keresztül előadója volt. Oránszky Ilona Polgári Leányiskolában és a Női Ipariskolában tanult. 

[Oránszky Ilona szülei Oránszky Emil (*Zólyom-Lipcse 1865. október 18.-†Miskolc, 1955. november 12.) Q Kovács Erzsébet (*Sajóvámos, 1876. szeptember 7.-Miskolc, 1950. május 14.)]

              J1. Reuss Géza II. Emil. (*Miskolc, 1944. október 20.[136]-) Q Peiszer-

le Zsuzsanna. (*Halmaj, 1941. február 16.-†) Miskolc, 1971. március 31. Reuss Géza II. Vegyipari automatizálási üzemmérnök (Kazincbarcika) 1969-1983. Gépészmérnök Gépgyártástchnológia Szak (NME Miskolc) 1977. Borsod-Abauj-Zemplén megyei Moziüzemi Váll. műszaki osztály vezetője 1983 -1990 között. Borsodi Vegyi Kombinát 1969-2002. üzem- mérnök; gyáregységtechnológus, karbantartás szakértő; kompresszor szakértő; gépszerelő üzem részleg vezetője; Kompaund Gyár; Szolgálati Igazgatóság gépészeti berendezéseinek létesítmény főmérnöke. 2002-ben nyugdíjba ment. Peiszerle Zsuzsanna középiskolai tanár (magyar; történelem; pedagógiai szak) Tanulmányok Debreceni Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Munkahely Kossuth Lajos Gimnázium és Óvónő képző Szakközépiskola Miskolc.  óvónőképző szakmai részlegvezető.

                   K1. Reuss Géza III. Dr. (*Miskolc, 1971. október 11.[137]-) Q Molnár

Márta Dr. (*Tiszafüred, 1974. március 19.-) Eger, 1999. június 19. Minketten orvosok.

L1. Reuss Dóra. (*Eger, 2000. február 8.-)

    L2. Reuss Réka. (*Eger, 2006. október 25.-)

       K2. Reuss Gábor. (*Miskolc, 1974. március 11.[138]-) Q Orosz

Krisztina. (*1972. július 19.-) Kisterenye, 1996.augusztus 24. Reuss Gábor bölcsész, Orosz Krisztina angol szakos középiskolai tanár.

L1. Reuss Anna Zorka. (*Pásztó, 2000. július 12.-)

F2. Reuss[139] János III.  (*Zólyom-Lipcse, 1785. március 24.-† Zólyom-Lipcse, 1815.

      augusztus 31.[140])

F2. Reuss[141] Pál. (*Zólyom-Lipcse, 1787. február 19.-)

F3. Reuss[142] Mátyás. (*Zólyom-Lipcse, 1789. február 21.-†Zólyom-Lipcse, 1825.

       március 20.[143])

F4. Reuss[144] Dániel. (*Zólyom-Lipcse, 1791. március 16.-†Zólyom-Lipcse, 1804.

       április 22.[145])

F5. Reuss[146] Benjamin I. (*Zólyom-Lipcse, 1795. január 2.-†Zólyom Lipcse,

1795. augusztus 3.[147])

F5. Reuss[148] Benjamin II. (*Zólyom-Lipcse, 1797. január 4.-)

F6. Reuss[149] Anna. (*Zólyom-Lipcse, 1800. március 12.-) Mária ikertestvére.

F7. Reuss[150]  Mária. (*Zólyom-Lipcse, 1800. március 12.-) Anna ikertestvére.

E3. Reuss Jakab. (*Szepesbéla, 1755. május 5.[151]-)

E4. Reuss Dániel. (*Szepesbéla, 1757. október 31[152].-)

E5. Reuss Katalin. (*Szepesbéla, 1758. november 9.[153]-)

E6. Reuss Mária. (*Szepesbéla, 1761. január 12.-)

        D5. Reuss Katalin. (*Szepesbéla, 1732. szeptember 24.-)

        D6. Reuss Mihály. (*Szepesbéla, 1736. szeptember 27.-†Szepesbéla, 1787. június 15.)

        D7. Reuss Mária II. (*Szepesbéla, 1742. augusztus 29.-)

      C2. Reuss Krisztián. (*Szepesbéla, 1707. október 23.-†Szepesbéla, 1789. november 15.)

      C3. Reuss György. (*Szepesbéla, 1710. február 20.-)

      C4. Reuss Mária. (*Szepesbéla, 1712. április 11.-†Szepesbéla, 1713. április 23.[154])

      C5. Reuss Sámuel. (*Szepesbéla, 1715. október 23.-)

   B2. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1685. június 24.[155]-).

   B3. Reuss János. (*Szepesbéla, 1687. november 17.[156]-†Szepesbéla, 1741. december 3.[157])

 

Burchard-Bélaváry családfa[158] [159], Reuss László feleségének ősei

 

Bélaváry György (Georges) Dévény (ma Devin, Felvidék) várkapitánya volt 1550-ben.

 

A1. Burchard János Vilmos. (*Lubin Lengyelország, 1795. január 6.-†Bécs, 1881.[160]) Q Wiemuth

Charlotte (Karolina) (*Lubin, 1801.-†Bécs, 1879. június 23.) „Burchard Vilmos János lengyel feleségével az oldalán 1825 táján érkezett Eperjesre (Sáros vármegyébe) Lengyelország Porosz Királysághoz csatolt részéből. A feleség, Wiemuth Sarolta a családtörténetek szerint egy lengyel költő húga volt, „igen művelt nő, aki németül, franciául, lengyelül - valószínűleg később magyarul - egyformán tudott, és tanította a gyerekeit is". Német tudásáról és műveltségéről hátrahagyott gót betűs naplója is tanúskodik. A férj, Burchard János Vilmos bort termelt, a hulladék anyagokból pedig ecetet gyártott. Családja megélhetését több forrásból biztosította, hiszen a szesz- és ecetgyártás mellett termékeivel feltehetően kereskedett is, és Livohután üveghutát létesített.”[161]

       B1. Burchard-Bélaváry Konrád. (*Eperjes, 1837. március 23.-†Budapest, 1916. július 2.[162]) Q

Fuchs Auguszta (Ágota). (*1847. október 13.-†Budapest, 1903. november 6.[163]) Elvégezte az Eperjesi Kollégiumot, 1854-ben külföldre ment, a kereskedelmi pálya érdekelte. Berlinben a Kereskedelmi Akadémián tanult, majd Danzigban egy gabonakereskedő- és hajóvállalkozási cégnél dolgozott, beutazta Német-Franciaországot. 1862-ben hazatért Magyarországra és a Pesti Hengermalomnál volt alkalmazott. Itt 1876-tól igazgatóvá nevezték ki. 1868. január 11. Brazilia főkonzul (1884-1898), 1885. június 21-től a malomipar fejlesztésében szerzett érdemeiért királyi kinevezéssel lett a főrendiház tagja. A régi Bélaváry nevet testvéreivel 1891-ben vehette fel. 1906-tól haláláig a Hengermalom elnöke. [Fuchs Auguszta szülei Fuchs Rudolf (*1809. február 5.-†Budapest, 1892. november 22.) kereskedő és Weber Karolina (*1822. december 9.-†Budapest, 1914. december 17.). Fuchs Rudolf szülei Fuchs Keresztély, Lőcséről származott és dohánygyártással, dohánykereskedéssel foglalkozott és Szepessy Johanna (*1787.-†1869.).]

              C1. Burchard-Bélaváry Rezső Dr. (*Pest, 1870. július 30.-†1947. június) Q Török Mária

(*1877. április 10.-†1945. november) Fejér vármegye és Székesfehérvár sz. kir. város főispánja mellé főispáni titkárnak osztották be, Siófok Balatonfürdő Rt. igazgatója (1907-1918), miniszteri tanácsos. [Török Mária szülei Dr. Török Béla ügyvéd Q  Fabiny Mária (*1852.-†1900.)]

                     D1. Burchard-Bélaváry Anna. (*Székesfehérvár, 1903. június 24.-†Budapest 1946.

február 1.) Q Reuss László. (*Resicabánya, 1901. november 3.-†Bécs, 1996. január 10.) 1927.

                       

 A Burchard-Bélaváry család címere. Burchard Bélavary de Sycava. 1557.

 

A Fodor család

 

A1. Fodor János. Q Tister Rózália. Mélykút. Fodor János földbirtokos, 1846-ban Mélykúton

       kántor volt.[164] [165] 1841. k.

       B1. Fodor István Albert. (*Mélykút, 1842. április 22.[166]-)

       B2. Fodor Kálmán Maximilián. (*Mélykút, 1843. november 11[167].-†Mélykút, 1849. február

             11.)

       B3. Fodor János, Jeromos. (*Mélykút, 1845. március. 7.[168]-†1849. február 17.)

       B4. Fodor Béla[169] I. Dr. (*Mélykút, 1846. november 21.[170]-†Rimaszombat,1918. szeptember

29.) Q Reuss Malvin Lujza. (*Tardona, 1862. december 24.-†Kolozsvár, 1941. október 7.)

Tardona, 1882. szeptember 16.[171] Fodor Béla orvos volt. 1882-ben ózdi gyári orvos.

D1. Fodor Béla II. (*Baranya Selye, 1886. december 5.-†Rimaszombat 1911. november 19.)

D2. Fodor Malvin. (*Dobsina, 1884. szeptember 16.-†Kolozsvár, 1962. november 20.)

Q Sipos Béla I. (*Kézdimárkosfalva, 1875. szeptember 16.-†Székelyudvarhely, 1967. december 3.

B5. Fodor Rozália. (*Mélykút, 1854. június 15.[172]-)

B6. Fodor Dániel. (*Mélykút, 1855. július 3. [173]-)

B7. Fodor Sándor. (*Mélykút, 1859. február 21.[174]-)

 

1829 és 1865 között több Fodor nevű gyermeket kereszteltek, az alábbiakat sikerült kigyüjtenem, de az adatok hiánya miatt nem lehetett kideríteni, hogy Fodor János és felesége Tister Rózália milyen rokoni kapcsolatban állt, a nagyjábból azonos korú Fodorokkal. (Ld.: Fodor Imre, Fodor Mátyás stb.)

 

A1. Fodor Imre. Q Hegyi Ágnes.

       B1. Fodor Erzsébet. (*Mélykút, 1859. október 14.-)

       B2. Fodor Júlianna. (*Mélykút, 1861. február 27.-)

       B3. Fodor János. (*Mélykút, 1863. december 28.-)

 

A1. Fodor Mátyás.[175] Q Tantsik Anna.

       B1. Fodor István. (Mélykút, 1850. december 1.-)

       B2. Fodor Veronika. (Mélykút, 1854. június 2.-)

 

A1. Fodor Márton. 1. Q Hornyák Ilona. 2. Q Szabó Veronika.

      B1. Fodor Júlianna. (*Mélykút, 1855. április 15.-) 1. feleségétől.

      B2. Fodor János. (*Mélykút, 1860. június 21.-) 2. feleségétől.

 

A1. Fodor István. .[176] (*1812.-†Mélykút, 1856. december 4.) Q Forgó Terézia.

 

A házassági anyakönyvekben 1748 és 1860 között egy Fodor nevűt találtam, ami arra utal, hogy Fodor János és Tister Rozália 1842 és 1859 között élhettek Mélykúton, nem ott házasodtak és valószínüleg 1860 után elköltöztek Mélykútról.

 

A1. Saly Pál nemes. (*1767.-) Q Fodor Erzsébet. (*1769.-) Mélykút, 1790. június 20.

 

 

[1] Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában. Az Eperjesi kerület Késmárki járásának székhelye. Poprád-folyó partján, Poprád városától 15 km-re északkeletre fekszik. Neve a német Käsemarkt (= sajtvásár) főnévből ered.

[2] Karaszkó (szlovákul Kraskovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

[3] Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca, németül Gross-Rauschenbach) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásának székhelye, Kisrőce tartozik hozzá. Rimaszombattól 50 km-re északkeletre, a Murány-folyó bal partján fekszik. A városkát német telepesek alapították a 13. században. A Murány-völgy központi települése. Első írásos említése 1357-ből származik „Nagy Reucze” alakban. 1435-ben „Rewcze”, 1453-ban „Noghrewche” néven említik. Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint (részletek): A murányi uradalom 1700-ban Koháry István birtokába került. Ekkor Kohárynak, mint a protestánsok ellenségének, első dolga volt Leporini András rőczei papot 1712-ben a templomból (a mai róm. kat. templom) katonáival kiűzetni. Ez időtől számítva 71 évig a rőczei protestáns egyház pásztor nélkül maradt és a hívők Ratkóra, Bisztróra vagy Tiszolczra jártak Isten igéjét hallgatni. II. József türelmi parancsa a rőczei protestánsokat is életre hívta. De Koháry az elfoglalt templomot nem adta vissza. Más templom építését határozták el, de e templom helye miatt Koháry özvegyével elegyedtek vitába s csak a megyebeli buzgó nemességnek köszönhető, hogy a rőczei protestánsok az egyesektől felajánlott telken és adományokból 1785-ben a mai lutheránus templomot felépíthették. E templomban az első istentisztelet 1785 okt. 16-án volt. Még ebben az évben nagy tűzvész pusztított Rőczén. Leégett 179 ház, az összes melléképületekkel, a városház és a plébánia. Az egész lakosság fedél nélkül maradt. Ekkor égett el a város levéltára másodizben.

[4] Martonháza (1899-ig Ochtina, szlovákul: Ochtiná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. Rozsnyótól 18 km-re, északnyugatra fekszik.

[5] Ratkó (szlovákul Ratková) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. Nagyrőcétől 16 km-re délre, a Turóc-patak partján fekszik, Gömörrépás és Veres tartozik hozzá. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásának székhelye volt.

[6] Ratkósebes (1899-ig Ratkó-Bisztró, szlovákul: Ratkovské Bystré) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. Nagyrőcétől közúton 21 km-re, de légvonalban csak 6 km-re, délkeletre fekszik. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

[7] Rimaszombat (szlovákul: Rimavská Sobota, németül: Gross-Steffelsdorf) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Rimaszombati járásának székhelye. Rimaszombat a Gömöri-medence északi peremén, a Rima-folyó völgyében fekszik.

[8] Szendrőlád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

[9] Szepesbéla (szlovákul: Spišská Belá, németül: Zipser Bela) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. A Bélai-havasok névadó települése. Nagyőr tartozik hozzá. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

[10] Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

[11] Tiszolc (szlovákul Tisovec, németül Theissholz, latinul Taxovia) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

[12] Zólyomlipcse (szlovákul Slovenská Ľupča, németül Slowakisch Liptsch) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában. A település első írásos említése 1250-ben történt "Lypcsa" alakban, amikor a Zólyomból Lipcsébe menő fontos középkori utat („via magna”) említik. 1255-ben "Lyppcha", 1263-ban "Lipche", 1272-ben "Lypsche", 1361-ben "Lypche Solienses", 1516-ban "Lypcz Sclavonicalis", 1524-ben "Thotlypcha" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

[13] A Reuss hercegi család először Weida településen (Németországban, azon belül Türingiában) fordult elő. Az első Reuss, akit Berthold Schmidt könyvében okiratok alapján megemlít, a családfa alapító Reuss Erkenbert, aki 1143-ban halt meg. A másik ág megalapítója Reuss Heinrich, 1274-ben halt meg és Gera (Németországban, azon belül Türingiában) a vár ura volt. A könyv 19 családfa táblát ismertet a részles magyarázatokkal együtt, anyakönyvek és okiratok feldolgozása alapján.

[14] Szepesbéla (szlovákul Spišská Belá, németül Zipser Bela) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. A Bélai-havasok névadó települése. Nagyőr tartozik hozzá.

[15] Zólyom-Lipcse (szlovákul Slovenská Ľupča, németül Slowakisch Liptsch) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában.

[16] Reusz.

[17] Az időpont, amikor az internetes forrásokat megtaláltam 2019. január és augusztus közötti hónapok.

[18] Szinyei József: Magyar írók élete és munkái c. könyve szerint Reussius Dávid.

[19] A kötet a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található, jelzete 543.127. A könyv minden bizonnyal kis példányszámban látott napvilágot, mert az Akadémia könyvtárában fellelhető példányon kívül nem találtam belőle sem a nagyobb itthoni (Országos Széchényi Könyvtár, ELTE Egyetemi Könyvtár, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára), sem a bécsi Österreiche Nationalbibliothek, a párizsi Bibliothèque nationale de France, illetve a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek gyűjteményében.

[20] Ld.: Kempelen Béla: Raisz (kassai) és Nagy Iván: Raisz (kassai) 584-588.

[21] Bartholomaeides János László II. (*Ochtina, 1787. január 10.-†Uhorszka, 1862. május 22.) Joannes Ladislaus Bartholomaeides: Memoriae Ungarorum, qui in alma condam universitate Vitebergensi a tribus proxime concludendis seculis studia in ludis patriis coepta confi rmarunt. Trattner, Pest, 1817. c. munkájában a wittenbergi egyetemre 300 év alatt beiratkozott magyar tanulók névsorát s életrajzát is közli.

[22] Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica, latinul: Neosolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye; 1920-ig Magyarország része volt, vármegyeszékhely.

[23] Felka (szlovákul Veľká) egykor önálló város, 1945 óta Poprád településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

[24] Levoča.

[25] Poprád (szlovákul Poprad) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye.

[26] Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

[27] Igló (régebben Szepesújhely vagy Szepesújfalu, szlovákul Spišská Nová Ves, köznyelvben gyakran Iglov, latinul Villa Nova vagy Iglovia) város Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásának székhelye. A Szepesség második legnagyobb városa (Poprád után), híres iskolaváros

[28] Szepesszombat (szlovákul Spišská Sobota, latinul Forum Sabathi) egyike a történelmi 16 szepesi városnak, ma Poprád város északkeleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában, Szlovákiában.

[29] A Reis névre a keresztelési anyakönyvek gyakorisága évszázadonként a következőképpen alakult: 1600-1699 77, 1700-1799 576, 1800-1899 534. A Rais név esetében 1600-1699 25, 1700-1799 181, 1800-1899 358. A legtöbb keresztelés összesítve (Reis és Rais együtt) ezek szerint 1800-1899 között volt, ami 892 keresztelést (534+358=892) jelentett.

[30] Reiß.

[31] Reisz.

[32] Reiß.

[33] Raisz.

[34] Raisz.

[35] 80 éves volt. A Reussok tehát az 1600-as években már Szepesbélán éltek.

[36] Reiß.

[37] 1696. július 26. meghalt Reuss (Reisz János) (*1670) 26 éves volt szülei Reisz János takács (textoris) és Anna.

[38] Lehetséges, hogy Reuss János második felesége volt Zsuzsanna.

[39] Reisz.

[40] Keresztszülők Schütz György, Korinni Zsuzsanna, Witchm Zsuzsanna.

[41] Esketési tanúk Kornel Mihály és Simonis Jakab.

[42] Reisz.

[43] Esketési tanúk Reisz János, Majer Tóbiás, Roth Jakab.

[44] 2 órát élt.

[45] Reisz.

[46] Esketési tanú Schütz Jakab.

[47] Esketési tanú Reisz Mihály.

[48] Keresztszülők Krausz Sámuel, Schütz Anna.

[49] Esketési tanú Ambrosy Tóbiás.

[50] Keresztszülők Meyer György és Grechs Zsuzsanna.

[51] Esketési tanúk: Vemiáni János és Strumph Bálint (Valentini).

[52] Sutoris Tamás 68 éves volt.

[53] Gyermekük még Sutoris Bálint (*Szepesbéla, 1685. január 3.-)

[54]  Reis.

[55] 1704. október 21-én keresztelték Reuss (Reis) Tóbiást, szülei Reuss Tóbiás és Mária.

[56]  Reis.

[57] Keresztszülők Reuss János és Auguszt Éva.

[58]  Reis.

[59] Coroni, Corony, Coronyi nevű személyek a szepesbélai anyakönyvekben nem fordunak elő. A Coroni család Zólomy-Lipcsén élhetett, ezt bizonyítják az anyakönyvek, ahol sok Coronyi, Corony található. Pl.: Zólyom-Lipcsén élt Coronyi János, a halotti anyakönyv alapján meghalt 1799. november 17. 69 éves volt, született 1730-ban. Coronyi János apja János, anyja Ilona. Testvére lehetett Coronyi Jusztina, Bruchány Pálné, (*1722.-†Zólomy-Lipcse, 1801. március 29.), akinek a szülei szintén János és Ilona. További Coronyi nevüek a halotti anyakönyvek alapján pl.: Coronyi Pál (*1730.-† Zólomy-Lipcse, 1803. február 2.) Szenátor volt. Szülei Coronyi Menyhért szenátor és Gaugecz Mária. Coronyi András felesége Polonyi Mária. (*1735.-†Zólomy-Lipcse, 1795. november 14.) Polonyi Mária szülei Polonyi Mátyás és Zsuzsanna. Azt, hogy Corony Mária apja Coronyi János (*1730.) vagy Coronyi Pál (*1730.) volt-e nem találtam adatot.

[60] Miután megtaláltam Reuss János halotti anyakönyvét, amiből kiderült, hogy 68 éves volt, amikor meghalt, kétlem, hogy ebben a korban medvére vadászot. A halál oka nehezen olvasható, talán így: obstrue (megakadályoz) tiotte patis, amit nem tudtam latinról magyarra fordítani. S. B.

[61]  Raisz.

[62] Reuss Sámuel keresztelési anyakönyvét a katolikus anyakönyvek (1658-tól meg vannak) között találtam meg, mert az evangélikus keresztelési anyakönyvek csak 1783. novemberétől vannak meg Zólyom-Lipcsén. Mindegyik gyermek esetében az anyánál csak az van beírva, hogy Mária.

[63] Szrnyace (szlovákul: Srňacie) Alsókubin városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

[64] Hörk József: Az Ev. Tisza-Kerület püspökei. (superintendensek) Kassa. 1888. Reusz Sámuel. Megjegyzés: Jegyzet: Jelen életrajzi jegyzeteket Reusz Sámuel fia t. Reusz Lajos lelkész úr, a jelenlegi n.-rőczai ev. lelkésznek, főt. Czékus István püspök úr rendelkezésére bocsátott feljegyzéseiből vettük. 90-91.

[65]  Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Budapest, 1791. Reuss Sámuel.  

[66] Ld.: 3706. Reisz, Samuel, ev, 19 éves, sz: Zólyomliptse (Zólyomlipcse 45, Slovenská L’upca SK) be:1802. Prima, univ: Jena. 1805.10.16. (333) Durovics Alex-Keresztes Veronika: A pozsonyi evangélikus líceum felsőfokú hallgatói. 1714-1851. Felsőoktatástörténeti Kiadványok, Új Sorozat. 15. Szerkeszti: Szögi László. Budapest, 2018. 244.

[67] A Jénai Egyetemet 1558-ban alapították.

[68] Johann Gottfried von Herder, (*Mohrungen, 1744. augusztus 25.-†Weimar, 1803. december 18.) német költő, műfordító, teológus, filozófus volt.

[69] Johann Wolfgang von Goethe. (*Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28.-†Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus.

[70] Conrector, az iskolaigazgató mellett működő tanító, másodtanító.

[71] Schulek Mátyás tiszolci lelkész hívta meg, akinek leányát Schulek Rozáliát Kraszkón 1810. november 21-én vette el feleségül.

[72] „ Hű támogatói az esp. felügyelőknek voltak az esperességi főesperesek: .Reisz Sámuel nagyrőczei lelkész, 1825-1831.” Gömör-Kishont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu. Budapest. 418.

[73] Új szó online. 2015. november 18.

[74] Dobsinszky Pál (Pavol Dobšinský) (Nagyszabos, 1828. március 16. – Derencsény, 1885. október 22.) evangélikus lelkész, szlovák író, műfordító, néprajzkutató.

[75] Reuss Sámuel munkájának a „Rőcei kódex" nevet adta.

[76] Samuel Reuss. Tatran.

[77] Közlöny 1849/153., Nagy: Háromszék LXIX., MOL: Hm. Ált.1849. 24735. Ld.: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi stabadságharcban. R. Reuss Sámuel.

[78] 1849. szeptember végén Gömör megye északi részében, Tiszolcon és környékén Daxner István Márkus és többen mások működtek abban az irányban, hogy az ott lakó tót népet visszarettensék a honvédszolgálattól és a nemzetőrséget magyarellenes szellemben neveljék és vezessék. A megtorlás viszonylag enyhe volt.

[79] Ld.: Hörk József: Az Ev. Tisza-kerület püspökei. (Superintendensek.) Eredeti források alapján. Kassa, Nyomtatott  Bernovits Gusztáv kő- és könyvnyomdájában. 1888.VI. szakasz. Reusz Sámuel. 90-91.

[80] Hörk József: Az Ev. Tisza-Kerület püspökei. (superintendensek) Kassa. 1888. 84. Reusz Sámuel. 90-91.

[81]  Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Reuss Sámuel.  

[82] Codex revúcky A. Slawische Volkssagen. Gesammelt in V. Revúca 1843. Codex revúcky B. Alt-slavische Sagen aus Pannonien. 1840. Codex revúcky C. Slawische Sagen. Rukopisy sú uložené v Literárnom archíve Slovenskej národnej knižnice v Martine (signatúra B465).

[83] Keresztszülők Bartófy András, nemes, Schulek Gáspár, Janko Zsuzsanna, nemes.

[84] Tőrék István, Mátyás, Gáspár, Márton, András, György és másik István 1650. június 19-én kaptak III. Ferdinádtól nemességet. …A család a nemességszerzés idejében már Gömörben szerepel. Mihályfalusi Forgon Mihály. Gömör-Kishont vármegye családjai. I-II. Kolozsvár, 1909. Méry Ratio. 2001. Reprint kiadás. 661. Áldásy Antal szerint a nemességet Törék István és felesége Mária, továbbá gyermekeik Mátyás, Gáspár, Márton, András, György és István kapták. Kihirdetve Zólyom vármegyének 1651. március 30-án Zólyomban tartott közgyűlésén. Ezzel az armálissal Törék Gáspár fia Márton, Törék András fia id. János fia János és Miklós, István fia István fia N. nemességüket Gömör megyében igazolták.

[85] Testvére volt Greiner Lajosné, Törék Adél. Halotti értesítő alapján: (*1845.-†Ipolynyék, 1912. május 18.) Gyászolták nővérei özvegy Márton Bertalanné, sz. Törék Irma és özvegy Lovcsányi Gyuláné, sz. Törék Malvin.

[86] Halotti értesítő. Klaniczay Lászlóné, sz. Bartel Adrianne. Gyászolják lánya Dr. Marcsek Zoltánné, sz. Klaniczay Sára, unokái Dr. Marcsek Zoltán, Dr. Marcsek Péter, Marcsek Gábor. Testvére Dr. Lehel Lászlóné, sz. Bartel Margit. Sógora Dr. Lehel László. Dégunokái Bálint, Zsófi, Ingrid, Áron, Eszter. A Farkasréti temetőben nyugszik.

[87] Halotti értsítő. Özvegy Klaniczay Lászlóné, sz. Duda Friderika 80-ik évében örökre elszenderült. Gyászolják gyermekei Klaniczay Sándor, özvegy Bartholy Gyuláné, sz. Klaniczay Anna, Klaniczay László, Dr. vitéz Klaniczay Gyula, Valaszkay Rezsőné sz. Klaniczay Jolán, Klaniczay Jenő. Menyei és vejei Klaniczay Sándorné sz. Horn Rózsi, Klaniczay Lászlóné sz. Bartel Adrien, Dr. vitéz Klaniczay Gyuláné sz. Heyszl Gizi, Valaszkay Rezső, Klaniczay Jenőné sz. Kiss Anikó. Unokái Surányi Gyuláné sz. Bartholy Klára, Ferjentsik Béláné sz. Bartholy Edit, Dr. Thaly Tiborné sz. Klaniczay Magda, Vozáry Dénes, Vozáry Tibor, vitéz Klaniczay Tibor, Klaniczay Sárika, Klaniczay Juditka, Klaniczay Eszterke. Dédunokái Thaly Réka, Thaly Koppány, Ferjentsik Miklósa, Ferjentsik Évike. Unokavői Dr. Thaly Tibor, Surányi Gyula, Ferjentsik Béla.

^[88] Halotti értesítő. Dr. Lovcsányi Walter. Gyászolják felesége sz. Reichelt Márta, fia Hernádi Sándor és felesége, testvérei özvegy. Klaniczay Lászlóné, sz. Bartel Adrienne, Dr. Lehel Lászlóné, sz. Bartel Margit. Unokahúga Dr. Marcsek Zoltánné, sz. Klaniczay Sarolta, sógora Dr. Lehel László. A Farkasréti Temetőben nyugszik.

[89] Keresztszülők Bartofy András, Kozlik Dániel, Janko Zsuzsanna.

[90] Ld. Id. mű. Durovics Alex-Keresztes Veronika: A pozsonyi evangélikus líceum felsőfokú hallgatói. 1714-1851. 385. 5899. Reisz, Julius, ev. 18 éves, sz. N. Röcze (Nagyrőce 15, Revúca SK) apja Reisz Samuel, be: 1833. Prima 1; 1834. Prima 2; 1835 Prima 3.

[91] Keresztszülők Baroffy Andrásés Kardosch Zsuzsanna.

[92] Sírját felszámolták, de sírköve a szülei sírjára került.

[93] Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Reuss Gusztáv. 

[94] Ld. Id. mű. Durovics Alex-Keresztes Veronika: A pozsonyi evangélikus líceum felsőfokú hallgatói. 1714-1851. 385. 5898. Reisz, Gustavus, ev, 17 éves, sz. N. Röcze (Nagyrőce 15, Revúca SK) apja Reisz Sámuel, be: 1833. Prima 1; 1834. Prima 2; 1835. Prima; 3; 1836 Prima 4, univ: Wien M 1840.

[95] Keresztszülők Baroffy AndrásAndrás, Kozlik Dánie, Janko Zsuzsanna, nemes.

[96] Halotti értesitő. Reuss Lajos 52 évi lelkészi működése után életének 84-ik, boldog házasságának 48-ik évében 1905 szeptember 25-én Nagyrőcén elhunyt. Gyászolják felesége özvegy Reuss Lajosné sz. Krmann Kornélia, gyermekei Reuss Kornélia, özvegy Bartholmaedisz Gyuláné, Reuss Emil és neje sz. Schokket Anna, Reuss Aranka, Simkovics Lajosné, Reuss Irén, Dedinszky Gyuláné, Reuss Jenő és neje sz. Schulek Márta, Reuss Valéria Balczó Lajosné.

[97] Halálának időpntja a keresztelési anyakönyvében van beírva.

[98] Reuss Jenő halotti értesítője. Özvegy Reuss Jenőné szül. Schulek Márta tudatja, hogy szeretett férje Reuss Jenő okl. gépészmérnök, Bp. Szfőv. Gázművei ny. műszaki tanácsosa, 1941. december hó 14-én, életének 75-ik, boldog házasságának 44-ik évében, türelmes megadással viselt hosszas betegség után békességben elhunyt. A Farkasréti temetőben temették el az evangélikus egyház szertartása szerint. Gyászolják gyermekei: Dr. Reuss Endre, Reuss László, Reuss Éva, férj Tóth Lászlóné, Dr. Reuss Pál. Testvére özv. Bartholomaeidesz Gyuláné szül. Reuss Kornélia. Menyei: Dr. Reuss Endréné szül. Harmath Ilona, Reusz Lászlóné szül. Burchard-Bélaváry Anna, veje: Tóth László. Unokái: Reuss Éva, Reuss Zsófia, Reuss Konrád, Reuss Mátyás, Reuss András, Reuss Piroska, Tóth Eszter, Tóth Márta, Tóth Péter.

[99] Özvegy Reuss Jenőné szül. Schulek Márta halotti értesítője. Áldásos életének 88. évében 1964. február 16-án csendesen elhunyt. A Nagykanizsai városi temetőben nyugszik. Gyászolják: testvérei: özv. Dr. Krompeder Ödönné szül. Schulek Erika, Dr. Kováts I. Istvánné szül. Schulek Iréne. Gyermekei: Dr. Reuss Endre, Reuss László, Tóth Lászlóné szül. Reuss Éva, Dr. Reuss Pál és családjaik 14 unokával és 7 dédunokával.

[100] Reuss Endre. Magyar Életrajzi Lexikon. 3. Kiegészítő kötet. 1981. Reuss Endre. 654-655.

[101] Dr. Reuss Endre halotti értesítő.Dr. Reuss Endre okleveles gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, az MTA Elméleti Mechanikai Bizottságának alelnöke elhunyt. A Budapesti Műszaki Egyetem a képlékenységtan – elmélet világhírű tudósát, mérnöknemzedék önzetlen nevelőjét saját halottjának tekinti. A Farkasréti temetőben nyugszik.

[102] Megemlékezés német nyelven Reuss Endréről: Acta Technica. 64. (1969) 3-4. szám. 257-258. Endre Reuss† 1900-1968

[103] Sírja a Nemzeti Sírkert része. Sírkert: Református temető, Dunabogdány. Parcella, Szakasz, Sor, Sír: bal, N/A, 5, 6

Védett: HÉ 2012/56

[104] Megemlékezés magyar nyelven Reuss Endréről: Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. 41. kötet. (1968.) 1-2. szám. Nekrológok. 9-10. Reuss Endre. 1900-1968.

[105] Reuss Endréné szül. Harmath Ilona halotti érteítője. 49 éves korában, 18 évi igaz szeretetben eltöltött házasság után csendesen elhunyt. Gyászolják férje Reuss Endre és gyermekei Éva és Zsófia. A Farkasréti temetőben temették el. Gyászolják testvérei: Harmath István és felesége Beretvás Erzsébet, Harmath Sándor és felesége Schmidt Mária.

[106] Id. mű. Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. 41. kötet. (1968.) 1-2. szám. Nekrológok. 9-10. Reuss Endre. 1900-1968.

[107] Id. mű. Reuss Endre. Magyar Életrazi Lexikon. 1981.

[108] Reuss László gyászjelentése.Reuss László aranydiplomás gépészmérnök 94. életévét betöltve, 1996. január 10-én elhunyt. A Farkasréti temetőben nyugszik. Gyászolják testvérei: Tóth Lászlóné, sz. Reuss Éva, Dr. Reuss Pál. Gyermekei: Reuss Konrád, Reuss Mátyás, Reuss András, Schön (Reuss) Piroska, Nagy Miklósné, sz. Reuss Katalin, Zickert Hans-Péterné, sz. Reuss Judit. Menyei: Anny Reuss (Beuthe), R. Fekecs Éva, Reuss Andrásné, (Urbán) Emma. Veje Erwin Schön. Unokái: Annick Borckmans, Benoit Reuss, Emmanuel Reuss, Vinciane Coppé, Michel Reuss, Holmanné, Reuss Erika, Reuss Gabriella, Reuss Dániel, Bognárné Reuss Annamária, Reuss András, Reuss Péter, Csányné Nagy Katalin, Nagy Ákos, Zickert Claudia. Dédunokái: Benoit, Antoine, Valentine Borckmans, Kim, Clovis, Virgil, Alvin Reuss, Jehan, László Copé, Holman Anna, Péter, Ágoston, Bognár Benedek, András, Olga, Csány Zsófia, Bálint.

[109] Reuss Lászlóné, sz. Krafft Gertud halotti értesítője. Önfeláldozó életének 80., házasságának 42. évében, hosszú betegség után, 1989. január 8-án elhunyt. A Farkasréti temetőben temették el a római katolikus egyház szertartása szerint. Gyászolják férje Reuss László, leánya Zickert Hans-Péterné Reuss Judit, gyermekei Reuss Konrád, Reuss Mátyás, Reuss András, Schön (Reuss) Piroska, Nagy Miklósné, sz. Reuss Katalin. Menyei: Anny Reuss (Beuthe), R. Fekecs Éva, Reuss Andrásné, (Urbán) Emma. Vejei Zickert Hans-Péter, Erwin Schön. …Testvére Ungvári Lászlóné Krafft Ilse. Sógornői Koppány H. Jánosné Somody Klára, Krafft Walterné Decker Auguszta…..

[110] Özvegy Dr. Krafft Jánosné szül. Fessler Hermin halotti értesítője. A Farkasréti temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei: Koppány H. János, Reuss Lászlóné és Ungvári Lászlóné. Veje Reuss László. Menyei özvegy Krafft Walterné és Koppány H. Jánosné és unokái.

[111] Egyik nagyapja Bertók Károly. (*1886.-†Budapest, 1971. december 8.) Bertok Károly halotti értesítője. Bertók Károly az MNB szombathelyi fiókjának nyug. főnöke 85 éves korában Budapesten elhunyt. Sírja a Farkasréti temetőben van. Gyászolják, gyermekei: özvegy Schneider Károlyné szül. Bertók Gizella és Wyss Antalné szül. Bertók Márta. Veje: Wyss Antal. Unokái: Reuss Mátyásné szül. Schneider Márta, Schneider György, Erika Gallay-Wyss, Thomas Wyss. Dédunokái: Reuss Erika, Schneider Zoltán, Anne-Laure Gallay. Unokamenyei: Schneider György szül. Szabó Vera, Heléne Wyss-Hámory. Unokaveje Gerald Gallay.

[112] Schneider Károly halotti értesítője. Schneider Károly életének 62., boldog házasságának 31., évében 1967. december 31-én, hosszú betegség után nemes lelkét visszadta Teremtőjének. A Farkasréti temetőben nyugszik. Gyászolják felesége Schneider Károlyné szül. Bertók Gizella. Gyermekei: Schneider Márta, Reuss Mátyásné és Schneider György. Testvérei: Dr. Sellei Sándor és Dr. Selley Lajos. Apósa Bertók Károly.Menye Schneider Györgyné szül. Szabó Vera. Sógornője Wyss Antalné szül. Bertók Márta.

[113] Özvegy Schneider Károlyné szül. Heuffel Mária halotti értesítője.73 éves korában elhunyt. A Farkasréti temetőben temették el. Gyászolják. Fiai: Schneider Károly, Dr. Sellei Sándor, Dr. Selley Lajos. Testvére: Heuffel Andor. Unokái: Schneider Márta, Reuss Mátyásné, Schneider György, Sellei Klára, Sellei Gusztáv, Sellei János. Menyei: Schneider Károlyné szül. Bertók Gizella, Dr. Sellei Sándorné szül. Ballassa Edith, Dr. Selley Lajosné szül. Tóth Eszter.

[114] Özvegy Dr. Urbán Ernőné szül. Balikó Eszter halotti értesítője. Nyugdíjas tanár, életének 68. évében elhunyt. Sírja a soproni Evangélikus Temetőben (Balfi u. 135) van. Gyászolják testvérei Itzésné, Balikó Erzsébet, Balikó Zoltán, Balikó Ágnes. Gyermekei Magassyné Urbán Margit, Némethné Urbán Ágnes, Reussné Urbán Emma, Urbán Eszter. Unokái: Szepesfalvyné Magassy Márta, Sándor, Zoltán, Éva, Gergely, Németh Ernő, Ágnes, Enikő, Ede, Reuss Annamária, András, Péter. Vejei: Magassy Sándor, Németh Ede, Reuss András.

[115] Tóth Lászlóné szül. Reuss Éva halotti értesítője. Rövid betegség után Budapesten, 1999. március 22-én, életének 96. évében csendesen elhunyt. A Nagykanizsai temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei: Eszti és Bandi, Márti, Péter, Bence és Jutka. Unokái: András, Csilla, Kinga, Gergő és Kriszta, Hajnalka, Zsombi, Roni. Dédunokái: Ilka, Ákos, Adél, Panci, Szandra, Dia, Lídia.

[116] Tóth László halotti értesítője. Tóth László ny. téglagyári főmérnök, az Építőipar Kiválló Dolgozója és a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa 86 éves korában, 56 éves boldog házasság után elhunyt. A Nagykanizsai temetőben nyugszik. Gyászolják. Felesége Tóth Lászlóné szül. Reuss Éva. Testvére Tóth Zoltán és Anelise Tóth sógornője (Karlsuha, NSZK) Gyermekei: Petheő Endréné szül. Tóth Eszter, Tóth Márta, Tóth Péter, Tóth Bence. Menyei: Tóth Péterné szül. Pócsai Mária, Tóth Bencéné szül. Bátki Judit. Unokái Petheő András, Siposné Petheő Csilla, Fülöpné Tóth Kinga, Tóth Gergely, Tóth Hajnalka, Tóth Zsombor, Tóth Veronika. Dédunokái Sipos Ilka, Sipos Ákos, Fülöp Alexandra.

[117] Tóth Béla halotti értesítője. Tóth Béla nyugdíjas városi mérnök életének 69-ik, boldog házasságának 39-ik évében Rimaszombaton váratlanul elhunyt. Gyászolják. Felesége Schulek Vilma. Gyermekei: Tóth Zoltán, Tóth László, Tóth Sándor, Dr. Werner Gyuláné szül. Tóth Bella, Tóth Vilmos. Veje Dr. Werner Gyula. Menyei: Tóth Zoltánné szül. Technau Annelise, Tóth Lászlóné szül. Reuss Éva, Tóth Sándorné szül. Csákány Etelka, Tóth Vilmosné, szül. Zsiak Annikó. Unokái Werner Osztwald, Tóth Eszter, Tóth Zsuzsanna, Tóth Márta, Tóth Pál, Tóth Péter.

[118] Reuss Pál I. halotti értesítője.Id. Dr. Reuss Pál rövid betegség után 1997. november 1-én, 92 éves korában csendesen elhunyt. A Farkasréti temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei Dr. Reuss Anna, Dr. Reuss Pál és felesége Molnár Rózsa; testvére Tóth Lászlóné, unokái Péter és Ágnes.

[119] Reusz.

[120] Keresztszülők Kozlik Dániel és Kardosch Zsuzsa nemes.

[121] Reusz Adolf Titus hamvai a Nagyrőczei sírkertben, felesége hamvai a Miskolci Evangélikus temető T.f.j. (I/II. 9/3-4 TK 23) sírkertjében nyugszanak. Ezen a miskolci síhelyen Terray Mária Lujza, és a lányai özv Faludi Károlyné sz.: Reusz Nelli. Kökényesdi Pálné sz.: Reusz Hermina, fia.: Reusz Gusztáv, unokája: Reusz László hamvai is nyugszanak. (A temetési nyilvántartás adatai is ezt bizonyítják. S. B.) Reuss Adolf halotti értesítője. Reuss Adolf hites ügyvéd és nyugalmazott főszolgabíró példás és boldog házassága 44-ik, munkás élete 79-ik évében rövid szenvedés után 1902 január 21-én Nagyrőcén elhunyt. Gyászolják felesége özvegy Reuss Adolfné, sz. Terray Lujza, gyermekei Anna, férjével Almásy Lajossal és gyermekeivel, Malvin, férjével Dr. Fodor Bélával és gyermekeivel, Hermin férjével Kökényesdy Pállal, Mariska férjével Baráth Jánossal és gyermekeivel és Gusztáv. Testvére Reuss Lajos.

[122] A halál oka stroke.

[123] Kempelen Béla szerint: Feyr Czímeres nemeslevelet III. Ferdinándtól 1653. ápr. 15. Feyr Pál, testvérei és fia kaptak. Kihirdette 1654. máj. 7. Tornamegye.

[124] Nekézseny község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

[125] Dr. Almássy Béla. Halotti értesítő. Gyászolják özvegye Fazekas Irén, gyermekei Almássy Barna, Jávor Alajosné, született Almássy Irénke, veje Jávor Alajos, unokái Jávor Zoltán és Jávor Eszter.

[126] Dr. Almássy Béláné, született Fazekas Irén. Halotti értesítő.

[127] Jávor eredetileg Jirasek (lengyel származású) volt, Jávorra magyarosított. Jávor Alajos dédapja Alois Jirásek cseh iró volt. Alois Jirásek (*Hronov, 1851. augusztus 23.-†Prága, 1930. március 13. cseh regényíró. Történelmi regényei tették ismertté. Számos művét megfilmesítették. A cseh realista dráma megteremtőjének tartják.

[128] Jávor Alajos Dr. techn. Halotti értesitő. Gyászolják felesége Almássy Irén, gyermekei Zoltán és Eszter, menye Jávorné dr. Kolozsváry Judit, veje Schmidt Ferenc, unokái Jávor Barbara, Jávor Nóra, Schmidt Olivér, Schmidt Dániel, Jávor Adrien. Testvérei Ugray Béláné, Jávor Antal és Jávor Ernő. Sógora Almássy Barna és családja.

[129] Dr. Jávor Alajos. Halotti értesítő. A Budafoki temetőben nyugszik.

[130] Tatár Lajos I. első felesége Dobozy Berta, harmadik felesége Óváry Ilona.

[131] Halotti értesítő. Özvegy Dr. Fodor Béláné, sz. Reuss Malvin életének 80-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Gyászolják leánya márkosfalvi Sipos Béláné sz. Fodor Malvin, veje , márkosfalvi Sipos Béla nyugdíjas műszaki főtanácsos, unokái Dr. márkosfalvi Sipos Béla királyi ügyész, márkosfalvi Sipos Géza református lelkész, dédunokái, Sipos Géza gyermekei Gézu és Kati,  testvérei özvegy Almássy Lajosné, sz. Reuss Anna, özvegy Baráth Jánosné, sz. Reuss Mária, özvegy Faludi Károlyné, sz. Reuss Nella. Sógornője özvegy Reuss Gusztávné, sz. Holubek Zsófia. Unoka menye márkosfalvi Sipos Gézáné, sz. Csathó Irénke. A sírt 2000-ben kiváltottam, 2016-ban felújitattam, most intézem, hogy 2020-ban is 20 évre kiváltva legyen.

[132] Szélhüdés, stroke volt a halálának az oka.

[133] Özvegy Baráth Jánosné szül. Reuss Mária halotti értesítője. 1966. április 28-án 96 éves korában meghalt. Gyászolják gyermekei Dezső Dezsőné szül. Baráth Katalin és Dr. Baráth János. A Váci alsóvárosi temetőben nyugszik.

[134] vaczy.istvan@dunamuzeum.hu

[135] Reuss Géza és feleségének a hamvai a miskolci katolikus temető XV.07.06 sorszám alatti sírhelyen nyugszanak.

[136] Keresztszülők Szikszai Dezsőné, sz: Oránszki Mária és Szikszai Dezső.

[137] Keresztszülők Peiszerle Pálné sz: Fridinger Teréz és Peiszerle Pál.

[138] Keresztszülők Komárominé Dr. Oláh Katalin és Oláh István.

[139]  Reisz.

[140] Szülei Johannes Raißz senator és Mária.

[141]  Reisz.

[142]  Reisz.

[143] Meghalt Mathias Raisz, szülei Johannes Raisz és Mária Corony.

[144]  Reisz.

[145] Szülei Johannes Reisß és Mária.

[146]  Reisz.

[147]  Szülei Johannes Reisß és Mária.

[148]  Reisz.

[149]  Reisz. Az anya Korony Mária.

[150]  Reisz.

[151] Keresztszülők Roth Jakab és Meyer Mária.

[152] Keresztszülők Reisz János és Oczowsk Katalin.

[153] Keresztszülők Meyer Jakab és Frank Zsuzsanna.

[154] Reuss (Reis) Mária egy éves volt. Apja Reuss Reuss (Reis) Tóbiás, sutorius, cipész, foltozó varga.

[155] Anyja N. Márta (Martha). Keresztszülők Meyer György és Roch Anna.

[156] Anyja N. Márta (Martha).

[157] Lutheránus, evangélikus vallású.

[158] Ld. Bárczay Oszkár: A Burchard-Bélaváry család. (két rajzzal) c. tanulmányát. Turul. 12. évf. 1894. 1. szám. I. Értekezések és önálló cikkek. 34-38.

[159] Wikipédia Burchard-Bélaváry család cikke alapján: „Családja történetét (Both néven) a 12. századra vezetik vissza a genealógiák, Bars (Zsikva – Sikava) és Bihar (Bélavár) vármegyei birtokokról és 1461-ben szerzett nemesi címről számolnak be, melyet 1557-ben I. Ferdinánd szikavai Bélaváry György számára megújított. A 16. századtól Bélaváryként szereplő család 1575 után több ágra szakadt.”

[160] Bécsben temették el őket, a matzleinsdorfi evangélikus temetőben.

[161] Klement Judit: Apák és fiúk gazdasági stratégiái: egy magyar család a 19. és 20. században. Ateas. 2005. 20. évfolyam. 1-2. szám. 69-92.

[162] Halotti értesítő. Burchard-Bélaváry Konrád. A Magyar Főrendiház tagja, a Pesti Hengermalom Társaság elnöke stb. A Kerepesi temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei: Rezső, Dóra, Pál és Andor. Unokái: Dr. Schulek Alfrédné, Rajner Jolán, Rajner Ella, Marcsek Jánosné, Rajner Paula, Rajner Dezső, Burchard-Bélaváry Erzsébet, Burchard-Bélaváry Anna. Menye: Dr. Burchard-Bélaváry Rezsőné, Török Mariska, Unokavejei: Dr. Schulek Alfréd és Marcsek János. Dédunokái: Schulek Imre, Schulek Klárika, Marcsek Sárika.

[163] Halotti értesitő. Burchard-Bélaváry Konrádné, született Fuchs Auguszta. A Kerepesi temetőben nyugszik. Gyászolják férje valamint  gyermekei: Dóra és férje Rajner Kálmán, gyermekeik Jolán, Ella, Paula és Dezső, Rezső és neje Török Mariska, gyermekeik: Erzsébet és Anna, Pál és neje Pallavicini Teréz őrgrófnő és Andor.

[164] Drégely Ferenc: Szülőföldünk. Mélykút. 350 év története. I. kötet. A Mélykúti Egyházközösségekért Alapítvány Kiadása. Mélykút. 2001. 4. Kántorok.  341.

[165] Az Egybekeltek és a Kereszteltek között nem találtam meg Fodor Jánost és Tiszter Rozáliát az 1842-tőt megelőző években, illetve évtizedekben, így valószínű, hogy máshonnan érkeztek Mélykútra.  Mélykúton tehát biztos, hogy 1842 és 1859 között élt Fodor János és Tiszter Rozália. Az 1859. évet követően adatokat a Fodor családra vonatkozóan a Meghaltak évkönyveiben nem találtam. Lehet, hogy Fodor Jánost 1842-ben kántornak hívták meg Mélykútra S. B.

[166] Keresztszülő: Ekker István és Varga Anna. Keresztelő pap: Békes László plébános.

[167] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap: Theodor Jurdek Tivadar.

[168] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap: Békes László plébános.

[169] Keresztneve az anyakönyv szerint Fodor András Béla, de a Fodor Béla nevet használta.

[170] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap Bódy Ferenc káplán.

[171] Tanúk: Terray István és Rácz Endre lelkész. Eskető lelkész: Almássy Lajos barczikai lelkész. Kihirdetve háromszor.

[172] Laknak Mélykút 364. Keresztszülők Ferdinánd Éva, Tiszter István özvegye. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános.

[173] Laknak Mélykút 364. Keresztszülők Klein Anna, Ekker István felesége. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános.

[174] Laknak Mélykút 400. Keresztszülők Klein Anna, Ekker István felesége. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános

[175] Fodor Mátyás és Fodor János közötti rokoni kapcsolat az adatok hiánya miatt nem volt megállapítható, lehet, hogy testvérek vagy unokatestvérek voltak.

[176] Fodor Istvánés Fodor János közötti rokoni kapcsolat az adatok hiánya miatt nem volt megállapítható.