Sipos Béla: A Medve utcai általános iskola az 1950—1960-as években.

                                            

2014-ben 55 év távlatából úgy látom, hogy a Medve utcai iskola tanári kara a legnehezebb 1950-es években is tette a dolgát, a tanárok tanítottak, a fegyelmet és a rendet különböző eszközökkel biztosították. Az a véleményem, hogy a legkonzervatívabb intézmények, az egyházak és az iskolák, az általános iskoláktól az egyetemekig. Az iskolák konzervativizmusa, így a Medve iskoláé is, megóvták a képzés színvonalát, amit nagyrészt a különböző politikai kurzusok, diktatúrák próbáltak befolyásolni, sokszor tönkre tenni vagy saját céljaik szolgálatába állítani. Különösen kiválóak voltak azok a tanáraink, akik 1944 előtt szerezték meg diplomájukat (Pl.: Balassa Sándor ének, Belák András, rajz, Dulovits Jenő matematika, Kúnos Pálné angol-magyar, Materényi Jenő, történelem-magyar, Pál Emil tornatanár és csapatvezető, Pődör Lászlóné orosz és magyar, Ritly Ignác, matematika-fizika és sokan mások.).

A rendelkezésre álló források:

 

1. A Medve utcai iskola fórum az interneten, működtetik az 50-55 éve végzett „medvések” akik felraktak néhány tablót, megemlékeztek tanárainkról és a volt diákokról.

https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9012595

2. Tablók, amiket sikerült összegyűjtenem, megjegyzem kiderült, több tanár neve pontatlanul szerepelt a tablókon. Az 1972-es tabló a Medve utcai iskola tanári szobájában található meg. (Az iskola tantestülete 1972-ben, a 100 éves jubileum évében.)
3. Film a 140 éves Medve utcai iskoláról:

http://www.youtube.com/watch?v=QFmUD1YYt_0

4. A Medve utcai iskola 140 éve 1872-2012. (Kiadta a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 2012. Felelős kiadó: Makovecz Éva igazgató.)
5. Anyakönyvek. 1948-1959. Az iskola őrzi bekötve az anyakönyveket évenkénti rendezésben osztályonkénti bontásban. Ezek tartalmazzák egyes vezető tanárok aláírását, a tanulók érdemjegyeit és átlagát, a lakhelyet, a szülők nevét és foglalkozását. A tanárok aláírása sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem olvasható. 1947 és 1950 között a tanárok által oktatott tantárgyakat is közölték.
6. Személyi lapok[1]. Tartalmazzák a tanítók, tanárok anyakönyvi adatait: születés helye és ideje, az anya neve, lakcím, iskolai végzettség, munkahelyek a munkakönyv alapján, házastárs neve, születési helye és ideje, munkahelye, gyermekek neve és születési éve, besorolás, párttagság. A tanítók, tanárok munkájának értékelése, amit az igazgató írt alá. A szakmai értékelések ma is elfogadhatónak tűnnek, igazságtartalmukat természetesen ma már nem lehet ellenőrizni, de figyelemre méltó, hogy minden esetben a tanár a „fentieket elfogadom” szöveget aláírásával igazolta, megjegyzést egy tanár sem tett. A politikai és ideológiai értékelések viszont tanulságos olvasmányok, egy már szerencsére eltűnt kor dokumentumai.
7. Budapest Főváros Levéltára (Bp. Teve utca 3-5) őrzi a budapesti iskolák nagy részének iratait. A Medve utcai iskoláról három anyagot találtam: Bp. Székesfővárosi II. kerületi Medve utcai községi Polgári Fiúiskola iratai 1869-1873. Bp. Székesfővárosi II. kerületi Medve utcai Községi Elemi Népiskola iratai (1882-1924). Bp. Székesfővárosi Községi Általános Fiúiskola iratai (II. Medve utca 3-5.) (1947-1952). A Medve Utcai Általános Iskola iratanyaga 5 darab osztályanyakönyvből áll az 1947-1952 közötti időszakból (jelzet: VIII. 2038.).
8. Az 1950-es években útjára indult az iskola első újságja a Dörmögő.[2] Ennek példányait eddig nem sikerült megtalálnom.
9. A neves tanárokat és a híressé vált tanulókat az interneten kerestem meg, illetve levelezéssel.
10. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a Medve utcai iskoláról dossziét nem találtam. Pödör Lászlóról, Pödör Lászlónéról (oroszt tanított) és fiukról Balázsról (a Medve utcai iskolába volt tanuló, 1960-ban végzett, Budapestről később kitiltották) vannak iratok. Pödör Lászlót a Rajk-per oldalperében ítélték el. (Pödör László ügye: K-424 dosszié. Lezárva 1963 XII 27.) Mansfeld Péter neve 17 dossziéban szerepel.
11. 2020 novemberében elkészítettem a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium wikipédia cikkét.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csik_Ferenc_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola_%C3%A9s_Gimn%C3%A1zium

Elkészítettem továbbá volt tanáraim közül Belák András, Materényi Jenő és Ritly Ignác wikipédia cikkeit, letölthető a SiposBéla1945 wikipédia szerkesztő oldalamról.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:SiposB%C3%A9la1945

A volt tanárok és a volt tanulók közül, akikről készült wikipédia cikk beraktam a Csik Ferenc Iskola és Gimnázium wikipédia cikkbe, továbbá megnéztem wikipédia cikküket és beírtam, hogy a Medve utcai iskolában tanítottak illetve tanultak. A nevek láthatóak a wikipédia szerkesztő oldalamon is, Általam javított, bővített szócikkek alatt.

 Remélem, hogy munkámat folytatják a Medve utcai iskola volt tanulói. Ebben az internet segíthet. Az 1950-es években általában 3 osztály működött nagyjából a létszám 40-43 fő volt. Ez 20 év alatt kb. 2400 tanulót jelent, akik közül sokan ma is élnek, akik őrizik a tablókat, az emlékeket az iskoláról, tanáraikról, osztálytársaikról, barátaikról. Arról is rendelkezhetnek információkkal, hogy tanáraik, diáktársaik közül ki vált ismertté, ki alkotott emlékezetest a sport, a művészet vagy a tudomány területén. Ennek összegyűjtése, megörökítése fontos feladat.

2014 szeptember 12-én, amikor Zsemlye Bélával (Budavári volt nevelő apja) elmentünk a Medve utcai iskolába anyakönyveket fotózni, (55 éve 1959-ben fejeztük be tanulmányainkat a VIII b osztályban) Zsemlye Béla fedezte fel lefelé haladva az Igazgatói irodából, hogy a falon Arcképcsarnok - Neves diákjaink bal felső sarkában látható a régi focicsapat két tagja: Dr. Sipos Béla, egyetemi tanár (1945-) és Harsányi Gábor (1945-) Jászai Mari díjas színész, író, drámaszerző. Azt, hogy a Neves diákok között szerepelek nem tudtam, fotómat az interneten találták meg. 2014 X 10-én délelőtt a Medve utcai iskolában az anyakönyveket fotóztam és Makovecz Éva igazgatóasszony értesülve arról, hogy tervezem feldolgozni a Medve utcai iskola történetét az 1950-59 közötti időszakban meghívott egy kis beszélgetésre, és átadta a Medve utcai iskola 140 éve 1872-2012 kötetet, amiről nem volt tudomásom. A 26-27-ik oldalon 20 az iskola híressé vált diákja szerepelt, köztük magam is:

Ligeti Miklós, szobrász, Németh László, orvos, író, Bilicsi Tivadar, színművész, Szőnyi Jenő, festőművész, Dulovits Jenő, fotográfus, Juhász Ferenc, költő, Vig Rudolf, néprajkutató, karnagy, Bolberitz Tamás, karnagy, Mansfeld Péter, az 1956-os forradalom legfiatalabb mártírja, Bolberitz Pál, filozófus, római katolikus pap, Sipos Béla, közgazdász, Harsányi Gábor színész, Funk Sándor, addigtológus, Boda Balázs, festőművész, Nyilasi Tibor[3] válogatott labdarúgó, Hargitay András, világbajnok úszó, ifj. Schirilla György sportoló, Storz Botond, kajakozó, Kásás Tamás, olimpiai bajnok vízilabdázó.

Ezt a tablót (20 híressé vált volt tanuló) egészítem ki az internetes keresés és a volt Medve utcai tanulók segítségével. A részletes szakmai életrajzokat és publikációs jegyzékeket (a teljes névsor nagy részére) mellékletben raktam. A volt tanulók közül, akiknek szakmai életrajzát és publikációs tevékenységét is feldolgoztam, a tudomány területén értek el eredményeket: Berend Mihály, Fetter József (DSc), Gallyas Csaba, Gyárfás András (DSc), Hangay György Dr., Hidas György, Janáky István, Madarász Aladár (kandidátus, habilitált), Papp Zsolt, Pokol György (DSc), Steiger Kornél (kandidátus, habilitált), Vásárhelyi István, Vigh Rudolf, Voigt Vilmos (DSc), Vojnits András (doktorált). (Az eddigi kutatásaim alapján a volt Medve utcai iskola tanulói közül hatan érték el az MTA Doktori címet, a DSc-t)

Kivállóak még:

A sport területén: Havas Endre.

A művészetek területén: Drosztmér István.

 A Medve utcai iskola tanári kara.

 Az anyakönyvekben két rovat volt 1945 után 1949-ig, „A tanév történetéből” és az „Osztályerkölcsrajz”. Felsorolták többnyire a tantárgyakat és a tanárokat is. A tanulók származás szerinti statisztikáit is közölték. Később 1950-től sajnos ez az adatszolgáltatás az anyakönyvekben megszűnt. A tanév történetében visszatérő esemény volt, megemlékezés Lenin haláláról (január 21), Rákosi Mátyás születésnapjáról (március 9), a nemzeti ünnepről (március 15) a tanácsköztársaság kikiáltásáról (március 21), a felszabadulásról (április 7), a munka ünnepéről (május 1) anyák napjáról (május első vasárnapja), Kossuthról (szeptember) az októberi forradalomról (november 7) stb. Év végi záróünnepély és bizonyítvány osztás június 10 körül volt majd ezt követte az úttörő zászló avatása. December 28 megemlékezés Sztálin születésnapjáról. A karácsony, mint ünnepnap 1949-1950-től fenyőünneppé változott. 1950-től már ilyesmiket olvashattunk. „A tanítás ekkor már a szocialista munkaversenyek szellemében folyt, a szocialista hazafiasság céljait szolgálták az iskolai ünnepélyek, megemlékezések.” A megemlékezések voltak ennek szellemében pl. a következő eseményekkel kapcsolatban: aradi vértanuk emléke, Sztálin születésnapja, a Vörös Hadsereg megalakulása, a demokrácia vértanúi, az októberi forradalom, Lenin születése és halála, Pavlov, (Pavlov kutyája, a feltételes reflex kísérletében résztvevő kutya) a Béke napja, nőnap, sztahanovista mozgalom, a Magyar Tanácsköztársaság, Budapest és az ország felszabadítása. Voltak kirándulások, pl. a János hegyre, séta a Rózsadombon, az állatkert meglátogatása. Szülői értekezleteket is tartottak. Voltak felügyelői látogatások. Ezek a kirándulások is megváltoztak 1949 után, pl. a Bolsevik Párt története és a Munkásmozgalmi kiállításokra vitték a tanulókat. (Sipos Béla megjegyzése: Rákosi Mátyás meghirdette a bolsevik történelemszemléletet: „ezentúl minden máskép volt” Ha visszaemlékezem Materényi Jenő óráira, akkor azt állapíthatom meg, hogy nem fogadta el ezt a teóriát. A történelem órákon a magyar történelem volt központi helyen, az államalapítástól az 1948-as forradalomig. Idézte Kossuthot, Széchenyit, az 1956-os forradalomról nem azt mondta, hogy ellenforradalom, hanem, hogy forradalom stb.

Az 1947/48 évi anyakönyv.[4]

I.a osztály. Osztályvezető Szöllősi Margit. I.b osztály. Osztályvezető Bentsik Erzsébet. Összesített kimutatás a tanulók eredményiről, köztük. Bolberitz Pál [(Budapest, 1941. szeptember 15.-) kitűnő. Szülők Bolberitz Károly és Marsovszky Klára.] II.a osztály. Osztályvezető Görög Istvánné. Tanulók eredményei között: Bolberitz Tamás [(Budapest, 1940. febr. 3.– ) kitűnő. Szülők Bolberitz Károly és Marsovszky Klára.] II.b fiú osztály. Osztályvezető Patacsi Béláné, Horn Mária. III. osztály. Osztályvezető Hajós Teréz. IV. osztály. Osztályvezető Kelemen Kálmán. Tanulók között: Bolberitz Károly, [(Budapest, 1938 július 22-) Kitűnő tanuló. Szülők Bolberitz Károly és Marsovszky Klára.] IV.a osztály, 26 tanuló. Osztályvezető Dvorzák Felicitas, számtan. IV.b osztály, 25 tanuló. Osztályvezető Györgyi Kálmánné. V. osztály. 47 tanuló. Osztályvezető Schultz Emilía, számtan, mértan, az ember élete. Tanárok Györgyi Kálmánné, földrajz, Vadon Benjamin, rajz, Rezik Béla, ének, Kovács Albert testgyakorlás, Rónai György, rajz. VI. osztály 47 tanuló. Osztályfőnök Kovács Albert. Tanárok Polgár Gézáné, magyar nyelv és történelem.  VII.a osztály 27 tanuló. Osztályfőnök Kelemen Pálné. Tanárok Dvorzák Felicitas, számtan. VII.b osztály 24 tanuló. Osztályfőnök dr. Szabó Mihály, magyar, német, történelem.

Az 1948/49 évi anyakönyv.

I.a osztály. 40 tanuló. Osztályfőnök Görög Istvánné. Igazgató Dobos Árpád. (1945-1949 között volt igazgató) Tanárok: Mócza István, hit és erkölcstan: római katolikus, Peti Zoltán, református, Pilisi Gizella, ének. I.b osztály. 41 tanuló. Osztályfőnök Patacsi Béláné. Ellenőrző tanár Szöllősi Margit. Hittan Hupich Ilona. II.a osztály. 39 tanuló. Osztályfőnök Szöllősi Margit, Ellenőrző tanár Patacsi Béláné. Evangélikus hittan dr. Streck Laura, görög katolikus hittan dr. Toklin Pál, izraelita hittan Frank Zsuzsanna. II.b osztály. 41 tanuló. Osztályfőnök Bantsik Erzsébet, ellenőrző tanár Kamarás Miklós és Hajós Teréz. Ének Rezik Béla. A tanulók között Bolberitz Pál, kitűnő tanuló. III.a osztály. 41 tanuló. Osztályfőnök és énektanár Bertalan Ferenc. A tanulók között Bolberitz Tamás, kitűnő tanuló. III.b osztály. 33 tanuló. Osztályfőnök Schauschek Jánosné és Olasz Éva. IV. osztály. 50 tanuló. Osztályfőnök Hajós Teréz. V.a osztály. 32 tanuló. Tanárok Polgár Gézáné, magyar, történelem, Varga Alajos, német nyelv, Dr. Szabó Mihály, angol nyelv, Balog Jenő, rajzolás, Kovács Albert, testnevelés, Kamarás F. Miklós, műhelygyakorlat, Zsátot Kálmán, földrajz, Imolez Lajos, földrajz. Tanulók között Bolberitz Károly, (született Budapesten, 1938 július 22, apja Bolberitz Károly, alkalmi munkás, lakik Bp. II. kerület, Iskola u. 35/a, tanulmányi eredménye kitűnő) V.b osztály. 32 tanuló. Osztályfőnök Kelemen Pálné, magyar, történelem. Tanárok Balogh Jenő, rajz, Kovács Albert, testgyakorlás, Dvorzák Felicitas, számtan, Smolcz Lajos, természetrajz. V.c osztály. 33 tanuló. Osztályfőnök Varga Alajos. Ellenőrizte Hajós Teréz. Tanárok Dr. Tóth Gyula Gábor, hittan, Polgár Gézáné, magyar nyelv és történelem, Zsátos Kálmán, földrajz és természetrajz, Rónai György, rajzolás, Kovács Albert, testnevelés, Varga Alajos, szabadbeszélgetés, Jancsó Mihály, Vereb Mihály és Balogh Jenő, rajzolás. Tanulók között Janáky István [(Budapest, 1938. április 29.-), apja Janáky István építészmérnök, lakik Bp. II Bem u. 7. Korábban a II Mártírok útjai iskolában végezte el a IV. osztályt. Tanulmányi eredménye jó.] VI. osztály. 64 tanuló, két osztályt egyesítettek. Osztályfőnök Kamarás Miklós. VII. osztály. 50 tanuló. Osztályfőnök Dvorzák Felicitas, természettan, számolás és mérés. Tanárok Varga Alajos, orosz nyelv, Polgár Gézáné, földrajz, dr. Szilfai László, az ember élete, Zsátos Kálmán, vegytan.

Az 1949/50 évi anyakönyv.

I.a osztály. 44 tanuló. Osztályfőnök Bentsik Erzsébet, közismeret, Tanárok Certhold Dóra, ének.  I.b osztály. 41 tanuló. Osztályfőnök Szöllősi Margit. Arthold Dóra, ének. Ellenőrző tanárok Kovács Lajos, Sebestyény Istvánné, Kis Vince, Szlávik Zoltán. II.a osztály. 47 tanuló. Osztályfőnök Görög Istvánné. III.a osztály. Osztályfőnök Hajós Teréz. Tanuló Bolberitz Pál. III.b osztály. Osztályfőnök Sebestyény Imréné. Ének Kovács Lajos. IV.a osztály. Tanuló Bolberitz Tamás. A tanulók származás szerinti megoszlása már a proletár diktatúra szempontjait tükrözi: munkás, paraszt, értelmiségi, egyéb. IV.b osztály. 47 fő. Ének Kovács Lajos. V.a osztály. 44 fő. Osztályfőnök dr. Szabó Mihály, magyar és történelem. Reil Ármin orosz nyelv. Smole Endre földrajz és néprajz, Sinkovich Éva rajzolás, műhelygyakorlat, Kamarás F. Miklós, Kovács Lajos, ének. V.b osztály. 46 fő. Osztályfőnök Kamarás Ferenc, Miklós. Tanárok:

Szlávik László, történelem, szabad beszélgetés, Mátés Kálmán, számolás. V.c osztály. 47 fő. Osztályfőnök Mátés Kálmán, számtan, mértan, Kelemen Pálné, magyar nyelv, Sinkovich Éva, rajz. Dr. Szabó Mihály angol, Varga Alajos német. VI.a osztály. 40 fő. Smolcz Lajos földrajz. VI.b osztály. 38 fő. Osztályfőnök özvegy Zakariás Endréné. Szlávik Sándor történelem, Majoros Sándorné, természetrajz, Kovács Bertalan, testgyakorlás. Jellemző a korra az osztály- erkölcsrajz: „Az osztály nagy többsége dolgozó kis emberek gyermekeiből tevődött össze.  Az osztály 80 %-a úttörő”. VI.c. 38 fő. Osztályfőnök Kovács Lajos. VII. 59 fő.  Osztályfőnök Dvorzák Felicitas. VIII. 38 fő.  Osztályfőnök Szlávik Zoltán.

Az 1950/51 évi anyakönyv.

I.a. 40 fő. Osztályfőnök Görög Istvánné, Barényi Margit, ének. I.b. 38 fő. Osztályfőnök Patacsi Béláné. I.c. 38 fő. Osztályfőnök Sebestyény Imréné. II.a 36 fő. Osztályfőnök Bentsik Erzsébet. II.b 36 fő. Osztályfőnök Szöllősi Margit. III.a 45 fő. Osztályfőnök Horváth Jenőné. Kovács Lajos ének. III.b 44 fő. Osztályfőnök Kovács Lajos. Ellenőrző tanár Kúnos Pálné. IV.a 41 fő. Osztályfőnök Hajós Teréz. Tanulók között Bolberitz Pál. IV.b Osztályfőnök Belák András. A tanulók között Mansfeld Péter. V.a. 34 fő. Osztályfőnök Paszterkó Andorné. Tanárok: Dr. Kapolyi István, magyar nyelv, Vörös Istvánné orosz nyelv. A tanulók között Bolberitz Tamás. V.b. 35 fő. Osztályfőnök Szlávik László, magyar nyelv, föld- és néprajz. Tanárok: dr. Ádám Istvánné, számolás és mérés. V.c. 37 fő. Osztályfőnök dr. Szabó Mihály, magyar nyelv. Földrajz Smolcz Lajos. VI.a.  Osztályfőnök Smolcz Lajos. VI.b.  Osztályfőnök Smikovich Éva. VII. 31 fő, Osztályfőnök Kúnos Pálné, magyar nyelv és történelem. Tanárok Bereck Ferencné, számtan, Paszterkó Andrásné, természetrajz.  VII.a.  Osztályfőnök dr. Ádám Istvánné, számtan és természettan. Tanárok Zakariás Endréné, magyar, Szlávik László, történelem, Sinkovits Éva, rajzolás és mértan. Tanulók: Janáky István. VII.b. 43 fő.   Osztályfőnök Zakariás Endréné, magyar nyelv. Tanárok Szabó Mihály történelem. Bereck Ferencné számtan és természettan. VII.  20 fő. Osztályfőnök Bereck Ferencné. VII.c. 31 fő. Osztályfőnök Kúnos Pálné. VIII.a. 26 fő. Osztályfőnök Dvorzák Felicitas. Tanárok Fülöp Zoltánné, alkotmánytan és vegytan (férje Fülöp Zoltán, az óbudai Árpád Gimnázium igazgatója 1956-1971) VIII.b. 19 fő. Osztályfőnök dr. Kaplonyi István, magyar nyelv és irodalom. Tanárok Varga Béla egészségtan.

Az anyakönyvek, tablók, visszaemlékezések alapján a tanítók és tanárok az 1950-es években[5][6]: igazgató 1951-1956 Vadász László, (Dr. Voigt Vilmos visszaemlékezéséből részlet[7]: 1956-ban Kanadába disszidált Vadász László igazgató) tanárok: 1951-1952:  Dr. Ádám Istvánné, Bentsik Erzsébet, Czeglédy Gyuláné, Farkas Márton, Görög Istvánné, Horváth Jenőné, Kovács Lajos, Kuger Béláné, Dr. Kunai Sándor, Kúnos Pálné, Lippont Lajosné, Nagy Margit, Patacsi Béláné, Pődör Lászlóné, Ráduly Béni, Sebestyény Imréné, Somogyi Károlyné, Szlávik Zoltán, Szölőssi Margit, 1959-től Rottár Jánosné, Somogyi Károlyné, Dr. Szabó Mihály, özvegy Zakariás Endréné, 1952-1953: Bereck Ferencné, Fazekas Lászlóné, Göndör Tiborné, Kerényi Gyuláné, Kovács József, Kováts Anna, Palásti Józsefné,  Mosonyi Lajosné. 1953-1954: Angyal Lászlóné, Dr. Csősz Anna, Dr. Dobokay Árpádné, Fekete Antalné, Harvich Miklósné, Mohácsi Béláné, Lippert  Lajosné, Angyal Lászlóné, Kaszárda Györgyné, (a Margit körúti iskolából jött át) 1953-1954: Fekets Antalné, Dr. Kerézsi Sándorné, Kuráth Anna, Szippert Lajosné, Dr. Szabó Mihály, Ritly Ignác, osztályfőnök, VII a, először szerepel az aláírása, Dr. Csősz Anna, Dr. Dobokay Árpádné, 1954-1955[8]: dr. Ádám Istvánné, Fazekas Lászlóné, Göndör Tiborné, Dr. Király Zoltánné, Nagy Károlyné, Zakariás Endréné, 1955-1956: Bohus Endréné, Simor Alajosné, Travnik Pálné, Dr. Turek Istvánné. 1956-1957: Dr. Török Bálintné, Vargyas Katalin, 1957-1958: Dr. Belák András, Bohus Endréné, Harányi Zsuzsa, Kovács Béláné, Dr. Kun Miklósné, Magyar Lajos, Pécsi Margit, Prinz Gizella igazgatóhelyettes, Szentpétery Lenke, Szkola Józsefné, Zsebők István igazgató, 1956-1971 között az iskola igazgatója, 1957-1958: Harányi Zsuzsa, Kovács Béláné, Patacsi Béláné, Szentpétety Lenke, Várnay Ferencné, 1958-1959: Fábián Istvánné, Dr. Pálinkás Jánosné, Virág József, Szlávik László, 1959-1960: Gomonyi Zoltánné, Materényi Jenő, Mohai Józsefné, Szöllősi Margit, Rottár Jánosné, Csohány Kálmánné. Tanítottak még Appel Edit matematika, Bohus Endréné, Pálosi Ottó, matematika, Pécsi Margit magyar, Radics Margit, Horváth Jenőné, Sütő Miklósné, Zsuzsanna, matematika, fizika, Naszvadi Vera, Szentpéteri Lenke, magyar, Szántó Béla, politechnika.

A Medve utcai iskola tanárai 1955/56-tól: Barta Lajosné, tanító, Belák András dr. tanár, Domoszlai Lajosné, tanító, Fábián Istvánné, tanár, Dr. Kónya Zoltánné, tanár, Kovács Béláné, tanár, Kúnos Pálné, tanár, Materényi Jenő, tanár, Mohai Józsefné, tanító, Pál Emil, tanító, Dr. Pálinkás Jánosné, tanár, Pödör Lászlóné, tanár, Répási Mihályné, tanár, Rottár Jánosné, Szöllősi Margit, tanár,  Simor Alajosné, tanító, Dr. Sütő Miklósné, tanár, Szabó Béláné, tanár, Szántó Béla, tanító, Dr. Székely Györgyné, tanár, Szentpétery Ilona, tanár, Szücs Béla, tanár, Virág József, tanár, Zsebők István, tanító. Fekete Antalné, tanító, Horváth Jenőné, tanító, Mosonyi Lajosné, tanító, Puskás Sándorné, tanár, Sarlós Györgyné, tanító.

Zsebők István, igazgató, Szlávik László osztályfőnök, Szűcs Béla, Ritly Ignác, Szekeres bácsi. (Szekeres Lajos, sz. 1912. 1957 óta főfoglalkozású hivatalsegéd) Pődör Lászlóné, Balassa Sándor, Kaszárda Györgyné, Dr. Ádám Istvánné, Belák András,  Szöllősi Margit. Tabló, Medve utcai iskola.  1959.  VIII.a osztály tanárai. Szlávik László, Fábián Istvánné, Materényi Jenő, Zsebők István, igazgató, Ritly Ignác osztályfőnök, Prinz Gizella igazgató helyettes, Kovács Béláné, Kúnos Pálné,  Csohány Kálmánné, Szűcs Béla, Rottár Jánosné,  Kaszárda Györgyné, Dr. Belák András, Szekeres bácsi.

A Medve utcai iskola tantestülete 1972-ben, a jubileum évében. (1872-1972):

Csukonyi István igazgató (1971-1975), Szporni Károlyné, igazgató helyettes, Ternik Árpádné, párttitkár, Pál Emil csapatvezető, Palásti Józsefné, szakszervezeti bizottsági titkár, Domoszlai Lajosné, Dámóczi Istvánné, Kúnos Pálné, Jónák Endréné, Kővári Éva, Dr. Vajnai Lajosné, Rottár Jánosné, Buzánszky Lászlóné, Kiss Józsefné, Bánki Miklósné, Dr. Orbán Károlyné, Dr. Belák András, Dr. Sütő Miklósné, Szántó Béla, Kovács Józsefné, Panek László, Mohai Józsefné, Travnik Pálné, Szűcs Béláné, Szűcs Béla, Dárdai Árpádné, Halázs Zsuzsanna iskola titkár. Virág József.

1955 és 1959 között a következő tanárok tanítottak, akik 1972-ben is aktívak voltak: Dr. Bellák András, rajztanár, Pál Emil tornatanár és úttörő csapatvezető, Szűcs Béla testnevelés, vívás, felesége is tanított már 1972-ben, Kúnos Pálné, magyar tanár, Szöllősi Margit (1959-től Rottár Jánosné) kémia tanár.

Ferenczi Tibor visszaemlékezése. 2020-06-06

Negyedik év végén a tanító bácsi, Kocsán József bejelentette, hogy a Mártírok útja (Margit körút) innenső, vagyis az iskola oldalán és erre az oldalra csatlakozó utcákban lakó gyerekek maradhatnak csak az iskolában, a túloldalt és a túloldali utcákban lakó fiúk a Medve utcai fiúiskolában folytathatják tanulmányaikat a felső tagozaton. A szülők azonban kérvényezhetik indokolt esetekben, hogy a maradásra vagy távozásra kijelölt tanulók távozhassanak, illetve maradhassanak. Szüleim teljesen rám bízták a döntést, hogy kérvényezzék-e az iskolában maradást, vagy sem. Nehezemre esett a döntés, és sajnáltam a régi iskolát otthagyni, de végül is nem kértem a szüleimet a kérvényezésre. Azonban mindvégig, amíg a Medvébe jártam, volt bennem egy bizonyos nosztalgia a régi iskola iránt. De teljesen megszoktam az új iskolát, és egyáltalán nem vágytam vissza. Később, amikor már nem Budapesten laktam, de olykor hazajárva láttam, hogy a gyerekek számának csökkenése elérte a régi iskolámat, és az egész épület zeneiskola lett. Még később, talán már a rendszerváltás után, az épület funkciónélkülivé vált.

Tanáraim a Medvében

A Medve utcai iskolába átkerülve büszkeséggel vettük tudomásul, hogy a nagy író, Németh László itt iskola-orvoskodott 1931-42 között[9], és ezekben az években lett íróvá.

Első osztályfőnökünk a Medvében az V.d-ben Ibi néni (Tarján Jenőné) volt. Magyar nyelv és irodalom volt a szakterülete. Kedveltem óráit. Négyeseket és ötösöket kaptam a bizonyítványban tőle. A forradalom után még végigcsinálta a tanévet, akkor „kitűnőre” zárta a bizonyítványomat (bár maradt egy szépséghiba: „dolgozatok külalakja”, ami nem számított az átlagba, csak négyes lett), de utána elment tőlünk és 1957. őszétől már Kaszárda Györgyné lett az osztályfőnök, aki a földrajztanárunk volt.

Férje ezredes volt még a „múlt rendszerben”. Kaszárdáné nagyon harsány tanárnő volt, de fizikai erőszakot soha nem láttam tőle. Tanév végén jutalomkönyvet kaptam tőle. Sajnáltam, hogy nyugdíjba ment.

A magyartanítást Ibi nénitől Kúnos Pálné vette át, akit Csöpinek hívtunk egymás között. Csöpi fizikai erőszakja változatos volt. Legjobban azt kedvelte, ha a rossz gyerek vigyázzállásban állt előtte, és ő a tűsarkú cipőjének tűsarkával hirtelen nagy erővel rálépett a lábfejére. Állítólag csillagokat láttak ilyenkor a szerencsétlen gyerekek.

Csöpit ismertem már korábbról, mert a forradalom utáni félévben eltörölték a kötelező oroszt, és én az angolt választottam, amit ő tanított.

Később, amikor visszaállították a kötelező oroszt, én fakultatíve folytattam az angolt, és az orosz tanárnő, Kovács Béláné, négyessel honorálta – miközben korábban ötöseim voltak nála –, hogy amikor lehetett, nem az oroszt, hanem az angolt választottam idegennyelvként. De ennek ellenére kedveltem, szívesen emlékezem vissza rá.

Kaszárdáné nyugdíjba vonulása után a biológia- és kémiatanár, Szöllősi Margit lett az osztályfőnök. Gyufa volt a csúfneve, pedig nem dohányzott. Én kedveltem, és általában ötösöm volt nála. Később, úgy negyven körül, férjhez ment Rottár János mérnökhöz, aki – gyászjelentése szerint – kilencvennégy éves koráig élt, és a tanárnőm temette. Rottár színre lépését annak idején én úgy érzékeltem, hogy az első félévi bizonyítványt még, mint Szöllősi Margit írta alá, a második félévben pedig már Rottár Jánosnéként.

Osztályfőnökként nagyon aktív volt, és több tanulmányi kirándulást szervezett nekünk. Például emlékezetes volt egy látogatás a GLOBUS konzervgyár II. kerületi üzemében.

A legjobban a matematika tanárt, Pálosi Ottót (1906-1957) kedveltem. A Tölgyfa utcában lakott nővérével és nővérének családjával, köztük osztálytársammal, Györgydeák Andrással. Maga agglegény volt. A házunk előtt kellett átmenniük az úttesten az iskola felé menet, ezért reggelente sokszor találkoztunk. Más osztálytársak is gyakran csatlakoztak hozzánk. Így többnyire egy 5-6 fős menetben vonultunk az iskola felé. A gyerekek között nagy versengés volt, hogy ki viheti Pálosi aktatáskáját. Nekem is többször sikerült elnyernem ez a kegyet.

Pálosi sánta volt, mert – mint maga mesélte egyszer – az ostrom idején, amikor vízért ment a kútra (a vízvezeték akkor nem működött, szemben a forradalom leverésekor végig működő közszolgáltatásokkal), aknára lépett, ami elvitte az egyik lábát; térd fölött kellett amputálni. Nem sok lábadozásra maradhatott azonban ideje, mert anyám iratai között megtaláltam jellegzetes, piros tintával írt, és jól olvasható aláírását, mint a Vöröskereszt képviselője az ostrom utáni hónapokból (legkésőbb 1946 elejéről).

Ütni soha nem ütötte a rendetlenkedő gyerekeket, hanem kollektív büntetést alkalmazott. A padokból felállította az összes gyereket, és tornagyakorlatokat vezényelt, aminek részként többször le kellett guggolni és felállni, de eközben mindig félig guggolóállásban maradni egy darabig.

Pálosi szigorú volt, de nekem négyeseim, ötöseim voltak nála, és meg tudta kedveltetni a matematikát. Egyszer téli szünetre fakultatív feladatot adott a diákoknak, és a sok feladat megoldásáért ötöst ígért. Kevesen csináltuk meg az osztályban, de a szünet alatt sajnos meghalt a tanár. Nagyon gyászoltam. Nemcsak az elmaradt ötös miatt.

Osztálytársaimat igyekeztem rábeszélni, hogy jöjjenek el a temetésre, ami a Farkasréti temetőben volt egy katolikus pap vezette szertartással. Egy-két szülőt is sikerült megdumálnom, és több szülő magától is elment. Úgyhogy nagy tömeg, köztük sok osztálytársam vett részt a temetésen.

Időközben megtaláltam halotti anyakönyvi bejegyzését: 1957. december 28-án halt meg „roncsoló agyvérzés” következtében.

Utána nyugdíjas és kezdő tanárok tartották a matematika órákat, majd Ritly Ignác (1901-1978) tanította a matematikát. Ő is szigorú volt, de jól magyarázott, és következetes volt. Én kedveltem. Az ő fizikai büntetése elég változatos volt: a rendetlenkedő gyerek pajeszát meghúzta, vagy „kokit” adott, ami azt jelentette, hogy öklének behajlított csontos ujjaival, ütést mért a gyerek koponyájára úgy, hogy az ököl lecsúszék a koponyáról, és maga is koppanjon a gyerek fején.

Nagyon kedveltem a történelemtanárnőt, Margit nénit, Zachariás Endrénét (1890-1985), aki jól meg tudta szerettetni velünk a történelmet. Sajnos ő hetedik végén nyugdíjba ment.  Én ezt nagyon sajnáltam, de a titkárságon szerencsére megkaptam a lakcímét, és így fel tudtam keresni levélváltásunk után. Nyolcadik elején, ősszel mentem el hozzá, és mivel tombolt a vénasszonyok nyara, pasaréti házának kertjében ülve beszélgettünk. Le is fényképeztem egy magas fa alatt. A későbbiekben leveleztünk is egymással, sőt általam Júlia nénémmel is levelezésbe került Bálványoson.

E sorok írásakor találtam érdekes információkat róla. Megtudtam lánykori nevét: dr. Zsiga Margit. Eredetileg Budán, a második kerületben végezte az állami elemi iskolai tanítóképzőt, ahol negyedéves korára elnyerte az ún. Rökk Szilárd-féle ösztöndíjat, és így hatodmagával viszonylag magas, fejenként 200 koronás ellátmányban részesült 1913 őszétől[10].

Egyébként magyar-német szakos elemi iskolai tanítónőként végzett. 1918-tól kinevezték a Váci utca 47. alatt működő katolikus elemi tanítóképző tanárává[11] ugyancsak magyar és német szakon. Arról nem találtam forrást, hogy tanári tevékenysége mellett miként tudta továbbképezni magát, viszont 1922-ben a főváros tanügyi tanácstagjai polgári iskolai tanárnak választották,[12] amit a napilapok is megírtak.

Nagyon sok tanárt neveztek ki akkor, aminek az lehetett az előzménye, hogy harmadmagával egy polgári iskolai tanárok értekezletén protestált, hogy 10-18 éve polgáriban tanító tanárok sincsenek véglegesítve, miközben számos státust üresen tartanak.[13] Egy jó hónap múlva azonban a budapesti tanügyi tanács rengeteg polgári iskolai tanárt nevezett ki („állandósított”), köztük a három protestáló egyikét, Zsiga Margitot. Talán szerencséje volt, vagy ő esetleg kevésbé harsányan protestált, netán figyelembe vették kiváló pedagógiai készségét.

Itt sem állt meg azonban a továbbképzésben, mert most a történelem iránti érdeklődése folytán pályázott a Magyar Történelmi Társulat tagságára, amit meg is szavaztak, így 1923. januárjában a Társulat rendes tagja lett.[14] Talán a Társulat keltette fel a mélyebb érdeklődését a történelem iránt, mert a Századok következő, 1924-1925. évi Hivatalos Értesítőjében olvashatjuk a Pázmány Péter tudományegyetemen (az ELTE elődje) elfogadott doktori disszertációk bemutatását, melyben Zsiga Margit 1924-ben történész-doktori címet szerzett. Ehhez tanári tevékenysége mellett minden bizonnyal el kellett végeznie a kiegészítő képzést, és megszereznie a történészi vagy történelemtanári diplomát a polgári tanárképző elvégzése után.

Tudományos érdeklődése mellett rendkívül aktív volt a társadalmi élet minden területén. Például tagja volt a Budapesti Sport Egyesületnek is, és ennek keretében kirándulásokat vezetett budai és budakörnyéki szép tájakra.[15]

A Tiszti Címtár 1929-es kiadása már, mint dr. Zsiga Margit néven sorolja fel a polgári iskolai tanárok között. Így, amikor 1929. januárjában férjhez ment a nála 11 évvel idősebb Zachariás Endre posta főfelügyelőhöz, akkor a leánykori neve előtt már a doktori cím szerepelt.

1936-ban és 1937-ben, sőt 1942-ben is a Batthyány utcai polgári leányiskola rendes tanárai között találjuk.[16] Itt dolgozott hosszú évekig anyám is már sokkal későbben, amikor már nyolcosztályos általános leányiskola lett az én iskolám, a Medve utcai fiúiskola közelében.

A Századok 1978-as közleményében a XX. Század egyik legkiválóbb történészével, Domanovszky Sándorral (1877-1955) kapcsolatos kéziratos forrásokat találjuk, ahol szerepelnek Domanovszkynak a magyar művelődés XVIII. és XIX. századi történetéről szóló előadásai Zsiga Margit jegyzetei szerint.[17]

A kommunizmusból nem találtam Zachariás Endrénéről szóló cikket, kivéve egyet: „Fájó szívvel tudatjuk azokkal, akik szerették és becsülték Zachariás Endrénét, dr. Zsiga Margitot, hogy folyó év [1985] március 6-án hosszú szenvedés után elhunyt.”[18] Csak annyit tehetek hozzá: életének 96. évében halt meg. Isten nyugosztalja.

Nyolcadikban új történelemtanárunk jött, Materényi Jenő (1919-1986). Én nem kedveltem, pedig mind a két félévben ötösöm volt nála, és szigorú is volt. Tartózkodásomat vele szemben valószínűleg az okozta, hogy nem adott aláírást egy kis füzetbe (lapjait mellékelem!), amiben igyekeztem összegyűjteni a rokonok, családtagok, barátok, osztálytársak, tanárok aláírását. Ő volt az egyetlen, aki ezt megtagadta, és talán ezért, nem szimpatizáltam vele. Pedig meg is indokolta: az aláírások elé bármilyen szöveget el lehet helyezni, és ezzel komoly nehézségbe kerülhetnek az aláírók, mégha nem is tudták, hogy mit írnak alá. Akkor ezt hülye fejjel nem láttam be, pedig alig néhány hónapja volt Nagy Imre és a többiek koncepciós pere, amit követett kivégzésük. Azóta megtudtam Materényiről, hogy nehéz helyzetében a tanítás mellett bárzongoristaként egészítette ki keresetét. Amint értesültem erről, nagyon jó lett nálam, és nemcsak az oktalan idegenkedésem miatt utólag érzett lelkiismeretfurdalás miatt.

Meg kell itt emlékeznem az ének- és zenetanárról, Skála Marciról, akinek Kovács Lajos volt a becsületes neve, és rendkívül színvonalas munkát végzett: szimfonikus zenekart szervezett már több éve az iskolában. Egyszer a hegedűkarban felszabadult egy hely, amire jelentkeztem, de sajnos nem én kerülhettem be a zenekarba, mert ugyan azonos szinten játszottam a nyertessel, de ő egy évvel később kezdett hegedülni. A forradalommal kapcsolatosan még írok a tanárról. Alaposan meghurcolták a kommunisták.

Ezen felül – orwelli módon – visszamenőleg is el akarták tüntetni létét iskolánkból; mintha nem is létezett volna. Sipos Béla osztálytársunk feltárta a tanárokról készült különféle dokumentumokat, jellemzéseket stb., és ebből teljesen hiányzik Skála Marci. De szerencsére gyakran dolgoztak hanyagul az elvtársak, és a mi esetünkben sem mentek végig az összes dokumentumon; de Sipos Béla megtalálta őt 1951/52-ig az adatok között, ahol Skála Marci még vígan énektanároskodhatott, osztályfőnökösködhetett, és még ellenőrző tanár is lehetett; idáig nem mentek vissza. Pedig azt is megnézhették volna, hogy aligha voltak más általános iskolák a Medvén kívül, ahol hosszú évekig (az ő beavatkozásukig!) szimfonikus zenekar működött, nálunk sajátmaga, Kovács Lajos vezényletével.

Végül, de nem utolsósorban meg kell emlékeznem Szűcs Béla tornatanárról, aki korábban katonatiszt volt, apámat is ismerte, és ő sem írta alá a hírhedt tiszti nyilatkozatot[19]. Tornatanárként tudott kilépni a néphadseregből. Kedveltem. Vívás fakultatív tárgyból is jártam hozzá. Egyik alkalommal nagy banzáj keretében vettem részt az iskolánk vívás szakkörével a Margitsziget bejáratánál lévő sportstadionban rendezett bemutatón.

Skála Marci

Amikor a forradalom után elindult az iskolai tanítás, hallottuk, hogy a szomszédos párhuzamos hatodik osztályban az énektanár, Skála Marci – aki egyébként szimfonikus zenekart szervezett az általános iskolában, és a fél osztályt beszervezte Lukin László (1926-2004) a vokális zene állomásairól szóló zeneakadémiai – élőzenével gazdagon illusztrált – előadássorozatára felső tagozatosok számára[20] – azzal kezdte az énekórát, hogy „Petőfit orosz golyó ölte meg, és ha most élt volna, most is így halt volna meg.” Nagyon vártuk, mert nagyon szerettük az óráit. De – mint megtudtuk – tüdőgyulladást kapott.

Egyik reggel anyám – mint ideiglenes rajztanár – jön be az osztályba, és kihív: „Skála Marcit feldobták, és az ávósok az éjjel hálóingben tüdőgyulladással, 4o fokos lázzal rugdosták le a lépcsőn második emeleti lakásáról, úgy vitték be.”

De a történetnek nem így lett vége, mert a szomszéd osztályban a besúgó gyereket a szünetben felakasztották sállal a fogasra. Egy tanár épp az utolsó percben lépett az osztályterembe. Erről az újságok is írtak – én is olvastam –, a hülyék Skála Marcitól is idézték a fentieket[21], amivel akkoriban, 1957 elején csaknem egyöntetű szimpátiát keltettek iránta. Mi is inkább Skála Marcit sajnáltuk. Hogy a besúgót átvitték-e másik iskolába, csak sejtem. Szerencsére én nem ismertem, még látásból sem. A nevét sem hallottam, az újság sem írta.

Skála Marcit – már az internetes korban – megpróbáltam megkeresni, de semmi nyomát nem találtam, persze nagyon gyakori neve volt: Kovács Lajos. Örömmel fedeztem fel viszont egy névrokonának – mint később sajnos kiderült, csak a nevük azonos – ének-zenetankönyveit a kilencszázhatvanas-hetvenes évekből, ami alapján először azt reméltem, hogy megkínzása és börtönbüntetése után talán visszaengedték tanítani, és amilyen színvonalasan végezte a munkáját, még tankönyveket is írhatott. Azonban a szerzőről megtudtam, hogy az a szentendrei Móricz Zsigmond gimnáziumban tanított 1955 és 1975 között, vagyis nem lehetett a Medve utcai általános iskola ének- és zenetanára a forradalom előtt és röviddel utána. Szerencsére megtaláltam a szentendrei énektanár fényképét is, amiből egyértelműen kiderült, hogy nem a mi Skála Marcink volt.

Rajztanárom és a Kádár-címer

Első rajztanárom Lovaghy Istvánné (1901-1965) volt, aki az 1955/56-os tanév végén nyugdíjba ment. Akkor még nem tudtam, hogy férje (1898-1973) távoli rokonom volt. Nagyon szerettem óráit, különösen a művészettörténeti órákat, amivel az ősi egyiptomi művészet iránti érdeklődésemet keltette fel. Egyszer, már a nyári szünetben beszéltem róla Muci nénémnek, akinek nagyon megütötte a fülét a Lovaghy név, és mindjárt gyanította, hogy rokon lehet, még ha távolról is.

Így az új tanév elején elkértem a volt tanárnő címét a titkárságon (akkor szerencsére még nem problémáztak ilyesmi miatt). Még jócskán a forradalom előtt – előzetes levelezés után – mentem anyámmal és Muci nénivel látogatóba hozzájuk. A Keleti pályaudvarnál laktak (még ma is emlékszem a címükre – Hernád utca 43 –, pedig már régen meghaltak). Egy földszinti lakásba tartottunk, és amikor a házuk elé értünk, az ablakok nyitva – vénasszonyok nyara volt – és mindketten az ablakban álltak, ahogy vártak ránk. Muci néni egyből megismerte a rokont, aki még aktív középiskolás rajztanárként dolgozott, hiszen feleségével együtt a Képzőművészeti Főiskolán végeztek.

Eleinte Zsuzsa anyám töltötte be az átmeneti rajztanári funkciót, majd egyik évfolyamtársa a Képzőművészeti Főiskolán, dr. Belák András lett a végleges rajztanár. Sokkal később lánya angol tanár lett az emberorvosin; jegyzete nagyon ötletes, humoros ábráit apja készítette. De az én időmben erről persze még szó sem volt. Csak arról, hogy Kádárék, amikor már biztosnak érezték magukat, új kommunista címert vezettek be.

Ezt a szégyentelen Légrády Sándor (1906-1987) grafikus valósította meg nekik, aki pedig még a kilencszázhúszas évek végétől kezdve számos gyönyörűszép bélyeget készített, például szent Istvánról, szent Lászlóról és a többi magyar szentről. Készített persze Horthyról is bélyegeket, de ezt már Rákosi-bélyegeivel kompenzálta. (Sajnálhatta, hogy Szálasi-bélyeget nem tudott csinálni!) De nemhogy rátukmálták volna az új kommunista címer feladatát, hanem ő maga jelentkezett, és pályázott!

Ezt persze csak később tudtam meg, akkor csak az egyik rajzóra feladata sújtott le: le kellett festenünk az új címert! Én mindig utáltam a feltűnést, most sem akartam semmit, csak egyszerűen nem voltam képes a feladat elvégzésére. Csak ültem a rajztábla előtt, a ceruza, festékek kikészítve, de mozdulni se bírtam, csöndben magamba roskadtam. A tanár körbe szokott járni, és eleinte nem volt feltűnő az üres rajzlapom. Amikor már harmadszor-negyedszer ment el mellettem, halkan megkérdezte, miért nem dolgozom, már nem tudtam visszatartani a könnyeimet, és csak annyit nyögtem ki suttogva, hogy ezt egyszerűen nem vagyok képes megcsinálni. Mire a tanár azt mondja, menjek ki a katedrához vele. Nyilván, ahol a többi gyerek nem hallja halk beszédünket. Ott a következőket mondja: „Ugye, azt tudod, hogy nekem jelentenem kell, hogy ki nem csinálta meg a feladatot? Gondolj a szüleidre, és adj be akármit, azt már nem kell jelentenem.” Így azután visszamentem a helyemre, és lassan elkezdtem egy mázolmányt, ami a végén egy kicsit hasonlított az osztályterem falán egy ideje már elhelyezett új kommunista címerre.

 Sipos Béla: Személyi adatok, emlékek, információk a tanárokról.[22]

 Dr. Ádám Istvánné, született Mihály Gizella. (Felsővisó, 1900 II 26-) Szülei Mihály Ferenc és Horatius Gizella. Végzettsége polgári iskola, matematika-fizika szak. Férje dr. Ádám István. Lakik Bp. I Vám u 6. Gyermekeik: Ádám Teréz (1927-), Ádám István (1928-), Ádám Gabriella (1932-) Nyugdíjazták 1958 IX 1-én.

Andor (Appel) Rozália, (Budapest, 1897 VI 22-), szülei Andor László és Kanakó Ilona. Végzettsége testnevelési főiskola, testnevelés és gyógytorna szak. Nyugdíjazva 1959 VII 31-én. Lakik Bp. II Retek u. 8.

Balassa Sándor,[23] [24] énektanár.

Balassa Sándor[25]  [26] [27](Budapest, 1935. január 20. –) Balassa Sándor vidéken végzett tanulmányok után átmenetileg géplakatos szakmát tanult. Első intenzív zenei tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta karvezető előkészítő szakos hallgatóként, majd 1960-tól –1965-ig Szervánszky Endre zeneszerzés növendéke volt a Zeneakadémián, ahol 1965-ben zeneszerzői oklevelet nyert. 1958-ban 23 éves korában biztos, hogy a Medve utcai iskolában tanított, az internetes életrajzai ezt nem említik. Valószínű, hogy 1963-ig tanított a Medve utcai iskolában, ugyanis 1964-től a Magyar Rádió munkatársa lett, ahol 1980-ig a zenei főosztályon dolgozott zenei rendezőként. 1981-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékén hangszerelést tanított adjunktusként, majd docensként, 1993-tól egyetemi tanárként. 1996-ban ment nyugdíjba. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem megsegítésére 1996-ban Zeneakadémia Alapítvány néven közhasznú intézményt hozott létre. Díjai: A Párizsi Tribün győztese (1972) Erkel Ferenc-díj (1972) Érdemes művész (1978) Kossuth-díj (1983) Bartók–Pásztory-díj (1988, 1998) Kiváló művész (1989) A Magyar Érdemrend középkeresztje (2012) A Nemzet Művésze (2014). Művei sorából kiemelkedik négy operája: Az Ajtón kívül, A Harmadik bolygó, Karl és Anna, valamint a 2000-ben befejezett és bemutatásra váró Földindulás.

Ars Poetica

"Csak külső, független szemlélője vagyok a művészeti ideológiák mentén tömörülő szakmai maffiáknak, irányzatos érdekszövetségeknek, de bennük részt nem veszek. Azt az üzleti érdekből felkapott jelszót is elutasítom, amely a korszerűséget és a modernséget mindenek felettinek, kizárólagos fontosságúnak tartja. Az árucikkek, fegyverek, találmányok elavulhatnak, de az igazi művészeti termék időtlen, képes a mindenkori jelenhez szólni, anélkül, hogy elveszítené tartalmának gazdagságát. A zenei anyagot ma is, mint a múltban, művészi renddé, emberi szépséggé, valamint erkölcsileg magasrendű életérzéssé kell formálnunk. ez a tevékenység nemcsak törekvésem, de kötelességem is. Az Élet megmentése a Földön, csak közösséggé nemesedett emberek tudatos tevékenysége által lehetséges. A művészet nem vállalhatja a politikum és a tudomány szolgálatát, mert e két szféra azt eredeti medréből kifordítja, szándékaitól eltéríti, katartikus erejétől megfosztja. E méltatlan szolgálatban a zene sem teljesítheti eredeti teremtő hivatását, a szépség ápolását, az emberi lélek és szellem felemelését, megtisztítását, a párbeszédet a köznapi és transzcendentális világok között. Érdekes módon, a tudósok is többnyire Bachért, Mozartért rajonganak. Hogy milyen lesz a jövő, a folytatás, az rajtunk, ma élő zeneszerzőkön múlik. Nem tartható az, hogy egy kis lélekszámú elit mindenható kinyilatkoztatást tesz, és megmondja, hogyan kell komponálni ma vagy holnap. Az utat mindnyájunknak magunknak kell megtalálnunk. A többféle út, a lehetséges igazságok árnyalt változatai, a sokféle nemzeti gyökér, szivárványszínű gazdag termést ígér. Az emberiség hatalmas kórusában minden eredeti hangra szükség van. A ma élő művészek közösen szövik azt a csodálatos szőttest, amely korunkban a Föld hangja. Kitüntetés számomra, hogy e teremtő munkában részt vehetek." (Balassa Sándor nyilatkozata a St. James Press számára - 1990-ben)

Dr. Belák András (Devecser, 1914 X 6-1997), szülei Belák Endre és Györffy Erzsébet. Felesége Kluger Erzsébet, hírlapkihordó. Végzettsége, Jogi egyetem és rajz tanári. Gyermekei: Belák Erzsébet (1946-), Belák András (1948-), Belák István (1950-) Lakik Bp. XII Ugocsa u. 2.

Dr. Belák András (Zseboroszlán) rajzot tanította, festőművész volt. 1957 és 1972 között biztos, hogy a Medve utcai iskolában tanított. 1950/51-ben osztályfőnök volt.

2014 X 10-én Belák Erzsébet emlékkiállítást szervezett a Medve utcai iskolában, abból az alkalomból, hogy édesapja 100 éve született.  Életrajzi adatai így váltak ismertté.

MEGHÍVÓ. DR. BELÁK ANDRÁS festőművész-rajztanár - évtizedeken át a Medve utcai iskola tanára -születésének 100 évfordulója alkalmából. EMLÉKKIÁLLÍTÁS nyílik iskolájában. Megnyitó: 2014 október 10-én 15 órakor. A kiállítás megtekinthető október 10- október 21-ig. 8-17 óra között a II. kerület Medve utca 6. sz alatt.

Megjegyzés. Sipos Béla. A kiállítás napján éppen a raktárban fotóztam anyakönyveket és Makovecz Éva meghívott a kiállítás megnyitójára. Kiderült, hogy Reuss András rokonom, az Evangélikus egyetem tanára, miután özvegy lett, Belák Erzsébettel házasodott össze.

    Tisztelt Látogatók, kedves Barátaim! (Részletek Belák Erzsébet beszédéből)

Szeretettel köszöntök minden megjelentet Dr. Belák András kiállításán. Köszönöm, hogy részvételükkel megtisztelik apám emlékét. Engedjék meg, hogy legelőször is köszönetet mondjak Makovecz Éva igazgatónőnek és az iskolának azért, hogy vállalta a bemutatót és segített annak létrehozásában. Másodsorban pedig testvéreimnek és kiváltképpen sógornőmnek, Zrínyi Eszternek, aki a képek elrendezését vállalta. Az itt kiállított képek – a nagyméretű olajfestményekkel együtt -  a család birtokában vannak. Életmű-kiállításra nem kerülhetett sor most, mert a hely csak a kisebb méretű képeit, azoknak is csak egy részét képes befogadni. Azonban magam sem vagyok járatos abban, hogy miként kellett volna a művészi fejlődés szakaszait érzékeltetni vagy kronológiai sorrendet megállapítani. Ezért a mostani kiállítás az „emlékkiállítás” nevet viseli. Mint a művész legidősebb gyermeke, méltónak éreztem, hogy legalább most, születésének 100. évfordulója alkalmából kapja meg apám azt a tiszteletet, amit az élet tőle hosszú éveken át megtagadott. Hogy képeit miért nem lehetett eddig látni, arra életrajza és jelleme ad választ. .... A Medve utcai évek alatt – a köteles dekorációs feladatok mellett -  megpróbálta feleleveníteni művészetét, amit korábban el kellett hanyagolnia. Mivel a festék és a vászon sokba került, sok akvarell, tollrajz, ceruzarajz keletkezett ebben az időben. De festett használt ecsettisztító kendőre, konyharuhára, saját képeinek hátuljára, használt dossziék fedelére. Soha nem volt elégedett magával. Úgy érezte, hiányzik még valami a tudásából, hiányzott az az év is, amit a főiskolán nem végzett el. Festői diplomát sem kapott, az Alapnak sem volt a tagja. Sokat restaurált, deklasszált nemesek családi arcképeit. Amikor nyugdíjba vonult, már több operáción esett túl, de szeme rendbehozatala után újult erővel kezdett neki a festésnek. Ekkor keletkeztek nagyalakú festményei is.

….Tanítványai és kollégái nagy szeretettel emlékeznek rá, erről magam is sokszor megbizonyosodtam. Temetésén, 1997-ben, szintén egyik volt tanítványa mondott búcsúbeszédet. Amint említettem, az itt látható képei csak egy kis szeletét mutatják munkásságának, főleg technikai okok miatt. Aki emlékszik rá, kérem idézze föl az ő képét, hangját, kedvességét - van egy-két önarckép is itt -  és szigorát a tanulókkal, tiszteletét a kollégák és minden itt dolgozó iránt. És nézzék meg kiállított képeit. Dr. Belák Erzsébet.

Belák Erzsébet: Dr. Belák András életrajza.

            Édesapám, Dr. Belák András 1914. október 6-án, Devecserben született. Édesapja, Dr. Belák Endre ott főszolgabíró volt. Édesanyja sz. Györffy Erzsébet. Egy nővére volt, Belák Magdolna, férjezett Kovács Lajosné. Az ő fia: Kovács Lajos Dr. (Dudi), és Kovács Judit (férjezett Bódiss Jánosné), sz. 1934. Alsó iskoláit a veszprémi piarista gimnáziumban végezte, de ide nem szívesen járt. 1925-től a Soproni Evangélikus Líceumba íratták be, ott is érettségizett 1934-ben. Sok szép emléke volt ezekről az évekről, nekünk, gyermekeinek is felelevenítette emlékeit. Festő szeretett volna lenni kicsi korától kezdve. A dunántúli táj már korán megihlette, legtöbb festményén ezek köszönnek vissza. Devecserből gyakran látogatta a Somló hegyet, melyről több képe is készült. A szülői házban még ma is látható néhány korai képe. Szülei házában egy ideig Aba-Novák Vilmos is lakott, édesapám igen jó barátságban volt vele. Tehetségét édesanyjától örökölte, aki szívesen kézimunkázott, és készített gyönyörű tortákat – még magam is emlékszem a híresen szépen elkészített tortáira. Amikor én kislány voltam, Nagyika már nem látott jól, de akkor is készített nekünk mindenféle szépséges édességeket. Szülei nem helyeselték a művész-pályát, ezért rábeszélték, hogy valamilyen polgári foglalkozást is válasszon. Az 1934/35-os tanévben a budapesti Pázmány Péter Egyetem bölcsészeti karát látogatta, irodalommal foglalkozott, főleg magyar irodalommal és nyelvészettel. Ő maga is verselt. Még egyetemista korában vásárolta meg a magyar költők összes, akkoriban első kiadásaikban megjelent versesköteteit, így Adyt, Babitsot, Kosztolányit és József Attilát is. Néhány ezek közül még ma is megvan, de sajnos, nehezen gyűjtött könyvtára Budapest ostromakor Logodi utcai lakhelyével együtt porrá égett. A későbbiekben ezért a közkönyvtárakat volt kénytelen bújni, hogy kedvenceivel találkozhasson. A „polgári pályára állás” a következő tanévben következett be: 1935-től már a jog- és államtudományi kar hallgatója. Az államtudományi doktorátust 1940-ben szerezte meg Kolozsvárt (Az 1940-es visszacsatolást követően a Szegedre telepített Ferenc József Egyetem rövid időre visszakerült Kolozsvárra). Egyetemi évei alatt megélhetését kollégái diplomadolgozatainak elkészítésével biztosította. Mindeközben – 1937-ben –  a Képzőművészeti Főiskolára is beiratkozott. Ott  Rudnay Gyula és Szőnyi István tanítványa volt, de szobrászattal is foglalkozott. Középiskolai éveinek és az egyetemen eltöltött éveknek köszönhetően jól tudott latinul. Végül mindkét szakját tudta hasznosítani, amikor a Képzőművészeti Főiskola titkáraként nyert állást 1941-ben. Ott az utolsó évét végezte festő szakon, amikor a háború és Budapest ostroma véget vetett elképzeléseinek: B-listára került. Édesapját – nagyapámat – 1945-ben le akarták tartóztatni, pusztán státusa miatt. (Köztiszteletben álló személy volt, az evangélikus egyház felügyelője Ajkán, demokrata érzelmű, zsidó embereknek bújtatásában vett részt idősebb Antall Józseffel együtt. A devecseriek nem engedték a letartóztatást, ekkor álltak ki mellette először, majd később is, amikor 1948-ban mégis letartóztatták és a váci börtönben raboskodott két évig. Betegen engedték ki, ezután már csak néhány évet élt.) A devecseri házat elvették, tanyára telepítették ki az idős házaspárt. Végül egy kis lyukban húzták meg magukat életük végéig, nagy szegénységben, de már Budapesten. Édesapám karrierje ezzel véget ért, a Főiskoláról elbocsátották, arra hivatkozva, hogy az iratai elvesztek. Még 1945-ben, amikor a harcok véget értek, megnősült. 1945 októberében a Dunán csónakon átkelve Budáról – ahol akkor már édesanyáméknál, mint távoli rokonoknál lakott – a Deák téri evangélikus templomban tartották meg az esküvőt. Ezek után kb. egy évig gyári munkásként dolgozott a Láng-gyárban, de ezt egészségileg nem bírta. Lehetővé vált ezekben az időkben, hogy diplomás emberek tanítói oklevelet szerezzenek. Így iratkozott be a Tanítóképzőbe. Tanítóként kezdett dolgozni, mindent oktatott: földrajzot, számtant, geometriát. A bajokhoz hozzájárult, hogy 1951-ben anyai nagyszüleimet is kitelepítették a Hortobágyra, így szüleim a lakásukat elvesztették. Ekkor már hárman voltunk gyermekek, s így – mivel szüleim nem voltak tulajdonosok a házban, s mivel édesapám pedagógus lett – kaptunk egy lerobbant lakást a XI. kerületben. Ebben az időben édesapám a Labanc utcai általános iskolába járt tanítani. Pár év után sikerült közelebb kerülnie a lakhelyünkhöz, s az ötvenes évek második felétől a Medve utcai általános fiúiskolába került, rajztanárnak. Oktatott rajzot a harmadik osztálytól kezdve a nyolcadikig. Az idők során kerületi szakmai vezető lett, és szervezte, vezette a rajztanárok továbbképzését. Máig őrzőm a rajzoktatás óraterveinek vázlatait, a kicsi képeket, amelyeket egyenként rajzolt meg, javítgatott évről-évre egy nem éppen erre a célra szánt asztalon. És a továbbképzéseken készült aktokat, arcképeket. A Medve utcai iskolában szakszervezeti bizalmiként is működött….. Sokat restaurált, deklasszált nemesek családi arcképeit. Amikor nyugdíjba vonult, már több operáción esett túl, de szeme rendbehozatala után újult erővel kezdett neki a festésnek. Ekkor keletkeztek nagyalakú festményei. Hogy mi az ő helye a panteonban, nem feladatom eldönteni. De hogy rajztanárként nagy megbecsülésnek örvendett, az bizonyos. 1973-ban az oktatásügy kiváló dolgozója címet nyerte el, sok kisebb előzetes dicséret és kitüntetés után. Tanítványai és kollégái nagy szeretettel emlékeznek rá, erről magam is sokszor megbizonyosodtam….

Bohus Endréné, született Villányi Margit. (Székesfehérvár, 1915 II 18-). Szülei Villányi Imre és Pausch Ida. Egyetemet végzett, földrajz-természetrajz szakon. Férje Bohus Endre, mák felvásárló, szövetkezeti dolgozó. 1958 VII 1-én áthelyezték a Bp. II Törökvész u. iskolába. Párttag, MDP volt.

Budai Pálné, született Upor Gyöngyi. (Homonna, 1906 XI 23-), szülei: Upor Henrik és Gilber Blanka. Tanítóképzőt végzett, ének szakon. 1927-től tanít. Férje Budai Pál zenetanár. 1962 VIII 31-én nyugdíjazták. Lakik Bp. Keleti Károly u. 9.

Csohány Kálmánné, született Tóth Klára. (Hódmezővásárhely, 1927 VIII 2-) Szülei néhai Tóth Imre és Deák Mária. Pedagógiai Főiskolát végzett magyar-ének szakon. Munkaviszonyának kezdete 1950 IX 1. Nem volt párttag. Férje Csohány Kálmán grafikus. Gyermekei: Csohány ifj. Kálmán (1954-) és Csohány Klára (1957-) Lakik Bp. II Kapás u. 3.

Csohány Kálmánné, Tóth Klára. Csohány Kálmán[28] (Pásztó, 1925. jan. 31. – Bp., 1980. ápr. 2.): grafikus, Munkácsy-díjas (1964, 1967), érdemes művész (1974). Házasságkötésük 1952.

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM. Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar KARI TANÁCSÁNAK 2000. október 5-én tartott ülésén hozott HATÁROZATAI. AZ ARANYOKLEVELEK ÁTADÁSAKOR ELHANGZOTT MÉLTATÁSOK.[29]

CSOHÁNY KÁLMÁNNÉ TÓTH KLÁRA tanárnő Budapestről.

Magyar-ének szakos tanári oklevelét a Szegedi Pedagógiai Főiskolán szerezte 1950-ben. 32 éves szolgálati ideje alatt tanított a Hódmezővásárhelyi Tanítóképzőben és annak gyakorlóiskolájában, 1953-tól 1958-ig Budapesten a Jázmin utcai, majd a Horváth Mihály téri Általános Iskolában. 1958-tól nyugállományba vonulásáig a II. kerület Medve utcai, majd a Remete kertvárosi Általános iskolában énektanárként végezte oktató-nevelő munkásságát. Iskolai könyvtárosként, majd a kerület könyvtáros munkaközösségének vezetőjeként szakfelügyeletet is ellátott. Nyugdíjasként még 5 évig tanított. Kitüntetései: Kiemelkedő oktató-nevelőmunkájáért osztályvezetői dicséret, Szocialista Kultúráért kitüntető jelvény, Pedagógus Szolgálati Emlékérem.

Domoszlai Lajosné, született Lovász Erzsébet (Lugos, 1933 XI 14-), szülei Lovász András és Varga Erzsébet. Tanítóképzőt végzett. Férje Domoszlai Lajos, hivatásos tiszt. Gyermekei: Domoszlai Erika (1956-) és Domoszlai Lajos (1965-) Nem volt párttag.

 Fábián Istvánné, született Bokor Klára (Taktaharkány, 1932 VIII 15-), anyja neve Kovács Anna, nyugdíjas tanító. Lakik Bp. XII Csaba u. 16. Középiskolai tanár, ELTE, TTK, fizika-matematika szak, 118/1954 XII 27. Tanít 1954 VII 15 óta. 1958 VIII 1 óta a Medve utcai iskolában dolgozik. Fizetése 1966 II 5. 2000 ft.  Párttag nem volt.  Férje Fábián István (Kapolcs, 1929 VIII 5-), kutató fizikus.  Egy gyermek, Fábián Katalin (1955 I 22-)

Fasang Árpádné, született Orbán Éva. (Bp. 1923 IX 4-) Édesanyja Csathó Eszter.  Általános iskolai ének tanár. Férje Fasang Árpád, főosztályvezető, Művelődési Minisztérium. Gyermekei: Fasang ifj. Árpád (1942-), Fasang Zoltán (1944-), Fasang János (1947-), Fasang Márta (1953-) Nem volt párttag.

 Draskóczy Gábor visszaemlékezése: Fábiánné és az ablak.

Az egész osztály felszisszent. Laci zöldebbnél zöldebb dolgokat írt a táblára. Halvány lila gőze sem volt arról, hogyan kell megoldani a matematikai egyenletet.

— Ki tudna segíteni? — kérdezte Fábiánné, a matek tanárunk az osztályt.

Lassan felemeltem a kezemet, mert szívesen segítettem volna Lacinak.

— Gábor, neked már nyolc ötösöd van matekból, minek neked egy kilencedik?

— De tanárnő! Úgy unatkozom. Hadd feleljek! - könyörögtem.

— Na jól van. Gyere, és diktálok neked néhány új példát.

Elfoglaltam a helyemet a táblánál és vártam a feladatokat. A külvilág lassan megszűnt körülöttem létezni, mert kerestem a példa megoldását... Hirtelen óriási dörrenés és csörömpölés ijesztett meg mindannyiunkat. Mi történhetett a hátam mögött? Amint hátra fordultam, az ablak egyik szárnyát azon a padon láttam feküdni, amelyben néhány perce még én ültem. Mint később kiderült, az előttem ülő fiú verekedés közben kicsúszott a padjából, és a kinyitott ablak alá guggolt. Amikor hirtelen felegyenesedett, kiemelte az ablak nyitott szárnyát a helyéből. Ha a helyemen maradok, az ablak a fejemre esett volna. Éles szilánkjaival bizonyára szétszabdalta volna az arcomat. Rossz esetben a nyaki ütőeremet is elvághatta volna. Az egész osztály mélyen megilletődött.

Amikor a helyemre visszaültem, meghajtottam a fejemet és megköszöntem Istennek ezt a közbeavatkozását.

— Milyen szerencséd volt, hogy a tanárnő éppen akkor hívott ki felelni, amikor az ablak a padodra esett — mondta István a szünetben, amikor az udvaron sétáltunk.

— Nem! Én nem hiszek a véletlenben vagy a szerencsében! Biztos vagyok abban, hogy Isten irányítja életem eseményeit.

Fazekas Lászlóné, született Homolya Borbála (Pásztó, 1932 III 31-meghalt 1965 VII) Szülei Homolya János és Incze Borbála. 1957/58-ban a minősítés alapján tanító. 1952 VIII 25 óta tanít az iskolában. Lakik Bp. II Árpád fejedelem u. 30.  Férje Fazekas László (Bp. 1927 III 21-), vegyészmérnök. Gyermekei: Fazekas Katalin (1953 IX 3-) és Fazekas László (1958 IV 26-)

Fekete Antalné, született Feyér (Fejér) Gizella [30]  (Kötcse, Somogy megye, 1914 XI 25-), anyja Mayer Gizella, apja Feyér Imre. Lakik Bp. I. Ponty 2. A Medve utcai iskolánál munkaviszonyának kezdete 1953 VII 1. 1938 IX 1 óta dolgozik. Főfoglalkozású tanítónő, napközi vezető. (tanítói oklevél 648/1934 VI 23) Férje Fekete Antal (Majsapuszta 1901 XII 14-), kertészeti tervező mérnök, munkáltatója Budapest Városrendezési Intézet. Gyermekei: Fekete Tamás (1928-) és Fekete Márton (1934-) 1948-1956 MDP párttag volt. 1966 II 5. fizetése 2280 ft. A minősítések: 1955 VI 24, (aláírta Vadász László igazgató), dicséri munkáját, tanításaiba a munkásosztály harcát vitte be élményszerűen. 1964 VI 10.-i és 1968 VI 3.-i igazgatói minősítése megmaradt. Munkáját dicséri, kéri, hogy segítse a kezdő tapasztalatlan napközis vezetők munkáját. Több mint tíz évig volt az iskola szakszervezeti titkára. Aláírta Zsebők István igazgató. 1958 VI 28-i véleményből: Politikai magatartása aktív a szocializmus építésében, mint az iskolai Szakszervezeti Bizottság elnöke igen tevékeny munkát végzett.

Frigyes Istvánné, született Végh Katalin [31]  (Szentgothárd, Vas megye, 1936 X 6-), anyja neve Mathias Irén. 1959 IX 15 óta tanít, a Bem József gimnáziumban kezdte, (1959-1963) majd 1964 IX 1-én került a Medve utcai iskolába. Középiskolai tanár, ELTE, magyar-szerb szak. oklevele, 264/1959 Budapest. Nem volt párttag.  Lakcíme: Bp. II Lórántffy u. 14. Férje Frigyes István, mérnök. Gyermekei: Frigyes Júlia, (1961 VIII 31-) és Frigyes Katalin (1963 IV 11-) Beosztása napközi vezető. (Nem dolgozott szakképzettségének megfelelő munkakörben) Fizetése 1966 II 5.-én 1940 ft.

Frigyes Istvánné, született Végh Katalin minősítése, Bp. VIII Dugoncs u. általános iskola.1964 III. 2. Aláírta Faragó Károlyné, igazgató, Szafner Alfredné, pártvezetőségi tag és dr. Alberti Józsefné, szakszervezeti bizottsági tag.[32]

Magyar-szerb szakos középiskolai tanár. Első évben tanít általános iskolában. Megfelelő szakmai tudással rendelkezik, ennek alapján középiskolában is megállná a helyét. Kevés szakmai gyakorlattal rendelkezik…Anyai, családi gongjai nagyon lefoglalják…Lektori, fordítói, kritikusi ambiciói vannak, tehetsége is van hozzá. Lakóhelyétől távol tanít, ezért szeretne lakóhelyéhez (II kerület) közelebbi iskolában dolgozni.

Görög Istvánné, született Jambrik Ilona (Bp. 1906 II 16-) Szülei Jambrik Alajos és Kaiser Mária. Férje Görög István, általános iskolai tanár. Gyermeke Görög Mária (1933-) Tanító, 1926-tól dolgozik. Tanító, alsó tagozaton, tanítóképzőt végzett. 1947-től 1957/58-ig az iskolában dolgozott minősítése alapján. Párttag, MDP. Nyugdíjba ment 1963 VIII 31. Lakik Bp. I Bem rakpart 15.

Horváth Jenőné, született Kótai Margit.[33] (Dombóvár, 1915 VIII 25-) Szülei Kótai István és Bíró Lídia. Lakás: Bp. I. Mária tér 3. V em. 3. sz. Házastárs Horváth Jenő, geológus, műszaki előadó (Kaposszegcső, 1912 IX 12-), anyja neve Markó Mária, munkáltatója 1. Földműves- szövetkezet Központja. Bp. XI. Bartók Béla út 4. Horváth Jenőné főfoglalkozású szaktanítónő, testnevelő tanár. 1941 óta dolgozik. 1950 IX 1-től dolgozott a Medve utcai iskolában. Iskolai végzettsége testnevelő, szaktanítói oklevél, 27-1949-50 1950 VIII 16, Jászberény. Párttagsága 1945 után MKP. Fizetése 1966 II 5. 2140 ft. Vadász László igazgató 1955 VI 24-én írt jellemzéséből részletek. Horváth Jenőné oktatómunkáját nagy hivatásszeretettel látja el. Tanításaira jól készül. A szakszervezet gazdasági felelőse…Iskoláját szereti, minden tanulójának szülőjét jól ismeri, családlátogatásaival jó kapcsolatot épített ki. Zsebők István igazgató 1964 VI 10-én írt jellemzéséből részletek. Horváth Jenőné 1950 VIII 1 óta a III-IV osztály tanítója felmenő rendszerben. Jó felkészültségű, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező pedagógus. A tanulókkal szigorú. ..Óráira felkészül, vázlatai mintaszerűek. Kisdobos vezető. Családi élete rendezett.

Kaszárda Györgyné, született Lyikár Olga. (Bp. 1904 I 11-) Szülei Lyikár János és Tibenszky Terézia. Végzettsége polgári iskola tanárképző, földrajz-természetrajz-vegytan. Munkaviszonyának kezdete 1926. Férje Kaszárda György, nyugdíjas. Gyermeke: Kaszárda Olga (1936-) Nyugdíjas 1959 VIII 31-én.

Kaszárda Györgyné, (Szigeti veszedelem) földrajz, jó tanár volt, névsorolvasással kezdett, ha valaki nem válaszolt, hogy jelen, azt megfedte.

Vásárhelyi István (1959 VIII.a)[34] emlékei Kaszárda Györgynéről:

Kaszárda Györgyné biológiát tanított, ahol a kedvenc mondása az volt, hogy "ha a tisztaság fél egészség, a piszok egész egészség", és ezt azzal magyarázta, hogy a gyereket nem szabad steril körülmények között nevelni, mert akkor nem alakul ki az immunrendszere.

Az "A"-ból 12 fővel van kapcsolatom és rendszeresen találkozni szoktunk a Maros utcában lévő Maros étterem és sörözőben.

Polónyi Pál (1959 VIII.a)[35] emlékei Kaszárda Györgynéről: Kaszárda tanárnő, minket földrajzra tanított. Kedvenc mondása volt, hogy lehunyta a szemét és azt mondta: fiam én mindent látok. Ezen persze minden alkalommal jól mulattunk és ő is mosolygott. Egyszer aztán a tanárnő helyettesíteni jött hozzánk és azt mondta, hogy most nem lesz szabályos óra, hanem elmondja, hogy a környezetünkben milyen érdekességek találhatók. Például a Medve utca és a Csalogány utca sarkán a középkorban állt a Fekete Medve fogadó és arról kezdett el mesélni nekünk.  Megkérdezte, hogy jól megnéztük-e, a sarkon a házat, mert ott meg van a régi kapu kerete, egyébként a kaput befalazták. A keret két oldalán fenn még most is (ez akkor volt igaz) ott van a medvék lába. Délután mindenki kitódult az utcára és tényleg ott volt, ahogy a tanárnő mondta. Ott mentünk el minden nap, de nem láttuk. Sajnos a házzal együtt valamikor lebontották és az egész, gondolom a sittbe került. Aztán elmondta, hogy az egész vár tele van alagúttal a föld alatt és ő most is tud egy kijáratot, amely egy bizonyos ház pincéjéből nyílik és meg is nevezte a címet. Nos, sokáig ácsingóztunk a megjelölt ház előtt, de az be volt zárva és nem volt merszünk becsengetni. Ez az óra megváltoztatta a véleményünket a tanárnőről, bár az eddig sem volt rossz, de ez után tisztelni kezdtük és ez megmaradt, amíg a Medvébe jártunk.

Dr. Kónya Zoltánné, született Lengyel Éva (Nyírbátor, 1927 IX 28-),anyja neve Kocsondy Emma, háztartásbeli. Férje Dr. Kónya Zoltán. Gyermek Kónya Zoltán (1958-) Lakik Bp. Moszkva tér, 8. Iskolai végzettsége Pedagógiai Főiskola, Szeged, földrajz-biológia, Sz-324-1952 VIII 8. Párttag nem volt. Munkakezdés 1948 IX 1. Általános iskolai tanár. 1966 II 5. fizetése 2060 ft.

Kováts Anna (Kiskőszeg, Baranya megye, 1908 XI 9-) Szülei: Kováts Péter és Bosnyák Rozália. Tanítónői oklevele 821/1928 VI 23. Tanítónő, I-II osztály, 1932 óta tanít az iskolában, 1964-ben is a Medve utcai iskolában tanított.

Kovács Béláné, született Kopcsó Elvira. (Miskolc, 1925 XI 11-). szülei: Kopcsó Mihály és Szilágyi Erzsébet. Orosz szakos általános iskolai tanár. Végzettség: Pedagógiai Főiskola, orosz szak,  543/1955 VII 20. 1955 VIII 1-től tanít a Medve utcai iskolában. 1970-ben áthelyezték egy másik iskolába.  1946-tól párttag. Pártiskolai végzettség 3 hónap. 1948 VI 1-től dolgozik pedagógusi munkakörben. 1966 II 5.-én fizetése 2060 ft. Férje Kovács Béla gépszerelő, munkahelye Belügyminisztérium. Lakik Bp. II Borbolya u. 11. Egy gyermek Kovács ifj. Béla (1951-)

Zsebők István igazgató 1957 VII 4-i jellemzéséből: Óráit alapos előkészület jellemzi, tanítását pedig a jó módszer. Az ifjúsági mozgalmat, annak újjászervezését segítette. Az úttörő szervező bizottság tagja. …Hibája a gyakran fellépő kisebbségi érzése, melynek véleménye szerint már semmi alapja.

Zsebők István igazgató 1964 V 10-i jellemzéséből. Iskolában végzett munkáját úgy tekinti, mint a szocialista közösség szolgálatát. Állandóan műveli magát, napról-napra új ismereteket szerez. A gyermekekkel való foglakozása mindig tartalmas, érdekes….Politikailag-szakmailag állandóan képzi magát. Részt vett a nyári orosz szakmai továbbképzésen, elvégezte a filozófia hároméves tanfolyamát.[36] Biológiát is tanított. Érzékenysége néha túlzott. Pártmunkát a II kerületi Pártbizottságon végez.

Kozma Mihályné, született Kiss Gizella [37]  (Kunszentmárton, 1928 II 2-) Anyja Kézsmárki Margit háztartásbeli. Férje Kozma Mihály (Temesvár, 1928 VIII 30) mérnökközgazdász.  1957 VIII 1 óta dolgozik. Magyar-történelem szakos középiskolai tanár. Középiskolai tanári oklevél Szeged,  VII-1956-57 VII 15. A Medve utcai iskolában 1962 VII 1 óta tanít. Párttag 1949 MDP. Fizetése 1966 II 5. 1900 ft.

1964 VI 10. Zsebők István igazgató véleményéből: Magyar-történelemszakos tanár, aki elvégezte a gyakorlati foglalkozás tanfolyamát. Iskolánknál második éve a gyakorlati foglalkozást tanítja. Munkáját pontosan, jól szervezi meg. Időben gondoskodik a szükséges anyagról….A műhelyben tisztaság és rend uralkodik. …Nehezen barátkozik, csendes visszahúzódó természetű. A testületi életben passzív. Szavát ritkán hallani. Véleményét nem mondja el. Szeretne magyar-történelmet tanítani, mely vágyát nem tudtuk teljesíteni. [38] Mindig pontos, bár messziről Kőbányáról jár az iskolánkba.

 Dr. Kun Miklósné, született Jász Vera. (Cegléd, 1920 XI 20-) Szülei dr. Jász Jenő és Berger Ilona.   Végzettség pedagógiai főiskola, magyar szak. 1958 IX 1-én az Áldás utcai iskolába helyezték át. Dr. Kun Miklós főorvos. gyermek: Kun János (1953-) Párttag, MSZMP volt.

Kúnos Pálné, született Herz Éva. (Budapest, 1924 X 26-) Szülei Herz Ernő és Windt Gizella. Lakik Bp. V. vigadó tér 3. Végzettsége: Egyetem, magyar-angol szak.  Munkaviszonyának kezdete 1948, a Medve utcai iskolában 1950 IX 1-től tanít. Férje Kúnos Pál mérnök.

Kúnos Pálné, magyar tanár, precíz volt, figyelmünket lekötötte, rendet tartott.

Láng Józsefné, született Antal Éva (Bp. 1918 XI 27-) Szülei Antal Pál és Chladek Irma. 1956-ban a minősítés alapján napközis tanár, 1956 novemberében a Mártírok útjai iskolából került át a Medve utcai iskolába. Férje Láng József, anyagkönyvelő, raktáros. Gyermekei: Láng Ákos (1952-) és Láng Csaba (1953-)

Lippert Lajosné, született Mülner Gizella (Bp. 1897 XII 16-) Szülei Müllner Rezső és Krauss Kornélia. Férje Lippert Lajos, nyugdíjas. Végzettsége tanítóképző, alsó tagozaton tanított, 1930-tól . Nyugdíjazva 1960 VIII 31. Lakik Bp. II Csalogány 4/c.

Materényi Jenő, Dezső[39]. (Somogyacsa, 1920 V 12 - 1986[40] VIII), anyja neve Mojzer Ilona, 1959-ben nyugdíjas, lakás Budapest, XII Normafa u. 23. 1954 IX 1-től lakott Budapesten. Munkaviszonyának kezdete a szervnél (Medve utcai iskola) 1958 XIII 1. Beszámított szolgálati idő alapján közszolgálatának kezdete 1945 VI 28. Házastárs neve Németh Mária, (Tótkomlós, 1919 I 31-) Házastárs munkáltatója Épületanyag fuvarozó vállalat, raktárvezető.  Materényi Jenő munkaköre főfoglalkozású tanár, főiskolai végzettség. Polgári Iskola Tanárképző Főiskola, Szeged, magyar-történelem szak, 186/1944 X 6. Tényleges munkakezdésének ideje 1945 VI 28. 1947-től szakszervezeti tag. Katonai szolgálatot nem teljesített. Kitüntetése Petőfi érdemrend 1948 III. 15. Eltartott gyermek Materényi Zsolt, (1945 VII 10-) Önéletrajza szerint nem volt párttag és pártiskolát sem végzett. 1945 és 1958 között több helyen dolgozott, szinte évente munkahelyet váltott (Miskolc tankerület Vágáshuta, 1945, Tolcsvai rk. iskola, 1945, Fejérmegye, Velence, 1947, Székesfehérvár, 1948, Perkáta általános iskola, 1949, Fejér megye Oktatási osztály, 1951, Miskolc, Tanács, 1953, Bp. XII. ker. Zrinyi, 1954, Diana, iskola, 1955, XV Tanács, Diana, Bp. II. ker. Medve utcai iskola 1958 VIII 1) Legmagasabb iskolai végzettsége Polgári iskolai tanári oklevél, 186/1942, 1944 x 6. 1963 XII 15. (Kiegészítés: A Magyar királyi Horthy Miklós-Tudományegyetem évkönyve 1940/41-es tanévből.[41] Szeged. Polgári iskolai tanárjelölt hallgatók.  195. Materényi Jenő.)

Aláírta Zsebők István igazgató és Materényi Jenő.

1966 II 5. A Bp. II. Tanács VB. Oktatási Személyzeti Osztály irata szerint Materényi Jenőt besorolták az 502 kulcsszámú tanár munkakör VIII korcsoportjába, törzsfizetése 2160 ft. Munkavállaló a Medve utcai iskola. 1945 óta tanít.

Materényi Jenő fotója 1959-ben, 40 éves korában.

Materényi Jenő magyar-történelem szakos középiskolai tanár, a VI b. osztály osztályfőnöke 1957-58-ik iskolai évben végzett munkájának értékelése.

Iskolánkhoz 1958 februárjában került. A szolgálat érdekében kapta áthelyezését érzése szerint érdemtelenül. Ezt a tényt igazolja, hogy most az évvégével rehabilitásképpen visszakerül lakhelyéhez közelebbi (Normafa) kerület valamelyik általános iskolájához. Igyekezett a kedvetlensége lidércét legyőzve aktivizálódni. Különösen osztályfőnöki munkájára fektetett nagy súlyt. A széthullott VI. leányosztályt – amelyiknek a folyó iskolaév folyamán ő volt a hatodik osztályfőnöke – sikerült is megfognia, helyes fejlődési mederbe terelni. Igen jó ideológiai tudásról tanúskodott az április 4-én tartott iskolai ünnepélyen mondott, érzelmet keltő, meggyőződéssel teljes ünnepi beszéde, valamint felszólalásai. Szaktárgyi, pedagógiai, filozófiai és lélektani felkészültsége tudományos alaposságú. Igen gazdag szaktárgyi tudása. Igen jó, szerencsés nevelői egyéniség. A legnehezebb anyagrészt is játszi könnyedséggel tudja tanítványainak átadni. A tárgyi tudás megkövetelése mellett könnyed, segítőkészségű tud lenni. Tanítványai érzik, hogy tudniuk kell, mert maguknak tanulnak, de ugyanakkor azt is tudják, hogy a tanár segíti őket, időt enged feleletük hibás részeinek kijavítására. Nem az a szándéka, hogy belezavarja, megfogja őket, hanem amit megtanultak, azt nyugodt légkörben elmondhassák. Igen szégyenli magát az, aki nem tanult. Áldozócsütörtökön tartott osztályrendezvényük igen jól sikerült. A tanulók közül alig akadt hiányzó (4) Osztályzása reális. Tanulói elé perspektíva terveket állított ¾ évkor, pl. egyiknek valamelyik tárgyból kellett javítania, a másiknak két tárgyból kellett elkerülnie a bukás széléről, a harmadiknak úgy kellett volna javítania, hogy a bukásból év végére csak javító legyen, stb. Ezzel a módszerrel a félévkor bukásra állók tömegét mozgatta meg és az év végére a legrosszabb tanulmányi eredményű osztály szépen felzárkózott. Materialista világnézeti alapon áll. Véleményem szerint a Pártban lenne a helye, hiszen az októberi események előtt is párttag volt. Remélem rehabilitálása meggyőzi, hogy mindaz, ami vele történt nem az illetékesek szava, hanem sajnálatos véletlenek, még sajnálatosabb találkozása. Adminisztrációs munkája jó, az évkönyvünk összeállításában igen komoly munkát végzett. Felhívom figyelmét a pontosságra. De hisz ez úgyis megtörténik, mert új munkahelyére nyilvánvalóan nem kell egy út alkalmával közel két órát utaznia. A magam részéről igen-igen sajnálom távozását és ezzel a véleményemmel az egész tantestület egyetért. A Szülői Munkaközösségünk által rendezett második előadáson zongora kíséretével emelte és megmentette a darabot. Magas zenei képesítést előadó művészi engedélyt kapott. Betegség és ügyének tárgyalása miatt összesen nyolc napot mulasztott. Aláírás: Szabó János igazgató, a pecsét alapján Fővárosi Általános Iskola, XV. Kossuth u. 10.[42]

Materényi Jenő magyar-történelem szakos polgári iskolai tanár 1958/59 iskolai évben végzett munkájának értékelése. (Medve utcai iskola, 1958 VIII 1 óta tanít) Született 1920. Somogyacsa. Anyja Mojzer Ilona. Oktató nevelő munkáját hivatástudattal végzi. Minden munkáján meglátszik magas színvonalú általános műveltsége. Osztályfőnöki munkáját jól látta el, az elhanyagolt VII.a osztály nevelő munkája nyomán az év folyamán sokat fejlődött. Szaktárgyi és ideológiai tudása kiváló. Tanításában mindkettő érvényesül. Politikai magatartása aktív a szocializmus építésében. Előadó és tananyagátadó képessége jó. Szaktárgyát a tanulók érdeklődéssel tanulják. különösen szeretném kiemelni a 8. osztályokban a történelem tanításában elért szép eredményeket. Követelményei reálisak, ritkán maximalista, jó fegyelmező. Közösségi munkát végzett. Különösen kiemelkedő a Tanácsköztársaság jubileumi kiállításának rendezésében végzett munkája. Kartársaival szemben kissé zárkózott. Budapest, 1959 VI 30-án.

Materényi Jenő munkájának értékelése, Bp. 1964 VI 10. Medve utcai iskola.

Iskolánknál hatodik éve tanít. Mindig a szaktárgyát tanította, mindig osztályfőnök is volt. Jó tárgyi, politikai és pedagógiai felkészültséggel rendelkezik. Különösen történelem tanításán érezni nagy tájékozottságát, olvasottságát. Az elmúlt évben tartott történelem bemutató tanítása is ezt igazolta. Szakmai és ideológiai továbbképzésen részt vesz. Elvégezte a politikai gazdaságtan hároméves tanfolyamát, jelenleg a filozófia kétéves tanfolyamára jár. A szemináriumokon aktív, értékes javaslatokat mond, gondolatokat ébresztő hozzászólásaival segítője a szemináriumvezetőnek. A pedagógiai szaksajtót rendszeresen olvassa, észrevételeit elmondja. Építő bírálatot gyakorolt a legutóbbi ifjúsági színdarabbal kapcsolatban (Mikszáth Kálmán: Beszélő köntös), cikke a Pedagógusok Lapjában megjelent. Az ifjúság szereti, jó humorú, a tanulókkal közvetlen, barátságos. Humora néha ironikus. Osztályában a közösségi nevelés területén kisebb hiányosságok tapasztalhatók, ebből adódik, hogy néhány pedagógus oktató munkájában kisebb eredményt ért el. Követelményeiben, feleltetési módszerében régebben erősen maximalista volt, az utóbbi években ezen részben változtatott, de még ma is maximalista a feleltetésnél, az ötös érdemjegy adásánál. Hajlik a Tanterven túli követelményekre. Pl. ötöst történelmes az a tanuló, akinek pl. olvasófüzete van. A szülőkkel közvetlen, jó nevelőértékű szülői értekezleteket tart. Az ifjúsági mozgalmat, mint rajvezető támogatja. A különböző versenyekben az általa vezetett raj sok sikert ért el. Jó ünnepély szervező, jó szónok. Kisebb ifjúsági jeleneteket írt, melyeknek jó nevelő hatása volt. Társadalmi munkában végzi az iskolai fali újság szerkesztését, mely jól szolgálja az iskolai közösség tájékoztatását és nevelését. Eredményes és ötletes az iskolarádió műsora. A nevelőtestületnek értékes, tekintélyes tagja, tekintélyét sokoldalú tevékenységével vívta ki. Az ateista nevelés problémáival rendszeresen foglalkozik, problémáit a testületi értekezleteken is felveti. Igazgató, aláírás nincs csak pecsét. A fentiekkel egyetértek, aláírás Materényi Jenő.

Az internetes forrásanyagok alapján Materényi Jenő (1920-1986) 1956 és 1966 között tanított a Medve utcai általános iskolában. Apáczai Csere János-díjat kapta meg 1983-ban. Később szakíró is volt: Pl.: Eljutnak-e az egyetemig? A könyvhöz kapcsolódó név/nevek: Materényi Jenő[43] (Szerző) M. Pásztor József (Szerző, született 1927-ben, irodalom szakos tanár, irodalomtörténész) Gáspár László  (Szerkesztő) Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat. A kiadás helye: Budapest. A kiadás éve: 1969. Sorozatcím: A pedagógia időszerű kérdései hazánkban. A könyv Materényi Jenő későbbi munkásságáról szól, amikor elhagyta a Medve utcai iskolát és 1967-ben a Bp. II. kerület, Keleti Károly utca 37. szám alatt szervezett Középiskolai Fiúdiákotthon szervezésébe, majd irányításában kezdett. A könyv a „szocialista” neveléstudomány stílusában készült, részletes statisztikai adatokat tartalmaz az új diákotthon lakóiról, a közösség kialakításának folyamatáról, a tanulmányi eredményekről és az egyetemi felvételik eredményeiről. A fülszövegben ezt olvashatjuk: „A fizikai dolgozók gyermekei első budapesti egyetemi kollégiumának feladatait, szervezési elveit és nevelési eredményeit ismerteti ez a füzet”  „A származási kategorizálás megszüntetése helyes intézkedés volt, azonban új problémákat vetett fel. Kiderült, hogy a fizikai dolgozók gyermekei egyre kisebb számban jutnak el az egyetemekre…a tapasztalat ugyanakkor következetesen azt bizonyította, hogy ennek oka nem a tehetség hiányában keresendő, hanem a felkészültségben vagy az irányulási készség hiányában, a továbbtanulási érdektelenségben” (i.m. 6 old.) A könyv leírja a Materényi Jenő által roncstelepnek minősített kollégium felszerelését, a tanulók toborzását, a képzés beindítását. 1967-től 40 fős lett a tanulói létszám, 13 gimnáziumból vettek át tanulókat mind a négy osztályba. Egyetemi oktatókat hívtak meg gyakorlatok tartására. A 96 oldalas könyv az első év tapasztalatait foglalta össze igen részletes empirikus vizsgálat alapján és máig érvényes pedagógiai tanulságokat is megfogalmaztak a szerzők.

Materényi Jenő: Párbeszéd. Kossuth Könyvkiadó (1967) A könyv I része, Előszó helyett… önéletrajz szerű utalásokkal kezdődik: „Mindkét tanár elérkezett már a két évtizedes nevelői gyakorlathoz. Vidéken is tanítottak. Most ugyanabban a fővárosi iskolában dolgoznak. Az egyik 10, a másik 8 éve. Mint szülők is átélték a gyermeknevelés gondterhes időszakait.” A Kossuth Könyvkiadó pályázatot hirdetett az „ifjúság erkölcsi arculata és nevelése” címen. A könyv erre a pályázatra készült és esetpéldákat mutat be megtévedt fiatalokról, ahol a megtévedés tragédiát okozott.

Materényi Jenő: Dzsam lag. Ifjúsági regény.

Materényi Jenő haláláról a Táncsics Tükör II. évfolyam  (A TÁNCSICS MIHÁLY KÖZÉPISKOLAI FIÚKOLLÉGIUM LAPJA, Táncsics Mihály Egyetemi Előkészítő Kollégium. Keleti Károly u. 37/b., 1026 Budapest II.) októberi 1. száma (Budapest, 1986. szeptember 2.) tudósított 1986-ban: „Elhunyt Materényi Jenő (1920-1986) a Táncsics Kollégium alapító igazgatója, akinek 16 éves tevékenysége alatt alakult ki az intézmény sajátos arculata. Nyugdíjba vonulása után a Kulich Kollégium átszervezésénél kamatoztatta tapasztalatait szaktanácsadóként. Diákok százai emlékeznek rá tisztelettel, akik az általa létrehozott kollégiumot tekintik Alma Materüknek. Búcsúzik tőle: az egyesített Táncsics Kollégium vezetősége, nevelőtestülete, tanulóifjúsága, a Táncsicsos Öregdiákok Köre.” Materényi Jenő 1967-ben alapította a kollégiumot, ezek szerint 1983-ig vezette, amikor 64 éves korában nyugdíjba vonult és 1983 és 1986 között tanácsadó volt a Kulich Kollégium átszervezési munkálatainál.

Régi „medvések” emlékei Materényi Jenőről:

Pazsitzky Árpád (1960 VIII.a) levele a (Los Angeles). 2014 XI 24.

Materényi Jenő volt az osztályfőnököm, azt hiszem 3 évig, s volt egy komoly botrányunk a 8-ik év végén, amikor is egy dolgozatot irtunk, ha jól emlékszem '56- ról, és Materényi forradalomnak nevezte '56-ot, és mi is a dolgozatban szintén, legalább is majdnem mindenki. Az igazgató, Zsebők István elég felháborodva eltiltott minket, hogy ballagjunk emiatt. Materényi, mivel árva gyerek voltam, felkarolt, egy kicsit több időt szentelt rám mint a többiekre, nagyon kihatott az egész életemre, ha érdekel erről tudok írni. Egy ritka karakter volt abban az időben, amikor mindenki behízelgett a rendszernek. Materenyi Jenő mindig kimondta, sőt biztatott minket, hogy írjuk az igazat.  Materényi Jenőt 1945-ben az oroszok a falhoz állították, kivégzésre, de valahogy elengedtek. Ez nem volt kihirdetve, de nekem elmondta.

Vásárhelyi István (1959 VIII.a) Materényi tanár úrnál nem csak a Kossuth- de a "Materényi"- beszédet is tudni kellett, amiből már csak arra emlékszem, hogy "Uraim, Önök felállottak, de én nem vagyok hajlandó leborulni Önök előtt".

Sipos Béla és Zsemlye Béla (1959 VIII.b) Materényi Jenő történelem–magyar szakos népszerű szigorú tanár, elegáns úriember volt, amikor bejött az asztalra dobta az osztálynaplót, az évszámokat tudni kellett. Minket csak egy fél évig tanított. Nála nehéz volt ötöst kapni. Mikor volt a mohácsi vész? 1526 augusztus 29-én délután három órakor (még pontosabban 13. és -15. óra között, mintegy 15 ezer magyar halottal) volt a helyes válasz. Mit tudsz fiam az Aranybulláról, a válasz csak ez lehetett: 1222. április 24-én adta ki II. András Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet. Egy éjszakai lokálban zongorázott és tanított. A visszaemlékezések szerint a legnépszerűbb tanár volt a Medvében.

Egy vélemény a Medve utcai fórumról: összes tanárom közül a legjobb, legemberibb Materényi Jenő osztályfőnökünk volt.[44]

Megemlékezés Materényi Jenő tanár úrra. Draskóczy Gábor 1966-ban 8/c

Materényi tanár úr nagy tiszteletnek örvendett az osztályban, mert szigorú volt ugyan, de nagyon igazságos. Nála a felelés „beugróval” kezdődött, azaz 5 villám kérdésre (évszámra) kellett helyesen felelni ahhoz, hogy a felelést elkezdhessük. Egyik április elsején meg akartuk viccelni, ezért bekentük ragasztóval a kilincset és a tanári széket. Úgy gondoltuk, jó mulatság lesz, ha beleül. Szerencsére észlelte a csapdát, felfedezte a ragasztót. Nagyon mérges lett. Egy hosszú „prédikációba” kezdett, melyben felháborodottan elmondta, hogy mennyit kellett neki, mint árva gyereknek küzdenie a diplomájáért és azért, hogy az öltönyét megvegye. (Ő mindig azzal is megtisztelt bennünket, hogy öltönyben, nyakkendőben jött az órára.) A „prédikáció” végén a feszült légkörben elővette a naplót, és lapozni kezdte, hogy kit hívjon ki felelni. Igyekeztünk láthatatlanná válni, mert ezen a napon senki sem szeretett volna felelni. Lapozta, lapozta, majd becsukta és azt mondta: Fiuk! Ma nem feleltetek, mert nem tudnék igazságosan osztályozni. Szinte mindent elfelejtettem abból, amit történelemből tanított, de ezt a mondatot nem. Ez mutatta meg, hogy ki volt ő valójában. Ma is példaként szoktam emlegetni ezt a történetet a hitoktató tanítványaim előtt, hogy többet tanítunk azzal, akik vagyunk, mint amit mondunk.

Ádám György (1978-ban végzett) Megemlékezés Materényi Jenő tanár úrra.

Felső tagozaton kiemelkedő élmény volt történelemtanárunk (Materényi Jenő), aki különleges egyéniség volt. Módszerével megigézte az osztályt, még a rossz gyerekeket is jól viselkedésre, tanulásra serkentette. Az órákon egyrészt történetek kerültek eljátszásra az osztály egy-egy /mindig más/ tanulójának bevonásával, másrészt a szerzett érdemjegyek mellett az évente a tanár úr által ajánlott irodalomjegyzékből aki 3-at elolvasott, az kapott egy zöld 5-öst, ami a többi jegyével tulajdonképpen egyenértékű volt. Persze az elolvasás tényét keresztkérdésekre adott válaszokkal kellett igazolni! Egy biztos, hogy velem a történelmet ő szerettette meg. Törifüzetünk elején az szerepelt, hogy „A történelem az élet tanítómestere”! Első történelemóráján az őskorról mesélt, játszott el eseményeket. Egy ősembert megszemélyesítve keresgélt a padsorok között, majd egy padról felemelve egy toltartót dörmögő hangon, diadalmas arckifejezéssel azt mondta „Jó kő, éles kő”! Még egy szituációs játék maradt meg bennem: a technikai forradalmat mutatta be az amerikai autógyártás fejlődésén keresztül: először gyártják az SZÁ /Szabó – Ádám/ típusú autókat, és Ádám - a tőkével rendelkező - lefölözi a hasznot, pedig Szabó alkotta meg az autó prototípusát. Ekkor Szabó gondolt egyet, és összeállt Funkkal, akinek volt tőkéje, és elkezdték gyártani az SZF / Szabó-Funk/ típusú, sokkal korszerűbb autókat! Így az SZÁ típusú autók kiestek a versenyből! Volt még néhány anekdotaszerű mondása is, ezekkel nyilván a hangulatot akarta feldobni! Amikor az egyiptomi híres fáraó emléke felsorolása alkalmával, amikor a felelő eljutott a „szfinksz”-ig, megkérdezte, hogy „Mit csinálsz?”! A másik: Kolumbusz amerikai földrészt felfedő hajóinak felsorolása: amikor a „Pinta”- hoz jutott a felelő, mosolyogva csak ennyit mondott, hogy „Nana!”

Naszvadi Vera magyar-történelem szakos tanár 1967 X 1-től tanít a Medve utcai iskolában.

Zsebők István igazgató 1968 IV 20-i jellemzéséből: A VIII.b osztályfőnöke volt. A kartásnő világnézeti és erkölcsi szilárdságáról igen pozitív vélemény alakult ki. Tanítási óráin ügyesen alkalmazta a marxizmus-leninizmust. Munkafegyelme példás, szerény, de határozott egyéniség.

Pál Emil (Bp. 1913 XII 9-) Szülei Pál Imre és Somogyi Julianna. Munkaviszonyának kezdete 1936 IV 1. Lakik Bp. VIII kerület, Horváth Mihály tér 6. Végzettsége tanítóképző. Munkaviszonyának kezdete 1933. Tanító, a Medve utcai iskolában 1953 X 1-től. Felesége Major Irén, levelező. Nem volt pártag. Gyermekei: Pál Ildikó (1951-) és Pál ifj. Emil[45] (1953-), Pál Krisztina (1955-)

Pál Emil (Csapatfővezér) tornatanár és úttörő csapatvezető volt. A volt medvések kedvelték.

Keisz István így emlékezett meg Pál Emilről: „Pál Emil, eredetileg nem is tanár, hanem pénzügyi szakember: az akkori Színművészeti Főiskola gazdasági igazgatója volt 1948-ig, Sinkovits Imre és nemzedéke segítője. Rákosiék kirúgatták. Így került tanítói pályára és lett általános iskolai tanár. Ez a munka jelentette számára a kiteljesedést. Ő tulajdonképpen nem volt szaktanár, de nálunk például rövid ideig számtant, és egy „élettelen természet nevű tantárgyat is tanított. A mi időnkben már Szűcs Béla volt a tornatanár, de Pál Emil is végezte ezt a munkát. Pál Emil csapatvezetőt, egy univerzális nevelőtanárként tudnám jellemezni. Az Úttörő Szervezet által megkövetelt alapvető formalitásokat teljesítenie kellett. Ö azonban egyáltalán nem tekintette politikai szolgálatnak a csapatvezetést. Az úttörőknek egy része csak formálisan tartozott a csapatihoz. Volt viszont sok olyan társunk, akik felfogták, mire is nevel ő minket. Kiváló, kreatív szervező, a keze alatt sürgölődő korosztály csemetéihez nem a tekintély alapján közelítő, ha kell keményen, de mindig igazságosan ítélő egyéniség volt. Ez a tartás és fellépés nagyon sokunkat vonzott. Mi őt Emil bácsinak és nem tanár úrnak szólítottuk. A csapatnak megvolt az a sajátossága, hogy a tagság összetétele átívelt osztályokon és évfolyamokon. Nem éreztük magunkat beskatulyázva, tanultunk az idősebbektől és később tanultak tőlünk a fiatalabbak. De itt nem tantárgyakról volt szó, hanem közösségi életről, annak minden súrlódásával és élményével. Természetesen nem egymaga foglalkozott mindenkivel. Jó érzékkel választotta ki azokat a srácokat, akik rajvezetőkként a keze alá dolgoztak. (Később, amikor már felnőttként rendeztünk összejövetelt valamely kerek számú születésnapjára, kiderült, hogy milyen jól választott, mert mindegyikük kiválóan megállta a helyét a nagybetűs életben.) Rengeteget kirándultunk tavasszal és ősszel. (Egyszer koratavasszal háromnapos túrát szervezett a Börzsönybe. De a hegyek csúcsain és völgyeiben még 40 centis hó volt. A táv közel 40 kilométert tett ki. Megmásztuk a Csóványost és a Nagyhideghegyet. Akkor voltam 10 éves. Büszkék voltunk a teljesítményünkre és senki sem panaszkodott. A részvételt önkéntes kihívásként vállaltuk, többen kisírtuk szüleink beleegyezését.) Külön szám volt a nyári táborozás. Először ötödik után nyáron voltam Felsőtárkányban. Emil bácsi szerzett katonai sátrakat, amelyeket mi magunk állítottunk fel egy erdei tisztáson. Tömtünk magunknak szalmazsákokat, ástunk latrinát, őrséget vállaltunk éjszakára kétórás váltásokkal. Minden második nap volt valamilyen céltúra. A kicsiknek 10 km, a vállalkozó öregeknek speciális, 20 kmes táv. Volt velünk néhány felnőtt kísérő, de nem feltétlenül tanár. Egyik gyerek apja képzett túravezető volt, ő tervezte meg az útvonalakat. A túrákon rengeteg természetismeret ragadt ránk. Többet ért az egész, mint két félév magolás. Rászoktunk, hogy magunk oldjuk meg problémáinkat, mert szégyen volt panaszkodni a táborvezetőnél. Nem ő szégyenített volna meg valakit, hanem az illető szégyenült volna meg a többiek előtt. Forrásvizet ittunk, abban mosakodtunk. Csakhogy a forrás 15 méterrel lejjebb volt, és a teli vödrökkel és kannákkal a meredek, köves emelkedőn kellett felkapaszkodni. (Szerencsére az élelemnek valót nem nekünk kellett levadászni.) Az azonban mindennapos volt, hogy csak az alapanyagokat hozták fel a nagyok a faluból (Felnémetiből), és a táborban készült el a főtt kaja. Esténként saját műsorokat adtak elő a sátrak lakói. Ez része volt a tábori versenynek. Később két nyáron is Balatonszepezden vertünk tanyát. A tóparti táborozás kellemesebb volt, mint az erdei, de nem azt jelentette, hogy egész nap mindenki csak lubickolt. Bejártuk a Balatonfelvidék elérhetőbb részeit, néhányszor kisebb vonatozással kiegészítve. Elmentünk a Tihanyi félsziget olyan helyeire, ahol kevesen jártak honfitársaink közül. Átkeltünk a déli partra is. Ezt mind megszervezni kb. 40-50 gyerek számára, nem volt kismiska….. Emil bácsinak volt egy aranyos kisfia, aki mindig ott volt vele (velünk). Szegényke, még kisiskolás korában, tragikus körülmények között meghalt. Attól kezdve édesapja egyik napról a másikra megkeseredett, amit próbált palástolni, de nem igazán sikeresen. Amikor már nyugdíjas volt, testvéreimmel meglátogattuk a lakásán. Sok mindent mesélt magáról és az életéről. Néha nehéz volt kihúzni belőle dolgokat. Nem titkolom, sírtunk is. Néhány év múlva meghalt. Nagyon sokan mentünk el a temetésére a legkülönbözőbb korosztályokból. Úgy érzem, hogy a mi csapatunk és annak vezetője kuriózum volt a maga korában. Ma úgy tűnik, hogy adaptálta a cserkészetet az 50-es, 60-as évek körülményeinek és lehetőségeinek megfelelően.”

Vásárhelyi István emlékei Pál Emilről: Pál Emil bácsit tiszteltük talán a legjobban. Szigorú volt, de szeretett bennünket és igyekezett mindenkit a jó felé terelni. Volt egy speciális fogása a vállnál, amellyel a legerősebb gyereket is térdre kényszerítette. Szigorúan, de szeretettel, ez volt az ő nevelési módszere, ami szerintem a legjobb a gyerekek számára. Az ő érdeme, hogy az úttörő élet nem volt olyan sematikus és túlpolitizált, mint akkor általában. ….Pál Emil vezetésével 1958 nyarán egy 24 napos országjáró túrát tettünk, az egyik úttörő gyerek apja valamilyen fontos MÁV vezető volt, és a csapat részére szerzett egy olyan kusettes kocsit, amelyet a sportolók utaztatására használtak. Egy fülkében 6 ágy volt a felső és az alsó ágy fix, a középső lehajtható és így nappalra háttámla. Pál Emil tanárral, úgy legalább 50-en voltunk. A szülők adták össze a költségekre a pénzt, ebből vette Emil bácsi a buszjegyeket és a múzeumi belépőket, valamint a főzendő kajára a nyersanyagot, de időnként mi is kérhettünk saját célokra zsebpénzt. Az úton egy-egy állomáson úgy álltunk meg, hogy a kocsit félretolták egy mellékvágányra és ott voltunk néhány napig, aztán tovább. Így mentünk körbe fél Magyarországon! Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szeged, Kiskörös és Pécs jut eszembe az állomások közül, de lehet, hogy Debrecenben is megálltunk. Így jutottunk el a Mátrába és a Bükkbe, 1958-ban még járt villamos Pécsen. Voltunk Lillafüreden és a tiszalöki vízerőműnél, Petőfi kiskőrösi házában stb. Szép emlékek ...

Salamon Gábor 1955-1963 között járt a Medve utcai iskolába, a d osztályba.  Véleménye és emlékei szerint Pál Emil volt a legfontosabb tanár abban az időben az iskolában. Pál Emil a mi korosztályunk meghatározó tanara volt (Materényi Jenővel közösen) aki, mint úttörővezető nem igazán a politikai inkább a közösségi oldalát (mint hajdani cserkész) domborította ki. A táborok, kirándulások, akadályversenyek, sportrendezvények (háztömbkörüli futás) soha nem szóltak politikáról, inkább kihasználtak azt, mint keretet, hogy közösen csinálhassunk valamit. Mint őrsvezető megtanított irányítani, felelőséget vállalni. Kiváló káderpolitikát folytatott. Tudtommal a Színművészeti főiskola főkönyvelője volt, ahol valamilyen politikai okból megbukott és ide helyezték. Tudtommal képesítés nélkül tanított (testnevelést, egészségtant).

Dr. Pálinkás Jánosné, született Sáringer Katalin [46]  (Jászladány, 1928 IX 12-), lakik Bp. II Érmelléki 8. Általános iskolai tanári oklevél Szeged, 48267/1950 VII 1.1950 VIII 1 óta tanít, először vidéken, Nagylóc (1950-1951), Balassagyarmat (1951-1953), majd Bp. Ifjúsági Lapkiadó (1953-1958), majd Medve utcai iskola (1959-). Nem volt párttag. Szakszervezeti tag 1950. Fizetése 1966 II 5. 1860 ft. Férje Dr. Pálinkás János (Szeged, 1928 VI 24-), orvos. gyermekeik: Pálnkás Katalin (1954 V 11-) és Pálinkás Cecília (1958 III 14-)

Bp. 1960 VI 27. Zsebők István igazgató jellemzéséből: Munkáját dicséri. Politikai magatartása aktív a szocializmus építésében…..Közepes fegyelmező…Pedagógiai és politikai tudását állandóan gyarapítja, de gyakorlati munkájában nem mindig alkalmazza[47]….

Bp. 1964 VI 24. Zsebők István igazgató jellemzéséből: 1959 I 15 óta működik az iskolánál matematikus tanárként. Matematika – fizika – kémia - szakos tanár. Munkáját lelkiismeretesen és meggyőződéssel végzi. …Fizika tanítása során az anyagban rejlő módszertani, kísérleti lehetőségeket jól kihasználja. …A kerületi matematikai versenyekre lelkiismeretesen felkészítette a tanulókat. Jó munkáját a matematika és fizika szakfelügyelők is elismerték….Ifjúsági könyvtárosként is dolgozik…az olvasómozgalom szervezője.. Politikailag fejlett. Ateista meggyőződését több alkalommal is elmondta. A politikai gazdaságtan hároméves tanfolyamát elvégezte… hiányossága, nem mindig következetes.

Pálosi Ottó. (Bp. 1906 III 31-) Szülei Pálosi Miklós és Friedmann Rózália. Végzettsége pedagógiai főiskola, matematika-fizika szak. Lakik Bp. II Tölgyfa u. 14. Munkaviszonyának kezdte 1928. Egyedül élt.

Papp Imréné, született Bordi Anna (Békés, 1924 XI 19-) Magyar-történelem szakos általános iskolai tanár, 1958 VIII 1-től tanít az iskolában, 1964-ben még ott tanított. 1945-ben kezdődött munkaviszonya Békés megyében.  Oklevél száma 1493/1952 VIII 9. Magyar szakfelügyelő, tankönyvíróként is tevékenykedett. Férje Papp Imre (Székesfehérvár, 1910 III 17-)

Patacsi Béláné, született Horn Mária. (Bp. 1901 VIII 17-) Szülei Horn Vilmos és Panek Anna. Férje Patacsi Béla, mérnök. Gyermek: Patacsi Gábor (1932-) Végzettsége tanítóképző. 1958 VIII 31-én nyugdíjazva. Lakik Bp. I Szabó ikonka u. 13. Munkaviszonyának kezdete 1920, a Medve utcai iskolában tanít 1947-től.

Pécsi Margit (Bp. 1905 VII 14-) Szülei Pécsi József és Kovács Ilona. Főiskolát végzett magyar-történelem szakon. 1957/58-ban a minősítés alapján magyar-történelem szakos polgári iskolai tanár 1949 óta. 1963-ban még az iskolában tanított, ekkor ment nyugdíjba.  Munkaviszonyának kezdete 1935, azóta különböző budapesti iskolákban tanított. Tanári oklevele 164/1954 IX 2.  Lakik Bp. XII Virányos út 10.

Pődör Lászlóné, született Fiedler Edit[48] (Arad, 1911 VII 8-). Szülei: Fiedler Imre és Kosztolányi Margit. Lakik Bp. XIII Fürst Sándor 51. A Medve utcai iskolában 1950 IX 1. óta dolgozik, ez az első munkahelye, kiállítva 1963 XII 15. Egyetemi végzettségű főfoglalkozású tanár. Miskolci Tanítónői Intézet, Tudományegyetem, középiskolai tanári oklevél, 8039/1934 IV 24. Latin-német-orosz szak. Nem volt párttag, szakszervezeti tag 1950 IX 1.-től. Fizetése 1966 II. 5. 2200 ft. Férje Pődör László [49](Csorna, 1911 II 5-meghalt Bp., 1984 X. 23), anyja neve Hegyi Ilona, munkáltató Corvina Idegennyelvű Könyvkiadó Vállalat. Gyermekeik: Pődör Bálint (Bp. 1940-, 1957-ben már nem említik, lehet, hogy elhunyt) Pödör Katalin, (Bp. 1942 VI 5-) és Pödör Balázs (1946 I 3-)

1953 VI 23. Vadász László igazgató értékelése Pődör Lászlóné[50] munkájáról. (1952/53 iskolai év) Tárgyát, az orosz nyelvet a legnagyobb szeretettel tanítja. Állandóan és nagy gonddal képezi magát….Lelkiismeretesség jellemzi. Tanítványaival egyénileg sokat foglalkozik. Munkájában megbízható. A kartársakkal, szülőkkel való kapcsolata jó. Minden egyes tanítványának ügyét személyes ügynek tekinti, néha talán túlságosan is. A társadalmi munkából nagy elfoglaltsága mellett nem vonja ki magát sohasem.

1955 VI  24. Vadász László igazgató értékelése Pődör Lászlóné munkájáról. (1954/55 iskolai év) Orosz nyelvet és történelmet tanít. Tárgyát, különösen a történelmet alapos felkészültséggel igyekszik élményszerűvé tenni az anyaghoz tartozó irodalmi anyaggal és szemléltető képekkel domborítva ki a történelmi hősöket. Osztályának egységes szellemét még nem tudta megteremteni, de munkájában szívós következetesség látszik, amelyekkel a hibákat javítja. A tárgyi tudás megkövetelésében kissé merev, a tárgy iránti sovinizmus felé hajlik. Az iskola közösségének lelkes, produktív tagja. A konferenciáknak és ideológiai megbeszéléseknek jó meglátásaival lendületet ad. A szülőkkel jó kapcsolatot teremtett, de ezt családlátogatásokkal jobban el kell mélyítenie, gyakorlativá tennie. A közösségi munkában mindig részt vesz.

Bp. 1958 VI 28. Zsebők István igazgató értékeléséből: Tudását állandóan fejleszti. Politikai magatartásával aktívan segíti a szocializmus építését. Kartársaival együttműködő.

Bp. 1964 VI 19. Zsebők István igazgató, Pődör Lászlóné munkájának értékelése.

Iskolánkban orosz nyelvet tanít 14 éve. A VII.a  osztály főnöke. A kerületi orosz szakmai munkaközösség vezetője. Nagy tudással, jó szakmai felkészültséggel rendelkező tanár, aki az orosz nyelven kívül a német és a francia nyelvet is beszéli. Nyelvi tudásának gyarapítására minden lehetőséget felhasznál. Részt vett nyári nyelvi tanfolyamokon, kerületi összejöveteleken. A kerületi orosz versenyre lelkiismeretesen előkészítette a tanulókat. Tárgyát jó módszerrel, eredményesen tanítja. Követelményei reálisak. A gyenge tanulókkal keresni kell a még nagyobb eredményre vezető módszereket. Az orosz nyelv megszerettetése érdekében és az internacionalista nevelés hatékonyabbá tételéért értékes külföldi levelezési mozgalmat szervezett. Osztályozásában hajlik a szélsőségek felé. Osztályával mint osztályfőnök sokat törődik. A közösséget helyesen szervezi. Osztályában példás rend, fegyelem van. Az egyik legjobb tanulmányi eredményt elérő osztály. Jó szervező és pedagógiai munkájára mutat, hogy második éve bukásmentes az osztálya. Két nehezen nevelhető gyermekkel is eredményt ért el. A testületi életben aktív, véleményét, elgondolásait elmondja. Az iskolai pedagógiai egységének megteremtését egyéni véleményei gyakran nem segítik elő. Gyakran indulatos, nehezen viseli el a bírálatot. Politikailag tájékozott. Pedagógiai meglátásai néha elszakadnak az iskolai élettől. Családi élete rendezett.

Pödör Balázs a Medve utcai iskolában tanult, 1960-ban végezte el az iskolát. Pazsitzky Árpád (1960 VIII.a) levelében írta. (2014 XI 24.)  Pödör Balázs jó barátom volt. Ráth András írta[51]: Pödör Balázzsal találkoztam a 68-as időkben, mint a rendszer ellensége ki volt tiltva Budapestről.[52]

Keisz István[53] a következőket írta levelében (e-mail 2014 október 31) „Pődör Lászlóné volt négy évig az osztályfőnökünk, de oroszt is tanított. Ragyogó pedagógus és nyelvtanárként ismertük meg. Szerettük, és ő is minket. Tisztában volt mindenki képességeivel családi hátterével és még sok mással, amit nem osztott meg velünk. Az osztályfőnöki órái élményszámba mentek. Észre sem vettük, hogy nevel. Mindig mindenkit bevont a témába, amelyeket ő tartott szükségesnek, és a tanulók érdeklődési körébe tartoztak. Törékeny termetű asszony volt, de hihetetlenül hatásosan tudott fegyelmet tartani. Mi nem sokat tudtunk róla, de sugárzott belőle az intelligencia. Ő maga ugyan nem található meg az Interneten, de a férje annál inkább. Idézek egy rövid szószedetet: Pődör László[54] (Csorna, 1911. febr. 5. - Bp., 1984. okt. 23.) Apja tisztviselő, községi jegyző, majd főjegyző volt. A pápai bencés gimnáziumban érettségizett 1929-ben. 1934-ben a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar–francia nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet, mint Eötvös-kollégista. Az 1934–1935-ös tanévben az Eötvös József Kollégium társintézete, a párizsi École Normale Supérieure ösztöndíjas hallgatója. 1936-tól óraadó, majd 1939-től 1945 májusáig rendes tanár a miskolci Fráter György Gimnáziumban. műfordító. Eötvös-kollégistaként Gyergyai Albert és Sauvageot tanítványa. A II. világháború alatt tagja és egyik szervezője a miskolci náciellenes partizáncsoportnak. 1945-től a Magyar Kommunista Párt, majd az MDP tagja. 1945. májustól miniszteri osztálytanácsosi beosztásban a Külügyminisztérium kabinetfőnöke. 1947 márciusától 1948 augusztusáig a római magyar nagykövetség tanácsosa, ezt követően a Külügyminisztérium protokollfőnöke. 1949-ben rövid ideig a Kultuszminisztériumban dolgozott. Miután 1949-ben kizárták az MDP-ből, ez év őszétől a Madách Imre Gimnázium tanára lett. 1950 májusában koholt vádak alapján letartóztatták, majd internálták.[55] Bírói ítélet nélkül börtönben, majd a kistarcsai internálótáborban tartották fogva. 1953 nyarán szabadult, ősztől 1955 tavaszáig segédmunkás, majd raktáros az Iskolai Taneszközök Gyárában, Budapesten. Miután rehabilitálták, 1955-től haláláig a Corvina Könyvkiadó francia nyelvi szerkesztője. Műfordítóként tevékeny szerepet vállalt magyar szerzők műveinek francia nyelvre fordításában, és francia, német, olasz nyelvről régi és modern irodalmi, társadalomtörténeti, filozófiai, művészettörténeti munkákat ültetett át magyarra. Fordításai között szerepel[56] a magyar irodalom története, Magyarország története, Bartók életrajza, magyar népmesék (1978), Lengyel József művei (1976), a János vitéz (1980), Örkény István Kulcskeresők c. drámája. Magyarra fordította Pascal, Beauvoir, Baudel, Condorcet, Boris Vian, Stendhal, a Goncourt fivérek, Lucien Goldmann stb. írásait. M. Humana Hungarica (Anthologie, szerk., Bp., 1969). – Irod. Szekrényesi Júlia: Műfordítók műhelyében (Élet és Irod., 1974. 6. sz.). Ezek után érthető, honnan eredeztethető felesége különlegessége. Jó lenne, ha összehasonlíthatnánk kettejük életútját. Feltételezem, Pődörné is tudott franciául és esetleg németül is. Akkortájt viszont csak az orosz jutott a nyelvtanároknak. ….Utolsó emlékem vele kapcsolatban az, hogy ballagásunk után meghívta az egész osztályt egy budai sétára fagylaltozással egybekötve. Itt megígérte, hogy egy későbbi találkozáskor mindenkinek elmondja, milyen pályát jósolt számára. Kár, hogy egy ilyen találkozóra nem került sor.”

Prinz Gizella (Budapest, 1922 VI 23-), szülei Prinz Alajos és Benedek Ilona. Végzettsége, egyetem, pedagógia. Igazgatóhelyettes volt a Medve utcai iskolában, majd igazgatónak áthelyezték a Törökvészi útra 1959 után. Lakik: Bp. XII Csanády u. 19.

Puskás Sándorné, született Erdélyi Magda (Bp. 1921 VIII 19), édesanyja Pollák Etelka meghalt. Családi állapota elvált. Gyermeke Puskás Katalin (1940-) Lakik Bp. Thököly út 9. Iskolai végzettsége ELTE, BTK, történelem-filozófia-politikai gazdaságtan, okleveles középiskolai tanár, 81/1953 VII 13. 1939-től párttag, pártiskolai végzettsége 3 hetes. 1944-től dolgozik, 1953-tól tanárként. 1966 II 5-én fizetése 2300 ft.

Puskás Sándorné, született Erdélyi Magda. Bp. 1967 III 27 Zsebők István igazgató jellemzése. 1961 VIII1 és 1965 IX 1 között, az V.-ik kerületben, az Eötvös József Gimnáziumban tanított. 1965 IX 1 óta történelmet tanít a Medve utcai iskolában. Széleskörű ismeretekkel rendelkezik, igen jóindulatú, türelmes pedagógus. …A hazaszeretetre nevelést magas szinten valósítja meg. A tanulók létszámcsökkenése miatt, 1966/67-ben napközi otthon vezetői beosztást kapott. Testületi értekezleteken aktív, a felszabadulás előtti ismert munkásmozgalmi tevékenységgel rendelkezik, 1945 előtt is a Pártnak tagja volt.

Paál Sándor igazgató (Eötvös Gimnázium) 1966 XI 21-én kelt levele. Közlöm, hogy Puskás Sándorné, született Erdélyi Magda 1961 VIII 1-től 1965 IX 1-ig ált az V. kerületi Tanács alkalmazásában és tanított iskolánkban. Az iskola irattárában Puskás Sándornéról készült jelentés nem található. Ennek valószínű oka a gyakori igazgatóváltás volt, 1961 óta négy személy. Én személy szerint 1 évig dolgoztam vele. Szaktárgyainak alapos ismerőjeként mutatkozott be, de sem a szülőkkel sem a diákokkal nem tudta megteremteni az oktató-nevelő munkában nélkülözhetetlen jó emberi kapcsolatot. Amikor jellemzésére sor kerülhetett volna, saját kérésére elkerült iskolánktól.

Radics Margit (Hódmezővásárhely, 1934 X 7-) Szülei: Radics Gyula és Takács Margit. Egyetemet végzett matematika-fizika szakon. 1958-ban került a Medve utcai iskolába. Nem volt párttag.

Ráduly Béni (Csíkszentdomokos, 1894 III 18-), Lakik Solymár. Munkaviszonyának kezdete 1913 IX 1. 1951 IX 1-től a Medve utcai iskolánál dolgozik, mint tanító. Anyja neve Veress Vilma, felesége Czirlumn Anna. Gyermekei: Ráduly Ervin (1920-), Ráduly Iván (1922-), Ráduly Márta (1925-) Nem volt párttag.

Répási Mihályné, született Fidler Erzsébet (Budapest, 1921 II 9-), anyja Nagy Erzsébet, meghalt, háztartásbeli. Férje Répási Mihály, főelőadó, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem. gyermekei: Répási Ildikó (1944-) és Répási Enikő (1946-) Lakik Bp. II. Bajvívó u. 5. III emelet 10 szám. Iskolai végzettsége általános iskolai ének-zene, Pedagógiai Főiskola Bp. 167/1955 V 23. nem volt párttag. 1945 VIII 9 óta dolgozik, 1953 óta pedagógus munkakörben. 1966 II 5. Igazgatóhelyettes, fizetése 2260 ft, vezetői pótléka 360 ft.

Ritly Ignác (Krasznaterebes, Szatmár vármegye,1899 IX 23-†Bp. 1978 XI 10) Lakik, Bp. I Batthyány u. 2. Anyja neve, Frunk Rozália, apja neve Ritly Pál, felesége Kubuk Erzsébet, háztartásbeli. Gyermekei: Ritly Mária (1925-), Ritly Endre (1927-), Ritly Éva (1930-), Ritly Jenő (1931-). Munkaviszonyának kezdete, 1923 XII 17, szaktanító, tanítóképző, matematika-fizika, a Medve utcai iskolában tanít 1951 VIII 1-től. Nem volt párttag. 1960 VIII 31-én ment nyugdíjba. Kmettyné, Balogh Zsuzsanna, Ritly Ignác küldte el az alábbi információkat nagyapjáról. Gimnáziumba feltehetően a közeli Szatmárnémetiben járt 1909-1917 (?) között. (Itt számos olyan alapítvány működött, ahol nehéz anyagi körülmények között élő, tehetséges fiúkat támogattak, teljes kollégiumi ellátást biztosítottak részükre.) Szülei két fiútestvérével, Károllyal és Istvánnal, valószínűleg 1910-11 tájékán kivándoroltak Amerikába. Ő ekkor még gimnazista volt. Feltehetőleg a jó képességű fiú tanulmányait nem szerették volna félbeszakítani, ezért itthon hagyták őt, és rokonoknál helyezték el. Úgy tervezték, ha befejezi iskoláit és a családnak sikerül anyagilag megerősödni, majd küldenek neki hajójegyet és csatlakozik hozzájuk. Nem így történt. Időközben kitört az első világháború. Az érettségi után besorozták katonának. A család eleinte nehezen boldogult Amerikában. Az I. világháború után, feltehetőleg az 1922-ig még működő szatmárnémeti rk. Tanítóképzőben szerezte diplomáját, amely ekkor 4 éves képzési idejű volt. Szaktanítóként és kántorként végzett. Munkaviszonyának kezdete, 1923. XII. 17. – feltehetően Istenmezeje. Ekkor ismerte meg későbbi feleségét, Kubuk Erzsébetet, akivel házasságkötésük után itt éltek. Itt született első gyermekük: Mária Valéria, 1925 december 12-én. Életének következő állomása: Hollókő. Négy évig itt tanítóskodott, 1924-28 között. Ez időben, született második gyermekük: Endre György, 1927. május 12-én, Héhalomban. 1928. július 21-től Terényben az osztatlan katolikus iskola tanítója lett. 20 esztendeig élt itt családjával, és a község megbecsült, köztiszteletnek örvendő tagja volt, akihez bizalommal fordulhattak a falusiak hivatalos ügyeik intézésében is.1930. február 23-án Terényben megszületett második lánya: Éva Zsuzsanna, majd 1931. június 25-én második fia: Jenő Pál.

Terényben a tanítói állás mellett aktívan kántorizált a katolikus templomban az egyházi szertartásokon. A híveknek jelesebb ünnepekre énekes darabokat tanított be. A falusiak annyira kedvelték, hogy később, mikor már Pesten lakott a család, sokszor felkeresték. Családja számára igyekezett teljes anyagi biztonságot nyújtani, ezért a helyi Hangya Szövetkezetnél könyvelést vállalt, ezt gyakran éjjelente végezte.

Gyermekeit az elemi iskolában ő maga tanította, majd Aszódon polgári iskolába és gimnáziumba járatta. Idősebb leányát a keszthelyi apácákhoz, bentlakásos intézménybe adta. A II. világháború végén hívták be katonai szolgálatra. Feltehetően alakulatukat a németek nyugatra irányították, ezért, amerikai fogságba került Németországban.  Innen 1945 őszén tért haza. Az iskolák államosítása (1948) idején lányai már Budapesten tanultak. A család Budapestre, a Batthány u. 2. sz. alatti házba költözött, ahol először társbérletben éltek, majd néhány év múlva önálló lakást kaptak az első emeleten. Mivel állása megszűnt a katolikus iskolában a fővároshoz közelebb keresett munkahelyet. Az 1948-49-es és az1949-1950-es tanévben Diósjenőn tanított. Egy évig leánya, Éva is itt volt óvónő. 1951 augusztus 1-től a budai Medve-utcai iskolában tanított matematika-fizika szakos tanárként. Elvégezte a budapesti Apáczai Csere János Tanárképző Főiskola matematika-fizika szakos tanári szakát. Kiegészítő keresetként munkát vállalt a Szerencsejáték Rt-nél, ahol hétvégenként, mint megbízható és pontos tanár részt vett a lottószelvények akkor még kézi ellenőrzésében. Nem volt párttag. 1960. augusztus 31-én ment nyugdíjba. Nyugdíjas éveiben visszavonultan élt családja körében a Szilágyi Dezső téri lakásukban. Nyaranta a család budakalászi telkén kertészkedett. Gyümölcsökkel látta el az egész családot. Sokat segített feleségének és gyermekeinek mindennapi ügyeik intézésében, sőt a háztartás vezetésében is. Kedvenc időtöltése a rejtvényfejtés volt. Lánya máig őrzi kis noteszét, amelyben adatok garmadát jegyezte fel. Imádott sakkozni. Valaha első osztályú játékos volt az MTK-ban. Tudását igyekezett átadni unokáinak. Jó tanár volt, fokozatosan csökkentette a megajánlott előnyöket a játékban. Nem sokat magyarázott, tudta, hogy az igazi ismeret az, amire maga jön rá a gyerek. Péter unokája ma is szeretettel őrzi a tőle örökölt versenytáblát és szívesen ül le saját unokáival játszani. Mindenki szelíd, szerény embernek ismerte. 1967-ben meghalt elsőszülött leánya: Mária Valéria. A temetés után látogatott el Amerikába, ahol testvérei éltek, akikkel kivándorlásuk óta nem találkozott. Egy lánytestvérét, aki ott született még nem is látta addig. Sajnos szülei ekkor már nem éltek. Ritly Ignác sírja, Óbudai Temető főbejárat, első körforgalom, Vér Zsuzsi sírja, utána egyenesen az ecetfáig kell menni, s ott található a Ritly család sírja. 19-es parcella.

Ritly Ignác unokájának feleségétől, Kmettyné, Balogh Zsuzsannától kaptam meg Ritly Ignác halotti értesítőjét és sírhelyét, amit 2015 IV 19-én megkerestem és lefotóztam.

Sipos Béla és Zsemlye Béla (1959 VIII.b) véleménye: Ritly Ignác, (Koki) matematika-fizika, „körmösöket” és „kokikat” adott, alacsony bajszos szigorú tanár volt, dohányzott, hangja rekedt volt, öreg aktatáskája tele volt dolgozatokkal, láthatóan az élete a tanítás volt, ezért emlékszem rá és emlékeznek  rá a régi medvések. Ritly Ignác óráin fegyelem volt, a légy zümmögését is hallani lehetett, a rendbontást csírájában elfojtotta. Olyan tanár volt akit 55 év elteltével sem lehet elfelejteni. A mai demokratikus világban kirúgnák, ha ezt csinálná. Megjegyzem, ha a testi fenyítés nem durva és indokolt, nevelő hatású lehet. A jelenlegi liberális oktatási szemlélet eredménye a fegyelem lazulása az iskolákban.

Keisz István ezt írta: „Ritly tanár úrra mindenki emlékszik, még azok is akiknél esetleg csak egy órán helyettesített. Nem volt egyértelmű a szimpátia iránta. Megjelenése és fegyelmezési módszerei hagytak mély és felejthetetlen nyomokat egyesekben.”

Arató András  (1959 VIII.a) írta, Ritly Ignác az I. világháborúban az Olasz hadszíntéren harcolt, de erről ritkán beszélt.

Polónyi Pál (1959 VIII.a) emlékei Ritly Ignácról, osztályfőnökünk volt, akit a Szűcs Béla (Tokás) csak Náci bátyámnak szólított, eszembe jutottak elég durva módszerei, amelyekkel a rosszalkodásunkat díjazta. Volt ugye a koki aztán feltolta a pecsétgyűrűjét és az már nagyon fájdalmas volt. Aztán ott volt a pajesz húzás, addig amíg már lábujjhegyen álltunk és a szemünk könnybe lábadt. Egyszerű pofont is tudott adni, aminek rendszerint a nyoma is ott maradt egy ideig. Acsy Vilinek egyszer olyan fülest adott, hogy a nyoma napokig megmaradt, mire a mamája bejött az iskolába és feljelentette az öreget. Ez után majd két hétig dúlt-fúlt a tanár úr, hogy őt egyesek fel merték jelenteni. Amikor feleltünk matematikából a táblánál és nem tudtuk a példát megoldani, vagy tovább menni a feladatban akkor az öreg azt mondta megkérdezzük a táblát és fejünket beleverte alaposan a táblába. Ettől persze nem lettünk okosabbak. Emlékszem, hogy egyszer a Drosztmér Pityu valami rossz fát tett a tűzre és erre a tanár úr azt mondta, hogy a büntetése osztálysima lesz. Ez azt jelentette, hogy a Pityunak le kellett hajolnia és nekünk a fenekére kellett egyet ütni, de nagyot különben a tanár úrtól kaptunk egyet. Egy háromnegyed padsornyi gyerek után, legnagyobb megkönnyebbülésünkre abbahagyatta, mert a Pityu már nagyon sírt. Ez is eléggé megrázott bennünket, ennek ellenére érdekes módon mégsem haragudtunk rá. Mondhatom, hogy tiszteltük, persze nem e miatt, talán az okossága volt az. Többek között kiválóan sakkozott és valahol éreztük, hogy szeret bennünket és nem volt haragtartó sem. Szerintem ezeket a "nevelési" módszereket még a gyerekkorából és a katonaságtól hozhatta magával. Aztán háborús történetekkel is traktált bennünket. Elmondta, hogy rendkívül rossz felszereléssel és kevés élelemmel rendelkeztek. Volt olyan nem egyszer, hogy amikor a konzerveket a bajonettel kinyitották, ahogy ő mondta bűzt kaptunk, vagyis az romlott volt. Parancsot kaptak egy magaslat elfoglalására, amelyet ő így mondott el: nyolcvanan mentünk fel a hegyre és tizenheten tértünk vissza, fele halottan fele sebesülten. A többi tanár, főleg a nők inkább a büntetés más formáját alkalmazták, 25-ször, 50-szer, 100-szor le kellett írni, hogy mit nem fogunk csinálni, pl. „nem piszkálom az előttem ülőt” stb. A szülőnek is láttamozni kellett a büntetést. Jobbak nem lettünk, de írni megtanultunk, hogy aztán elfelejtsünk írni ebben a számítógépes világban.

Schnörch Jenőné, született Nemes Erzsébet (Budapest, 1928-) biológia-kémia szakos középiskolai tanár. Három gyermeke van.

Simor Alajosné, született Király Klára. (Bp. 1933 VII 1-) Szülei Király Ferenc és Stitz Terézia. Végzettsége tanítóképző. Munkaviszonyának kezdete 1951. Férje Simor Alajos, bérelszámoló. Gyermek: Simor Imre (1954-)

Szentpétery Ilona, (Nyiregyháza, 1927 VII 13-) Szülei: Szentpéteti Imre és Henrsely Zsuzsánna. Pedagógia Főiskolát végzett. 1957/58-ban a minősítés alapján magyar-történelem szakos tanár. Munkaviszonyának kezdete 1949.

Szöllősi Margit, Rottár Jánosné (Pozsony, 1918 X 13-) Szülei Szöllősi Kálmán és Berger Sarolta.  Lakik Bp. II Trombitás u. 28, majd Bp. XI Irinyi József 43. III emelet 1 sz.  Általános iskolai tanár, biológia-kémia, pedagógia főiskolát végzett. A Medve utcai iskolában 1947 VIIII 27-től tanít. Párttag, MDP. Férje Rottár János nyugdíjas. Gyermeke nem volt. Munkaszerződését 1985 I 2-tól 1987 XII 31-ig meghosszabbították. Fizetése 6050 ft. Ez idő alatt Makoveczné, Szíjártó Éva tanárnőt helyettesíti.

Rottár Jánosné, Szöllősi Margit, kémiát és állattant tanított, (Gyufának illetve Gyufafejűnek hívtuk), a kémiai szertárt rendben tartotta, felkészült volt, rendet tartott az osztályban, nem pofozkodott, a büntetés Nála az írásbeli feladat volt, ugyanazt leírni akár százszor. Ismereteim szerint a Medve utcai iskola volt egyetlen munkahelye. 1949-től az iskolában tanított.

Szlávik László (Zenta, 1896 VI 15-) Szülei Szlávik Vendel és Karátsonyi (Karácsonyi) Mária. Végzettsége: egyetem, magyar-történelem-földrajz szak. Munkaviszonyának kezdete 1919 IX 27. 1949-től tanít a Medve utcai iskolában. Felesége Weszely Anna, üzemi munkás. Gyermek: Szlávik László (1934-) Nyugdíjazva 1959 VIII 31. Lakik Bp. Ulászló u. 5.

Szlávik László földrajz, mindig fehér köpenyben járt. 1949-től az iskolában tanított.

Szűcs Béla (Debrecen, 1922 VIII 4.-) Testnevelő tanár, testnevelési főiskolát végzett. Testnevelő tanár és vívó.  Szülei: Szűcs Lajos és Szebeni Erzsébet. Felesége Dér Mária. Elvált. Második felesége Szebenyi Mária, háztartásbeli. Gyermeke Szűcs Marianna (1952-) Lakik, Bp. Keleti Károly u. 17. III em. 3.sz.

Szűcs Béla (Tokás) testnevelés, vívás 1974-ben még tanított.

Vásárhelyi Pál írta: a Tokás alias Szűcs Béla tanár úr a női tanárok tiszteletét megkövetelte. Amennyiben tanárnő közeledett a folyosón és mi a tornaóráról vissza jövet éppen ott közlekedtünk, megáljt vezényelt és egyszerre a fejbólintással kellett jó napot kívánnunk. Akivel a tanár úr nem volt megelégedve, vagy csibész volt, súlyos esetben a vívótőrrel kapott egy suhintást a fenekére. Én egyszer részesültem benne, de a nyoma majd egy hétig megmaradt. A szüleimnek persze nem mertem szólni, sőt titkoltam. Emlékszem még egy ifjúsági film vetítésére, amelyet minden osztálynak az osztályfőnökével együtt kötelező volt megtekinteni. Ez a "Csuk és Gek" című propagandisztikus szovjet film volt. Két vásott árva kölyökről szólt, akik a gyermekotthonban rosszalkodtak, mulatságos események sorozatát produkálva. Aztán a "szocialista erkölcs" által áthatott nevelő hatására igaz ember vált belőlük. Számunkra ez az erkölcsi példa nem sokat mondott, de jókat nevettünk a két ebadtán és ennyi.

Draskóczy Gábor: Szűcs Béla pofonja

Általános iskolai tanulmányaimat (1958-66) a Medve utcai fiúiskolában végeztem. Ezekben az években – a forradalom után – mindenki félt és nem merte elmondani a véleményét, nem mert barátkozni idegenekkel. Ez érződött az iskola légkörén is. Nem sok pozitív élményem volt az iskolában. Ekkor még testi fenyítéssel is éltek egyes tanárok, ha rosszalkodtunk körmöst kaptunk. (Vonalzóval csaptak a kezünkre.) Talán nyolcadikos koromban történt, hogy nagyon szerettem volna külön tornára járni, de nem volt erre pénzünk. Édesapám akkor halt meg. Édesanyám htb. volt. Özvegyi nyugdíjából kellett eltartania a hét gyermeke közül a még otthonlévő négyet. Az egyik tornaóra előtt többen kosárlabdáztunk. Az egyik fiú azzal bosszantott bennünket, hogy elütötte előlünk a labdát. Amikor ezt megelégeltem, elkezdtem kergetni a tornateremben, hogy megregulázzam. Közben Szűcs Béla  tanár úr bejött a tornaterembe és ilyenkor mindenkinek vigyázba kellett állnia. Olyan feldúlt voltam, hogy nem álltam meg a kergetésben, megfogtam a fiút és jól megütöttem. Béla bácsi ekkor kiállított az osztály elé és egy nagy prédikációt tartott a helyes viselkedésről. A beszéd közepén váratlanul visszakézből egy nagy pofont kevert le nekem, amire az orromból dőlni kezdett a vér. Ő maga is igen megszeppent. Néhány nappal később, ismerve családi helyzetemet, felajánlotta nekem, hogy járhatok ingyen a külön tornára. Boldog voltam, hogy kívánságom így teljesült.

Dr. Török Bálintné, született Szikszai Sára. (Topánfalva, 1909 II 5-) Szülei: Szikszay Gyula és Miklósy Mária. 1950 óta dolgozik, 1953-tól tanít az iskolában. 1964-ben még a Medve utcai iskolában tanított. Tanítónői oklevél: 516/1929 VI 27. 1965-ben nyugdíjazták. Férje Dr. Török Bálint (Orosháza, 1899 III 21-), nyugalmazott jogtanácsos. Gyermekei: Török Zsuzsanna (1939-) Török Sára (Bp. 1943 IV 29-) Nem volt párttag.  Lakik Bp. II Felvinci u. 37.

Tóth Béla (Miskolc, 1926 VI 26-) Szülei Tóth id. Béla és Balázs Margit. Végzettsége egyetem, pedagógia. Munkaviszonyának kezdete 1943. 1962 VIII 31-től gyári munkás a Villamos Közmű Vállalatnál. Felesége Viszneki Anna, tanítónő. Gyermekei: Tóth Anna (1948-) és Tóth Béla (1949-) Nem volt párttag. Lakás Bp. Mária tér 3.

Tarján Jenőné, született Nagy Ibolya (Szászváros, 1909 VII 19-) Szülei: Dr. Nagy Sándor és Vékony Eszter.  Középiskolai tanár, magyar-francia szakos. 1954 IX 27 óta tanít az iskolában magyar - szakosként. Először irodakezelő volt. Végzettsége középiskolai tanári oklevél, 7775/1933 V 23. 1937 óta kezdődött közszolgálati munkaviszonya a Mezőturi Teleki Blanka gimnáziumban. (1937-1943).  1943 óta Budapesten dolgozott. Férje Tarján Jenő nyugalmazott gépészmérnök. Gyermekei: Tarján Erzsébet (1933-) és Tarján Jenő (1935-) Nem volt párttag. Lakás Bp. VII Dózsa György út 66.

Zsebők István1964 VI 10. jellemzéséből: Sokféle munkakört látott el: volt függetlenített könyvtáros, napközi otthon vezető, jelenleg osztályfőnök és magyar-földrajzot tanít. nagy tárgyi tudással rendelkezik. Segíti az úttörő munkát. A nyugdíjkorhatárt ebben az évben érte el, nyugdíjazását önmaga kérte.

Várnay Ferencné, született Stef Theodóra (Temesvár, 1909 VIII 17-) Szülei Stef Vazul és Trubschauv Eugine. Munkaviszonyának kezdete 1947 X 1. 1957/58-ban a minősítés alapján napközi vezető, szaktanítónő, kézimunkából. 1957 VII 16 óta napközis tanár az iskolában. 1965-ben nyugdíjazták. Gyermekei Várnay György (1938-), Várnay Tamás (1939-), Várnay Theodóra (1942-) Lakik Bp. II Füge u. 2/b. Nem volt párttag.

Travnik Pálné, született Váradi Magdolna. (Alsódabas, 1918 II 27-) Szülei Váradi János és Kovács Erzsébet. Tanítóképzőt végzett. Munkaviszonyának kezdete 1940 III 15. A Medve utcai iskolában 1955 IX 1 óta tanít. Nem volt párttag. Férje Travnik Pál, műszaki tisztviselő, norma technikus. Gyermeke: Travnik István (1954-) Lakik Bp. II Kandó Kálmán ú. 3.

Virág Józsefné, született Vály Ágnes 1960-ban a minősítés alapján matematika-fizika szakos tanár, 1959 VIII 1-én került a Medve utcai iskolába.

Virág József (Pestújhely, 1915 I 28-), anyja neve Ditelján Éva. Elvált. Gyermekei: Virág Miklós (1952-), Virág Ágnes (1953-), Virág Katalin (1956-)

Özvegy Zachariás (Zakariás) Endréné, született dr. Zsiga Margit. (Szigetvár, 1894 XII 10-) Szülei: Zsiga Károly és Szabó Erzsébet. Munkaviszonyának kezdete 1916 II 1. Egyetemet végzett magyar-történelem-földrajz szakon. 1949-től tanít a Medve utcai iskolában. 1958 IX 1-én nyugdíjazták. Nem volt párttag. Férje Zachariás Endre postaigazgató. Lakik Bp.  Pasaréti út 95.

Zsebők István[57] (Budapest, 1910 VIII 11-), anyja neve Inhof Erzsébet, apja neve Zsebők József. Lakás: Budapest, III. kerület Papírgyár utca 25. Munkaviszonyának kezdete a szervnél (Medve utcai iskola) 1945 IX 1. Beszámított szolgálati idő alapján közszolgálatának kezdete 1933 I 31. Házastárs neve Balla Zsuzsanna (Bályok, 1916 II 6.-), háztartásbeli. Feleségének anyja Guthi Zsuzsanna. Házastárs munkáltatója Metalloglobusz Vállalat, Bp. XIII. Jász utca. Zsebők István munkaköre: főfoglalkozású szaktanító. Soronkívüli előreléptetés 1949 II 28, 2 év, 1960 V 30, 8 év. Kifizetőhely megnevezése Bp. II. Medve u. általános iskola. Eltartott gyermekek neve: Zsebők István, (1945 V 7.-) és Zsebők Zsuzsanna (1947 IV 2.-) Legmagasabb iskolai végzettsége 1. tanítói oklevél, 260/1932 VI 22. 2. szaktanítói oklevél, matematika-fizika 147/1947-48 II 26. 1934-1935 Pedagógiai szeminárium, 1936-1937 több iskolában (pl. Váci úti, Egressy úti, Maglódi úti, stb.) helyettesítő tanár, 1938-1945 kinevezték a Székesfővárosi Továbbképzőbe, 1945 IX 1-től Bp. II. Tanács, áthelyezve. Párttag: 1951 USZUP, 1954-1956 Magyar Dolgozók Pártja II. kerület Tanács, átszervezés miatt. Bp. 1963 XII 15. Lakás: Bp. III Papirgyár u. 25.

Bp. II. Tanács VB. Oszt. Személyzeti főelőadó. 1966 II 5. Zsebők István igazgató, Szaktanító munkakör X korcsoportjába sorolják be, fizetése 2140 ft., Medve utcai iskola igazgató pótléka 720 ft., alapbére összesen 2860 ft. A Medve utcai iskola igazgatója 1956-1971. Párttag volt: 1956 előtt MDP és 1956-tól MSZMP.

Vásárhelyi Pál írta: Többször előfordult, hogy az iskola igazgatója Zsebők kartárs megvonta a tízperces udvari szünetet, mert sokan nem a megfelelő magatartást tanúsított ez alatt. Érthető, hogy a gyerekek, mint a kis csikók körbe nyargalásztak az udvaron, egyesek verekedtek, ettek, vagy kilógtak a tejcsarnokba, mint én is, hogy kiflit és tejet vegyek. Szóval bezárták a tanterembe, illetve a folyosóra az egész iskolát, aminek az lett a következménye, hogy fellázadtunk. Az iskola folyosóin minden diák egyszerre elkezdte kiabálni, hogy udvarra, udvarra! Amikor egy tanár közelebb jött elhallgattunk, majd távoztával újra elkezdtünk kiabálni. A következő napon már lemehettünk az udvarra, győztünk.

 A sportban, a művészetekben és a tudományban jelentős eredményeket elért volt Medvések.[58]

Ligeti Miklós [59] (Buda, 1871. május 19.– Budapest, 1944. december 10.) magyar szobrász.

A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza. Stróbl Alajos tanítványa volt, majd nyugatra ment tanulni, Bécsbe és Párizsba, Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de mint szobrász alkotott jelentőset. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített. Munkásságára Rodin művészete volt nagy hatással, a századfordulóhoz közeledve impresszionista jellegű alkotásokkal jelentkezett, márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióit és portréit formagazdagság, s sejtelmes fényhatások megjelenítése jellemzi. Az intimebb kisplasztikák mellett nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pld. Parlament, Adria Biztosító, Gresham-palota). A leghíresebb szobra az Anonymus a Városligetben (1903). A névtelen jegyzőt és történetírót, akiről semmilyen kép nem maradt fent, szerzetesi ruhában, fejére kámzsát húzva bronzból mintázta meg, a szobor számos kiszögelése révén rejtélyes fény fut végig az alakon.

Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.[60]… (Németh László a Medve utcai iskolában végzettek közül a legjelentősebb alkotó!) Családjával 1904-ben Szolnokra, majd 1905-ben Budapestre költözött. A Medve utcai elemiben (1907–11) tanult, majd gimnáziumi tanulmányait a Bulyovszky utcai Kemény Zsigmond (1911–17) és a budai Toldy Ferenc Főreáliskolában (1917–19) végezte. A Medve utcai iskolában később tanított és iskolaorvos volt. Bölcsésznek készült, 1919-ben magyar–francia szakos bölcsészhallgató, de 1920 tavaszán átiratkozott az orvoskarra, ahol fogorvosi diplomát szerzett. 1925-ben elvégezte az egyetemet, s cselédkönyves orvos lett a Szent János Kórházban. Később fogorvosi rendelőt nyitott. Egy ideig fogorvos volt, majd iskolaorvos….22 drámát, 5 esszékötet, több regényt írt. Fontosabb díjak, elismerések[61]:  1930 – Baumgarten-díj, 1952 – József Attila-díj, 1957 – Kossuth-díj, 1961 – a Munka Érdemrend arany fokozata, 1965 – Herder-díj (Bécs), 1968 – Batsányi-díj, 1968 – a Megbecsülés Jele Érdemrend (Moszkva), 1971 – a Munka Vörös Zászló Érdemrendje.

Bilicsi Tivadar, Grawátsch Tivadar [62] (Budapest, 1901. szeptember 6. – Siófok, 1981. július 11.) magyar színész, táncos komikus. A Medve utcai polgári elemi után (1916) a Ferenc József Gimnáziumba járt,[63] ahol az osztály kedvence lett hetek alatt, humora, jó utánzókészsége miatt, amivel sok örömöt szerzett a gyerekeknek, annál több bosszúságot tanárainak. Mindez persze a tanulás rovására ment, így nem csoda, hogy bukdácsolt. A negyedik osztályt már a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte, ám itt sem sokáig koptatta az iskola padját, eltanácsolták, így került be a Felső Kereskedelmi Iskolába. Érettségi után rövid ideig postatisztviselő, majd kardalos a Városligeti Színházban. Ezután különböző vidéki társulatoknál játszott, majd beiratkozott az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk. fába, amelyet 1925-ben végzett el. Színészként Szegeden és Miskolcon volt szerződésben. Bp.-en először a Király, majd 1928-ban a Belvárosi Színházban játszott, 1931-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd fellépett a Teréz körúti Színpadon. 1933-tól 1945-ig a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. A II. világháború után zenés bohózatokban, operettekben játszott a Medgyaszay Színházban (1946), a Művész Színházban (1947), a Magyar Színházban (1948). Pályafutásának egyik nagy sikere fűződött a Művész Színházhoz, ahol a Csókos asszony c. operettben Kubanek hentes mestert alakította. 1949-54-ben a Fővárosi Operettszínház, 1954-től haláláig a Vígszínház tagja volt. Bilicsi Tivadar és feleségének sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben (1-2-454/455) (Bolgár Judit alkotása)

Merényi László: SZŐNYI JENŐ ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA. Szerkesztette: Merényiné Balogh Veronika. SZŐNYI (SCHANNEN) JENŐ FESTŐMŰVÉSZ.[64]

Szőnyi (Schannen) Jenő (Budapest, 1902-1993. július 7. Sírja a Farkasréti Temetőben van.) a huszadik század magyar művészetének egy jelentős alakja. Képi tehetsége mellett zenei műveltségével tűnt ki. (laszloszonyi@yahoo.com) Schannen Jenő a század legelején, 1902-ben született Budapesten. Mind rajz, mind zenei tehetsége már iskolás korában feltűnt tanárainak, környezetének. Biztatták és támogatták ezirányú képzését. Fő hivatásként a tanári pályát választotta, mondván, tehetségéből így tud a legtöbbet átadni a következő generációnak. 1920-ban elvégezte a Tanárképző Főiskolát, rajz- és zenei szakon. Rövidesen – festőművészi ambícióira hallgatva, tanári munkája mellett - beiratkozott Krivátsy-Szűcs György festőiskolájába. A festőiskolát elvégezve a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, ahol 1924-ban dicsérettel végzett. A Főiskolán olyan tanárai voltak, mint Glatz Oszkár és Rudnay Gyula. Másik szerelme, a zene sem hagyta azonban nyugodni, ezért a képzőművészetek mellett ezen a téren is tovább képezte magát. A Zeneakadémián Molnár Antal tanítványa lett, az Akadémián 1928-ban diplomázott. Az oktatás és a saját képzése mellett ebben az időben már ontotta magából a rajzokat és festményeket. A tájképek és életképek mellett már ekkor egyik kedvence volt az általa néhány vonallal megalkotott, mégis élő, az érzelmeket és a jellemet csodálatosan kifejező karikatúra. 1933-ban testvéreivel együtt – a kor divatjának megfelelően – magyarosította nevét Szőnyire. Ekkortól kezdve képeit ezen a néven szignálta. Eközben a zenéhez sem lett hűtlen, hallatlan energiájából még erre is futotta: miután már több fővárosi kórus tagja volt, 1933-ban alapító tagként a Földényi kórus tagja lett, majd nemsokára az Egyetemi Énekkar is tagjává fogadta. Az ezzel járó további leterhelés nemhogy fárasztotta volna, hanem inkább inspirálta: számtalan rajzot, karikatúrát készített társairól és a többi művészről, akikkel így kapcsolatba került. Már a harmincas évek közepétől több kiállításon szerepelt, elismertsége a hatvanas évektől erősödött meg, ekkortól évente több – közös vagy egyéni – kiállításra kapott meghívót, a kritika igen pozitív visszhangja mellett. Karikatúrái mellett város- és tájképei, valamint humorral és mély empátiával megalkotott életképei arattak kiemelkedő sikereket. Briliáns fekete-fehér technikája: szén-, tus- és tollrajzai szinte fakóvá tették magával ragadó színes olajképeit és akvarelljeit. 1993-ben, 92-ik évében korában hunyt el az idős, de még aktív alkotókedvében lévő művész. Ez az összeállítás emléket kíván állítani a megragadó embernek, aki oly sok szépet alkotott. „Szőnyi Jenő a 20. század hajnalán született, és annak alkonyán halt meg. Élete és munkássága keresztmetszetét adja a múlt század hétköznapjainak. Ha van valaki, aki sokat tudott és sokat élt át a 20. századi magyar művészeti életből, akkor Szőnyi Jenő volt az.” Az 1922/23-as tanévben Schannen Jenő átkerült a Medve utcai polgári iskolába. Szép környezet fogadta. „Egy stílszerű, kolosszális, tágas, világos, tiszta iskolaépület” – állapította meg erről később Németh László. Schannen Jenő a következő években elsősorban kézimunkát tanított. Eredményeire jellemző, hogy minden tanévben kiállítást rendeztek a tanulók munkáiból. Éneket is tanított. 1928-1932 között mezőgazdaságtant is kellett oktatnia. Megbecsült tanár lett. Sok diák az ő irányítása alatt fedezte fel a képzőművészet szépségeit. Tanítványai évtizedek múlva is emlegették: „Büszkék vagyunk a tanárunkra!” Schannen Jenő mindegyik tanévben komoly szerepet játszott a tanulmányi kirándulások szervezésében. Külön ki kell emelnünk az 1932-es évet. Ekkor a polgári iskolásokat Nyugat-Dunántúlra vitte. Először Kőszeget keresték fel. Innen mentek át Sopronba. Schannen Jenő itt ismerkedett meg a város híres művészével, Storno Ferenccel. Rajzot is készített róla. Storno Ferenc hálából egy fényképet adott a pesti tanárnak; ennek hátlapjára maga a művész rajzolt egy angyalkát. Az iskolai elfoglaltságok mellett azonban más teendői is voltak. 1922-26 között az infláció már hatalmas volt. Ezért Schannen Jenőnek mellékfoglalkozások után kellett néznie. Ezekben az években napjai túlzsúfoltak voltak. A Medve utcai iskolából a déli órákban már rohannia kellett a Várba, ahol a Honvédelmi Minisztérium Tiszti Étkezdéjében ebédet szolgált fel. Ezért fizetést és déli ellátást kapott. A délutáni órákban is dolgozott. Kezdetben forgalmi adó ellenőrzésére vállalkozott; szerencsére ez a hivatali elfoglaltság elég szabad időbeosztást tett számára lehetővé. A zeneművészetben való jártasságát is felhasználta keresetének kiegészítésére. Baráti köréhez tartoztak olyan tehetségek, mint Turmai Aliz és bátyja, Oszkár. Időnként a mozikban léptek fel. Schannen Jenő és Turmai Oszkár hegedült, Aliz pedig zongorázott. Schannen Jenő ekkoriban reggeltől estig elfoglalt volt. „Ha visszagondolok azokra az évekre, kitűnik, hogy mennyi minden fért bele egy napba – emlékezett később vissza. – Milyen sok irányban lehetett valakinek elfoglalnia magát! Mennyi hasznos eredmény tellett ki a nap tizenhat órájából!” Tiszteletre méltó azonban, hogy még ilyen hajszolt időszakban is törődött önmaga továbbképzésével. Énektanárnőhöz járt. Itt újabb kedves ismerősöket szerzett. Közülük Pálfy Mária, Fekete Pál és Mally Győző később az Operaház tagjai lettek. Énektanárnőjük minden évben, a Budai Vigadóban vizsgahangversenyt rendezett; ezeken összes növendéke (így Schannen Jenő is) fellépett. Gabler Vilmos, a Nemzeti Zenede tanára kísérte őket zongorán. A fiatal tanár 1922-ben a Budai Szent Cecília Kórusnak tagja lett. Ez vegyeskarként működött a Maros utca sarkán álló Fáy-ház alagsorában. A kibővült egyházi kórus később a kisebb, majd a nagyobb városmajori templomban tevékenykedett. 1926-ban új karnagyot kaptak Bárdos Lajos, a későbbi egyetemi tanár (majd Kossuth-díjas zeneszerző) személyében. Schannen Jenő a Szent Cecília Kórus tagjairól sorozatosan készített rajzokat. Amikor az énekkar vicclapot jelentetett meg Vigyorgórus címmel; ebben illusztrációként jelentek meg a karikatúrák. (A lapnak összesen négy száma látott napvilágot.) 1923-ban beiratkozott Krivátsy-Szűcs György festőiskolájába. Műterme az Alma utcában volt. Este tanultak itt a művészpályára készülők. Schannen Jenő emlékezése szerint „nagyon tehetséges és igyekvő tagjai voltak a műteremnek.” Olyanokkal tanult együtt, mint Ágh-Ajkelin Lajos, Krocsák Emil, Jakab Károly, Guzsik Ödön, Országh Ferenc és Porter Paula. Krivátsy-Szűcs a maga hallatlan nyugalmával kitűnően korrigálta a jelöltek munkáit. (Öccse, Miklós egyébként Párizsban élt, mint kitűnő szobrász.) A festőiskolát elvégezve, a legtehetségesebb tanítványok főiskolára jelentkeztek. Közéjük tartozott Schannen Jenő is. A Képzőművészeti Főiskolán olyan tanárai voltak, mint Glatz Oszkár és Rudnay Gyula. Rájuk évtizedek múlva is szeretettel emlékezett. A főiskolán is értékes barátokat és ismerősöket szerzett. „Közülük Barcsay Jenő, Kántor Andor, Göllner Miklós, Kássa Gábor, Kemény László és Basilides Sándor már halottak…” – emlékezett vissza a művész több mint fél évszázad múlva. A főiskola elvégzése újabb művészi alkotásokra ösztönözte. 1924-ben számos portrét és aktot készített. (Szénnel, illetve olajjal dolgozott.) A képzőművészetek mellett a zenében is tovább képezte magát. A Zeneakadémián Molnár Antal tanítványa lett. Ezt a főiskolát 1928-ban végezte el. Ekkor szerezte meg az énektanári oklevelet. Művészi tevékenységére a Medve utcai polgári iskolában is felfigyeltek. 1923-ban az egész ország megünnepelte Petőfi Sándor születésének 100. évfordulóját. A fiatal tanár ekkor új oldaláról, szobrászként mutatkozott be. A centenárium alkalmából készítette el Petőfi mellszobrát, amit ünnepélyes keretek között avattak fel. A szépen sikerült műalkotás az igazgatói szobában kapott helyet. 1926-ban karikatúra-tablót készített. Érdekes témát választott: a tanári testület tagjait rajzolta meg, hátulról szemlélve. A tabló nagy sikert aratott, és még jobban növelte a művész népszerűségét kollégái körében. (Kár, hogy a mű elpusztult 1944-ben…) 1929-ben a tantestület gyönyörködhetett kollégájuk új olajfestményében. Ez vízivárosi részletet ábrázolt, a Medve utcai iskola második emeleti ablakából nézve. (Ma is az igazgatói irodában van.) Még ebben az évben új karikatúra-tablót készített a tantestületről. Címe „Medve-gálya” volt, az akkoriban nagy sikert aratott Ben Hur című film mintájára. Ez folytatásra ösztönözte. A következő évben újabb tablót állított össze, Olympos címmel. 1931-ben pedig elkészítette a harmadikat, melynek témája egy október 6.-i iskolai ünnepély volt. Schannen Jenő egyre jobban elmélyedt a karikatúra műfajában. Alkotói módszeréről évtizedekkel később így nyilatkozott Csorba Mária újságírónak: „Először csendben meghúzódom és figyelek, - akár ismert, akár ismeretlen embert akarok lerajzolni. Aztán szinte másodpercek alatt papírra vetem jellegzetes vonásait. Ez vagy rögtön sikerül, vagy nem. Ha igen, odaviszem dedikáltatni. Aztán van úgy, hogy kettőt-hármat összetépek, és a negyedik sikerül. Van olyan is, hogy az elsőnél jobbat tizedszerre sem tudok készíteni. Pillanatok kellenek ahhoz, hogy néhány futó vonallal kifejezzem az illetőt.” Rajzművészi tevékenysége azonban nem korlátozódott az iskolára. 1925-ben megrajzolta Szikla Adolfot, az Operaház karmesterét. 1928-29 folyamán pedig nyolcvanhét karikatúrát készített a Budai Dalárda tagjairól. A sorozatot évtizedek múlva az együttes még élő főtitkárának ajánlotta fel, aki szép levélben köszönte meg annak átvételét. (Sajnos, az anyag további sorsáról semmit sem tudunk…) Rajzolói és festői tevékenysége tehát már ekkor figyelmet keltett. Kiállításokon azonban ekkor még nem vett részt. Szerénységében még nem látta erre elérkezettnek az időt. Miközben pedagógiai és művészi munkássága kibontakozott, a nagy szerelem is megjelent életében. Megismerte Récsey Margit tisztviselőnőt. 1925-ben feleségül vette őt. Felesége komoly műveltséggel rendelkezett, és érdeklődött a művészetek iránt. Schannen Jenő joggal tekintette őt múzsájának. Számos verset írt hozzá, melyek azonban csak kéziratban maradtak fenn. 1927-ben pasztellképet készített feleségéről, akit „Daisy”-nek nevezett. Kezdetét vette évtizedekig tartó boldog házasságuk……Szőnyi Jenő 1962-ben vonult nyugdíjba, több mint négy évtizedes tanári tevékenység után. A következő időszak azonban nem jelentett tétlenséget a művész számára. Most már - a több szabadidő birtokában – még jobban kibontakozott alkotó lendülete. Érdekességképpen emelhetjük ki, hogy Szőnyi Jenő ekkor - átmenetileg - kapcsolatba került a film világával is. 1964 kora őszén forgatták a Jókai-regény alapján készített A kőszívű ember fiai című filmet. Itt Szőnyi Jenő statisztaként szerepelt. Csikós ruhában kimagaslott társai közül. A továbbiakban is jó érzékkel figyelte meg a hétköznapokat. Sok művében örökített meg különböző embereket. Ezek közül a Vége a nagyfröccsnek című karikatúrája és a Hólapátolók című akvarellje sikerült a legjobban. Szorgalmasan járta a fővárost. Több rajzot készített az Erzsébet-híd újjáépítéséről. (Érdemes ezt szembeállítani Lerombolt híd című, 1945-ben papírra vetett grafikájával.) Megörökített olyan épületeket is, amiket később lebontottak. (Ilyen volt a Moszkva téri „Gombát” ábrázoló akvarellje is.) Szőnyi Jenő ilyen tárgyú művei komoly várostörténeti értéket képviselnek. A művész egyre termékenyebb lett. Ezért most már gyakran szerepelt a közönség előtt. 1964-ben a II. kerületi rajzpedagógusok kiállításán Eső után című akvarelljével szerepelt. (Erről Gábor István írt a Pedagógusok Lapjában kedvező hangú méltatást.) A budapesti Rózsa Ferenc Kultúrotthonban 1965. február 6-28. között került sor a IV. Országos Pedagógus Képzőművészeti Kiállításra. A rendezésben Szőnyi Jenő komoly szerepet játszott. Bemutatott három művét intézmények vásárolták meg. Alkotásaiért szakszervezeti nívódíjat kapott. Az Élet és Irodalom hasábjain Frank János kritikája kiemelte Szőnyi Jenő „krokiszerűen friss akvarelljeit”. Nem sokkal később, március 27-április 4. között az Óbudai Képzőművész Klub kiállításán szerepelt a művész két akvarellje: Pihenő csónakok és Este a Belvárosban. A közönség körében ezek is tetszést keltettek. 1965 őszén különösen jól esett a művésznek az, hogy egy iskolába hívták őt meg. Az éppen 75 éves óbudai Árpád Gimnázium állította ki több akvarelljét. (Óbuda, Föld utca című alkotását a III. kerületi tanács vette meg.) Ez volt az első alaklom, hogy iskolában állított ki, de nem az utolsó. A sajtó egyre jobban felfigyelt a művészre. A Pedagógusok Lapja 1966. január 22-én közölte Sasvári liget télen című rajzát. 1967. december 15-én A városban című grafikáját, 1969. február 7-én Nehéz teher című tollrajzát, március 7-én pedig Vízivárosi részletét tette közzé. 1968. márciusában a Köznevelésben jelent meg Duna-parti település című rajza. Jóval előbb, a Budapesti Nevelő 1963. évi 2. számában a Déli pályaudvarról szóló grafikáját közölte. Az 1966-os esztendő különösen sok kiállítást eredményezett. Április 10-24. között az Óbudai Képzőművész Klubban három grafikáját mutatták be. Májusban a II. kerületi Rajztanárok Stúdiója állította ki négy tollrajzát. Október l6-30 között a III. kerületi Frankel Leó Művelődési Házban állították ki – más művészek alkotásai mellett – Szőnyi Jenő Vihar előtt és Vitorlások című akvarelljeit. November 5-én pedig megnyílt a Radnóti Klubban a II. kerületi művészek kiállítása. Szőnyi Jenő Fák című szénrajza megtetszett Oelmacher Anna művészettörténésznek is, aki a Magyar Nemzetben kedvező kritikát írt – más művek között – erről is. 1966 decemberében új lehetősége nyílt arra, hogy a közönség elé lépjen. A Május 1. mozi előcsarnokában 20 grafikáját tekinthették meg a látogatók. Erre a sajtó komolyan felfigyelt. Koczogh Ákos művészetkritikus az l967 áprilisi Művészet hasábjain így írt Szőnyi műveiről: „Sokszor futó benyomásokra, felületi impressziókra épített képei mindig a bölcs határok között maradnak, a biztos kéz, a kiegyensúlyozott színérzék, a látványra épített határokon belül.” Pereházy Károly szerint pedig ezen a kiállításon „valami csodálatosan finom és bravúros technikával komponált, lavírozott tusrajzokat látunk.” 1967. június 14-én nyílt meg az Óbudai Képzőművészeti Klub kiállítása a Frankel Leó Művelődési Házban. Ezen Szőnyi Jenő Óbudai téglagyár című szénrajzával, valamint a Víziváros a Dunával és Óbudai fehérítőgyár című tollrajzaival szerepelt. Érdemes kiemelni a művész alkotásainak helytörténeti értékét. Szeptember 24-én ugyanitt nyílt meg a klub másik kiállítása. Ezen a művész Régi zsinagóga és Csillaghegy című akvarelljeivel, valamint Selyemgombolyító körház című színes grafikájával szerepelt. (Ez utóbbit megvette az Óbudai Pamutnyomógyár. Ez is jelezte, hogy a festő munkásságára az üzemek egyre jobban figyeltek.) 1968. március 1-31. között rendezte meg második önálló kiállítását a Május 1. moziban. A látogatók 24 alkotásában gyönyörködhettek. Fényi András ezeket állapította meg a Pedagógusok Lapja l968 március 30-i számában: „Immár másodízben láthatjuk Szőnyi Jenő pedagógus festőművész képeit a főváros bizonyára »leglátogatottabb kiállítótermében«, a budai Május 1. Filmszínház előcsarnokában. Jó ötlet volt a mozi közönségét egyúttal tárlatlátogatóvá avatni, és különösen hasznos, ha olyan tárlatot láthatnak, mint Szőnyi Jenőé.” 1968 áprilisában került sor a II. kerületi Radnóti Klubban egy újabb kiállításra, ahol a művész két tusrajzát láthatta közönség. Májusban pedig egy másik kiállításon az Óbudai téglagyár című szénrajza keltett jogos sikert. 1968. november 4-én a Radnóti Klubban – mások alkotásaival együtt – mutatták be Szőnyi Jenő Karnevál című temperáját. December 9-én pedig egyszerre két kiállítás megnyitóján jelenhetett meg. Az egyik délután 5 órakor történt a Frankel Leó Művelődési Házban. Itt a művész Strand című akvarelljét nézhették meg a látogatók. Egy órával később pedig a II. kerületi Keleti Károly utcában nyílt meg. Itt – többek között – Szőnyi Jenő Facsoport és Legelő című akvarelljeit mutatták be. Az l970-es év újabb sikereket hozott. Ebben az esztendőben a fővárosi Fáklya Klub több kiállításán is szerepelt. Május 15-29 között például Pihenő csónakok és Strand című akvarelljeiben gyönyörködhettek a látogatók. (Más, Fáklya Klubhoz kapcsolódó szerepléseivel a következő fejezetben foglalkozunk.) Április 3-án a III. kerületi tanács dísztermében nyílt képzőművészeti kiállítás. Itt bemutatták – mások alkotásai mellett - Szőnyi Jenő Óbudai gyár című golyóstollrajzát és Épül a város című filctollrajzát. Tovább erősödött kapcsolata az Óbudai Képzőművész Klubbal. Ennek l972 májusi kiállításán Üveggyárban című akvarelljét mutatták be. A klub téli tárlata december l6-án nyílt meg. Ezen a művész három képe szerepelt: az Óbudai utca, az Óbudai sikátor és az Agyagbánya. (Ez utóbbi kettőt a III. kerületi tanács meg is vásárolta.) 1972. október 26-án nyílt meg az Ernst Múzeumban a Pedagógus Képzőművészek kiállítása. Ezen Szőnyi Jenő Horgászok című képével szerepelt. A tárlatról a Pedagógusok Lapja „A fővárosi képzőművészek seregszemléje” címmel közölt cikket. Érdemes kiemelni, hogy ebben az időszakban Szőnyi Jenő technikája is jelentősen fejlődött. Ekkor már nem alkotott olajfestményeket. Annál inkább készített temperákat, akvarelleket, tusrajzokat és olajpasztelleket. Ez jellemző a következő évtizedekre is. ….A művész-tanárt 1983. február 21-én élete egyik legsúlyosabb csapása érte. Ekkor halt meg hosszas betegség után felesége. „Daisy”-vel több mint fél évszázadig élt boldog házasságban. A csapás nagyon megviselte a festőt. Bánatában több verset írt elhunyt élete párjáról….Szőnyi Jenő 1992 tavaszától egyre súlyosabb beteg lett. Szanatóriumba is került az ősz folyamán. 1993 tavaszán állapota egyre rosszabbodott. Az orvosok nem tudtak már segíteni. 1993. július 7-én a kegyetlen sors véget vetett e nagyszerű életpályának. Temetése július 29-én történt. Nagy sokaság jelent meg a Farkasréti temetőben. E sorok írója gyászbeszédében megállapította: „Szőnyi Jenő elhunyt. Művészete azonban nem lehet az enyészeté. Alkotásai örökre megőrzik a nevét.”…1995-ben országszerte megemlékeztek Dr. Merényi Oszkár pedagógus és irodalomtörténész centenáriumáról. Az ezzel kapcsolatos rendezvényeken megemlítették a tudós-tanárnak Szőnyi Jenőhöz fűződő barátságát is. Mint ismeretes, Dr. Merényi Oszkárnak nyaralója volt Mátraszentimrén, ahol őt mindenki ismerte és tisztelte. Szőnyi Jenő őt annak idején többször is felkereste. Ezért a szerző 1997 nyarán a községben kiállítást rendezett a művészről. A Heves Megyei Hírlap augusztus 6-án erről fényképes írást közölt. A rendezvényt segítette Stuller András polgármester és Dr. Bekecs Andrea jegyző. „Ezzel a kiállítással állítunk emléket a művésznek” – mondta a polgármester, és örömét fejezte ki, hogy sok érdeklődő jelent meg a megnyitón. Ez alkalommal Szőnyi Jenőnek Mátraszentimréről szóló egyik festménye a község tájházába került.

Dulovits Jenő  [65] (Ipolyság, 1903. június 22. - Budapest, 1972. július 24.)

Matematikus, (1927-től húsz évig dolgozott polgári iskolai tanárként. A Medve utcai polgáriban matematikát tanított 1936-tól) A pesti egyetemen 1927-ben matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett, ezután középiskolai matematikatanárként, a második világháború után a Gamma Művekben konstruktőrként dolgozott, fényképész, többek között a Duflex, a világ első tükörreflexes fényképezőgépének feltalálója. A fotótörténet és fotótechnika történet világviszonylatban is egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez kötődik számos fotográfiai találmány, többek közt a Duto lágyító előtétlencse és a Duflex. 1937-ben jelent meg első könyve, melyet - különböző kiadásokban - még húsz követett 1957-ig. Könyvei: Magyarul: Művészi fényképezés. Stephaneum Nyomda, 1940, II. kiadás 1942. A szerző 200 fényképével. Így fényképezek. Műszaki Könyvkiadó, 1957. Idegen nyelven: Lichtkontraste und ihre Überwindung. Wien, Die Galerie, 1937. Meine technik, meine bilder. VEB Wilhelm Knapp Verlag, 1954

Hidas (Herbszt) György (Pilisvörösvár, 1914. április 16-1992 január)[66]. 

Tanár, Pilisvörösvár díszpolgára (posztumusz, 1993). Pilisvörösváron született 1914. április 16-án. Édesapja Herbszt János középparaszt, anyja Braun Terézia. A család legfiatalabb fiúgyermekeként az elemi iskola befejezése után kiváló tanulmányi eredménye és gyengébb fizikuma miatt továbbtanult. A Medve utcai polgári iskola befejezése után Esztergomban az Érseki Tanítóképzőben szerzett kántor-tanítói oklevelet. A végzés után nem kapott rögtön állást, először Pilisszentkereszten, majd Pilisszentivánon helyettesített. 1937-ben megházasodott, ekkor kezdett Pilisvörösváron tanítani. Felesége Steckl Erzsébet tősgyökeres pilisvörösvári család gyermeke….1947-48-ban – visszatért szülőfalujába, és nyugdíjba menéséig itt, a pilisvörösvári általános iskolában tanított ének-zene és német tantárgyakat….. Fáradhatatlanul gyűjtötte a régi dalokat, mondókákat, történeteket, s ezek hosszú sora jelent meg a Neue Zeitungban, majd a helyi lapban, mindenki örömére.

Vig Rudolf (Bogács, 1929. jún. 25. – Esztergom, 1983. márc. 10.)[67]:

Népzenekutató, karnagy. Kodály Zoltánnál hallgatott népzenét (1943- 1948), majd ösztöndíjjal a moszkvai konzervatóriumban népzenetudományi és karvezetői tanulmányokat folytatott (1949-54). Az Állami Népi Együttes énekkari karnagyaként működött (1954-58). Az MTA Népzenekutató Csoport munkatársa (1958-1980), majd haláláig a Gorkij Könyvtár Zeneműtárának tudományos dolgozója. Kodály biztatására és támogatásával két alkalommal több hónapig tanulmányozta India népzenéjét. Tudományos munkájának középpontjában a cigány népzene kutatása állt. – M. Népek dalai (Bp., 1948); Cigány népdalok Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtéséből (Népzene és zenetörténet, Bp., 1974). Gyűjtéséből készült lemezek: Magyarországi cigány népdalok (I-II., Bp., 1976); Szabolcs-szatmári cigány népdalok (Bp. 1984).

Bicskén végezte az elemi iskoláját. Budapesten a Medve utcai polgári iskolába járt. [68]

Janáky István, [69] építész (Budapest, 1938. április 29.- Hódmezővásárhely, 2012. augusztus 6) Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem DLA egyetemi docense volt.

Édesapja, id. Janáky István neves építész volt, több jelentős épület tervezője, az Építészek Mesteriskolájának egyik alapítója, a magyar építészet második világháborút megelőző és követő évtizedeinek fontos alakja. Édesanyja a szegedi származású Hubert Klára volt, vízépítő mérnök apával. Az elemi és általános iskolai éveket a budai Margit körúti és Medve utcai iskolákban töltötte el, (1952-ben végzett a Medve utcai általános iskolában) majd a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett, ahol Basilides Sándor és Szinte Gábor festőművészek voltak a tanárai, és ahol a művészettörténeti, rajzi és mintázási mellett alapos matematikai képzésben is részesült. Az 1956-os érettségi után felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára. Az egyetemi tanulmányok alatt főként Csonka Pál, Major Máté, Vargha László és Pintér Béla tettek rá maradandó hatást, ám mestereinek persze apját és rajta kívül Molnár Farkast tekinti, bár Molnárt személyesen már nem ismerhette. …. 1998-ban szerezte meg a DLA címet, 2002-ben a docensi rangot, majd 2007-ben a címzetes egyetemi tanárit.  1990-ben Ybl Miklós-díjat, 2001-ben Soros Alkotói Díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapott. (Ez utóbbit főként oktatói munkája elismeréseként.) 2008-ban Molnár Farkas-díjjal jutalmazták. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2011-ben aranydiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét.  Tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének (ahol különböző tisztségeket is betöltött) és a Budapesti Építészkamarának. Évekig tagja volt a Fővárosi Tervtanácsnak.  Az építészdiploma (okl.: 2003/196) 1961-es megszerzése után 1962 és 1963 között a Magyar Államvasutak Magasépítési Főnökségén, majd a Vasúttervező Intézetben kezdte meg építészpályát. 1962-ben házasodott össze Federics Irma grafikusművésznővel, fiuk Janáky legifj. István. Id. és ifj. Janáky István sírja a Farkasréti temetőben található.

Voigt Vilmos, az anyakönyvek alapján: Bp. II. Mártírok útjai iskola IV. fiú osztályának tanulója 1949/50-ben, osztályfőnöke Kocsán József. Született Szegeden 1940 I. 17. Apja Dr. Voigt Vilmos, a Csepel Autógyárban dolgozott, anyja Bárhányi Erzsébet. Laknak Bp. Csalogány u. 1951-ben a V. a. osztály tanulója a Medve utcai iskolában. Tanulmányi eredménye mindkét félévben jeles. 1954-ben a VIII. a. osztály tanulójaként fejezi be tanulmányait a Medve utcai iskolában.

Dr. Voigt Vilmos (1940-) a Medve iskolában 1952-ben, a Rákosi 60. születésnapjára összehozott kiállítás évében VI.-ik osztályos volt, 1954-ben végezte el a VIII.-ik osztályt. Tudományterülete: a néprajz- és kulturális antropológia, tudományos fokozatok: CSc (kandidátus) 1973, DSc (MTA doktora) 1995. 1963 óta az ELTE tanára. 2010 óta professor emeritus, számos külföldi egyetemen volt vendégprofesszor vagy meghívott kutató (Helsinki, Turku, Tartu, Berkeley, Marburg, Innsbruck, Újvidék, Kolozsvár, London stb.)  Publikációs adatai: összes közlemény 806, monográfiák, könyvek 58, külföldi publikációk 175, hazai idegen nyelvű közlemények 101, független hivatkozások munkáira 638. A Magyar Szemiotikai Társaság elnöke. Megkapta 2010-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést. Eötvös József-koszorút 2014-ben kapta meg.[70] [71]

Díjak[72]:

• Eötvös József-koszorú: 2014

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (Magyarország Köztársasági Elnöke): 2010

Lukács György-díj: 2006

Európai Folklór Érem: 2005

Pro Universitate emlékérem (Eötvös Loránd Tudományegyetem): 2004

Scheiber Sándor-díj: 2000

Györffy István-emlékérem: 1999

Ortutay Gyula-emlékérem: 1989

Jubileumi bronzérem (Kalevala Társaság): 1985

Finn Oroszlán Lovagrend lovagi fokozata: 1969

Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem: 1964

Klubháló: Születési helye, Szeged és környéke mennyire predesztinálta későbbi hivatására, a folklórkutatásra? Voigt Vilmos: Mikor én születtem, édesapa már Pesten dolgozott, csak a születésemet várta meg a család Szegeden, aztán a fővárosba költöztünk. A húgom már új lakhelyünkön látta meg a napvilágot. Ennek ellenére a családom szegedi származásúnak vallja magát, otthon a szegedi dialektust beszéltük. Mikor a húgommal beszélgetünk, automatikusan a dialektust használjuk ma is. Édesanyámnak kitűnő memóriája volt, számos történetet mesélt el, amelyekről később derítettem ki, hogy atavisztikusan szegedi, pontosabban fölső-városi szokások. Érettségi szomorú mementóval. K: Hol végezte a tanulmányait?  VV: Minden iskolámat Pesten végeztem, az általános végét a Medve utcában, ahol már az iránt érdeklődtem, amit azóta sem hagytam abba, vagyis az irodalom, a költészet meg a földrajzon keresztül a néprajz iránt. A földrajz szakkörnek én voltam a titkára, én szerveztem a látogatásunkat a Néprajzi Múzeumba. A középiskolát a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban végeztem, ami akkor nagyon jó nevű iskolának számított. Az osztályfőnököm, Mády Zoltán rendkívül sokoldalú ember volt, Győrffy István tanszékén népi társadalomrajzot is oktatott, ismerte a néprajzosokat és tagja volt a Néprajzi Társaságnak, az ő jóvoltából mehettem először néprajzi előadásokra. 1958-ban, Nagy Imre kivégzésének napján érettségiztem. Egy tanulmányi versenyen olyan kiváló eredményt értem el matematikából, hogy fölvételi nélkül mehettem volna a természettudományi karra, én azonban a biztos helyett a bizonytalant választottam: a néprajz szakra jelentkeztem. A felvételin Tálasi István, a Néprajz Tanszék vezetője vizsgáztatott; értelmiségi származásom ellenére elsőre bejutottam az egyetemre, a másik szakom a magyar volt. A Folklór Tanszék vezetője, egyben az egyetem akkori rektora Ortutay Gyula hamar fölfigyelt rám, mivel engem az ő sajátos szakterülete, a mesék, balladák világa érdekelt. „Voigt elvtárs, magával valami baj van” K: Mintha az akkori rezsim nem kedvelte volna a társadalomtudományokat és azok művelőit. Milyen színvonalon és kik oktattak akkoriban a bölcsészkaron? VV: Király Istvánt és Pándi Pált leszámítva magyar szakon igazán jó tanárom nemigen volt. Sőtér István nagy formátumú professzornak számított, de nem adott jól elő. A Nyelvészeti Tanszéken a régi professzori gárda oktatott, élén Paizs Dezsővel és Bárczi Gézával, pontos és didaktikusan is jó előadásokat tartottak. Egyébkén tücsköt-bogarat hallgattam az egyetemen. Indoeurópai nyelvtudományt Harmatta Jánostól, Homérosz címmel ókori irodalmat Marót Károlytól, hallgattam sok művészettörténeti órát, egy véletlen folytán elkezdtem svédül tanulni, aztán szlavisztikát, Hutterer Miklós jóvoltából óizlandi nyelvet, keltológiát, de hallgattam régészetet is. Másodéves koromban aztán behívatott a dékáni hivatal vezetője, hogy „Voigt elvtárs, magával valami baj van. Mi mindent hallgat maga? Nem lehet mindent hallgatni”. Attól kezdve a tárgyak felét nem írtam be az indexembe, de továbbra is jártam az előadásokra. K: A diploma megszerzése után egyenes útja vezetett a katedrára és a tudományos életbe? Egyetem egy életen át. VV: Az egyetem alatt a Bóka László elnökölte Magyar Irodalmi Diákkörnek is a vezetője voltam, nyertem mindenféle pályázatokat, így magától értetődő volt, hogy valamelyik tanárom kezd velem valamit. Ráadásul az évfolyamom szerencsés helyzetben volt, mert az ELTE vezetése – éppen, mikor mi végeztünk – rájött, hogy hiányoznak a fiatalok, 1963-ban például 10-15 állást kínáltak a pesti bölcsészkaron. A negyedik emeleten jóformán nem működött olyan tanszék, amelyiken ne lett volna legalább egy évfolyamtársam tanársegéd. Hívtak a Magyar Irodalom Tanszékre és a debreceni egyetem néprajzi tanszékére is, úgyhogy még válogathattam is az állások között. Se előtte, se utána ilyen lehetőségek nem adódtak. A munkahelyem világéletemben az ELTE volt, sok-sok évtizeden keresztül vezettem a Folklore Tanszéket. K: Számos külföldi és hazai díj kitüntetettjeként elégedetten tekint a pályán töltött évtizedekre? VV: Nagyon. Sok nehézség ellenére középiskolás koromtól kezdve csak megelégedettséggel gondolok vissza mindenre. Szinte valamennyi kortárs kollégám életében adódtak komoly krízisek, kitolások, kényszerű munkahelyváltások, amelyektől én egész életemben megmenekültem. Egyetlen esetről azért be tudok számolni. Már adjunktus voltam, mikor az akkori egyetemi párttitkár váratlanul közölte, hogy eltávolít az intézményből. Miután ezt tudtomra adta, egyedüli jelöltként visszament a párttitkár-választó taggyűlésre, ahol negyedóra múlva megbukott, én pedig maradtam. Talán az lehetett eltávolításom szándékának az oka, hogy nem jelentgettem a diákjaimról. A néprajz akkoriban egyáltalán nem számított alárendelt tudományágnak, bár még az ötvenes években felmerült, hogy narodnyik stúdiummá minősítik, kicsit marxosították, de az én időmben klasszikus néprajzot tanítottak. K: Szükségszerűnek tartja a tudóstársadalom napjainkra jellemző politikai megosztottságát? VV: Mindig érdekelt a politika, barátaimmal sokat politizáltam, politizálok ma is. De soha nem gyakoroltam, nem folyok bele, csak mintegy kívülről szemlélem, kommentálom az eseményeket. A néprajz, a folklorisztika szerencsés társadalomtudomány, hiszen számos ideológia megfér benne egymás mellett békében.

Dr. Voigt Vilmos visszaemlékezéséből részletek[73]: Amikor most hétfőn, 2012 március ötödikén, este Fejős Zoltánnal beszélgetve kiderült, hogy 1952-ben láttam a Rákosi 60. születésnapjára összehozott kiállítást, azt hittem, könnyű dolgom lesz pár szót szólni róla a mostani, napra pontosan hatvan évvel később készített visszatekintő kamarakiállítás megnyitóján. Most már nem hiszem. ….Hogy az egykori látogató is megszólaljon, én akkor a vízivárosi Medve utcai állami általános iskolába jártam, mégpedig a 6. osztályba. Nyilván az iskolán belül valakinek (talán az 1956-ban Kanadába disszidált Vadász László igazgatónak) volt valamilyen kapcsolata a kiállítás szervezőivel. És minthogy az iskolától negyedórás gyalogséta volt a Kossuth-hídon át a Kossuth Lajos tér, az iskola (gondolom, csak a felsőbb osztályok) is beállt a látogatók sorába. Minthogy ez az akkor még csak délelőtt tartott tanórák idején történt, viszonylag gyorsan betódultunk az épületbe, ott a lépcsőknél várakoztunk, végül átsiettünk a termeken, és aztán ki-ki rohant elfelé, és aznap már be sem ment az iskolába. Gondolom, ezt a tanárok sem vették zokon. (Egyébként a Medve utcai iskola máskor is elvitt minket múzeumba. A „földrajzi szakkör” – amelynek titkára voltam – pedig külön túrákat is szervezett. Így néztük meg például, saját szándékunkból a tisztviselőtelepi Néprajzi Múzeumban az Afrika-kiállítást. Ezt a látogatást én szerveztem, vezetőt is kértünk. Akkor jártam először a budapesti Néprajzi Múzeumban. Évtizedekkel később K. Kovács Péter megtalálta és meg is mutatta nekem a látogatást bejelentő és vezetést kérő levelezőlapomat. Remélem, ez most is megvan az Ethnológiai Adattár féltett kincsei között.) Amennyire emlékszem, mint diákok nem voltunk lelkes Rákosi-barátok, tanáraink sem. Inkább csak a szokott szaladgálás, lökdösődés volt ránk jellemző a kiállítás során. Magam az in situ tárgyalóteremre emlékszem, „ahol Rákosi elvtársat elítélték, de ő vádlottból vádlóvá vált!”

Bolberitz Tamás [74]. (Budapest, 1940. febr. 3.– ), Bolberitz Pál testvére, karmester. 1958–61-ben Sugár Rezsőnél folytatta zeneszerzés-tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1961–1966 között a Zak Karmesterképző szakán Kórodi András tanítványa. 1966–1979 között az Operaház karmestere. 1977-től a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere, majd 1986-tól ismét az Operaház tagja. Több Hungaroton felvétel karmestere.

Dr. Berend Mihály (Budapest, 1941 január 11.-) [75] [76]  Özvegy édesanyja nevelte fel. A Medve utcai iskola VIII.-ik osztályát 1955-ben végezte el. 1955 és 1959 között a II. Rákóczi Ferenc gimnáziumban tanult tovább, ott érettségizett. 1959 és 1964 között az ELTE-n biológia-földrajz szakon tanult. 1975-ben állatélettanból doktorált az ELTE-n. 1988 és 2003 között a Budapest III. kerületi Árpád Gimnázium tanára volt. 2003-ban nyugdíjba vonult. Író és tankönyvíró.  Széleskörű a szakirodalmi és tankönyvíró munkásága. Számos szakkönyvet írt önállóan és társszerzőkkel. Pl: Dr. Berend Mihály: Biológia III. (A sejtbiológia), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003. összesen 45 könyv megírásában működött közre, önállóan és társszerzőkkel. Álnéven öt krimit is írt, Edward Rand álnéven. Felesége Németh Aranka Éva, akivel későbbiekben több könyv megírásában társszerzőként is együttműködött. Jelentős szerepe volt a magyarországi kártyairodalom hetvenes évekbeli újraindulásában, ennek fontos állomásai a „Kártyások könyve”, a „Nagy kártyakönyv” és az alkotó szerkesztése 1993-ban. Kitüntetései: A nyolcvanas években, még a rendszerváltás előtt szerkesztői, illetve főszerkesztői tevékenységéért kétszer nyerte el a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Karádi Károly-díj-as[77], 2001.  Rátz Tanár Úr Életműdíjas, 2007. Tankönyveiért a Tankönyvkiadó Vállalat két alkalommal részesítette nívódíj-jutalomban.

Vojnits András Dr (1941. január 2., Budapest - ) Budapesten a Medve utcai Általános iskola, (1947-1955) majd a II. Rákóczi Ferenc gimnázium után a KÖJÁL Vízlaborban dolgozott egy évet. Ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi karán földrajz-biológia szakot végezte el, 1967-ben summa cum laude minősítéssel doktorált. 1965-1972 között Budapesten a Növényvédelmi Kutatóintézetben, majd 1972-1994 között a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozott. 1994-től a dabasi Táncsics Mihály gimnázium tanára. Lakik: Dr  1096 Budapest Haller utca 88 5 em. 20.  Zoológus: nyugdíjas kutató, tanár, az MTA Zoológiai Bizottsága, a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya és a Magyar Rovartani Társaság volt titkára, a Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós Szakosztályának elnöke, a Magyar Tudományos Afrika Expedíció tagja Kutatási terület: Afrika rovarvilága, természetvédelmi kérdések. 5 tudományos könyv szerzője, mintegy 150 cikke jelent meg magyar, német, amerikai, koreai, finn, svéd és más folyóiratokban. A New York-i Tudományos Akadémiának tagja (1996-tól), Tropical Lepidoptera (USA) szerkesztőbizottságának és a Holartic Lepidoptera (USA) szerkesztőbizottságának is a tagja.

Mansfeld Péter [78](1941. március 10. – 1959. március 21.)

Az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata. Pesti srác, a forradalom mártírja. Személyét a kommunista rezsim annak a propagandának az erősítésére használta fel, amely a forradalmat köztörvényes bűnözők lázadásaként állította be. Életsorsának feldolgozása máig tartó folyamat. Négyéves korában családja felnőtt férfitagjait a bevonuló szovjet hadsereg kényszermunkára, ("málenkij robotra") vitte. Nagyapja nem tért vissza. Apja magánfodrász volt, anyja ugyanitt segédként dolgozott 1946-ig. 1951-ben a szülők különváltak, 1953-ban hivatalosan is elváltak. Nővérével és öccsével (Manszfeld László is a Medve utcai iskolában tanult) együtt édesanyjuknál maradt. A Medve-utcai általános iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos ipari tanuló, jó eredményekkel. 1956-ban a MÁVAG-hoz helyezték. A forradalom idején a "Szabó bácsi" vezette Széna téri ellenálló csoporthoz csatlakozott. 1956-ban tizenötévesen[79] csatlakozott a Széna tériekhez, élelmiszert és fegyvereket szállított, de a harcokban nem vett részt. November 5-én betört Piros László, volt belügyminiszter villájába, ahonnan fegyvert lopott. A forradalom bukása után újra iskolába járt. 1957-ben egyéves szabadságvesztésre ítélték, amelynek végrehajtását három évre felfüggesztették. 1958 februárjában barátjával fegyveres csoport létrehozása mellett döntöttek és azt tervezték, hogy rendőrök és munkásőrök lefegyverezése révén majd fegyvereket szereznek. Február 17-én az osztrák követség előtt posztoló rendőrt elrabolták, lefegyverezték, majd szabadon engedték. Céljuk a bebörtönzött társaik kiszabadítása volt, de további akcióik nem jártak sikerrel. Két nap múlva letartoztatták, első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre, másodfokon halálra ítélték. Két nap múlva, tizenegy nappal 18. születésnapja után kivégezték.

Gallyas Csaba.[80] [81] (1955 Medve utcai iskola VIII o.) F.: agrármérnök, ny. igazgató C.: Mezőgazdasági Kiadó SzH.: Bp., 1941. márc. 19. IV.: 1955-69 II. Rákóczi Ferenc Gimn., Bp., 1959-64 GATE MGTK SzE.: 1964-65 Petőfi MGTSZ, Pomáz, mezőgazd. gyak., 1964- Mezőgazd. Könyv- és Folyóirat Kiadó Váll., szerkesztő, főszerk., irodalmi vez., 1987-91 ig., 1992-94 Műv. és Közokt. Min., Könyv- Lap- és Irodalmi Főoszt., főoszt.vez., 1995-99 Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, Pesti Vigadó és Irodaház, ig. P.: mezőgazd. és állattenyésztési témájú lexikonok, többnyelvű szótárak szerkesztője, Mezőgazdasági Kislexikon, Állatorvosi Értelemező Szótár KI.: Szoc. Kultúráért, Munka Érdemrend, több szakmai kitüntetés TA.: Nemzeti Kult. Alap, Könyv- és Folyóirat Biz., Magyar Könyvalapítvány, kurátor, kult. vállalatok FB igazgatóság HO.: olvasás, úszás, kert, zongorázás NyT.: angol, német.

Hangay György Dr. [82] [83](1941. augusztus 3., Budapest -- )

Ausztráliában élő, de a hazai tudományos életben is jól ismert zoológus, forgatókönyvíró, muzeológus, szakönyvíró. Iskoláit a budapesti Medve utcai Általános iskolában kezdte, majd Ausztráliában a Sydney és a Wollongong Egyetemen fejezte be, az Alkotóművészetek Doktora diploma megszerzésével. Magyarországot 1965-ben hagyta el, s azóta hosszabb-rövidebb megszakításokkal Ausztráliában él, feleségével, született Lányi Katalinnal együtt. Szobrász, modell-készítő, természetkutató muzeológusként dolgozott mint a sydney-i Australian Museum főpreparátora és a kiállítási osztály projekt menedzsere 1994-i nyugalomba vonulásáig. Azóta természetkutatással, írással és képzőművészettel foglalkozik. Amatőr természetbúvárként 12-13 éves korától fogva barátjával Vojnits Andrással (ő később feljutott a Kilimandjaróra is, mint a Teleki Expedíció tagja) járta a hazai tájakat. 10 könyve (3 angolul, 7 magyarul) jelent meg.

Bolberitz Pál [84] (Budapest, 1941. szeptember 15.-) Szerteágazó tudományos tevékenységét a szerzőként, illetve társszerzőként jegyzett 28 könyv, több mint 80 tanulmány, valamint nagyszámú fordítás jelzi. Széchenyi-díjas római katolikus pap, MTA doktora (2013) filozófus, egyetemi tanár, a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Kolping Szövetség országos prézese, a Nemzetközi Cusanus Társaság tagja, a Szuverén Máltai lovagrend magisztrális káplánja. Bolberitz Károly fia. A Medve utcai iskolát 1955-ben végezte el. 1959-ben érettségizett a budai Toldy Ferenc Gimnáziumban. A továbbtanulástól Benke Valéria tiltotta el, ezért előbb antikvárius, majd autóvillamossági műszerész szakmát szerzett. 1961 szeptemberétől lett az esztergomi katolikus papi szeminárium növendéke. 1966-ban szentelték Esztergomban pappá. Antall József miniszterelnöknek mint egykori tanárának ő adta fel az utolsó kenetet és temette el egyházilag.

Kitüntetései, címei

az esztergomi érseki főszentszék kötelékvédője (1974)

főszentszéki bíró (1976)

a főegyházmegyei papi továbbképző moderátora (1978)

címzetes (nyitra)ludányi apát (1988)

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)

Fraknói Vilmos-díj (2001)

Széchenyi-díj (2002)

„Parma Fidei – a Hit Pajzsa” kitüntetés (2002)

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2011)

Savoyai Olasz Királyi Ház Szent Móric és Lázár Rend tisztikeresztje

Budapest díszpolgára (2012)

Stephanus-díj (2014)

Petri (eredeti neve Perl) György[85] (1943 december 22.–2000 2000 július 16.) 1943. december 22-én született Budapesten. A család eredete a történelmi Magyarország nemzetiségi sokszínűségét mutatja: szerb, zsidó kereskedők, bunyevác parasztok éppúgy akadnak ősei között, mint sváb, szlovák, morva telepesek. Szülei a mai Vajdaság területén ismerkedtek össze, házasságkötésük után, hosszú éveken át (1941-ig) Belgrádban éltek, a második világháború idején menekültek Budapestre. 1945 után anyja polgári alkalmazottként a Magyar Néphadseregnél dolgozott, apja, korai haláláig, üzletkötő volt…. Budán, a Vízivárosban (Medve utcai iskola) kezdte el iskoláit, majd az ugyancsak budai Toldy Ferenc Gimnázium tanulója lett. Több interjújában is megemlíti, hogy viszonylag korán, már 11-12 évesen a költői hivatás foglalkoztatta, bár nem annyira a közlésvágy fordította ez irányba, mint inkább a nyelvben rejlő izgalmas lehetőségek vonzották. ... 1981 végén egyik alapító szerkesztője lett a már stenciltechnikával előállított Beszélő című folyóiratnak, amely a nyolcvanas évek folyamán a legtekintélyesebb szamizdat orgánummá vált. Az öncenzúra bármily áttételes formáinak felszámolása, a mindent a nevén nevezés elszántsága is közrejátszott abban, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján ismét megszaporodtak a versei: ezeket azonban az állami könyvkiadás annyi csonkítás árán lett volna hajlandó közreadni, amennyi túlment az ésszerű megalkuvás határán, ezért a költő úgy döntött, hogy szamizdat kiadványként jelenteti meg őket, így lett 1981-ben az Örökhétfő című kötet az AB Független Kiadó egyik első produktuma.14 magyarnyelvű és 3 idegennyelvű kötete jelent meg. Műfordításai négy kötetben jelentek meg. 180 értékelés, kritika vált ismertté munkáiról.

Fontosabb díjak, elismerések:

1986 – az Európa Könyvkiadó Nívódíja

1988 – a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollandia)

1989, 1994 – Déry Tibor-jutalom

1989 – A Jövő Irodalmáért Díj  

1990 – József Attila-díj

1990 – az Örley Kör Díja

1991 – Az Év Könyve-jutalom

1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja

1995 – Nagy Imre-emlékplakett

1995 – Weöres Sándor-díj (Soros Alapítvány)

1997 – Kossuth-díj

1997 – Nicolaus Lenau-díj

1998 – Pro Urbe Budapest

1998 – Üveggolyó-rend (Írók Boltja)

 Papp Zsolt, (Budapest, 1944 február 27-Budapest, 1992[86], Farkasréti temető, szüleivel egy sírban nyugszik.) szociológus, politológus, esszéíró, egyetemi docens, televíziós műsorvezető, tudósklub, (1979-1984), a Medvetánc szerkesztőbizottságának elnöke, a Szociológia felelős szerkesztője volt 1986 és 1990 között.

Budapest II. kerületi Mártírok útja 19-21 (Margit kőrúti) iskolában végezte el az első négy osztályt, 1950 és 1954 között, majd a Medve utcai iskolában tanult 1954-1958 között.  Az általános iskolában végig kitűnő tanuló volt. Az ELTE történelem-filozófia szakán 1968-ban szerzett diplomát. Megtanult oroszul, németül, angolul és franciául. Az 1953-as (Mártírok útja 19-21,  III-ik fiú ) és 1958-as (Medve utca VIII.a) bizonyítványa szerint: született 1944 február 27-én Budapesten. Szülei: Dr. Pap László ügyvéd, régész, etnográfus, jogtörténész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a mohácsi csatamező első feltárója (1903-1973, Farkasréti temető, Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 16/I, N/A, 1,  72 Védett, a Nemzeti Sírkert része[87]: 2004) és Dénes Etelka (1918-2004, Farkasréti temető) elárusító. Papp Zsolt az 1980-as években az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének volt a munkatársa. (Ismertebb munkatársak:[88] Papp Zsolt - a Társadalomtudományi Intézet politológusa)

Gombár Csaba többek között a következőket írta a „Bevezető szavakban” (Papp Zsolt: Barangolások. 5-8 old.) Papp Zsolt Budapesten született, és 48 évet élt. Fiatalon, 1992-ben hunyt el. Nagydarab ember volt. Hajlott háttal és elnézést kérő gesztusokkal. Olyasféle frizurát viselt, mint a Beatles-fiúk….A pesti egyetemen (ELTE) történelmet és filozófiát tanult, majd lélektanból is diplomát szerzett. Később szociológiát és politikatudományt olvasott…Számos német egyetem után a bécsi és zürichi könyvtárakat tanulmányozta. ..Jürgen Habermast jól ismerte, s sok mindenben mesterének tekintette. A Frankfurti Iskola szellemiségét és módszereit tudatosan követte. Mindezekről könyvekbe foglalta nézeteit. (Pl.: Papp Zsolt: Hétköznapok és filozófiák. Kossuth Könyvkiadó, 1981. S. B.)…Rengeteget és alkotó céllal olvasott. Írásaiban is, beszédben is kedvelte a hatalmas, boltozatos körmondatokat. Ezzel szemben Simonyi Imre és Petri György (volt Medve utcai tanuló. S. B.) szikár versei voltak azok, amelyeket a költészetben a legtöbbre tartott. A hetvenes évek végétől a televízió Tudósklub adásait vezette öt éven át. Ez az akkori hivatalosság számára nem volt elég mértéktartó, de mértékadó volt sokaknak az érlelő időben. Nevét az adás ismertté tette. Nem volt ellenére. Betegségével sokat küzdött. …Sokat és eredményesen dolgozott. Szívesen írt esszét. Csak azt írt szívesen. …Szeretett tanítani.

A Barangolások kötet végén Lengyel László a barát és szerzőtárs „Az esszéíró Papp Zsolt” címen írt összegző tanulmányt. (245-254 old.)

Lengyel László: Korunkba zárva. (2000/Pénzügykutató) c. válogatott gyűjteményében is írt Papp Zsoltról: „Szembejövő angyal. Az ötvenéves Papp Zsolt” (98-102. old. 1994 február) Többek között ezt írta:..Nincs olyan barátom, akinek ennyiszer jártam volna kopott lépcsőházában, akinek annyi kávéját megittam, annyi cigarettafüstjét beszívtam. Most ötven éves, és nincs otthon. Nem értem. Felnyitom halála után kiadott könyvét, a Barangolásokat. Mindig lefelé fordítva tartom az asztalon, mert rajta a képe….”

Gyönös Károly  (1959. VIII.b.) a Konzerv- és  Paprikaipari Kutató Intézetben és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetben dolgozott mint kutató, később fordító volt német és angol nyelven. Édesapja Prof Dr Gyönös Károly tanszékvezető egyetemi tanár volt a Kertészeti Egyetemen korábban a konzervipar iparági főmérnöke.

Havas Endre (1959. VIII.b. kitűnő tanuló volt.) később az 1960-1970-es években síbajnok volt, a magyar bajnokságot hét alkalommal nyerte meg. Az 1970-es években az alpesi férfiaknál a legtöbb bajnokságot Havas Endre, Bartus Miklós és Palkovics Tibor „gyűjtötték"[89]. Havas Endre 1960-1970 sí válogatott tag, 7-szeres alpesi sí országos bajnok.

Wolff Péter (1959. VIII.b.) a Fórum Hotel igazgatója majd a Szálloda Szövetség  Főtitkára volt.

Viszoczky Ferenc (1959. VIII.b.) vezető beosztásban volt a Paksi atomerőműben meg halt sugárterhelésben.

Komáromi Márton (1959. VIII.b.) sikeres külkereskedelmi üzletkötő volt.

Vásárhelyi István (1959. VIII.a.) 1972-74 között szerezte meg a Számok-(Számalk)-nál a programozói oklevelet, 1976-80 között járt az esti egyetemre az ELTE programozó matematikus szakra, ahol főiskolai végzettséget szerezett. Dolgozott programozóként és programozási csoportvezetőként az IBUSZ Számítóközpontjában, a Hungarocamion Szállítmányozásnál és egy kft alkalmazásában az OEP-ben is, utána 2012-ig önálló vállalkozó volt. Közben a számítógépes nyelvészettel is megpróbálkozott (1975-ben jelent meg "Magyar igealakok szintézise" című cikke. az MTA Nyelvtudományi Közlemények 77.kötet 1.számában (67-92.pp) és az 1975. évi IV. Finnugor Kongresszuson tartott német nyelvű előadása "Das Verhältnis der Endungen zum Wortstamm bei der Deklination des ungarischen Hauptwortes" szövege a Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum (Pars III Acta Sectionis Linguisticae)-ben, (109-117. pp.), mindkettő saját számítógépes algoritmus alapján, a ragozott alakok számítógépes előáállítása céljából..

Györgydeák András a (1959. VIII. b.) légiforgalmi irányításnál dolgozott.

Dr. Sipos Béla (Sopron, 1945 április 7-) (1959 VIII.b osztály, eredmény jó rendű, szülei: Dr. Sipos Béla, nyugdíjas államügyész, 1948-tól segédmunkás, anyja Szakács Dóra.) Tanulmányai: 1951-1955 Mártírok útjai, 1955-1959 Medve utcai általános iskola. 1959-1963 óbudai Árpád Gimnázium. 1963-1967 MKKE Ipar szak. 1980 (kandidátus, közgazdaságtan, prognosztika), 1988 (MTA doktora, Közgazdaságtan, ökonometria) 1968-1971 MKKE tudományos segédmunkatárs, 1971 óta Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar és jogelődjei. 1981 egyetemi docens, 1989 egyetemi tanár, 2013 professor emeritus. 1997-2003 a PTE általános rektorhelyettese, 2003-2007, a PTE egyetemfejlesztési és pályázatügyi rektorhelyettese. Referált szaklapokban megjelent magyar nyelvű tanulmányok száma 101, önálló könyv 8, társszerzőkkel írt könyv, könyvrészlet 8, idegen nyelvű publikáció 17, amiből 3 orosz, 14 angol nyelven jelent meg.[90] Medve utcai iskolával kapcsolatos emlékem: Szöllősi Margit osztályfőnököm (VIII b.) 1959 májusában behívatta szüleimet és közölte, Zsebők István igazgatóval egyeztetve, hogy „osztályellenség” vagyok A vádpontok: 1. Klerikális reakció tagja vagyok. Bibliai órákra jártam vasárnaponként Haypál Béla (1926-1968-ig volt lelkész a Szilágyi Dezső téri református templomban) református lelkészhez, 1958 május 25-én konfirmáltam, erről honnan volt tudomása nem tudom, valószínű, hogy besúgói jelentés alapján szerzett tudomást osztályfőnököm. Találtam 2015-ban ÁBTL iratokat Haypál Béláról nyomozási jelentéseket az 1960-as évekből.[91] 2. Szüleim nem engedték, hogy kisdobos, majd úttörő legyek, a 8a. osztályban még egy fiú, Kovács Tibor nem volt úttörő, az apja maszek asztalos volt. 3. Kovács Tibort felvették az Esztergomi Katolikus Gimnáziumba, de miután az első évet elvégezte, felsőbb utasításra elküldték a Gimnáziumból. (Ezt 2020 augusztusában mondta el nekem, amikor telefonon beszélgettünk.) Származásom volt a következő vádpont, apámat 1949-ben nyomozás után az ügyészségről eltávolították, nyugdíjazták és így segédmunkás lett. Szöllősi Margit közölte szüleimmel, hogy továbbtanulásomat megakadályozza, csak ipari tanuló iskolába mehetek. A gimnáziumoknak, ha felvettek egy tanulót értesíteniük kellett az általános iskolát. Szüleim letörten vették tudomásul a közlést, engem felháborított az, hogy 1945 április 7-én születtem, hogyan lehetek osztályellenség, amikor beleszülettem az általam ismert rendszerbe. Apám Fülöp Zoltánt, az óbudai Árpád Gimnázium igazgatóját kereste meg, aki úgy vett fel a Gimnáziumba, hogy ezt nem jelentette a Medve utcai iskolának. Az Árpád Gimnáziumban Kiss Jenő irodalomtanár osztályában tanultam.  Itt ismerkedtem meg Krekó Béla osztálytársam édesapjával, dr. Krekó Bélával, aki akkor docens volt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és matematikát tanított. Ő beszélt rá arra, hogy legyek közgazdász. Az egyetemi évek után taníthattam, mint tudományos segédmunkatárs, így ismertem meg feleségemet, Rédey Katalint, aki tanítványom volt. Bosszantott, hogy nem neveztek ki tanársegédnek, nem voltam hajlandó belépni az MSZMP-be, de ennek köszönhettem, hogy Pécsre kerültem, ahol teljes szabadságot kaptam kutatási területemen és szakmai előmenetelem biztosított volt. Kutatási területem az ökonometria, ezen belül is a prognosztika volt 1968 és 2008 között, amikor aktív kutatómunkát végeztem. 1988-ban Magyarországon első voltam, aki ökonometriából MTA Doktori fokozatot szerzett. A hosszú ciklusok igazolása a szocialista országokban, amit világviszonylatban is csak Én végeztem el 1980 után és 1989 előtt, kutatási eredményeim alapján megállapítottam, hogy a szocialista országok ciklusai 10 évvel követik a kapitalista országok ciklusait, így az 1979-es válság 10 év múlva 1989-ben fog bekövetkezni, vagyis 1989-ben[92][93]. A cikluselmélet szembe ment a politikai gazdaságtan egyik dogmájával, ami szerint a „kisajátítók kisajátításával” a szocializmusban a használati érték tömege állandóan növekszik, (a szocializmus alaptörvénye) vagyis nincs visszaesés, nincs konjunktúra. Kondratyevet 1938-ban mint ellenforradalmárt kivégezték és csak 1987 nyarán rehabilitálták 14 társával a Szovjetunióban.[94]  Adataimat közölte: Cambridge-ban kiadott “International Who’s Who  in  Education"  (1987.  591. p.). Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996. Biográf. 

Harsányi Gábor (Budapest, 1945. június 15.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, író, drámaszerző, érdemes művész. 1964-1968 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt. Karrierje a Thália Színház társulatánál indult (1968–1979). Később a Mafilmhez került négy évre (1979–1983). 1983–1989 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1982-ben a Karinthy Színház egyik megalapítója és társigazgatója; 1995-től a Vidám Színpad tagja volt. Népszerű szinkronszínész. Újpesten saját színiiskolát igazgat. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 141. Ugyanitt kilencvenegy színházi fotón is látható.

Díjai

1972 – Magyar Filmkritikusok Díja

1973 – Jászai Mari díj

1976 – Magyar Rádió Nívódíj

1978 – MTV Elnökség Nívódíj

1987 – II. Jászai Mari díj

2003 – A XXI. század Magyar Drámájáért Alapítvány vígjátékíró verseny győztese

2009 – Legjobb férfi alakítás díja a New York-i Midtown International Theatre Festival-on

2011 – Érdemes Művész díj

Gyárfás András [95] (1959. VIII.c. Végig kitűnő tanuló volt.)

Kiváló, nemzetközileg elismert matematikus lett. A matematika- és számítástudományok MTA doktora, DSc 1992.[96] Tudományterület: Kombinatorika - ezen belül extremalis graf es hipergraf elmélet.[97] Apja Gyárfás Miklós (Győr, 1915. december 6. – Budapest, 1992. október 4.) József Attila-díjas (1954) magyar író, költő, dramaturg, egyetemi tanár, forgatókönyvíró. Hluboká, Csehszlovákia (1962) II. díj; 3. Gyárfás András [98][99](Budapest, Toldy Ferenc Gimnázium, III. o.) Pályafutása.[100]: Gyárfás András nemzetközi elismertségét jelzi a következő néhány adat: összes kiválasztható közleményének összegzett impakt faktora: 46.775, külföldön megjelent, figyelembe vehető tudományos közleményei: 115, hazai kiadású, figyelembe vehető idegen nyelvű közleményei: 16, összes tudományos közleményének független idézettségi száma: 979. Gyárfás András 2014 X 7-én levelemre válaszolt és a következőket tudtam meg: Osztályunkból 1959 VIIIc. Steiger Kornél klasszika filológus lett, róla biztosan lehet találni adatokat...  Osztályunkból Várszegi Péter, Kremper Antal, Záhonyi László nem él már.  Ha kell a gyűjteményedbe, küldhetek tablókat.  Ezeket megkaptam.

Steiger Kornél [101](1945. április 28. –) (Medve utcai iskola 1959-ben a VIII c. anyakönyve szerint, átlaga jó, Békés megyében Eleken született, 1945 április 28-án, apja Steiger Ödön tisztviselő, anyja Leucz Angéla tisztviselő, laknak Budapest, Szász Károly utca 4.)

Magyar filozófus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kar, Filozófiai Intézet, Ókori és Középkori Filozófia Tanszék tanára. Szakterülete az antik görög filozófia. 2002-től egyetemi tanár, ELTE. 1979 Filozófiai tudományok kandidátusa. 1997 Habilitáció. Publikációs lista.^[102] 5 könyvet, 17 tanulmányt referált folyóiratokban, felerészben idegen nyelven, 13 tanulmányt nem referált folyóiratokban publikált. Recenzióinak a száma 10. Kitüntetések: Palládium díj.

Szakmai életút.

1966-1972 Egyetemi hallgató, ELTE BTK filozófia – magyar szak.

1972 – 1989 Egyetemi oktató ELTE BTK Filozófiatörténeti Tanszék.

1974 Az ókortudományi Társaság Révay József díja.

1977 Egyetemi doktori fokozat.

1979 Filozófiai tudományok kandidátusa.

1985 Nívódíj a Sztoikus etikai antológiáért.

1987-1989 Az ELTE Annales (Sectio philosophica et logica) szerkesztője

1990 Tanszékvezető egyetemi docens, ELTE BTK.

1990- az MTA Filozófiai Bizottságának tagja.

1990 – 1993 Az OTKA Filozófiai Bizottságának elnöke.

1990-1994 A Magyar Filozófiai Társaság alelnöke.

1994 A Magyar Filozófiai Társaság ügyvezető elnöke.

1995 u. o. elnökségi tag.

1997 A MFT Filozófiatörténeti szekciójának elnöke.

1997 Habilitáció.

1997 Széchenyi Professzori Ösztöndíj.

1998 2003 Soros Alkotói Díj.

1999 A Magyar Filozófiai Szemle felelős szerkesztője.

2002 Egyetemi tanár (ELTE BTK Ókori és középkori filozófia tanszék)

Oktatott tantárgyak.

Bevezetés a filozófiába (előadás)

Görög filozófiatörténet (előadás)

A filozófiatörténet története az ókortól Hegelig (előadás)

Platón fiatalkori dialógusai (szeminárium)

Arisztotelész, Metafizika (szeminárium)

Platón, Phaidón (szövegolvasás, doktori szeminárium)

Arisztotelész, Metafizika VII. könyv (szövegolvasás, doktori szeminárium).

Munkássága.

 Steiger Kornél munkásságának magvát a preszókratikus filozófiára irányuló kutatások képezik. Vizsgálódásainak középpontjában a hermeneutikai szempont áll: a preszókratikus filozófusokról fennmaradt töredékek értelmezése, az idők során történt értelmezések újjáértelmezése, illetve maguknak az értelmezési hagyományoknak a reflektálása áll. A Parmenidész és Empedoklész kozmológiája című műve, azt a filozófiatörténeti folyamatot mutatja be amelynek eredményeként a parmenidészi és empedoklészi tanításra vonatkozó jelenkori közmegegyezés kialakult. Rekonstruálja a fennmaradt töredékeket, a fragmentumoknak újszerű, az arisztotelészi beállításra támaszkodó és máig érvényes közmegegyezéssel vitatkozó értelmezését nyújtva. Tanulmánygyűjteményében a preszókratikusok tanításának pontos megismerésére és érdemi értelmezésére vonatkozó kételyének ad hangot, a preszókratikusokra vonatkozó ismereteinkben megnyilvánuló másodlagos toposzok kialakulását és működését állítva vizsgálódásainak centrumába. Aprólékos filológiai megalapozásra támaszkodó és eredeti meglátásokban gazdag kutatásainak szerves kiegészítője – az antik görög hagyomány egészére kiterjedő, középpontjába egy új Platón – összkiadás tervét állító – szövegkiadói és fordítói munkássága, illetve – az antik és a középkori filozófia kutatásában jeleskedő filozófiatörténész-iskola létrejöttét eredményező – tanári működése. Szakterülete mellett kiemelt figyelmet szentel a magyar filozófiai élet fejlesztésének is. A magyar nyelvű filozófiai propedeutikák és kézikönyvek hiányát, illetve alacsony színvonalát látva bölcseleti szöveggyűjteményt állított össze, Bevezetés a filozófiába címmel, majd középiskolai filozófia-tankönyvet készített Filozófia tankönyv a középiskolák számára, és filozófiai kislexikont is szerkesztett.

A Soros Alapítvány Alkotói Díj (2002) átadásakor a következőképpen jellemezte őt Török András: "Ha Önök esetleg nem ismernék személyesen Steiger Kornélt, akit itt többek között ünnepelni összegyűltünk, s odaállnának az ajtóhoz, hogy megpróbálják eltalálni, melyikük Ő – nem lenne nehéz dolguk. Steiger Kornél a legfilozófusabb külsejű magyar filozófus. Ne tévesszen meg azonban senkit ez a szobatudósi, különc személyiséget sugalló külső: Steiger Kornél a magyar bölcsészélet egyik motorja, akit egyformán érdekel tudományágának régmúltja és jelene. Szűkebb szakterülete a preszókratikus filozófia, képletesen szólva a letört, elveszett orrok rekonstrukciója, ahol különös terepe nyílik a fantáziának, a „lehetett-volna-tán-így is volt" gondolatoknak, ahol minden leírt szót másolatok másolatának másolatából ismerünk, melynek speciális szótárai hemzsegnek az olyan szavaktól, amelyek egyetlenegyszer fordulnak elő, s fordításuk talányos feladat. Mely alkalmasint azonos értelmezésükkel. Zenei hasonlattal élve: Steiger Kornél nem Claudio Monteverdi vagy Henry Purcell műveit boncolgatja, hanem Perotinus mester töredékei hozzák lázba. Mégis otthon van kortársunk, Luciano Berio, vagy Kurtág György muzsikájában is, mindent megtesz az ő népszerűsítésükért. Ő ugyanis a Filozófiai Szemle főszerkesztője, ami emberi ésszel felfoghatatlanul szerteágazó feladat, egy ilyen robbanásszerűen fejlődő tudományágban. Steiger Kornél címere lehetne: zöld mezőben, a pajzs szélein Empedoklész és Parmenidész, háttal. A hasított középpajzson három doktorandusz, laptoppal. E pajzsot, a levegőben tartja páratlan számú szárnyas női angyal-alak, azon hölgyek ábrázolata, akik Steiger Kornél fantasztikus teljesítményeit jogi státusszal vagy anélkül, az idők folyamán előre mozdították."

Jelentős a fordítói tevékenysége is: több filozófiai művet fordított ógörög, angol és német nyelvből, magyar nyelvre.

Keisz István [103] (BME adjunktusa volt, sokat segített)  Osztályunkból két nevezetes társamról szeretnék adatot küldeni. Az egyik: Madarász Aladár, aki már akkor kitűnt korát meghazudtoló tudásával (egyes tárgyakból „6-ost, 7-est” érdemelt volna). Talán ismered is őt. Másik: Hollós Olivér, aki ismert filmoperatőr lett. Rajtuk kívül megemlítem Fetter Józsefet (1946) és Pokol Györgyöt (1950), akik a Budapesti Műszaki  Egyetemen fejtettek ki kimagasló oktatói és szakmai tudományos tevékenységet. Az Interneten részletes életrajzuk megtalálható.

Madarász A.:  http://econ.core.hu/intezet/madarasz.html   Fetter J.:

http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=10749   Pokol Gy.:

http://www.mtte.hu/docu/oneletrajz/Pokol_Gyorgy.pdf

Hollós Olivérről sajnos nem találtam használható anyagot.

Madarász Aladár (1961 VIII c. kitűnő tanuló)

Madarász Aladár[104] 1969-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elméleti és népgazdaság-tervezési szakán. Az egyetem elvégzése után az MTA Közgazdaságtudományi Intézetébe került. Foglalkozott a múlt századi gazdasági utópiákkal, Marx, Schumpeter és Keynes elméleteivel, majd fokozatosan a klasszikus és a merkantilista elmélet került érdeklődése előterébe. Számos nemzetközi kutatási együttműködésben vett részt: a skót politikai gazdaságtan kialakulása a XVIII. században, a gazdaságtan intézményesülése a XVIII-XIX. századi Európában, Észak-Amerikában és Japánban, a gazdaságtan "történeti iskolájának" felemelkedése és hanyatlása, a politikai és társadalmi fogalmak története stb. Vendégkutatóként hosszabb időt töltött Amszterdamban az International Institute for Social History-ban, Baltimore-ban a Johns Hopkins University-n, Bécsben az IWM-ben, a cambridge-i King's College-ben, az uppsalai Swedish Collegium for Advanced Study in Social Sciences-ben, a Collegium Budapest Institute for Advanced Study-ban. Elmélettörténeti tárgyú írásai könyvrészletekként és folyóiratcikkekként angol és magyar kiadóknál jelentek meg. Keynes, Schumpeter, Hayek és Hirschman műveinek magyar kiadásaiban működött közre. 1985 óta tanít közgazdasági elmélettörténetet az ELTE Bölcsészkarán, a Rajk László Szakkollégiumban, az ELTE politikai filozófia doktori kurzusán, a BKE elméleti szakirányán, a Láthatatlan Kollégiumban, a Central European University-n, stb. 1997 szeptembere óta a BKE Közgazdasági Elméletek Története tanszékének docense. 1998-ban megkapta a Széchenyi Ösztöndíjat.

Funk Sándor Dr. [105] [106] [107] (Budapest, 1948 március 30-)  A Medve utcai iskolában tanulmányait 1962-ben fejezte be. Egyetemi tanulmányait Summa cum Laude minősítéssel 1972-ben végezte el, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Szakorvosi gyakorlatot ugyanezen egyetem Neurologiai Klinikáján kezdte el, Horányi professzor igazgatása idején, szakvizsgát neurológiából 1976-ban tette le, psychiátriából 1978-ban. A Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályán, mint osztályvezető főorvos 25 éven át dolgozott. (1987-2012) Magyar és angol nyelven publikált. (Psychiátria Hungarica, Alkohológia, Neuropsychopharmacologia Hungarica, Hippocrates, Medicus Anonymus, Praxis, Háziorvosi Továbbképző Szemle, Családorvosi Fórum stb.) 1990 után a nemzetközi konferenciák aktív résztvevője.

Pokol György [108] (1950-) (Medve utcai iskolát elvégezte 1964-ben)

1950-ben született Budapesten. A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban szerzett érettségi után 1968-tól tanult a Műegyetemen, ahol 1973-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Hallgató korában kapcsolódott be a BME Általános és Analitikai Kémia (a Kar szervezeti átalakítása óta Szervetlen és Analitikai Kémia) Tanszékének munkájába, ahol 1973 óta dolgozik, 1994-től egyetemi tanárként. A kémiai tudomány doktora fokozatot 1996-ban szerezte meg. 1996-tól 2005-ig a tanszék vezetője volt, 2003 óta a Kar (új nevén Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar) dékánja. Analitikai kémiát és szilárdtestkémiát tanít vegyészmérnök-, biomérnök- és környezetmérnök-hallgatóknak, valamint a szakmérnöki fokozaton. Részt vett a kreditrendszer egyetemi bevezetésében és a többfokozatú (B.Sc. – M.Sc. – Ph.D.) mérnökképzés tanterveinek kidolgozásában és elindításában. Kutatási munkái elsősorban a szilárd anyagok tulajdonságainak és átalakulásainak leírásához, a termikus analízis és a szerkezetvizsgálati módszerek alkalmazásaihoz kapcsolódnak. 2004-ben a Helsinki Műszaki Egyetemen vendégprofesszorként dolgozott. Az MKE-ben az Analitikai szakosztálya vezetőségének tagja, az Oktatási Bizottság elnöke. Tagja az MTA Analitikai Kémiai Bizottságának és Termoanalitikai Munkabizottságának, jelenleg közgyűlési doktor képviselő. Különböző bizottsági funkciókat töltött be a Nemzetközi Termikus Analitikai és Kalorimetriás Szövetségben (ICTAC), elnöke, majd titkára volt az Európai Termoanalitikai és Kalorimetriás Szimpózium (ESTAC) tudományos Bizottságának. Elnyerte a Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatát, a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet és az Apáczai Csere János Díjat. A Finn Kémikusok Egyesületének levelező tagja.

Fetter József (1945-) A Medve utcai iskolát 1960-ban végezte el.

Született: Tokaj, 1945.12.20. MTA doktora: 1997. a kémiai tudomány kandidátusa: 1980. Szakterület: Szerves kémia, Kémiai Tudományok Osztálya, Kutatási téma: Azetidinon-származékok váratlan reakcióinak vizsgálata, új típusú gyűrűrendszerek szintézise Béta-laktámszármazékok mint kondenzált heterociklusok intermedierjei, Várhatóan biológiailag aktív, új, azolokkal kondenzált 1,4 benzodizepin-származékok szintézise. 79 nemzetközi publikációja jelent meg. Publikációk:[109] [110]

A volt Medve utcai tanulók emlékei az iskoláról.

Felvettem a kapcsolatot több volt Medve utcai iskolai tanulóval. Részletek a válaszokból:

Arató András, 2014 november 14. Kedves Béla, nagyon köszönöm a megküldött anyagot, láthatóan már eddig is nagyon nagy munka van benne. Örülök, hogy kezdeményezője lettél a gyűjtőmunkának! Én 1958-ban végeztem a Medvében, néhány régi osztálykép nálam is van, majd összenézem, hogy szerepelnek-e már, és ha nem, akkor szívesen elküldöm. A mi osztályunkból. Kúnos Pálné emlékezetem szerint magyar-angol szakos volt, nekünk magyart tanított, Csöpinek hívtuk, a fél osztály szerelmes volt belé. Materényi Jenőben azt szerettük, hogy az órákon izgalmas folytatásos történetekkel szórakoztatta az osztályt, erre bizonyára sokan emlékeznek. A volt osztálytársak közül barátomnak tarthattam Drosztmér Istvánt, basszusgitáros, énekes, dalszerző, szövegíró, 1986-ban bekövetkezett haláláig a 100 Folk Celsius együttes frontembere volt. Ennyit most hirtelenjében. Biztos még jutnak dolgok az eszembe, fogok még írni, és elküldöm a saját szakmai önéletrajzomat is. Erről egyelőre csak annyit, hogy világítástechnikával foglalkoztam, évekig a Világítástechnikai Társaság alelnöke voltam, most már persze nyugdíjas vagyok.

Drosztmér István (id.) (született 1945. április 28., Budapest, 1958-ban VIII o. a Medve utcai iskolában, meghalt 1986 március 21.[111]) – basszusgitáros, énekes, dalszerző, szövegíró, a 100 Folk Celsius tagja 1986-ban bekövetkezett haláláig.

Arató András  (VIII.a)küldte el a fenti fotót. Ez egy lemezborító, a Drosztmér István halála után megjelent emléklemez, a közreműködők a bevételt a család megsegítésére ajánlották fel.

1980. táján Zsembery Istvánt Drosztmér István[112] (basszusgitár, ének) váltotta fel a zenekarban. Drosztmér István kitűnő énekes, zeneszerző, szövegíró volt, és dalai (pl. "Drága otthon", "Mikor Szekszárdra készültem, "Nincs jobb lány, mint a Jo-Jo") meghatározóak voltak a zenekar első, 1982-ben megjelent 100 Folk Celsius című nagylemezén. 1986-ban tragikus csapás érte a zenekart: betegség következtében elhunyt Drosztmér István.

Arató Andrásról film: András, aki 72 évesen lett világsztár. Index.:

  https://index.hu/video/2019/09/01/arato_andras_hide_the_pain_harold_portre/

Wikipédia Arató András (Kőszeg, 1945–)[1] magyar villamosmérnök. „Hide the pain Harold” néven internetes mém lett az arcképéből. Életrajza: 1969-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán.[2] 1975-től tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. 1997 és 2010 között a Világítástechnikai Társaság egyik alelnöke is volt. Munkatársa volt a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (MEEI) Fénytechnikai osztályának, az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának (EKA), a Siemens Rt.-nek és a Holux Fényrendszer Kft.-nek. Ma már Budapesten él.[1] Nős, fia építész végzettségű.[2] Munkái:

1999. május 13-án közzétette a Világítástechnikacímű beszámolóját.[3]

Világítástechnikai kislexikon / [szerk. Arató András et al.] ; [közr. a] Világítástechnikai Társaság. Budapest, 2001. 136 p. (Újabb közreadás 2015, lásd http://mek.oszk.hu/14000/14024)

Belsőtéri világításról üzemeltetőknek : : kiegészítés a "Világítástechnika" c. kiadványhoz / [... összeáll. Nagy János] ; [... közrem. Arató András et al.] ; [szerk. EGI Energiagazdálkodási Részvénytársaság]. Budapest : EGI, 2001. 46 p. ill.

Társszerzője a Közvilágítási kézikönyvnek. Kiad. a MEE Világítástechnikai Társaság, Magyar Világítástechnikáért Alapítvány, 2009. 310 p. ill., részben színes.[4]

Díjak, elismerések

2002-ben a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettől megkapta az Urbanek János-díjat[5] és 2010-ben a Déri Miksa-díjat.[6] Harold. Aratót az akkor még létező iWiW közösségi oldalon találta meg egy stockfotós, aki 2010-ben pár képet készített róla a Dreamstime nevű stockfotó-oldalra.[1] 2011-től kezdtek terjedni az interneten a fényképeiből készített mémek, melyek sikerüket Arató jellegzetes, látszólag fájdalmat titkoló mosolyának köszönhetik. Innen nyerte ragadványnevét: „Hide the pain Harold” („fájdalmát titkoló Harold”).[7][8] 2016-ban hivatalosan is felfedte kilétét a VKontakte pain_harold nevű csoportjában.[1][7]

Elküldtem 2019. szeptember 4-én az elkészült anyagot 42 volt osztálytársamnak. A következő válaszokat kaptam.

Kedves Béla! Óriási munkát végeztél! Külön kiemelendő, hogy a tekintélyes munkád mellet, hogy tudtál ennyi időt szánni erre az életet átfogó dokumentumok gyűjtésére, összeállítására. Nem győzöm olvasni a kiváló tanárainkról a személyes adatokat és a munkásságukról szóló igazgatói elismeréseket. Külön élmény a történeteket olvasni pl. a Kaszárda tanárnőről -amihez hozzáteszem, mert most jutott eszembe, hogy az V-VI. osztályosokat rendben, sorakozva küldte ki a tanítás végén az osztályból a lépcsőig és a jellegzetes hanghordozásával mindig hozzá tette  , hogy:  " ...fiam (!). Ha lemész visszamész!" , mert csak akkor volt szabad elindulni lefelé, ha engedélyt  adott az indulásra-.Nagyon tanulságos visszaemlékezéseket meghatódva olvasom, amellyel biztosan nem vagyok egyedül. Gratulálok és köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt kiváló, mondhatom egyedül álló összeállítást. Külön érdekesek számomra pl. Emil bácsi, Materényi tanár úr, Kaszárda tanárnő a pedagógiai módszerei vagy filozófiája, amelyekből én is meríthettem, alkalmaztam a közel 50  éves iskolai munkám során, és ezt olvasás közben igazán most konstatáltam. Számomra ez egy külön csoda és felfedezés!

Barátsággal

Dzurdzik János (Meghalt 2020-ban)

 [1] 2014 november 26-án sikerült megtalálnom a Medve utcai iskola raktárában a személyi lapokat és a tanári értékeléseket.

[2] A Medve utcai iskola 140 éve. 1872-2012. 17. old.

[3] http://www.tempofradi.hu/nyilasi-tibor-40

 [4] Az első alkalommal szereplő tanárok neveit és tantárgyait írtam ki, így megállapítható az, hogy mikor kezdtek tanítani a Medve utcai iskolában.

[5] A nevelők, osztályvezetők, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes neve szerepelt, aláírásukkal.

[6] Az aláírások nem minden esetben olvashatók egyértelműen, ezért lehetséges, hogy elírások előfordultak. Ahol nem volt egyértelmű az aláírás, ott a tanár nevét kihagytam. Az igazgatóknak alá kellett írni a tanulmányi értesítőket, az anyakönyveket, legtöbbször ezért aláírásuk nehezen olvasható. A tanárok nevét abban az évben tüntettem fel, amikor először aláírásuk megjelent.

[7] http://magyarmuzeumok.hu/kiallitas/506_rakosi_szuletesnapja

[8] Voltak magántanulók és dolgozók is.

[9] http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf_Szallasi/1990_2000_03.pdf

[10] Fővárosi Közlöny, 1913. 46. szám, p. 1621, Pesti Hírlap, 1913. május 28. p. 16, Magyarország, 1913. május 28. p. 12, Az Újság. 1913. május 28. p. 33, Budapesti Hírlap, 1913. június 15. p. 38.

[11] Tiszti címtár, 1918. p. 417.

[12] Fővárosi Közlöny, 1922. április 4. p. 1032, Budapesti Hírlap, 1922. márc. 31. p. 6, Az Ujság 1922. márc. 31. p 8, Szózat, 1922. márc. 31. p. 7, Magyarság, 1922. márc. 31. p. 7, Világ, 1922. márc 31. p. 7.

[13] Pesti Hírlap, 1922. február 24. p. 6.

[14] Századok 1923-1924 Hivatalos Értesítő, p. 219.

[15] Nemzeti Sport 1928. március 9. p. 10.

[16] Tiszti Címtár 1936. p. 327, Tiszti Címtár 1937. p. 405, Magyarország Közhivatalainak Cím és Adattára, 1942. p. 219

[17] Századok. 1978. p. 256.

[18] Esti Hírlap 1985. március 19. p 6.

[19] Vagyis azt, hogy (1) a Szovjetunió testvéri segítséget nyújtott az „ellenforradalom” leverésével, (2) a Kádár kormány törvényes.

[20] Utoljára az 1991/92-es tanévre hirdették meg, és így fiam 1992-ben már nem tudott jelentkezni rá.

[21] Nemcsak a «tiszta tábláról» van szó! Népakarat. 1957. január 29. p. 3.

[22] ABC alapján rendezve.

[23] Részletesebb életrajz az internetes források alapján: Balassa Sándor. Medve utcai ismertté vált tanárok életrajzai.

[24] Keisz Istvánnak köszönöm, hogy Balassa Sándor működésére, interneten elérhető adataira felhívta figyelmemet.

[25] https://www.balassa.hu/index.php/eletrajz

[26] http://kincsestar.radio.hu/ktz/balassa/content.php

[27] Portréfilm Balassa Sándorról. https://www.youtube.com/watch?v=_1zP_Ff2KYQ

[28] http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02845.htm

[29] FŐIGAZGATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÓ. 2000/2001. OKTÓBER, 9. SZÁM.

www.jgytf.u-szeged.hu/foigtaj

 [30] Személyi lap. Bp. II. k. Tanács VB. Oktatási Osztály.

[31] Személyi lap. Bp. II. k. Tanács VB. Oktatási Osztály.

[32] 1964-ben már a munkahelyeken működött legalább is formálisan az üzemi háromszög, aminek tagjai, a vezető, a párttitkár és a szakszervezeti bizalmi.

[33] Személyi lap. Bp. II. k. Tanács VB. Oktatási Osztály.

[34] 2014 november 20.

[35] 2014 november 24.

[36] Az, hogy elvégezte a filozófia szakot az még rendben van, de, hogy ez az orosz nyelv tanításában mit segített azt ma nehéz felfogni.

[37] Személyi lap. Bp. II. k. Tanács VB. Oktatási Osztály.

[38] A politechnikai oktatás a szocialista országok találmánya volt, ha már a munkásosztály van hatalmon, (bár erről értesítést nem kaptak a dolgozók) ismerkedjen meg mindenki még gyermekkorában a termelő fizikai munkával. A középiskolákban az 1960-as években egy teljes napot politechnikai oktatásban, tehát gyárban kellett tölteni. Az óbudai Árpád Gimnáziumban a vas- és acélgyártást tanultuk 1959 és 1963 között, de Budapesten mivel ilyen gyártás nem volt, bútoripari gyárba jártunk, s egy nap elveszett az oktatás számára. A vas és acél országa legyen Magyarország ez volt 1949-től a cél. Kozma Mihályné nem taníthatta tanult szaktárgyait a magyart és történelmet, hanem „gyakorlati ismereteket” kellett oktasson. Ezt a kort megírta Madách Imre: Az ember tragédiájában a tizenkettedik színben, a Falanszterben, ahol Michelangelo a széklábat faragta volna, de ezt nem engedték meg. Ádám mondta: „S mi egyformára, mily törpére szűrte/Az állam.”

[39] Személyi lap. Bp. II. k. Tanács VB. Oktatási Osztály.

[40] Táncsics Tükör II. évfolyam 1986 IX 2.  Elhunyt Materényi Jenő.

[41] http://issuu.com/sztealmamater/docs/evkonyv_1940_41

 [42] Ezt követően Rákospalotáról a Diana iskolából (1958 I 26-1958 VII 31-ig tanított itt) került Materényi Jenő a Medve utcai iskolába, 1958 VIII 1.-én.

[43] http://www.antikvarium.hu/konyv/m-pasztor-jozsef-materenyi-jeno-eljutnak-e-az-egyetemig-197305

[44] http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9012595

 [45] Pál ifj. Emil autóbalesetben halt meg.

[46] Személyi lap. Bp. II. k. Tanács VB. Oktatási Osztály.

[47] Egy matematika-fizika szakos tanár, hogy tudná politikai ismereteit az oktatásban hasznosítani ? Sipos Béla megjegyzése.

[48] Személyi lap. Bp. II. k. Tanács VB. Oktatási Osztály.

[49] Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában 31 dossziét őriznek Pődör László (született 1911 II 5, anyja neve Hegyi Ilona) ügyével kapcsolatban. Pl. Dosszié jelzete: K-424 és Á.V.H. VI/1: Pödör László 1945. július 1-jétől a Külügyminisztérium kabinetfőnöke, 1947. márciustól a római magyar követség tanácsosa volt. Olaszországban Pálffy György, a "Katpol" vezetője részére adatokat gyűjtött az ottani magyar katonai emigrációról. 1950-53-ban a kistarcsai internálótáborban tartották fogva. A dossziéban Pődörre, feleségére, valamint hazai és külföldi kapcsolataira, diplomatákra, követségi dolgozókra vonatkozó információk olvashatók. 1945 óta volt tagja az MKP-nak. 1949 februárban kizárták. 1950. máj. 30-án letartóztatták. 1950. okt. 2-án internálták Kistarcsára demokrácia ellenes tevékenység miatt. 1953. aug. 25-én szabadult. A táborban megbetegedett és erről is maradtak dokumentumok.

[50] Férje Pődör László 1949-1953 között börtönbüntetését töltötte, az ÁVO-n nagyon megkínozták, a Rak per egyik oldalperében ítélték el.

[51] http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9012595

[52] Pödör Balázsra, daruvezető (született 1946 I 25, anyja neve Fiedler Edit) vonatkozóan 2 irat maradt az ÁBTL-ben.

[53] Keisz István született 1947-ben, a Medve utcai iskola tanulója 1953 és 1961 között.

[54] Digitális história, adatbázis, névtár, életrajzok.

http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&id=5587&Itemid=67

[55] Pődör László olasz és francia szakos tanárt a Rajk per egyik elágazásában, a Pálffy György perében ítélték el.  Pődör Lászlót többek között a Pálffy György tábornokkal való ismeretsége miatt tartóztatták le – a Rajk-ügy egyik ágának, a Pálffy-pernek a befejezése és a tábornok kivégzése után.

Az ÁVH-n megkínozták: http://www.gecse.eu/fekete.htm

[56] Ld. még Pődör László A Magyar Életrajzi Lexikon

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12412.htm

 [57] Személyi lap. Bp. II. k. Tanács VB. Oktatási Osztály.

[58] A születési évek alapján rendezve.

[59] http://hu.wikipedia.org/wiki/Ligeti_Mikl%C3%B3s

[60] http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9meth_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%ADr%C3%B3)

[61] http://pim.hu/object.2E85BF93-B219-412C-95C0-F3C47F9CFAC9.ivy

[62] http://hu.wikipedia.org/wiki/Bilicsi_Tivadar

[63] http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/bilicsielet.htm

[64] http://www.szonyijeno.com/oneletrajz.html

 [65] http://hu.wikipedia.org/wiki/Dulovits_Jen%C5%91

[66] http://pilisvorosvar.hu/vorosvari/hidas-herbszt-gyorgy/

[67] Magyar Életrajzi Lexikon. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16780.htm

[68] http://users.atw.hu/sarganefelejcs/emlektablak/vigrudolf.html

[69] http://www.napkut.hu/naput_2007/2007_10/062.htm

[70] http://www.btk.elte.hu/Alias-389

[71] Az indoklás szerint: A folklorisztika, az összehasonlító filológia, a vallástudomány és a szemiotika terén elért nemzetközileg is elismert eredményeiért, fél évszázados kiemelkedő egyetemi oktatói munkájáért, példaértékű iskolateremtő tevékenységéért részesítették az elismerésben Voigt Vilmost, a néprajztudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát.

[72] http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=11448

 [73] http://magyarmuzeumok.hu/kiallitas/506_rakosi_szuletesnapja

[74] http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz02/605.html

[75] https://www.facebook.com/mihaly.berend

[76] http://www.arpad.sulinet.hu/Hirek/Anyagok/BerendMihaly/BerendMihalyDija.htm

[77] Karádi Károly biológia tanárom volt 1959-1963 között az óbudai Árpád Gimnáziumban. Sipos Béla.

[78] Sipos Béla megjegyzése. Édesapám értesült arról, hogy egy fiatal forradalmárt 18 éves születésnapja után kivégeztek, de hogy Mansfeld Péter a Medve utcai iskola tanítója volt csak 1989 után vált ismertté. A magyar történelemben példátlan megtorlást a Kádár János vezette bábkormány még azzal is tetézte, hogy a kivégzett forradalmárokat nem engedte eltemetni. Pedig Szophoklész drámáiban, pl. az Antigonéban: megfogalmazta azt, hogy az emberség és a lelkiismeret parancsa az, hogy a halottakat el kell temetni, aki ezt megakadályozza, azt az az istenek megbüntetik.

[79] http://www.emlekkirandulas.hu/56szemelyek.htm#mansfeld

[80] http://www.whoiswho-verlag.ch/versionnew/ungarn/verlag/63.php?txt_Language=HU&real_str_PersID=HU11003752&uniqueID=0a3cf3fc-2e90-4e9f-aad1-5f6d7577103c

[81]  Szalóky Béla középiskolai tanár írása alapján. A Medve utcai iskola 140 éve 1872-2012. 29-30 old.

[82] http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/h/hangaygy.htm

[83]  Szalóky Béla középiskolai tanár írása alapján. A Medve utcai iskola 140 éve 1872-2012. 29-30 old.

[84] Wikipedia http://hu.wikipedia.org/wiki/Bolberitz_P%C3%A1l

[85] http://pim.hu/object.3FE2E57F-4E3A-40E9-AE56-73BE05E54C76.ivy

 [86]  Vásárhelyi István mondta el, a Toldy Ferenc Gimnázium 30 éves találkozóján 1992 ősszén, halt meg Papp Zsolt. Ezt, barátjától Gabányi Andrástól tudja, aki Papp Zsolt osztálytársa volt.  Papp Zsolt a gyógyszerét nem találta és váratlanul meghalt. Valószínű, hogy cukorbeteg volt. Gabányi András a Parlament sajtóosztályán kezdte, mint angol és eszperantó lapok sajtófigyelője, és nyugdíjazása előtt azt hiszem, hogy már osztályvezető helyettes volt.

[87] http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/farkasreti-temeto/papp-laszlo/2073

[88] http://hu.metapedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalomtudom%C3%A1nyi_int%C3%A9zet

[89] Az 1970-es években az alpesi férfiaknál a legtöbb bajnokságot Havas Endre, Bartus Miklós és Palkovics Tibor „gyűjtötték" 2010 07 01. Elhunyt Palkovics Tibor, 60 éves volt.

[90] Ld.: MTMT adatbázis

 https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?nwi=1&inited=1&ty_on=1&url_on=1&cite_type=2&orderby=3D1a&location=mtmt&stn=1&AuthorID=10004703&Scientific=1

[91] Haypál Béla 1926-1968-ig volt református lelkész a Szilágyi Dezső téri református templomban. Haypál Béla ifjúsági gyülekezete ellen 1961-től nyomozás folyt, mert igen sokan jártak hozzá. Mi konfirmációt előkészítő majd az ifjúsági biblia órákra és szeretetvendégségre jártunk, kb. negyvenen. 

[92] Béla Sipos. Empirical Research and Forecasting Based on Hungarian and World Economic Data Series. In: Tibor, Vasko (szerk.) The Long-Wave Debate: Selected Papers from an IIASA (International Institute for Applied Systems Analysis) International Meeting on Long-Term Fluctuations in Economic Growth: Their Causes and Consequences, Held in Weimar, GDR, June 10–14, 1985. Berlin, Németország. Springer-Verlag, (1987) 119-126.

[93] Sipos Béla. A Kondratyev-ciklus empirikus vizsgálata és prognosztizálása. STATISZTIKAI SZEMLE 64. 12. 1209-1237.  29 . (1986)

[94] Az MTA doktori értekezésemet 1986-ban adtam be, csak Kovács Géza egyetemi tanár merte elbírálni, a többi opponens visszaadta az értekezést, nem akartak politikai kérdésekbe keveredni. Kondratyev és társainak rehabilitálása (1987 július 16) után négy nagy konferenciára hívtak meg a Szovjetunióba és egyre Bulgáriába, 1986. Szófia, 1988 Jereván, KGST konferencia, 1988. Novoszibirszk, Kondratyev világkonferencia, 1989 Műegyetem konferenciája Vorosilovgrád (ma Luhanszk). Leontyev professzor, aki Kondratyev rehabilitálásával aktívan foglalkozott a KGST főosztályvezetője is volt Moszkvában fogadott. Ezt követően a másik két opponensem is megírta támogató véleményét és értekezésemet 1988-ban megvédhettem.

[95] Levelemre válaszolt.

[96] http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=6254

[97] Publikációi: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=6254

[98] A nemzetközi matematikai olimpiák résztvevői 1959-1998

[99] http://www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k983/diakolim.html

[100] http://wwwold.sztaki.hu/sztaki/ake/applmath/discret/gyarfas_cv.jhtml

[101] Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Steiger_Korn%C3%A9l

[102] http://philosophy.elte.hu/institute/cv_publ/steiger_pub.pdf

[103] Levelemre válaszolt.

[104] http://econ.core.hu/intezet/madarasz.html

[105] http://nyitottakademia.hu/eloadok/dr-funk-sandor-467

[106] http://www.coralcentrum.hu/hu/orvosaink/51-dr-funk-sandor-.html

[107] http://www.weborvospro.hu/cikkek/velemeny/marfunksandorsemkell(1resz).html

[108] http://www.mke.org.hu/osszes-hir/48-tisztujitas-2011/bizottsagi-tagok/456-pokol-gyoergy.html

[109] http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=10749

[110] https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10006552

[111] http://www.allmusic.hu/index.php?SID=&oldal=eloadolista&h_id=602

[112] http://www.magyardalnapja.hu/eloadok/100-folk-celsius