Dr. Sipos III. Béla: A nyárádgálfalvi Fekete, alsójárai Pápay, Szénási és a rokon családok története.

Források részletesebben, www.terray.hu/családtörténet.

https://drive.google.com/drive/folders/0B3ycAqpX_Wm4TUhYTHlHdEppWG8

Fekete[1] (nyárádgálfalvi és nagyfalusi), és a rokon családok: Ákos, Antimus, Baládffy (csapói, kis-kendi, ádámosi és ózdi), Bán (galambodi), Bánffy (losonczi, régeni), Bánffy (alsólendvai), Barcsai (nagybarcsai), Bercsényi (székesi, zekesi, gróf, káli), Berzenczei (görgény szent-imrei), Berzeviczy, Bethlen (iktári és bethleni gróf), Csáki (keres-szeghi, gróf), Csiszár (ölyvesi), Czegő (mezőcsávási, nem volt nemes), Czikó (pomázi), Daczó (Sepsiszentgyörgyi), Dárói (vagy Dáray, Majos) Debreczeni, Debrői, Décsey(kisdobai és nagydobai), Derencsényi, Deső (valószínűleg mérai és patai), Dózsa (makfalvi és uzapanyiti), Dunajeci, Erdélyi (somkeréki), Fekete (nyárádgálfalvi), Gönyűi, Görög (valószínűleg marosvásárhelyi), Győrffi (galambodi), György (mezőcsávási), Héder (Héderváry), Hobordanecz (vagy Habardanacz, Habardanczy), Horváth, Jakcs (kusaly) Jármi (magyar-déllői), Kajlai (kaylai), Kezcheg (mezőmadarasi), Konya (mezőcsávási), Kozárváry (szolnoki), Kún (káli), Lackfy, Lorántfi (serkei), Mágner (ördögkeresztúri), Majos (dárai, dárói), Makján, Marhatfy, Méhesi, Mike, Nagy (hosszúmezői, illetve holiczi és velomirovichi illetve havaselvi), Nagy (vizaknai), Pápay (temesvári, alsó-járai, tordamegyei, majd mezőcsávási), Németi, Pálffy, Pethő (gersei), Rikalf, Rozgonyi (rozgonyi), Salamonvári, Sárossy (Saárossy, kissárosi), Salamonvári, Sebestyény (folyfalvi), Serkei (kaplai, lorántfi), Szécsi, Székely (ernei vagy ernyei, ernyői, nagy-ernyei, kereszturi), Szolnoki (kozárvári), Telegdi (serkei), Toldi (nagy-szalontai, fekete-báthori és nagyfalusi Tholdy), Toldalagdi (gáldtői, nagyercsei Toldalaghi, Tholdalagi), Tomori (szucsáki és kövesdi).

Szénásy[2] (kidei és pánczél-csehi és nagyváradi) és a rokon családok: Ibrányi (nagyváradi), Komjáthi (derzsei), Nagy (pócsai), Pap (szathmári), Ráskay, Várady (dobokai).

családok története.

A kutatási eredmények összefoglalása. A Fekete-, Pápay-, Kún-, Nagy-, Czegő-, Szakács-, Bocskor- és rokon családfák.

Édesanyám Dr. Sipos II Béláné, sz. Szakács Dóra (Fellak 1914 X 19 – Budapest 1998 VI 28) ősei. (S.B.) Sipos II Béláné, sz. Szakács Dóra szülei Szakács Sándor és Fekete Jolán. Az adatok forrásai: anyakönyvek, halotti értesítők, periratok, szakirodalmi források. Az adatokat Fekete Jolán nagymamám húga Fekete Ilonka (Lonczi) egészítette ki. A második zsidótörvény alapján[3] harmadíziglen kellett igazolni, hogy valaki zsidó vagy sem. Szüleim beszerezték Erdélyből a származási adatokat, ez képezte a kiindulást a családtörténeti kutatásokhoz. Megmaradtak még a halotti értesítők is az 1900-as évektől. A besztercei, a kolozsvári, a marosvásárhelyi levéltárakban való kutatást, anyakönyvek fotózását 2006 és 2013 között csináltam meg. Lefotóztam az anyakönyveket, családi könyveket, presbiteri jegyzőkönyveket a Bethleni-, Mezőpaniti és a Sajóudvarhelyi Lelkészi Hivatalokban. Kocs János (Sepsiszentgyörgy) és munkatársai fotózták le a Csíkszeredai Állami Levéltárban a Szenterzsébeti református anyakönyveket, (1768-1908), továbbá a katolikus anyakönyvek közül a következőket, Csíksomlyó (1712-1908), Csíkcsicsó (1783-1905), Csíkszentmárton (1857-1895), Csíkdelne (1766-1895), Csíkszentgyörgy (1694-1895). Két rokonomtól (Fekete ág) Buksa Ferenc rigmányi lelkésztől a Marosvásárhelyi Levéltárban örzött Pápay és Fekete család periratait, míg Mihalik Béla budapesti levéltárostól és történésztől a MOL és egyéb forrásokat kaptam meg. Ennek alapján sikerült számos ősünket a szakirodalomban meg- találnom és összekötnöm az anyakönyvi forrásokkal. Boldog Gyöngyivel rokonommal való közös kutatás eredményeképpen a Magyar Országos Levéltárban és az Országos Széchenyi Könyvtárban megtaláltuk és feldolgoztuk a Bocskor és Szakács családfát. Boldog Gyöngyi édesanyja Köblös Lili (1924-) másod unokatestvérem a Szakács ágon. Köblös Lili 1946-ban járt szüleimnél, amikor egy éves voltam, a kapcsolat ezután megszakadt, majd 2013-ban személyesen találkoztunk, 67 év múlva. A rendelkezésemre álló hozzáférhető szakirodalmat feldolgoztam.

A források:

Anyakönyvek. (Sajóudvarhely, Bethlen[4], Mezőcsávás[5], Mezőmadaras[6], Mezőbánd[7], Csík- delne stb.).
Vizitációs jegyzőkönyvek. Matriculák. Maros megye. 1687-1816.[8] Székely Oklevéltárak. (1787 előtti időszak, amikor anyakönyvek Mezőcsáváson nem álltak rendelkezésre.)
A Kun és Pápay stb. családfa levezetése az 1600-as évektől kezdve, az 1700-as évek végéig a MOL mikrofilm Teleki gyűjteményében találhatók meg. Megtalálta Mihalik Béla rokonom.
A Marosvásárhelyi Levéltárban megtalálható periratokat, adókimutatásokat stb. Buksa Ferenc rigmányi lelkész rokonom dolgozta fel.
A szakirodalom feldolgozása.

Fekete (nyárádgálfalvi) és Szakács(szenterzsébeti) családfa. Anyakönyvi források alapján.

Anyakönyvek közül a fontosabbak: Sajóudvarhely (1861-2011), Bethlen (1781-1921), Mezőcsávás (1787-1876), Mezőmadaras (1783-1875). Egyenes ágú ősök vastag betűvel jelölve. (*születés ideje és helye, Θ házastárs és házasságkötés ideje, † halálozás időpontja és helye)

azonosak a jogi szülőkkel),

A Fekete és rokon (Nagy, Pápay, György, Czegő, Konya, Szénásy) családfák.

A1. Fekete I. György (Nem Mezőcsáváson 1735 k.-†Csávás 1805-1811 IV 1 ?) Θ N. N. (1755 k. –

Mezőcsávás 1805 I 13)

B1. Fekete II. György (Nem mezőcsáváson született, de 1802-ben már ott lakott, (1780 k.-

Csávás-1841 után) Θ Czegő Borbála (Csávás 1782- Csávás 1834 VI 10) Θ Csávás, 1802 V

(Czegő Borbála édesapja Czegő György (1750 k.-Csávás 1808 XII 21).

C1. Fekete I László (Csávás, 1803 VII 10 - Csávás, 1843 VI 25) Θ György Sára.

(Csávás, 1809 X 13 – Csávás, 1843 V 20). Θ Csávás 1827 V. 8. (György Sára apja:

György István (Csávás, 1774 - Csávás, 1834 III 30, förtelmes halállal, a falu bikája

megdöfte és ölve vonszolta).

D1. Fekete II László (1828 III 25-1828 VIII 18)

D2. Fekete Gergely[9] [10] [11](Csávás, 1829 VI 7[12] [13]– Bethlen, 1915 XII 31)

tanító Θ Nagy Rózália[14] (Csávás, 1840 III 16[15] - Bethlen 1904 II 7[16]). Θ Csávás, 1860 IX 13.[17] Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. A bethleni egyházközségben 1860-tól 56 éven át dolgozott. Bethlenben van eltemetve.[18] Képezdei bizonyítványa alapján: 1859 ápr. 12.-én mint a reformátusok Nagy-Enyedi papnöveldéjével kapcsolatban álló mesterképezdének növendéke kitűnő első osztályú bizonyítványt érdemelt.[19] 1909. III. 11.-én 80 éves korában, házasságának 50.-ik évében annak emlékére, hogy néhai Albert fia az évek során Sajóudvarhelyen, mint jegyző lakott, "néhai Fekete Albert" címen 200 koronás alapítványt tett, aminek kamataiból a szegényeket segélyezhették.[20] (Sírját felszámolták, 2012-ben már nem találtam meg. S.B.)

E1. Fekete Sándor (Bethlen, 1861 XI 14 – Bethlen, 1864 I 6)

E2. Fekete I Albert, (Bethlen 1863 IX 30[21] - Sajóudvarhely 1908 VIII 24[22] [23] [24] [25])

[26], református körjegyző[27], Θ Szénásy Berta[28] (Mezőmadaras 1861[29] - Sajóudvarhely 1931 VIII 4. .[30] [31] [32]), Θ Sajóudvarhely, 1892 VIII 30.

F1. Fekete II Albert (Berci) (Sajóudvarhely 1893 V 23 [33] [34] [35] [36] - Sajóudvarhely

1978 X 12. [37]) nőtlen gazdálkodó. [38]

F2. Fekete Jolán (Sajóudvarhely 1894 VIII 27- Sajóudvarhely 1971 IX 22) Θ

Szakács Sándor (Fellak 1888 IV 23 - Sajóudvarhely 1918 XI 19) Θ

Sajóudvarhely 1910 VII 16.

G1. Szakács Jolán (Gasú néni) (Fellak 1911. VI. 5. – Dézs 2000. IV. 12), Θ

Gombár Sándor (Dézs 1899 VI. 13. 1974 VIII 17), Θ Dézs,

X. (folytatás: Szakács család.)

G2. Szakács Sándor (Fellak, 1912 V 4 - Fellak 1912 IX 25 )

G3. Szakács Sándor, Károly (Fellak, 1913 VII 24 - Sajóudvarhely 1918

XI 21)

G4. Szakács Dóra (Fellak, 1914 X 19 - Budapest, 1998 VI 28) Θ Dr. Sipos

II Béla (Rimaszombat, 1904 VIII 18- Budapest, 1980 IX 17) Θ

Sajóudvarhely 1944 VI 25, egyházi, polgári Kolozsvár 1944.

G5. Szakács Tihamér (Sajóudvarhely, 1917. V. 20 - Sajóudvarhely

1918 XI 14)

F3. Fekete Ilonka [39] (Sajóudvarhely 1898 VI 8.[40] [41] – Sajóudvarhely 1979 XI 2[42])

Elemi Népiskolai Értesítő- Könyvecskéje megmaradt. Tanár: Járay Márton.

Sajóudvarhely. 1904-1908 tanévek.[43] Nem ment férjhez.[44]

F4. Fekete Pál (Sajóudvarhely 1900 VII 19[45] – Sajóudvarhely 1944 XII 22[46]) Θ

Mágner[47] Júlia[48] [49] [50] [51](1907 IV 3-1996 I 13)[52] [53]

G1. Fekete Edit (Melegföldvár, 1935 VI 28-), Θ 1955 VIII 15. Pálffy

Gusztáv[54] (Dézs, 1931 VI 22[55] [56]-1992 I 29, Kolozsvár)

H1. Pálffy Pál (1956-) Θ Kun Gazda Margit (1958 VI 8-)

I1. Pálffy Eszter.

I2. Pálffy Péter.

H2. Pálffy Gusztáv.

I1. Pálffy Orsolya (1985 VIII 31-)

G2. Fekete Judit (Juci) (1937. VIII. 30.-2010 XI 26) 1. Θ

Gál Mihály (1932. V. 21.-) 1959. V. 31. 2. Θ Gusztinelli Lajos (1936 II. 7.-2012 ) szülei: Gusztineli Giováni és Székely Ilona (1907.-1977.)[57]

G3. Fekete István (Melegföldvár 1939. XII. 24.-1991. III. 6.[58]), Θ Váradi

Mária (Babi) (1946 VIII 28- ) Szülei: Váradi János és Laár Mária. Θ 1965. VIII. 22,

H1. Fekete Anna Mária, orvos (1975 XI 21-) Θ

Székely György lelkész.

E3. Fekete Róza (Bethlen, 1866 I 8- 1907 XI 25)

E4. Fekete Gergely (Bethlen, 1868 V 13 – Bethlen, 1869 V 21)

E5. Fekete Gergely[59], Gerő [60] (Bethlen, 1870 VIII 12 – Sajószentandrás, 1948 VII

24) Lelkész. Szász-nyiresi ref. lelkész. 1Θ Benedek Aranka.[61] 2Θ Orbán Klára.[62]

F1. 1. feleségétől: Fekete Margit. f. Lázár Ferenc (1904-1968 IX 12[63] )

G1. Lázár Csaba[64]. Θ Gergely Nóra.

H1. Lázár Mária.

H2. Lázár Tibor.

G2. Lázár Klára. Θ Pető István.

H1. Pető Erzsébet.

H2. Pető Miklós.

E6. Fekete Sándor (Bethlen, 1872 X 28 –Karczag, 1905 I 31), lelkész volt.

D3. Fekete III László (1831 I 18-1868 után) 1845. konfirmált. Θ 1856 I 22. Kis Eszter,

apja néhai Kis János.

D4. Fekete Zsuzsanna (1833 II 18-) 1845. konfirmált.

D5. Fekete Zsigmond (1835 III 1-) Θ 1858 XI 17. Bakó Zsófia (1840-), apja Bakó József.

D6. Fekete I Sára (1837 V 21-†csecsemő korában)

D7. Fekete II Sára (1839 I 8-)

D8. Fekete Zsófia (1841 V 21-)

C2. Fekete III György (Csávás, 1805 VII 28-1868 után) 1820 konfirmált. Θ Czegő Julianna.

D1. Fekete Elek. (1835-1837 XII 6)

D2. Fekete Borbála. (1848-) Θ Szász András (1844-) 1868 I 25.

C3. Fekete Gergely (Csávás, 1815 VII 8-1817 XI 8)

C4. Fekete Sára (Csávás, 1820 VI 20-1841 VIII 4)

B1. Nagy I Sándor (hosszúmezői[65]) (1762 k. – Csávás, 1818 VI 18) Θ Konya Anna (1764- Csávás

1824 I 7) Θ Csávás, 1793 III 9.

C1. Nagy Szerafina ? (1794 IV 18 - )

C2. Nagy Anna (1796 X 22 -1796 XII 1)

C3. Nagy Zsuzsanna (1798 I 29- 1802 X 29)

C4. Nagy II Sándor (1801 V 20 -) 1820 május 7-én konfirmált.

C5. Nagy I József (1803 III 21 - †)

C6. Nagy II József (1804 VII 15 - 1866 II 8) özvegyember, a város majorosa 1836-ban

(Marosvásárhely várnagya, vagy előkelősége) Θ Pápay Erzsébet (Berta) (1812 V 23-

1876 után) Θ 1834 VIII 19.

D1. Nagy Róza (Csávás, 1840 III 16 - Bethlen 1904 II 7). Θ 1860 VIII 29. Fekete Gergely

(Csávás, 1829 VI 7 – Bethlen, 1915 XII 31) 1860-ban Fekete Gergely Bethlenben tanító.

Tanú Pápay László.

D2. Nagy Ferencz (1836 VII 5-) Θ 1864 VII 12. Pápay Márta (1836-), szülei: Pápay Elek és

Kis Juliánna.

D3. Nagy I József (1843-1848 V 10)

D4. Nagy Klára. (1845-) Θ 1867 XI 20. Székely Zsigmond (1845-)

D5. Nagy II József (1852 I 25-)

C7. Nagy Mária (1805 II 29-)

B1. Pápay I Pál (1760-Csávás 1844 IX 26) Θ Jármi Mária. (1770 k.-a csávási anyakönyvekben

haláláról nincs adat) Θ Csávás 1792 I 12.

D1. Pápay Erzsébet (1793 XII 7-)

D2. Pápay Lajos (1796 IV 11-1796 IV 26)

D3. Pápay Eszter (1797-1797 I 8)

D4. Pápay II Pál (1802 XI 3-)

D5. Pápay Klára (1806 I 30-)

D6. Pápay Elek (1807 V 7-) Θ György Sára.

D7. Pápay Berta (Csávás, 1812 V 23-1876 után) Θ Nagy II József (1804 VII 15 - 1866 II 8)

özvegyember, Θ 1834 VIII 19.

A1. Czegő György (1750 k. – Csávás, 1808 XII 21).

B1. Czegő Borbála (Csávás, 1782- Csávás, 1834 VI 10) Θ Fekete II. György (1780 k. Csávás-)

Csávás, 1802 V 11.

B2. Czegő Zsuzsánna (Csávás, 1788 VIII 7-) Θ Székely György.

B3. Czegő Judit (Csávás, 1791 VII 2-)

B4. Czegő Mihály (Csávás, 1794 V 2-)

B5. Czegő Márta (Csávás, 1797 VI 10-)

B6. Czegő Ferencz (Csávás, 1801 VI 15-)

B7. Czegő Katalin (Csávás, 1804 XI 9-)

Sebestyény (folyfalvi) Mezőmadaroson éltek, családfa.

A1. Sebestyény I István (1727- Mezőmadaras, 1797 VII 14)

B1. Sebestyény II István (1760 k.), Θ Kezcheg Erzsébet, 1783 XI 17. Mezőmadaras.

C1. Sebestyény III István (1794- Mezőmadaras, 1864 X 30), lelkész. Θ Görög Eszter (1796

- Mezőmadaras 1871 VIII 30) Θ 1817.

D1. Sebestyény Károly (1818 -) Θ 1839 XI 20. Székely Balás Mihálynak és Babos

Katának 19 éves leánya Balás Sára.

E1. Sebestyény Borbála. (1840 VII 31-)

E2. Sebestyény Zsuzsanna. (1842 IV 22-)

D2. Sebestyény Julianna, (1826 k.-) Θ Somogyi Béla, császári királyi hadnagy.

E1. Sebestyény Moricz. (Marosvásárhely, 1854 IX 16-)

E2. Sebestyény Rozália. (Marosvásárhely, 1856 IX 18-)

D3. Sebestyény Lina (1830-1865 VIII 21)

D4. Sebestyény Karolina (1831 I 12-) Konfirmált 1844-ben. Keresztszülő: 1846. 1853.

1859.

D5. Sebestyény ifj. István (1833 VIII 18-1873 IX 22) Θ néhai Nagy György és Váradi

Ráchel 19 éves leánya Nagy Klára (Mezőmadaras, 1839 VIII 9- halálának időpontját nem találtam meg, valószínűleg 1875 után hunyt el) Θ 1859 III 14.

E1 Sebestyény Karolina (1859 I 28-)

E2. Sebestyény István (1860 IX 16-) Keresztszülő: Szekeres István és felesége Nagy

Júliánna.

D6. Sebestyény Rozália (Mezőmadaras 1836 V 10 – Sajóudvarhely 1891 X 28 ) és

Szénásy András (Ceglőtelke, 1830 - Sajóudvarhely 1906 V 21) Θ 1854 XII 26.

Nagyváradi és páncélcsehi Szénásy Berta szülei: nagyváradi Szénásy András (szül.: Szászcsergőben, 1830.-ban)-ban, házasságkötéskor 24 éves, ev. ref. vallású, szül Szász- csergő, finánc főfelűgyelő, meghalt 76.-ik évében Sajóudvarhelyen 1906. V. 21.-n. és Folyfalvi Sebestyén Rozália, (házasságkötéskor 18 éves, ev. ref. vallású, szül. Mezőmadaras, 1836. V. 10.-én. apja: Sebestyén István) akik 1854. XII. 26-án[66] [67] kötöttek házasságot, Mezőmadarason. [68] 1891. X. 28-án hunyt el Sajóudvarhelyen. Szénási András[69] tehát 1830-ban, Szászcsergőben[70], míg Sebestyén Rozália 1836-ban V. 10-n[71] született. [72]és 1891. X. 28-án halt meg.[73] Szénásy András másik leánya Szénasy Róza (Mezőpanit[74], 1855. II. 5.[75]-1905. X. 6[76] Sajóudvarhely) Jakab Ödön író[77] [78]neje. Szénásy Rózsa (Róza) Szénásy András és Folyfalvi Sebestyén Rozália leánya 1855. II. 5-én született. [79] Folyfalvi Sebestyén Rozália szülei: Folyfalvi Sebestyén István [80] [81] ref. lelkész és édesanyja: Görög Eszter., Folyfalvi Sebestyén István[82] részt vett a 48-as szabadságharcban, megvádolták, ki akarták végezni és felesége Görög Eszter 3000 hold birtokáról lemondott, ami Marosszéken, Megyesfalván volt található, cserében férje szabadon bocsátásáért. Az 1849. okt. 20.-án kelt iratot bekeretezve megőriztük.[83] Az iratot Görög Eszter írta alá, az irat alján két pecsét található. Ekkor a levél szerint 31 éves házasok voltak, tehát a házasságkötés 1818.

A Szakács(szenterzsébeti) családfa.

A1. Szakács II Boldizsár (1714-Szenterzsébet, 1788 II 28) Θ Kádár Éva (1718- Szenterzsébet, 1783

VII 9)

B1. Szakács II Sándor (1765 k. – 1806 után)

C1. Szakács I Péter (1790-1859)

D1. Szakács István (1812- Felsö-Töök, 1868 V 26) Θ Bogdán Mária (1804 - Felsö-

Töök, 1879 IX 25)

E1. Szakács I. Károly (Felső - Töök 1847- Fellak 1889 IX 21), Θ 1873 XI 25

Bocskor Nina[84] (1853-1889 II 19) özvegyasszony.

F1. Szakács Etelka (Fellak, 1874 IX 4 – Magyarborzás 1891 V 11.) Θ 1890 III 2,

Kis Solymosi Sipos Gyula (S(ajó) Sofalva, 1859-1942), református lelkész.

G1. Sipos Lajos.

F2. Szakács Katalin (Fellak 1876 X 9- Magyarborzás, 1936) Θ 1892 I 10 Kis

Solymosi Sipos Gyula, (S(ajó) Sofalva, 1859-1942), református lelkész, lakik

Kis Solymoson.

G1. Sipos Zelma

G2. Sipos Andor

G3. Sipos Irén

G4. Sipos Ernő

F3. Szakács Ilona (Fellak 1878 VIII 18 – Alsóilosva, Szolnok-Doboka vm.

Bethleni járás 1938 VII 17) Θ peselnekei és rápolti Rápolthy Sándor.

G1. Rápolthy Károly.

G2. Rápolthy Anna.

G3. Rápolthy Samu.

G4. Rápolthy Róza.

G5. Rápolthy Irén.

G6. Rápolthy András.

G7. Rápolthy Béla.

G8. Rápolthy Magdolna.

F4. Szakács János (Fellak 1880 VI 8 – 1880 VIII 7), az anya neve itt Bocskor

Anna és nem Nina.

F5. Szakács Margit (Fellak 1881 X 7 – Fellak 1882 II 24)

F6. Szakács Anna (Fellak 1884 III 10 – Fellak 1887 XI 18)

F7. Szakács Sándor (Fellak 1888 IV 23- Sajóudvarhely 1918 XI 19) Θ Fekete

Jolán (Sajóudvarhely 1894 VIII 27- Sajóudvarhely 1971 IX 22.). Θ

Sajóudvarhely 1910. VII. 16.

A Sajóudvarhelyi temetőben eltemetett rokonok (Sipos II. Béláné, Szakács Dóra ősei):

A sírhantok sorrendjében[85]:

Fekete Pál (1900-1944) és Mágner Júlia (1907-1996)

Szakáts Sándor (1885-1918), Szakáts Tihamér (1917[86] - 1918[87]) és Szakáts Sándor (1913 -1918[88])

Fekete Albert (1863-1908) és Szénásy Berta (1861-1931)

Szénásy András (1831-1906) és Sebestyén Róza (1836-1891)

Fekete Jolán Szakács Sándorné (1894 - 1971)

Fekete ifj. Albert (1893-1978)

Fekete Ilona (1898-1979)

Jakab Ödönné, Szénásy Róza (1855-1905), márvány sir, a felirat Jakab Ödön verse: „ Mert szép és jó volt mindenek felett, /Jobban szerettem, mint a lelkemet,/ Daloltam Őt, s míg dal lesz lantomon, /Siratva folyvást dalolni fogom. /Ha pedig egykor én is elmegyek, /Kedves madárkák, majd ti jöjjetek, /S helyettem lágyan altatva porát, /Zengjétek róla itt a dalt tovább!

Jakó Edit és férje Paál Sándor kérésemre megrendelt egy márványtáblát, amit Szenásy Róza, Jakab Ödönné márványsírjára tervezünk felszerelni. A sírfeliratot készítette Latorcai Csaba 2543. Süttő, Bikoli út 12. 2011 augusztus 3-án eljutottunk Sajóudvarhelyre, ahol Fekete Annamária férje Székely György Szászrégeni református lelkész javaslatára a házon helyezik el a márványfeliratot, ahol őseink élnek.

Fekete (nyárádgálfalvi) és rokon Gálfi (nyárádgálfalvi) család.

A nyárádgálfalvi Fekete család a nyárádgálfalvi Nagy családból szakadt ki, a régi okmányokban „Fekete alias Nagy” néven szerepel, de már 1602-ben Fekete Péter és Fekete Márton mint lovas székelyek esküsznek fel Básta főgenerális rendeletére a császár és király hűségére.[89] Nyárádgálfalván Fekete Bálint, máskép Nagy de Nyárádgálfalva 1605 szeptember 15-én és testvére Fekete Péter, máskép Nagy de Nyárádgálfalva 1605 szeptember 16-án Bocskay Istvántól Medgyesen primipillaris leveleket nyertek, ami 1605-ben Székely-Vásárhelyen kihirdetésre került. 1605 után Fekete Bálint és Fekete Péter Nyárádgálfalváról eltávoztak. Fekete Bálint, Fekete Péter és Fekete Ferenc közötti kapcsolat nem állapítható meg. Nyárádgálfalván 1636-ban Fekete Bálint, Fekete Péter és Fekete Gergely még élnek, egy lustrában szerepelnek.

Szabédi Feketék produkcionális (nemességigazolási) pere. Doboka vármegyében Kidében lakó Nagy Fekete Gergely 1621-ben aramálist nyert, majd Kidéből Nyárádgálfalvára jött lakni, 3 fia volt: Fekete Márton, Fekete György és Fekete Ferencz, Fekete György Bazédra ment lakni, akinek voltak gyerekei, a két testvérének viszont nem. Fekete Bálint és Fekete Péter prim. levele, Fekete Bálint utódai a nyárádgálfalvi jószágból kifizeti Fekete Péter utódait, Fekete Bálint utódai települtek Mezőcsávásra, Fekete Péter leszármazottai maradtak Nyárádgálfalván. Fekete Péter leszármazottai mentek gyilkosság miatt Bazédra, a nyárádgálfalvi részt elveszítik, majd Szabédba mentek, így a Szabédi Fekete család valóságosan Nyárádgálfalváról való. Nem a nyárádgálfalvi, hanem a Doboka vármegyei famíliából való Fekete (Ferencz) legény vette feleségül a Lengyelországban elhunyt Rácz István özvegyét, Sidó Margitot, Fekete Ferencz Kibédben meghalt, s minden armalium maradt Sidó Margitra, ki vissza jött Mezőcsávásra, az aramális róla szálott Rácz Györgyre, erről Rácz Katára, ettől Czegő Ferencz megvette, tőle Nyárádgálfalvi Fekete Márton vette meg. (Sidó Margit és Fekete Ferencz fia volt Fekete Márton.) Az aramális körül tehát minden kétes. (Buksa Ferencz)

Perirat: Fekete György (1735-1805) 70 éves. Anyakönyv alapján, egyeneságú ős: Fekete id. György ( -Mezőcsávás, 1811 IV 1[90]) Fekete id. György felesége ( - Mezőcsávás, 1805 I 13) Fekete id. György édesapját nem sikerült megtalálnom, a periratban szereplő Fekete György valószínűleg azonos az anyakönyvben megtalált Fekete Györggyel. (S.B.)

A1. Fekete Ferenc.

B1. Fekete-Nagy Gergely, (1580 k. – 1636 után) Dobokamegyébe, Nagyfaluba, később 1635-ben Kibédbe költözött[91], a II-ik Ferdinánd császár elleni hadjáratokban szerzett érdemeiért Bethlen Gábortól 1621 március 4-én nemeslevelet kapott nagyfalusi előnévvel. Kelt Nagy-Szombaton 1621 márcz. 4. Országos Levéltár erdélyi királyi könyvek, X. Liber Regius Gabrielis Bethlen pag 212 folio secundo. Aláírta Gabriel Bethlen és Simon Péchy Cancellarius. Fekete-Nagy Gergely nemsokára Nyárádgálfalvára visszaköltözött és nemeslevelét Marosvásárhelyt 1629 június 28-án a székgyűlésen ellentmondás nélkül kihirdették. Aláírta Gregor Ozdi de Gálfalwa juratus Notar Sed. Maros. Csak 1620-ban van feljegyezve, hogy a nagyfalusi Fekete család birtokkal rendelkezett Nagyfaluban. 1620. (Gyf. kápt. 10. L. Reg. 211.) Nagyfalvi Fekete, máskép Nagy család itteni 1 telkes nemes. 1635. Fekete Gergely Kibédbe ment lakni, öröksége nem volt.

C1. Márton, török rabságba esett, testvérei György és Ferencz „sattzáért” nyárád –

gálfalvi minden jószágukat eladták, Mártont a fogságból kiváltották, s így hazatérvén Mikházán magtalanúl elhalt. Fekete Márton 1762 szeptember 12-én kelt irat alapján Nyárád- gálfalván semmi jussal nem rendelkezett, 85 forintért Bazédon birtokot szerzett. †Mikházán, def.

C2. György, Bazédra költözött, 1667. †1677.[92] Voltak gyermekei, két testvérének

Mártonnak és Ferencnek viszont nem. Θ bazédi Csécs (Csécz) János (1614) leányát vette feleségül, úgy szerzett magának jószágot Bazéden a Nyerges jószágában. (Periratok alapján)

D1. István (bazédi, majd szabédi), 1677-ben a lustrában szerepel, dragonyos,

Bazédon lakik[93], Bazédon nyert jussát 1691 VI 17-én Szabédra cserélte és Szabédra költözött, ahol a Fekete család idősebb szabédi ágának lett megalapítója. Fekete István leszármazását igazolta.

E1. II János. 1677 Szabéd, a lustrában szerepel.[94] Szabéd. 1701. Harsányi

János járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyon- összeírása. Szabéd. Possessio. (birtok, szarvasmarhák száma 2 és 11 között) 68. old. Kis Fekete János. 1710 október 6. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyon- összeírása. Szabédiak. 132 old. Fekete János, nemes.[95] Kis Fekete II János, a vagyonösszeírásokban szerepel: Szabéd. (Szabédi Fekete család) 1701. 1710. 1711. 1712. 1713.

E2. II István. 1677 lustrában szerepel, dragonyos. 1710 október 6. Az Iszlai

Péter járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyonösszeírása. Szabédiak. 132 old. Fekete István, nemes.[96] Fekete II István, a vagyonösszeírásokban szerepel: Szabéd. (Szabédi Fekete család) 1710, 1713.

E3. II Mihály. Szolnokmegyébe költözött. Szabéd. 1701. Harsányi János

járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyonösszeírása. Szabéd. Possessio. (birtok, szarvasmarhák száma 2 és 11 között) 68. old. Fekete Mihály. 1710 október 6. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyon- összeírása. Szabédiak. 132 old. Fekete Mihály nemes.[97] Fekete II Mihály, nemes, a vagyonösszeírásokban szerepel: Szabéd. (Szabédi Fekete család) 1701. 1710. 1711. 1712. 1713.

D2. János, Θ Szombatfalvi (szombatfalvi) Krisztina. 1685. Lustra. Szabéd.

Fekete János.

E1. II György.

D3. I Mihály, Nyárádgálfalván, 1636-ban[98] és 1647-ben lustrál. Nyárádgálfalvi

ág megalapítója. Θ Gálfi Kata. (Periratok alapján)

E1. II Mihály. (1700-) (Periratok alapján)

F1. Fekete Borbála. Θ Áts János. (Periratok alapján)

E2. Anna (szabédi), Θ Kis I Márton. (Periratok alapján)

F1. Kis II Márton (1714-) 49 éves tanú. Θ Székely Anna. (Periratok

alapján)

E3. III György. (Periratok alapján nem igazolható)

F1. IV Ferencz.

G1. VI Ferencz, prod. 1803.

F2. IV János. 1721-1722. Marosszék adófizető lakosságának falvankénti

vagyonösszeírása. Pagus Gálfalva. (Nyárádgálfalva) 426-427. old. Primipili: Johannes Fekete (Fekete IV János).

G1. II Miklós.

G2. VII János.

E4. András, def. 1677.

E5. III Mihály. 1721-1722. Marosszék adófizető lakosságának falvankénti

vagyonösszeírása. Pagus Gálfalva. (Nyárádgálfalva) 426-427. old. Primipili: Michael Fekete (Fekete III Mihály). Tanú. Idősebb Nagy Mártonné, Kocsis Sára (1710-) 53 éves. Első férjem volt Fekete Mihály, ki a Fekete György attya, szoros kapcsolatot tartottak néhai úramék a csávásaikkal.

F1. V György. 1721-1722. Marosszék adófizető lakosságának falvan –

kénti vagyon összeírása. Pagus Gálfalva. (Nyárádgálfalva) 426-427. old. Primipili: Georgius Fekete (Fekete V György).

G1. VII György.

H1. III Miklós, prod. 1803.

H2. III András, prod. 1803.

H3. IV István, prod. 1803.

D4. András.

E1. Péter (nyárádgálfalvi).

F1. Borbála, Θ Farkas (harasztkeréki) István. (Periratok alapján) 1733

tanú, Fekete Borbála: aki egy jobbággyal (aki apjától Fekete Pétertől maradt) kapcsolattal azt vallotta, hogy apja nyárádgálfalvi Fekete Péter, akinek a testvére volt Fekete András, akinek leányai: Fekete Erzsébet, Márkodi Péterné és Fekete Judit, Kovács Mártonné. A jobbágy végül Fekete Erzsébethez és Fekete Judithoz került, akik eladták a jobbágyot Kádár Gergelynek.

D5. Péter.

E1. Fekete Erzsébet, Θ Márkodi Péter.

E2. Fekete Judit, Θ Kovács Márton.

C3. Ferencz, def. 1677.

Az alábbi Fekete családfák az 1807-es perirat alapján vannak levezetve:

A1. Fekete (kidei) Gergely. Kibédből[99] ki nem jött, hanem ott halt meg.

B1. István.

C1. Mihály.

D1. András. Cserefalván[100] lakott.

A1. Fekete (mezőcsávási) Zsigmond, Θ Kis Judit. (Kis Judit szülei Kis János és Nagy Erzsébet. Kis

Zsigmond Kis Judit testvére volt. Mezőcsáváson élt. Kis Zsigmond leánytestvérének, Kis Juditnak a kért jószágot nem adta át, ezért perlekedtek 1796-ban)

B1. Fekete (bándi) György. 1805 II 22, kérelmet adott be őseinek igazolására.

A1. Fekete I Mihály

B1. II Mihály (1700)

C1. III Mihály (1700-)

D1. Miklós.

A1. Fekete I István

B1. Fekete János.

C1. I Ferenc (1720-).

C2. Zsigmond.

C3. József.

C4. II István.

B2. Miklós.

C1. László.

C2. Sámuel.

B3. II Ferenc

A1. Fekete Márton.

B1. Fekete István.

C1. Mihály.

D1. György.

C2. András.

D1. Márton.

D2. Zsigmond.

D3. János.

Nyárádgálfalvi Fekete Márton (1602 03) ? fia nyárádgálfalvi Fekete Bálint (1608, 1621 nemesi levél) ? fia Fekete György ? akinek fia nyárádgálfalvi Fekete Gergely, neje csávási Pápay Judit (Buksa Ferenc ősei) ez a családfa levezetés is Buksa Ferenc kutatásai alapján nem igaz, hamisítás, a nemességet akarták igazolni.

A1. Nagy Fekete Márton.

B1. Fekete Gergely, (1711) Θ 1. Pápay Judit. Fekete Gergely és Pápay Judit házasságából való az

egész Fekete család Csáváson. Ők Buksa Ferenc ősei.

C1. Fekete Judit. (1695 k. – 1763 k. † 1764 előtt) Θ Toszó János (1687-1775) 1764 február

Néhai Fekete Judit (1695 k. – 1763 IV után és 1764 II 12 előtt) és férje Toszó János (1687-1775) 1764 II 12. A Fekete Judit jussán maradt materum bonumok (anyagi javak iránti előnyök) iránti perben, az ítéletben Toszó János fiai és leányai szerepelnek, (közülük ismert: Toszó id. Péter (1721-1790) és felesége Szántó Zsuzsanna.) akik között az örökség felosztva lett. A néhai Fekete Judit jussán maradott materum … Daczó János van még említve. 1763 április. Magyarsárosi Kedi Pál attam Fekete Juditnak 6 forintot.

D1. Toszó (szentgerici) id. Péter (1721-1790) Θ Szántó (backamadarasi) Zsuzsanna.

E1. Toszó (backamadarasi nemes) ifj. Péter (1754-1827) Θ Kis (backamadarasi

nemes címeres) Borbála (1762 -1846)

C2. Fekete I. Márton. Mezőcsáváson élt. 1746-ban testvére Fekete Judit perli, jussát követeli.

D1. Fekete (nyárádfalvi ) II. Márton (-1819 előtt), Θ Balog Erzsébet.

E1. Fekete Anna (Panna) (1761-Mezőcsávás, 1819 I 17) Θ 1 nemes Jenei

János. 1807 január 3-án Mezőpaniti Szabó János Nemes Maros Szék Hites asszeszora (jogi ülnök, akit Jármi Jánosné bízott meg) által írt levél a Biró Nagyságának és a Törvény Széknek, melyben csávási Jenei Jánosné, született Fekete Anna pereskedik Pápay Elek és Édes Anyja ellen. Említve van Pápay Zsigmond özvegye, Jármi Kata (1751-Mezőcsávás, 1817 IV 6), továbbá fiúk Pápay Elek (1774-Mezőcsávás, 1853 VIII 3) úr, akik ellen a per folyt. 1806 december 9-én a donatioban (adományban vagy örökségben) Pápay Elek konfiskált (lefoglalt) jószágokat, ezért folyt a per. Θ 2 Jármi János.

E2. Fekete III. Márton. Mezőcsáváson élt.

E3. Fekete Sára, Θ Kántor (kölpényi) János.

A1. Fekete György. Θ Nagy Erzsébet

B1. Fekete János.

C1. Fekete Mihály.

D1. Fekete Dániel.

D2. Fekete László.

C2. Fekete Ferenc.

D1. Fekete Péter.

E1. Fekete Mózes.

A1. Nagy Márton.

B1. Nagy István.

C1. Nagy János.

D1. Nagy Erzsébet.

A1. Fekete (nyárádgálfalvi) Mihály, Θ Katona Anna (apja Katona György)

B1. I Zsigmond.

C1. II Zsigmond. 1802 k.

A1. Szabédi[101] nemes Fekete György, Θ bazédi Csécs (Csécz) leány.

B1. Fekete Mihály.

A1. Székely György.

B1. Székely Mihály, Θ szabédi nemes címeres nemes Fekete Anna.

C1. Székely leány, Θ mezőcsávási jobbágy, zsellér Czegő Ferenc.

D1. Czegő Judit (1747-1825) és szabédi címeres nemes Kiss Mikós (1739-1805).

E1. Szabédi címeres nemes Kiss Anna (1760[102]-1842) és szabédi címeres nemes

Varga István (1754-1811)

F1. Szabédi címeres nemes Varga Mária (1798-1844)

A1. Fekete I György, Nagyfalúból és Nyárádgálfalváról.

B1. Fekete II György Mezőköplényből.

C1. III György.

C2. Márton.

C3. Zsigmond.

C4. János.

A1. Fekete Nagy Bálint.

B1. Fekete György.

C1. Fekete Márton.

D1. Fekete (nyárádgálfalvi nemes) Miklós Mezőcsáváson. 1768 március 8.-án.

A2. Fekete Nagy Péter. (1724-ben még élt, záloga miatt volt a per)

B1. Fekete Kata (férje Szombat, fia Szombat Péter, akinek fiai Szombat János, Szombat György

és Szombat István, István fia Szombat Zsigmond)

B2. Fekete Anna.

Nyárádgálfalvi Fekete család.

A1. nyárádgálfalvi Fekete Gergely (1635. 36)

B1. Fekete Péter (1625), neje nyárádgálfalvi Gálfi Anna.

C1. Fekete Borbála (-1746) harasztkeréki Farkas Istvánné.

B2. Fekete Márton (1632-)

B3. Fekete András (1677)

C1. Fekete Erzsébet, Márkodi Péterné.

C2. Fekete Judit, Kovács Mártonné.

Nyárádgálfalvi Gálfi család.

A1. Nyárádgálfalvi Gálfi Máté (1602 04.)

B1. Gálfi Tamás (1635-1636) neje Kacsó Judit.

C1. Gálfi Mihály

C2. Gálfi Anna, Nyárádgálfalvi Fekete Péterné.

C3. Gálfi ifj. Tamás. Magtalan.

C4. Gálfi Kata, Nyárádgálfalvi Fekete Mihályné.

B2. Gálfi Pál (1635-1642) (DSCF6149)

A1. Ilencfalvi Nagy Pál János.

B1. Nagy Kata, Mátyás Miklósné.

C1. Mátyás András.

C2. Mátyás Kata, id. Jánosi Mihályné.

D1. ifj. Jánosi Mihály.

E1. Jánosi Dénes, Nagy Kója Erzsébet.

F1. Jánosi János.

F2. Jánosi Márta.

F3. Jánosi Mózes. Tollas Judit.

F4. Jánosi Zsigmond.

F5. Jánosi Kati.

E2. Jánosi Orbán.

C3. Mátyás Erzsébet, Bestéte Erzsébet.

D1. Bestéte Erzsébet. Tollas Györgyné.

E1. Tollas István. 1769.

E2. Tollas György.

B2. Nagy Erzsébet, Kszmiklóci[103] Nagy Istvánné.

B3. Nagy Sára, Pető Jánosné.

B4. Nagy Anna, Konya Mihályné.

A nagyfalusi és nyárádgálfalvi Fekete család nemesi címere[104], faragott címer mérete: 30 x 50 cm, anyaga: diófa. 2012. október 27., szombat. (Fekete de Nyárádgálfalva et Nagyfalu (nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete) Fekete Károly: A nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete másképp Nagy család. Genealógiai Füzetek 2 (1904). 35–37.)

Pápay (temesvári-, alsó-járai-, tordamegyei-, mezőcsávási) család.

Ld.: Pápay(alsójárai^{^[105]})család.doc

A1. Temesvári Pápay Gergely (sz. 1555 k. meghalt 1607 után), 1607-ben Rákóczi Zsigmond (erdélyi

fejedelem: 1607-1608) fejedelem Teomeoswar-i (Temesvári, valószínűleg később lett Alsó-járai a Pápay család) Pápay Gergelynek[106] valamint Pápay György és Pápay Mózes nevű fiainak címeres nemeslevelet adományozott. (Kiadó: Rákóczi Zsigmond - Gyulafehérvár, 1607.10.07 - nemesség és címer adományozása; adó- és/vagy vámmentesség. Birtok: Torda-Colosvar ucza (Torda). Megjegyzés: címerleírás: temesvári törökök elleni harc, utca Tordán.) (Pápay György szenátor 1610-ben meghalt, ez a Pápay György Pápay Gergely testvére vagy unokatestvére lehetett.)

B1. Pápay György (alsó-járai) (1580-1650 k.) 1608-ban (Kolozsvár, 1608.05.01) Báthori Gábor-

tól (erdélyi fejedelem: 1608-1613) nemeslevelet (czimeres) nyert. Adó- és/vagy vámmen- tesség. 1642-ben Pápay Mózes testvérével produkált Tordán, bemutatva az 1608-as armálist. A maros-járai ág czímer: kék mezőben arany koronából növekedő, balra fordított grif kinyújtott jobbjában egyenes kardot tart. Sisakdísz: A pajzsalak. Takarók: kékarany-vörösezüst. 1606-ban, 1610-ben, 116-ban Tordán városi tanácsos, szenátor volt. 1625-ben esküdt polgár. 1641-ben két adómentes háza volt Tordán. Pápay György 1646-ban 66. élet- évében járt, tehát 1580-ban született, meghalt 1650. körül.

B2. Pápay I Mózes, Alsó-járai (1590 – 1665 után és 1667 előtt) A családfa innen períratok,

majd Pápay Páltól (1760-1844) anyakönyvek alapján levezethető.Bethlen Gábor 1614-iki adomány levelében a fejedelmi emberek között van, 1638-ban városi tanácsos, szenátor, (egregius (jeles, kiválló) Moses Papai) 1614-1653 között többször szerepel királyi emberként különböző fejedelmi parancsok végrehajtásában. 1640-ben előterjesztő volt. 1642-ben Torda város főbírája, 1648-ban alsókománai[107] udvarbíró. 1642-ben György testvérével bemutatta Tordán az 1608-beli armálist. 1642-ben és 1650 november 26-án a kiváló számvevő Pápay Mózes úr említve van. Torda vármegye nemeseinek lustráján részt vett “Papai Moises senior” 1655-ben, akkor kb. 65 éves volt. 1659-ben és 1665-ben Pápay Mózes még élt, hivatalt viselt. Felesége Káli Kún Magdolna (Heléna), (1618 k. -1662 után és 1667 előtt ) Az 1647- es lustrában szerepel Kun Jánosné asszony. Pápay Mózes és Káli Kún Magdolna között a korkülönbség nagy lehetett, kb. 28 év. 1662.10.05. Csíkfalván lakó Kis Péter és felesége, Iszlai Erzsébet kérték a széki assessort, hogy tiltsa csíkszentmártoni Felvinczi Jánost és feleségét (Ráday N.), székesi Boronyai Jánost és feleségét (Szarka N.), a Kálban lakozó Pápay Mózest és feleségét (Kun leány, de a keresztenevét nem teszi ki), hogy a csíkszentmártoni határban, a Nyárád vízénél a gáton, mely Kis Péterné ősétől maradt földjénél van, oda ne kössék malmukat. Pápay Mózes és felesége Kún Magdolna tehát 1662 X. 5.-én még éltek. Káli Kún Magdolna szülei, Káli Kún János[108] [109] (1580 k. – 1647 előtt), felesége Bercsényi Zsófia (1585-1590 k. – 1647 után 1648 k.), házasságkötése 1615-ben, harmadik leányuk Kún Magdolna.

C1. Pápay László. (1630 k. -1676 után) Presbiter: 1676 I 4. Csávás vizitáció. 1667 osztozik

testvérével Pápay I Péterrel.

D1. Pápay Anna. Férje: Nagy Lőrincz.

E1. Kaáli Nagy id. József.

F1. Kaáli Nagy ifj. József.

G1. Kaáli Nagy Elek.

E2. Kaáli Nagy György. 1730.

E3. Kaáli Nagy János. 1730.

D2. Alsójárai Pápay Judit. Férje: nyárádgálfalvi nemes Fekete Gergely. (1655 k.-)

(Fekete Gergely apja Fekete Márton. Buksa Ferenc ősei anyai ágon)

E1. Fekete Judit (1695 k. – 1763 k.) Férje: szentgerici Toszó János (1687-1775)

F1. Toszó id. Péter (1721-1790) Felesége: backamadarasi Szántó Zsuzsanna.

G1. Backamadarasi nemes Toszó ifj. Péter (1754-1827) Felesége: backa-

madarasi nemes címeres Kis Borbála (1762 -1846)

H1. Backamadarasi nemes Toszó József (1785-1864)

I1. Toszó Eszter (1829-1891)

E2. Fekete Márton.

F1. Fekete Miklós (vagy II Márton) Felesége: Balog Erzsébet:

G1. Fekete III. Márton.

G2. Fekete Anna (1761-1819 I 17 Csávás), csávási Jenei Jánosné.

G3. Fekete Sára, kölpényi Kántor Jánosné.

C2. Pápay I Péter (1645 k.-1685 VI 19) Pápay I Péter és testvére Pápay László 1667 V 14-

én Csáváson osztoznak házhelyeken Pápay Mózes örökségén. A marosszéki hadköteles nemesek és lófők között van említve. Pápay de Alsójára et Mezőcsávás: 1677-ben és 1685-ben Maroszékből Pápay Péter lustrál. 1676 I 4. Csávás vizitáció. Nemzetes Pápay Péter a csávási eklézsia jegyzője, földet adott az iskola mesternek, hogy az legyen lakásának örökös lakóhelye. 1685. Pápay Péter 1 lóval lustrál. Θ galambodi Bán Borbála, (1665 k.-1702 után) (Bán Borbála anyja Csiszár Zsuzsa).

D1. Pápay I Zsigmond (Sipos III Béla ősei anyai, Fekete ágon) (1690 k.-1745 után)

akink fia Pápay II Péter Felesége galambodi Győrffi Anna, Győrffi Miklós (1680 előtt) leánya. Vizitáció 1712 k. Csávás, Pápay Zsigmond adománya az egyháznak. Csávás. 1730 XI 22. és 1731 XI 26. Vizitáció. Presbiter. 1745-ben adózott. Csávás. 1730. November 22. Visitatio continuata ecclesiae MezőCsávásiensis. Pápay Sigmond és Pápay Ádám (Pápay Zsigmond testvére Ádám) potentiose (bíráskodva) a mester házára menvén, ablakait bédöfölték. Csávás. 1731. November 26. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis. Nota bene: Pápay Zsigmond (Sigismund) úr suspicióban ejtvén magát, imponáltatott, hogy inquiráltasson (kutasson, nyomozzon) s az inquisitiot producállya előttünk.

E1. Pápay II Péter. Mezőcsávási (1714 k.–1774 II 4 előtt) 1724 V 8. Pápay II

Péter említve van. 1759 tanú. Az 1770. évi regestrumban Pápay Péter, csávási szerepel. 1774. esztendő február 4. (latin nyelvű irat, Marosvásárhelyi levéltár, 2. Inv. 81 nr. 49), 1774 II. 4-én olim (egykori) Petri (Péter) Pápay fia Petri (Péter) Pápay. Mezőcsáváson laktak. (Pápay II Péter tehát 1774-ben már elhúnyt, fia Pápay III Péter még élt)

F1. Pápay Sándor. (1742 k.-1803 I 6) 1777-ben adózik, 1789 II 1. presbiter és

curator. Mezőcsáváson lakik. Θ Fejérvári Mária (1750 k.-1819 VIII 12)

F2. Pápay II Zsigmond. (1744 k.-1806 XII 9 előtt) 1777-ben adózik. 1795

curator. Felesége: Jármi Kata. (1751-Csávás, 1817 IV 6) Mezőcsáváson lakik. 1807 január 3-án Mezőpaniti Szabó János Nemes Maros Szék Hites asszeszora (jogi ülnök, akit Jármi Jánosné bízott meg) által írt levél a Biró Nagyságának és a Törvény Széknek, melyben csávási Jenei Jánosné, született Fekete Anna (A halotti mezőcsávási anyakönyvek alapján: 1819 január 17-n meghalt Jenei Jánosné, Fekete Panna, 58 éves volt. Született 1761-ben) pereskedik Pápay Elek és Édes Anyja Jármi Kata ellen. Említve van …. néhai Pápay Zsigmond özvegye, Jármi Kata, továbbá fiúk Pápay Elek úr, akik ellen a per folyt, továbbá Simon János. 1806 december 9-én a donatioban (adományban vagy örökségben) Pápay Elek konfiskált (lefoglalt) jószágokat, ezért folyt a per. Fekete Márton, Fekete Anna és Fekete Sára pere csávási Pápay Elek, Pápay Zsigmondné, Jármi Kata ellen.

G1. Pápay I Elek. (1774– 1853 VIII 3) Mezőcsávás. Θ1799 XI 26.

Székely Zsófia. 1810. 1811. 1813. presbiter, hites.

H1. Pápay József. (1807-)

H2. Pápay János. (1812-)

H3. Pápay Anna. (1814-)

G2. Pápay Mihály, (†gyermekkorában 1787 VI 22)

G3. Pápay Hedviga (1788 V 22-)

G4. Pápay József (1791 XII 2)

F3. Pápay III Péter. (1742-Mezőcsávás, 1815 III 30) 1774 tanú. 1777-ben

adózik. Mezőcsáváson lakik. 1806 III 11. presbiter.

G1. Pápay Borbála (1787 VI 12-)

G3. Pápay Liza. (1790 III 29-)

G4. Pápay IV Péter. (1793 II 22-)

F4. Pápay Pál (1760-1844 IX 26 Mezőcsávás) 1792 I 12-én Pápay Pál és

Jármi Mária (1770 k. -†nincs adat a csávási anyakönyvekben) házasságot kötöttek. 7-ik gyermekük volt, Pápay Berta (1812 május 25-én kereszteltem Pápay Pálnak Pápay Bertát. Pápay Pál 52 éves volt!). 1817. Mezőcsáváson lakik.

G1. Pápay Erzsébet (1793 XII 7-)

G2. Pápay Lajos (1796 IV 11-1796 IV 26)

G3. Pápay Eszter (1797-1797 I 8)

G4. Pápay II Pál (1802 XI 3-)

G5. Pápay Klára (1806 I 30-)

G6. Pápay Elek (1807 V 7-) Θ György Sára.

G7. Pápay Berta (Csávás, 1812 V 23-1876 után) Θ Nagy II József

(1804 VII 15 - 1866 II 8) özvegyember, Θ 1834 VIII 19.

H1. Nagy Róza (Csávás, 1840 III 16 - Bethlen 1904 II 7)Θ 1860 VIII 29. Fekete Gergely (Csávás, 1829 VI 7 – Bethlen, 1915 XII 31) 1860-ban Fekete Gergely Bethlenben tanító. Tanú Pápay László.

H2. Nagy Ferencz (1836 VII 5-) Θ 1864 VII 12. Pápay Márta (1836-),

szülei: Pápay Elek és Kis Juliánna.

H3. Nagy I József (1843-1848 V 10)

H4. Nagy Klára. (1845-) Θ 1867 XI 20. Székely Zsigmond (1845-)

H5. Nagy II József (1852 I 25-)

F5. Pápay László. (-1817 előtt) Galambodon lakott 1817 előtt. Galambod.

Continuata Visitatio in ecclesia reformata Galambadensi die 30ma eiusdem. , Ubi ubi pastor reverendus dominus Sigismundus Makfalvi. Coniurati conjurati Ketseti Sigmond, Sugo Sugó György, Ketsedi János, Fazekas Sigmond, Molnár Jósef, Kováts Sigmond, … fatentur. Quo ad pastorem nulla difficultas: Pastor perinde non accusat ecclesiam. Deliberatum ratione … subselliorum: Pápay Lászlóné asszonyom, minthogy egyedül bírja az első … asszonyember-széket, úgy a Bán familiában (Pápay László dédanyja Bán borbála, Pápay I Péterné volt) is csak leány successorok vannak. Egyben egyben is egyeledtenek a familiák familiak, együtt eljárhatnak az első székben, a másik légyen Harsányi uraimék feleségeiké. Successive a többi observállya observállyák régi székeiket. Titularis Titulatus dominus Pápay László, (Ladislaus Pápay) ad pellat … praesentem Deliberatum deliberatum … ad futuram Sanctam Synodum (Synodus ) Partialem. deliberatum Deliberatum: transmittitur Transmittitur. Deliberatum in causam ecclesiae. Vagynak ugyan hibák a templom kőlábjaiban Galambodon is, úgy a pap kurryában kúttyában és egyéb épületecskékben is. De minthogy a parochialis ház, csűr, pajta, cinterem collatjaiban atiáiban igyekezetek tapasztaltatik, remittáltatik az intentált poena. Csak csak rajta légyenek. úgy Úgy a curator is ratioját elkészítvén vigye ad remonstrandum …Madarasra.

G1. Pápay Sámuel.

F6. Pápay Julianna Tétsi Józsefné. 1817. Mezőcsáváson lakik.

F7. Pápay Klára Nagy Lászlóné. 1817. Mezőcsáváson lakik.

E2. Pápay Ferenc. Pápay Zsigmond apja akarata ellenére vett feleségül egy paraszt

lányt. (leánytestvérei is voltak)

F1. Pápay Rebeka. 1788 XI 14.-én férjhez ment Kis Györgyhöz.

D2. Pápay Sámuel

D3. Pápay Ádám. (1700 k. -1759 után) Csávás. 1728 említve van. 1730 XI 22.

Vizitáció. Presbiter. 1745 összeírás. 1759 tanú. Az 1770. évi regestrumban szerepel. Felesége Jánosi Mária.

D4. Pápay Sára, bergenyei Dénes Andrásné.

C3. Pápay II Mózes.

Vizitációkban szereplő Pápayak, akiket a családfán beazonosítani nem tudtam.

Csávás. 1795. Február 10. Pápay Ferencz.

Csávás. 1797. November 19. Megesküdtek: Pápay Farkas.

Csávás. 1802. November 20. Megesküdtek: Pápay Lajos.

Csávás, 1806. November 13. Pápay Farkas.

Csávás. 1807. November 13. Pápay Farkas curator.

Csávás. 1808. Pápay Farkas curator. Botránkoztató személyek: Pápay Sándorné, Nyáradi Mária.

Csávás. 1813. November 14. Hitesek: Pápay Farkas, Pápay Ferenc,

Csávás. 1814. November 14. Hitesek: Pápay József,

Galambod. 1764. Pápay Lászlóné és férje. Bán család tagja, tehát Pápay Péter és Bán Borbála leszármazottja.

Galambod. 1775. Január 13. Presbiter: Pápay Mózes.

Galambod. 1775 december 13. Presbiterek: Pápay Ferenc.

Galambod. 1795 február 10. Curator Pápay László. (1795 december 2. Már nem említik Pápay Lászlót.)

Galambod. 1799. December 4. Megesküdtek: Pápay Miklós.

Galambod. 1801. November 18. Megesküdtek: Pápay László.

Galambod. 1802. November 21. Megesküdtek: Pápay Miklós curator,

Galambod. 1804. Március 4. Pápay Sámuel.

Galambod. 1805. Január 29. Pápay Miklós.

Galambod. 1807. November 12. Pápay József.

Galambod. 1813. November 14. Pápay Miklós.

Bán(galambodi) család.

Pápay I Péter (apja Pápay Mózes, anyja káli Kun Magdolna, testvére Pápay László) felesége Galambodi Bán Borbála, akinek szülei Bán I Mihály és Csiszár Zsuzsa. Bán Borbála (1665 k.-1702 után) (1697, 1702) férje mezőcsávási Pápay I Péter Mezőcsávási (1645 k.- 1685 VI 19)

Az 1602-ben Basta által császári hűségre esketett marosszéki székelyek között 7 szabad székely szerepel Galambodról, köztük van Ban Janos (Bán János). 1603-ban Giorgio Basta parancsára ismét összeírják a székely hadköteleseket; Galambodon Ban Janos helyett pedig Emericus Ban (Bán Imre) van lajstromra véve. A családfa csak Bán I Miklóstól ismert.

A1. Bán I Miklós (1580 k.–†1633-1634 k. 1635 november 24. előtt) Θ Valószínűleg Nagy N. (1585

k.-1635 után) A Bethlen Gábor fejedelem által elrendelt 1614-es lustra során számba vettek között Ban Miklos (Bán Miklós) is szerepel, puskás gyalogos katona, mint a pixidariusok (gyalogos katonák) kapitánya (ductor). 1632 IX. 20-án nemességet szerzett) 1632 szeptember 30-án armálist (nemességet) és a galambodi házára adómentességet nyert I. Öreg Rákóczi Györgytől. Felesége özvegy és 1635-ben még élt.

B1. Bán I Mihály (1619- †1685 után és 1697 V 11 előtt), galambodi nemes, 1679 május 29-én

tanúskodik Damakos Tamás ügyében, ekkor 60 éves. (Endes cs. Levéltár Nr. 200) I. Rákóczi György parancsára 1635-ben újra összeírják a székelyeket, a fejedelem lustrális könyvében van írva: Primipili: Nagy Marton deficit (nem volt örököse), örökségét Ban Mihaly (Bán Mihály) „biria, penzön uötte megh és Véris uolt hozzá" (tehát Nagy Márton örökségét Bán Mihály bírja, pénzen vette meg és vér, tehát rokoni kapcsolat is volt hozzá. Bán Mihály ekkor 16 éves, kiskorú, így lehet, hogy egy másik Bán Mihályról van szó. Elképzelhető, hogy Nagy Márton leánytestvére volt Bán Mihály édesanyja. SzOL. V. 476. old.) 1635. november 24–27. az I. Rákóczi György által tartott lustra idején 16 éves, édesanyja még él, de apja Bán Miklós obijt, már elhunyt. Az említett két forrás alapján egyértelmű, hogy Bán Mihály 1619-ben született. 1632 április 15-én Udvarfalván (Maros-Torda vm. Marosi felső járás) az udvarfalvi fogott („kötött") bírák (iudices arbitri) között van. 1636. május 14-én a koronkai táborban ismét lustrára állnak a marosszéki székelyek, Toldalagi Mihály széki főkapitány számlálóbiztosa Galambodról 8 lófőt számlált, köztük Ban Mihalyt (Bán Mihályt). 1685-ben VI. 19-én Megyesfalva mellett fekvő ún. Matyó Réten lustrál 1 lóval. a feleségei 1. donatarius nemes bői Szengyel Zsófia (gyermekei: C1-C4). 2. ölyvesi Csiszár Zsuzsa (1630 k. - †1702 II 8 után). (gyermekei: C5-C8). Első feleségétől 1 fia és 3 leánya, második feleségétől 3 fia és 1 leánya született, 1 fia nem tudni kitől született C9.

C1. Bán II Miklós (1652 k.-1702 után) (1685-ben VI. 19-én Megyesfalván lustrál, 1702)

D1. Bán II Mihály (1727) felesége malomvizi Kendeffi Krisztina (Erzsébet, Anna)

Kendeffi Krisztina szülei: Kendeffi Gábor és vargyasi Dániel Éva) 4 leányuk volt.

D2. Bán György (1722-1771 előtt) Θ nemes havadi Máthé Rebeka (1730 k. -1771 után) Bán György özvegye Máthé Rebeka már férjnél levő leányaival együtt Productiora szorítva bemutatta Kolozsvárt az 1632 IX. 20-án kelt Bán Miklós nemeslevelét eredetiben, s több más okmányt. Ezek alapján ac productionális forummezőkövesdi Ujfalvi János, marosszéki alkírálybíró elnöklete alatt 1771-ben 1143.sz. alatt hozott Deliberatumot (ítéletet, határozatot) és a producenseket törvényes és kétségtelen nemeseknek ítélte. Az ítélet indoklásából kiderül, hogy hogy Bán Miklós fia Mihály új aramálist nyert, továbbá Bán Mihály és fia Bán Miklós 1685-ben a Megyesfalva mellett fekvő úgynevezett „Matykó Rét”-en tartott mustrán jelen voltak. 1722 VI 17-én két nagybátyjával Bán Sámuellel és Bán Lászlóval a galambodi község megbízottjaival csereszerződést kötnek. (Hiteles kivonat a lustra könyvből a Dózsa család levéltárában) A Bán család címere: kék pajzsban fészkében ülő három fiát vérével tápláló pelikán. Sisakdísz nincsen. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. 1771-ben Bán György leányai már mint fiú-leányok szerepelnek, tehát 1771-ben már a galambodi Bán család fiú ágon kihalt.

E1. Bán Borbála, férje csávási Pápay László.

E2. Bán Erzsébet, férje Kovács János.

E3. Bán Rebeka.

E4. Bán Zsuzsa, férje Dési Gábor.

C2. Bán Erzsébet (1702) férje szentgericzei Boros Gergely.

C3. Bán Zsófia, férje galambodi Kerekes Mihály.

C4. Bán Anna (1702) mikházi Magyari Mihály.

C5. Bán Ferenc. (1697, 1702) 1697-ben vajda-Szentiványban lakott.

C6. Bán Sámuel (1697, 1711, 1722) Galambodon lakott, Felében jobbágyai voltak,

Felesége pókakeresztúri Székely Zsuzsa.

D1. Bán Sára férje Somkereki Sámuel (Dávid)

D2. Bán Erzsébet, férje magyardellői Jármi id. György 1750 körül.

E1. Jármi ifj. György, felesége Harsányi Borbála.

F1. Jármi Karolina, férje Dózsa id. Dániel.

G1. Dózsa ifj. Dániel, felesége Egyed Eszter unokatestvére.

H1. Dózsa András cs. és k. kamarás és kolozsvármegye alispánja, így került a Bán család levelei a Dózsa levéltárába.

F2. Jármi Polixena, férje Egyed Sándor.

G1. Egyed Eszter, férje Dózsa ifj. Dániel, unokatestvére.

C7. Bán László, (1697, 1711, 1722) 1697-ben Mezőcsáváson jobbágyai voltak,

Felesége iiyei Kovács Anna.

C8. Bán Borbála (1665 k.-1702 után) (1697, 1702) férje mezőcsávási Pápay I Péter

Mezőcsávási (1645 k.- 1685 VI 19) Bán Borbála, Pápay Péterné édes testvéreivel Bán Ferenccel, Bán Sámuellel és Bán Lászlóval 1697 V 11-én osztoznak Szentkereszturon lakó lakó szent-geliczei Patkos Gergely és Galambodon lakó Győrffi György (A galambodi Győrffi család is egyeneságú őseink között található, ugyanis Pápay Péter és Bán Borbála fia Pápay Zsigmond, (1680 k.-1745 után) akinek felesége galambodi Győrffi Miklós leánya Győrffi Anna. Pápay Zsigmond fia Pápay II Péter. Mezőcsávási (1714 k.–1774 II 4 előtt), akinek a fia Pápay Pál (1760-1844 IX 26 Mezőcsávás), ahol már a Mezőcsávási anyakönyvekben adatot találtam. S. B.) nemes személyek előtt. Az okmányban meg van nevezve édesanyjuk néhai Bán Mihályné, Csiszár Zsuzsa. (Dózsa cs. levéltára) Bán Borbála, Pápay Péterné 1702. II. 8-án újra osztozott Bán Miklós és Bán Erzsébet, Boros Gergelyné féltestvéreivel és Bán Anna, Magyari Mihályné, Bán Ferenc, Bán Sámuel és Bán László édes testvéreivel. Bán Borbálának Vajda-Szentiványban (Maros-Torda vm. Régeni alsó járás) is voltak jobbágyai.

C9. Bán Mihály, (1711) nem tudni, hogy melyik feleségétől.

Kempelen Béla 1. kötet: Bán (galambodi). Kihalt székely család. Czímeres nemeslevele 1632. szept. 30. kelt. Czímerpecsétje 1726., 1733., 1741-ből a gróf Teleki-család marosvásárhelyi levéltárában. – Czímer: kék paizsban fészkében fiait vérével tápláló pelikán; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Magyarország címeres könyve. (Liber armorum Hungariae) I. Baán de Galambod. 39. T. 7. Baán Sámuelnek 1733. évben használt c. p. után. Gróf Teleki n. lt. Teleki Sándor oszt. 1733. évi 397. sz.

Csiszár (ölyvesi) család.

Kempelen Béla 3. kötet: Csiszár (ölyvesi). Péter 1665., Csiszár Márton 1701., Csiszár Pál 1711. évi czímerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Győrffy (galambodi) család.

Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között.

Harsányi János járásához tartozó falvak lakosságának összeírása. Possessio, Galambad. 70 old. Eörökséges vonó marhájú szabad rendek: Győrgyfi György, Győrgyfi Mihály. (1710-ben már Győrfi Mihály)

1710 október 6. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizetőinek összeírása. 127 old. Galambodiak. Nemesek: Györfi Mihály.

junius 13. Marosszéki nemesek, lófők és darabont rendű székelyek összeírása Iszlai Péter uram processusa. 148. old. Galambod. Egyházi szabad rendek. Győrfi Zsigmond, Győrfi Mihály.
február 4-7. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizetőinek összeírása. Galambod 176-177 old. Nobiles: Győrfi György, Győrfi Mihály.
szeptember 29. Marosszék észak-nyugati részén lakó élő lakosságának családonkénti vagyonösszeírása. 284-287. old. Pagus Galambod. Primipili: Györgfi György,

Balogh Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század első felében.^{^[110]}^:
Erdélyi Tudományos Füzetek. 254. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadása. Kolozsvár, 2005. Felelős kiadó: Sipos Gábor.

Primorok és jobbágytartók az 1614-es lustra alapján. Primorok és jobbágytartók Marosszéken 126. old. Galambod, jobbágytartó, 1 fő, Györgyfi Lőrinc (lófő)

Jármy (szolnoki és magyar-déllői) család.

Pápay I Pál (1760-Csávás 1844 IX 26) Θ Jármi Mária. (*1770 k.-a csávási anyakönyvekben haláláról nincs adat) Θ Csávás 1792 I 12. Jármi Mária őseit a szakirodalomban nem találtam meg, de ismert, hogy Jármi I Ferencz nagyváradi alkapitány. (†1651) Mezőcsáváson birtokot szerzett és a Jármiak így kerültek Mezőcsávásra. Valószinű, hogy Jármi Mária Jármi I Ferencz leszármazottja volt 5 generáció múlva.

Nagy Iván és Teleki gyűjtemény (Csapai család): Jármi család. (Szolnoki és magyar-déllői.) A magyarországiak szolnoki, az erdélyi ág magyar-dellői előnévvel élnek. Jármy család címere: Kékben, zöld alapon ágaskodó, nyakán nyíllal átlőtt vadkecske. Sisakdísz: növő pajzsalak. Takarók: kékarany, vörösezüst.[111][112]

Nagy Iván: Jármi család. (Szolnoki és magyar-déllői.) Eredetileg Szatmár vármegyei Jármi helységből veszi származását. Már 1329-ben birta a szatmármegyei Jármi helységet, mely tőle Jármi-telekének neveztetett. 1401-ben Jármi Mihály Miklósnak fia rokonaival tanúvallatást tétetett, hogy Jánoki Kántor Péter Jármi helységnek erdejét levágatta. 1414-ben is az egész helységet a Jármi család bírta. Már 1429-ben látjuk, hogy a Csaholyiak királyi adomány mellett iktattatván be, az ős birtok megoszlott. 1449-ben Jármy László Tyukodon részt kap kir. adományban. 1516-ban Jármi Balás Jármi helységben egy nemes udvarhelyre új királyi adományt szerez. 1551-ben Jármi Barnabás részét annak magvaszakadtán Apátfalvy András nyerte királyi adományban. A család jelenleg több ágakra oszolva, Bihar, Mármaros, Szatmár vármegyékben, sőt Erdélyben is él. Az erdélyi Jármy ágazat: Az erdélyi ág a XVI. században szakadt be, és Báthori Zsigmondtól adományul kapva Springet, Erdőalyját, ott megtelepedék. Előbb Sövényfalváról irák előnevüket, majd Jármi Miklós (1630.) a magyar-dellői praedicatumot kezdé használni, a Maros mentén fekvő ily nevü birtokáról. De azért a két országbeli család a rokonságot fentartá. Az erdélyi Jármi család-ágazat következő leszármazási táblázattal bir, melylyen több nemzékrenden át a magyarországi ág is közölve van, (Kőváry Erdély nev. családai. 129. l.) mi itt szintén közölve lesz, hogy a genealog láthassa:

A1. Jármi András. 1505.

B1. Jármi I. Mihály Erdélybe megy. Báthori Zsigmondtól adományba kapta Springet, Erdőalját, s

Erdélyben telepedett le.

C1. Jármi II. Mihály.

D1. Jármi I Miklós 1603–1630. tábornok Θ Petr. Horváth Anna.

E1. Jármi II Miklós. II. Rákóczi mellett Lengyelországban esett el 1657-ben.

E2. Jármi I Ferencz. 1635 VII 2. nagyváradi alkapitány. (-1651) 1636-ban

Lengyelországba küldetett. 1639-ki oct. 27-én utlevelénél fogva, oda ismét követ; 1646-ban ujolag ily minőségben működött, hol a török ellen a lengyelekkel szövetséget köt. Mint a hozzá irt levelek cziméből láthatni, egyszersmind a részekbeni hajdúk tábornoka. Rákóczy I. és II. Györgytől több adományozásokat nyert, mint B.-Besenyőben, hol a Jármiak most laknak, Déllőn, Csávoson stb. Szalárdi szerint (Szalárdy János Siralmas krónika 253. l.) „jó törvényértő és mezőre is (értsd; hadra) egy jó alkalmatos és kemény ember s a Regécz váriak meghódoltatásával nevezetes levén; ki is ugy fogott vala tisztéhez, hogy ha élhet vala, a tiszti szerint való sok dolgokban hasznos reformatiokat, igazitásokat teszen vala a (váradi) várnak és közjónak nagy hasznával, és mindenek itéleti szerint haszontalan tisztviselőnek s csak magahaszna keresőnek nem fog vala találtatni. De csak hamarüdőn való beállása után, sulyos betegségbe esvén, die 4-ta febr. anni 1651. Ugyan Váradon meghalván, (Kőváry szerint e Ferencz mint a családfán írja 1647–1669. közt élt, de ez tévedés, mert Szalárdy Siralmas krónika 253. l. határozottan irja, hogy magyar-dellőn Jármi Ferencz, ki váradi alkapitány volt, 1651-ben febr. 4.-kén halt meg.) Kolosvárra késértetvén be, ugyan ott is temettetett vala a piaczi nagy templomban.“ Felvette 1630-ban a magyar-déllői előnevet, a Maros mellett fekvő ily nevű birtokáról. Θ vizaknai Nagy Judit.

F1. Jármi II Ferenc, küküllői főispán.

G1. Jármi I György. Θ Borsai Éva.

H1. Jármi II György. Θ Bán Erzse.

I1. Jármi III György. Θ 1. Rosnyai Mária. Θ 2. Harsányi Bora.

J1. Jármi Karolina. Θ Dózsa Dániel.

J2. Jármi Dániel (-1853) Küküllő v. szolgabíró. Θ Szentkirályi

Véri.

J3. Jármi Róza. Θ Fóris.

J4. Jármi Sándor nőtlen.

G2. Jármi Miklós Θ Kun Zsuzsanna. (1700 k. -)

H1. Jármi Ilona, Θ Csapai Ferenc.

I1. Csapai Ferenc.

I2. Csapai József †.

I3. Csapai László.

I4. Csapai Ágnes. Θ Simén András.

H2. Jármi Mihály (-1760) Θ Gálfalvi Erzse.

I1 Jármi Miklós Θ Váró Judit.

J1. Jármi Judit. Θ 1. Szentiványi György. 2. Sárosi Ferencz.

J2. Jármi Anna. Θ Szentkirályi József.

H3. Jármi Zsuzsa. Zsúky István.

F2. Jármi Erzsébet. Θ gr. Keresztes M.

F3. Jármi Anna, Θ b. Radák Imre.

F4. Jármi Kata. Θ Balog Bold.

C2. Jármi II András.

Az erdélyi Jármi család-ágazat következő leszármazási táblázattal bir, melylyen több nemzékrenden át a magyarországi ág is közölve van, (Kőváry Erdély nev. családai. 129. l.) mi itt szintén közölve lesz, hogy a genealog láthassa: miben különbözik az, az általam közlött három (I. II. III.) táblázaton állótól.

Orbán Balázs: A Maros völgye. II. Kerelő-Szent-Pál és környéke. A Jármiaknak Magyar-Délőn fényes udvarháza volt, 1729-ben Jármi Gergely és György (valószínűleg Jármi III Györgyről van szó, Gergelyről nincs adatunk. S.B.) még Magyar-Délőben lakott, de azt a falu régibb fekhelyével együtt elmosta a Maros áradata. A magyar-délői református templom a Jármiak sirboltja fölé épült; kik ott alant jártak, mondják, hogy 40 sirüregnél több van, érdekes régi feliratokkal (Én nem tudtam meglátogatni, mivel bejárata fedve van.).

Kempelen Béla 7. kötet: Nagy (vizaknai). Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Kún(káli) család.

Kun Magdolna, (sz. 1618. k.-1662 után, 1667 előtt), Θ Pápay Mózes. (sz. 1590 k.–1665 után és 1667 előtt). Kún (káli) család, rokon családok anyai ágon: Toldalagi (gáldtői), Bercsényi család. (Székesi, gróf), Székely családok. Ezek közül csak a Bercsényi és Székely családfán sikerült megtalálni az egyeneságú ősöket. (S. B.)

Az 1400-as években a Kún családot Kwn néven írták. 1733-ban lett a Káli Kún család. Korábban: 1429-ben Bőnyei, 1440-ben és 1450 körül Kisdobai, 1459., 1474. és 1488-ban Bideskuti, 1546-ban Nagymoni, 1548-ban Rozsályi, 1550-ben Deésházi, majd 1741-ben Füredi meg Panithi előnéven jelen meg. Kún Pál (1450-ben él, felnött, testvére Miklós) és fia Kún Mihály (1426-ban felnött ember) akinek a fia Kún Demeter. Kún László és György 1459-ben vannak említve. 1474-ben Bydeskwthi Kwn János (Bideskuti Kun János) gyermekei: Tamás, László, Miklós és Margit meg ezen Tamás gyermekei: György, Erzsébet, és Orsolya szerepelnek egy okiratban. Kún Mátyás egyeneságú őssel a kapcsolatok nem állapíthatók meg. (S. B.)

A1. Káli Kún I Mátyás, az első ismert ős, (1520 k. -1590 k.) Említve 1544. 1547. 1566. 1573. 1574.

1590.), felesége gáldtői Toldalaghi Magdolna (sz. 1522 k.-) házasságkötés 1547.-ben.

B1. Kun Benedek. (1548-1592 előtt) 1566 körül kb. 18 éves volt, amikor a II János király (1540-

1570) hadjáratában részt vett, a törökök elleni 1566-os harcokban. A székely főemberek névsora, kik II. János király hadában híven szolgáltak. Kelet nélkül. (1566 jul. 11. elött.) Maros Zekreol (Marosszékről) Kwn Benedek. 1548 körül születhetett, mert 1566-ban 18 éves volt. A különböző Székely Oklevéltárakban 1570. 1571. 1573. 1574. 1575. években szerepel. Szolgálataiért Berekersztúron és Iklandon birtokot kap. Az Iklandi birtokkal kapcsolatban pereskedés volt. Nagyernyei Sikó Pál és társai jelentése János Zsigmondhoz, hogy György Pált és Balázst iklandi és székesi székely birtokaikba beiktatták s az ellenmondó káli Kun Benedeket 1570 X 15-én törvénybe idézték. 1571. márc. 2. Székelyvásárhely. II. János király az iklandi és székesi székely örökségeket iklandi György Pálnak és Balázsnak a Pált illető házzal együtt visszaítélvén s a tárgyaláson (1570 X 30-án) meg nem jelent alperes káli Kun Benedeket birságon marasztván,— nagyernyei Székely Ferencnek és társainak meghagyja, hogy az említett székely örökségeket és házat nevezetteknek adják vissza, a Kun Benedek ingó, esetlég ingatlan javaiból pedig a birság erejéig vegyenek eleget. Báthori István erdélyi vajda (1571-1586) 1571 VI 10-én elismeri támogatását. Kun Benedek Gyulafehérvárt 1575 X 9-én kelt iratban így szerepel: a hűséges, becsületes, serény: Fidelibus nostris egregiis et agilibus Benedicto Kun de Kal. MOL: P678 – Iszlay családosztály. 1. csomó. 59. fol. 1592 – Koczkány Márton kéri perköltségeit az elhunyt Kun Benedek fiain, úgymint Kun Gáspár, Kun Benedek, Kun János, Kun Mihály és Kun László. Kun Benedek tehát 1592 előtt meghalt. Nagy Iván csak Kun Benedeket és Kun Jánost említi. Neje Székely Zsuzsa (sz. 1555 k.), első fiúk Káli Kún János.

C1. Kun János (1580 k.-1647 előtt) 1609 09 12. birtokadomány, kiadó: Báthori Gábor 1614-

ben. Birtok: Kal; Szentmarton; Vadad; Czinuas; Izlo; Czikfalua (Marosszék). Utaló: ti: Senniei de Kissenie Pongrác és Petki de Ders János tanácsosok, székelyföldi fejedelmi biztosok. Megjegyzés: székely jobbágyok. konfiskált jobbágyok visszaadása. Bethlen Gábor fejedelemsége idején a legtöbb jobbágyot tartó primorok között található. Bethlen Gábortól 1626 június 8-án birtokadományokat kapott, kiállítva Gyulafehérvárt. 1634 május 22-én Rákóczi György nemességet és címert adományoz Kun de Kal Jánonak. Primorok és jobbágytartók az 1614-es lustra alapján: Primorok és jobbágytartók Marosszéken: Kun János Csávás: 12, Bözöd 2, Menes 2, Székes 2, Iszló 1, Vadad 6, Kál 24, Szentmárton 6, Chykfalva 3, jobbágy. 9 községben 58 jobbágya volt. Marosi Marticula. 1687. 118. old. Kál. 1640. Templom örökségei. Kun János. Felesége Bercsényi Zsófia (vagy Kata) (sz. 1585-1590 k. –1647 után 1648 k.), Θ 1615, harmadik leányuk Kún Magdolna.

D1. Kun Magdolna, (sz. 1618. k.-1662 után, 1667 előtt), ΘPápay Mózes. (sz. 1590 k.

– 1665 után és 1667 előtt).

E1. Pápay László

F1. Pápay Borbála (vagy Anna), Nagy (kaáli) Lőrinczné.

G1. Kaáli Nagy id. József.

H1. Kaáli Nagy ifj. József.

I1. Kaáli Nagy Elek.

F2. Pápay Judit, Fekete Gergelyné. (Buksa Ferenc ősei anyai ágon)

E2. Pápay Péter.

F1. Pápay Zsigmond (Sipos III Béla ősei anyai, Fekete ágon)

F2. Pápay Sámuel

F3. Pápay Ádám.

F4. Pápay Sára, Dénes Andrásné.

D2. Kun Zsuzsa, Szarka Albertné.

E1. Szarka Zsigmond.

F1. Szarka Sámuel.

E2. Szarka János.

F1. Szarka Zsigmond.

F2. Szarka Albert.

E3. Szarka Judit, Baranyai Jánosné.

F1. Baranyai János.

F2. Baranyai Zsigmond.

D3. Kun Borbála, Simén Gáborné. [113] [114]

E1. Simén Borbála, Ráday Ferencné.

F1. Ráday Zsófia, Felvintzi Jánosné. [115]

G1. Felvintzi Zsigmond.

G2. Felvintzi Terézia (vagy Ágnes). Barcsai (Bartsai) Pálné.[116]

H1. Barcsai József.

I1. Barcsai (Bartsai) Ágnes, Dósa (Dózsa) id. Mihályné.

J1. Dósa ifj. Mihály.

K1. Dósa Anna, Gál Jánosné.

H2. Barcsai Kata (szülei: Barcsai Pál és Felvintzy Ágnes), Kun

Mátyásné.[117]

I1. Kun Ilona. Berzencei Istvánné.

J1. Berzencei János és Teleki Ágnes.

K1. Berzencei Pál.

C2. Kun ifj. Benedek, (1630) marosszéki főbíró és Huszár Borbála.

D1. Kun II Mátyás. Felesége: Zacharias Zsuzsa, apja Zacharias Zsigmond.

E1. Kun László (-1733 előtt) marosszéki fő királybiró, 1684 zsoldos kapitány. Θ Daczó

Ilona (Daczó Ferenc[118] és Mikes Ilona leánya Daczó Ilona)

F1. Kun István, (-Doboka, 1736 V 23 és VI 4 között) 1711 V 26. a szatmári békét

aláirta. A marosszéki kurucok vitéz ezredese. Dobokán lakott, és az unitá- riusok fő-gondnoka volt. Felesége borosjenői Keserű Zsófia (-1743 után). Káli Kun Istvánné Keserű Kun Zsófia 1738-ban a szilágyfőkeresztúri evang. reform. egyháznak egy terítőt adott, 1741-ben a krasznahorváti evang. reform. templomot renováltatta. Özvegy Káli Kún Istvánné Keserű Zsófia egyike azon kis-paczali nagyobb közös birtokosoknak, a kiket 1743 aug. 2-dikán arról értesítenek, hogy az erdőt fel fogják osztani.

G1. Kun László def.

G2. Kun Erzsébet (Berta) (-1770). Θ tancsi gróf Földváry József vagy Ferencz.

Nyomtatott halotti beszéd: Hajótörések, E világi sok keserves –, közt hányattatott; de már a mennyei nyugodalomnak tsendes révére el-érkezett életnek emlékeztető táblája. Mellyen a néhai méltgs grófné, Kaali Kun Ersébeth .. és élete néhai uri párja méltgs gróf tantsi Földvári Ferentz ... egymás után tsak hamar következett szomorú halálokat, és el-temettetéseket, meg-siratott és tisztelt halotti prédikátziokat és oratziot leányi igaz hívségének és egyenes tisztele-tének bizonységéul világ eleiben botsáttatta grof Hidvégi Nemes Judit ur aszszony .. (4-r. 74 lev.) Kolosv. 1771. Nyomt. a ref. coll. bet. M. [Tartalma:] SZATHMÁRI PAP Mihály: Az isten ortzájától egy szempillantásig megfosztatott; de az ő örökké való irgalmasságában könyörü-letességet nyert aszszonyi állat néh. méltgs grófné Kááli Kún Ersébeth ur aszszony. VERESTÓI György: Embernek előbbeni boldog állapotját sokszor terhes nyomorúsággal fel-váltani szo-kott isteni gondviselésnek titkos úta. A mellyről-is néh. méltgs gróf Kaáli Kún Ersébeth . utol-só tisztességes el-takarittatásának alkalmatosságával halotti tanitást tett. SZATHMÁRI PAP Mi-hály: Az hívek világi siralmaikat, és szomorú gyász-ruháikat tsalhatatlanul felváltó tökéletes öröm, mellyel néh. gróf Tantsi Földvári Ferentz ur ő nagyságát ... halotti prédikatzióval régi rendelése szerint bé-kisérte. KIS Gergely: Kis Gergely. Halotti oratio a halálnak rút és szép ábrázatjáról, mellyet néhai .. Tantsi Földvári Ferentz utolsó tisztessége megadattatásának alkalmatosságával mondott.

H1. Földvári Sára. Tholdiné (gróf, nagyszalontai).

I1. Tholdi Mária.

I2. Tholdi Sára. Teleki Lászlóné.

H2. Földvári István és Nemes Judit.

I1. Földvári Druzsina, Teleki Mihályné.

I2. Földvári Krisztina, Jármai Károlyné.

G3. Kún István. Vitéz Anna.

F2. Kun III Mátyás. 1. Barcsai Kata. 2. Balog Anna. 3. Bethlen Magdolna. 4. Sándor

Ágnes ?

G1. Kún Ilona. Berczenczei Istvánné. 1760-ban a káli templomot újraépítettik,

saját költségen.

H1. Berzencei János és Teleki Ágnes.

I1. Berzencei Pál.

H2. Berzencei László és Borosnyai Borbála.

I2. Berzencei Mihály.

G2. Kún Júlia. Krakkai (esztelneki[119])[120] Andrásné[121].

H1. Krakkai András.

H2. Krakkai György.

H3. Krakkai Éva, Jobbágy Ungar Gáborné.

H4. Krakkai Ferencz.

G3. Kún Farkas. Dávid Zsuzsa.

G4. Kún Anna. Θ1. Szeredai (szenthármassági) László. 2. Győrffi István

(mosoni alias Simon).

G5. Kún Bora, Barbara. Horváth (magyarzsákodi[122]) Józsefné.

H1. Horváth Apolonia, Siklódi Ferencné.

H2. Horváth Terézia, Nagy Sándorné.

I1. Nagy Zsigmond és Bakó Mária.

G6. Kún Zsuzsa. Asztalos (mályi) Ádámné.

H1. Asztalos Anna.

H2. Asztalos György.

H3. Asztalos Kata, Bereczki Andrásné.

G7. Kun Benedek, def.

F3. Kun Zsuzsa, Jármi Miklósné.

G1. Jármi Ilona, Csapai Ferencné[123].(1741. Daczó Ferencz jószágán osztozik

Jármi Ilona, Csapai (kolozsvári) Ferencné testvéreivel Kun Istvánnal és

Kun Mátyással), (fol. 132):

H1. Csapai Ferenc

H2. Csapai József †

H3. Csapai László

H4. Csapai Ágnes, Simén vagy Semén (sárdi) Andrásné.

I1. Simén Elek.

I2. Simén Ágnes.

I3. Simén Tamás.

I4. Simén András.

F4. Kún Klára. Def.

F5. Kún László. Def.

D2. Kun id. Mihály. Szilágyi Bora.

E1. Kun ifj. Mihály.

F1. Kun Ilona (1684-1719). Θ Cserei Mihály (1667-1756), történész.

Cserei Mihály[124] (1690–1698) Jedzettem el Házas társul magamnak Isten örök rendelésiből Tekintetes Nemzetes Marosszéki Káli Kun Mihály Uram Leányát Kun Ilonát, és let Kéz fogásunk S hitlésünk Keczén az Úr Házánál, die 10 Maji A 1697. A vizaknai Pap Borosnyai Uram esketet meg. Celebraltam a Lakodalmam Keczén ugian Gróf Uram ő Nga Házánál, die 22 octob. A 1697. Nagi Méltóságos Gróffok, Urak, Fő Emberek s Uri Asszonyok praesentiájában. Násznagiom volt Gróff Pekri Lőrincz Uram, Nyuszoljo Asszony, Kemény Boldisárné Asszonyom, vőfély Apór Péter uram, nyuszolyó leány a kemény Kis Asszonij, abban a Lakadalomban az Urakrol observaltatot, hogi csak egi Szakállas emberis nem űlt Asztalnál. Jöttem haza nagi Ajtára, mind Feleségestől die 18 Xbris. A 1697. 1719-ben felesége Kun Ilona belehal a szülésbe. 1721-ben újranősül, a 17 éves Széki Zsuzsannát veszi el.

F2. Kún László (-1704)

F3. Kún István.

D3. Kun Erzsébet. Bakó Istvánné.

E1. Bakó Pál.

F1. Bakó Borbála, Szabó Lajosné.

G1. Szabó Zsigmond.

E2. Bakó Péter.

F1. Bakó József.

G1. Bakó Druzsina, Demeter Zsigmondné.

H1. Demeter Mária, Bodoki Józsefné.

E3. Bakó György.

F1. Bakó Krisztina, Kövendi Jánosné.

E4. Bakó Judit, Gálfi Kristófné.

E5. Bakó Ilona, Tisza Istvánné.

F1. Tisza N. Teleki Györgyné.

F2. Tisza György.

D4. Kun Anna, illyei Kováts Mihályné.

E1. Kováts Mihály.

E2. Kováts István.

E3. Kováts Ferenc.

Kún család. (Káli †.)[125]

Székely (ernei vagy ernyei, ernyői, nagy-ernyei, kereszturi) család.

Káli Kún Benedek neje Székely Zsuzsa (sz. 1555 k.) A Székely família nemesi előneve ernyei vagy nagyernyei volt. A Székely család Torda megyei, Maros-széki, székely főbirtokos család.

Forrás: Mihalik Béla: Az iszlói Iszlay család útja a primori rétegbe. Kézirat. 2014 01 15.

(Részletek, a Székely család)

… nem kevésbé érdekes a család „középkori” története. Az Iszlay család levéltárából több oklevelet helyeztek át a Mohács előtti gyűjteménybe a Diplomatikai Levéltár létrehozásakor. Ezek közül kettő vonatkozik az Iszlai nevű családtagra, ám kérdéses, hogy valóban rájuk vonatkoznak-e? Az egyik oklevél sajnos nem maradt ránk eredetiben, csupán – az íráskép alapján feltételezve – egy 17. és egy 18. századi másolata ismert. Ez az a híres oklevél, amely Hunyadi János kormányzó rendeletére a székely örökség fi- és leányági örökösödését szabályozta a székely közgyűlésen.[126] Vízaknai Miklós erdélyi alkormányzó és Vingárti János görgényi várnagy a székely elöljárók és huszonnégy ülnök jelenlétében Vásárhelyen tartott gyűlésen. Az oklevél a marosszéki elöljárók között említi Iszlai Pétert is.[127] Azonban ezt összevetve az oklevél más levéltárakban fennmaradt másolatával, kitűnik, hogy csak az Iszlay-család levéltárából a Mohács előtti gyűjteménybe áthelyezett, és egyébként a többi oklevéltől eltérően június 19-re datált iratok említik Iszlai Pétert! Vagyis itt mindenképpen egy későbbi betoldással számolhatunk.[128] Azonban ha a birtoktörténet oldaláról közelítjük a kérdést, érdekes, ugyanakkor elbizonytalanító névegyezéseket találunk. 1453 körül ugyanis Ernyei Székely Péter fia Székely Pál a maga és rokonai, köztük anyja, Veronika, nővére, Ilona és annak leánya, Márta nevében tiltotta néhai Szentiványi János leszármazottait és rokonait a Torda vármegyei Keresztúr, Majos, Bala és a Kolozs vármegyei Szentmárton birtokrészek bitorlásától.[129] Ez a Péter pedig alighanem azonos azzal a Székely Péterrel, aki 1441-ben mint Ernyei Elek fia szerepel, amikor a Torda vármegyei Péterlaka (Petherlaka), Körtvélyfája (Kerthwelfa) és Thelek birtokok – amelyeket a királytól új adomány címén nyert – felével, atyafiságos szeretetből, Gachalkeer-i Fekete (dictus) Péter fia Miklóst részelteti.[130] Vagyis a birtoktörténet és a névegyezések alapján nagy bizonyossággal feltételezhető, hogy az 1435. évi oklevélben szereplő Iszlói Elek fia Péter azonos Ernyei Elek fia Székely Péterrel. A furcsa névegyezést persze azzal is magyarázhatnánk, hogy a marosszéki (iszlói és nagyernyei) származású Pétert Torda vármegyei birtokszerzései során hol székelyföldi birtokai, hol pedig a székely népnév után emlegették. Másfelől az is bizonyos, hogy a nagyernyei Székely család leszármazottai a 16–17. század során összeházasodtak az akkor megjelenő iszlói Iszlay családdal, így okleveleik e család archívumába kerülhettek. Ráadásul jelenlegi ismereteink szerint a névadó marosszéki községet, Iszlót csak 1567-ben említik először a források.[131] Igaz ez nem kizáró ok arra, hogy feltételezzük családnévi használatát már a 15. században. Ezt erősíti meg, hogy 1507-ben, amikor a székelyek gyűlésén a marosvásárhelyi polgárok örökösödési ügyeinek szabályozásáról döntenek, a megjelenő tizenkét marosvásárhelyi között említik Iszlay Andrást.[132] ….. Bár több jobbágykötésről is van adatunk, az 1614. évi lustra csak egy extraneus jobbágy (jobagiones extranei) nevét jegyezte fel Iszlay Péterhez. Ezzel azonban a primor Káli Kun János mellett ő lett a másik jobbágytartó birtokos Iszlón. ….. Koczkány Márton szintén jó házasságot kötött, felesége az ernyei Székely családból származó Anna lett. Ez magyarázhatja, hogy a 15. századi Iszlói Elek fia Péternek tulajdonított, ám valójában feltehetőleg Ernyei Elek fia Péterről szóló, a tanulmány elején tárgyalt középkori oklevél hogyan kerülhetett a Koczkány-család révén az Iszlay-levéltárba. Az ernyei Székelyek tehát már a 15. században feltűntek, a század második felében feltűnő ernyei Székely Pál lehetett valószínűleg az apja ernyei Székely Bernátnak, aki 1499-ben tűnik fel először a forrásokban a később még sokat emlegetett, Torda vármegyei Tövishid (Tősed) prédium kapcsán.[133] 1505-ben egy jelentősebb marosszéki örökséghez próbált hozzájutni: Kisfalud egész birtokát, valamint a Jedd és Kebeleszentiván határában fekvő földeket a Medgyes-nem Dudor- és Kürt-ágán, valamint a Halom-nem Náznán-ágán bírt három lófőséggel együtt 150 forintért zálogba vette esztergomi Székely Ferenctől.[134] Ez azonban nem volt sikeres, mert esztergomi Székely Ferenc még ugyanabban az évben csávási Erdő Miklósnak és Gergelynek vetette ezeket zálogba.[135] Székely Bernáttal utoljára 1515-ben találkozunk, ekkor somkereki Erdélyi Márton Torda vármegyei birtokokba való beiktatásakor említik egy jobbágyát.[136] Az ő gyermekei lehettek azok, akik 1551-ben két puszta telket és egy nemesi udvarházat eladtak a Torda vármegyei Csinádon Szucsáki Máténak. Ekkor öt fiút említenek: Székely János, Ferenc, Gáspár, György és Máté.[137] Gáspár és György hamarosan meghalhatott, róluk további adatunk nincs. Székely Jánost és Ferencet azok között a marosszéki előkelők között találjuk, akik 1566-ban János Zsigmondtól jelentősebb adományt nyertek. Székely Ferenc Csejden 15 házhelyet és jobbágyot, míg Székely János Csányi Istvánnal együtt Csíkszentmártonban 10 házhelynyi jobbágyot nyert.[138] Székely János 1574-ben sógornője, özvegy Székely Ferencné, akkor Bornemissza Jánosné Nyujtódi Dorottyával pereskedett. Székely János kérte bátyja után neki járó jussát Nagyernye, Csejd, Kebele és Szentiván marosszéki községekből, valamint a Nyujtódi Dorottya asszony kezénél lévő családi iratokat.[139] A perirat hátoldalán található feljegyzések szerint a per legalább három éven át tartott. Ennek végét már Székely János nem élte meg. 1577-ben ugyanis már lánya, Koczkány Mártonné Székely Anna és özvegye, Székely Jánosné Deső Magdolna adott el Szengyeli Nagy Jánosnak egy kisillyei házhelyet Torda vármegyében.[140] A szintén tekin- télyes Székely-örökség rendezése a Jankafi-hagyaték elosztásánál már nehezebb feladat volt Koczkány Márton és felesége számára. Székely Anna és férje legkönnyebben egyik nagynénjével, Székely Máté özvegyével, Barcsay Anna asszonnyal egyezett meg 1577-ben. Koczkány Márton vállalta, hogy kiadja az asszony hozományát, míg Barcsay Anna átadta a Székely Mátéról maradt jószágot. Koczkány Márton ezenkívül azt is vállalta, hogy Kisillyén épít egy házat Barcsay Annának, és máshol fekvő földeket is kezénél hagy haláláig, és azután az visszaszáll a Koczkány-ági örökösökre.[141] Talán a legtöbb konfliktusuk Székely Ferenc özvegyével, a már említett Nyujtódi Dorottya asszonnyal és annak rokonságával volt. Mint láttuk, vele már Székely János is pereskedni kezdett, mivel az asszony nem akarta kiengedni kezéből férje örökségét. Mikor azonban Nyújtodi Dorottya az 1580-as évek közepén meghalt, rokonsága kihasználta a lehetőséget, és igyekezett Székely Ferenc tekintélyes marosszéki jószágát megszerezni. Nem tudni pontosan, hogy miként álltak kapcsolatban a meghalt asszonnyal, de 1586-ban szentdemeteri Nyujtódi György, szentmiklósi Pókay János és István, czikmántori Darlaczy András és szentbenedeki Kemény László özvegye, Margit asszony elfoglalták Koczkány Mártonné Székely Anna nagyernyei udvarházát.[142] Székely Anna asszony természetesen nagyobb hatalmaskodás miatt a marosszéki törvényszék elé vitte az ügyet. Egyfelől alighanem a törvény is nekik kedvezett, de Darlaczy Andrással még külön is sikerült megegyezniük 1592-ben a nagyernyei jószágról.[143] Szintén több ellentét keletkezett Székely János másik lányának, Székely Zsuzsannának a férjével, Káli Kun Benedekkel. 1585-ben a már fentebb is említett Torda vármegyei Tősed prédiumot ugyan felosztották egymás között, azonban a csíkszentmártoni birtokról nem tudtak megegyezni, így arról tanúvallomást kellett tartani. Végül még ebben az évben létrejött a Kun és Koczkány családok között egy megegyezés.[144] Azonban – bár az irat ma már hiányzik – 1589-ben a Kun família hatalmasul elfoglalta a Koczkány családra jutott tősedi prédiumrészt.[145] Valószínűleg emiatt indult el az a pereskedés, amelynek költségeit 1592-ben Kun Benedek fiain követelte.[146] A két család között azonban nem romlott meg végletesen a viszony: amikor Székely Anna végrendeletet tett, akkor Borbála leányát Lázár Lőrincre és a Kun atyafiakra bízta.[147] Koczkány Márton és Székely Anna helyzetét jelentősen javította, hogy már 1583-ban birtokadományt nyertek Báthory Zsigmondtól a Székely Jánosról és Ferencről rájuk maradt marosszéki Csíkfalván, Csíkszentmártonban, Nagyernyén, Mikházán és Kálon, valamint a Torda vármegyei Csinádon, Nagyszederjesen és Tősed prédiumban fekvő birtokaikra.[148] Ezeknek a felosztása már 1594-ben megkezdődött, amikor az idősödő Koczkány Márton a maga és két fia, Gáspár és Márton nevében lényegéből a Székely-jussból járó részt kiadta leánya, Gerendi Mihályné Koczkány Borbála részére.[149] Hamarosan Koczkány Márton meghalt, és birtokait végrendeletileg elosztotta gyermekei és második felesége, Geréb Márta között, fiai gyámjának pedig Szentpáli Jánost jelölte ki.[150] Azonban Koczkány Borbála nem volt elégedett az osztállyal, így 1597-ben, immár Dersi János feleségeként ismét megosztozott öccsével, Koczkány Gáspárral. Gáspár átengedte nővérének a pókakeresztúri telket, cserébe Dersi Jánosné megígérte, hogy nem háborgatja fivérét a Székely-örökségben.[151] Egy év múlva a tősedi prédiumbeli részét engedte zálogba nővérének Koczkány Gáspár.[152] Ugyancsak 1598-ban pedig nagyanyjukról, Jankafi Katalinról a Koczkányokra maradt örökségüket cserélték meg. Koczkány Gáspár átadta nővérének a csíkfalvi és csíkszentmártoni birtokrészeit, cserébe Koczkány Borbála átengedte a légeni, fűzkúti és simontelki részeket.[153] Gáspár ezzel lényegében a vármegyei birtokokra helyezte át a hangsúlyt. Marosszéken a terepet átengedte nővérének és sógorának, Dersi Jánosnak, aki 1614-ben legtöbb jobbágyot (76) bírta a széken belül.[154] Egy későbbi tanúvallomásból azonban tudjuk, hogy Koczkány Borbála hamarosan meghalt pestisben gyermekeivel együtt, így öröksége öccsének, Koczkány Gáspárnak a gyermekeire maradt.[155] Gáspárnak négy gyermekéről tudunk: János, Márton, kálnoki Bedő Miklósné Orsolya[156] és Iszlay Miklósné Koczkány Zsuzsanna. Édesanyjuk, Nagy Magdolna férje halála után Barabási Ferenchez ment feleségül. Barabási Ferencet szintén a marosszéki, több jobbággyal is bíró primorok között találjuk.[157] A két Koczkány-fiú, János és Márton is mostohaapjukat, mint gyámapjukat vallották ügyvédül Torda vármegye előtt 1608-ban.[158] 1614-ben csak Márton szerepelt az összeírásban, ekkor Nagyernyén a primorok között írták össze, és egy jobbágyot bírt.[159]

A1. Ernyei Elek.

B1. Nagyernyei Székely Péter. (1435-1444 között említik, †1453 X 13 előtt) Θ Veronika.

(†1453 X 13 után)

C1. Nagyernyei Székely Pál. (1453-1471 között említik a források)

D1. Székely Bernát. (1499-1515 között említik a források).

E1. Máté. (†1577 előtt) Θ Barcsay Anna. (†1577 után)

E2. Gáspár. Def.

E3. György. Def.

E4. Ferenc. † 1574 előtt. Θ Nyujtódi Dorottya (2-ik Θ Bornemissza János)

†1585 körül.

E5. Székely János. †1574–1577 között, Birtokok Marosszéken (Nagyernye,

Csejd, Kebele és Szentiván) és Csíkszentmártonban. Θ Deső Magdolna.

†1577 után.

F1. Székely Anna. Θ Koczkány Márton. † 1596

F2. Székely Zsuzsanna. (sz. 1555 k.) Θ Káli Kun Benedek. (1548 k. -†

1590-1620 között) (Sipos III Béla, Buksa Ferenc és Mihalik Béla közös

őse)

G1. Káli Kun Gáspár.

G2. Káli Kun Benedek. Marosszéki főkirálybíró. Θ brenhidai Huszár

Borbála. (Mihalik Béla ősei)

G3. Káli Kun János. (1580 k. - †1647 előtt) Θ Bercsényi Zsófia (sz.

1585-1590 k. – †1647 után 1648 k.), Θ 1615-ben.

H1. Kun Magdolna, (sz. 1618. k.), Θ Pápay Mózes. (sz. 1590 k. –

1665 után és 1667 előtt).

I1. Pápay László.

J1. Pápay Borbála, Nagy Lőrinczné

J2. Pápay Judit, Fekete Gergelyné. (Buksa Ferenc ősei anyai

ágon)

I2. Pápay Péter.

J1. Pápay Zsigmond (Sipos III Béla ősei anyai, Fekete ágon)

J2. Pápay Sámuel

J3. Pápay Ádám.

J4. Pápay Sára, Dénes Andrásné.

G4. Káli Kun Mihály.

G5. Káli Kun László.

C2. Ilona.

D1. Márta.

Székely János feleségének Deső Magdolna. (†1577 után.) őseire vonatkozóan nem találtam adatokat. Az alábbi források nem adtak eligazítást.

Kempelen Béla: 3. kötet. Deső. Czímeres nemeslevelet 1610. máj. 1. Báthory Gábortól Deső Tamás nyert. A további adatokat l. Bak. (czímerlevél: 1610. máj. 1.) alatt.

Deseő (herpáli). Czímeres nemeslevelet Bocskay Istvántól 1606. márcz. 7. D. Benedek nyert. (M. N. Muz. lt.) Kihird. 1606. jun. 11. Biharmegye. – Vö. Áld. 95.; Siebm. erd. 146–7.

Deseő (mérai és patai). Kihalt család. (NI. III/294.)

Nagy Iván: 3. kötet. Deseő család. (Mérai és patai). Erdély kihalt családainak egyike (Kőváry Erdély nev. családai 270. l.).

Bercsényi (székesi, gróf) család.

Káli Kún János (1580 k. – 1647 előtt), felesége Bercsényi Zsófia (1585-1590 k. – 1647 után 1648 k.), házasságkötése 1615-ben, harmadik leányuk Kún Magdolna.

A családfát elsősorban Thaly Kálmán könyve[160] (A székesi gróf Bercsényi család. 1525–1689. Eredeti kézirati kútfőkből irta Thaly Kálmán. Budapest 1885, I. kötet. 1-53. old.) és a Turulban megjelent tanulmányai alapján írtam le, ami a legpontosabb és legrészletesebb feldolgozása a Bercsényi- és rokon családoknak. Az oldalági kapcsolatokat és családfákat a rendelkezésemre álló szakirodalom alapján egészítettem ki. A „Bercsény” név már 1082-ben okiratilag is előfordúl. A Veszprém megyében lévő Bercsényt okiratok később is többször említik, így 1352-ben, 1388-ban, 1389-ben, 1393-ban, 1395-ben, és 1521-ben. 1526-ban Bercsényt a törökök elpúsztitották. A Bercsényiek akár a Veszprém, akár a Somogy-megyei Bercsényről vették a nevüket, mindenképpen dunántúli eredetűek, ahonnét II Lajos király idejében elszakadtak, s ezen uralkodótól nyert adomány következtében, legalább egy taguk Bercsényi I László Hont és Bars vármegyékbe származott. Bercsényi I. Imre. (1529-30 k.–1583 k.) volt az aki Erdélybe települt át. Csak az egyeneságú ősökkel foglalkozom terjedelmi korlátok miatt.

Rokon családok anyai ágon: Hobordanecz, Saárossy (kis-Sárosi), Tholdy (nagyfalussi) családok.

A1. Bercsényi I. László (1495 k. – 1548 k. † 1549 II 24 előtt). (Lehet, hogy nagyapja Bercsényi I

Miklós volt.) A családnak legelső őse, I László kitől a leszármazást oklevélileg ki lehet mutatni. II. Lajos király (1516-1526) udvarnoka (aulae regiae familiaris) a királyi udvarban, 1525-ban. 1531 és 1547 között többször van oklevélileg említve, mint birtokos Hontban és Barsban. II Lajos halála (1526 VIII 29) után végkép visszavonult az udvartól, megházasodott, és Hont, Bars, Nyitra megyékben szerzett jószágain csendesen, családjának élt. Felesége valószínűleg Hobordanecz (vagy Habardanacz, Habardanczy) Cecilia, (Domina Cecilia, Cecilía úrnő, apja Hobordanecz Márk) házasság 1527-1528 körül, aki 1549-ben már özvegy. 1531-ben birtokába kerül Malonya (1534-ben már nem említik a birtokosok között), Perlep (1544-ben zálogba teszi) és Bélád (1544-ben már nem említik a birtokosok között). 1554-ben már mindhárom falúnak más a birtokosa. Barsi jószágait Bercsényi László azért adogatta és zálogosította el, mert mindinkább Hontban Ősödön (Ösöd község jelenleg Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban) és a körül igyekezett csoportosítani a javait. Bercsényi László 1534-ben Fegyverneky Ferencz sági préposttal határvillongási ügyben (Ősödi birtokok), majd 1542-ben és 1544-ben Nagy-Lúcsei Dóczy Miklóssal pereskedett. 1546-ban Kistapolcsányi György, Maróthi György, Zsemberi Boldizsár és Doroszlói Farkas Bercsényi Lászlónak perlepi részbirtokára ütöttek és kúriájából minden ingóságát, nemes Hobordanecz Márk apósával és Raach Györgyné Borbálával, Bercsényiné Cicelle asszony nővérével együtt, akiket a panaszos, mint szegénysorsú menekülteket, fentartott, kidobták és kiűzték, minden marháját elhajtották, gabonáját és egyéb eleségét a házból kidobatták s a részbirtokot elfoglalták, ezer foritnyi kárt okozván. Továbbá ugyanott elfoglalták Ölvedi Benedekné Márta asszonynak és Nagy Máté özvegyének kúriáit és részbirtokait is, 100 frt-nyi kárt okozván nekik. Várdai Pál érsekprimás, kir. helytartó ezért őket a garamszentbenedeki konvent útján maga elé idéztette. Néhai Bercsényi László özvegyét Cecilia úrnőt 1549 február 24-én említetik. Bercsényi László valószínűleg 1548-ban hunyt el. I Ferdinánd udvari főembereinek 1546. és 1547.-ik lajstromában ugyanis még neve szerepel. Cecilía testvére lehetett Hobordanecz (Habardanacz, Habardanczy) Márk, tehát Bercsényi László felesége valószínűleg Hobordanecz Cecilia. Gyermekeik: I Erzsébet, I Imre, Katalin, Boldizsár.

B1. Bercsényi I. Imre. (1529-30 k.–1583 k.) Nyughatatlan ember, a Zápolya párthoz csatlakozik,

anyja halála után két nővérével a birtokon megosztozott, így a birtokok fele juthatott rá, a maga osztályrészeit Hontban és Barsban eladta vagy elzálogasította s magát lovagmódra jól felszerelve néhány fegyveresével elindult, először Tiszántúlra, majd onnan Erdélybe ment, ahol akkor II János volt a választott király. Hódolati esküt tett az ifjú Zapolyának, majd megismerkedett az akkori váradi főkapitánnyal, a későbbi erdélyi fejedelemmel és lengyel királlyal Báthory Istvánnal, [(1533 - 1586) erdélyi fejedelem (1571– 1586)] aki Bercsényi Imrét udvarába fogadta. Báthory Kristóf erdélyi vajda [(1530-1581, 1576-1581-ig erdélyi vajda)] az iránta és testvére Báthory István lengyel király iránti szolgálataiért 1577-ben a Marosszéken lévő Székes (1567-ben 7 kapuszámmal szerepel az adólajstromban) és Kendeő (1567-ben 9 kaput számlált) falvakat kapta meg adományként. A Kendey testvérek Miklós, György és István megtámadták a fejedelmi udvarnál a kendei beiktatását Bercsényi I Imrének, s ez a per Bercsényi Imre és Báthory Kristóf halála után 1584-ig tartó pörre vezetett. 1577 január 6.-a után Bercsényi Imre Székesről írta előnevét, és később gr. Bercsényi Miklós a híres kurucz fővezér a Székesi előnevet használja hivatalos kiadványaiban. Bercsényi Imre Székesen, mint rendes lakóhelyén családi kápolnát építetett. A család ekkor lett székely család Marosszéken. Székesről származik tehát a híres Bercsényi család, udvarházuk és sírboltjuk a falutól délkeletre a Kápolnadombon állt. Bercsényi I Imre erdélyi jószágait házasságával is jelentősen gyarapította. 1560 és 1564 között Erdélybe költözése után nemsokára feleségül vette Kis-Sárosi Saárossy Istvánnak és Nagyfalussi Tholdy Annának leányát Saárossy Zsófiát. Saárossy István neje után Biharban és Zarándban tekintélyes birtokkal rendelkezett, ahol 1562-ben Nagyfalu, Szent-Miklós, Telek, Csegedszeg, Eczioka, Gorba, Teczi és Pipaly helységekben voltak jószágai, amelyek későbben a leánya révén a Bercsényiekre és ezek utódaira szálltak át. Házassága által Bercsényi Imre nemcsak a Tholdyakkal, hanem Erdélynek egyik legelőkelőbbi főúri majd fejedelmi családjával, a Bethlenekkel is osztályos és vérrokonságba jött, mégpedig a Bethlenek úgy iktári és bethleni ágával. Bercsényi Imrnére szállottak Bethlen Juliána örökségeként a Doboka vármegyei részjószágok, Bozzás és Ketely. Bercsényi Imre gyakran tartózkodott nejének dobokai bozzási birtokán, miután őt némelyek e lakóhelyéről írták: „Bozzási Bercsényi Imre” Pl. így említik: 1576-ban „Emericus Berchenyi de Bozzás” Bercsényi Imre miután nejétől Saárossy Zsófiától két reményteljes ifjú fiat II Lászlót és Istvánt hagyott hátra 50-60 éves korában 1584 előtt meghalt. Kérésére a Kendővel szemben lévő mikházi kolostor sírboltjába temették el. Úgy mint Ő és az utódai a római katholikus vallást követték. Ugyanis 1584-ben és 1586-ban két peres ügyiratban mint elhunyt van említve. 1587-89-iki fiscalitások lajstroma végén a dobokai bérleteknél Bercsényi Imrének csak az özvegyét említik. Neje, Saárossy Zsófia (1530 k. – 1595 k.), 1589. után Pekrovinai Pekry Istvánné. Két fiúk: II László és István.

C1. Bercsényi II. László (1564 k.–1599 k.) Bercsényi I Imre idősebb fia volt II László, ki

atyja halálakor (1583 k.) 16-20 éves lehetett és 1589-ben nősült, így 1563 és 1567 között születhetett, valószínűleg 1564-ben. Gondosan nevelt, képzett ifjú volt, aki mint nemes apród, Báthory Kristóf, majd ennek halála után a siheder Báthory Zsigmond fejedelem udvarában szolgált. Báthory Zsigmond híve, 1596. szörényi bán. Bercsényi II László 1589 elején feleségül vette Pekry Gábor bihari főispán, váradi főkapitány és hat székely szék főkapitányának fiatal özvegyét: Baládffy Borbálát, Baládffy Kristófnak Thomory Erzsébettől született leányát. Zsigmond fejedelem Kendy Sándor kormánytanácsos megjelenésével képviseltette személyét a lakodalmi ünnepségen, ami nagy elismerés volt. (Pekry Gábor Bocskor ágon egyeneságú ős, Pekry II. Gábor (1526 k. – 1588) első felesége Kápolnai Anna, fiuk: Pekry I. István (1552 után -) aki, a szentmártoni ág alapitója volt. Kápolnai Anna 1588 előtt meghalt és a 60 év körüli Pekry I. Gábor 1586 körül feleségül vette a fiatal, 20 év körüli Baládffy Borbálát (1566 k. -1598 k.) Baládffy Kristófnak Thomory Erzsébettől született leányát) A XVI. században Ozdi, Kis-Kendi, Bessenyei, Csesztvei és Csapódi, különféle birtokairól vett előnevek alatt említett Baláddfy – másként Balátffy, vagy Baláthffy – férfiágon a XVII. század közepéig virágzott erdélyi régi nemes család, nagybirtokú és előkelő volt, a Bethlenekkel-, Keményekkel-, Pekryekkel- Gyerőffyekkel-, Kendeffyekkel, Barcsayakkal-, Radákokkal-, Lázárokkal-, Kúnokkal stb. rokon. Rokonságban voltak továbbá a Mohácsnál elesett Pál érsek családjával, a szucsáki vagy csúcsi Thomory családdal is. (Thomory Kristóf és Kozárváry Zsófia leánya Thomory Erzsébet, akinek férje Baládffy Kristóf. Tomory Kristóf, kinek Kozárváry Zsófiától leánya Thomory Margit Baládffy Kristófné volt.) Neje: Baládffy Borbála, előbb Pekry Gáborné. (1570 k. -1599) Bercsényi II László (Ladislao Berchenÿ és Lad. Berchenÿ) birtokait felesége révén is gyarapította, így az 1589-iki kincstári bérleti lajstrom szerint birtokai voltak: Fejér-vármegyei Ózdon, Herepen, Selyén, Kutfalván és Istvánházán, a Küküllő-vármegyei Királyfalván és Dicső-Szent Mártonon. Ezek a Baládffy ágon örökölt javak voltak. A Thomoryak fiágának kihalása után a Bercsényi László ivadékaira szálltak, a Fejér vármegyei Kövesd, Bürkös, Vecsérd, Mártonfalva, Mártontelke, Gezés, Gajnár (Gagyár) és Galacz falvakban bírt Thomory portiók. Csak Bercsényi II László volt az örökös, öccse István nem. Bercsényi II László a felsorolt jószágai között leginkább a Radnóth közelében a Maros partján, az ország közepén fekvő Kutfalván (torzítva Kutyfalván) szeretett tartózkodni, valószínűleg azért, mert innen úgy a fejérvári fejedelmi udvart és Fejér-, s Küküllő-megyei jószágait, valamint a maros-székieket is, Székest és Kendőt közel kaphatta. Kutfalvi lakásáról aztán el is nevezték Őt az akkori kor szokása szerint Kutyfalvi Bercsényinek (Ladislaus Berchényi de Kutyfalva), Bethlen Gábor 1626-i remissionalis levelében, néhai apját pedig Bozzási Bercsényinek hívták. Bercsényi II László később Kutfalváról állandóan Székesre tette át a lakását, és 1590-ben Ő építette a székesi Bercsényi kastélyt. Ezt bizonyítja 1590 november 24-én Kutfalván kelt levele, amit Suselich-Horváth Menyhért dicső-szent-mártoni földesúr társához írt. E levél írása gyors és igen gyakorlott kézre vall, a zöld viaszba nyomtatott paizsos pecséten sajnos a Bercsényi czimer ki nem vehető, ez a családi czímer legrégebben eddig ismert példánya. Bercsényi II Lászlót az 1590-es években, valószínűleg 1596-ban Báthory Zsigmond érdemeiért szörényi valamint lugosi és karánsebesi bánná nevezte ki, 1587-ben Báthorynak alezredese volt. Ő telepítette le a jezsuitákat a tartomány fővárosába Karán-Sebesbe, s bevitte a katholikus istentiszteletet is. Báthory Zsigmond és a török közötti háború 1596-ban volt a legkeményebb, ekkor ostromolta Báthory Temesvárt, az erdélyi haderőnek a szörényi bánság területén kellett átvonulnia, onnan merítette élelmiszer forrásait, a visszahúzódási pontok, Karán-Sebes, Lugos és Facset volatak. Bercsényi II László barátja volt Borbély György lippai főkapitány és Lugassy János erdélyi nemes, a magyarországi vitéz hajdúságnak volt egyik hadnagya, vagyis főtisztje, 1606-ban a lippai várnak főkapitánya, aki Magyar-Péterdi Lugasyakból származott, egy ága Karán-Sebesről irta magát. Lugassy egyetlen leányát Borbálát Bercsényi II László fia, Bercsényi II Imre (testvére volt ősünk, Bercsényi Zsófia, Káli Kún Jánosné) vette feleségül, 1612-1615 táján. Bercsényi II László meghalt Bocskay István halála (1606 XII 29) után 1607 körül. A Bercsényi család fiai a történelmi feljegyzések és a fennmaradt arczképek tanulsága szerint is, szép, barna-piros ábrázatú, magyaros típusú és daliás, szálas termetű férfiak voltak, s annál szebbek lehettek a nők. A Bercsényiek közül csak II Lászlónak volt öt gyermeke, s ezek között négy leány, máskor két nőtestvérnél több sohasem létezett a családban. Bercsényi II László gyermekei az 1699-es családfa alapján, valószínűleg a születési sorrendben: I. Imre, (1589–1639); neje: Lugossy Borbála (?–1653), II Margit, (férje: Fichor Péter) III. Borbála, (férje Lázár János), IV. (vagy II.) Zsófia, Kún Jánosné és V. Zsuzsánna, (férje farnosi Ghyczy György), akik 1589 és 1596 között születtek. Bercsényi II László és Baládffy Borbála négy leánya fiatal korukban mentek férjhez, a férjek Erdély neves családjainak voltak tagjai voltak.

D1. Bercsényi Zsófia (1593 k.–1633 k.), szülei 1589-ben házasodtak, 2-ik vagy 4-ik

gyermek volt, férje Káli Kún János. (sz. 1580 k. – 1635 után) Valószínűleg a házasságkötés 1615. A káli ó templom sírboltjában vannak eltemetve. Harmadik leányuk Kún Magdolna (sz. 1618. k.), akinek a férje Pápay Mózes (sz. 1590 k. – 1665 után és 1667 előtt).

E1. Kún Magdolna (sz. 1618. k.), akinek a férje Pápay Mózes (sz. 1590 k.

– 1665 után és 1667 előtt).

Nagy Iván: Magyarország családai. Második kötet. Bercsényi család. (Székesi, gróf). 10-13. old.

Turul. 1885-2. 60-63. old.: Székesi gróf Bercsényi család nemzedékrendje. (A nagyérdemű szerző a Századok 1877. évi folyamában (679 s köv. lap s pótlék ehhez 1878. 847. 1.) közlötte a Bercsényi család genealogiáját; azóta széles alapra fektetett kutatások által sikerült azt kibővítenie, a korábbi nemzedék-rendnek egyes hézagait kitöltenie. E kutatásainak eredménye az alább közölt táblázat, mely egyúttal e hazánk történetében kiváló, s egy időben vezér-szerepet vitt család történetét, egyes tagjainak viselt dolgait is magában foglalja; s így kétségtelenül nagy értéke lesz a hazai történelem kedvelőire nézve. Szerk.) Thaly Kálmán.

1 Bercsényi I. László; I. Erzsébet; I. Imre; Katalin; Boldizsár; II. László; István; II. Imre; Margit; Borbála; Zsófia; I. Zsuzsánna; III. László; III. Imre; II. Erzsébet; I. Miklós gróf; I. Miklós, gróf; II. Miklós, gróf; IV. László; II. Zsuzsánna; IV. László; Anna; V. László;

2 A családnak legelső őse, kitől a leszármazást oklevelileg ki lehet mutatni. Akadunk ugyan még korábban élt s hasonló nevet viselő egyénekre; így példáúl Gúthi Ország Mihály nádornak 1470-ben a pozsegai káptalanhoz intézett oklevele (eredetije a M. Tört. Társulat tulajdona) említ egy Nicolaus de Berchyn nevű s a pozsegamegyei «Berch˙n» (Bercsény) községben lakozó és birtokos nemest; de családi összeköttetését és leszármazását továbbra vezetni nem lehet; s így azt sem lehet kimutatni, valjon őse volt-e a II. Lajos korában élt Bercsényi Lászlónak.

3 Fia László ez évben feketével pecsétel, – tán atyját gyászolá.

4 A versailles-párisi udvarnál nagy fényben élő úrnő. Falusi birtokuk Lusancy. Lászlón kívül, állítólag még három (leány?) gyermekük volt, kikkel a grófnő, férjének Bécsbe menekülésekor Hollandiában élt. Ott haltak-e el? és mikor? – többé semmi nyomuk.

Bercsényi I. László. (A családnak legelső őse, kitől a leszármazást oklevelileg ki lehet mutatni. Akadunk ugyan még korábban élt s hasonló nevet viselő egyénekre; így például Gúthi Ország MIhály nádornak 1470-ben a pozsegai káptalanhoz intézett oklevele (eredetije a M. Tört. Társulat tulajdona) említ egy Nicolaus de Berchyn nevű s a possegamegyei «Berchyn» (Bercsény) községben lakozó és birtokos nemest; de családi összeköttetését és leszármazását továbbra vezetni nem lehet, s így azt sem lehet kimutatni, valjon őse volt-e a II. Lajos korában élt Bercsényi Lászlónak.) 1525. II. Lajos király udvarnoka («aulae regiae familiaris») 1531., 1534., 1535., 1544., 1546. és 1547-ben oklevelileg emlitve, mint Hontban és Barsban birtokos nemes. (Neje, 1544. Cecilia, («Domina Cecilia») 1549. már özvegy.); I. Erzsébet 1574. Nemzetes Orgonás Lászlónak, előbb nzetes Deméndy Andrásnak özvegye; Nyitrában birtokos; Deméndy Orsolya. (1580. Kálnai Etthre Mihály honti alispán neje.); Deméndy Anna. (1574. Varasdi Prydoyewych Tamás Deákné.); I. Imre. Báthory István, majd Kristóf erdélyi fejedelmek udvari főember-szolgája; 1577. nyeri az utóbbitó örök-adományúl a marosszéki Székest és Kendeőt. - Mh. 1584. előtt. (neje, Saárossy Zsófia, 1589. után Pekrovinai Pekry Istvánné.); Katalin. 1563. Mérgesi Poky Menyhért győri alispán neje, 1582. annak már özvegye; Boldizsár. 1549. megöletik a Dunaparton, mint gyermek, nevelőjével és szolgáival együtt, állítólag Bornemisza Sebestyén által.; II. László. Báthory Zsigmond híve, 1596. szörényi bán. (Neje. 1589. elejétől, Baládffy Borbála, előbb Pekry Gáborné.); István (Neje, 1607. Sóvári Soós Borbála, utóbb Balogh Mátyásné, végül Rácz Máténé.); II. Imre. Szül. 1590. Sólymosi várát s uradalmát 1616. Bethlen Gábor Lippával átadja a töröknek. 1617. Bercsényi Rómába és Palastinába utazik. Szent-Sír lovagja, 1625. Bethlen Gábor követe a budai vezérhez, 1626. Erdélyből vallási véres versengés miatt Magyarországba költözik, 1629. Bethlen Gábornál jár, 1631 a Szent-Földre zarándokol, 1633. magy. kir. udv. kamarai tanácsos Pozsonyban. Kassán, 1634. II. Ferdinánd követe I. Rákóczi Györgynél, 1637. 5000 aranyat kölcsönöz III. Ferdinándnak, portai követ, 1638. nógrádi főkapitány, 1639. újból diplomatiati küldetésben jár Rákóczinál, báróvá és huszárezredessé lesz, s mint huszártábornok vitézül esik el a svédek ellen, Prága alatt 1639. sept. 24–25. Nagy jószágszerző volt. (neje. Magyar-Peterdi Lugassy Borbála, mh. 1652. Hódmező-Vásárhely város és roppant uradalom e nő hozománya.); Margit Ákosfalvi Fichior Péterné, 1625. özvegy, gyermekes, ivadéka 1699-ben Gyulay Sándor; Borbála Gyalakúti Lázár Jánosné, kitől a gr. Lázár-család gyalakúti ága; Székesi Bercsényi Zsófia. Kaáli Kún Jánosné, 1615., megh. 1633. Kitől a Sófalvi Illyés-ek, Székesnek maig birtokosai; I. Zsuzsánna. Farnasi Géczy (helyesebben Ablancz-Kürthi Ghyczy) Györgyné 1632–1643. özvegy, magtalan; III. László. 1641–1647. Damásdi főkapitány, majd öcscseivel együtt II. Rákóczi György udvarában és és e fejedelem mellett hadakozik. 1656. oct. havában már nem élt. Nőtlen.; III. Imre. 1641. Érsek-Újvártt végbeli tiszt. 1645. tisztéről megválván, ősi jószágaira Biharba, majd Erdélybe kerül. Ő is II. Rákóczi György hive. 1656. még él de nőtlen; II. Erzsébet Szent-Klára szerzetbeli zárdaszűz Nagy-Szombatban, Pozsonyban 1646, 1652–1657. 1662 és 1671. mint a Pozsonyi Clarissa-convent fejedelem-asszonya ad ki több okmányt. Kolostori neve: Susanna-Elisabetha; I. Miklós, gróf.

Miklós, gróf. Szül. 1633-1634. Nagy-Szombatban, majd a bécsi egyetemen tanúit; 1653. László bátyjával a regensburgi német birodalmi gyűlésen járt Ferdinánd császárnál; ezután Erdélybe költözvén, II. Rákóczi György fejedelem oldalánál ennek moldovai, lengyelországi és törökellenes hadjárataiban részt vőn; 1660. a gyalui ütközet után Magyarországba visszatér, gr. Forgách Ádámmal a pöstyéni birtok iránt kiegyezik, szerzi Brunóczot és Temetvényt; Érsek-Újvárott a lovasság parancsnokává lesz; 1663. vitézül küzd Párkánynál és a vár védelmében; előbb ideiglenes, majd 1667. decretális bányavidéki vice-generális; aranysarkantyús vitéz, kir. kamarás és belső titkos tanácsos; 1683. a nádori seregek vezére, majd - kényszerűségből - Thökölynek hódol; 1684. Lengyelországból visszatérve, ismét bányavidéki és érsek-újvári generális; 1686. aug. 12. kir. huszártábornok. Hősi részt vesz Buda ostromában. 1687. sept. 14. fiával együtt grófi rangra emeltetik. Mh. 1689. június elején, Buda alatti táborában. (Neje, 1664. gróf Rechberg-Rothenlöwen Mária-Erzsébet, özvegy gróf Forgách Györgyné; meghalt 1684.); II. Miklós, gróf. Szül. 1663. sept.-oct. Temetvény várában.

A nagy-szombati egyetemen tanúit, honnét hg. Esterházy Pál nádor udvarába ment. 1683-ban atyjával Thököly oldalánál, majd ismét itthon, a bányavidéki tábornokság területén, hol a török ellen már igen ifjan hadiszolgálatba lép. 1685. május 22. vágséllyei kapitány; 1686. Buda vára vívásánál rendkívül kitűnteti magát, a miért a 21éves fiatal hős, 1686. deczember 15. Szeged vára és a hozzátartozó véghelyek főkapitányává, ezredesi ranggal, neveztetik ki; 1687. aranysarkantyús vitéz; ott küzd Harsánynál és Észéknél; 1691. Unghvármegye örökösfőispánja, királyi kamarás és tanácsos, kir. ezredes és érsekújvár-bányavidéki helyettes tábornok; 1695. a felső XIII vármegye követe az udvarhoz; 1696-98. felsőmagyarországi választott orsz. főhadibiztos; 1701. aprilban, mint II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel I. Lipót császár ellen összeesküvő üldöztetvén, Brunóczról Lengyelországba menekül, hol előkészíti a fölkelés művét; 1702. fejére 10,000 frt vérdíj tűzetik ki;1703 júniusban diadallal nyomúl az országba, s a szabadságháború megteremtője, szervezője, fáradhatatlan fővezére; sok hadjáratot, ütközetet tervez, vív és vezet személyesen vagy alvezéreivel, nyolcz esztendőn át; leleményes, éles elméjű, tág látkörű diplomata is. 1705. a nemzeti Confoederatió megalakúlván, ennek orsz. főtábornoka s a kormánytanács első senatora; 1706. a békealkudozásokat Anglia és Hollandia közvetítése mellett vezeti; 1707.fejedelmihelytartó; 1707. Varsóban Nagy Péter czár s Rákóczi közt véd- és daczszövetséget köt, XIV. Lajostól 100,000 lívre értékű díszajándékban részesül, s Rákóczitól Bajmócz és Murány várait kapja; 1710. végén Lengyelországba indúl, az orosz segély szorgalmazása végett. A szathmári béke kedvezményét visszautasító. 1711-1716. lengyel földön Bržan várában él; 1716. a fényes porta meghívására a bujdosókkal Chotzimba s az Al-Dunához a nagyvezír táborába utazván, vele szövetkezik, s 1717. húszezer törökkel Orsovánál beüt, Mehádiától Faesetig nyomúi, de visszavonúlni kénytelen. Megh. Rodostóban, Rákóczi karjai között, 1723. nov. 6. (Első neje, 1688-1691. Homonnai gróf Drugeth Krisztina, (kitől gyermekei.) Mh. 1691. mart. 17. Tavarnokon. Második neje 1693-1723. Keresszegi gr. Csáky Krisztina. Mh. 1723. Rodostón. Harmadik neje oct. L 3-tői haláláig Ns. Kőszeghy Zsuzsána. IV. László. Szül. 1689. aug. 3. Eperjestt. Tanúlt Unghvárott s Kassán. 1704. őszszel Kassa capitulatiójával vissza atyjához, illetőleg Rákóczi udvarába kerülvén, e fejedelem neveié őt fel, atyai gonddal s szeretettel. 1708. Rákóczy nemes testőrségében százados és korasétás, s aug. 3. a trencsényi ütközetben rettenthetlen bátorságával és a fejedelem személyéhez való rendkívüli, halált megvető ragaszkodásával nagyon kitűnik; 1710. jan. 22. jelen van Romhánynál; atyja helyett 1709-1710. többször működik mint unghi főispán; 1711. jan. elején családi várát Unghvárt szereli föl ellenállásra s parancsnokot iktat be; februárban a fejedelemmel Lengyelországba távozik; Rákóczi 1712. Francziaországba küldi őt, s ajánlatára XIV. Lajos király testőr-granátosainak századosává nevezi ki; 1719. ezredessé lévén, Rodostóba jő s Törökországban magyar menekültekből szervez tulajdon huszárezredet, franczia szolgálatban, (Hussards de Berchiny). 1733. dandárnok, 1738, tábornok, 1742. altábornagy, 1733. a Szent-Lajos-rend nagykeresztese, Leszczinszky Szaniszló király, Lotharingia és du Bar herczegségek főlovászmestere; 1738. Francziaország marsallja maréchal de France"). 1739. Mária-Terézia amnestiálja őt s utódait. Mh. 1778. Lunevilleben. (Neje, x726. máj. g-tői, Anne-Catherine de Wiet-Girard. Mh. 1766. aug. 24. Nagyon előkelő nemes családból; atyja mérnökkari tábornok volt Alsace-ban.) II. Zsuzsána. A pozsonyi Orsolya-szüzek zárdájában neveltetett. 1707. gr. Zichy Péterhez megy nőül, kinek özvegye 1726. Ó-Budán. Gr. Zichy Josepha. (Férje 1744 gr. Orssich Kristóf, ki től a horvátországi gr. Orssichok.)

Tholdy (nagy-szalontai, fekete-báthori és nagyfalusi) család.

Saárossy István felesége Tholdy Anna (nagyfalusi és szalontai) A feltételezett leszármazás: Lukinich Imre A Bethlen családról írt könyve szerint: (52 old.) Bethlen Jusztina 1490-ben született, akinek a férje Toldi Lukács volt. Toldi Lukács és Bethlen Jusztina leánya Toldi Anna (született 1522 körül), akinek a férje Sárossy István, leányuk Sárossy Zsófia, akinek a férje Bercsényi Imre. A Toldi (nagyfalusi) családra vonatkozóan nagy a szakirodalom, de Toldi Lukács (született 1480-1485 k.) és Bethlen Jusztina (1490-) leányára Toldi Annára (született 1515 k.), akinek a férje Sárossy István adatokat nem találtam, de Toldi Lukácstól ismert a családfa. Ennek alapján a családfa Toldy Alberttől (1284) levezethető, mert Thaly Kálmán bizonyította: Tholdy I Lászlótól a családfa levezetését.

Thaly Kálmán könyve[161] (A székesi gróf Bercsényi család. 1525–1689. Eredeti kézirati kútfőkből irta Thaly Kálmán. Budapest 1885, I. kötet. 1-53. old.)

Egyeneságú ősök:

A1. Albert de Thold comes 1284.

B1. Tholdy György a csehi birtokon osztozik 1284.

C1. Albert 1322.

D1. Czibak 1335 , 1341.

E1. Tholdy János (nagyfalusi). 1341 osztályt tesznek Erdőhátai birtokok felett. Θ

Debreczeni Margit.

F1. Csóka (Csuka) 1320–27 bihari főispán, Θ Telegdy leány.

G1. Miklós (az erős) 1320–90 Gömöri és pozsonyi alispán, Heves, Bihar és

Szabolcs megye főispánja, miles, a fehér zsoldoscsapat vezére

Olaszországban (1354-85), 1354 jan. 3 pozsonyi várnagy.

H1. György (mester) 1379–82 bihari főispán 1398. Θ Juliánna.

I1. Tholdy I László 1422–1433 1446-ban Hunyadi János debreceni

tisztje † 1459 előtt, 1. Θ Marhatfy Potenciána, 2. Θ (Károlyi?)

Katalin.

J1. Tholdy II László. (nagyfalvi, Bihar megye)

K1. Tholdy Lukács. (1480 k.-) 1534 Máramarosban él. Θ

Bethleni Bethlen Juliána (vagy Jusztina). (1490-)

L1. Tholdy Anna (1522 k.-), Θ Saárossy István.

M1. Saárossy Zsófia, Θ Székesi Bercsényi Imre,

azután Pekrovinai Pekry Istvánné.

N1. Bercsényi II László.

BÁRÓ PETRICHEVICH HORVÁTH EMIL: A NAGYSZALONTAI ÉS FEKETEBÁTORI THOLDY-CSALÁD EREDETE. Turul. 1937-3/4. 74-81. old.

Albert de Thold comes 1284; György a csehi birtokon osztozik 1284; Albert 1322; Buchon (Bencenc?) magister 1284 † 1322 előtt 1. Θ N. 2. Θ Mókafia leány; Ábrahám 1322; László 1353; György 1376–82 bihari főispán (Talán Albert harmadik fia, aki 1341-ben még nem élt); Czibak 1335, 1341; Albert 1341; György?; Mihály; János; 1341 osztályt tesznek Erdőhátai birtokok felett Θ Debreczeni Margit; Mihály 1341; Miklós; 2.-tól: János 1322; Péter 1322; Márton 1322; Jakab 1322; Csóka (Csuka) 1320–27 bihari főispán Θ Telegdy leány; Mihály 1320 váradi kanonok; János 1333 egri és esztergomi kanonok; Mátyás 1348–60; Miklós (az erős) 1320–90 Gömöri és pozsonyi alispán, Heves, Bihar és Szabolcs megye főispánja, miles, a fehér zsoldoscsapat vezére Olaszországban (1354-85), 1354 jan. 3 pozsonyi várnagy; György (mester) 1379–82 bihari főispán 1398 Θ Juliánna; János 1387–1433; Miklós † 1466 előtt Θ Nadabi Katalin; Pál 1433 magvaszakadt; László 1422–1433 1446-ban Hunyadi János debreceni tisztje † 1459 előtt Θ Marhatfy Potenciána Θ (Károlyi?) Katalin; Miklós † 1459 előtt Θ Nadabi Erzsébet; Erzsébet; György; László; Ferenc; Tamás 1459, 1466, 1473 Θ Anna 1465 Θ Justina 1485; László; Lukács Károlyi Θ Láncz Hedvig; Antal 1489 Hypolit érsek apródja; Demeter 1508 budai perjel; György 1508; László 1526. 1534; Lukács 1534 Máramarosban él; Mihály 1502 békésmegyei szentandrási uradalom birtokosa † 1512 előtt Θ Makófalvi Makó Borbála; János 1503 Telegdi birtokát elzálogosítja; János (feketebátori); Miklós; Ágnes Θ Király György; Tamás; Péter; László; Imre 1465; Ferenc; Potenciána 1485; Miklós; Anna; Kata; Mihály (Tholdy de Nagyszalonta) Θ Kőrösszegi Csáky Borbála 1561 bihari alispán 1552 esztári birtokos (Folytatása a túloldalon); László; Miklós 1552 Marján birtokos; Gergely 1579 Θ Panaszi Pázmány Bora; Miklós 1512–1564 † 1571 előtt; Klára Θ Székely Miklós; Miklós; Albert 1600;

Tholdy Csóka (Csuka) 1320–27 bihari főispán, Θ Telegdy leány. A Telegdy család irodalmában nem találtam meg Csóka feleségét.

Debreczeni család.

Tholdy János (nagyfalusi). 1341 osztályt tesznek Erdőhátai birtokok felett. Θ Debreczeni Margit, akinek apja András comes de Debreczen. (Rofoyn bánnak András testvére) Debreczeni Margit egyik testvére Debreczeni Dózsa 1297-ben megszerzi Zámmonostorát. 1311-ben a király hadvezére. 1317-ben bihari és szabolcsi főispán, öt vármegye bírája. 1318-ban erdélyi vajda. 1321-ben nádor † 1322. aug. 24. után.

KOMÁROMY ANRÁS: DÓZSA NÁDOR ÉS A DEBRECZENI CSALÁD. Turul. 1891-2. 68-78. old. (Második és befejező közlemény. – Három rajzzal.)

Debreczeni Dózsa a nádorságot rövid ideig, esztendeig se viselte. Az 1322-ik év első felében még gyűléseket tart, igazságot szolgáltat, s közbe-közbe birtokot vásárol, de a nyár derekán már ki sem mozdul Debreczenből, úgy látszik betegeskedik, mert a halál gondolatját forgatja elméjében s készül leszámolni a földi gondokkal. (Anjoukori okmánytár. II. kötet. 19. 20. 23, stb. Zichy okmtár I. k. 216. l.) Körülötte vannak rokonai, s négy fia: Jakab, Pál, András és Dózsa, mindannyian kiskoruak; az utolsó még egészen gyermek, a kik halála után pártfogóra, védelmezőre fognak szorulni. Nagy uraságot, tisztelt, becsült nevet hagyhat rájuk, de azt akarja, hogy rokonaikkal is békességben éljenek s ezért – bizonyára több hasonló intézkedései között – unokaöcscsét Miklóst (az Erdő fiát) anyja leánynegyedi illetőségére nézve kielégíti, s jól tudván, hogy osztály az atyafiszeretet mértéke – Moyspályi és Ernefiastephánpályi nevezetű, Bihar vármegyében fekvő birtokait örökjoggal reá ruházza, lelkére kötvén, hogy fiainak erről hiteles helyen menedéket adjon. (E birtokokat Dózsa az Ákosok jelesen Erne bán fia István nádor és néhai Moys fia Moys hűtlensége következtében Károly királytól kapta. Anjoukori okmt. II. 45.) Ezután nem sokára az esztendő vége felé meg is hal, a mint látszik férfikora delén. Csontjai valószínűleg Debreczen régi szentegyháza alatt porladoznak, melynek életében patronusa volt. Nádori udvarát is állandóan itt tartotta s tudomásunk szerint nincs olyan oklevele, melyet Budán, Temesváron, vagy általában az országnak a királyi udvarral együtt változó valamelyik központján adott volna ki. Ez minden bizonynyal Károly beleegyezésével történt így, de az is meglehet, hogy a király maga akarta, hogy híve amaz örökösen háborgó országrész fékentartása czéljából Debreczenben székeljen, mialatt Dózsa vicepalatinusa, István állandóan Budán lakott, maga pedig belső tanácsosai, itélő mesterei, udvar birái, fő ember szolgáinak környezetében odahaza valóságos kis király volt. (»Stephanus vice palatinus Bude residens«, máskor Dózsa nádor »vice judex«-ének, de következetesen Budán székelőnek neveztetik. Dózsának 1322. aug. 24. Debreczenben kelt levelében olvassuk: »unacum nostris consiliaris … decrevimus« (Anjou okmtár. II. 45. l.) U. o. I. 618. II. 5. l. Semjéni Jánost (a Kállayak közűl) »frater et serviens noster«-nek nevezi. U. o. I. k. 62.) A mily világos előttünk rövid politikai pályája, ép oly homályosak családi viszonyai. Atyját András comest, pusztán csak nevéről ismerjük, s legfeljebb következtetnünk lehet, hogy Rofoyn bánnak – ki Dózsát legközelebbi rokonának nevezi – édes testvére volt. András comesnek rajta kívül több fia nem maradt, nehány leányáról azonban határozott tudomásunk van. Előfordulnak az oklevelekben mint Dózsa nádor testvér-sógorai: a már említett Erdő, kinek felesége Dom asszony, továbbá Toldi csóka comes helyesebben talán atyja János[162]; Mikó és Szalók a Hunt-Pázmán nemzetségből, amaz a tiszaújhelyi Újhelyi, ez a már kipusztult Bathyányy család őse, a leányok azonban névszerint alig említtetnek. (Országos Levéltár DL. 6185. 4979. Az Ujhelyi család levéltára. A Bathyányiak ősanyja Margit volt.) Dózsa nádor feleségének kilétét pedig még csak nem is gyaníthatjuk, mert hogy a Kállay családdal többször hangoztatott rokonsága egyenesen arra volna visszavezethető állítani nem igen mernők, főkép ha tudjuk, hogy a nemzetség egyik ágazatának tagjai szintén a nádor testvérétől származtatják magukat. Előszámlált fiain kívül volt egy Klára nevű leánya, ki az Aba nemzetségből származó Nádasdi Domokoshoz, ennek halála után pedig Brezniczei Mihályhoz ment nőül, (Orsz. Ltár. DL. 3059.) a mint alább következő táblázatunk mutatja. Miklós; Rofoyn bán »de Debreczen« 1282–1311 magtalan.; András comes »de Debreczen«; Péter; Jakab 1358 »de Debreczen« a debreczeni klastrom alapitója.; Dávid 1358.; Dom (Erdő felesége.); Margit (a Hunt Pázmán nemzetségből való Bathiányi-család ősanyja.); N (Toldi Csóka comes. (Valószínűleg helyesen Toldi Csóka comes apja Tholdy János és felesége Debreczeni Margit); N (Mikó comes »de genere Hung Pázmán« felesége, az Ujhelyi-család ősanyja.); Dózsa 1297-ben megszerzi Zámmonostorát. 1311-ben a király hadvezére. 1317-ben bihari és szabolcsi főispán, öt vármegye bírája. 1318-ban erdélyi vajda. 1321-ben nádor † 1322. aug. 24. után.; Jakab 1322–1360 szabolcsi főispán. 1332-ben egyszersmind testvéreivel együtt adorjáni várnagy.; Pál 1322–1360 szabolcsi főispán és adorjáni várnagy.; Klára (I. Nádasdi Domokos »de genere Aba« II. Brezniczei Mih.); II. András meghalt 1328 előtt.; II. Dózsa 1328-ban még gyerm., megh. 1338 előtt.; István 1383–1389. (özvegye 1400-ban Margit asszony.); I. László 1343. †; II. László 1343 megh. 1363 előtt.; I. Miklós 1343. †; Gergely 1343–1382. † (felesége somlyai Báthory Erzsébet él még 1415-ben.); Margit (Széchy Miklós nádor.); N (Héderváry Miklós.); Ilka (1405-ben Domoszlai Demeterné.); János meghalt 1380 előtt özv. 1405-ben él.; II. Miklós 1364 †; III. László 1366–1404.; Zsófia.; Katalin.; Katalin (1405-ben olnodi Czudar Benedekné.)

Bethlen IV Gergely (1448-1500) felesége Somkeréki Erdélyi Judit. (Erdélyi Judit szülei: Erdélyi István alvajda és görgényi várnagy és Dárai Majos Anna.) Leányuk Bethlen Jusztina, akinek a férje Toldi Lukács. (Ld.: Tholdy (nagyfalusi és szalontai) Majos (dárai, dárói, oszlári, pelbárthidai) és Erdélyi (somkeréki) családfákat. S. B.)

Majos (dárói) család.

Majos (dárai, dárói) egyeneságú ösök:

A1. Majos (dárói) Miklós, vasi ispán (1208-1231), fejérmegye főispánja (1213–1214)

B1. "Kegyes" Miklós mg. magister (mester) (1263)

C1. Majos Salamon mg. magister (mester) (1273- 1308 XII 17), a királyi tálnokok

kolátnoka (az étkezéseket a tálnok, asztalnok felügyelte) n. Héder nb. Margit, Héder nb. Lőrinc leánya, († valószínűleg 1310)

D1. Majos István (1308), fia: "Felpinc" Miklós mg. udvari lovag, (1334-1358)

E1. Majos, (1370-1402)

F1. Majos István (1370-1432)

G1. Majos Anna (1458), férje: Somkereki Erdélyi István (1423-1482).

Héderváry család.

rrások: Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Héder nem 1. tábla: hédervári ág. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. Héderváry ág.

A1. N.

B1. I. Héder nádor. 1150-1162. Hédervári ág.

C1. N. ?

D1. II. Héder. Győri ispán. 1210-1223. 1210-ben mint a mosonyi Duna balpartján eső

Novák helység szomszédos birtokosát említik. 1223-ban győri ispán volt.

E1. I. Lőrincz. Lőrincz és testvére Jakab, 1255-ben nőtestvérüknek, Baár-Kalán Pósa

özvegyének hozományát e Pósa fiától, Nánától visszaszerezték.

F1. Margit. 1309-1310. 1310: Dárói Salamon özvegye, Θ Dárói vagy

Dáray (Majos) Salamon (-1310 előtt). Héder Margit, Dáray Salamonhoz

ment férjhez, s 1310-ben azon fáradozik, hogy a somogymegyei Déshida (ma Deseda) birtokot leánya számára megmentse. Megjegyezzük, hogy utóvégre e Margit lehetett II. Lőrincz leánya is, de életkora s hogy 1309-ben már férjhez ment nagy leánya volt, arra utalnak, hogy I. Lőrincz leányának tartsuk .

Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig: II. HÉDERVÁRY-ÁG.

Héder, 1157. II. Héder 1210–23., I. Dénes. I. Jakab 1255–78. Θ Monoszló nb. Nabut, I. Lőrincz 1255., N. leány 1255. Θ Boár-Kalán Pósa, Herrand 1255–75. főlovászmester, mosonyi, vasi ispán, III. Héder 1252–79. honti ispán Θ Vekhard leánya, Őz II. Dénes. II. Lőrincz 1278., Egyed 1278., Henrik 1278–84., I. István 1278., Margit 1310. özvegy Θ Dáray Salamon. II. Jakab 1297., I. Miklós † 1326 előtt, I. János, 1274. † 1284. febr. 6. előtt. Dezső, 1285–1330., † 1330. királynéi udvarbiró, soproni főispán, Θ N., II. Miklós 1326., András 1326. IV. Héder 1331–39., III. Miklós 1339–50., II. István 1333. IV. Miklós 1350., V. Miklós 1348., György 1348., II. János 1348., Mihály 1348. E nemzedékrendre nézve megjegyezzük, hogy II. Héder és I. Dénes kétségtelenűl I. Héder (Heydrich, Hedrich, Hedruch, Heyderich) leszármazói. Csak az bizonytalan, hogy fiai voltak-e I. Hédernek, avagy unokái. Hogy II. vagy Őz Dénes I. Dénes fia volt, arra egyenes bizonyítékunk nincs, de kétségtelennek 612tartjuk azt a következő okokból: 1326-ban I. Dénes unokája I. Miklós bekényi jószágát Intay Péternek ajándékozta, s ebbe II. vagy Őz Dénes fiai, mint legközelebbi atyafiaik, beleegyeztek. Valamint tehát I. Miklós unokája volt I. Dénesnek, épp úgy Őz Dénes fiai is, mert csak úgy lehettek legközelebbi atyafiai. Továbbá azon Németújvártól keletre eső jószágokat (Szentkút, Szombatfalva stb.), melyeket Herrand mester 1255-ben kapott, később II. Dénes leszármazóinak kezén találjuk. Ez csak úgy magyarázható meg, hogy Herrand ivadékának magvaszakadtával II. Dénes leszármazói voltak legközelebbi atyafiak és így örökölték az említett jószágokat. II. Dénesnek ennélfogva Herrand testvérének kellett lennie. II. Héder comest 1210-ben mint a mosonyi Duna balpartján eső Novák helység szomszédos birtokosát említik. 1223-ban győri ispán volt. Fiai, Jakab és Lőrincz, 1255-ben nőtestvérüknek, Baár-Kalán Pósa özvegyének hozományát e Pósa fiától, Nánától visszaszerezték. I. Jakab 1269-ben a Bős mellett (Pozsonym.) első Árpádsoka falut szerette volna megszerezni. 1271-ben Miske fia Istvánnal perel a nádor előtt. 1278-ban a maga és fiai nevében kijelenti, hogy Bokod (Bukud) jószág nejét, Monoszlay Nabutot illeti, mert ennek pénzén vette. Ugyanez évben elveszti a királytól kapott Fonyó helységet, mert 1278 augusztus 26 táján Kőszeghy II. Henrik fiaihoz csatlakozott. I. Jakab fiai közűl Henriket még egyszer említik. Ő is a Kőszeghyek embere volt, s azért 1284 febr. 17-én Bolda nevű vasmegyei jószágát elkobozzák. Az oklevél írója megjegyzi, hogy e Henrik a Kőszeghyeknek atyafia (fratere) volt. I. Lőrincz leánya, Margit, Dáray Salamonhoz ment férjhez, s 1310-ben azon fáradozik, hogy a somogymegyei Déshida (ma Deseda) birtokot leánya számára megmentse. Megjegyezzük, hogy utóvégre e Margit lehetett II. Lőrincz leánya is, de életkora s hogy 1309-ben már férjhez ment nagy leánya volt, arra utalnak, hogy I. Lőrincz leányának tartsuk. Áttérve már most I. Dénes fiaira, Herrand már 1255-ig is nagy szolgálatokat tett Ausztriában, Morva- és Stájerországban IV. Béla királynak. Ezért kapja aztán 1255-ben egyik rokonának, az elhúnyt Werenhart győri kanonoknak birtokaiból a Németújvártól keletre, Vasmegyében fekvő Szentkút, Merhárt (ma ismeretlen), Szombatfalva (ma Szombatfa), Ujfalu és Pinka (ma ismeretlen) falvakat a királytól. 1262-ben királyi főlovászmester, 1268-ban mosonyi ispán, 1275-ben királynéi udvarbiró és vasmegyei ispán vala. Herrand fia II. Jakab 1297-ben nagy dologra határozta el magát odaadta mosonymegyei Oroszvár, Rajka, Szerdahely és Csütörtökhely (ma Fincztagmarkt) falvait a királynak, csakhogy ő ezekért megkaphassa Monyorókerék uradalmát. Nyilván azért tette ezt, mert a monyorókeréki a németújvári uradalommal határos. Atyját ekkor már »Hernard«-nak írja a budai káptalan, de hogy ez alatt is »Herrand«-ot értettek a régi magyarok, a somogymegyei Herrand falvának és a vasmegyei Hernád-mesteri falunak kiírásai mutatják. A másik fiúról, I. Miklósról csak annyit tudunk, hogy 1326-ban halt el és Vasmegyében Egyházas-Hetye mellett eső bekényi ős birtokát Intay Péternek hagyta. I. Dénes másik fia, III. Héder, 1252-ben nejének, Vekhard leányának, első férje, a magtalanúl elhúnyt Győr II. Mór után járó hozományáért perelt és azt meg is nyerte. 1269-ben megvette Árpádsoka falut (Bős mellett), de azt 1270-ben, V. István trónra lépte után, kénytelenvolt visszaadni első tulajdonosának, Amadé I. Lothárdnak. E közben 7 márkányi kárt okozott Bősön, s azt 1271-ben fizette le. 1279-ben még fogott biró volt a Győr nemzetség és Mihályfia Jakab közt Gesztenczéért (ma Puszta-Somorja Mosonym.) folyt perben. Fia János már V. István királynak is híven szolgált, 1273-ban pedig kitüntette magát a cseh háborúban. Ezért kapta 1274-ben Dabronyt a Bakony alján. 1284 táján halt el és panaszkodtak rá, hogy a Hédervárral szomszédos Novák falut (bizonyosan határának egy részét) hatalmasúl elfoglalta. Őz vagy II. Dénesről nevén kívül semmit sem tudunk. Hogy három fia volt, Dezső, II. Miklós és András, 1326-ban írják. E három fiú közűl Dezső emelkedett legmagasabbra, s ő tette nevét hősi önfeláldozása által halhatatlanná. Dezsőt 1285 táján említik először okleveleink. Ekkor kapta Bodakot, a Csiliz és a Duna mellett. 1316-ban mindenbirtokát, jószágát koczkára tette, sőt kis időre elvesztette, királyáért. Ezért 1317 szept. 24. Kőszeghy András leveretése után a sopronmegyei Felső-Lövő (ma Sércz) és Szil (ma Ruszt) birtokával kárpótolta és jutalmazta is őt I. Károly. 1318-ban már kapuvári és (Zarándmegyében) világosvári várnagy volt.

Erdélyi (somkerekeki) család.

A családfa, egyeneságú ősök (Décsényi Gyula Turul és Engel Pál: Erdélyi(somkeréki)):

Becsegergely nem 1. és 4. tábla: elágazás:

Ant c.→Ant (1199-1217) →János c. →Becse.

A1. I. Becse (Becse-Gregor nemzetség tagja).

B1. Somkereki I. Gilét (1298–1304.) Θ Katalin, Kajlai (Kaylai) Velkin leánya.

C1. Somkereki I. László (1325–1364)

D1. Miklós (somkereki ág) (1360–1380) Θ Méhesi Erzsébet, Méhes Gerő

leánya. Testvére: Méhesi Miklós.

E1. Erdélyi Antal alnádor (1391-1429 †1430 III 16 előtt) a czimerszerző,

a somkereki Erdélyi család megalapítója. Θ T. Antimus Margit

(1402-1403)

F1. István alvajda, görgényi várnagy (1423–1482 † 1486 előtt) Θ

Darai Majos Anna.

G1. Erdélyi Judit (1469–1478) f. Bethlen Gergely.

Az Erdélyi (somkerekeki) család czímere 1415. évből.[163]

Somkereki Erdélyi István vajda czímere.( Siebm. Wappb. IV. B. 12. Abth 19. Taf.)

Somkereki Antal újonnan nyert czímere balra dőlt dobor-pajzs kék mezejében balra néző ezüst gólyamadarat tüntet fel, kiterjesztett szárnyakkal, fején liliomos aranykoronával, a mint csőrével egy nyaka köré tekerőzött arany kigyó fejét leharapni készül. A pajzs felső jobb csúcsát ezüst csör-sisak fedi, arany koronával, melyből a czímer gólyája emelkedik ki oromdísz gyanánt, és ezüst bélésű kék sisak foszlányokkal. A heraldikai pontosság kedvéért hozzáteszszük e leíráshoz, hogy a gólya lábai és csőre vörös színüek, az aranykigyó felülről lefelé, jobbról kezdve, kétszer tekerőzik nyaka köré, továbbá, hogy a gólya fejét diszítő nyilt korona három liliomos ágban végződik s ugyanilyen aranykorona fedi a sisakot. A czímerkép, úgy a mint itt leírtuk, négyes lóher-ívből képezett, s belül két fekete vonallal szegélyezett vastag aranykeretbe van foglalva, melyet ismét egy külső, négyszögletű keret övez körül. Az ily módon összeállított czímer-szőnyegnek a belső keret által befogott mezője czinóber-vörössel van, minden damaszkolás nélkül, kifestve; a külső négyszögű, ultramarin-kék keret fekete és fehér vonalakkal kihúzott szegélyét felváltva feketén árnyalt tojásdad és rutaidomok diszítik, míg a szintén kék mező négy sarkát négy szárnyas angyal tollal rajzolt alakja tölti ki, olykép alkalmazva, mintha a belső aranyszegélyű szőnyeget tartanák. Megjegyezzük még, hogy a belső lóheríves – vagy négyeskarajú – szőnyeg oly módon van a külső négyszögű keretre illesztve, hogy annak szegélyét a felső és alsó karaj széle érinti, a két szélsőé pedig félig eltakarja. E kettős czímerszőnyeg külső hossza 20,5 cm., szélessége 17 cm.; a belső aranykerettel szegélyezett vörös mező magassága 16 cm., szélessége 13 cm.; s e mezőt egész arányosan tölti ki a pajzsból, sisakból s annak oromdíszéből és foszlányaiból összeállított czímerkép.

DÉCSÉNYI GYULA: A SOMKEREKI ERDÉLYI CSALÁD 1415. ÉVI CZÍMERES LEVELE ÉS NEMZEDÉKRENDJE. (Színes képpel.) Turul 1892-3. 105-112. old.

Zsigmond király nemes Somkereki Antalnak és családjának az ősök érdemei elismeréseül és a római szent birodalomnak tett szolgálatai jutalmául, Garai Miklós nádor előterjesztésére, nemesi czímert adományozott és e kitüntetésről Konstanzban, 1415. január 26-án adta ki függőpecsétes oklevelét. A czímereslevél, Zsigmond kifestett armalisainak eddig ismert sorozatában korra a hatodik,… Az oklevél eredetije hártyán, rózsaszín és zöld selyemzsinórral függő pecséttel, a Somkereki Erdélyi család többi irataival együtt a gróf Teleki család marosvásárhelyi levéltárában 7247. sz. a. őriztetik. ….

II.

Somkereki Antal családjának eredete az Árpád-királyok korába nyúlik vissza. Tősgyökeres magyar nemesi család ez, a Becse-Gregor nemzetség erdélyi ágának hajtása, mely az Apaffy és bethleni Bethlen családokat adta Erdély történetének. A Becse-Gregor nemzetség, melyet Kézai Simon a franczia Cornes Vilmos gróftól származtat, okiratilag 1258-ban lép fel először hazánkban. Ez év márczius 9-én, Béla király birói széke előtt, a «Becha» nemzetség 8 tagja, úgy mint János ispán fia Apa, Demeter-fia Dénes, János, Erney, Lőrincz prépost, Gergely, Becha-fia Dénes ispán és Lőrincz-fia Lőrincz az ugyanazon nemzetségbeli Both ispán tamándi birtoka és a pétermonostori és dénesmonostori kegyuri jogok felett egyezkedtek. (Fejér, CD. IV/II. 461. V. ö. Wertner: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I. k. 80. l.) Tamánd és Pétermonostora Biharban feküdtek, Dénesmonostora Zarándban, két szomszédos vármegyében és Erdély határához közel. 1298-ban a Becse-Gregor nemzetségbeli János-fia Apa ispán fiai Gergely és Jakab, Miklós-fia Gegus és Becse-fia Gilét ispán biharmegyei Baalk (= Bályog) nevű birtokukat 200 márkáért rokonuk, Hegun-fia László tulajdonába bocsátották. (Fejér, VI/II. 152.) 1304 szeptember 18-án a gyulafehérvári káptalan előtt ugyanez Apa fiai Gergely és Jakab, s Becse-fia Gilét, János nevű testvérével, együtt szerepelnek, a midőn rokonaiknak Dénes-fiai Dénesnek és Bertalannak sógorát Erkedi János-fia Rénát ispánt nővéreinek jegyajándéka s hozománya, s az egyik nővér leánygyermekének leánynegyedi illetősége fejében 130 márkával kielégítik. (1329-iki átirata a gróf Teleki család marosvásárhelyi levéltárában, honnan a Teleki-codex szerkesztője, Barabás Samu szíves előzékenységéből további adataink legnagyobb részét is merítettük.) A fentebbi adatokban megnevezett egyének közül, kiknek személyazonossága kétségen kívül áll, minket Apa fia Jakab és Gergely, Miklós-fia Gegus és Becse fiai érdekelnek közelebbről. Apa fiaitól származtak ugyanis a bethleni Bethlenek, Miklós-fia Gegustól az Apaffyak; Becsében pedig, János és Gilét ispán atyjában az oklevelek genealogiai adatai czímeresleveleünk megszerzőjének, Somkereki Antalnak ősét engedik felismernünk. (Hogy a Somkerekiek az Apaffy és Bethlen családokkal együtt a Becse-Gregor nemzetségből származnak, azt a gróf Bethlen és gróf Teleki családok levéltárának adataiból már Tagányi Károly is konstatálta «Erdély és a honfoglalás» cz. dolgozatában. Ethnographia, I. 215.) Nincsenek közelebbi adataink arról az időpontról, a melyben a nemzetség Erdélyben megtelepedett s itt egyes családokra szétoszlott; sem a módról, melylyel erdélyi birtokait megszerezte. Csupán konstatálni kivánjuk, hogy a «de genere» jelző használatával 1298-on túl nem találkozunk ugyan, de másoldalról a következő század elején az egyes ágaknál még javában érvényesül a vérségi kapocs, sőt a közös családi kötelezettségek együttes teljesítését vonja maga után. Körülbelől a XIII. század derekáa tehetjük azt az időpontot, midőn a nemzetségi kapocs első vagy második fokán álló tagok egymástól elváltak, s a közös jószágok teljes vagy részleges megosztásával, kisebb körökben folytatták a létért való küzdelmet. Czímerszerzőnk első ismert őse, Becse, ép ez időtájt élt s talán testvére volt a Bethlenek családfájának élén álló Jánosnak, Apa ispán édes atyjának. Közelebbi tudósításaink hiányoznak felőle, csak fiainak Jánosnak és Gilétnek «patronymicum»-ában maradt fenn emléke egész a század második negyedéig. 1325 szeptember 19. Miklós belsőszolnoki ispán előtt Becse-fia János Gegus mesterrel és Apa-fia Jakabbal együtt eltiltja Gilét fiát Lászlót ősi birtokának elidegenítésétől. (A gróf Bethlen család levéltára a M. Nemzeti Múzeumban.) Gilét fiai és a Bethlenek közt az előbbiek ősi jószágai felett hosszas perlekedés ért véget 1329 október 6-án, midőn Tamás erdélyi vajda előtt Apa-fia Jakabnak fia, András, Gilét fiainak, László, Mihály és Becse testvéreknek visszaadta Udvarhelyet és Kocsot, s maga részére csupán Berethét és az udvarhelyi malmot tartotta meg a peres birtokokból. Becse ivadékainak ősi birtokai közül ezek a legelsők, mik oklevelekben meg vannak nevezve. De hogy kívülök egyéb, nevezetesebb birtokaik is voltak, a későbbi oklevelek bizonyítják, melyek a család egyes tagjait felváltva Virágosberki, Nemegyei és Somkereki előnevekkel nevezik meg. Somkerek, melyről később állandóan írták magukat, ép ez időtájt rövid időre kikerült a családi birtokok sorából. Gilétnek Margit nevű leánya Gombási Domokoshoz menvén nőül, hozományul vitte magával a somkereki birtokot, azzal a kötéssel azonban, hogy ha örökös nélkül hal el, az rögtön visszaszáll testvéreire. Gombási Domokos azonban a helységben kőtemplomot épített, mire a Gilétfiak 1333. június 19-én a gyulafehérvári káptalan előtt oda módosították az egyezséget, hogy Domokos úr neje halála után is életfogytig megmaradhat a birtok haszonélvezetében. Gombási Domokos, a ki magát ezentúl Somkerekinek is írta, 1363-ban halt meg, a mikor is Somkerek visszaszállott az előbbi tulajdonosokra. A XIV. század közepén Gilét-fia László és fiai pert indítottak a Bethlenek ellen az 1329-ben visszatartott Berethe (ma Szász-Bréte) és tartozékaik, Szekérberethe és Egres oláh helység miatt. A Bethlenek a per folyamán, 1364 január 13-án, az erdélyi alvajda előtt kétségbe vontak és megtagadtak minden nemzetségi és osztályosvérségi kapcsot (linea generationis divisionalis) Becse és Apa ivadékai között. De Nemegyei Gilét-fia László é fiai, Miklós, László, Mihály és Gilét már 1360-ban gondoskodtak a felől, hogy az erdélyi káptalantól megszerezzék az 1304-iki oklevél átiratát, a hol Becse és Apa fiai vérrokonokkép szerepelnek, s e bizonyíték birtokában megnyerték a pert. 1364 július 16-án a vajda előtt létrejött egyességben Becse összes ivadékai, úgy mint Nemegyei Gilét-fia László mester és fiai Mihály-fia János és Becse-fia István virágosberki nemesek visszakapták a perelt birtokokat; s a két család a régi atyafiságot megújítva, védelmi szövetségre és kölcsönös örökösödésre lépett egymással. A beigtatás a visszanyert jószágok birtokába 1364 augusztus 11-én ment végbe. Egy másik per, melyet Gilét-fia László családja és a Fataiak egy Csépán és Fata helységek közti vitás földterület felett 1356-tól 1380-ig s azon túl is folytattak egymással, a családot Csépán és Németh, Somkerek szomszédságában fekvő birtokok tulajdonosaiul szerepelteti. A több ágon virágzó család egész a század végeig osztatlanul birta ősi javait. Csak 1391 november 15-én lett Világosberki Becse-fia István sürgetésére az osztály vajdai itélettel elrendelve. A fontos esemény 1392 február 11-én hajtatott végre. Osztozkodó felek voltak: Világosberki Becse-fia István, Nemegyei Mihály-fia János, továbbá Somkereki Gilét-fia László, László-fia László, Miklós fiai János és Antal s András-fia Márton. Osztály alá kerültek: Somkerek, Virágosberek, Felső- és Alsó-Nemegye, Németh, Kocs, Alsó- és Felső-Berethe (ma Szász-Bréte), Egres, Udvarhely (ma Sajó-Udvarhely) és Csépán, Magasmart, Prizlop és Lucska, a két utolsó kivételével mind az egykori Belsőszolnok, ma Szolnok-Doboka vármegye bethleni járásában fekvő helységek. Az osztozkodás akkép hajtatott végre, hogy az összes jószágok harmadrésze Világosberki Becse-fia Istvánnak, a második harmad Nemegyei Mihály-fia Jánosnak, a harmadik a Somkerekieknek jutott osztályrészül. A somkereki kuriát Somkereki Miklós-fia János, a virágosberkit Becse-fia István, a nemegyeit Mihály-fia János kapták. Az osztályegyezségről a kolosmonostori konvent 1392 február 22-én adta ki jelentését. Összegezzük a fentebbi adatokat és a bennük foglalt genealogiai tanuságokat. A Becse-Gregor nemzetség a XIII. század végén tünik fel Erdélyben, s abból ugyanez időtájt válnak ki az Apaffyakkal és Bethlenekkel együtt a somkereki Erdélyi család ősei. A közös eredet a XIV. században a három család tagjainál még köztudatban volt s birtoklási kérdéseket hozott felszínre, melyek részint peres úton, részint barátságos elintézés útján csak a század derekán nyertek végleges megoldást. A család bölcsőjét a régi Belső-Szolnokmegye, s ebben a Szamos és Sajó völgye képezte. Itt feküdtek, az Apaffyak és Bethlenek fészkei: Apa-Nagyfalu és Bethlen közelében, ősi birtokai, s ezek közt Virágosberek, Nemegye és Somkerek, melyekről felváltva kölcsönözték nevüket az egyes családtagok. Az első ismert ősnek, I. Becsének két fia közül Gilét vitte tovább nemzetségét, mely a XIV. század végeig a következő ízekben származott le:

Becse.; I. János 1304–25.; I. Gilét 1298–1304. n. Katalin, Kajlai Velkin leánya.; I. László 1325–81.; I. Mihály 1329–33.; II. János 1364–92 a Nemegyei ág megalapítója.; II. Becse 1329–33.; István 1364–94 † 1402 e. a Virágosberki ág megalapítója.; Margit 1333. f. Gombási Domokos.; Somkereki ág.; Miklós 1360–92. n. Méhesi Erzsébet.; II. László 1360–92.; II. Mihály 1360–64.; Ii. Gilet 1360.; András 1364.; III. László 1391–1407 n. Drági Erzsébet.; Márton 1392.; III. János 1391–1410.; Antal a czimerszerző, a somkereki Erdélyi család megalapítója.; Katalin. f. Sztrigyi Péter alvajda.

E leszármazók közül Erdélyi Antal két fia, Miklós és István viseltek magasabb tisztséget. Hunyadi János és ennek fia László, majd Mátyás király szolgálatában követve atyjuk nyomdokait, az előbbi 1448-ban erdélyi alvajda és Torda vármegye főispánja volt; az utóbbi, István, 1462-től 1465-ig töltötte be az alvajdai tisztet, melylyel a görgényi várnagyságot egyesitette. Miklóst Mátyás király hű szolgálataiért 1463 márczius 18-án minden javaira nézve fölmentette az ötvened fizetése alól. István alvajda később, 1467-ben, egyik főrészesévé lőn a Szentgyörgyi grófok, Elderbach Berthold és a Szapolyaiak vezetése alatt kitört erdélyi lázadásnak; augusztus 18-án, mint az erdélyi magyar nemesség egyik képviselője, vett részt a kolozsvári gyűlésen, mely a nevezett főurakat a fölkelés vezéreivé választotta. E miatt a lázadás leverése után jószágvesztéssel bünhődött; Mátyás 1468 október 2-án minden birtokát unokaöcscsének, Erdélyi Lászlónak, adományozta. De már az év végén visszafogadta a megtérőt királyi kegyelmébe, s deczember 28-án kelt oklevelében visszahelyezte jószágai birtokába. A család további sorsára ezúttal nem terjeszkedhetünk ki, csak annyit jegyzünk meg, hogy a XVII. században kihalt, s birtokai fejedelmi adomány útján Teleki Mihály kezére kerültek. A nagy kiterjedésü jószágokkal együtt a gróf Teleki család levéltárába kerültek a családi iratok is, melyek középkori anyaga rövid idő alatt napvilágot fog látni a Teleki-codex első két kötetében. A kiváló előzékenység, melylyel e codex szerkesztője annak sajtókész kéziratát rendelkezésünkre bocsátotta, tette lehetővé, hogy e régi család czímereslevelével kapcsolatban behatóbban ismertethettük leszármazásának történetét. A család további sorsára ezúttal nem terjeszkedhetünk ki, csak annyit jegyzünk meg, hogy a XVII. században kihalt, s birtokai fejedelmi adomány útján Teleki Mihály kezére kerültek. A nagy kiterjedésü jószágokkal együtt a gróf Teleki család levéltárába kerültek a családi iratok is, melyek középkori anyaga rövid idő alatt napvilágot fog látni a Teleki-codex első két kötetében. A kiváló előzékenység, melylyel e codex szerkesztője annak sajtókész kéziratát rendelkezésünkre bocsátotta, tette lehetővé, hogy e régi család czímereslevelével kapcsolatban behatóbban ismertethettük leszármazásának történetét.

Nagy Iván: Méhesi család. (Kis-búni)

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301-1457. IV. Ispánok. Doboka. [Méhesi (Biztos, hogy nem a Mikola-rokonság tagja. Talán azonos a Méhesi cs. ilyen nevi tagjával (1335: Dl. 29119).)] Méhesi Gerő fia Méhesi Miklós. 1341-06-18 (HOkl. 233)

Thomory (szucsáki és kövesdi) családfa.

A1. Thomory István alvajda (1514) Θ Mike Ilona

B1. Thomory Demeter. I. Istvánnak legifjabb fia Demeter Szucsákot birta és innen írta

előnevét.

C1. Thomory Pál.

D1. Thomory Kristóf. Θ Kozárváry Zsófia. (1555-ben néhai Kozárváry László

leánya Kozárváry Zsófia Tomori Kristófné.)

E1. Thomory Erzsébet. Θ Baládffy Kristóf.

F1. Baládffy Borbála. 1. Θ Pekry Gábor. 2. Θ Székesi Bercsényi II László.

G1. Bercsényi Zsófia. Θ káli Kún János.

Tomori család (szucsáki) Nagy Iván. XIX-ik kötet. 241-244.

Eredetét és nevét Abauj megyei Tomor helységből vette. Első volt, ki feltünt, Tomori Pál, már Gömör megyében született. (Istvánffy Hist. 1685. évi kiadás 89. lap.) Első ifjuságában katonai pályára lépett, és 1506-ban már a székelyek ellen harczolt; de miután egymás után két jegyese: egyik a Putnoky családból való leány, a másik egy gazdag özvegy asszony, elhaltak, kapisztrán baráttá lett, és innen mindvégig cseri-barátnak és cseri-bassának neveztetett, utóbb kalocsai érsekké neveztetett; mint ilyen Mohácsnál egyik fővezér volt és ott esett el 1526-ban. Tomori Pál érsekkel egy időben élt rokona Tomori I. István, ki II. Ulászló király alatt erdélyi alvajda és a székelyek alispánja volt, és nevezett királytól Budán sz. Borbála napján kelt adománylevelében kapta Erdélyben a Csúcsi, Galaczi, Gabodi, Gesei és Kövesdi jószágokat. (Apor Péter, Lusus Mundi 53. Ez István Szerémi Emlékirata szerint (200–201. lap.) Boldogkőn lakott vagy tartózkodott.) Ő máskép Tökös-nek és Nagy-nak is neveztetett. (Lehoczky szerint csakugyan Abauji család, máskép boldogkői Tökös nevet viselt. Stemmat. II. 397.) Ő alapítá meg Erdélyben törvényes nejétől Mike Ilonatól (mert Majláth Margit csak törvénytelen nejének tartatik) a Tomori családot, mely tőle következőleg (Apor P. Lusus Mundi 53–55.) sarjadzott le:

István erdélyi alvajda 1514. (Mike Ilona); Kata (Décsey Pál) †; Margit (csapói Baládfi Ferencz); I. György; Egyed †; Balás †; Demeter de Szucsák.; II. György 1575. (Cseh Anna); III. István † 1603; Anna (Viczei Fábián); János †

Demeter de Szucsák.; I. János; Miklós 1530. 1540.; Pál.; II. István.; Mihály.; Erzse.; Anna (1. Cseh György 2. Ugocsi István); Lőrincz (Valkai Erzse); Petronella (1. bodoki Mikó Mikl. 2. nyujtódi Imecs Istv.); Anna (1. noszolyi Cseffey Istv. 2. Hatvani Zsigm.)

I Istvánnak hat gyermeke közűl csak kettő I. György és Demeter alapítottak fiágon családot. Erről alább. I. Györgynek fia II. György, kétségkivűl az, kit 1575-ben Békes Gáspár hívei között találunk, és kit azért alább nevezendő rokonával Tomori Andrással együtt Báthori István nótáztatott. (Bethlen Wolph. Hist. II. 322. 274.) II. Györgynek Cseh Annától fia III. István Székely Mózses mellett 1603. jul. 17-én az apáczai csatában esett el. (Bethlen Wolph. Hist. tomo V. p. 408.) Leánya Anna Viczei Fabián neje lett, fia János magnélkül halt el. I. Istvánnak legifjabb fia Demeter Szucsákot birta és innen írta előnevét. Hat fia közűl I. Miklós Szapolyai híve, ennek részén részt vett Buda védelmében, miért János királytól 1530-ban Fejérd helységet kapta. (Apor P Lusus Mundi 54.) Azonban 1540-ben János király halála után a vajdák, mint ellenségei nótáztaták és száműzték, de nemsokára mindenét visszanyerte és Izabella pártján működött. (Budai Fer. Hist. Lex. III. 430.) Ő építeté a kövesdi templomot, hol neve és czímere még 1730-ban látszott. Fia volt Lőrincz, kinek nagy-esküllői Valkai Erzsébettől csak két leánya Petronella és Anna maradtak, kik által családja leány-ágra szállt. Miklós testvérétől Páltól leányágon a Bercsényi, gyalakuti Lázár, Ficsor és kövesdi Szarka család származtak. A családfa élén I. Istvánnak testvéreűl iratik István, mi kevésbé valószinű és Zsigmond gyulafejérvári kanonok 1525–30. évi időközben. Valószinűbb, hogy Istvánnak testvére volt azon Tomori Lajos vagy László, ki II. Lajos királynak komornoka volt 1526-ban. (Budainál Hist. lev. III. 430. lapon Lajos, Jászaynál pedig A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 173. lapon László áll.) Nincs a táblán azon Tomori András, ki 1552-ben Losonczi Istvánnal Temesvárt védte, Istvánffy szerint Pál érsek testvérének fia. – Valószinűleg ő azon Tomory András is, ki 1575-ben mint Békes Gáspár híve Tomory Györgygyel együtt nótáztatott. (Budai III. 431. Bethlen Wolph. II. 322. 374.) Továbbá Tomory Kristóf, kinek Kozárváry Zsófiától leánya Margit Baládffy Kristófné volt. Ezen erdélyi szucsáki Tomory család kihalt. (Kővári Erdély nev. cs. 271.) Más Tomory nevű nemes család lehet az, melyből e század elején Pál, János és András Ugocsa megyei Dabólczon birtokosok. (Szirmay C. Ugocsa p. 157.)

Bethlen (Iktári és bethleni; gróf.) család.

Tholdy I László fia Tholdy II László (nagyfalvi, Bihar megye) akinek a fia: Tholdy Lukács, felesége Bethleni Bethlen Juliána. Leányuk: Tholdy Anna, Saárossy Istvánné, leányuk Saárossy Zsófia, Székesi Bercsényi Imréné, azután Pekrovinai Pekry Istvánné. Fiuk: Bercsényi II László.

Nagy Iván. II. kötet. Bethlen család. (Iktári és bethleni; gróf.) 68-90. old. és Lukinich Imre: A Bethleni gróf Bethlen család története. Budapest. 1927. 591. old. (A PTE Könyvtárából kikölcsönöztem, (száma 53677) és beszkennereztem. Az egyeneságú ősöket az 1-55 oldalakon találtam meg. A Nagy Iván féle családfánál a Lukinich Imre könyve alapján készítettem a kiegészítéseket, ahol eltérő adatokat találtam. (S. B.)

A1. Ant (Ont) (1150 körül élt) a Nagy-Szamos és a Nagy-Küküllő mentén terjedelmes birtokokokat

szerzett.

B1. I. Jakab (1199 említik) akinek a fia I. Apa „de Bethlen”

(1258-1270) V. István magyar király pártján álló főurak (barones) között említették. Fia II. Jakab I. I. Apa „de Bethlen” (1282-1329), 1315-ben comes, ami nem csak hivatalt, hanem méltóságot jelentett, e korban a bíráskodási joggal, a pallos joggal volt egybekötve. 1322-ben a küküllői ispán ellen panaszt tesz, birtokait 1305 és 1329 között gyarapítja.

C1. II János (1325-1358) aki 1336-ban az erdélyi káptalan előtt panaszt emelt Henning

ellen, akivel perben állottak, aki azonban a per eldőlte elött megtámadta birtokaikat és 50 márkányi kárt okozott nekik.

D1. II Gergely (1355- ┼1395), aki 1362-ben perelte Árpástót és Bányatelkét, melyeket

Tamás vajda idejében Csicsó várához foglaltak. 1369-ben Böőd nevű birtokának jogtalan elfoglalása miatt tiltakozott Mihály helyettes várnagy ellen. 1355 és 1387 között a Bethlenek, köztük II Gergely nem csak megörizték birtokaikat a támadásokkal szemben, hanem gyarapították is azokat elsősorban dobokamegyében. Magasabb képzettségre utal a magister cím is, melyet e családból II Gergely (1386-1395) is viselt. 1387-ben 300 aranyon megszerezte a kolozsmegyei Büzkutat, 1390-ben a küküllői várhoz tartozó Szentmiklóst királyi adományképen, 1393-ban pedig a küküllői várhoz tartozó Vesszőst 1100 arany forintért Zsigmond királytól, egyelőre zálogjogon. 1391-ben Ebesfalvi Lászlóval kölcsönös örökösödési szerződést kötött, 1399-ben Ebesfalvi László halála után több birtokot megszerzett családja számára, így Ebesfalvát és más birtokokat. II Gergelyt 1393-tól az oklevelek aulae miles-ként említik, ami királyi testört jelent, a királyi udvarban ezek kamarási teendőket végeztek, ami kitüntető számban ment. II Gergely Zsigmond király udvarában tartozkodott, 1394-ben Mircse havasalföldi vajdánál járt követségben királyi megbízásból, 1395-ben a törökök ellen induló sereghez csatlakozott, hadseregfelügyelő hatáskört kapott és valószínűleg elesett 1395-ben a hadjárat során.

E1. VI János (1397-1427) udvari ifjú aki továbbra is birtokaikat védte, főleg a

bálványosi várnagyokkal állt hadilábon, s befogadta odaszökött jobbágyaikat az elhozott jószágállományukkal együtt, s viszálykodott az Apafiakkal is, akikkel ez idöben még osztatlanul gazdálkodtak. VI Jánost 1407 óta mestrként, magisterként, 1414-től pedig strenuus miles-ként említették, amiből következik, hogy Zsigmond király szolgálatában állott. 1427 előtt halt el, mert egy 1427-ben kelt okiratban néhaiként van említve. Felesége: Pomázi Czikó Ilona (1409).

F1. II. Antal (1414-1472) II Antal, akivel egy 1414-ből való iratban

találkozhattunk először, az ellen tiltakoztak, hogy a Bethlen körül elterülő birtokaikat a szomszédok állandóan háborgatják. II Antal és testvére III Gergely 1443-bab Apafi Miklóssal az Encs helységben lévő közös birtokaikat megosztották. II Antal közremüködött az Apafi Miklóssal történt ellentétek elsimításában és Apafi Miklós végrendeletében II Antalt unokáinak a gyámjává tette. Az 1400-as évek második felében a Bethlenek a hatalmaskodó bálványosi várnagyokkal pereskedtek. 1454-ben II Antal és Miklós fia Márk, továbbá Apafi Mihály megállapítatták birtokaik határait. (Décse, Málom, Nagyfalu, Böőd és Bálványos területein) 1466-ban Szentgyörgyi és Bazini György gróf erdélyi vajda és székely ispán szigorú rendeletekkel volt kénytelen eltiltani a bálványosi várnagyokat a további erőszakoskodásoktól. 1459-ben II Antal és Márk panaszt emeltek Mátyás király elött a dési polgárok ellen, akik a Szamos folyon Bethlen mellett emelt malomgátakat lerombolni akarták azon ürügy alatt, hogy a gátak a sószállítást akadályozzák. A király bizottságot küldött ki az ügy megizsgálására. A sok pereskedés késöbb megrendítette II Antal vagyoni viszonyait, erre mutat azon körülmény, hogy 1467-ben encsi, kételyi, böődi és málomi birtokrészeit 200 arany forintért zálogba adta Tőki Bálintnak. 1468-ban szászszentmiklósi, oláhszentmikósi birtokait, továbbá egy malomrészét 130 arany forintért elzálogosította Hosszútelki Istvánnak és fiának Menyhértnek, azonfelül Sulyok Istvánnak. 1472 elött halt meg, mert egy 1472-es irat néhainak nevezi.

G1. IV. Gergely. (1448-1500) A máig virágzó Bethlen családot IV.

Gergely tartotta fenn. IV Gergely neve először 1448-ban fordul elő, amikor apja Antal és az Apafiak nevében tiltakotott a besztercei és környékbeli szászok által a nemzetség Borgó nevű birtokán elkövetett hatalmaskodások miatt. Ennek tulajdonítható, hogy Hunyady János kormányzó 1448-ban elrendelte Borgó és Beszterce határainak pontos kijelőlését. 1472-ben a bálványosi várnagyok ellen is tiltakoztak, akik Décse, Málom és Böőd nevű birtokaikat Bálványos várához akarták csatolni. 1468-ban óvást emelt az ellen, hogy Mátyás király hunyadmegyei birtokait idegeneknek adományozza, 1483-ban viszont ö és fiai Balázs és Elek zálogba tették itteni birtokrészeiket, amelyeket Gergely csak 1485-ben váltott vissza. 1487-ben boncnyiresi birtokrészeit 25 aranyforintért Bethlen Miklósnak zálogositotta el. IV Gergely 1491-ben Márk családjával a birtokoikon (küküllő-megyei, bozzási és böődi halastavak tartoztak ide) megosztoztak. A viták 1492-ben és 1493-ban kiújultak. IV Gergely 1500-ban halt el, a sírfelirat szerint és 1502-ben Balázs fia mint az elhunyt IV Gergely fia említttik. Felesége Somkeréki Erdélyi István alvajdának és görgényi várnagynak Dárai Majos Annától született leánya somkeréki Erdélyi Judit volt. 11 gyermekük született, az utolsó Margit (1500) születésekor IV. Gergely már elhunyt.

H1. Bethlen Jusztina (1490-) Θ Toldi Lukács.

I1. Toldi Anna. Θ Sárossy István.

J1. Sárossy Zsófia. Θ Bercsényi Imre. Így jutott utóbb a

dobokamegyei Bozzás és Kétely a Bercsényi-család

birtokába.

Lukinich Imre könyvében ezt írta: A bethleni Bethlen-család történetével és a családfa összeállításával először e család egyik érdemes tagja, Bethlen Elek (1643-1696) foglalkozott. E családtörénet szerint, amelynek adatait utóbb Zilahi Sebes András[164], Benkő József[165], Lehoczky András[166], Wagner Károly[167], Köváry László[168] és Nagy Iván[169] is átvették, Marchard gróf, Szent István nőtestvérének Saroltának, Aba Sámuel magyar király özvegyének, a francia Cornes Vilmossal kötött házasságából[170] született fia a család őse, viszont ennek fiától Bulch-tól származott az a Bethlen, aki a bethleni és az iktári Bethlenek névadó őse. A leszármazási táblát összeállító Bethlen Eleknek a család legrégibb történetére vonatkozóan nem állottak rendelkezésére okleveles adatok,[171] legfeljebb családi hagyományok, mindaz tehát amit az ősökről előad, nem tekinthető komolyan vitatható ténymegállapításnak, hanem olyan kísérletnek, mely a kor divatjának hódolt és szívesen igénybe vette a képzelőtehetség segítségét a családfa összeállításában és az ősök megteremtésében. A Sarolta-Cornes Vilmos – házasságnak nincs történelmi alapja s ebből következően a Bethlen Elek-féle leszármazási tábla itt közölt adatai sem fogadhatók el tényekül. A Bethlen név etymologiája már a XVIII. század elején foglalkoztatta a család multja iránt érdeklödöket. Zilahi Sebes András szerint a név Marchard gróf unokájától Bethlentől származik, e név azonban szerinte nem hozható vonatkozásba „a Kanahán földén lévő és a mi Urunk Jézus Krisztus születésével megékesült Bethlehem város”-ával, hanem a család névadó ősének „józan és mértékletes élet”-ével, „mely szerint bezzeg étlen, rövidebben be étlen és annál is rövidebben bethlenről neveztetett”[172] E névszármazás azonban tudákos kisérletnél egyébnek nem tekinthető, viszont azon származtatást, mely ellen Zilahi Sebes András már eleve állást foglalt, hogy t. i. a Bethlen név a Bethlehem szó származéka, a magyar nyelv hangtani törvényei alapján a tudományos magyar nyelvészet kétségtelennek tartja. [173] Bármily szokatlannak látszik is egy szentföldi helynévnek magyar személynévül való használata, a magyar középkorban, a kereszteshadjáratok idején az ilyen név felvétele megérthető. (V. ö. A Jordán névvel, mely a XIII. században a Görgey-család ősei közt fordul elő.[174]) A Bethlen név a XII-XIV. században gyakran szerepel mint személynév, és pedig az ország különböző vidékein a legkülönbözőbb családok tagjaiként. Így a XIII. század első felében találunk egy Bethlent, aki a Nyitra megyében birtokos Rajcsányiak őse, akinek unokája, hasonlóképen Bethlen, 1298-1328 közt szerepelt.[175] 1240-ben Bethlem fia Imre egy vasmegyei birtokügyben, 1244-ben a nyitramegyei Koros birtokosaként comes Bethleheem. 1255-ben Bethleem esztergomi kanonok, 1256-ban egy Bethlen nevű birtok Somogy megyében, 1271-ben Betleem centurio, 1273-banSzepes megyében egy Bethlen nevű birtkost említettnek, mely utóbbinak nevét Bethlenfalva őrizte meg. A zempénmegyei Betlen és Izbugya helységekben a XIV. században már nemesi jogokat gyakorolt egy Bethlen-, vagy Bethleni-család, mely család egyik tagjának Zsigmond király 1431-ben címert adományozott.[176] E felsorolást még folytathatnók, azonban már a felhozott példák is azt mutatják, hogy a Bethlen név a XII-XIV. században közhasználatban lévő személynév volt s mint ilyen, a bethleni Bethlenekkel a legtöbb esetben nem hozható kapcsolatba. Nem mutatható ki, legalább az előttünk ismeretes okleveles anyag alapján, a bethleni Bethleheneknek az iktári Bethlenekkel való vérségi kapcsolata sem, így e két Bethleni-család külön eredetűnek veendő.[177] E tekintetben az a Bethlen nevű ifjú sem képez kivételt, aki 1177-1192 közt Párizsban halt el, mint az ottani iskola növendéke. … bár vitatott erről a Bethlenről egyes történetírók megállapítattni vélik, hogy a bethleni Bethlen családjának volt a tagja.[178] (1.-3. old.)….A bethleni Bethlen család viszont a Becse-Gergely nemzetségből ered, a névadó ősök Becse és Gergely pedig Kézai tanusága szerint a XII. század derekán (1164 körül) szerepeltek. A rendelkezésünkre álló adatok fogyatékossága miatt ezidőszerint nyilt kérdés, kitől vette a Becse-Gergely nemzetség belsőszolnoki és dobokamegyei birtokai középpontjául tekintett Bethlen helység elnevezését s ki volt az a Bethlen, kinek nevét e helynév megőrizte ? A Becse-Gergely nemzetség ivadékai a XII. századtól kezdve napjainkig az ország főurai közé tartoztak és olykor-olykor főleg az erdélyi részeken vezérszerepeket vittek. A Bethlen család tagjai valószínűleg, Kézai Simon krónikájának adatával ellentétben, magyar származásúak voltak, s főlg Erdélyben a Nagy-Szamos és a Nagy-Küküllő mentén terjedelmes birtokokat szereztek. E nemzetség oklevélileg kimutatható első őse a XII. század derkán élt I. Ant (Ont); unokája I. Apa (1258-1270) az V. István magyar király pártján álló főurak (barones) közt közt említettik, [179] sa XIV. századi oklevelekben ismételten „de Bethlen” névvel szerepel. Három fia volt: Miklós, elhalt 1298 elött, aki az Apafiak őse, Gergely, aki 1325 körül utódok nélkül halt el és II. Jakab, a bethleni Bethlenek őse. A nagy terjedelmű családi birtokok I. Apa halála után egy ideig közösen kezeltettek, 1305-ben azonban az egész családi birtokállomány felosztás alá jutott. …. II. Jakabé lett Kétely, Böőd, Apanagyfalu, Babos, Asszonylaka, Alsóoroszfalu, Bödön és Szászbréte….1325 körül I. Gergely halála után az egész családi birtokállomány újból felosztásra került, II Jakabé lett Bethlen, Keresd, Főcentelke egészen, Füge, Málom, Décse és Besse részben, …I Apa fia II. Jakab aki 1315-ben comesként van feltüntetve,[180] már 1322-ben panaszt emeltek Tamás erdélyi vaja elött a küküllői ispán ellen, aki Almakerék, Keresd, Besse, Főcentelke, Újfalu és Rudály birtokaikat megyéje joghatósága alá akarta kényszeríteni. 1322-ben a tordai tartományi gyűlés a küküllői ispán igényét elutasították. …1336-ban II. Jakab fia II. János az erdélyi káptalan előtt a …panaszt emelt Henning ellen, akivel perben állottak, aki azonban a per eldőlte elött megtámadta birtokaikat és 50 márkányi kárt okozott nekik. 1362-ben II János fiai II Gergely és III Apa a Bethleni ág, …perelték Árpástót és Bányatelkét, melyeket Tamás vajda idejében Csicsó várához foglaltak. 1369-ben II János fia II Gergely Böőd nevű birtokának jogtalan elfoglalása miatt tiltakozott Mihály helyettes várnagy ellen. 1355 és 1387 között a Bethlenek nem csak megörizték birtokaikat a támadásokkal szemben, hanem gyarapították is azokat elsősorban dobokamegyében. A Bethlen család XIV. századi elágazását a következő tábla mutatja[181] II Jakab aki 1315-ben comesként van említve, ami nem csak hivatalt, hanem méltóságot jelentett, e korban a bíráskodási joggal, a pallos joggal volt egybekötve. Magasabb képzettségre utal a magister cím is, melyet ecsaládból…II Gergely (1386-1395) is viselt. II. Gergely 1387-ben 300 aranyon megszerezte a kolozsmegyei Büzkutat, 1390-ben a küküllői várhoz tartozó Szentmiklóst királyi adományképen, 1393-ban pedig a küküllői várhoz tartozó Vesszőst 1100 arany forintért Zsigmond királytól, egyelőre zálogjogon. 1391-ben Ebesfalvi Lászlóval kölcsönös örökösödési szerződést kötött, 1399-ben Ebesfalvi László halála után több birtokot megszerzett családja számára, így Ebesfalvát és más birtokokat. II Gergelyt 1393-tól az oklevelek aulae miles-ként említik, ami királyi testört jelent, a királyi udvarban ezek kamarási teendőket végeztek, ami kitüntető számban ment. II Gergely Zsigmond király udvarában tartozkodott, 1394-ben Mircse havasalföldi vajdánál járt követségben királyi megbízásból, 1395-ben a törökök ellen induló sereghez csatlakozott, hadseregfelügyelő hatáskört kapott és valószínűleg elesett 1395-ben a hadjárat során. 1395 után az oklevelek csak fiairól VI Jánosról és Lukácsról tesznek említést. Ezek továbbra is birtokaikat védték, főleg a bálványosi várnagyokkal álltak hadilábon, s befogadták odaszökött jobbágyaikat az elhozott jószágállományukkal együtt, s viszálykodtak az Apafiakkal is, akikkel ez idöben még osztatlanul gazdálkodtak. VI Jánost egyébként 1407 óta mestrként, magisterként, 1414-től pedig strenuus miles-ként említették, amiből következik, hogy Zsigmond király szolgálatában állott. 1427 előtt halt el, mert egy 1427-ben kelt okiratban néhaiként van említve. (4-11)

Bethlen VI János fia volt II Antal, akivel egy 1414-ből való iratban találkozhattunk először, az ellen tiltakoztak, hogy a Bethlen körül elterülő birtokaikat a szomszédok állandóan háborgatják. II Antal és testvére III Gergely 1443-bab Apafi Miklóssal az Encs helységben lévő közös birtokaikat megosztották. II Antal közremüködött az Apafi Miklóssal történt ellentétek elsimításában és Apafi Miklós végrendeletében II Antalt unokáinak a gyámjává tette. Az 1400-as évek második felében a Bethlenek a hatalmaskodó bálványosi várnagyokkal pereskedtek. 1454-ben II Antal és Miklós fia Márk, továbbá Apafi Mihály megállapítatták birtokaik határait. (Décse, Málom, Nagyfalu, Böőd és Bálványos területein) 1466-ban Szentgyörgyi és Bazini György gróf erdélyi vajda és székely ispán szigorú rendeletekkel volt kénytelen eltiltani a bálványosi várnagyokat a további erőszakoskodásoktól. 1459-ben II Antal és Márk panaszt emeltek Mátyás király elött a dési polgárok ellen, akik a Szamos folyon Bethlen mellett emelt malomgátakat lerombolni akarták azon ürügy alatt, hogy a gátak a sószállítást akadályozzák. A király bizottságot küldött ki az ügy megizsgálására. A sok pereskedés késöbb megrendítette II Antal vagyoni viszonyait, erre mutat azon körülmény, hogy 1467-ben encsi, kételyi, böődi és málomi birtokrészeit 200 arany forintért zálogba adta Tőki Bálintnak. 1468-ban szászszentmiklósi, oláhszentmikósi birtokait, továbbá egy malomrészét 130 arany forintért elzálogosította Hosszútelki Istvánnak és fiának Menyhértnek, azonfelül Sulyok Istvánnak. 1472 elött halt meg, mert egy 1472-es irat néhainak nevezi. (11) A családfa folytatása (26 és 40 old.) A máig virágzó Bethlen családot II Antal (1414-1472) fia IV. Gergely (1448-1500) tartotta fenn. (IV Gergely egyeneságú ősünk Fekete Jolán nagymamám ágán. S. B.) IV Gergely[182] és családja. Gergely neve először 1448-ban fordul elő, amikor apja Antal és az Apafiak nevében tiltakotott a besztercei és környékbeli szászok által a nemzetség Borgó nevű birtokán elkövetett hatalmaskodások miatt. Ennek tulajdonítható, hogy Hunyady János kormányzó 1448-ban elrendelte Borgó és Beszterce határainak pontos kijelőlését. 1472-ben a bálványosi várnagyok ellen is tiltakoztak, akik Décse, Málom és Böőd nevű birtokaikat Bálványos várához akarták csatolni. 1468-ban óvást emelt az ellen, hogy Mátyás király hunyadmegyei birtokait idegeneknek adományozza, 1483-ban viszont ö és fiai Balázs és Elek zálogba tették itteni birtokrészeiket, amelyeket Gergely csak 1485-ben váltott vissza. 1487-ben boncnyiresi birtokrészeit 25 aranyforintért Bethlen Miklósnak zálogositotta el. IV Gergely 1491-ben Márk családjával a birtokoikon (küküllő-megyei, bozzási és böődi halastavak tartoztak ide) megosztoztak. A viták 1492-ben és 1493-ban kiújultak. IV Gergely 1500-ban halt el, a sírfelirat szerint és 1502-ben Balázs fia mint az elhunyt IV Gergely fia említttik. Felesége Somkeréki Erdélyi István alvajdának és görgényi várnagynak Dárai Majos Annától született leánya Erdélyi Judit[183] volt. 11 gyermekük született, az utolsó Margit (1500) születésekor IV. Gergely már elhunyt. Bethlen Jusztina 1490-ben született, akinek a férje Toldi Lukács volt. (38. old.) Toldi Lukács és Bethlen Jusztina leánya Toldi Anna, akinek a férje Sárossy István, leányuk Sárossy Zsófia, akinek a férje Bercsényi Imre. Így jutott utóbb a dobokamegyei Bozzás és Kétely a Bercsényi-család birtokába.[184] (52 old.)

Nagy Iván. Az iktári Bethlen ágazat czímere (első): A gróf Bethlen család czímere(második) a Bethleni ev. ref. templomban. Nagy Iván. A bethleni Bethlen ágazat czímere és a családfája, egyeneságú ősök. (S.B.):

tábla.

Sarolta 2-or Cornes Vilmosné.); Marhard; Lőrinc (Bult).; Bochon. Boncz. Bencze. Csák. Bethlen; Péter. Ettől az iktári Bethlen ág.; Olivér; János.; János (Apa.); Miklós.; György. †; Péter. † Jakab. Ettől a bethleni Bethlen ág.; I. Miklós Apaffyak törzse.

Ebből látjuk mind a három családágazatnak összefüggését, de látjuk azt is, hogy a Bethlen családban is már a XII. században megtörtént e két fő ágra szakadás, miért mint két fő ág külön lesz tárgyalandó.

Jakab. Lásd az I. táblán.; I. András mest.; I. Gergely 1305.; II. Jakab.; I. János; II. Gergely. II. János.; Diénes; István mr.; II. András; I. Miklós. III. János. Kata (Bogáti Alnód.); Borbála (Báthory); III. Gergely mester † 1394.; Lukács. IV. János.; IV. Gergely épité Bethlen várát.; II. Miklós; Lásd ezt s ágát a VI. tábl.; Moyses. Kata (Szilvási Kristófné.). Klára (Zombori János.). Elek; Margit. Zsóffa. János †; Juliana (Toldy Lukácsné.); Antal; Miklós. Eusták. Gergely.[185]

Bánffy (losonczi, régeni és alsólendvai) család.

A Bánffy családfa.

Bánffy (losonczi, régeni és alsólendvai) család.

Bánffy és rokon családok története. Bánffy Katalin (1490 k. -1555), Barlabási Mihály özvegye, 2.-ik férje Szolnoki (kozárvári) László deák. (1483 k.-†1549-1555 előtt) Házasság 1517 k. Kun Jánosné, Bercsényi Zsófia családtörténeti kapcsolatai.

Rokon családok Bánffy Katalin anyai ágán: Bánffy (alsólendvai), Bercsényi (székesi, zekesi, gróf, káli, (Ld.: Bercsényi(székesi)család.doc), Berzeviczy család. (Ld.: Berzevicicsalád.doc), Debrői, Derencsényi (Ld.:Derencsényicsalád.doc.) Gönyűi, Szécsi, Jakcs (kusaly), Lackfi, (Ld.: Lackfycsalád.doc) Lorántfi (serkei, Ld.: Lorántfy(serkei)család.doc), Makján, Németi, Salamonvári, Telegdi (serkei) (Ld.: Thelegdycsalád.doc).

Bánffy de Losoncz, Bánffy de Losonc (lososnczi Bánffy, losonci Bánfy, br.) losonci gr. Bánffy cs nemzetségi lt (Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára, a kolozsvári Állami Levéltár őrizetében) * losonci Bánffy cs rokonsági lt (benne más kisebb fondok mellett iktári Bethlen, gyulakuti Lázár, Kemény, borosjenői Székely cs lt) (Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára, a kolozsvári Állami Levéltár őrizetében). Vö. Jakó Zsigmond: Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának 1944. évi működéséről. Erdélyi Múzeum 56 (1994). 94–95.[186] * Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. V. Bp. 1913. 791–797. * Gyulai Rikárd, Losonczi báró Bánffy János leszármazása (16-os ősfa), Genealógiai Füzetek 2 (1904). 24–26. * Gyulai Rikárd, Losonczi gróf Bánffy Kata leszármazása (16-os ősfa), Genealógiai Füzetek 2 (1904). 126. * Iványi Béla: A Tomaj nemzetség és a Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffí-család története. I. Kezdettől 1526-ig. Bp. 1941. * Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Bp. 1952.1016–1017 (III. 104–105). * Lázár Miklós: gr., Egy oklevél Nagy Iván „A Losoncziak és Bánffyak nemzedékrendje” czímű közleményéhez. Turul 2 (1884). 79–81. * Nagy Imre: A Tomaj nemzetségbeli Losonczi család őseiről. Turul 1 (1883). 96–99. * Nagy Iván: A Losoncziak és Bánffyak nemzedékrendje. Turul 1 (1883). 16–26. * Nagy Iván: Helyreigazítás a Losoncziak és Bánffyak nemzedékrendéhez. Turul 2 (1884). 88. * Nagy Iván: Igazító adalék a Bánffyak családfájához, Turul 1 (1883). 150. * Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. Szerk. Varjú Elemér–Iványi Béla. I–II. (A Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család története). Bp. 1908–1928. * Sándor Imre: Az első Bánffiak. Genealógiai Füzetek 10 (1912). 33–38. * Török István: Genealógiai adatok a Bánffi báró család genealogiájához. Erdélyi Múzeum.[187] 1908. 4 sz. 271.[188] * Wertner Mór: A Losonczi Bánfi család őse. Erdélyi Múzeum 19 (1902 6 sz.). 261–263[189]. * Engel Pál: Középkori magyar genealógia.

A Bánffy pontos családfa levezetése Bánffy Dénestől Bánffy Katáig, Kozárváry Lászlónéig Engel Pál tanulmánya alapján[190]. Kiegészítve az előzőekben felsorolt forrásokkal. (Egyeneságú ősök Fekete család. S B.)

A megadott források alapján a Bánffy családfa, egyeneságú ősök.

A1. Bánffy N.

B1. Dénes I.

C1. Dénes II. (1195 k.-†1241) nádor. (Testvérei: 1. Pelbárt, (Privartus) és 2. Csák 1246 k.) A

nemzetség Bánffy II. Dénestől eredt ágainak legkorábbi oklevelei valószínűleg még akkor veszhettek el, a mikor 1241-ben II. Dénes nádor hősileg harcolva menekült az üldöző tatárhadak elől. A nádor, amint azt az okleveles maradványokból következtethető, csak legféltettebb kincsét, II. Endre királynak (II. Endre Magyarország uralkodója volt 1205-1235 között) Széplakról és Gyekéről szóló, 1228-ban kelt nagy adománylevelét mentette meg. II. Dénes megkezdte pályáját 1222-ben mint II. András lovászmestere, mely hivatalt 1224-ig töltötte be, 1225-ben átveszi a királyi tárnokmesteri hivatalt, mellyel 1231-ig a szolnoki főispánságot is egyesíti. 1235-ben rövid ideig II. Andrásnak utolsó nádora. IV. Béla (IV. Béla Magyarország uralkodója volt 1235. IX 25. és 1270. V 3. között. II. András és Gertrúd gyermeke) trónra lépésével megmarad a nádorságában és a szolnoki főispánságban egészen 1241-ig, mely idő után nyoma veszett. Úgy látszik, hogy a tatárok elleni harcok egyikében életét vesztette. 1241 tavaszán kezdődött meg a tatárjárás, amelynek során a mongol csapatok három irányból törtek be az országba. A Vereckei-hágónál először a nádor, Tomaj nembeli II. Dénes próbálta meg a tatárok útját állni, azonban a nádor seregét a mongolok szétverték. Valószínűleg Losonczi II Dénes nádor meghalt az 1241 IV 11-i sajómezei csatában, amikor IV. Béla magyar király seregei megsemmisítő vereséget szenvedtek a tatároktól. Ezentúl lesz a nevük Losonczi Bánffy. II. Endre király 1228-ban a Gertrud királyné megölésében bűnös Simon bántól elvett Széplak és Gyeke birtokokat hű szolgálataiért II. Dénes tárnokmesternek adományozta. A Bánffy család tehát Erdélyben először 1228-ban szerzett birtokot. A Nógrádmegyében törzsökös Katisz nemzetség egynehány tagja, Simon bánnal élükön szintén részt vett Gertrúd királynénak 1213-ban történt meggyilkoltatásában, minek következtében II. András őket is számos birtokaiktól megfosztotta s azokat egyes híveinek adományozta. Az adományozásoknak pontos sor- és időrendjét nem ismerjük teljességben, annyit azonban tudunk, hogy a Tomaj nb. II. Dénes az elkobzott birtokok nagy részét megkapta. Így kapta 1228-ban mint tárnokmester még II. Andrástól, a Nógrád megyében fekvő Losonczot és egyéb ezzel szomszédos helyeket. II Dénes a Tomaj nemzetség tagja, a Losonczi és a Losonczi Bánfi család egyenes őse. Miután a Tomaj nemzetség már a legrégibb időktől fogva Hevesmegyében birtokolt, ezért II. András e II. Dénest, egyik kedvencét, a Heves megyével határos Nógrádmegyében fekvő birtokokkal megajándékozta, melyek Losonczczal együtt fiaira, III. Dénesre és Miklósra szálltak és melyek alapján későbbi utódai a „Losonczi" és a „Losonczi Bánfi" (Bánffy) családi nevet felvették.

D1. Dénes III. (1235 k. -1297 után) (Testvérei: 1. Üne, 1251. 2. Sámsod 1251. és 3. Mik-

lós 1275-1280.) 1275-ben IV. László király (IV. László, Kun László magyar király 1272 – 1290) azon Losoncz határában fekvő húsz hold földet, amelyet abból IV. Béla király ezüstbánya céljaira kihasított, miután a bánya művelése megszűnt, Bánffy II. Dénes nádor fiainak, Miklósnak és Bánffy III. Dénesnek visszaadja. 1277-ben IV. László király Losoncz birtokot, a melyet gyermekkorában Bánffy II. Dénes nádor fiaitól, Bánffy III. Dénestől és Miklóstól elvett s Leusták fia Miklósnak és Folkus fia Farkasnak adományozott, előbbi tulajdonosainak visszaadja. 1291-ben III. Endre király (III. Endre uralkodott 1291-1301) meghagyja az erdélyi káptalannak, hogy II. Dénes nádor fia III. Dénes ispánt Lápos birtokba iktassa be. 1291 I 29. és III 11. közözött. Gyulafehérvár. Az erdélyi káptalan III. Endre királynak jelenti, hogy 1291 I 29-ikén kelt parancsa szerint II. Dénes nádor fia III. Dénes ispánt Lápos birtokba beiktatta. 1292 III 27. III. Endre király Kozár birtok felét, a melynek másik felét II. Endre király II. Dénes nádornak adományozta, az Albert osztrák herceg elleni hadjáratban tanúsított vitézsége jutalmául ugyanezen II. Dénes nádor fiának, III. Dénes ispánnak adományozta. 1293-1298. Zólyom. III. Endre király meghagyja az erdélyi káptalannak, hogy II. Dénes nádor fiát, III. Dénes ispánt az általa felkért Csicsó birtokba iktassa be. 1297. Az esztergomi keresztesek konvetje előtt II. Dénes nádor fia III. Dénes ispán Pacsej, Jaksincz, Solcz, Káta, Túcz, Ősi, Vesencz és Petricz nevű szerémmegyei birtokai elfoglalása miatt tiltakozik.

E1. Tamás I. székelyispán, (1275 k.-1338 után) (szentmártoni) (Testvérei: 1. István,

szörényi bán, 1302-1352 II 25. †1356 előtt. 2. Dezső, sebesvári várnagy, 1319-1348, †1357 előtt, Losonczi Dezsőfi család megalapítója. 3. Klára, 1348-1355, férje: Lónyai Jakab 1348-1355) 1302 X 1. Esztergom. Az esztergomi keresztesek konvetje előtt Losonczi Miklós fia Dezső, valamint Dénes fiai, Bánffy (Losonczi) I Tamás és István Szerém vármegyében fekvő nyolc birtokuknak idegenek által történt elfoglalása miatt tiltakoznak. 1315 VI 27. Temesvár. I. Károly király (I. Károly vagyis Károly Róbert magyar király 1308-1342) a László erdélyi vajda által elfoglalt Lápos birtokot régi tulajdonosainak, Dénes fiainak I. Tamásnak és Istvánnak, a székelyek ispánjainak visszaadja. 1318 XI 24. Szermonostora. I. Károly király a szatmármegyei Egyházasvasvárit III. Dénes fia I. Tamás beregi ispántól visszaveszi és Bereczk fia János ottani monostorának újból birtokába bocsájtja. 1319 XII 14. Gyulafehérvár. Az erdélyi káptalan előtt Losonczi II. Dénes fia III. Dénes fiai, I. Tamás, István és Dezső az atyjuktól örökölt régeni uradalomhoz tartozó birtokon megosztoznak. 1322 IV 8. Gyulafehérvár. Az erdélyi káptalan előtt Régeni (III.) Dénes fia I. Tamás maga és fiai Mihály, II. Tamás és István nevében Szentmihálytelke nevű birtoknak rá osztályrész gyanánt szállt felét, miután másik felét ő és testvérei, István és Dezső hűséges szolgálataiért Tiván fia Balázsnak adományozták, ugyanennek száz ezüst márkáért eladja. 1325 VIII 2. Gyulafehérvár. Az erdélyi káptalan bizonyságlevele a losonczi III. Dénes fiai, I. Tamás, István és Dezső közt végbement osztozás felől. 1325 VIII 2. Gyulafehérvár. Az erdélyi káptalan előtt apa fia Jakab és ennek Jakab nevű fia, III. Dénes fia I. Tamás a rajta elkövetett károkért, különösen Idecs vára elhamvasztásáért Milsid halom egy harmadával és Simisnye birtokkal pótolják. 1327 V 31. Visegrád. Károly király meghagyja az erdélyi káptalannak, hogy III. Dénes fia I. Tamás mester Földvár (Meleg-földvár, Kolozs vm.), Katona (Doboka vm.) és (Kis- és nagy Cég, Kolozs vm.) Czég nevű birtokait meghatárolván, azokba a nevezett tulajdonost iktassa be. 1335 VII 9. Buda. Károly király bizonyságlevele a Losonczi Dénes fiai, I. Tamás és István között végbement birtokcsere felől. 1337 XII 10. Torda. Tamás erdélyi vajda Hétúri Marczelin fia Miklóst alaptalan vádaskodása miatt jószágaitól megfosztja s azok egyharmada fejében Szond mk. Marczeltelke birtokot a megvádolt (Losonczi) Dénes fia I. Tamás mesternek odaítéli. Az átírás 1338 VI 27-én Visegrádon történt meg. 1338 VIII 8. Visegrád. Károly király Losonczi Dénes fiainak I. Tamásnak, Istvánnak és Dezsőnek megengedi, hogy birtokaikon bányákat nyithassanak.

F1. Tamás II. udvari lovag, (1322 k. - †1366.) Bánfi-ág. (Testvérei: 1. Mihály

2. István 1322-1370. Felesége: Domoszlói Erzsébet. 3. Katalin 1368.) Bánffy I. Tamás Károly Róbert királyhoz való nagy hűségéért azzal fizetett meg, hogy Csák Máté emberei Nógrádmegyében levő két várát, Gácsot és Divényt, a Becse Gergely nembeliek pedig az erdélyi Idecset porig égették, a mely alkalommal kicsi híján összes oklevelei elpusztultak. A mikor fiai, István, a Losoncziak és Bánffy II. Tamás, a Bánffyak őse megosztoztak, az régi iratokból vajmi kevés jutott egyre-egyre.

G1. Dénes IV. horvát bán, (1345 k.-†1393 III 9 előtt, 1393-ban), (Testvére:

István 1363.) Feleségei. 1. Szécsi Ilona (1355 k.-1415 előtt), Szécsi Péter leánya, 2. Gönyűi Anna, (1365 k.-1438 után.) Gönyűi János leánya. Dénes IV László fiának ki volt az anyja, nem egyértelmű.

Gönyűi Anna melletti bizonyítékok.

1383 I 11. Mária királyné apródja, Losonczi Tamás fia Dénes kérésére, I. Lajos királynak Gönyűi János leányai fiúsításáról szóló oklevelét átírja és megerősíti. Losonczi IV Dénes, királynéi apród felesége Gönyűi Anna. Nőül vevé Gönyűi János komáromi és krasznai főispán leányát Gönyűi Annát, kivel a Kraszna megyei valkóvári urodalmat kapta 1394-ben. Gönyűi Anna már özvegy, 1406 IV 15-én említve van: Losonczi György és László, valamint anyjuk, Gönyűi Anna (akinek apja Gönyűi János, akinek apja Gönyűi Tamás), s testvére Gönyűi Apollonia, Özdögei Bessenyő Pálné, majd Gönyűi Anna 1427 VIII 27-én is egy oklevélben szerepel, mint Losonczi Dénes özvegye és fia Losonczi László is említve van. Gönyűi Jánosnak csak lányai voltak, a fiúsításnak az volt a célja, hogy a lányok a jószágokat megörököljék. Kádár József szerint Gengeu Anna fiai: Péter, György és László. 1427 VIII 27. Helmecz. Losonczi Dénes özvegye, Anna asszony panasza. 1427 IX 5. Jászó. Losonczi Dénes özvegye, Anna asszony panasza pusztaujfalusi birtokuk feldúlása miatt Perényi Miklós, János, és István valamint Buzlai Balázs ellen az igazságnak megfelelt. 1438 III 9. Buda. Pál argyesi püspök mint a bázeli zsinat által keresztények visszatérítésére rendelt adó begyűjtésére kiküldött biztos, néhai Losonczi Dénes özvegye Anna és leánya Zsófia részére búcsúlevelet ad. (Losonczi IV. Dénes (†1393 III 9 előtt) felesége Gönyűi Anna tehát meghalt 1438 III. 9 után) Szécsi Jona, Ilona melletti bizonyítékok.

Bánffy I kötet. A 3 fiú , Losonczi Dénes fiai Bánffy György és Bánffy László, valamint Batthyáni György, 1413 IX 3-án pert folytat Szécsi Miklós nádor fiai; János, Miklós és Péter ellen a Pozsega vármegyei Gradistye és tartozékainak birtokáért; majd néhai nagyatyjuk, Széchy Péter felesége és leánya Iona (Ilona) után őket illető leánynegyed és hozomány miatt indítottak keresetet Széchy IV. Miklós volt tárnokmester és két testvére ellen 1415 IX 5. Visegrád. A per folytatása. Garai Miklós nádor a budai káptalant a peres birtok megbecslésére kiküldi. Fel vannak sorolva, Losonczi Dénes fiai Bánffy György és Bánffy László, valamint Batthyáni György, (akinek apja Batthyány János, anyja Szécsi Jona, Ilona), nagyapjuk Szécsi Péter (Szécsi Péter apja Szécsi Miklós, akinek az apja Szécsi Ivánka) és anyjuk Szécsi Jona (Ilona), aki Szécsi Péter leánya. Szécsi Jona (Ilona) †1415 IX 5 előtt. Reiszig Ede szerint: IV. Losonczi Dénes első felesége, Szécsi Ilona, Szécsi Péter leánya. Bánffy IV Dénes és Szécsi Ilona 2 fia Losonczi György és Losonczi László. Széchy Iona (Ilona) első férje Batthyány János volt, a második pedig Losonczi Dénes dalmát-horvát bán (1388–1389) volt. Engel Pál is bizonyítja, hogy Bánffy László anyja Szécsi Ilona, Bánffy IV Dénes első felesége, akinek első férje Batthány János volt.

1387 XI 31. Buda. Zsigmond király Losonczi IV. Dénest Dalmát- és Horvátország bánját, aki erős hadsereggel a lázadó boszniai bán ellen küldött, teljes királyi hatalommal ruházta fel s ígéri, hogy összes teendő intézkedéseit, adományait, kegyeit jóvá fogja hagyni. 1388 VI 19. Visegrád. Zsigmond király a váradi káptalannak meghagyja, hogy Losonczi Dénest Bonczhidába és részeibe vezesse be. 1388 VII 30. Várad. A beiktatás megtörtént.

H1. László, már Bánffynak nevezte magát. (1380 k.-1422 IX, †1423 II

4 előtt) (Testvérei: 1. Péter 1393. 2. György 1393-1415. Mindhárom fiú, Péter, László és György anyja valószínűleg Szécsi Ilona) feleségei: 1. alsólendvai Bánffy Sára (1407-1411) 2. Rad Katalin; 3. (1417-1431) Kusaly Jakcs Katalin (1417-1431) Fia Bánffy László, akinek anyja alsólendvai Bánffy Sára. 1393 X 13. Gyalu. Losonczi István bán fiai László és István, valamint IV. Dénes bán fiai Péter, György és László, Dezső fia Miklóssal és László fia Jánossal az elhunyt István bán fia Dénes javain megosztoznak. 1413 IX 2. várad. Losonczi IV. Dénes fiai: György és László. Szécsi Miklós fiai János, Miklós és Péter. 1415 II 23. Kolozsmonostor. Losonczi IV. Dénes fiai: György és László ugruczi és szunyogszegi birtokukat Nyiresi Domokos fia István nyíresi részéért elcserélik. A cserére vonatkozó végzés 1415 III 6. Szentimre. 1419 V 12. Tata. Garai Miklós nádor, aki előtt Győr és Komárom vármegyék gyűlésén Mihály vértes- keresztúri apát Losonczi Dénes fia Lászlót arról vádolta, hogy az apátság csetei birtokának egy részét császári jobbágyaival elfoglalta, az utóbbit huszönötöd magával leteendő perdöntő esküre ítéli. 1439 VII 14. Buda. Albert király (I. Albert Magyarország királya 1437–1439) a kolozsmonostori konventnek megparancsolja, hogy Losonczi László bán fiai: Istvánt és Lászlót Teke, Sajó és Sárpatak felébe, valamint egész Magyarfülpös és Szászfülpös helységekbe, a melyeket nekik a király zálogba adott, iktassa be. 1461 I 15. Trencsén. I. Mátyás király (Mátyás magyar király 1458-1490) Borsi Mihály azon panaszára, hogy a biharmegyei Széplak, Baromlak és Kőrév nevű birtokait Losonczi Bánfi István fiai, László, János, György és Mihály familiárisaikkal fegyveresen megtámadták, a Bánfiakat századmagukkal leteendő esküre ítéli.

I1. István. (1415-1458 VII 2 †1459 X 11 előtt) Székely ispán.

(Testvérei: 1. Miklós 1415. 2. Tamás 1425. 3. László 1423- 1441. 4. Ilona, 1425.) Feleségei: 1. Kusaly Jakcs Margit (1425 k. -†1458 előtt) 2. Tari Margit, (1435 k. -†1474 után) Tari Rupert leánya, Nánai Kompolti János özvegye.

J1. György. (1448-†1489 I 10. - 1459 X 11) Anyja 1.

Kusaly Jakcs Margit. (Testvérei: apja 1. feleségétől, Jakcs Margittól: 1. László 1448-1479 IX 22. 2. János 1448-1478 VI 26, †1481 II 4 előtt, felesége Jakcs Margit. 3. András, bácsi prépost, 1448-1483. 4. Mihály, 1448-1496 VI 28, †1498 XI 24 előtt, felesége Zsófia 1478. 5. Katalin 1454-1469. †1479 előtt, férje Csetneki László (vagy János). Apja 2. feleségétől Tari Margittól 6. Hedvig. 7. Krisztina) Feleségei: 1. Serkei Lorántfi Katalin. (1463-1478) 2. N. Krisztina. (1483-1500) Losonczi Bánfi György szerepel a következő oklevelekben: 1483 VI 21. Bonczhida. 1483 IX 15. Kolozsmonostor. 1483 XI 12. Kolozsmonostor, először van említve Bánfi Györgyné, Krisztina, aki Bánfi György második felesége volt. 1486 II 8. Tasnád. Losonczi Bánfi István fia Bánfi György 62 forintnyi tartozását Mihály krasznai főesperesnek megfizette, ezért az egyházi kiközösítés alól felmentették. 1486 XI 26. Buda. Bánfi György fia Zsigmond és Bánfi István fia Mihály közötti per. 1489 I 10. Kolozsvár. Báthori István országbíró és erdélyi vajda Losonczi Györgynek, Mihálynak és Dénesnek Besztercze város közönsége panaszára meghagyja, hogy e város lakóitól Láposon vámot szedni ne merjenek. 1492 IX 12. Kolozsmonostor. Szerepel: Losonczi Bánfi György fia István. (Ez nem igazolja, hogy Bánfi György ekkor még élt.) 1494 V 3. Kolozsmonostor. Losonczi Bánfi György (ekkor már nem élt) özvegye Krisztina és fiai, Zsigmond és Bernát, Bánfi György fia István (az első házasságból született, anyja serkei Lórántffy Katalin), akinek a fia Mihály. Bánfi György másik fia Ferencz (az első házasságból született, anyja serkei Lórántffy Katalin) szerepel az 1496 VI 28. Buda oklevélben. 1499 IV 16. Lekencze. Losonczi Bánfi Ferencz, István, János és Imre van említve. 1499 XII 31 Torda. Szentgyörgyi Péter erdélyi vajda előtt Losonczi Bánffi György fiai Ferencz és István anyjukkal Krisztinával és fívérükkel Zsigmonddal az összes Bánffi javakat illetőleg egyezségre léptek. (fontos információ, Bánfi György 2 fia István és Ferencz anyja nem Krisztina volt, Zsigmond anyja valóban Krisztina volt, aki 1499 XII 31-én még élt.

K1. István. (1455 k.-1525 VIII 20. †1527 XII 1 előtt.) Anyja

S. Lorántfi Katalin, (Testvérei: 1-től Katalintól 1. Ferenc 1463-1515 I 10, †1516 VI 11 előtt, felesége Dobokai Katalin, 1486-1514. 2-től, Krisztinától 2. Zsigmond, 1486-1500. 3. Bernát 1494-1498.) 1463 XI 1. Buda. Serkei Lórántfiak, Serkei Lórántfi Lóránd fia Serkei Lórántfi György, Serkei György leánya Serkei Lórántfi Katalin, Losonczi Bánfi Györgyné, György fia Ferencz. 1478 I 29. Kolozsmonostor. A kolozsmonostori konvent előtt Losonczi Bánfi György Serkei Lórántfi Mihályt (Loranthfy de Gede) a valkó- vármegyei Németi vára és tartozékai elidegenítésétől, Szapolyai Imrét pedig annak elfoglalásától eltíltja. Szerepel még Serkei Lórántfi István és Serkei Lórántfi György, Serkei János fia Serkei Lóránd (felesége Anna) akinek fia Serkei György, továbbá Serkei Lórántfi György és felesége (Szécsi) Anna gyermekei: Serkei Lórántfi Hedvig (Adviga), Serkei Lórántfi Erzsébet, Serkei Lórántfi Katalin, Losonczi Bánfi Györgyné, Serkei Lórántfi Mihály és Serkei Lórántfi Tóbiás. 1478 I 29. Kolozsmonostori oklevélben szerepel tehát Bánfi György és felesége Lórántfi Katalin. (E szerint Lórántfi Lóránd fia György és György leánya Lórántfi Katalin Bánfi Györgyné, aki utoljára 1478-ban szerepel az oklevelekben.) A Serkei (Lórántfi család): 1387 VI 28. Eger. Serkei János és testvére Dezső. Serkei Dezső Serkei Benedek fia. 1483 XI 12. Kolozsmonostor. Itt már Bánfi György felesége nemes Krisztina (nobilis Cristina) 1494 V 3. Kolozsmonostor. Losonczi Bánfi György özvegye Krisztina, fiaik Bánffy Zsigmond és Bánffy Bernát. (Bánffy György † 1494 V 3 előtt) 1499 XII 31. Torda. Szentgyörgyi Péter erdélyi vajda előtt Losonczi Bánfi György (akinek apja István) fiai Ferencz és István Bánfi György özvegyével Krisztinával és (Krisztina fiával) fívérükkel Zsigmond- dal az összes Bánfi-javakat illetőleg egyez- ségre léptek. Krisztina utoljára 1500 I 12-én, Kolozsmo- nostoron szerepel az oklevelekben. 1458 VI 23. Eger. Az egri kápatan előtt Losonczi Bánffy László fia Bánffy István nejének (Tari) Margitnak, Nánai Kompolti János özvegyének adja a biharvármegyei Sólyomkő vár és tartozékainak felét. (1458 VI 23-án Bánffy Istvánnak már a felesége Tari Margit. Első felesége Kusaly Jakcs Margit valószínűleg meghalt 1458 előtt.) 1459 X 11. Ádács. Pálóczi László országbíró Losonczi Bánffy István özvegye (Tari) Margit kérelmére átírja az egri káptalan 1458 VI 23-án kelt oklevelét. (1459 X 11-én Losonczi Bánffy István már nem élt, tehát 1458 VI 23 után halt meg, mert akkor még aláírta az ajándékozó oklevelet második felesége Tari Margit részére) 1461 I 2. Kolozsmonostor. A kolozsmonostori konvent előtt Jakcs Péter özvegy Kémeri Miklósnét középszolnok- vármegyei birtokainak a Losonczi Bánffy István fiai részére való elidegenítéstől eltíltja. (Losonczi Bánffy István felesége volt Kusaly Jakcs Margit. 1461 I. 2-án már egyikük sem élt. Egyik fiúk volt Bánffy György.) 1465 II. 8. Buda. Szerepel Tari György és nővére Tari Margit, Losonczi Bánffy István özvegye, továbbá Kusali Jakcs András özvegye, Erzsébet. (Bánffy László (†1459 után) fia Bánffy István (†1459 után és 1465 II 8 előtt) akinek második felesége Tari Margit (†1474 után), [apja Tari Róbert (Rupert) 1433-ban felnőtt ember, Tari Róbert fia Tari György] Nánai Kompolti János özvegye 1474-ben még élt. Egyik leánya Bánffy Katalin, Csetneki Lászlóné, 1474-ben még élt.)

L1. Katalin (1490 k. -1555) (Testvérei. 1. László 1500-

2. János 1514-1527. 3. Miklós 1514-1549. 4. István 1523-1549. 5. Mihály 1527-1554. Felesége Bojnicsics Katalin 1554. 6. Anna 1523. Férje Csaholyi Boldizsár. 7. Borbála 1523. Férje Haranglábi Moklós. 1523. 8. Magdolna 1523. Férje Kendi Ferenc. 9. Orsolya 1523.) 2 férje: 1. Barlabási Mihály (†1517 előtt) 2. Szolnoki (kozárvári) László deák. (1483 k.-†1549-1555 előtt) Házasság 1517 k. 1520 II 24. (Kolozsmonostor) A kolozsmonostori konvent előtt Szolnoki László deák a Losonczi Bánfi László és Ferencz által Bethlen Miklósnak elzálogasított s ettől neje, Bánfi Kata, pénzén visszaváltott kozárvári, mányai és szunyogszegi birtokokat nejének ajándékozza. (Más források szerint Bánffy Kata 3.-ik férje volt Bethlen Miklós, és a következő irat szerint, 5 hónap múlva 1520 VII 20-án már Bánnffy Katalin férje Szolnoki Kozárvári László, aki meghalt 1549 után és 1555 előtt. Kozárvár: 1517-ben Losonczi Bánffy István itteni részét, melyet Bongárti Porkoláb Domokostól magához váltott, most sógorának (Bánffy Katalin férjének) Szolnoki László deáknak, gyalui udvarbírónak veti zálogba. 1520-ban. Szolnoki László deák Bánffy Lászlónak itteni részét, melyet az néhai Bethleni Miklósnak zálogositott el, Szolnoki pedig azt magához váltotta, most nejének Katalinnak Bánffy István leányának eladja. Tehát már 1517-ban és 1520-ban is Szolnoki (kozárvári) László felesége volt Bánffy Kata. 1540-ben Kozárvári László hittel ígéri Bánffy Lászlónak, hogy a kozárvári kastélyba, más helyt várba, sem Izabella királyné, se Fráter György embereit be nem ereszti, nekik át nem adja.1542-ben Bánffy László itteni részét Kozárvári Lászlónak adja. 1544-ben Losonczi Bánffy Miklós és László itteni részüket Kozárvári Lászlónak újra eladják (1543-ban az itteni malomban Ilyés nevű volt a molnár.) 1546-ban Fráter György Bánffy László részére meginteti Bethleni Farkast, hogy ez azon összeget, melyért néh. Bánffy Péter s András itteni részüket néhai Bethleni Miklósnak zálogba vetették, vegye föl és a birtokot eressze vissza. 1549-ben Kozárvári Ilyés, Kozárvári László deák és neje Bánffy Kata idevaló birtokosok. Meleg-Földvár. 1528-ban Kozárvári László neje (Bánffy) Katalin, Barlabási Mihály özvegye Földvár felét, melyet Bánffy Istvántól kapott hozományban, férjének s fiainak György, János és Ferencznek adja. 1555-ben néhai Szolnoki (kozárvári) László leánya Szolnoki (kozárvári) Zsófia Tomori Kristófné a maga és néhai Szolnoki (kozárvári) György fiának Gergelynek nevében, azon néhai Györgynek hagyatékából annak özvegyétől Zsófiától részt követel. Mánya. 1520 VII 20. (Kolozsmonostor) A kolozsmonostori konvent előtt Losonczi Bánfi István a maga és családja nevében Földvári Jánosnak a dobokamegyei Földvár, Kapor és Czég birtokok részeibe való beiktatása ellen tiltakozik. Említve van Bánnffy Katalin és férje László (1520-ban tehát már házasok) deák, valamint Katalin testvérei: László, János és Miklós. 1523 IV 16. A kolozsmonostori konvent előtt Losonczi Bánfi István a maga, fiai és leányai és a többi Bánfiak nevében id. Bánfi Lászlót összes javai, de főleg a Kalotaszegen lévők elidegenítésétől eltiltja. Bánfi István 11 gyermeke van felsorolva: László, János és Miklós, Anna, Chaholy Boldizsárné, Katalin (Stepha nus Banfy de Lossoncz suo et…Katherinae Ladislai Literati de Zolnok), Szolnoki Lászlóné, Imre, Gáspár, Farkas, Borbála, Haranglaby Miklósné, Magdolna és Orsolya. 1525 VIII 20. Csucs. Zápolyai János, erdélyi vajda előtt Losonczi Bánfi István (Stephanus Banfy de Losoncz) leánya Bánfi Katalin (Katherina Banfy de Losoncz), özvegy Barlabásy Mihályné, most Kozárvári László (Ladislaus litteratus de Kozarvara) deák felesége az alsófejérvármegyei Koncza és Kisenyed birtokokon lévő részeit Kálnay Andrásnak 400 forintért eladja. 1526 VII 23. (Kolozsmonostor) A kolozsmonostori konvent előtt Losonczi Bánfi László a belsőszolnok- vármegyei Kozárvár birtokon és Szunyogszeg pusztán lévő részeit 300 forintért Kozárvári Lászlónak zálogba adja.

M1. Szolnoki (kozárvári) Zsófia Tomori Kris-

tófné.

M2. Szolnoki (kozárvári) György

M3. Szolnoki (kozárvári) János

M4. Szolnoki (kozárvári) Ferencz

Bánffy(alsólendvai) család.

Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Alsólendvai Bánffy Sára, Losonczi Bánffy Lászlóné őseit az alábbiak szerint adta meg. Hahót nem 1. tábla.

A1. Hahót I. ?[191]

B1. Hahót II. c.[192] 2 felesége volt. 1192. (Testvére Buzád)

C1. Hahót III. c.[193] vasi ispán (1226-1239) Apja 1. feleségétől. (Testvérei: 1.-től: 1.

Mihály[194], kiméi asztalnokm. 1222-1256.) 2. –től: 2. Ákos[195], 1222-1234, 3. Mik-

lós[196], 1222-1234, 4. Dénes[197], 1234.)

D1. Hahót IV. mg. c.[198] (1251-1275)

E1. Alsólendvai Bánfffy István, mg.[199] varasdi ispán (1272-1297) (Testvére

Máté, 1272.[200]) alsólendvai Bánfi folytatás 3-4. tábla.

F1. Bánffy Miklós,[201] horvát és szlavón bán (1319-1358 VII 1, †1360 X

előtt) Felesége Péc nb. Dénes nádor leánya,[202] alsólendvai Bánffy.

G1. Bánffy László[203]. (1356-1381) (Testvérei: 1. István, szlavon bán,

1335-1385 VIII 1, †1388 II 16 előtt, 2. Ferenc, 3. id. Miklós, 4.

János, szlavon bán, 1339-1394 XI 7, †1396 IV 25 előtt, felesége

Szécsi Miklós nádor leánya, 5. Miklós, 6. leány.)

H1. Bánffy Zsigmond.[204] (1394-1410 †1410 VIII 22 előtt) Felesé-

ge: Salamonvári Beátka[205] (1403-1421) 6 leányuk van felso-

rolva.

I1. Bánffy Dorottya[206] (1403-1436)

I2. Bánffy Katalin[207], (1403-1453)

I3. Bánffy Erzsébet, (1407)

I4. Bánffy Sára[208], (1407-1411) Kiegészítés: Losonczi

Bánffy Lászlóné[209] (†1427)

J1. Bánffy István. Székely ispán, (†1459 után és 1465 II

8 előtt) 1. Kusaly Jakcs Margit. 2. Tari Margit (†1474

után),

I5. Bánffy Anna,[210] (1411)

I6. Bánffy Ankó,[211] (1411[212])

Bánffy(alsólendvai) család kapcsolatai. Salamonvári, Szécsi, Debrői, Becse, Serkei (Kaplai, Lorántfi), Berzevici, Telegdi, Lackfi, Rikalf, Derencsényi, Telegdi és más családok.

Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Salamonvári.

A1. Salamon.[213] Harkányi.

B1. Demeter[214]. mg. 1254-1265.

C1. „Vörös Salamon c.”[215] 1298-1327. Salamonvári. (Testvérei. 1. János és 2. De

meter.)

D1. Salamonvári János[216] mg. csongrádi ispán. 1327-1384 VII 19. †1391 előtt,

fiú utód nélkül. (Testvére „Kopasz Imre” 1327-1341)

E1. Salamonvári Beátka.[217] [218] 1403-1423. Férje Alsólendvai Bánfi Zsig-

mond. (Testvére Ágota[219], 1403-1423. Férje Alsólendvai Ostfi Gergely)

Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Balog nem 3. Szécsi, 1 tábla.

A1. Ányos[220]. c.

B1. Ivánka. 1214. (Testvére Tamás[221], 1214.)

C1. Miklós c.[222] 1297-1308. Szécsi (Balogi)

D1. Péter[223]. nógrádi ispán, 1297-1333 III 29. †1336 előtt. Felesége Debrői

Sebe, felsőlendvai ág. (6 fiútestvére volt: 1. János, 1297-1312. 2. Beke 1312-1313. 3. László 1312-1328. 4. Mikós, szerémi ispán, 1308-1323. 5. Pál, asztalnokmester, szörényi bán, 1312-1341. rimaszécsi ág. 6. András, erdélyi püspök, 1312-1356, *1294-1356 előtt)

E1. Ilona (Jona)[224] Férjei: 1. Battyányi János, 2. Losonci Dénes bán. (5 fiú

testvére volt: 1. Miklós, nádor, 1336-1387, felesége Debreceni Margit. (4 fiúk közül a 4-ik, „Herceg Péter”,[225] 1383-1432 VII 1, †1432 XII 2 előtt. 3.-ik felesége Salamonvári Beátka, A. Bánfi Zsigmond özvegye, 1427-1428.) 2. Ivánka, asztalnokmester, 1336-1349. 3. Pál, 1336. 4. Jakab, 1336-1347. 5. Domokos erdélyi püspök, 1340-1368. )

Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Aba nem 5. Debrői-tarjáni ág. 1. tábla: Debrői.

Az ágak összefüggését meggyőzően mutatta ki Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom. TSz 35 (1993) 47-49.

A1. Makján c.[226] (Testvérei: 1. Becse[227], 1201 k. 2. Apos[228].)

B1. Becse[229], 1246-1258, Debrői. (Testvére: Bökény[230], 1255-1258, Tállyai. )

C1. Makján c.[231] nádor, 1271-1300.

D1. Demeter mg. [232]1302-1318. (1 leánytestvére[233], 1302. Férje Gáspár fia Lőrinc.)

E1. Sebe,[234] †1340 előtt, férje Szécsi Péter. (3 fiútestvére volt: 1. János[235], káli,

2. Makján[236], újvári hadnagy, 1348. 3. Miklós[237], szendrői várnagy,

1340-1371.)

Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Rátót nem 1. tábla: elágazás. Rátót nem. 8. tábla: Serkei (Kaplai, Lorántfi) (Részletesen: Lorántfy (Serkei)család.doc)

A1. N.[238]

B1. Leusták vajda.

C1. Rátot, somogyi ispán, 1203. (Testvére Gyula[239], erdélyi vajda, 1214-1239)

D1. Domokos, tárnokmester. 1238-1240.

E1. Leusták mg. [240] (4 fiútestvére volt: 1. Lóránd nádor, 1241-1277, 2. „Porc”

István, királynéi lovászmester, 1265-1277. Felesége Zsámboki Aglent. 3.

Olivér mg.)

F1. "Vak" Dezső[241] (ld. az 1. táblán) Borsodi és gömöri ispán, 1275-

Felesége: Ákos István nádor leánya 1303. (Testvére: Ló

ránd[242], nádor, 1275-1307.)

G1. Benedek[243] 1322-1326. Felesége Telegdi Margit. Serkei. Folytatás

tábla. Serkei (Kaplai, Lorántfi).

H1. János[244] Orosz vajda, országbíró, 1350-1403 II 19. †1406 I 10

előtt. Felesége Erzsébet.

I1. Lóránd mg.[245] 1394-1415. †1417 I 18 előtt. Felesége Lackfi

Katalin. (György bán leánya) 1397-1421.

J1. György[246]. 1404-1464. Feleségei: 1. Berzevici Anna.

(Berzevici Péter[247] leánya) 1441-1455. 2. Somosi Zsófia.

(Somosi János leánya.) 1482. Serkei Lórántfi.

K1. Katalin.[248] (5 fiú és 3 leánytestvére volt. Az anya min-

degyiknél Berzevici Anna) 1441-1478. Férje Losonc-

zi Bánfi György.

Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Hermán nem 1. tábla: Pestesi ág. Hermán nem 2. tábla: Lackfi.

A1. N.[249]

B1. N.

C1. Dénes. (Testvérei. 1. Gecse, fia János, a Felpestesi, Szentgyörgyi, Makrai csalá-

dok ősei. 2. Gergely.)

D1. László (Lack)[250] (ld. az 1. táblán.) székely ispán, 1323-1359 VI 29. Felesé-

gei: 1. N. (8 fia Tőle van) 2. Margit, Szeri Pósa leánya, 1355-1359. Lackfi.

E1. András[251], erdélyi vajda, 1336-1359 X 10, †11359 XI 10 előtt, felesége

Németi Erzsébet, 1353-1365. (Testvérei és András is 1-től, N.-től: 7 fiú:

István, erdélyi vajda, 1326-1353. 2. Imre †1336 előtt. 3. Mihály 1336-
4. Lack. †1339 előtt. 5. Dénes, kalocsai érsek, 1344-1355. 6. Mik-

lós, zempléni ispán, 1336-1377, †1380 előtt. 7. Pál, beregi ispán, 1336-

)

F1. György[252], macsói bán, 1358-1393. †1393, fiú útód nélkül. Felesége

1398. németi. (Testvére Imre[253], 1358-1386)

G1. Katalin[254] 1402. Férje Serkei Lóránd. 1402. (Testvére Anna[255]

Tamási Jánosné.)

Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Rikalf rokonsága 1. tábla: Dunajeci Rikalf rokonsága. 2. tábla: Berzevici (Berzeviczy)

A1. Ruthker[256] 1209. Felesége. Adolf szepesi prépost nővére 1209.

B1. Rikalf[257] 1246. (Testvére: Hermann 1246.)

C1. "Szepesi" Rikalf c.[258] 1251-1288 (Testvére: Polyán[259], 1251-1278)

D1. János[260] mg. (ld. az 1. táblán) 1289-1347. Berzevici 2. tábla (Testvérei: 1.

Kakas, szepesi ispán, 1289-1328) 2. Henrik, sárosi ispán, 1312-1315. Rikalf 1311-1360. 4. Mokow 1316.

E1. Henrik (Herke) mg.[261] szepesi alispán. 1347-1411. Felesége Derencsé-

nyi Ilona (Testvérei: 1. Mihály[262] 1321-1355. 2. Rikalf, 1328-1360. 3. János, 1328-1357. 4. László 1328-1334. 5. Jakab, 1328-1347, lomnicai)

F1. Péter[263], tárnokmester, 1399-1433 IX 16, †1433 XI 24 előtt. Felesé-

ge Dunajeci Hedvig 1402-1435. (Testvérei: 1. István (lomnicai) 2.

János[264], 1392.

G1. Anna.[265] 1450. Férje Serkei Lorántfi György. (Testvérei: 1.

„Fekete” János[266]. 1434-†1463 utód nélkül. 2. György[267], nyitrai

püspök, 1425-1437 †XII

Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Balog nem 2. Derencsényi. (Részletesen Derencsényicsalád.doc)

A1. Péter.[268]

B1. Miklós[269]. c. Balogi (Terenyei)

C1. "Orros" Pető (Péter)[270] erdélyi alvajda, 1323-1344 II 22, Derencsényi

D1. Derencsényi Ilona[271]. Férje: Berzevici Henrik. (testvérei. 1. Miklós székely

ispán. 1354-1380 II 12. 2. László, létai várnagy, 1364-1368, †1368, Havasalföld. 3. János, bálványosi várnagy, 1364-1371. 4. András, 1364. 5. Péter, 1364-1368.)

Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Csanád nem 1. Főág 1. tábla: elágazás. Csanád nem 1. Főág 2. tábla: Telegdi. (Részletesen: Telegdicsalád.doc)

A1. N.[272]

B1. Benedek (Belenik)

C1. Kelemen (Kelemenes) bán[273], aradi ispán. 1214.

D1. Pongrác c.[274] 1218-1256. Felesége: Bár-Kalán N. 1218.

E1. Tamás c. (ld. az 1. táblán)[275] 1256-1299. Telegdi.

F1. Miklós[276] mg. szebeni és csanádi ispán, 1299-1326 III 6.

G1. Telegdi Margit.[277] 1360-1371. Férjei: 1. Kaplai Benedek. 2.

Szombati Nagy Fülöp 1361

Bercsényi családfa.

A1. Bercsényi I László (?–1548); neje: Cecília asszony

B1. Bercsényi Boldizsár (?–1549)

B2. Bercsényi Imre; neje: Saárossy Zsófia

C1. Bercsényi II László, (1564–1599); neje: Baládffy Borbála (?–1589[278])

D1. Bercsényi Zsófia; férje: Kún János (?–1633)

Ld.: Lorántfy(serkei) család.doc

Azt, hogy Serkei Lórántfi Lóránd fia György és György leánya Serkei Lórántfi Katalin Bánfi Györgyné, aki utoljára 1478-ban szerepel az oklevelekben, a szakirodalom is bizonyítja. Lorántfy család. (Serkei †.) A Lorántfy (vagy néhol Loránthffy) család a Ratold és Olivér nemzétségéből származtatik.

A1. N.[279]

B1. Leusták vajda.

C1. Rátot, somogyi ispán, 1203. (Testvére Gyula[280], erdélyi vajda, 1214-1239)

D1. Domokos, tárnokmester. 1238-1240.

E1. Leusták mg. [281] (4 fiútestvére volt: 1. Lóránd nádor, 1241-1277, 2. „Porc”

István, királynéi lovászmester, 1265-1277. Felesége Zsámboki Aglent. 3.

Olivér mg.)

F1. "Vak" Dezső[282] (ld. az 1. táblán) Borsodi és gömöri ispán, 1275-1308.

Felesége: Ákos István nádor leánya 1303. (Testvére: Lóránd[283], nádor, 1275-1307.)

G1. Benedek[284] 1322-1326. Felesége Telegdi Margit. Serkei. Folytatás

tábla. Serkei (Kaplai, Lorántfi).

H1. Serkei I János, vagy Kaplay János.[285] (†1406 I 10) A Rátót

nemzetségből, Kapla gömörmegyei vártól nyerte nevét és a Lórántffyaknak volt őse. 1380-ban Vörös-Oroszország (Galicia és Lodoméria) vajdája, 1384-86-ig országbíró volt, 1386. ismét orosz vajda, 1392-93. újra országbíró. (I János oklevélben szerepel: 1387 V 28 Eger) felesége N. Erzsébet. †1403. 06.

I1. Lóránd mg.[286] 1394-1415. (†1417 I 18 előtt). Felesége Lackfi

Katalin. (György bán leánya) (1397-1421).

J1. Lórántffy György[287]. (1404 k.-1464 k.). Feleségei: 1.

felesége: Berzeviczy Anna (berzeviczi és kakaslomniczi) (Berzevici Péter[288] leánya) 1441-1455. 2. felesége Somosi Zsófia. (Somosi János leánya.) Nagy Iván szerint felesége: Széchy Anna. Már Lorántfy névvel, a Rathold nemzetségből, gömöri főispán 1443-ban, többször harczolt Giskra ellen, ki főleg azon vidéken, hol Lórántfy György birtokai feküdtek, gyakran dúlt és pusztított, és kit egyszer Gede vára alól György el is űzött, de utóbb Giskra Lorántfy Györgytől Serke várát csakugyan elfoglalta, és azt csak Hunyadi Mátyás foglalta 1460-ban vissza, és adta vissza ismét Lórántfy Györgynek. Lorántfy Györgynek neje Széchy Anna volt, akinek jogán Gömör és a szomszéd megyékben szaporodott a család birtoka. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi. Somogy. Kaposújvár. 1445-ben Kaposujvárát Serkei Lórántfi Györgynek visszaítélték, a kivel Ujlaki Miklós ekkor egyezségre lépett és így sikerült is megmaradnia a vár birtokában; sőt 1453 szept. hó 14-én új adományt is szerzett a várnak e Tamási-féle részére. Gömör-Kishont megye. Kapla, Serke határában feküdt. A Rathold nemzetség ősi birtoka. Egykor a Kaplaiaké. 1449-ben az ugyanezen nemzetségből származott serkei Lórántffi-család kezében volt. 1443-1445, Losonczy György gömöri főispán volt, aki azelőtt karthausi szerzetes volt. Zsigmond király uralkodása alatt a gyakori huszita betörések, valamint a törökök részéről fenyegető veszedelem elhárítására az országos tanács 1432 augusztus 10-én tartott űlésében az ország haderejének létszámát megállapítván, a kiállítandó hányadot a főurak és a vármegyék között osztotta szét. A vármegyében birtokos főurak közül a török ellen Serkei Lórántffy Györgyöt 100 lovas kiállítására kötelezte, a husziták ellen. Zobor. 1449-ben a Serkei Lorántffyak birtoka volt, a kik e községet 1498-ban is bírták. A tatárjárás utáni korszakban épülhetett, de 1435-ben már romokban hevert. Mikor a husziták befészkelték magukat a vármegye területére, a romokban heverő várat helyreállították, s ők voltak birtokában 1460-ig, a mikor Mátyás király tőlük visszafoglalta. 1469-ben még fennállott, de 1478-ban már ismét romokban hevert. 1478-ban a Serkei Lorántffyak birtokában találjuk, a kikkel 1483-ban a Tornaiak pereltek az immár ismét puszta vár birtokáért. Somogymegye. Hedrehely. 1403 márcz. hó 23-án a Zsigmond uralmával elégedetlen urak, Nápolyi László párthívei, értekezletet tartottak itt s egy kiáltványt intéztek innen az ország lakosságához. Tamási László és testvére, Henrik, 1423-ban, magtalan haláluk esetére, Zsigmond király beleegyezésével, vérrokonuknak, Serkei Lorántfi Györgynek, és utódainak hagyományozták e helységet, a többi uradalmaikkal egyetemben; 1443-ban azonban Tamási Vajdafi Henrik a Héderváriakkal, Lőrincz nádorral és fiával Imrével, mint a kikkel egy őstől származott, lépett örökösödési szerződésre és Hédervári Lőrincz nádort be is iktatták Hedrehely birtokába, mely ekkor már városi kiváltságokat élvezett. Újlaki Miklós azonban a Hédervári család birtokait elfoglalván, egy részüket magának követelte, mire a Héderváriak pert indítottak ellene. 1445-ben az országnagyok a Tamásiak összes birtokait, közöttük Hedrehely mezővárost is, Serkei Lorántfi Györgynek ítélték oda, de 1446-ban Hunyadi János kormányzó a várost és a hozzátartozó uradalmat Emekei Miklósnak és Berekfalvi Zopa Péternek, majd 1448-ban az uradalom felét Berekfalvi Zopa Péternek és a többi Berekfalviaknak, továbbá Endrődi Somogyi Imrének és Torvai Ugron Imrének adományozta, a mibe a Szekcsői Herczeg család is belenyugodott. Pata. 1431-ben Feledi János és Serkei Lorántfi György pörösködnek miatta. Poklosi. 1431-ben Pata város tartozékai között szerepel s ekkor Feledi János és Serkei Lorántfi György pörösködnek miatta. Kaposvár. 1423-ban Tamási László és Henrik nevű testvére vérrokonuknak: Serkei Lorántfi Györgynek hagyomá- nyozták, a mihez Zsigmond király is hozzájárult. De 1443-ban Tamási (Vajdafi) Henrik már a Héderváriakkal (Lőrincz nádorral és fiával, Imrével), minthogy azokkal egy őstől származott, újabb örökösödési szerződést kötött, a melyet I. Ulászló király is jóváhagyott. Hédervári Lőrincz nádor ezután be is iktattatta magát a birtokokba, de Ujlaki Miklós – más birtokokkal együtt – elfoglalta tőle. Emiatt pör keletkezett, a melyben 1445-ben úgy ítéltek, hogy a Tamásiak 1423-ig szerzett valamennyi birtokát – köztük Kaposujvárat is – Serkei Lorántfi György, az utóbbival kötött szerződés után szerzett birtokait pedig a Héderváriak kapják. Azonban ennek az ítéletnek sem a Lorántfiak, sem a Héderváriak nem tudtak érvényt szerezni; sőt mikor a Héderváriakat a Tamási-féle birtokokba be akarták iktatni, annak még a Szekcsői Herczegek is ellentmondtak. Egy örökösödési szerződés alapján, a melyet a velük rokonságban álló Tamásiakkal 1405-ben kötöttek és a melyet Zsigmond király 1411-ben jóváhagyott, pört indítottak a Héderváriak ellen, a kikkel 1446-ban az országbíró előtt ki is egyeztek; de később kiderült, hogy e két oklevél hamis volt. Közben – 1446 áprilisában – Ujlaki Miklós, a ki szintén meg akarta szerezni e birtokokat, Lorántfi Györgyöt egyezségre szólította fel, a minek eredményeképen utóbb mégis ő maradt a vár birtokosa. 5 fiúk és 4 leányuk volt:

K1. Katalin.[289] (5 fiú és 3 leánytestvére volt. Az anya

mindegyiknél Berzevici Anna) 1441-1478. Férje

Losonczi Bánfi György. 1448-1489.

A Szénásy (nagyváradi) család.

A1. Szénásy Miklós[290] (- †1526-ban Mohácsnál esett el).

B1. Imre 1636–1556. Θ Ibrányi (váradi) Zsuzsa.

C1. Péter 1570–90. Pest vári kapitány. Θ Ráskay Anna.

D1. I. András 1631. Θ Komjáthi Orsolya.

E1. II. András (-† 1683. aug.) Θ Szathmári Pap Erzse (1654–1683).

F1. III. András 1683. 1720–1724. Dobokai alisp. Θ Nagy (pócsai)

Bora.

G1. IV. András 1763–1771. Dobokai szbiró. Θ Várady Bora.

H1. V. András 1760. szolgabiró. 1771. törv. sz. ülnök.

I1. VI. András (feltételezés S.B.)

J1. VII. András (feltételezés S.B.)

K1. VIII. András (Ceglőtelke, 1830 - Sajóudvarhely

1906 V 21) Θ 1854 XII 26. Sebestyény Rozália

(Mezőmadaras 1836 V 10 – Sajóudvarhely 1891 X 28 )

L1. Szénásy Berta. (Mezőmadaras 1861 –

Sajóudvarhely 1931. VIII 4.), Θ Sajóudvarhely, 1892 VIII 30. Fekete I Albert. (Bethlen 1863 IX 30 - Sajóudvarhely 1908 VIII 24).

zénásy de Pánczélcsehi et Nagyvárad Kide[291] n: Komjáti Orsolya gyermekek: Anna, Margit. Kiadó Rákóczi György 1 - Gyulafehérvár, 1639.05.12. Sorszám 1sz1037.

Dédnagyanyám nagyváradi Szénásy Berta (1861-1931 VIII. 4.[292]) és férje Fekete Albert (1863-1908) apja: nagyváradi Szénásy András (1831-1906) Nagy Iván szerint[293] a nagyváradi, kidei és páncél-csehi Szénásy család Doboka megyében virágzott. Származását Szénásy Miklóstól hozzák le, aki 1526-ban Mohácsnál esett el. A családfán az utolsó András: V. András (1760 szolgabíró, 1771 törvényszéki ülnök); idáig közli Nagy Iván a családfát, Szénásy V. András unokája lehetett az 1831-ban született András, mivel az András név öt generáción keresztül ismétlődött, így lehetséges a hatodik-hetedik folytatás is.

Szénásy család. (N. Váradi, kidei és pánczél-csehi)[294] Doboka megyében virágzott. Származását Szénásy Miklóstól hozzák le, ki 1526-ban Mohácsnál esett el. A családfa (Hodor K. közlése szerint) a következő: Miklós † 1526.; Imre 1636–1556. (n.-váradi Ibrányi Zsuzsa); Péter 1570–90. Pest vári kapitány (Ráskay Anna); I. András 1631. (Komjáthi Orsolya); Anna.; Margit.; II. András † 1683. aug. (Szathmári Pap Erzse) 1654–1683.; Folyt. a köv. lapon. András, ki az előbbi lapon. † 1683. aug. (Szathmári Pap Erzse) 1654–1683.; III. András 1683. 1720–1724. Dobokai alisp. («»pócsai Nagy Bora); Mária (Marjay Albert); IV. András 1763–1771. Dobokai szbiró. (Várady Bora); I. József †; Erzsébet (oláhpataki Váradyné); Anna (Harsányi Zsigmond); István 1794. (Ilyés Bora); Lajos.; Károly él 1863.; II. József de N. Várad 1800–1810. (Fejérdy Julia); V. András 1760. szbiró 1771. törv. sz. ülnök.; Teréz (Balogh András); Bora (pókaf. Becsky Miklós); Zsuzsi (Gombás Fer.); Klára (Aknay József); III. József nőtlen 1828-tól adórovó; Elek (Balogh Eszter); Eszter (Eperjesyné); Karolina.

A családfán álló I. Andrásnak neje Komjáthy Orsolya derzsei idősb Komjáthy Miklósnak leánya volt, kivel utóbb 1624-ben a II. Ferdinand és Bethlen Gábor között kötött béke után Erdélybe Doboka megyébe Pánczél Csehibe telepedett és törzse lőn ott a Szénásy családnak. Ezen I. András kidei előnévvel, mint már előbb is nemes 1639. maj. 12-én Gyula-Fejérvárott kelt czímeres nemes levelet nyert I. Rákóczy György erdélyi fejedelemtől, (Rákóczy György fejedelem és Markosfalvi Márton titkár aláirása alatt.) mint mezei katonaság hadnagya, maga, neje Comiathi Orsolya, Anna és Margit leányai számára. Ezen armalis levél 1649-ben (feria 3-ia prox. post Dnicam tartiam Trinitatis) Bonczida mvárosban kihirdettetett. (A kihirdetést aláirta Szamoskeözy Mihály Doboka vármegye jegyzője.)

A család czímere a fölebb említett armalis szerint ez: a paizs kék udvarában zöld halmon lovas katona látszik, jobb kezében vérrel fecskendett meztelen kardot, balkarjával pedig melléhez szorított törökfejet tart, ugyancsak balkezével a ló kantárát is tartja. A vért fölött koronás sisak áll; foszladék jobbról aranyvörös, balról ezüstvörös. I. András idővel – úgy látszik – főhadnagy lett, ezt vallá 1758-ban a család érdekében egy tanú: csomafáji Butka Mihály, oklevélre hivatkozván, midőn állítá: „idősb Szénásy András uram I. Rákóczy György hadának főhadnagya volt, a mint azt in anno 1646-ban die 19-a martii az atyámmal transigált contractus bizonyítja.” I. András neje utóbb Nánásy Mihályhoz ment férjhez. Fia II. András 1654–1683-ban élt Pánczélcsehiben, midőn a tatároktól megöletett. III. András, 1720–1724-ig Doboka megye alispánja volt. Élt még 1755-ben is. Neje pócsai (vagy tán borsai) Nagy Borbála volt. Ettől fiai IV. András és I. József 1770-ben kidei és pánczél-csehi előnévvel Pánczél-csehiben adományos birtokosok. IV. András kinek neje Várady Borbála (más adat szerint Alsó-Bora volt), 1763–1771-ig Doboka megyének szolgabirája volt. Fiai közűl II. József már n.-váradi előnévvel, adórovó 1800–10-ig, ennek fia III. József 1828-tól szintén adórovó. 1848-ban M.-Köblösön a fellázadt oláhok megvérzék, és jobb keze egy újját elvágták.

Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok 1718-1784. – Bukarest, Kriterion, 1970.

Szénásy (pánczélcsehi) család. Anno 1772. Január 28-án. Az Apor – utódok osztozkodása. Részt vettek: Szénási József[295]..

Szénási András, szülei: hihetőleg Szénási András és Váradi Borbála, páncélcsehi birtokos.[296]

1773 A szegény Teleki Pál úr Doboka vármegyei főispán is meghala Kolozsváratt 18-va Novembris…Mely által megszabadult a vármegye, melyben tudatlanul, magagondolatlanul 18 esztendeig főispánságot viselt. ….azt a kis ispánságot hagyhatta volna a szegény Szarvadi Józsefnek vagy Szénási Andrásnak, mert azok is régen szolgálják a vármegyét s apjaik is viceispánságot viselt emberek voltak…[297]

1773 A páncélcsehi jobbágyok elfogják földesurukat (báró Inczédi Sámuelt). …Azzal elmentem Szénási József öcsémhez,…Szénásiék csititottak, hogy úgy ne beszéljek, mert reánk rohannak, de nem hajtottam reá…[298]

A marha mindenfelé döglik, a szegény Szénási András[299] és Szénási József Páncélcsehen majd egészen kipusztultak a marhájukból. [300]

Szénási József: szülei: hihetőleg Szénási András és Váradi Borbála, páncélcsehi birtokos.[301]

Anno 1762. …szolgabíró Szénási József uram (Rettegi György törvényben volt a deliberatumokat, tehát a határozatokat Ő írta, Szénási József[302] nevében is)

április 16-án a birói tanácskozáson részt vettek: Keczeli Sándor főbíró,..Szénási József..[303]

Fekete Gergely (1829-1915) énekvezér ükapámról található Bethleni Egyházi iratok a Kolozsvári Református Levéltárban és a Bethleni Lelkészi Hivatalban.

Fekete Gergely ükapámról találtam iratokat a Kolozsvári Református Levéltárban, ezeket feldolgoztam. Az anyakönyvi adatokat a Bethleni (lefotóztam a Besztercei Levéltárban) és a Mezőcsávási anyakönyvekben (lefotóztam a Marosvásárhelyi Levéltárban) találtam meg. A Bethleni Lelkészi Hivatalban megtalálható presbiteri jegyzőkönyveket (1881-1915) és családi könyveket is lefotóztam és feldolgoztam.

Gyárfás (léczfalvi) Albert, lelkész (szolgált Bethlenben 1881 aug. 20. – 1915 decz. 31.) és Fekete Gergely között 1888-tól erős ellentétek alakultak ki, Gyárfás lelkész többször feljelentete Fekete Gergelyt az esperesnél, aki a vádakat tagadta. A presbitérium jegyzőkönyveiben nincs nyoma annak, hogy vita volt Fekete Gergely és Gyárfás Albert között. Egy gyanús eset történt 1903 december 6-án Gyárfás Albert előterjeszti a 74 éves Fekete Gergely nyugdíjazási kérelmét, szóbeli megbeszélésükre hivatkozva. Az egyik presbiter kéri Fekete Gergely meghalgatását, tehát nem hiszi el a lelkészi előterjesztés azon állítását, hogy Fekete Gergely önként nyugdíjba akar menni. A következő ülésen Fekete Gergely közli, hogy nem kiván nyugdíjba menni és így a presbitérium a lelkészi előterjesztést elutasítja és Fekete Gergely majdnem haláláig 86 éves koráig (2015 XII 31) 2015 júniusáig tovább szolgált.

Fekete Gergely ükapámról adatok. Bethlenben élt 1860-tól és ott temették el feleségével együtt 1915-ben. 2012 okt. 20-án Pálffy Gusztáv unokatestvéremmel kerestük a sírját a Bethleni temetőben de nem találtuk. Egy özvegyasszonnyal beszéltünk, azt mondta sok sírt felszámoltak. Szakács János lelkészt is kerestük de nem találtuk a lakásán.

Szakács János Bethleni református pap: email címe: szakacsjanos@clicknet.ro

2013 01 29-én kelt levele:

Tisztelt Sipos Béla úr! Szakács János bethleni lelkész vagyok és Adorjáni Zoltántól kaptam meg az ön címét, valamint az alábbi kérdéseit. Válaszként írom, hogy a presbiteri jegyzőkönyvek megvannak és a régi családkönyvben, megtaláltam Fekete Gergely családjáról szóló bejegyzést is. Feljegyzést arról, hogy hol temették el, nem találtam, de még érdeklődöm. Elkezdtük a temető feltérképezését, s lehet a sírkő felirata alapján megtaláljuk, ha létezik még a sírkő. Tisztelettel: Szakács János. 2013 október 6-án Pálffy Gusztáv unokatestvéremmel elmentünk Bethlenbe és Szakács János által előkészített forrásanyagot lefotóztam.

A Kolozsvárt a Farkas utcai református templom melletti Református Levéltárban, a Bethleni Egyházi Iratok között az alábbi adatokat találtam Fekete Gergelyről. (S. B.)

A Bethleni (Széki em. Szolnok D. vm.) lelkipásztorok névsora:

Jánosi Péter 1779-1788

Erdélyi Sámuel 1788 febr. 9 -1826 okt. 5. Bethlenben halt meg 80 éves korában.

Beke Sámuel 1826-1827

Szász Ferencz 1828 máj. 15 – 1844 nov. 25. Széki em. esperese volt. Bethlenben halt meg, asszkorban. Felesége Takács Katalin (Takács Katalin meghalt 1840 márc. 2-án, 28 éves korában vizkorságban.). Gyermekeik: 1830 Eszter, 1841 Albert, Szász Ferenc második feleségétől Zalányi Máriától. 1843 Liza.

Mihály Endre 1845 ápr. 24 – 1856. Felesége Vajna Anna (Nina). Gyermekeik: Irma (1850 ?), Gyula (1852), Piroska (1855).

Csürös József 1856 máj. 29. – 1880 máj. 8. Bethlenben halt meg, 56 éves korában, vízkorban. Több évig egyházmegyei jegyző, képviselő és egyházmegyei ülnök volt. Felesége: Vályi Eszter. Gyermekek: Sándor (1859+), József (1866), Sándor (1867), Zsuzsa, Károlina (1869-1875), István (1870)

Gyárfás (léczfalvi) Albert, lelkész: 1881 aug. 20. – 1915 decz. 31. Meghalt 1921-ben Debrecenben mint nyugdíjas lelkész. Felesége Veress Ilona (Békés 1857-1914, öngyilkos volt) református lelkész. Gyermekeik: István (Bukarest 1878-1892. Meghalt véletlen balesetben. Bukarest), Constantia, Klára (Bukarest 1880-) 1902-ben férjhez ment Reithoffer Rezső 26 éves gimnáziumi tanárhoz, Imre, Ferencz (1882-),

Bethlenben segédlelkészek voltak:

Rápó Mihály 1910 dec. 1-1912 jun. 30-ig.

Molnár József 1912 jul. 1-1915 nov. 15.

Sepsizaláni Kolcza Árpád (1889 jul. 9- nősült 1916 aug. 29.-én) 1916 jan. 1. – felesége Nagybaczoni Keresztes Valéria, aki nagyenyeden született. Egy gyermekük született: 1927 Margit, aki születése után meghalt. 1931 május 5-én meghalt Nagybaczoni Keresztes Valéria édesanyja, özvegy N. Keresztes Józsefné, született Maroscsügedi Papp Valéria, néhai Keresztes József nagyenyedi református theológiai tanár özvegye, aki Fogarason született (1857-ben), 74 éves volt. Temette Farkas Albert dési pap.

Fekete Gergely életrajza (DSCF2753) Fekete Gergely született 1829 június 9-én Mezőcsáváson Maros-Torda megyében. 9 éves korában (pontosabban 14 éves korában, mert szülei 1843-ban haltak meg.) árván maradt öt testvérével.[304] Nevelő anyja[305] mesterségre adta, de őtet szíve és lelke a tudományhoz vonzotta. Így lett a Marosvásárhelyi Református Kollégiumnak egyik szegény tanúlója. Ön szorgalmára, jó magaviseletére és kitartására útalva. Tanárai megszerették segítették s így eljutott a VII.-ik gimnáziumba. Ekkor tört ki az 1848/49-es dicsőséges önvédelmi szabadság harcz, midőn minden igaz hazafinak fegyvert kellett fogni, s mindent feláldozni egyetlen s legfőbb mindenükért, hazájukért. Tanulótársaival együtt az akkor 19 éves ifjú meghallotta a hívó szózatot és szent lelkesedéssel ragadtak fegyvert az ellenség ellen. Végig harcolta az egész szabadságharcot, s a fegyverletétel után a legyűrteket elnyomni akaró törvénytelen uralom, őtet is hadifogolynak nyilvánítva erőszakkal besorozta az osztrák hadseregbe katonának. S mint ilyen Olaszországban teljesített katonai nehéz szolgálatot 7 éven felül. Onnan haza érkezve az idő már elhaladt felette. Nem térhetett vissza a férfiú az ifjúk közé a Marosvásárhelyi Kollégiumba, hanem kántor tanítói vizsgát tett és oklevelet szerzett s mint ilyet 1859-ben ezen bethleni református egyházközség kántortanítójává választotta, s mint (DSCF2754) szolgált itt az is az iskolák államosításáig, utána pedig mint énekvezér 56 esztendeig. Családi életet kezdett szeretett hitvesével Nagy Rózával az 1860 esztendőben. Több gyermekkel áldotta meg a sors házasságukat, amelynek azonban szomorú vége lőn. Előbb gyermekeit, majd szerető hitvesét is eltemette. Csupán egy kis fia maradt életben Fekete Gerő, jelenleg szásznyirjesi lelkész és számvevő. Utóbbi életének egyedüli öröme, reménysége és boldogsága. Egyenes lelkű, hízelegni nem tudó, de kötelességét mind a halálig híven teljesítő, értékes áldott életét, az elmúlt év utolsó napján szenvedés nélkül alig pár perces kínlódással fejezte be. Most már ott áll szerető ura, igaz bírája előtt, így elnémúlt ajkai ott nyilnak meg már a mennyei urának dicséretére, s ott énekli már kedves énekét mennyei hangokon. Legyen neve emléke áldott itt és mindörökre. Felesége, elhunyt gyermekei, s az őt nevelő apja emlékére, az egyházközösség részére csaknem 3000 koronás alapítványt hozott létre. 31 éves szolgálat után (tehát 1890-ben S. B.) nyugdíjba vonult, de a bethleni gyülekezet tagja maradt. (Kézirat, 1916 elején készült)

Az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsától. 419-1915 (DSCF2761 Gépirat)

Folyó évi 42 számú felterjesztése mellől a FEKETE GERGELY bethleni énekvezér nyugalmazására vonatkozó határozatokat ./. alatt azzal küldjük vissza nagytiszteletű Esperes úrnak, méltóztassék ezt a kérdést addig függőben tartani, amíg az énekvezéri teendőkkel megbízandó tanító a harctérről hazajön s akkor a nyugalmazás ügyével együtt az új énekvezér javadalmáról szóló határozatot is felterjeszteni. Megjegyezzük, hogy a kántori megbízás csak addig adható, amíg a javadalom egy részét a nyugalmazott kántor élvezi, mihelyt a teljes kántori javadalom az egyház rendelkezésére áll, az önálló kántori állás ismét betöltendő. Az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsának Kolozsvárt, 1915 februárius hó 25-én tartott üléséből. Aláírta a titkár: Péter Károly és az elnök, olvashatatlan aláírás. Nagytiszteletű Sófalvy Károly református esperes úrnak. Retteg. 1915

Nagytiszteletű Esperes Úr! 1915 Hivatalos tisztelettel mellékelten küldöm presbitériumunk határozatát Fekete Gergely ének vezér nyugdíjaztatása tárgyában. Tisztelettel kérem az egyházmegyei tanács elé terjeszteni és az adott helyzetben hozott határozatot jóváhagyni. Bethlen 1914 november 21. Mély tisztelettel Gyárfás Albert református lelkész.

Bethlen. Énekvezér nyugdíjazása tárgyában. (DSCF2761) 1915 június 25. Tanácsülés. 42. Nagytiszteletű Esperes Úr! (DSCF2778) A 192-1909 sz. felterjesztésre hivatkozással értesítjük az Esperes Urat, hogy igazgatótanácsunk tárgyalta a FEKETE GERGELY által tett alapítványokról szoló alapítólevelet és azokat jóváhagyta. A záradékolt alapítólevelek három példányát ./. alatt csatolva azzal küldjük meg, hogy azokat, valamint a ./. alatt csatolt s az alapítónak szóló köszöntő iratunkat szíveskedjék illetékes helyére eljuttatni. Az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsának Kolozsvárt, 1915 április hó 29-én tartott üléséből. Aláírta a számvevő helyett: Péter Károly és az elnök, Bánffy Benő. Nagytiszteletű Sófalvy Károly református esperes úrnak. Retteg.

(DSCF2780) Fekete Gergő református lelkész saját kezűleg írt beadványa az Espereshez. Szász-Nyíres, 1909 okt. 20. (DSCF2783 Gépirat) Az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsától. 4380-1909. Nagytiszteletű Esperes Úr! Fekete Gergely újabban tett 700 koronás alapítványáról szóló 540-1909 alatt felterjesztett alapítóleveleit jóváhagytuk, s három példányt ./. alatt csatolva azon értesítéssel küldjük meg, hogy az alapítvány tételét a kerületi közgyűlésnek is bejelentjük. Kérjük Esperes Urat: az alapítóleveleket jutassa illetékes helyére és alapítónak köszönje meg nevünkben ismételten az alapítványt, közölvén vele, hogy a 700 korona a Közhasznú Takarékpénztár 2776 sz. betétkönyvében van elhelyezve. Az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsának Kolozsvárt december hó 16-án tartott üléséről. Elnök, Bánffy Benő. A számvevő: Pünkösdi ? Pál.

Alapítvány ügy. Mezőcsávási református templom 200 Korona. Fekete Gergely. Szülei: Fekete László és György Sára nevén vannak. Testvérei Fekete László és Fekete Zsuzsa nevén a csávási községnek alapítványi alapban van 300 korona. Testvérei Zsigmond, Márta és Zsófia nevén.

Jegyzőkönyv kivonat. (DSCF2790) Jegyzőkönyvi kivonat, a bethleni ev. ref. egyházközösség előjároságának 1902 április hó 27-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Jelen vannak a presbiterium tagjai: Gyárfás albert elnök, Szabó Sándor jegyző, Nagy József, Toth Márton, id. Gergely János, …Fekete Gergely.

Egyéni vizsgálati kérdőpontokra felelet: (DSCF2807) 1893-1900. Évenkénti jelentések. Lelkész: Gyárfás Albert, énekvezér: Fekete Gergely.

Gyárfás Albert lelkész panasza Fekete Gergely énekvezér ellen. 1888. július 16. (DSCF2822-2823-2844)

67/1888. Nagytiszteletű Esperes Úr!

Bethleni énektanár Fekete Gergely többször adta jelét annak, hogy nekem mint lelkésznek, a kellő tiszteletet megadni, avagy a reábizottakat elvégezni – ne érezze magát kötelezettnek. A mi személyemet s e felöl általa a küléletben tett nyilatkozatokat illeti: nem reflektálok, hisz tiszteletet parancsolni valakitől valaki iránt tudom, hogy nem lehet, ha ő ezt önként nem érzi. Azonban annyit egyházi törvényeink értelmében elvárok, megkövetelek, hogy ö lelkészét ismerje fejének, s hivatalos működésében kövesse s tartsa meg rendeleteimet. Ha valami ügyben távol vagyok s az istentiszteletet reábízom, ezért méregbe, dühbe jön s ezt a szószékbe is kinyilvánítja, prédikációt sohasem tart, csak olvas a bibliából. Úgy látszik vagy nem tudja, vagy nem akarja tudni kötelességeit. Azonban a miért most Nagytiszteleteshez írni bátor vagyok az, hogy tegnap e hó 15-én Rettegen voltam, az ottani új lelkész beiktatásán. Az istentiszteletet a kántorra lett bízva, ö azonban beleegyezésem nélkül a fiának adta át az istentisztelet végzését. Ez nem baj, fia első éves bölcsész, én is megengedtem volna a prédikációt neki, ha előzetesen bejelenti, s bár 15 lépésre lakom tőle, nem tartotta méltónak ezt nekem mint papnak, ki a szószék s ki felett én rendelkezem, bejelenteni. Hasonló eset kikerülése céljából alázatos tisztelettel kérem a nagytiszteletű esperes urat, kegyeskedjen Fekete Gergelyt kérdőre vonni, hogy kinek a beleegyezésével adta át a templomot másnak, s figyelmeztetni arra, hogy tartsa meg az egyházi törvényeket, s tartsa magát ahhoz, ha tetszik ha nem, mint lelkésze remél, s becsülje is papját annyira, hogy nem tesz olyat, amit nem beszél meg velem. Kérdőre vonhatnám én magam is, de goromba természeténél és morálánál nem használ és semmit féljen tehát a törvénytől! Ha mástól nem, amit jövőre minden adandó esetnél igénybe fogok venni. Mely alázatos kérésem után vagyok nagy tisztelettel. Alázatos szolgája:

Bethlen 1888 július 16-án. Gyárfás Albert református pap.

71/1888 Nagytiszteletű Esperes Úr!

Múlt hó 16-án bátor voltam, nagy tisztelettel Fekete Gergely bethleni énekvezér ellen panaszt nyújtani be, s hogy panaszom jogos alapon nyugodott, bizonyítja azon körülmény, mit személyem ellen ujólag elkövetett. A napokban rokonaim látogatása végett 6 napig távol voltam egyházközségemből, s hogy azalatt a mezei dolog is haladjon, meghagytam cselédeimnek, hogy a múlt hét végefelé kevés búzámat hordják be a csűrbe, hogy azt elcsépeltessem, minthogy kevés szokott lenni, minden esztendőben így szoktam tenni. Midőn cselédem ehhez hozzákezdet, Fekete Gergely énekvezér átjött udvaromra, itt iszonyú lármát és káromkodást csapott, hogy „a csűr az övé, abban ő az első, mert ö gondozza, a papnak, ha csűr kell építessen, ide búzát be nem tesznek, mert nekem a csűrre szükségem van, most takarodj szántani, ha gondos az úr, miért gondoskodik, ha nem ért hozzá, ne hencegjen a fagyos búzájával, ha nem nyalja az én s…et, én se nyalom az övét, ha beviszi a búzát mind kidobom és kihányom innen, stb. stb.” Midőn cselédem ragaszkodott ahhoz, mit én rendeltem, hogy tudniillik hordja a búzát, akkor meg akarta verni, s míg rozs után volt, én felőlem a csűr kapujára lakatott tett. Tehát mint pap ki lettem a mester által a csűrből zárva. E tette is azt bizonyítja, hogy személyemet és állásomat nem hajlandó figyelembe venni, s képes volt más cselédjét fenyegetni. Eljárását most se hiszem felfogni, s éppen a Nagytiszteleteshez vagyok kénytelen jogorvoslathoz folyamodni, s megkérdeztetni, minő alapon cselekedett így ? Ha szüksége volt a csűrre, az ott állott üresen, miért kellett az neki éppen azon a napon mikor nekem ? s még abban az esetben is, engem illett az elsőség, mert történetesen én pap vagyok, s ő csak mester, ki egyházi törvények értelmében kisebb egyéniség a papnál. Volt e joga arra, hogy távollétemben, cselédeim előtt saját udvaromon piszkoljon és olyan lármát üssen, hogy az utcáról az emberek bejöttek megkérdezni szolgámtól, mi történik itt ? E tettre mentséget nem kapok, ezt büntetni kérem úgy saját, mint a tantestület részére, melynek tagja vagyok, s mit ö úgy látszik kevés tiszteletre méltat, de a pap is olyan ember, mint cselédje, napszámosa, kit őrjöngő dühében, milyen kifejezéssel illethet. Részletekbe most nem bocsátkozom, hanem ha a dolog oda fejlődik, hogy vizsgálat szükségeltessék, akkor kész vagyok aprólékos adatokkal támogatni állításomat. Végül megjegyzem, hogy e panaszom jogos és való voltát tanukkal tudom bebizonyítani, ha talán eltagadni merészelné. Mint nagytiszteletes ember, azon emberek közé tartozom, kik nem keresik a viszályt, de viszont önérzetem, parókia állásom megköveteli, hogy tekintélyemet védjem, nevemet bepiszkoltatni éppen belső ember által ne engedjem. (DSCF2831) Kérve nagytiszteletest e tárgyban is a gyors intézkedést. Bethlen 1888 aug. hó 1-én. Tisztelő szolgatársa Gyárfás Albert református lelkész. (DSCF2832) (Megjegyzés Fekete Gergely ükapám 1888-ban 59 éves volt. S. B.)

Fekete Gergely levele az Espereshez. Saját kézírással (DSCF2835)

… Prédikáltam eleget s most szívesen teszem, ha előre tudom, mert a prédikációt jól meg kell tanulni, hogy jól elő lehessen adni, ezért kértem a tiszteletes urat, hogy tudassa előre menetelét, de ezt csak az utolsó percekben teszi, akkor nem marad más, mint a bibliát olvasni és magyarázattal kísérni, úgy amint le van írva, lehet ott olyan magyarázatokat kapni amelyek bármely prédicációval kiállják a versenyt. Bármely beszédet mondok is, csak nem esik oly jól a népnek, mintha lelkésze mondaná, de a takarékpénztár 5 napból elvesz egyet, a gazdaság s közbe még egyebek is így kevés ideje marad a tiszteletes úrnak is kitűnő beszédek tanulására, - hanem pótolnak a szent történetek, s mivel a tiszteletes úr a bibliát főből magyarázza régiesen, én kell, hogy törvény szerint olvassam, úgy ahogy le van írva, mert a kérdésekben ott van, Isten színe előtt hazudni szolgáinak vétek. A Rettegi menetkor a szószék nekem át volt adva a Nagytiszteletű esperes úr parancsa következtébe késő estve, akkor pedig egy kényes nagy uriházat nem bolygathattam jelentéssel, s hogy fiam Gerő szolgálta az is igaz. Amiért nem állott bé a műkedvelő compániába, azért mint a Kolozsvári evangélikus református főnanoda VII-ik gimnáziumi osztály jóra menendő növendéke joggal felállhatott, mert az egyháznak ha a jó isten megsegít, olyan szolgát akarok nevelni, aki a szószéktől ne féljen és ne fusson. A minden alapot nélkülöző panaszlevél pontjaira nyílt szívvel és tiszta lelkiismerettel tettem válaszom.

A nagytiszteletű Esperes Úr alázatos szolgája. Fekete Gergely s. k.

(DSCF2837) Orvosi bizonyítvány. Bethleni református énekkarban vezető Fekete Gergely úr, megvizsgáltatott s a következőleg találtatott: Fekete Gergely 58 éves életkorú már huzamosabb idő után megvizsgáltatott, (nehezen olvasható szöveg, a lényegét tudtam leírni. S. B.) s a jobb térdében csúz[306], valamint idült gyomorhurut állapítható meg. A betegséget hosszú ideje eredménytelenül kezeljük. Bethlen, 1887 június hó 26-án. Csíki Miklós Juris orvos.

(DSCF2838) Az orvosi véleményt továbbította az esperesnek a vizsgálatot követő napon Fekete Gergely: Alázatos tisztelet nyilvánításom mellet küldöm a megrongált testi állapotomról az orvosi kimutatást. A nagytiszteletű Esperes úrnak, alázatos szolgája Fekete Gergely s. k. Bethlen 1887 június hó 27-én.

(DSCF2841) Fekete Gergely válasza Gyárfás Albert bethleni lelkész panaszlevelére.

Nagytiszteletű Esperes Úr!

17/1888 számú panaszlevélre a válaszom a következő: Tiszteletes Gyárfás úr a mezőségre menve úgy indult el, hogy velem egy szót sem közölt, hanem késő estve egy czédulát küldött, melyben tudtomra adta, hogy Hegyi végzi a papi teendőt, de a csűrről egy szót se említett. Mikor láttam, hogy hordják asztagba a rozsát, átmentem megtudni mit dolgoznak, - mondták a cselédei, hogy a búzát a csűrbe parancsolták berakni, arra azt feleltem, hogy én két napig egy kis szalmát csépeltetek, amit hordani akarok, de ők csak a paranccsal álltak elő. Én Kis Ferencz és Gergely László cséplőket hívtam a csűrt kitakarítani, mert nagyon poros, egér és patkány túrásos volt, s azalatt megérkeztek a második szekér rozzsal, s még jobban ostromoltak, a búza kordéval, arra azt mondtam, hogy,… miután a csűrre annyi jogom van, mint a tiszteletes úrnak, hajtottam a trágyalével, erre ők azt mondták ha van hajtva ha nincs bérakodnak, erre azt feleltem, hogy a tiszteletes úr búzáját ne roncsolják, mert ha egy kévét bédob a fejükhöz vágom, azzal elhallgattak, s miután már a csűr ajtaja meg volt hajtva, Gergely Sándor lakatot kell, hogy felszereljen, hogy ne rontsák a földjét. Ennyi szóváltás volt csendes beszéddel, amit a két emberrel bebizonyítok. Megkérdezem, hogy mért parancsolta meg a szántást, hogy úgy végezték azt, hogy ne kevesjétek. Engem a kormány tart fenn, s még a szolgáit fedni sem akarja megengedni Gyárfás úr, s az egyházi törvényt akarja kikényszeríteni. Gazdát, gazdaságot, hozzánemértést, hazugságot, rongyrázást, hanyagságot, verést, egy előszóval mondtam, s a cselédek hazugságait elhitte Gyárfás úr, s elég illetlenül papírra vetette. Gergely Sándor a csűrre lakatott tett, hogy se a gazda se a cséplő ne károsodjék. Gyárfás úr szerint bűntényt követtem el, de ő is többször ezt elkövette, amikor a törökbúzáját (kukoricáját) ott tárolta hétszámra. Legjobb lesz úgy, hogy nem panaszkodunk úgy kisgyermek módjára minden ok nélkül. Ha Isten az aratást egyszerre hozza el arról nem tehetek. Hol látta a tiszteletes úr, hogy a búzám mind a legelő mellett van, a marhák a kalongyáimat (kb. 18 éve) felhányták, mert beállt az esős idő, s minden semmivé lett. A Gyárfás úr első szekerét magam rendeztem a cséplőkkel, hogy hazajöve a tiszta csűrt kapta. (Fekete Gergely levelének további része nehezen olvasható, a lényeg hogy tételesen cáfolja Gyárfás lelkész vádjait. S. B.)

Az eperesi választ nem találtam meg.

Bavallási ív az országos református közalap 1886, 1887. évi járulékairól. Bethlen. 28. Fekete Gergely 50. 32. Gyárfás Albert. 50.

Több a Bethlenek (pl. Károly), Erdélyi Sámuel által levél található az 1820-23-es évekből.

Bodola Jánosnak írt levél 1820 június 17-én.

Bethlen. Református Egyház. Közgyűlési jegyzőkönyv. (1881-1916)[307] Családi könyv.

Családi könyv. Bethlen. Házszám 64. Fekete Gergely született 1829 június 29. Meghalt 1915 december 31. Házasság Nagy Rózával, 1860 szeptember 9. (Csávási anyakönyv szerint 1860 IX 13) Nagy Róza született 1839. (Pontosan a Mezőcsávási anyakönyv szerint Nagy Róza született 1840 III 16.) Nagy Róza meghalt 1904 február 7-én. (DSCF8307) Gyermekeik:

Fekete Sándor (Bethlen, 1861 XI 14 – Bethlen, 1864 I 6)
Fekete Albert (dédapa) (1863 IV 30-1908, Sajóudvarhelyen lakik, a Sajóudvarhelyi anyakönyv szerint meghalt 1908 VIII 24)
Fekete Róza (1866 I 8-1907 XI 25) Konfirmált 1882 IV 2.
Fekete Gergely, Gerő (1870 VIII 12-) Szász-Nyíresen lakik. (Kiegészítés Fekete Gergely meghalt Sajószentandráson, 1948 VII 24.)
Fekete Sándor (1872 X 28-1905 I 31) A bethleni anyakönyvekben megtaláltam Oskolatanító Fekete Gergely és nője Nagy Rozália, reformátusok, 1872 X 28-án született fiuk Fekete Sándor, keresztelte Csürös József. Keresztszülő Szolgabíró ? Adolf és nője Fehérvári Róza. (DSCF 7144.jpg)

Fekete Gergely és Nagy Róza házasságából 5 gyermek született, akik közül négyet Fekete Gergely eltemetett, csak Fekete Gergely, Gerő fia élte túl apját, aki 1948-ban 78 éves korában halt meg, Sajószentandráson temették el, sírját tervezem megkeresni. (S.B.)

Bethlen, lelkész Szász Ferenc. Székely Sámuel curator. Csizmadia György egyházfi. A bethleni egyházközségbe érkezett felsőbb rendeletek. Említve van 1830-ban egy esperesi levélben Bodola János püspök.

1881 szeptember 11. Presbiteri gyűlés. Gyárfás Albert lelkész beiktatása. Jelen vannak: Péter Antal apanagyfalusi lelkész, Gyárfás Albert lelkész, …Fekete Gergely rector. Csűrös József korábbi lelkész halála miatt került sor a lelkészváltásra.

1881 Szeptember 29. II Gyűlés. A bérfizetők neveinek összeírására kinevezettek:…. Fekete Gergely rector. A nevezettek a megbízást elfogadták.

1881 Deczember 21. III Gyűlés. Jelen vannak: Méltóságos gróf Bethlen Károly, Pál és András urak, tiszteletes Gyárfás Albert,… Fekete Gergely. A víz által megrongált papi föld kivizsgá-

lására létrehozott bizottság tagjai:… Fekete Gergely.

1882 Január 26. IV Gyűlés. A papi földön levágott fákat árverésen adják el, ennek lebonyolítására bizottságot hoztak létre, ennek tagjai:… Fekete Gergely. A lelkész előterjeszti az iskola alap és magtárügy rendezését.

1883 március 1. VII Gyűlés. Fekete Gergely is részt vett. A Bethleni egyház értékei lajstromozva: Ezüst kancsó, tányér és pohár 1748-ból….

1884 március 16. XI Gyűlés. határozatok. A fehér kenyér sütése, amit kifizetnek Fekete Gergely rector feladata.

Több presbiteri gyűlés foglalkozott veszekedő házasfelek kibékítésével, ami nem mindig sikerült.

1886 április 7. Tartozásai vannak Nagy Józsefnek.

1889 március 17. Elöljárosági ülés. Jelen vannak: Fekete Gergely énekvezér….

1890 június 22. Presbiteri ülés. Jelen vannak: Fekete Gergely kántor….A temető kerítésének megjavításával Fekete Gergelyt bízzák meg.

1 osztály, tanulók: Fekete Emma,

1895 október 27-én a Presbiteri ülésen már ifj. Fekete Gergely (Fekete Gergely, Gerő Bethlen, 1870 VIII 12–Sajószentandrás, 1948 VII 24, Fekete id. Gergely fia, szintén pap volt) is szerepelt.

1896 október 4. A Presbiteri ülésen részt vett Fekete id. Gergely énekvezér is.

1897-nen az üléseken részt vett Fekete Gergely, de nem írták, hogy ifjabb volt-e vagy az idősebb.

1898 március 6. Kontz József pert nyert a egyházzal szemben, bizonyos földterületek birtokbavétele volt a per tárgya. Fekete Gergelyt és Tóth Márton kérte fel a presbitérium, hogy megkíséreljék a peren kívüli egyezség elérését Kontz Józseffel.

1898 szeptember 6. Az ülésen részt vett Fekete Gergely.

1899 szeptember 9. Az ülésen részt vett Fekete Gergely.

1899 december 10. Az ülésen részt vett Fekete Gergely.

1900 május 27. Az ülésen részt vett Fekete Gergely énekvezér.

1900 július 1. Az ülésen részt vett Fekete Gergely énekvezér. az új presbitériumot választották meg, amiben Fekete Gergely neve nem szerepelt.

1900 október 21. Elöljárósági ülés. Részt vett Fekete Gergely.

1900 november 25. Egyházi közgyűlés. Részt vett Fekete Gergely.

1901 március 3. Elöljárósági ülés. Részt vett Fekete Gergely.

1901 március 10. Az ev. ref. egyház családatyáinak közgyűlése. Részt vett Fekete Gergely énekvezér és 59 családatya.

1901 április 28. 1901 július 28. 1902 február 23. 1902 április 27. 1902 november 16. Elöljárósági ülés. Részt vett Fekete Gergely. Gyárfás Albert lelkész bejelenti, hogy a Kontz Józseffel a per folytatódik. (1901 július 28)

1901 október 27. 1902 február 9. 1902 augusztus 24. 1902 december 4. 1903 január 25. 1903 március 8. 1903 október 3. (Egy pénzügyi kérdésben egyedül Fekete Gergely szavazott nemmel) 1903 november 15. Egyházi közgyűlés. Részt vett Fekete Gergely. 1903 december 6. Egyházi közgyűlés. Fekete Gergely nem vett részt az ülésen. III. Gyárfás Albert előterjeszti Fekete Gergely énekvezér nyugalmazása iránti szóbeli kérését, s egyuttal ajánlja a közgyűlésnek, hogy Simon Dezső legyen az énekvezér. A közgyűlés javasolja, hogy mivel ezek az ügyeket először halották, tájékozatlanok, kérik, hogy ennek eredményes tárgyalását halasszák későbbi ülésre, amit 1903 december 15-re tűztek ki. 1903 december 15. Egyházi közgyűlés. Fekete Gergely ezen az ülésen se vett részt. Lelkész újra előterjeszti Fekete Gergely kérelmét, hogy nyugdíjba kiván menni. Toth Márton presbiter azzal az indítvánnyal állt elő, hogy szeretné az énekvezér saját szájából hallani nyugdíjazása iránt való óhajtását s ez okból kéri, hogy az énekvezér hivatassék a gyűlésbe. (A presbiteri jegyzőkönyvekben eddig nem volt említés arról, hogy Fekete Gergely ükapám és Gyárfás Albert lelkész között ellentétek voltak és az esperesnél több alkalommal feljelentették egymást, ez a kérés utal arra, hogy a presbiter bizalmatlan volt a lelkész bejelentése tárgyában. S.B.) Az inditványt egyhangulag elfogadván papp József és ifjabb Gergely János egyháztagok kiküldettek, hogy az énekvezért a gyűlésbe meghívja. Fekete Gergely énekvezér a gyűlésben megjelenvén kijelenti, hogy Ő megbízta ugyan, hogy a lelkész nyugdíjazásának ügyét az általa megszabott feltételek mellett a közgyűlés elé terjeszti, azonban tekintettel arra, hogy Ő magában erőt érez a további egyházi szolgálatra, kijelenti a gyűlés szine előtt, hogy jó szántából és akaratából nem ohajt nyugdíjba menni. II. Közgyülés tagjai az énekvezért meghallgatva egyhangú határozattal kimondják, hogy Fekete Gergely énekvezér szolgálatával mindnyájan meg vannak elégedve s az összeg díjaztatását jelenleg nem kivánják tárgyaltatni. E nyilatkozattal kérik az ügyet megszüntettetni. Több tárgy nem lévén a gyülés bezáratik. Aláírta Gyárfás Albert és Szabó Sándor. (Ez arra utal, hogy Fekete Gergely kevésbé hibás abban, hogy megromlott a viszonya lelkészével, hiszen Gyárfás Albert nem hívta meg nyugdíjazása ügyében Fekete Gergelyt, nem kért Tőle írásbeli nyilatkozatot nyugdíjkérelme ügyében és csak a presbitérium határozata következtében maradhatott állásában Fekete Gergely, aki különben 1903-ban 74 éves elmúlt.) (DSCF8681) 1904 február 7. A közgyülés munkájában Fekete Gergely nem vett részt. Szabó Sándor presbiter inditványozza, hogy Fekete Gergely énekvezér nejének (aznap halt meg Fekete Gergely felesége Nagy Rózália.) ki már 44 éve lakik községünkben fejezze ki egyházközségünk részvétét és ravatalára helyezzen koszorút. Közgyülés elhatározza, hogy részvétét a lelkész vezetése alatt testületileg fejezi ki és a ravatalhoz 12-16 koronáig koszorút helyezzen. (Fekete Gergelyné, Nagy Rózália (Csávás, 1840 III 16 - †Bethlen 1904 II 7). (DSCF8684) Egyházi előjárossági ülés. 1904 március 13. 1904 április 14. (Fekete Gergely nemmel szavazott arra a kérdésre, hogy az egyház tőléit a bethleni takarékpénztár részvénytársulatánál helyezzék el) 1904 április 17. 1904 július 10. 1904 augusztus 28. 1904 szeptember 18. 1904 október 30. (Lelkész bejelenti, hogy Fekete Gergely énekvezér 1904 augusztus 31-én 10 koronát rakott be a takarékpénztárba, a IV könyv 1428 sz. betéti könyvbe, s azon czélból helyezte el, hogy a hívek is hozzájárulva a templom részére egy alapot gyüjtessenek egybe, egyuttal felhívja az egyháztagokat, ki ki amikor teheti áldozzon e czélra. A közgyűlés a bejelentést tudomásul veszi és Fekete Gergely énekvezér annak jegyzőkönyvi köszönetet mond.) 1905 április 2. (Költségvetési bizottság tagjának választják Fekete Gergelyt) 1905 december 9. (Az egyházi énekeskönyv ujbóli kiadása ügyében körlevél érkezett és az énekek kiválasztására bizottság jött létre, aminek tagja volt Fekete Gergely is.) 1906 január 28. 1906 október 21. 1906 november 4. 1906 december 9. 1907 január 27. 1907 augusztus 4. (Fekete Gergelyt újra a presbitérium tagjának választották. A Bethlenek jelentős adományokkal támogatták az Egyházat, ezen az ülésen Bethlen István és Bethlen Pál ajánlott fel jelentős összeget az Egyházközség Alapitványának.) 1908 február 23. (Fekete Gergely hitelesítőként aláírta a jegyzőkönyvet.) 1909 december 8. 1910 január 19. 1910 április 10. 1911 április 17. 1911 december 5 és 10. 1912 szeptember 15. 1913 április 8. (Fekete Gergely hitelesítőként aláírta a jegyzőkönyvet) 1914 február 22. (Fekete Gergely hitelesítőként aláírta a jegyzőkönyvet, két ügyben igennel szavazott) 1914 június 3. (Hivatalos esperesi vizsgálat alkalmából megtartott presbiteri ülés, amin Fekete Gergely és Gergő fia is részt vett. A presbiterek többsége lemondott, amit az esperes őszintén sajnált. A jegyzőkönyvet Fekete Gerő számvevő is aláírta.) 1914 július 26. (A lelkész felkéri a lemondott presbitereket, hogy lemondásukat vonják vissza. A lemondásokat visszavonták. A villanyvezetékek és világítás bevezetésre került a lelkészi hivatalban, de az iskolában nem.) Ezeken az üléseken részt vett Fekete Gergely. 1908 április 21. Az 1905 december 9.-én ülésen ifjabb Fekete Gergely énekvezér vett részt, apja nem volt ott. 1909 április 18. 1912 február 16. (Fekete Gergely énekvezér kéri, hogy előrehaladt korára és hosszas szolgálatára való tekintettel Neki kiküldetések esetében a presbitérium kocsit biztosítson. A presbitérium méltányolja a felhozott okokat, mivel azonban fedezete nincs, s viszont a híveket nem akarja kocsibérrel megterhelni, sajnálattal jelenti ki, hogy a kérésnek nem tehet eleget. E határozat jegyzőkönyvi kivonatát átadják az énekvezérnek.). Egyházi közgyűlés. Olvastatik Fekete Gerő szásznyíresi lelkésznek április 14-ről keltezett levele, melyben tudatja, hogy édes atyja Fekete Gergely és neje néhai Nagy Róza czimen 250 korona alapitványt adott a bethleni templom jókarban tartására. Az alapitvány kezelésével az egyházkerületet bízta meg. Az Igazgatótanács ügyrendje folytán a presbitériumnak kell nyilatkoznia a felett, hogy az alapítványt elfogadja-e? Lelkész hozzáteszi, hogy tudomása szerint a 200 korona alapítvány 50 esztendeig kamatozik, csak annak elteltével használható fel az akkor leendő tőke kamata a mondott czélra. Ezek után az elnök felhívja a presbitériumot a határozat hozatalra. Presbitérium örömmel veszi tudomásul Fekete Gergely énekvezér egyházunkról való szíves megemlékezését. Midőn ezért Neki köszönetet mond, egyuttal elhatározza, hogy az alapítványt az alapítólevélben kitűntetett feltételek mellett elfogadja. 1910 február 6. A Presbitérium 2 évre megválasztja a presbitereket, a testületnek hivatalból tagja Fekete Gergely. 1914 február 28. Gyásfás Albert lelkész javaslatára énekvezérnek választották meg Koritsánszky Ferencet, mert Benedek Endre tanító 1913 decemberében elhalálozott. 1914 november 14. Presbiteri ülés. Gyásfás Albert lelkész előterjesztése: Olvastatik 100-1914-ik sz. Fekete Gergely énekvezérnek kérése, melyben hivatkozva elhalálozott élettársa 55 évi szolgálatára és gyenge egézségi állapotára kéri a presbitériumot, hogy 1915 január 1-től kezdődöleg nyugdíjazza. Presbiteri gyülésünk méltányolva a felhozott okokat és az énekvezér hosszas szolgálatáért elismerését fejezi ki. Kimondja 1915 január 1-től nyugdíjazását, az általa kért javadalmak megadása mellett. Meghagyja ugyan is a jelenlegi állapotban lévő énekvezéri lakás élvezetében, az egyházközség pénztárából félévi utólagos részletekben ad 150 koronát, továbbá Gróf Bethlen András örököseitől 3 öl, Gróf Bethlen Bálintéktól 3 öl, összesen 6 öl tüzifát, melynek beszállításáról az énekvezér tartozik gondoskodni. Az új énekvezér Balázs Elek lett, aki a harctéren tartozkodik, így a presbitérium megkérte Fekete Gergelyt, hogy amig egészségi állapota engedi lássa el feladatát. Kimondja azonban a presbitérium, hogy ez a potlólagos szolgálat megszünik, mikor is Fekete Gergely végleg nyugdíjba megy 1915 július 1-én. (Fekete gergely ekkor már 86 éves volt.) Az elnök és a jegyző megbízást kaptak, hogy a határozat jegyzőkönyvi kivonatát Fekete Gergelynek és az esperesnek átadják és bejelentést tesznek. 1915 május 17. Fekete Gergely nyugdíjazási javaslatát az esperes és az igazgatótanács helyben hagyta, azzal a kiegészítéssel, hogy a nyugdíjazást függőben kell tartani addig, amig az énekvezéri teendökkel megbízott tanító a harctérről hazaérkezik. Egyben óhaját fejezi ki az igazgatótanács, hogy az énekvezér javadalmának helyes felhasználásával az egyházközség önálló kántort alkalmazzon. A presbitérium ezért felkéri a jelenlevő Fekete Gergelyt, hogy amig Balázs Elek nem tér vissza lássa el az énekvezéri teendőket egészségi állapot függvényében. 1915 október 17. Gyárfás Albert 34 évi szolgálat után egészségi állapota miatt kéri felmentését a lelkészi teendők alól. Kolcza Árpád lelkészt hívták meg új lelkésznek. 1916 január 9. Kolcza Árpád új lelkész fájdalommal kelt szivvel jelenti, hogy egyházunknak 56 éven keresztül lelkes, buzgó, eredményteljes munkát végzett rektora, néhai Fekete Gergely 86 éves korában a múlt év 1915 deczember 31-én elhunyt.

Fekete Gergely aláírása 1908-ban és 1911-ben. Inditványozza az elnök azt, hogy a presbitérium kegyelete jeléül az ő áldásos munkásságát és emlékét jegyzökönyvileg örökítse meg. S egyuttal kéri a presbitériumot, hogy az általa a boldogultnak ravatalára helyezett koszorú árát, 26 koronát térítse meg és utólag hagyja jóvá. A presbitérium a lesujtó szomorú esemény bejelentését fájdalmas szivvel veszi tudomásul, egyben a kegyeleti koszorú elhelyezéséhez utólag hozzájárul.

Gyárfás Albert lelkészi kinevezése 1881 augusztus 28.

1913 január 26. 1913-1915 évekre a presbyterek névsora: Hivatalból: Gyárfás Albert, lelkész, Fekete Gergely tanító. Fekete Gergely 1913 után az üléseken nem vett részt.

1915 október 28. Gyárfás Albert lelkész nyugdíjba vonult. az új lelkész Kolcza Árpád nagyenyedi segédlelkész lett.

Szekeres Sándor adatgyűjtése. Marosvásárhelyi Állami Levéltár.

Kedves Sipos Úr! Eljutott hozzám levele, mivel szárnyaim alá vettem a Szekeres család kutatását, Szekeres Szabolcs minden információt meg küld nekem. Most jöttem haza M. Vásárhelyről, ahhol harmadik alkalommal végeztem adatgyüjtést. Javaslom a munka összehangolását, a hatékonyság érdekében. A vásárhelyi levéltárban a következő egyház községek anyakönyveit néztem át és fotóztam le: M. Madaras (1790-től) , M. Bánd (1762-től) (ld.:Inv:130/32-35) , Szabéd (1770-től) (ld.:Inv:130/689), Bede (1785-től) (ld.:Inv:130/58) vezettek anyakönyvet. Az ezt megelőző időszakból un. Peres iratok léteznek 1610-1861 (ld.: Inv: 81), korábbi írásos anyagot nem tartalmaz a M. Vásárhelyi levéltár. Az említett anyakönyveket és a Szekereseket érintő peres iratok egy részét, már lefotóztam. A korábbi levéltáros, aki feldolgozta és katalogizálta az iratokat Pál-Antal Sándor, korábban kurzusokat tartott a Babes-Bolyain a régi iratok olvasásáról és értelmezéséről. Vele tartom a kapcsolatot és apróbb segítséget is kérek tőlle. László Mártonnal, Moldován Péter levéltárosokkal jó kapcsolatban vagyok. Rokoni szálak kötődnek Buksa Ferenchez (rigmányi ref. pap), aki járatos a régi iratok olvasásában és értelmezésében, ő is közli a kutatásai során fellelt Szekeres adatokat, forrását. A Magyar Országos Levéltárban az 1770 Productionális perek iratait tervezem átnézni. Örömmel vennék egy személyes találkozást is, és érdekelne az Excel batch fájl feldolgozás is. A család honlapján http://www.mezomadarasi-szekeres.org szsandor1941 lapon szerepelek.

Marosvásárhelyi út 2011 június 14-23 kutatási eredményei.

A fenti időszakban Szekeres Sándor szervezésében 7 napon át fotóztam a Marosvásárhelyi Levéltárban. Szekeres Sándor emailje alapján, 2011 06 24:

Kocs János tájékoztatása, 2011 junius 23-án.

Luka-illencfalvi 1770-1902 közötti reformatus anyakonyveket masoltuk.

Buksa Ferenc rigmányi ref. pap információi: Pápayak az Ő ösei is, feldolgozta a családfát a periratok alapján, alsójárai Pápayak éltek Csáváson, 1787 elött is, 1600-tól, kéziratát igéri, hogy még a nyáron elküldi szkennerezve. A másik fontos adata, a Feketék nyárádgálfalviak voltak Csáváson, ezt újra meg kell néznem a nemesi családok irodalmában. Mike Sándor geneológiai gyüjteménye, közte a Lécfalvi Sipos család megtalálható Kolozsvárt az Akadémiai Könyvtárban. Segítséget nyújthat Sipos Gábor levéltáros, Farkasutcai Tempolom levéltárában. Hasonlóan a papok életrajza: Bodolla Ferenc és Sebestyény István őseink esetében, a Püspökség Levéltárában Kolozsvárt.

Marosvásárhelyen találkoztam Olosz Katalinnal, aki harmadfokon unokanövérem, dédapám Sipos György és az Ö dédapja Sipos Ferenc testvérek voltak. Megkaptam Ne mond, anyám, föd átkának. Dimény Mózesné Szabó Anna énekei. Szabéd, 1895-1896. Kriza Kiadó.2009. c. könyvét és növérének Gazdáné Olosz Ella. (1937-1993) életéről és műveiről írt könyvet, megjelent: Medium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004.

A Marosvásárhelyi Levéltárban 2011-ben lefotozott anyakönyvek községek és évek szerint.

A Marosvásárhelyi Levéltárban lefotozott anyagok jegyzéke:

Inventar I. 1700-1951. A Marosvásárhelyi Levéltárban lefotozott Anyakönyvek listája, község név, (Colectia Registrelor de Stare Civila) II része református filiák.

Inventar 130. I és II VOL 1586-1804

Inventar 136. (1523-1892)

Inventar 81. 1610-1861 5 old.

Mezőpanit (Pănet) község Romániában Maros megyében. Az 1968-as területi-adminisztratív átrendezéskor Mezőpanit község része lett és máig az Csittszentiván, Mezőbergenye, Harcó és Székelykövesd. Mezőpanit (Panet) Paniti képek, temetői séta, a felső temetőben, Paniti lelkésznél, Pitó Antalnál lévő iratok fotói: 1779-1812 Paniti anyakönyvek diarium, készítette Szabó Márton lelkész, nincs a Levéltárban, Paniti Családi könyv, abc rendezés, két kötett, kb. kétszer 1040 oldal, Paniti ref. egyház diariuma, 1736 –tól, Paniti protocollum, mely a felsöbb rendeeteket és körleveleket foglalja magába: 1782-től 1822. Paniti anyakönyvek 1779-1813 március 15-ig. A Marosvásárhelyi Le Fond 607 véltárban újra lefotoztam: Paniti Anyakönyvek Fond 607 (1813 március 16-1871) és Fond 608 (1872-1895).

Mezőpanit (románul Pănet)[308] 607 (1813-1871) két felvételt csináltam a második jobb, 608 (1872-1895) Paniti lelkésznél: (1779-1812) megtaláltam, lefotózva.

Mezőpanit. Papok[309]: 1692 Székely János, 1694–1697 Székelyhidi János,[310] 1690–1749 Vajai István, 1752–1758 Vajai István ifj., 1758–1763 Musnai József, 1705–1780 Makai Sámuel, 1781–1791 Miklósfalvi András, 1792 Imreh Sámuel, káplán, 1793–1833 Borosnyai Lukáts Simeon ifj., 1835 Molnár Dániel, 1836–1849 Détsei János. – Mesterek: 1692–1695 Paniti Péter, 1697 Szathmári István, 1699 Költsei András, 1701–1702 Fartzádi Ferenc, 1712 Ketskeméti János, 1715–1718 Tanosi András, 1719 Németi György, 1720 Kecskeméti János, 1722–1749 Pávai Márton, 1752–1753 Adorjáni Lőrinc, 1758 Intze István, 1758–1760 Intze Márton, 1761–1772 Lengyel János, 1772–1804 Zajzon György, 1805–1833 Zajzon Dániel,[311] 1834–1842 Kádár Márton, 1842–1844 Kádár István, 1844–1849 Balog Mózes.

Mezőbánd (románul Band, németül Bendorf) község Romániában Maros megyében. A székely Mezőség központja, egykor járási székhelye. Mezőbánd[312] Újra fotóztam: Fond 32 (1762-1825) Fond 33 (1826-1856) Fond 34 (1857-1874) Fond 35 (1875-1896) Fond 36 (1875-1924).

Mezőbánd. Papok: 1692–1695 Fogarasi István, 1697–1702 Vásárhellyi István, 1711–1712 Küküllővári Péter, 1715–1723 Madarasi Kis György, 1723 Galambodi Mihály, 1724–1731 Putnoki István, 1733 Dállyai György, 1734–1735 Szüágyi Dániel, 1736–1737 Tiszabetsi István, 1740–1745 Márkosfalvi Péter, 1746–1780 Pókai János, 1781 Tritsinyi István, helyettes, 1782–1791 Simon Sámuel, 1792–1808 Nagy Levél József, 1809 Szabó László, káplán, 1810-1842 Baló Sámuel, 1843–1849 Agyagási Lajos – Mesterek: 1692–1712 Vajai Mihály, 1715–1716 Tsernátoni Gergely, 1718–1719 Kovásznai Kelemen, 1720–1722 Losontzi Dániel, 1723 Rimaszétsi János, 1724–1731 Málnási János, 1732–1740 Zabolai Ferenc, 1741 Léczfalvi József, 1742–1743 Kőrispataki András, 1743–1748 Szentgyörgyi Mihály, 1749–1753 Musnai Sámuel, 1758–1759 Adorjányi Lőrinc, 1760 –1763 Régeni György, 1765–1785 Barabás Ferenc, 1787–1795 Szathmári Pál, 1795–1830 Zágoni Albu Miklós, 1830–1839 Nagy Antal, 1840–1849 Fekete Pál.

Mezősámsond (románul Şincai) község Romániában Maros megyében. A falu Marosvásárhelytől 18 km-re északnyugatra a Komlód völgyének nyugati oldalán a Sámsondi-patak mentén fekszik. Mezősámsod, Fond 847 (1762-1834) Fond 848 (1834-1872)

Mezősámsond. Papok: 1692–1695 Zaláni János, 1697 K. Vásárhellyi Sámuel, 1699 Sz. Mihályfalvi József, 1701 Szokolyai György, 1702 Dálnoki Márton, 1711–1722 Daróczi István, 1723–1730 Vásárhelyi György, 1731–1741 Ajtai István, 1747–1749 Détsei Sámuel, 1752–1753 Vásárhelyi János, 1758–1760 Sz. Simoni István, 1761–1762 Huszti N. Sámuel, 1763 Makai Sámuel, 1765–1772 Oltszemi Székely Sámuel, 1772–1775 Gyalai K. István,[313] 1777–1800 Pápay István, 1801–1835 Asztalos János, 1836–1841 Gergely Lajos, 1842–1847 Makai József, 1849 Ráduly Sámuel. – Mesterek: 1692–1695 Thordai András, 1697 Pulkheretzi Péter, 1699 Szeregnyei Márton, 1701–1702 Szilágyi György, 1711–1719 Bodoki Márton, vagy János, 1720 Almási István, 1722–1724 Szentmiklósi Ézsaiás, 1725–1727 Kádár Mihály, 1727–1729 Léfczfalvi Sámuel, 1730 Kibédi Péter, 1731–1753 Kibédi Pál, 1758–1763 Elekes Zsigmond, 1765–1768 Régeni György, 1768–1779 Maxai, vagy Maksai Mózes, 1780–1806 Farkas Pál, 1800–1817 Vas Sándor,[314] 1818–1832 Nagy István, 1833-1849 Ősz József.

Mezőmadaras (Mădăraş) község Romániában Maros megyében. A falu a Maros és a Komlód-patak közti dombság névadó községe. 2004 előtt Mezőbánd községhez tartozott.

Mezőmadaras[315] Fond 492 (1783-1838) Fond 493 (1839-1875)

Mezőmadaras. Papok: 1692–1711 Fogarasi Mihály, 1715–1719 Galambodi Mihály, 1720–1731 Solymosi Sámuel, 1733–1743 Musnai Miklós, 1745–1753 Musnai József, 1758–1768 Kolosi János, 1770–1781 Vásárhelyi N. István, 1782–1793 Gombási István, 1795–1827 Móré Pál, 1827 Bothos János, káplán, 1828–1834 Sebestyén István, 1835–1837 Agyagási Elek, 1838–1849 Sebestyén István. – Mesterek: 1692 Székessi Dávid, 1701–1702 Martonfalvi János, 1715–1716 Makfalvi György, 1718–1719 Pávai Ferenc, 1720 Bátori István, 1722–1723 Besenyei Mózes, 1723 Gyalakuti János, 1724 Dálnoki Tamás, 1725 Batzoni István, 1727–1729 Kibédi Pál, 1730–1772 Csekei v. Csekelyi Péter,[316] 1773–1781 Butsi Antal, 1782–1822 Bothos János, 1824 –1849 Sükösd István.[317]

Székelykövesd (1899-ig Mező-Kövesd, románul Cuieşd) falu Romániában Maros megyében. A Marosi-Mezőség kis faluja Marosvásárhelytől 9 km-re északnyugatra, a Székelykövesdi-patak mellett, Mezőpanithoz tartozik. Neve megtévesztő, ugyanis határa kőben szegény. Székelykövesd, Fond 216 (1783-1839) , Fond 217 (1840-1871) Fond 218 (1872-1911)

Székelykövesd. Papok: 1692–1699 Osengeri János, 1701–1702 Királyfalvi János, 1711–1712 Sz. Gerlitzei Zsigmond, 1715–1716 Kassai János, 1718–1720 Darótzi Márton, 1723–1724 Váradi Zsigmond, 1725–1727 Bibartzfalvi Sámuel, 1727–1732 Királyfalvi János,[318] 1733–1739 Mezőmadarasi Kis Ferenc, 1741 Kovásznai András v. Miklós, 1743–1753 Kibédi Mihály, 1758–1760 Molnár Sámuel, 1761–1768 Albisi Bod Zsigmond, 1769–1772 Kónya János, 1772–1782 Vajai István, 1783–1807 Kováts Sámuel, 1808–1812 Kováts György, 1814–1820 Kováts Sámuel, 1821–1822 Kováts György,[319] 1824–1830 Szász József, 1832–1849 Horváth Dániel. – Tanító: 1830–1849 Vajda János.

Mezőcsávás (románul Ceuaşu de Câmpie, németül Grubendorf) község Romániában Maros megyében. Községközpont, Bazéd, Galambod, Mezőfele, Mezőkölpény, Mezőménes, Mezőszabad és Szabéd tartozik hozzá. A falu Marosvásárhelytől 14 km-re északra a Marosi-Mezőség keleti gyepűvonalában települt. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik. Mezőcsávás[320] Fond 142 (1783-1813) Fond 143 (1814-1876)

Mezőcsávás. Papok: 1692–1699 Fartzádi Lőrinc, 1701–1702 Küküllővári Péter, 1711–1712 Fartzádi Ferenc, 1715–1716 Darótzi Márton, 1718–1722 Thordai András, 1723–1731 Galambfalvi István, 1733–1740 Udvarhelyi József, 1741 Halmágyi József, 1742–1762 Makfalvi Zsigmond, 1763–1772 Sánta István,[321] 1773–1785 Krizbai János, 1787–1801 Orbán Péter, 1802–1807 Marton Imre, 1808–1814 Kovács György, 1815–1820 Kis Sámuel, 1821–1838 Tolvaj Zsigmond, 1839–1847 Ertsei Elek; 1849 Faluvégi József, 1830–1847 Oroszlán István s. pap. – Mesterek: 1692–1695 Potsai Mihály, 1699 Fartzádi Ferenc, 1701 Bibartzfalvi István, 1702 Vajai György, 1711 Zilahi János, 1712–1722 Albisi Azaria, 1723–1728 Dálnoki János, 1729–1730 Havadi István, 1731–1736 Jancsó Péter, 1737–1743 Dálnoki János, 1745–1746 Udvarhelyi József, 1747 Fartzádi József, 1748–1758 Nagy Ferenc,[322] 1758–1763 Bölöni János, 1765–1768 Kis Lőrinc, 1768–1772 Kováts István, 1773–1787 Dállyai János, 1780–1793 Szép János, 1793–1795 Várdó Elek, 1790–1804 Ertsei Elek, 1805–1807 Szente Mihály, 1808–1818 Bitai Sámuel, 1820–1834 Bitai Elek, 1835–1841 László István, 1842–1840 Getse Áron, 1849 Pálosi Sándor.

Harcó (románul Hărţău) falu Romániában Maros megyében. Harcó Fond 378 (1788-1840) Fond 379 (1841-1870) Fond 380 (1871-1929)

Harcó. Papok: 1694 Kibédi Pál, 1697 Szathmári Mihály, 1701 Sz. Mihályfalvi István, 1702 Darótzi Márton, 1718–1742 Málnási János, 1746–1793 Fartzádi György, 1795 Hajdu Mihály, 1796–1809 Szántó József, 1810–1819 Vészi Péter, 1820-1823 Kis József, 1824-1828 Imreh Sámuel, 1829–1848 Imreh Mihály, 1849 Kis Pál.

Marosvásárhely (románul Târgu Mureş Maros megye székhelye.) Marosvásárhely, Targu Mures 884-898 (1727-1904) Kocs János már rendezte feldolgozta.

Marosvásárhely: 1676 Dévai János.

Mezőkölpény (románul Culpiu) falu Romániában Maros megyében, az egykori Marosszék északnyugati szélén. A falu Marosvásárhelytől 14 km-re északnyugatra a Komlód völgyére nyíló völgykatlanban fekszik, és a 10 km-re keletre levő Mezőcsáváshoz tartozik. Mezőkölpény, 220 (1819-1870) 221 (1871-1950) 4 (1784-1805) meg kell nézni kiegészítés Kölpény, Szekeres Sándor kereste meg. Ezek a fotók nem egyértelműek.

Mezőkölpény. Papok: Mezőkölpény: 1617 János Pap. 1692–1697 Váradi Miklós, 1699 Halászi Márton, 1701–1712 Madarasi Kis György, 1715 Küküllővári Péter, 1716–1718 Ujfalusi Sámuel, 1720 Galambodi Mihály, 1752–1723 Zágoni Sámuel, 1723–1733 Madarasi Kis György, 1734–1742 Szekeresi János, 1743 Tétsi György v. János, 1745–1763 Rétyi B. Benedek,[323] 1764–1767 Gidófalvi Péter, 1768–1796 K Vásárhellyi Nagy József, 1797–1802 Albert Márton, 1804–1808 Török László, 1809–1811 Imre Sámuel, 1812–1827 Szabó György, 1828–1835 Détsei János, 1836–1849 Molnár Dániel. – Mesterek: 1692–1697 Etédi György, 1699 Havadi János, 1701–1702 Zilahi János, 1711–1712 Dálnoki Tamás, 1716–1719 Vajai Mihály, 1720 Zilahi János, 1722 Szentgyörgyi János, 1723–1724 Kádár Mihály, 1725–1727 Zilahi János, 1727–1731 Kádár Mihály, 1733–1740 Málnási János; 1741–1749 Zilahi János, 1752–1758 Pais Sámuel, 1758–1773 Székely alias Nagy Zsigmond, 1775–1795 Kónya József, 1796–1801 Váradi József, 1802 Budai István, 1804–1846 Szegedi Ferenc, 1846–1849 Gergely József.[324]

Szabéd (románul Săbed) falu Romániában Maros megyében. Unitárius község az egykori Marosszék északnyugati szögletében, Marosvásárhelytől 17 km-re északnyugatra.

Szabéd, Sabed unitáriusok, Fond 689 (kereszteltek, házasságok és meghaltak: 1768-1828) Fond 690 (kereszteltek és házasságok: 1853-1883) Fond Fond 691 (meghaltak: 1853-1883)

Marossárpatak (románul Glodeni, németül Scharpendorf) község Romániában Maros megyében. Marosvásárhelytől 13 km-re északkeletre a Sár-patak Marosba ömlésénél fekszik. Marossárpatak, Fond 334 (1785-1836) Fond 335 (1837-1865) Fond 336 (születés 1869-1897) Fond 337 (házasság: 1869-1897) Fond 338 (meghaltak: 1869-1897) Buksa Ferenc adata, jobbágyok laktak itt.

Szászrégen, Magyarrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében. Marosvásárhelytől 29 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.

Magyarrégen Fond 668 (1779-1822) Fond 669 (1823-1865) Fond 670 (1866-1904)

Galambod (románul Porumbeni) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Mezőcsáváshoz tartozik. A falu a Galambod-patak völgyében, erdők koszorúzta dombvidéken fekszik Marosvásárhelytől 13 km-re északra. Galambod Fond 638 (1842-1877)

Lelkészek Galambodon:

Galambod. Papok: 1692–1697 Vásárhellyí György, 1699 Újlaki József, 1701 Kovásznai János, 1701 Kovásznai Sámuel, helyettes, 1702 Váradi Jósa István, 1711–1722 Gyáni János, 1723–1727 Királyfalvi János, 1727–1729 Darótzi Márton, 1730–1731 Betzei Sámuel, 1733–1741 Galambfalvi István,[325] 1742–1746 Udvarhelyi József, 1747–1749 Galambfalvi György, 1752–1762 Szántai József, 1763 –1785 Makfalvi Zsigmond, 1785–1891 Balog Pál,[326] 1792 Kónya János, 1793–1800 Lőrintzi Mózes, 1801–1802 Sebestyén Mihály, 1804–1807 Simon Sámuel, 1808–1814 Marton Imre, 1815–1819 Kis József, 1820–1827 Vészi Péter, 1828–1836 Bothos János, 1837–1838 Ráduly Sámuel, 1839–1849 Soos József. – Mesterek: 1695 Szathmári István, 1833–1835 Simon Elek, 1836–1849 Sebestyén József.

Bözöd (románul Bezid, németül Besendorf) falu Romániában Maros megyében. Egykor járási székhely volt. A falu a Bözöd-patak völgyében fekszik Marosvásárhelytől 32 km-re délkeletre, központjától, Erdőszentgyörgytől 7 km-re keletre. Bözöd ) Fond 79 (1836-1877), ) Fond 80 (1878-1950)

Székelytompa (románul Tâmpa) falu Romániában Maros megyében. A falu Marosvásárhelytől 14 km-re délkeletre a Tompa-patak torkolatánál fekszik, Nyárádszeredához tartozik. Tompa Fond 858 (1832-1884) Fond 859 (1885-1950)

Székelytompa. Papok: 1692–1695 Siklódi Márton, 1697 Galambfalvi István, 1700 Vajai János, 1701 Zágoni Sáska Mihály, 1703 Sz. Mihályfalvi István, 1710 Zalányi Tamás, 1712 Kassai István, 1713 Ujlaki József, 1716 Vajai János, 1717–1719 Réti Mózes, 1721–1723 Tétsi György, 1724–17130 Zágoni Sámuel, 1732 Martonfalvi János, 1733 Dálnoki János, 1734 Dálnoki Mihály, 1737–1750 Losontzi Dániel, 1752–1759 Vas János, 1759–1774 Galambfalvi György, 1776–1781 Bartha Zsigmond, 1782–1790 Biró Miklós, 1791–1801 Kósa v. Kása Imre, 1802 Marton Imre, 1802 Tóth József, 1804–1808 Orbán Mátyás, 1809–1813 Bodó Dániel, 1814–1810 Simon Sámuel, 1817–1820 Tolvaj János, 1821 Horvát Dániel, 1822 Horvát Sándor, 1823–1825 Novák Péter, 1824–1830 Soós József,[327] 1832 Kováts Miklós, 1832–1834 Varga György, 1835–1836 Ráduj Sámuel, 1837–1838 Botos János, 1839–1849 Kis Károly. – Mesterek: 1807 Bodor Ádám, kántor, 1825 Virág Sámuel, 1832 Gidófalvi György, 1835–1836 Kis Márton, 1837 Jánosi Sámuel, 1841–1845 Pataki Mózes, 1846-1849 Bende Ferenc.

Cserefalva (románul Stejeriş) falu Romániában Maros megyében, Marosvásárhelytől 9 km-re délkeletre Nyárád jobb partján. Cserefalva (Folyfalva közelében van) ) Fond 797 (1760-1837) ? Mezőkölpény 4-nél lévő fotók is lehetnek.

Cserefalva.[328] Léviták: 1818–1820 Farkas Pál, 1821–1831 Szász Dávid, 1832–1836 Bordi Sámuel – Papok: 1838–1843 Agyagási Lajos, 1844–1847 Musnai Károly, 1849–1850 Kakasi György. – Mesterek: 1839 Péter István, 1840–1842 ifj. László János, 1843–1846 Szathmári Mihály, 1847–1849 Tamó János, 1850 Szász Ferenc.

Mezőcsávási anyakönyvek. (1787-1876).

Ceuaşu de Câmpie (Ceuaşu de Câmpie, MS, com.) Mezőcsávás.

A falu^{^[329]} Marosvásárhelytől 14 km-re északra a Marosi-Mezőség keleti gyepűvonalában települt. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik. Mezőcsávás^{^[330]} (románul Ceuau de Câmpie, németül Grubendorf) Községközpont, Bazéd, Galambod, Mezőfele, Mezőkölpény, Mezőménes, Mezőszabad és Szabéd tartozik hozzá. 1505-ben és 1507-ben jelentkezik először az oklevelekben. (Barabás: SZOKL. VIII. 213, 226.) Az 1567. évi regestrumban Chyavas néven 9 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. IV. 195.) 1614-ben Bethlen Gábor lustrája is hozza. (Orbán: i.h.)1602-ben már mai formájában, Csávás (C. Suciu: Dicþionar istoric.) fordul elő. A ma is álló templom helyén a római katolikusok középkori temploma állt, melyet a hitújítás óta a reformátusok használnak. Régi harangláb-gerendáján lévő felirat szerint, 100 éves öreg vallomása alapján, a harangláb építését 1570-re teszik. (Ref. Névkönyv.1896. 43.) 1661-ben Ali basa hadjárata feldúlja és felégeti a középkori templomot. Megmaradt falait kiigazítják és a XVIII. század elejéig használják. A század végére (1798-ban) új templomot emelnek, amelybe beépítik a régi köveit is. (Orbán: i.h.; Ref. Névkönyv. 1896. 43.; Benkő K.: Marosszék. 39) A régi haranglábat, szintén a régi anyagából, még a XVII. században átépítik. „Közép-Erdélynek arányaiban legmonumentálisabb és legszebb fatornya. A népépítészetnek egyik gyöngye.” (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 13.; Balogh J.: Magyar fatornyok. Megjegyzés öseink között voltak Czegők. Az anyakönyvek feldolgozása alapján: Fekete ifj. György felesége Czegő Borbála (1782-1834 VI 10) házasságot kötöttek 1802 V 11-én, első gyermekük: Fekete László (1803 VII 8-1843 VI 25) Czegő Borbála (1782-1834 VI 10) édesapja Czegő György (-1805 XII 21). A felirat szerint[331] 1798-ban Czegő Sándor volt kurátor kifizette a kümives templomépitő bérét 500 forintot. Czegő Sándorról (1741-1831) több anyakönyvi adat volt található a Mezőcsávási anyakönyvekben. 1831 decemberében meghalt Czegő Sándor (1741-1831) 90 éves korában. Született tehát 1741-ben. Az anyakönyvek szerint: 1787 octabris (október) 30-án meghalt és temettem el 31-én Czegő Sándornak György nevű fiát. 1808-1809 és 1812-ben házassági tanú: Czegő Sándor és felesége. S. B.)Lelkész 2011-ben: Darabont József 547140 Mezőcsávás Fő u. 130 szám.

Mezőcsávás. Papok[332]: 1692–1699 Fartzádi Lőrinc, 1701–1702 Küküllővári Péter, 1711–1712 Fartzádi Ferenc, 1715–1716 Darótzi Márton, 1718–1722 Thordai András, 1723–1731 Galambfalvi István, 1733–1740 Udvarhelyi József, 1741 Halmágyi József, 1742–1762 Makfalvi Zsigmond, 1763–1772 Sánta István,[333] 1773–1785 Krizbai János, 1787–1801 Orbán Péter, 1802–1807 Marton Imre, 1808–1814 Kovács György, 1815–1820 Kis Sámuel, 1821–1838 Tolvaj Zsigmond, 1839–1847 Ertsei Elek; 1849 Faluvégi József, 1830–1847 Oroszlán István s. pap. – Mesterek: 1692–1695 Potsai Mihály, 1699 Fartzádi Ferenc, 1701 Bibartzfalvi István, 1702 Vajai György, 1711 Zilahi János, 1712–1722 Albisi Azaria, 1723–1728 Dálnoki János, 1729–1730 Havadi István, 1731–1736 Jancsó Péter, 1737–1743 Dálnoki János, 1745–1746 Udvarhelyi József, 1747 Fartzádi József, 1748–1758 Nagy Ferenc,[334] 1758–1763 Bölöni János, 1765–1768 Kis Lőrinc, 1768–1772 Kováts István, 1773–1787 Dállyai János, 1780–1793 Szép János, 1793–1795 Várdó Elek, 1790–1804 Ertsei Elek, 1805–1807 Szente Mihály, 1808–1818 Bitai Sámuel, 1820–1834 Bitai Elek, 1835–1841 László István, 1842–1840 Getse Áron, 1849 Pálosi Sándor.

Kézirással, a halotti anyakönyvek 1814 másik oldalán: Kováts Gyötgy pap meghalt 1814 XII. 6. Lelkészek: Tolvaj Zsigmond, Oroszlány István, Orbán József, Wemes Károly, Palko Gyula, Wegy István, Nagy Elek, Bogdán Gyula, Barabás Ferenc 1886. 1918 augusztus 1-től.

Mezőcsávás. 1787-1876.

Az adatgyűjtést a Czegő, Fekete, Görög, György, Nagy, Pápay, Sebestyény, Székely, Szekeres, Konya, Jármi, nevűekre terjesztettem ki, a rendelkezésre álló anyakönyvi adatok alapján.

A Mezőcsávási házassági anyakönyvek. 1787-1876.

Matricula a melyben A Mező Csávási Ref Eklésiában egybe-házasodtaknak, Születtek és Megholtaknak Neveik, Házasságokk, Születések és Halálokk Esztendeje és Napja feljegyeztettek. Ketdödvén 1787-ik Esztendőben Szent György Havának (április S. B.) 30-ik Napján Orbán Péter Predikátorságában. P1060091.jpg

Mezőcsávás. Kereszteltek. 1787-1813.

1787 majus 4-én született Székely Péter fia György.

1787 május 2-án született Nagy János fia Mihály.

1787 junius 6-án Pápay Farkasnak született leánya Anna.

1787 junius 12-én Pápay Péternek született leánya Borbála. P1060102.jpg

1787 november 9-én Pápay Ferencznek Péter fia született.

1787 november 11-én Pápay Sámuel Borbála leánya született.

1788 február 24-én Fekete Erzsébetnek Erzsébet nevű leánya született.

1788 május 19-én Székely Józsefnek Sára nevű leánya született.

1788 május 22-én Pápay Zsigmondnak Hedviga nevű leánya született.

1788 junius 10-én Nagy Györgynek István nevű fia született. P1060103.jpg

1788 julius 20-án született Fekete Péternek Borbála.

1788 augusztus 7-én született Czegő Györgynek Zsuzsánna.

1789 február 28-án Szász Györgynek József nevű fia született.

1789 május 5-én Fekete Jánosnak született fia Ferencz.

1789 oktober 2-án Pápay Sámuelnek született leánya Klára.

1789 november 23-án Székely Józsefnek született Sopia.

1790 február 22-én Szász Györgynek született fia Péter.

1790 március 29-én Pápay Péternek született Lisia ?

1790 március 30-án Pápay Farkasnak született Borbála. P1060104.jpg

1790 julius 23-án Nagy Lászlónak született Julia.

1790 augusztus 26-án Fekete Jánosnak György nevű fia született.

1790 szeptember 28-án Pápay Ferencznek született Zsuzsánna.

1790 december 20-án Nagy Györgynek született Eszter.

1791 április 28-án Pápay Sámuelnek született Krisztina.

1791 július 2-án született, 3-án kereszteltem Czegő György leányát Judithot.

1791 szeptember 9-én Czegő Istvánnak született Márton.

1791 szeptember 12-én Fekete Péternek született Márton.

1791 szeptember 21-én Fekete Jánosnak született János.

1791 december 2-án Pápay Zsigmondnak született József. P1060105.jpg

1792 május 27-én Pápay Sámuelnek született Sámuel.

1792 május 26-án Székely Józsefnek született Klára.

1792 szeptember 16-án Nagy Lászlónak született Zsuzsánna.

1792 november 17-én Székely Ferencznek született István.

1793 január 14-én Fekete Katának született István.

1793 február 7-én Nagy Andrásnak született András és Mária, ikrek.

1793 április 6-án Nagy Jánosnak született Márton.

1793 február 22-én Pápay Péternek született Péter.

1793 április 6-án Nagy Jánosnak Márton fia született. P1060106.jpg

1793 május 18-án Fekete Erzsébetnek született Kata.

1793 június 12-én Szász Györgynek Dániel fia született.

1793 szeptember 18-án Pápay Sámuelnek született László.

1793 november 14-én Nagy Lászlónak született László.

1793 december 7-én Pápay Pálnak született Erzsébet.

1793 december 8-án Czegő Istvánnak született Mihály.

1793 december 14-én Fekete Péternek született István.

1794 március 3-án Székely Ferencznek született Márton.

1794 március 22-én Nagy Jánosnak született Zsigmond.

1794 április 18-án Nagy Sándornak leánya született, neve Szerafina ?

1794 május 2-án Czegő Györgynek született Mihály.

1794 április 25-én Pápay Farkasnak született Farkas.

1794 június 13-án Szász Györgynek Dániel nevű fia született. P1060107.jpg

1794 július 14-én Fekete Jánosnak István fia született.

1794 augusztus 20-án Székely Jánosnak született Rebeka.

1795 január 5-én ifjabb Czegő Istvánnak született György.

1795 március 17-én Fekete Péternek született András.

1795 április 29-én Pápay Sámuelnek született Zsuzsánna.

1795 augusztus 1-én Szász Györgynek született Anna.

1795 oktober 1-én Székely Istvánnak született Sándor.

1796 január 1-én Székely Ferencznek született Sára.

1796 február 21-én Pápay Eszternek született István. P1060108.jpg

1796 március 2-án Fekete Jánosnak született Anna.

1796 április 11-én Pápay Pálnak született Lajos.

1796 április 18-án Nagy Lászlónak született Zsofia.

1796 május 29-én ifjabb Czegő Istvánnak született Sándor.

1796 oktober 19-én Fekete Jánosnak született György.

1796 oktober 22-én Nagy Sándornak született Anna.

1796 november 5-én idősebb Czegő Istvánnak született fia.

1796 november 6-án Nagy Andrásnak született Mihály.

1796 december 10-én, Székely Lászlónak született Zsofia.

1796 december 11-én Pápay Imrének született György.

1797 junius 10-én Czegő Györgynek született Márta.

1797 julius 11-én Pápay Ferencznek született Mihály.

1797 augusztus 2-án Czegő Istvánnak született Borbála.

1797 augusztus 22-én Fekete Péternek született ? hiányzik a keresztnév. P1060109.jpg

1797 oktober 20-án Pápay Sámuelnek született Farkas.

1797 november 13-án Pápay Mózesnek született Ágnes.

1797 december 11-én ifjabb Czegő Istvánnak született Sándor.

1797 december 23-án Fekete Sárának született Fekete György.

1798 január 29-én Nagy Sándornak született Zsuzsanna.

1798 február 22-én Pápay Borbálának született Mihály.

1798 április 28-án Székely Juliának született Sára.

1798 julius 9-én Fekete Mihálynak született András.

1798 junius 26-án Székely Ferencznek született leánya. P1060110.jpg

1798 augusztus 23-án Czegő Istvánnak született Ferencz.

1798 november 1-én Pápay Ferencznek született Zsigmond.

1798 szeptember 7-én Székely Lászlónak született Zsuzsánna.

1798 november 8-án ifjabb Czegő Istvánnak született Zsuzsánna.

1799 február 26-án Pápay Imrének született László.

1799 május 19-én Fekete Jánosnak született Anna.

1799 május 28-án ifjabb Pápay Sándornak született Mihály.

1799 junius 6-án Székely Istvánnak született István.

1799 oktober 5-én Székely Ferencznek született Borbálla.

1799 oktober 9-én idösebb Czegő Istvánnak született Mária. P1060111.jpg

1799 december 18-án Pápay Lajosnak született Lajos.

1799 március 18-án Pápay Péternek született Ágnes.

1799 április 18-án Fekete Jánosnak született Dániel.

1799 március 26-án Nagy Andrásnak született Zsuzsánna.

1799 december 18-án Pápay Lajosnak született Lajos.

1800 március 18-án Pápay Péternek született Ágnes.

1800 április 18-án Fekete Jánosnak született Dániel.

1800 március 26-án Nagy Andrásnak született Zsuzsanna.

1800 július 21-én Szász Györgynek született János.

1800 augusztus 6-án Pápay Sámuelnek született Inész ?

1800 szeptember 9-én ifjabb Czegő Istvánnak született Péter.

1800 oktober 21-én Fekete Mihálynak született Borbálla.

1801 január 30-án ifjabb Pápay Ferncznek született László. P1060112.jpg

1801 április 22-én Fekete Zsuzsannának született György.

1801 május 20-án Nagy Sándornak született Sándor.

1801 junius 15-én Czegő Györgynek született Ferencz.

1802 január 9-én ifjabb Pápay Ferencznek született László. Áthuzva.

1802 február 23-án Pápay Sámuelnek született Sámuel.

1802 március 6-án Pápay Imrehnek született Zsuzsánna.

1802 junius 9-én Pápay Ferencnek született Sándor.

1802 november 3-án Pápay Pálnak született Pál. P1060113.jpg

1803 január 11-én Fekete Mihálynak született Juliaanna.

1803 március 21-én Nagy Sándornak született József. Keresztszülők: Bogáti György és felesége. Megjegyzés: Valószínűleg meghalt, mert:

1804 julius 15-én született Nagy Sándor és Konya Anna fia Nagy József. Keresztszülő Pápay Lajos és felesége, Baka Ágnes. P1060114.jpg

1803 május 6-án Pápay Sámuelnek kereszteltem Lászlót.

1803 julius 10-én Fekete ifjabb Györgynek kereszteltem Fekete Lászlót. Mezőcsáváson, Keresztszülők Nagy László és felesége.

1803 augusztus 7-én Pápay Sándornak kereszteltem Rozit.

1803 oktober 9-én Székely Jánosnak kereszteltem Zsuzsannát. P1060115.jpg

1804 február 23-án Pápay Józsefnek kereszteltem Antalt.

1804 julius 15-én kereszteltem Nagy Sándor és Konya Anna fiát Nagy Józsefnek. Keresztszülők: Pápay Lajos és felesége.

1804 november 9-én kereszteltem Czegő Györgynek Katalint ? P1060116.jpg

1805 január 26-án kereszteltem Fekete Jánosnak Istvánt.

1805 február 29-én kereszteltem Nagy Sándornak Máriát.

1805 julius 28-án kereszteltem Fekete Györgynek Györgyöt. Keresztszülők: Nagy László és felesége.

1806 január 30-án kereszteltem Pápay Pálnak Klárát. P 1060117.jpg

1806 március 26-án kereszteltem Nagy András két fiát: Pétert és Györgyöt.

1806 március 29-én kereszteltem Pápay Sámuelnek Mihályt.

1806 április 2-án kereszteltem Pápay Ádámnak Mózest.

1806 junius 3-án kereszteltem Pápay Sándornak Borbálát.

1807 május 7-én kereszteltem Pápay Pálnak Eleket.

1807 december 28-án kereszteltem Pápay Ferencznek Józsefet.

1807 julius 15-én kereszteltem Pápay Eleknek Józsefet. P 1060118.jpg

1807 augusztus 31-én kereszteltem Pápay Károlynak Lajost.

Mezőcsávás. Kereszteltek. 1812-1876.

1812-ben bért fizetők voltak: Pápay Elek, Nagy László, Pápay Pál, Székely István, Czegő János, Pápay Mózes, Pápay Farkas, Pápay Sámuel, Pápay Ádám, György István, Pápay Ferencz, Pápay Sándor, ifj. Székely Péter, Nagy András, Fekete György, Nagy Mihály, Czegő István, György Mihály, Pápay Péter, továbbá a Tökések, Bakók, Bogátiak, Szabók, Lászlók, Lengyelek, Kisek, Makok. Mezőcsáváson ezek a nemes családok éltek a XVII-ik és XVIII-ik században. Ezt igazolja Pál-Antal Sándor Székely székek a 18. században I. Marosszék 1701-1722 között c. munkája 131 oldalon, 1710 október 6. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyonösszeírása. Csávásiak: Nemes személyek: Tőkés, György, Imreh, Balog, stb. Egy 1721-1722 összeírásnál 470. oldal. Csáváson Armalistae: Nagj, Balog, Kovacs, Primipili: Georgius Fekete, Imreh, Töke.

A felsoroltak tehát 1812-ben felnöttek voltak és valószínűleg nemes emberek, akik az anyakönyv szerint a következő egyházi adományt fizették: „egy-egy gazda három kalangya[335] buzát, két kalangya zabot, a mesternek (valószínűleg az iskola mesternek, tanárnak) másfél kalangya buzát és egy kalangya zabot, külön külön egy egy szekér fát is, az estéli harangozásért ha harangoz, öt kéve[336] buzával tartoznak a mesternek.

1812 január 21-én kereszteltem Nagy Mihály uramnak kettös gyermekeit: Mihályt és Ágnest. Keresztattya: Czegő István és felesége.

1812 január 30-án kereszteltem Pápay Mózesnek Lajost.

1812 február 2-án kereszteltem Pápay Ferencznek ?

1812 május 21-én kereszteltem ifjabb Pápay Eleknek Jánost.

1812 május 25-én kereszteltem Pápay Pálnak Pápay Bertát. Keresztszülők: Pápay Elek, Székely Dániel és feleségeik, pap Kovács György és felesége.

1812 junius 8-án kereszteltem Pápay Sándornak Klárát.

1812 junius 19-én kereszteltem Székely Péternek Jánost.

1812 november 23-án kereszteltem Fekete Györgynek Istvánt ?.

1813 junius 28-án kereszteltem Fekete Mártonnak Gergelyt. P 1060814.jpg

1813 augusztus 29-én Székely Sámuelnek kereszteltem Ágnest.

1813 oktober 21-én Pápay Andrásnak kereszteltem Mózest.

1814 március 25-én Pápay Sámuelnek kereszteltem Pétert.

1814 április 3-án ifjabb Pápay Eleknek kereszteltem Annát.

1814 augusztus 21-én ifjabb Székely Péternek kereszteltem Farkast.

1814 november 22-én ifjabb Fekete Mártonnak kereszteltem Zsuzsannát.

1815 április 11-én Pápay Pálnak és Konya Eszternek kereszteltem Eleket.

1815 julius 8-án Fekete Györgynek és Czegő Borbálának kereszteltem Gergelyt.

1815 julius 10-én Székely Imrének és Fekete Sárának kereszteltem Imrét.

1815 december 17-én Pápay Andrásnak és Fügty ? Máriának kereszteltem Juliannát.

1815 december 19-én Székely Györgynek és Pápay Lizának ? Ágnest.

1816 május 28-án Czegő Jánosnak és Székely Sárának kereszteltem Ágnest.

1816 junius 4-én Galambosi Nagy Sándornak és Kováty Zsuzsannának kereszteltem Ágnest.

1816 junius 13-án Székely Sámuelnek és Tökés Sárának Zsófiát.

1816 oktober 19-én Tökés Jánosnak és Pápay Klárának kereszteltem Lászlót.

1816 oktober 24-én Székely Györgynek és Bor Évának kereszteltem Lászlót. Keresztszülők:Pápay Elek és felesége Szegedi Ráchel.

1816 november 8-án Pápay Istvánnak és Kis Borbállának kereszteltem Borbállát.

P 1060815.jpg

1817 március 11-én Székely Péternek és Pápay Borbálának kereszteltem Ágnest.

1817 május 12-én Pápay Ferencznek és Pápay Eszternek kereszteltem Ráckhelt.

1817 november 28-án Pápay Sámuelnek és Szék Lizának ? kereszteltem Máriát.

1818 február 14-én Székely Györgynek és Pápay Lizának kereszteltem Annát.

1818 február 20-án Pápay Imrének és Kis Borbálának kereszteltem Zsuzsannát.

1819 január 8-án Czegő Jánosnak és Sárkány Sárának kereszteltem Jánost.

1819 február 20-án Kis Józsefnek és Czegő Márthának kereszteltem Zsuzsannát.

1819 március 9-én Székely Péternek és Pápay Borbállának kereszteltem Pétert.

1819 március 12-én Székely Györgynek és Bor ? Annának kereszteltem Gergelyt.

1819 julius 3-án Pápay Andrásnak és Fügty ? Máriának kereszteltem Borbálát.

1819 julius 13-án Szász Péternek és Pápay Annának kereszteltem Gergelyt.

1820 február 16-án ifj. Székely Györgynek és Pápay Lizának kereszteltem Zsuzsannát.

1820 február 28-án Székely Sámuelnek és Tökés Sárának kereszteltem Józsefet.

1820 május 28-án Czegő Mihálynak és Simon Sárának kereszteltem Györgyöt.

P 1060816.jpg

1820 junius 20-án Fekete Györgynek és Czegő Borbálának kereszteltem Sárát.

1820 november 15-én Kis Péternek és Pápay Borbálának született Pál.

1820 december 12-én Kis Józsefnek és Czegő Máriának kereszteltem Márthát. Keresztszülők: Pápay István és felesége Kis Borbála.

1820 december 16-án ifj. Szabó Györgynek és Pápay Ágnesnek kereszteltem Józsefet.

1820 december 31-én Székely Péternek és Pápay Borbálának kereszteltem Dánielt.

1821 január 7-én László Andrásnak és Czegő Zsuzsannának kereszteltem Sárát. Keresztszülők: Fekete ? és felesége Iszlai Julianna.

1821 február 7-én nemes Pápay Pálnak és Konya Eszternek kereszteltem Imrét.

1821 február 24-én Pápay Györgynek és Nagy Sárának kereszteltem Annát.

1821 március 31-én Székely Imréné, György nevű fiának és Czegő Zsuzsannának kereszteltem Györgyöt. P 1060817.jpg

1821 keresztszülő: Pápay Mihály és felesége Czegő Zsuzsanna.

1821 december 16-án Székely Györgynek és Pápay Zsuzsannának kereszteltem Ferenczet.

1822 február 11-én Pápay Péternek és Farkas Ágnesnek kereszteltem Rozáliát.

1822 május 21-én Székely Sámuelnek és Tökés Sárának kereszteltem Márthát.

1822 julius 23-án Fekete Borisnak kereszteltem törvénytelen fiát Lászlót.

1822 szeptember 8-án Pápay Mihálynak és Imre Zsuzsannának kereszteltem Erzsébetet.

1822 december 5-én Pápay Györgynek és Nagy Sárának kereszteltem Imrét.

1822 december 24-én Székely Györgynek és Bor Évának kereszteltem Dánielt.

1823 január 26-án ifjabb Szabo Györgynek és Pápay Ágnesnek kereszteltem Ágnest. Keresztszülő: Fekete János.

1823 február 7-én Pápay Istvánnak és Kis Borbállának kereszteltem Mártát.

1823 február 19-én Pápay Péternek és Farkas Ágnesnek kereszteltem Lászlót.

1823 február 23-án Fekete Mártonnak ? Sárától kereszteltem Gergelyt.

1823 március 3-án Pápay Zsigmondnak és György Mártának kereszteltem Karolint ?

P 1060818.jpg

1823 március 7-én Székely Györgynek és Czegő Zsuzsannának kereszteltem Jánost.

1823 március 13-án Nagy Istvánnak és Gardos Marinak kereszteltem Annát.

1823 május 11-én Fekete Józsefnek és Virág Erzsébetnek kereszteltem Juliát.

1823 junius 17-én Nagy Juliannának minden apa nélkül kereszteltem Jozsefet.

1824 január 13-án Székely Péternek és Pápay Borbállának kereszteltem Jánost.

1824 március 7-én Székely Györgynek és Pápay Lidiának kereszteltem Zsuzsannát.

1824 keresztszülő: Pápay Péter.

1824 julius 9-én Pápay Péternek és Farkas Ágnesnek kereszteltem Ágnest. Keresztszülő: Fekete János. P 1060819.jpg

1825 február 28-án Szabo Györgynek és Pápay Ágnesnek kereszteltem Sárát.

1825 május 23-án ifj. Székely Györgynek és Czegő Zsuzsannának kereszteltem Mártát.

1825 május 28-án Pápay Györgynek és Nagy Sárának kereszteltem Györgyöt.

1825 augusztus 5-én Czegő Jánosnak és Sárkány Sárának kereszteltem Annát.

1825 szeptember 19-én Pápay Lászlónak és Székely Zsuzsannának kereszteltem Lászlót.

1825 oktober 22-én Fekete Jozsefnek és Virág Erzsébetnek kereszteltem Sárát.

P 1060820.jpg

1826 május 26-án Székely Péternek és Pápay Borbálának kereszteltem Zsuzsannát.

1826-ban keresztszülők: Pápay Péter, Czegő Mihály, Fekete József, Székely György és Pápay Eszter.

1826 julius 3-án Pápay Eleknek és Solyomi Máriának kereszteltem Annát.

1826 julius 9-én Szász Péternek és Pápay Annának kereszteltem Mártát. Keresztszülő: György István és Medve Mária.

1826 szeptember 24-én Pápay Lajosnak és Szekeres Borbállának kereszteltem Gergelyt.

1826 oktober 29-én Pápay Mihálynak és Imre Zsuzsannának kereszteltem Pált.

1827 január 28-án ifj. Székely Györgynek és Pápay Lujzának kereszteltem Gergelyt.

1827 január 30-án Pápay Zsigmondnak és György Máriának kereszteltem Dánielt és Gábort.

1827 január 30-án Pápay Istvánnak és Kis Borbállának kereszteltem Ferenczet.

1827 február 10-én Pápay Péternek és Farkas Ágnesnek kereszteltem Lajost.

P 1060821.jpg

1827 január 14-én Vér Mihálynak és Nagy Máriának kereszteltem Ferenczet. Keresztszülők: Fekete János, Kis Ágnes.

1827 augusztus 20-án Pápay Lászlónak és Székely Zsuzsannának kereszteltem Mártont.

1828 február 6-án Pápay Józsefnek és Kis Mártának ? kereszteltem Rozáliát. Keresztszülők: Fekete László, Nagy József.

1828 március 25-én Fekete Lászlónak és György Sárának kereszteltem Lászlót. Keresztszülők: Pápay József, Imre László, Kis Mária, Vas Julianna. Meghalt csecsemő korában.

1828 március 26-án Fekete Andrásnak és Kardos Ágnesnek kereszteltem Zsuzsannát. Keresztszülők: Kis Mihály, Székely István, Simon Mária.

1828 augusztus 7-én Székely Istvánnak és Mako Ágnesnek kereszteltem Sálomot.

1828 augusztus 15-én Székely Györgynek és Czegő Zsuzsannának kereszteltem Zsuzsannát. Keresztszülők: Pápay József, Kis Mária. P 1060822.jpg

1828 május 20-án Pápay Györgynek és Nagy Sárának kereszteltem Jánost.

1828 május 27-én Székely Antalnak és Fekete Ágnesnek kereszteltem Zsuzsannát. Keresztszülők: Salamon József és Fekete Mária.

1828 szeptember 10-én Fekete Józsefnek és Gede Máriának kereszteltem Mihályt. Keresztszülők: Imre István, Nagy Zsuzsanna.

1828 szeptember és 1829 március keresztszülők: Fekete László és György Sára.

1829 február 19-én Pápay Antalnak és Székely Klárának született József. Keresztszülők: Jako Pál, Jako Mária, Pápay Klára.

1829 április 12-én László Andrásnak És Czegő Zsuzsannának született Mária.

1829 május 24-én Imre Istvánnak és Nagy Zsuzsannának született Danit.

1829 junius 2-án Pápay Zsigmondnak és György Máriának született Gergely.

1829 június 7-én született és megkeresztelték június 9-én Fekete Lászlónak György Sárától Fekete Gergelyt. Keresztapák: Balog József, Szabó András, K. A. (keresztanyák) Marton Éva, Farkas Susanna.

Megjegyzés: 1943. febr. 27.-n kelt, szám 65-1943 (valamint 1940 dec. 9. szám 245-1940 és 1944 máj. 9. szám 100-1944 kelt, mindegyik anyakönyvi másolatnál az aláíró Barabási Ferenc lelkész. Származásigazolásra. 1939. IV. t. c. alapján bélyegmentes. Az 1940-es iraton Fekete Gergely születési dátuma eltér: 1829. jun. 7. A másik két iraton: 1829. máj. 29. A többi adat a három iraton megegyezik.) kivonat a mezőcsávási ref. nemes és szent ekklesia születtek és kereszteltek anyakönyvéből. II. k. 19. lap 7. sorszám. Kiállította Barabási Ferenc ref. lelkész. Fekete Gergely ref. fiú szül. Mezőcsávás, 1829. máj. 29, keresztelő jún. 9. Szülők: Fekete László és György Sára, ev. ref. vallású földész. Mezőcsávás. Keresztszülők: Balog József és nője Marton Éva földész, Mezőcsávás. Szülésznő: (1940-es iraton, a másik két iraton nincs adat) Nyikitiné. Keresztelő pap, Tolvally Zsigmond ref. pap. Az anyakönyveket Szakács Sándorné, Fekete Jolán nagymamámtól kaptam meg 1968 körül. S. B.

1829 junius 13-án Székely Péternek és Pápay Borbálának született Sámuel.

1829 julius 3-án Székely Antalnak és Fekete Ágnesnek született Anna.

1829 julius 15-én Pápay Mihálynak és Imre Zsuzsannának született Gergely.

1829 augusztus 16-án Nagy Istvánnak és Kardos Máriának született István. Keresztszülők: Fekete János. P 1060823.jpg

1829 november 20-án Fekete Andrásnak és Kardos Ágnesnek született Mihály.

1829 december 23-án Székely Györgynek és Pápay Lujzának született Rebeka.

1830 január 19-én ifj. Pápay Józsefnek és Kis Máriának született Antal.

1830 március 22-én Kis Józsefnek és Csonga ? Sárának született Anna. Keresztszülők: Fekete László és felesége György Sára.

1830 március 26-án Jako Pálnak és Pápay Klárának kereszteltem Ferenczet. Keresztszülők: Pápay Lajos, Pápay Antal és Szekeres Borbála és Székely Klára.

1830 április 5-én Pápay Lászlónak és Székely Zsuzsannának kereszteltem Gergelyt.

1830 április 9-én Tiszteletes Tolvally Szigmondnak és Jako Máriának kereszteltem Benedeket. Keresztszülők: Pápay Lajos, Szekeres Borbála.

1830 május 9-én Székely Istvánnak és Mako Ágnesnek kereszteltem Sárát.

P 1060824.jpg

1830 julius 6-án Szász Péternek és Pápay Annának kereszteltem Szofiát.

1830 szeptember 29-én Czegő Jánosnak és Sárkány Salomének kereszteltem Annát. Keresztszülők: György István.

1830 december 8-án Pápay Antalnak és Székely Klárának kereszteltem Lajost.

1830 november 10-én Fekete Jozsefnek és Gese Máriának kereszteltem Máriát.

1831 január 18-án Fekete Lászlónak és György Sárának kereszteltem Lászlót. Keresztszülők: Kis József, Szabó András, Zongor Sára, Farkas Zsuzsánna.

1831 március 5-én Székely Farkasnak és Kis Ágnesnek kereszteltem Hedvigát.

1831 április 18-án Fekete Andrásnak és Kanas ? Annának kereszteltem Ágnest.

P 1060825.jpg

1831 szeptember 11-én Pápay Zsigmondnak és György Máriának kereszteltem Hedviget. Keresztszülők: Fekete László és György Sára.

1831 szeptember 12-én Szabo Györgynek és Pápay Ágnesnek kereszteltem Ágnest.

1831 oktober 16-án Mako Dánielnek és Székely Sárának kereszteltem Zsuzsannát.

1832 január 10-én Pápay Péternek és Farkas Ágnesnek kereszteltem Gergelyt.

1832 február 19-én Székely Antal urnak és Fekete Ágnesnek kereszteltem Zsuzsannát. Keresztszülők: Salamon József és Fekete Mária.

1832 április 12-én ifj. Pápay Józsefnek és Kis Annának kereszteltem Sámuelt. Keresztszülők: Pápay Elek, Székely Antal, Fekete Ágnes.

1832 szeptember 18-án Fekete Andrásnak és Kardos Ágnesnek kereszteltem Józsefet. Keresztszülők: Székely János, Pápay Béla, özvegy Székely Istvánné.

1832 oktober 18-án Pápay Lászlónak és Székely Zsuzsannának kereszteltem Ferenczet.

1832 oktober 28-án Pápay Antalnak és Székely Klárának kereszteltem Györgyöt. Keresztszülők: Pápay György, Nagy Sára, Székely Anna.

1832 december 22-én Székely Györgynek és Pápay Lydiának kereszteltem Sámuelt.

P 1060826.jpg

1833 január 19-én Székely (Székej) Péternek és Pápay Borbálának kereszteltem Istvánt.

1833 január 21-én Pápay Györgynek és Nagy Sárának kereszteltem ikreket, Ágnest és Miklost. Keresztszülők: nemes Pápay antal, Jako Mária, Székely Klára.

1833 február 18-án Fekete Lászlónak és György Sárának kereszteltem Zsuzsannát. Keresztszülők: Kis József, Székely Mihály, Zongor Sára és Simon Kata.

1833 május 18-án Pápay Istvánnak és Bako Ágnesnek kereszteltem Jánost.

1833 november 14-én György Mihálynak és Czegő Juliannának kereszteltem Jánost.

1833 december 22-én Fekete Györgynek és Czegő Juliannának kereszteltem Lajost. Keresztszülők: Pápay Antal, Pápay Elek, Székely Klára, Székely Anna.

1834 január 12-én Pápay Jánosnak és Székely Annának kereszteltem Sárát. Keresztszülők: Fekete György, Simon Kata. P 1060827.jpg

1834 február 19-én Székely Antalnak és Fekete Ágnesnek kereszteltem Sámuelt.

1834 február 25-én született Pápay Antalnak és Székely Klárának Hedviga. Keresztszülők: Fekete György, Pápay Pál, Imre Zsuzsanna.

1834 május 15-én született Pápay Györgynek és Nagy Sárának Pápay József.

1834 március 3-án született Fekete Jozsefnek és Gede Máriának Ágnes.

1834 május 25-én született Pápay Istvánnak és Bako Ágnesnek Istvánt.

1834 junius 13-án született Pápay Péternek és Farkas Ágnesnek Zsuzsanna.

1834 julius 19-én született Pápay Lászlónak és Székely Zsuzsannának Elek.

1834 augusztus 4-én született Pápay Mihálynak és Imre Zsuzsannának Mária.

P 1060828.jpg

1834 augusztus 28-án Simon Jánosnak és Székely Zszsannának kereszteltem Jánost. Keresztszülők: Pápay János, Székely Anna, Czegő György.

1834 szeptember 17-én ifj. Pápay Eleknek és Kis Juliannának kereszteltem Pétert.

1834 december 18-án Fekete Andrásnak és Kardos Annának kereszteltem Sárát.

1835 január 28-án Székely Péternek és Pápay Borbállának kereszteltem Borbállát.

1835 március 1-én Fekete Lászlónak és György Sárának kereszteltem Zsigmondot. Keresztszülők: Kis János, Kis József, Kis Erzsébet, Zongor Sára. P 1060829.jpg

1835 junius 14-én Székely Mihálynak és Simon Katának kereszteltem Ferenczet. Keresztszülők: Pápay jános, Fekete György, Székely Anna.

1835 julius 21-én Czegő Györgynek és Székely Zsuzsannának kereszteltem Szofiát. Keresztszülők: Fekete András, Balog Ferencz, Kardos Ágnes, Czegő Eszter.

1835 augusztus 15-én Székely Györgynek és Lengyel Zsuzsannának kereszteltem Imrét.

1835 szeptember 25-én született Pápay Antal és Székely Klára leánya Ágnes. Keresztszülők: Pápay Elek, vitézlő ifj. Fekete György, Székely Dánielné, özvegy Simon Borbála, György Sára, Imre Zsuzsánna.

1835 oktober 22-én született vitézlő Fekete György és Imre Zsuzsánna fia Elek. Keresztszülők: Pápay Antal, Pápay János, Székely Mihály, Simon Kata, Székely Anna.

1835 oktober 21-én született Pápay Elek és György Sára leánya Kata. Keresztszülők: Pápay Antal, Székely Antal, Székely Klára, Fekete Ágnes.

1835 december 15-én született György Mihálynak és Czegő Juliannának két fia István és József.

1836 január 9-én született Székely Antal és Fekete Ágnes leánya Szofia. P 1060830.jpg

1836 május 23-án ifj. Pápay Eleknek és Kis Juliannának kereszteltem Zsuzsannát. Keresztszülők: Pápay Antal, Kis Sámuel, Székely Klára, Pápay Zsuzsanna.

1836 július 5-én, Feljegyzés, 3361-1941 az eredeti anyakönyvből a 18-ik oldalon kiirva, Barabási Ferenc volt a pap, született mezőcsávási Nagy Józsefnek a város majorosának (Marosvásárhely várnagya, vagy előkelősége) és Pápay Erzsébet Ferencz fia. Keresztszülők: Farkas Lajos úr, Topler Józsefné, Hajnal Anna.

1836 augusztus 28-án Pápay Mihálynak és Ambrus Sárának kereszteltem Mihályt. Keresztszülők: Czegő György, Székely Zsuzsanna, Lengyel Zsuzsanna.

1836 szeptember 21-én Székely Farkasnak és Kis Ágnesnek kereszteltem Esztert.

1836 november 1-én született Pápay Elek és György Sára fia Albert. Keresztszülők: Fekete György, Fekete Ágnes, Imre Zsuzsanna.

1937 január 6-án született Pápay József és Kis Mária fia Imre.

1837 február 12-én született Pápay János és Székely Anna fia Ferencz. Keresztszülők: Fekete György, Székely Mihály, Imre Zsuzsanna, Simon Kata. P 1060831.jpg

1837 február 2-án született Fekete József és Szász Julianna leánya Zsuzsanna.

1837 március 5-én kereszteltem Czegő Györgynek és Szász Zsuzsannának Lörinczet.

1837 április 29-én kereszteltem Pápay Péternek és Farkas Ágnesnek Máriát.

1837 május 21-én Arm. (nemes) Fekete Lászlónak György Sárától Sárát. Keresztszülők: Pápay Zsigmond, Székely Mihály, György Mária, Simon Kata.

1837 junius 2-án született Pápay István és Bako Ágnes leánya Sofia.

1837 junius 10-én ifj. Szabo Györgynek és Pápay Ágnesnek kereszteltem Lászlót. Keresztszülők: Fekete Jánosné, ? Julianna.

1837 julius 19-én Imre Istvánnak és Nagy Zsuzsannának Mihályt.

1837 oktober 9-én Nagy Jánosnak Zongor Sárától Lászlót.

1837 november 5-én Székely Antalnak Fekete Ágnestől Máriát. Keresztszülők: Pápay Elek, György Sára. P 1060832.jpg

1837 november 9-én ifj. Fekete Györgynek és Imre Zsuzsannának kereszteltem Borbarat. Keresztszülők: Pápay Antal, Pápay Elek, Balog Márton, Székely Klára, György Sára, Kis Ágnes.

1837 november 9-én Pápay Péternek és Lászlo Lujzának kereszteltem Zsuzsannát. Keresztszülők: Fekete József, Simon János, Székely Zsuzsanna, Székely Julia.

1837 december 3-án Pápay Antalnak és Székely Klárának kereszteltem Borbárát.

1838 március 7-én vitéz Fekete Andrásnak és Kardos Annának Juliannát. Keresztszülők: Czegő György, Székely Zsuzsanna.

1838 augusztus 13-án Pápay Mihálynak és Ambrus Sárának kereszteltem Ágnest. Keresztszülők: Szabo jános, ifj. Fekete József, Székely Julianna, Adorján Anna.

1838 szeptember 2-án Fekete Józsefnek és Székely Juliannának Máriát.

1838 szeptember 30-án ifj. Pápay Eleknek és Kis Juliannának kereszteltem Márthát. Keresztszülők: Székej Farkas, Balog Miklos, Kis ágnes, Imre Borbála.

1838 október 13-án született Pápay Farkas és Virág Mártha leánya Szofia. Keresztszülők: Fekete György, Imre Zsuzsanna, Imre Borbála. P 1060833.jpg

1838 december 11-én Simon Péternek Székely Sofiától kereszteltem Esztert. Keresztszülők: Fekete József, László Ráchel.

1838 december 26-án Székely Imrének Szabo Mártától kereszteltem Eszert. Keresztszülők: Imre Márton, Czegő György, László Ráchel.

1839 január 8-án Fekete Lászlónak György Sárától Mártát. Keresztszülők: Kis József, Balog József, Zongor Sára.

1839 február 5-én Pápay Antalnak és Székely Klárának kereszteltem Klárát. Keresztszülők: Pápay Zsigmond, Fekete György, György Mária, Imre Zsuzsanna.

1839 junius 30-án Pápay Istvánnak és Bako Ágnesnek kereszteltem Jánost.

1839 julius 7-én Pápay Elek Urnak és György Sárának kereszteltem Dalmát ? Bába: László Jánosné.

1839 szeptember 1-én Czegő Györgynek Balog Esztertől kereszteltem Salomét.

P 1060834.jpg

1839 szeptember 10-én Nagy Istvánnak ? Máriától kereszteltem Jánost. Keresztszülők: Fekete János. Bába: László Jánosné.

1839 november 3-án Czegő Györgynek Szász Zsuzsannától kereszteltem Juliát. Keresztszülők: Pápay László, Székely Zsuzsanna.

1839 november 11-én Tekintetes Székely Antalnak és Fekete Ágnesnek kereszteltem Ágnest.

1840 január 1-én Simon Jánosnak és Székely Zsuzsannának kereszteltem Sárát.

P 1060835.jpg

1840 február 8-án ifjabb Pápay Péternek és László Juliának kereszteltem Sárát ?

1840 február 23-án nemes vitézlő Fekete Józsefnek és Szász Juliának kereszteltem Mozest.

1840 március 4-én Nemes Pápay Mihálynak és Imre ? Zsuzsannának kereszteltem Zsuzsannát.

1840 március 16-án született Nagy József és Székely Sára, áthuzva Pápay Berta földész leánya Nagy Róza (Fekete Gergelyné), kereszteltem március 31-én. Keresztszülők: Balogh Márton és nője, Kis Ágnes földész. Keresztelő pap: Oroszlány István. Bába: László Jánosné. P 1060836.jpg

1840 szeptember 21-én Vitézlő Székely Imrének és Szabo Máriának kereszteltem Márthát.

1840 szeptember 27-én Székely Antalnak és Fekete Ágnesnek kereszteltem Lajost.

1840 december 8-án Nemes ifjabb Pápay Eleknek és Vizi Rozáliának kereszteltem Mozesnek. Keresztszülők: idősebb Pápay Lajos, Pápay Antal, Szekeres Borbála, Székely Klára.

1841 február 21-én született Vitézlő György Mihálynak és Ferenczi Máriának ? Sára. Bába László Jánosné. P 1060837.jpg

1841 március 5-én született Vitézlő Székely Jánosnak és Szász ? Zsuzsannának Juliánna.

1841 március 2-án született Vitézlő ifjabb Czegő Györgynek és Balog Sárának ? Ferencz.

1841 március 20-án született Ifjabb Fekete Györgynek és Imre Zsuzsannának Lajos és Julia ?

1841 május 8-án született Pápay Elek és György Sára leánya Anna.

1841 május 21-én született Nemes, vitézlő Fekete Lászlónak és György Sárának Sofia.

Keresztszülők: Pápay Zsigmond, Balog József, György Mária, Horváth Zsuzsanna. Bába: Lászlo Jánosné.

1841 junius 15-én született Nemzetes Pápay László és Székely Zsuzsanna leánya Sára.

1841 julius 14-én született Pápay antal és Székely Klára leánya Zsuzsanna.

1841 augusztus 27-én született Pápay Lajos … olvashatatlan. P 1060838.jpg

1841 szeptember 14-én született Pápay Lajos és Szekeres Borbála fia Dienes (Dénes)

Keresztszülők: Nagy Elek és Csiszár Klára, Nagy János és Zongor Sára, Pápay Pál Elek és Vizi Rozália. Bába: Fekete Mártonné.

1841 december 14-n született Nagy János és Zongor Sára leánya Zsuzsanna.

1841 december 24-én született Fekete József és Szász Juliánna leánya Julia ?

P 1060839.jpg

1842 február 16-án született Pápay Istvánnak és Bako Ágnesnek Zsuzsanna.

1842 március 19-én született Ifjabb Székely Farkas és Balog Juliánna leánya Eszter.

1842 április 16-án született György Mihály és Ferenci ? Klára leánya Ágnes.

P 1060840.jpg

1842 augusztus 30-án született Székely Antal és Fekete Ágnes leánya Ágnes.

1842 szeptember 15-én született Nemes Pápay Farkas és Virág Márta leánya Eszter.

P 1060841.jpg

1842 oktober 14-én született Ifjabb Székely György és Vira Ágnes fia István. Keresztszülők: ifjabb Czegő György, Kis Mártha, Balog Eszter.

1842 oktober 12-én született Nemes ifj. Pápay Elek és Vizi Rozália leánya Eszter. Keresztszülők: ifjabb Czegő György, Nagy János. Bába: Fekete Mária.

1842 oktober 16-én született Pápay Antal és Székely Klára leánya Hedviga.

1842 november 3-án született Fekete György és Imre Zsuzsanna fia György.

P 1060842.jpg

1842 december 26-án született Nagy János és Zongor Sára fia János. Keresztszülők: Pápay Lajos, Nagy Elek, Szekeres Borbála, Csiszár Klára. Bába: László Jánosné. Lelkész: Oroszlány István.

1843 február 21-én született Simon Péter és Sebestyény Borbála fia József.

1843 február 26-án született Pápay Elek és Kis Julianna leánya Eszter.

1843 május 4-én született Fekete Péter és Sebestyény Julianna fia Bálint. P 1060843.jpg

1843 április 22-én született Makkai Dániel és Székely Sára leánya Sára.

1843 április 20-án született Ifjabb Czegő György és Balog Erzsébet fia György.

1843 junius 10-én született Pápay László és Székely Zsuzsanna leánya Zsuzsanna.

1843 julius 22-én született Székely Elek és Zongor Mártha fia Dénes. Keresztszülők: ifjú Pápay Ferencz, Pápay János, Nagy Klára, hajadon leányzó, Székely Anna asszony. Bába Fekete Mártonné.

1843 november 15-én született Pápay János és Székely Anna gyrmeke …P 1060844.jpg

1844 május 11-én Pápay Farkas és Virág Mártha fia Farkas született.

1844 majus 21-én született Székely Mihály és Pál Juliánna fia József.

1844 julius 19-én született Székely Imrének és Szabo Márthának leánya Ágnes.

1844 julius 26-án született Székely Antal és Fekete Ágnes leánya Rozália. P 1060845.jpg

1844 augusztus 30-án született Pápay Antal és Székely Sára leánya Anna. Keresztszülők: Oroszlány István, Pápay Karolina.

1845 január 9-én született Ifjabb Székely Péternek és Simon Sárának leánya Sára.

P 1060846.jpg

1845 április 5-én született Fekete György és Imre Zsuzsanna leánya Ágnes.

1845 május 1-én született Pápay István és Batos ? Ágnes fia Miklos ?

1845 május 7-én született Fekete Péter és Sebestyény Julianna fia Ferencz. Keresztszülők: Székely Elek, Zongor Mártha. Bába: Csimás Marianna.

1845 május 26-án született Pápay Péter és László Julia fia János.

1845 junius 8-án született Székely Mihály és Kis Zsuzsanna fia Zsigmond ?

1845 julius 9-én született Pápay László és Konya Mária ? leánya Zsuzsanna.

1845 julius 21-én született Pápay Elek és Vizi ? Rozália fia Pál. P 1060847.jpg

1845 augusztus 4-én született Székely György és Vér ? Ágnes fia József.

1845 augusztus 21-én született Pápay Imrének és Nagy Ágnes fia Mozes. Keresztszülők: Székely Mihály, Pápay Lajos, Kis Zsuzsanna. Bába: László Jánosné.

1845 augusztus 29-én született Székely Farkas és Balog Julianna leánya Zsuzsanna ?

1845 augusztus 26-án született Nagy János és Zongor Sára fia Gábor.

1845 szeptember 1-én született Székely Márton és Barta Zsuzsanna leánya Sára.

1845 oktober 5-én született Vitéz György Mihály és Simon Katalin leánya Katalin.

1845 november 25-én született V. Fekete József és Szász Julianna leánya Zsuzsanna, aki születése után meghalt. P 1060848.jpg

1846 junius 18-án született Tekintetes Székely Antal és Fekete Ágnes leánya Klára.

1846 julius 22-én született Pápay István és Bako Ágnes leánya Sára. P 1060849.jpg

1846 augusztus 20-án született Nemes Pápay Elek és György Sára fia Albert. Keresztszülők: Pápay Lajos, Szekeres Borbála, Pápay Karolina. Bába: Nagy Mária.

1846 augusztus 28-án született Székely Elek és Zongor Mártha fia József.

1846 augusztus 30-án született Ifjabb Székely Péternek és Simon Sárának Anna.

1846 augusztus 26-án született V. (Vitéz ?) György Mihály és Simon Kata fia Mihály.

P 1060850.jpg

1846 december 5-én született Fekete Gergely és Pál Zsuzsanna fia Lajos.

1838 május 8-án született Pápay János és Székely Anna leánya Mária. Pótlás. P 1060851.jpg

1847 augusztus 20-án született Fekete József és Szász Julianna leánya Ágnes.

1847 oktober 26-án született Simon Péter és Sebestyény Borbála fia sándor.

1848 január 19-én született V. Ifjabb Czegő György és Lengyel Borbála leánya Zsuzsanna.

Bába: Fekete Mártonné.

1848 február 12-én született Nemes székely Gergely és Pápay Julianna fia Gábor.

1848 március 31-én született Nagy Sándor és Pápay Anna fia Dénes. P 1060852.jpg

1848 április 22-én született Nemes ifjabb Pápay Péter és László Lidia fia György, meghalt csecsemő korában.

1848 május 28-án született Nemes Pápay farkas és Virágh Mártha fia Ferencz.

1848 junius 4-én született Pápay Antal és Mako Ágnes fia Mózes.

1848 junius 5-én született Nemes ifjabb Pápay Lajos és Pápay Berta fia Károly.

P 1060853.jpg

1848 szeptember 3-án született Fekete György és Imre Zsuzsanna leánya Barbara ?

1849 február 3-án ? született Pápay Ferencz és Kis Anna fia Lajos.

1849 február 3-án született Fekete Gergely és Pál Zsuzsanna leánya Sára.

1849 március 29-én született Pápay Józsefnek és Székely Zsuzsanna fia Péter.

1849 május 29-én született Nagy János és Zongor Sára fia János ? Keresztszülők: Szekeres Polixena. P 1060854.jpg

1849 julius 29-én született Pápay Elek és György Sára fia Domokos.

1849 november 29-én született Székely Antal és Fekete Ágnes fia Ferencz. Keresztszülők: Helybeli pap Faluvégi József, Szekeres Polixena, Balog Miklos, Imre Borbála, Nagy Sándor, Czegö György és felesége Lengyel Borbála. P 1060855.jpg

P 1060856.jpg Nem olvasható.

1851 február 12-én született Pápay Dániel és Sos Eszter fia Dániel.

1851 február 18-án született Simon Péter és Sebestyény Borbálának fia Károly.

1851 április 23-án született Székely György és Pápay Mártha fia István. P 1060857.jpg

1852 január 25-én született Nagy József és Pápay Erzsébet fia József. Bizonyságok: Szegedi József és felesége Pápay Zsuzsanna, Balog Márton és felesége Barabás Júliánna. Pápay Elek és felesége György Sára. Pápay János és felesége Székely Anna. Bába: Bordás Szaniszlóné, Majoros Jusztina. P 1060858.jpg

1852 március 27-én született Pápay Imre és Kis Anna fia Imre.

1852 március 29-én született Nagy János és Zongor Sára fia István.

1852 julius 29-én született Ifjabb Pápay József és Székely Zsuzsanna leánya Hedviga.

1852 augusztus 5-én született Pápay Farkas és Virág ? Márta fia Imre.

1852 oktober 9-én született Ifjabb Pápay László és Nagy Erzsébet fia Lajos. P 1060859.jpg

1853 április 23-án született Pápay Ferencz ? és Nagy Klára fia Albert.

1853 május 29-én született Pápay Dániel és Sos Eszter leánya Eszter.

1853 május 28-án született Czegő György és Lengyel Borbála fia János.

1853 szeptember 18-án született ifjabb Székely József és Pápay Ágnes leánya Zsuzsanna.

P 1060860.jpg

1853 november 13-án született Ifjabb Pápay Lajos és Kis … leánya Julianna.

1854 január 11-én született Nagy János és Zongor Sára fia Albert.

1854 március 13-án született Özvegy idösebb Székely Gergelynő, Soos Anna fia Ferencz.

Keresztszülők: Pápay Ferencz és nője Kis Anna.

1854 augusztus 24-én született Ifjabb Pápay Ferencz és Kia Anna fia József. P 1060861.jpg

1854 november 26-án született Ifjabb Pápay Lászlónak és Nagy Eszternek fia József.

P 1060862.jpg

1855 szeptember 19-én született Ifjabb Pápay József és Székely Eszter fia Péter.

1855 oktober 19-én született Idösebb Pápay Lajos és Pápay Berta leánya Rozália.

1855 oktober 28-án született Pápay József és Székely Zsuzsanna fia Lajos. Lelkész: Orbán József.

1856 január 27-én született Ifjabb Pápay Lajos és Kis Salome fia Gergely.

1856 február 2-án született Ifjabb Pápay László és Nagy Eszter leánya Klára.

1856 február 7-én született Ifjabb Székely János és Pápay Ágnes fia Gábor. P 1060863.jpg

1857 január 7-én született Pápay József és Székely Zsuzsanna fia Simon.

1857 január 18-án született Fekete László és Kis Eszter fia László. P 1060864.jpg

1857 március 7-én született Kis István és Fekete Zsuzsanna leánya Zsuzsanna.

1857 junius 22-én született Ifjabb Pápay Józsefnek és Székely Eszternek leánya Ágnes.

P 1060865.jpg

1857 november 5-én született Fekete Mihály és Czegő Sofia leánya Eszter.

1858 március 31-én született Pápay Gy József és Székely Eszter fia Benjámin.

1858 május 21-én született Székely János és Pápay Ágnes fia János.

P 1060866.jpg

1858 augusztus 16-án született Ifjabb Pápay László és Nagy Eszter fia Ferencz.

1858 oktober 10-én született Pápay K Lajos és Pápay Berta fia Lajos.

1858 december 12-én született Ifj. Pápay L Elek és Pápay Borbála leánya Sára.

1858 december 21-én született Czegő György és Lengyel Borbála leánya Sára.

P 1060867.jpg

1859 junius 13-án született Simon János és Nagy Anna leánya Sára.

1859 julius 5-én született Pápay M Ferencz és Kis ? Zsuzsanna fia Lajos.

1859 oktober 5-én született Fekete Zsigmond és Bako Sofia leánya Sára.

P 1060868.jpg

1860 január 25-én született Székely István és Pápay Zsuzsanna leánya Hedviga.

1860 január 24-én született Pápay József és Székely Eszter leánya Anna ?

1860 március 1-én született Kis Ferencz és Pápay Zsuzsanna leánya Anna.

1860 április 2-án született Ifjabb Pápay János és Katso Anna fia Zsigmond.

1860 április 24-én született Kis István és Fekete Zsuzsanna leánya Eszter.

1860 junius 24-én született Pápay Elek és Pápay Borbála leánya Rozália. Meghalt 1876-ban. P 1060869.jpg

1860 szeptember 18-án született Pápay Lajos és Kis ? leánya Sára.

1860 november 1-én született Pápay Gergely és Balog ? Eszter fia Gergely.

1860 december 10-én született Fekete László és Kis Eszter fia István.

1861 február 14-én született Fekete Mihály és Czegő Sofia leánya Zsuzsanna.

1861 április 10-én született Pápay Ferencz és Pápay Klára fia Sámuel.

Isten kegyelméből tovább folytatta Nemes Károly lelkész.

1861 május 8-án született Virágh Ferencz és Fekete Sára fia Sámuel.

1861 junius 28-án született Pápay László és Nagy Eszter fia József. P 1060870.jpg

1861 junius 23-án született Kis Ferencz és Pápay Zsuzsanna leánya Zsuzsanna.

1861 december 18-án született Pápay Gergely és Balogh Eszter leánya Eszter.

P 1060871.jpg

1862 február 11-én született Szabo Dénes és Pápay Ágnes leánya Zsuzsánna.

1862 április 9-én született Pápay Dénes és Pap Anna leánya Rozália.

P 1060872.jpg

1862 szeptember 21-én született Székely István és Pápay Zsuzsánna fia Mihály.

1862 oktober 29-én született György János és Lengyel Mária fia Mihály. Keresztszülők: Simon János és nője Nagy Anna, Fekete Mihály és nője Czegő Sofia, Pápay Mihály és nője Kelemen Rebeka. Bába: Nyikitáné.

P 1060873.jpg

1862 november 30-án született Pápay Dániel és Soos Eszter fia Balázs.

1863 február 10-án született Ifjabb Pápay Mihály és ? Rebeka fia János.

1863 február 13-án született Czegő György és Lengyel Barbara fia János. Bába: Nyikitáné.

1863 március 5-én született Székely Gergely és Imre Sára iker leányai Sofia és Sára.

Keresztszülők: Fekete László és felesége Kis Eszter.

1863 március 9-én született Fekete László és Kis Eszter fia Ferencz. Keresztszülők: Kis Ferencz és nője Pápay Zsuzsánna, ifjabb Pápay Lajos és nője Kis Salomé. Bába: Nyikitáné.

P 1060874.jpg

1863 május 2-án született Fekete Mihály és Czegő Sofia fia Lajos. Keresztszülők: Székely János és nője Pápay Ágnes, Pápay János és nője Bacsó Anna, Székely István és nője Pápay Zszsánna, György János és nője Lengyel Márisko.

1863 augusztus 22-én született Pápay Lajos és Kis Sárának ? leánya Rosa.

1863 szeptember 6-án született Pápay József és Székely Zsusánna leánya Gizella. Keresztszülők: Helybéli pap Nemes Károly és nője Nagy Eszter, ifjabb Pápay László és és nője Nagy Eszter, ifjú legény Pápay Sámuel, özvegy Pápay Klára, ifju legény, Pápay Bálint, ifjú leány Pápay Zsuzsika. P 1060875.jpg

1864 január 5-én született Pápay dénes és Pap Anna fia Gábor.

1864 március 13-án született Fekete János és Bako Zsuzsánna leánya Róza.

1864 április 14-én született Nemes Károly Csávási pap és Nagy Eszter fia Károly.

P 1060876.jpg

1864 május 13-án született Simon Dániel és Pápay Mariska leánya Eszter. Keresztszülők: Nagy Ferencz ifjú legény, Pápay Mártha, Czegő Ferencz és nője Kis Sofia.

1864 junius 18-án született Pápay Miklós és Fekete Zsuzsánna leánya Róza.

1864 julius 4-én született Nagy József és Nyárádi Debora fia Mihály. P 1060877.jpg

1864 december 28-án született Pápay Elek és Pápay Barbara fia Dávid. Keresztszülők: Nagy Ferencz és nője Pápay Mártha, Pápay Sámuel és nője Mátyás Eszter. Bába: Nyikitané.

1865 január 8-án született Nagy Dénes. Szülők: Nagy Ferencz és nője Pápay Mártha. Keresztszülők: Nemes Károly ref. lelkész és nője Nagy Eszter. Bába: Nyikitané.

1865 január 8-án született Pápay Gergely és Balog Eszter leánya Sára. Keresztszülők: Pápay János és nője Bacso Aniko ? Fekete Zsigmond és nője Bako Sofia. Bába: Nyikitáné.

1865 január 30-án született György János és Lengyel Mária fia János.

1865 február 14-én született Kis Ferencz és Pápay Zsuzsanna fia Ferencz. Keresztszülők: Pápay Dénes és nője Pap Anna, Pápay Dániel és nője Soos Eszter, Pápay János és nője Kacso Anna. Bába: Nyikitáné.

1865 március 11-én született Pápay László és Nagy Eszter fia Gergely. P 1060878.jpg

1865 április 10-én született ifjabb Székely János és Pápay Ágnes leánya Julianna. Keresztszülők: Apa Pápay Elek és Pápay Borbála.

1865 junius 10-én született Ifjabb Pápay Mihály és ? Rebeka fia Mihály. Keresztszülők: Fekete Mihály, Pápay Imre, Czegő Sofia, Mátyás eszter.

1865 junius 21-én született ifjabb Pápay János és Kacso Anna leánya Anna. Keresztszülők: Kis Ferencz és nője Pápay Zsuzsanna, Pápay Lajos és nője Kis Sálo, Kis József és nője Sebestyény Amália. P 1060879.jpg

1865 szeptember 28-án született Fekete László és Kis Eszter leánya Sára. Keresztszülők: Nemes Károly és nője Nagy Eszter, Pápay Dénes és nője Pap Anna, ifjabb Czegő Ferencz és nője Kis Sofia.

1865 december 10-én született Nagy Ferencz és Pápay Mártha fia István.

1865 december 27-én született Pápay Imre és Mátyás Eszter leánya Sára.

1866 január 25-én született Kis József és Sebestyény Amália fia Lajos.

1866 január 23-án született Kis István és Fekete Zsuzsánna fia Gergely.

1866 február 18-án született Virág István és Pápay Eszter leánya Sára.

1866 április 8-án született Pápay Lajos és Kis Sálo vagy Sálome ? leánya Julianna.

P 1060880.jpg

1866 junius 7-én született Czegő Ferencz és Kis Sofia leánya Eszter.

1866 junius 23-án született Pápay Miklos és Fekete Zsuzsanna leánya Zsuzsanna. Bába: Szabo Józsefné.

1866 julius 24-én született Pápay (Antal) József és Székely Zsuzsanna leánya Ilka. Keresztszülők: Özvegy Pápay Ferenczné, Pápay Klára. Bába: Szabo Józsefné.

1866 junius 9-én született Nemes Károly lelkész és Nagy Eszter fia Elek. Keresztszülők: Nagy Lajos. P 1060881.jpg

1866 szeptember 9-én született Fekete János és Bakó Zsuzsannának leánya Zsuzsanna.

1866-ban keresztszülők: Fekete Mihály, Fekete Zsuzsanna, Czegő Zsófia, Pápay Ágnes, Pápay Anna, Nagy Eszter.

1866 december 9-én született Pápay Gergely és Balog Eszter leánya Rozália. P 1060882.jpg

1867 február 11-én született Kis József és Sebestyény Amália fia Péter ? Keresztszülők: Pápay Dénes és nője Pap Anna, Pápay János és nője Kacso Anna, Sebestyény Viktor és Sebestyény Anna.

1867 szeptember 16-án született Pápay Dániel és Sos Eszter leánya Juliánna.

1867 április 9-én született Pápay Ferencz és Szikszai Rózália fia Árpád.

1867 szeptember 12-én született ifjabb Virág Ferencz és Fekete Mártha fia Ferencz.

P 1060883.jpg

1868 február 2-án született Pápay József és Székely Zsuzsanna leánya Rebeka. Keresztszülők: Pápay Elek és nője Pápay Borbála. Bába: Szabó józsefné.

1868 február 6-án született Kis István és Fekete Zsuzsanna leánya Eszter, meghalt.

1868 február 16-án született Nemes Károly pap és Nagy Eszter leánya Erzsébet.

1868 február 25-én született Tőkés Elek és Pápay Zsófia fia Ferencz. Keresztszülők: Pápay Dénes és nője Pap Anna. P 1060884.jpg

1868 április 19-én született Czegő Ferencz és Kis Zsófia fia Sándor. Keresztszülők: Fekete János és nője Bako Zsuzsanna. P 1060885.jpg

1868 szeptember 24-én született Ifjabb Simon János és Nagy Anna fia János.

1868 december 20-án született Pápay Dénes és Pap Anna fia György. P 1060886.jpg

1869 február 23-án született Pápay Gy. József és Székely Eszter leánya Eszter.

1869 március 17-én született ifjabb Fekete György és Balog Zsuzsanna fia Ferencz.

1869 március 27-én született Fekete János és Bakó Zsuzsánna leánya Sára.

1869 május 8-án született Székely Dénes és Nagy Klára leánya Klára. Keresztszülők: Pápay Dénes és nője Pap Anna, Kis Ferencz és nője Pápay Zsuzsanna, Kis József és nője Sebestyény Amália. P 1060887.jpg

1869 julius 22-én született Pápay Albert és Fekete Zsuzsanna leánya Ágnes.

1869 augusztus 6-án született Pápay Lajos és Kis Sára fia Péter.

1869 augusztus 20-án született Nagy Ferencz és Pápay Mártha fia Ferencz, meghalt. Keresztszülők: Pápay Gergely és felesége Balog Eszter, Kis Ferencz és felesége Pápay Zsuzsanna. P 1060888.jpg

1870 január 26-án született Tökés Elek és Pápay Zsófia leánya Sára.

1870 január 10-én született Czegő Ferencz és Kis Zsófia leánya Sára. P 1060889.jpg

1870 április 19-én született Virág István és Pápay Eszter leánya Eszter.

1870 április 12-én született Nemes Károly pap és Nagy Eszter leánya Rozália.

1870 május 10-én született Kis József és Czegő Zsuzsanna leánya Eszter.

1870 junius 10-én született Pápay Gergely és Balog Eszter fia Gergely.

1870 junius 12-én született Pápay Elek és Pápay Borbála leánya Anna. P 1060890.jpg

1871 február 7-én született Székely Dénes és Nagy Klára leánya Juliánna, meghalt.

P 1060891.jpg

1871 junius 23-án született Pápay Miklós és Fekete Zsuzsanna leánya Eszter. Keresztszülők: Czegő György és felesége Fodor Julianna. Bába: Sipos Ágnes.

1871 junius 30-án született ifjabb Fekete György és Balog Zsuzsanna fia Lajos.

1871 augusztus 20-án született Pápay Sámuel és ? Julianna fia János.

1871 szeptember 14-én született Fekete László és Kis Eszter fia Lajos.

1871 szeptember 26-án született Kiss József és Sebestyény Amália fia Károly.

1871 augusztus 12-én született Fekete János és Bako Zsuzsanna leánya Anna.

P 1060892.jpg

1871 szeptember 18-án született Székely István és Pápay Zsuzsanna fia Ferencz.

1871 november 29-én született Czegő Ferencz és Kis Zsófia fia Miklos.

1871 december 1-én született Tőkés Elek és Pápay Zsófia fia István.

1871 november 13-án született Pápay Dénes és Pap Anna leánya Eszter, meghalt.

1872 január 19-én született Pápay Gergely és Balog Eszter fia Antal.

1872 március 2-án született Pápay Bálint és Sávárosi ? Kata fia Sándor.

1872 március 10-én született Kiss József és Czegő Zsuzsanna fia Sándor. P 1060893.jpg

Bába: Sipos ágnes.

1872 március 17-én született Kis Ferencz és Pápay Zsuzsanna fia Ferencz.

1872 julius 17-én született Nemes Károly pap és Nagy Eszter leánya Ilona, meghalt.

P 1060894.jpg

1873 január 29-én született Fekete Zsigmond és Bakó zsófia fia Antal.

1873 január 23-án született Pápay Pál és Kovács Juliánna leánya Eszter. Keresztszülők:

Pápay Imre ifjabb és nője Sipos Ágnes.

1873 május 15-én született Nagy Ferencz és Pápay Mártha fia Albert.

1873 julius 8-án született Pápay Gergely és Balog Eszter fia Ferencz.

1873 augusztus 8-án született Pápay Imre ifjabb és nője Sipos Ágnes gyermeke ?

P 1060895.jpg

1873 október 31-én született Pápay Mózes és Karaján Karolona fia György.

1873 november 26-án született Pápay Lajos és Imre Sára fia Ferencz.

1874 január 4-én született Szász Gergely és Sebestyény Anna fia Károly.

1874 február 3-án született Kis Ferencz és nője Pápay Zsuzsanna leánya Zsuzsanna.

1874 március 10-én született ifjabb Fekete György és Balog Zsuzsanna leánya Juliánna.

1874 március 15-én született Pápay Pál és Kovács Juliánna fia Pál.

1874 junius 1-én született Czegő György és Fodor Juliánna leánya Zsuzsanna.

P 1060896.jpg

1874 junius 18-án született Czegő Ferencz és Kis Zsófia fia János.

1874 augusztus 15-én született Pápay Dániel és Sos Eszter leánya Rozália, Klára.

1875 január 5-én született Pápay Imre ifjabb és nője Sipos Ágnes fia Imre.

1875 január 22-én született Fekete László és Kis Eszter fia Dénes. Keresztszülők:

Czegő Ferencz és nője Kis Zsófia. Bába: Molnár Bori.

1875 január 27-én született Nemes Károly pap és Nagy Eszter leánya Etelka, meghalt 1877-ben. P 1060897.jpg

1875 julius 22-én született Pápay Pál és Kovács Juliánna fia Pál. P 1060898.jpg

1875 december 10-én született Pápay Miklos és Fekete Zsuzsanna leánya Eszter, meghalt 1877-ben. Keresztszülők: Nemes Károly pap és Nagy Eszter.

1875 december 24-én született Pápay Gergely és Balog Eszter fia István.

1876 február 22-én született Pápay Mihály és Kelemen Borbála leánya Rebeka.

1876 május 1-én született Kis István és Fekete Zsuzsanna fia Lajos. P 1060899.jpg

1876 julius 3-án született Fekete János és Bakó Zsuzsánna fia János.

1876 julius 6-án született Czegő Ferencz és Kis Zsófia fia Ferencz.

P 1060900.jpg

Konfirmáltak. 1813-1887.

1820 május 7-én konfirmáltak: Pápay József fia Antal, Fekete György fia György, Fekete Mihály fia József. 1821 juniusában konfirmáltak: Pápay Elek fia Elek, Jako Pál fia Pál, Pápay Ferencz fia József, Pápay Sámuel fia László, Nagy Sándor fia Sándor, Nagy Mihály leánya Mária. 1822 május 19-én konfirmáltak: Pápay Mózes fia Ferencz, Fekete János fia Miklos, György István leánya Sára. P1060987.jpg

1828-ban konfirmáltak: Pápay István, 1832-ben konfirmáltak: Pápay Sámuel fia Péter, Pápay Ádám leánya Julianna ?, Pápay István leánya Zsuzsanna. 1834-ben konfirmáltak: Czegö János fia János, Fekete György leánya Sára, Pápay Sámuel leánya Mártha.

1835-ben konfirmáltak: Pápay Péter leánya Anna. P1060988.jpg

Páapai Zsigmond fia Ferencz. 1837-ben konfirmáltak: Pápay György fia Imre, Pápay Zsigmond leánya Karolina, Pápay Mihály leánya Berta, Nagy István leánya Aniko.

1839-ben május 18-án konfirmáltak: Pápay György és Nagy Sára fia György, Pápay Zsigmond és György Mártha leánya Julianna, Nagy István és Kardos Mária fia János.

1840-benjunius 8-án konfirmáltak: Pápay Péter és ? Ágnes fia László. P1060989.jpg

Nagy Elek és Csiszár Kata leánya Karolina é Klára, Székely György és Pápay Barbara leánya Zsuzsanna, Székely György és Czegő Zsuzsanna leánya Mártha, László András és Czegő Zsuzsanna leányai Mártha és Anna.

1841 május 23-án hitben megerősitettek: nemes Pápay István és Kis Barbara fia Ferencz, Pápay László és Székely Zsuzsanna fia László, Pápay Péter és Farkas Ágnes fia Lajos, Pápay Mihály és Imre Zsuzsanna fia Pál, Pápay Elek és Zolyomi Mária leánya Anna, György János és Masko ? Zsuzsanna leánya Zsuzsanna.

1842 május 8-án hitben megerősitettek: Imre István és Nagy Zsuzsanna fia Miklós, Székely György és Pápay Lidia fia Gergely.

1843 május 28-án a hitben megerősitettek: Nemes Pápay Györgynek fia János, Nemes Pápay Zsigmond fia Dániel, Nagy István fia István, Nagy László leánya Rozália, Pápay Józsefnek Rozália, Pápay Péter leánya Ágnes, Fekete András leánya Zsuzsanna.

1844 május 19-én a hitben megerősitettek: Pápay Mihály és Imre Zsuzsanna fia Gergely.

1845-ben Néhai Fekete László és György Sára fia László. Pápay László és Székely Zsuzsanna fia Gergely. Pápay József és Kis Mária fia Antal. Székely Antal és Fekete Ágnes leánya Zsuzsanna. 1846-ban: Nagy Elek és Csiszár Klára leánya Juliánna. Néhai Szekeres Sándornak Szekeres Krisnától ? Katalin. Néhai Fekete László és György Sára leánya Zsuzsánna. 1847-ben Pápay Zsigmond és György Mária fia János. Pápay Péter és Farkas Ágnes fia Gergely. 1848 junius 4-én Székely Antalnak Sámuel, Pápay Györgynek József, Nagy Istvánnak György, Sézkely Péternek István, Pápay Józsefnek Sámuel. P1060991.jpg

Pápay Jánosnak Sára. 1850-1858-ban: nem olvasható a fotó. P1060992.jpg

1857-ben május 24-én konfirmáltattak: Fekete András,Fekete György, Pápay Miklós, Székely Rebeka, Pápay Szófia, Fekete Sofi, Pápay Zsuzsanna, Pápay Eszter, Székely Ágnes, Pápay Zsuzsanna. 1859-ben Pápay Mózes, Czegő György, Fekete Ágnes, Nagy Klára, Székely Sára. 1862-ben április 13-án Pápay Albert, Pápay Pál, Czegő Zsuzsanna, Fekete Boriska. 1864 május 8-án Pápay Lajos, Pápay Károly, Pápay Aniko. P1060993.jpg

1871 május 29-én Fekete László, Pápay Lajos, Fekete Eszter.

1873 junius 2-án konfirmáltak: Pápay Lajos, Lajosé, Pápay Dénes, Dénesé, Pápay Lajos, Károlyé ? Pápay Ferencz, Lászlóé, Pápay Sára, Eleké. Nemes Károly pap.

1873-ban konfirmáltak: Pápay Imre fia György, néhai Fekete György fia András, Pápay Ferencz fia Zsigmond, Czegő Györgyné leánya Mártha, Nagy László leánya Borbála, Nagy Mihály leánya Sára, néhai Fekete György leánya Borbála, Pápay Mózes leánya Ágnes.

P1060985.jpg

1874-ben konfirmáltak: Néhai Czegő György fia Mihály, Fekete János fiai János és Ferencz, Nagy Mihály mostoha fia József, néhai Pápay Ferenc leánya Zsuzsanna.

1875-ben konfirmáltak: Czegö György fia Ferencz, Nagy László fia Dániel, Pápay Imre fia Lajos, Pápay Ferencz fia Sándor, Nagy Sándor fia István, Nagy András leányát Zsuzsannát.

1875-ben Fekete Sára Zsigmondé, Pápay Aniko Józsefé, Pápay Róza, Eleké, Pápay Sára Lajosé, Fekete Zsuzsa Mihályé. 1877-ben Pápay Samu, Ferenczé, Czegő János, Györgyé, Fekete István, Lászlóé, Pápay Zsigmond Jánosé, Pápay János Dánielé, Pápay Zsigmond ? Józsefé, György Mihály Jánosé, Pápay Eszter Gergelyé. P1060995.jpg

1878 március 1-n konfirmáltak: Fekete György fia László. P1060986.jpg

1879 junius 1-én és 2-án: Fekete Lajos, Mihályé, Pápay Balázs Dánielé, Pápay Dani, Lajosé, Fekete Ferencz, Lászlóé, Pápay József, Lajosé, Pápay Róza Lajosé, Pápay Sára Gergelyé, Fekete Róza Jánosé, Pápay Julika Jánosé, Pápay Róza Miklósé. Nemes Károly pap. 1881 junius 6-án: Pápay Mihály, Mihályé, Pápay Lila Lajosé, Pápay Anna, Jánosé, Czegő Eszter Ferenczé, Fekete Sára Lászlóé, Pápay Róza, Gergelyé. P1060996.jpg

1883 május 14-én Czegő Sándor Ferenczé, Pápay Eszter Józsefé, Pápay Lila Danié, Fekete Zsuzsika ? Jánosé.

1884 február 27-én bejegyzés írta Nemes Károly református pap, aláírta még Lengyel János, Pápay Elek és mások. P 1070007.jpg

1885 április 3-án Pápay Péter, Lajosé, Pápay Dénes Gergelyé, Nagy Dénes, Pálé, Pápay Anna, Eleké, Czegő Sára Ferenczé, Fekete Sára Jánosé. P1060997.jpg

1886 junius 15-én Nagy Ida, Nagy Kornél. 1887 április 8-án Fekete Lajos, Györgyé, Fekete Lajos Lászlóé, Pápay Gergely, Gergelyé, Czegő Mihály, Ferenczé, Pápay Sándor, Lajosé, Pápay Eszter, Pálé, Fekete Aniko, Jánosé. 1889 április 14-én Nagy Albert, Ferenczé, Pápay Ferencz, Lajosé, Czegő János, Ferenczé, Fekete Lila, Györgyé, Pápay Karolina, Imréé. 1891 március 30-án Czegő Ferencz, Ferenczé, Pápay György, Mózesé, Fekete Dénes, Lászlóé, Pápay Gyula, Alberté, Pápay Zsuzsa, Gergelyé, Pápay Rebeka, Mihályé, Pápay Eszter, Alberté. P1060998.jpg

1893 március 26-án Nagy Ferencz, Ferenczé, Pápay Albert, Pálé, Fekete Sándor, Györgyé, Nagy Livia Jánosé, Pápay Zsófia Gergelyé, Pápay Anna, Bálinté, Fekete Ágnes, Andrásé.

1895 április 12-én Nagy Dénes, Ferenczé, Pápay Márton, Mózesé, Pápay Ferencz, Alberté, Pápay Pál, Gergelyé, Nagy Vilma, Jánosé, Pápay Irén, Dénesé, Pápay Vilma, Imréé, Fekete Zsuzsa, Györgyé, Pápay Sára, Mihályé, Nagy Zsuzsa, Jánosé. 1897 május 30-án Pápay Lajos, Dénesé, Nagy Amál, Alberté, Nagy Róza, Jánosé, Fekete Eszter, Andrásé. 1899 május 11-én Nagy Pál, Lajosé, Pápay Albert, Alberté, Szekeres Anna, Eleké, Pápay Eszter, Mihályé. P1060999.jpg

1901 május 16-án Confirmáltattak, lelkész Nemes Károly: Fiuk: Pápay Zsigmond-Zsigmondnak. Barabás János-Gyurié. Lányok: Nagy Zsuzsa Alberté ? Összesen 7 fiú és 11 leány. 1903 május 21-én konfirmáltak: Fiuk: Székely Sándor Gergelyé. György Ferencz Mihályé. Székely Lajos Jánosé. Székely László Gáboré. Lányok: Nagy Róza Albert. Nagy Berta Samué. Székely Róza lászlóé. Székely Sára Istvánné. Pápay Klára Dénesé. Székely Róza ? Öszesen 24. Nemes Károly református pap. Pápay Lajos helyi születésü 1903 junius 7-én Marosvásárhelyt konfirmált. P 1070001.jpg

Mezőcsávás. Házasság 1787-1875.

1787 julius 10-én Simon Márton és Dobo Borbála házasságot kötöttek, azt megelözően Czegő György uram házánál május 22-én Bodo Lörintz, Czegő György és Simon János uraimaknak, mint tanúknak házassági bizonyságot tettek.

1788 március 30-án házasságot kötött Tökés István és Nagy Sára. P1060092.jpg

1788 november 14-én házasságot kötött Kis György és nemes Pápay Ferentz uram hajadon leánya Rebeka. November 1-én tanúságot tettek Pápay Ferentz uram házánál, tanúk: Pápay Moses (Mózes) és Fekete Sziter ?. P1060093.jpg

1790 december 31-én Székely József özvegy ember és Virág Mária házasságot kötöttek.

1791 január 4-én Kis Sámuel és Székely Borbála házasságot kötöttek.

1791 január 25-én Simon György és György Zsuzsánna házasságot kötöttek.

1792 január 12-én Pápay Pál és Jármi Mária házasságot kötöttek.

1792 február 14-én Székely Ferentz és Bako Mária házasságot kötöttek.

1792 május 1-én Bako Ferentz és Fekete Erzsébet házasságot kötöttek.

1792 december 31-én Fekete Péter özvegy ember és Mako Kata hajadon leány házasságot kötöttek.

1793 január 7-én Fekete János özvegy ember és Szabó Juliánna hajadon leány házasságot kötöttek. P1060094.jpg

1793 február 5-én Czegő István özvegy ember és a mezőmadarasi hajadon leány Zsor ? Mária házasságot kötöttek. 1799 elött Czegő István meghalt mert felesége mint özvegy újra férjhez ment.

1793 március 9-én Hosszú Mezői[337] [338]Nagy Sándor[339] és Konya Anna házasságot kötöttek.

1794 március 25-én Székely István és Czegő Sára házasságot kötöttek.

1794 március 25-én Czegő István és Mako Borbála házasságot kötöttek.

1796 november 27-én Pápay Imreh nemes ifjú legény és Galambodi[340] Zollyomi Ágnes házasságot kötöttek.

1797 január 27-én Pápay Ferentz és Pápay Eszter házasságot kötöttek.

1797 május 16-án Fekete Mihály és Szách Kata házasságot kötöttek.

1798 március 5-én Lengyel Márton és Nagy Klára házasságot kötöttek.

1798 március 27-én Bako József és Székely Kata házasságot kötöttek.

1798 március 27-én Nagy János özvegy ember és özvegy asszony Berekonyeli ? Kata házasságot kötöttek. P1060095.jpg

1799 november 20-án Nagy Sándor és Domokos Kata házasságot kötöttek.

1799 november 26-án Pápay Elek nemes ifjú és nemes hajadon leány Székely Zsofia házasságot kötöttek.

1799 december 3-án Kis István ifjú legény és özvegy asszony Zsor ? Mária (özvegy Czegő István volt az első férje) házasságot kötöttek.

1800 december 29-én Kis Ferentz és Czegő Mária házasságot kötöttek.

1802 május 11-én In, anno proscripto (nyilvánosan kihirdet) Die ven 11 May Copuláltam (összeadtam) 2 pár személyeket, u. m. …Nem szülének ugyan (itt, tehát M. Csáváson) M. Csáváson lako Tekintetes Ifju legény Fekete Györgyöt az itt nálunk (Mezőcsáváson) lakó Czegő György hajadon leányával Czegő Borbálával.

1802 junius 21-én Kovács János és Pápay Péter leánya Krisztina házasságot kötöttek.

1802 november 22-én Kis Péter és Székely Zrefia ? házasságot kötöttek. P1060096.jpg

1804 junius 21-én Mezőkölpényi Kántor János és Csávási Fekete Sára házasságot kötöttek.

1805 április 25-én Pápay Ádám és Tökés Mária házasságot kötöttek.

1806 február 21-én Pápay Sándor és Mezőcsávási Bölönyi Borbála házasságot kötöttek. P1060097.jpg

1806 december 22-én Pápay Károly és özvegy Kun Istvánné, Konya Zsuzsanna házasságot kötöttek.

1807 január 6-án Székely Elek és Pápay Ludviga házasságot kötöttek.

1807 február 18-án Galambodban Fülpesi Magyarossi Mihály és Pápay Ráchel házasságot kötöttek.

1809 január 16-án Kis Péter és Pápay Józsefné leánya Pápay Borbála házasságot kötöttek. Magyarosi Mihály és Pápay Ráchel házasságot kötöttek.

1808 május 3-án Czegő János ifjú legény és Simon István leánya Simon Erzsébet házasságot kötöttek. Tanú: Pápay Elek.

1808-1809 házassági tanúk: Czegő Sándor és felesége, Pápay Elek, Pápay Ferencz, Pápay Péter, Székely Imre és felesége, Pápay Lajos.

1809 május 2-án Szöts Péter és Pápay János ? leánya Anna házasságot kötöttek.

1809 május 9-én György Mihály ifjú legény és Székely Péter hajadon leánya Erzsébet házasságot kötöttek.

1809 augusztus 21-én szászszölössi Magyarosi Mihály özvegy ember és Pápay Ferenczné asszony hajadon leánya Pápay Juliánna házasságot kötöttek. P1060098.jpg

1810 február 20-án Kis György özvegy ember és Kis Zsigmond mostoha leánya Fekete Zsuzsaanna házasságot kötöttek.

1810 december 13-án Pápay Péter hajadon leánya Borbála és Tavaszi ? Mihály házasságot kötöttek.

1811 január 1-én ifjabb Pápay Péter és néhai Pápay Lajos úr elmaradott özvegye Baka Ágnes asszony házasságot kötöttek.

1812 január 14-én Tökés János ifjú legény és tekintetes Pápay Sándor hajadon leánya Klára házasságot kötöttek.

1812-ben tanúk: Czegő Sándor, Pápay Elek, Pápay Károly, Pápay Pál.

1812 április 21-én Székely György és Pápay Péter leánya Luzia vagy Lidia ? házasságot kötöttek.

1812 április 21-én Simon József és Czegő Györgyné leánya Judith házasságot kötöttek. P1060099.jpg

Mezőcsávás. Házasság. 1816-1875.

1816-ban tanú: Czegő Sándor, Imre Mihály, Nagy Lászlóné.

1817 április 29-én özvegy Fekete Márton és és özvegy nemes Fekete Judit házasságot kötöttek. Bizonyságot adtak (tanúk) Pápay Péter, Pápay Imréné.

1817-ben tanúk: Pápay Miklós és felesége, Pápay Elek.

1818 április 14-én Ifjú legény Kis József és hajadon leány Czegő Márta házasságot kötöttek. Tanúk: Pápay Elek úr és felesége, Czegő Sándor, Nagy Mihály.

1818 julius 7-én Czegő Mihály és Simon Sára házasságot kötöttek.

1819 tanúk: Gróf Toldalaghi Mihály, gróf Teleki Mihályné, Gróf Toldalaghi Lászlóné. Zabolai Kiss Sámuel és Lécfalvi Bitai Anna kötöttek házasságot 1819 március 9-én.

1819 január 11-én Ifjú legény Szabó György és hajadon leány Pápay Ágnes házasságot kötöttek.

Tanúk: Pápay Elek úr és felesége, Nagy Mihály, Kis György.

P1060923.jpg

1820 február 22-én Pápay György és Nagy Sára házasságot kötöttek. Tanúk: Czegő Sándor, Pápay Farkas, Kis György.

1820 április 4-én Székely Imréné Gyuri nevű fia és Czegő Zsuzsanna házasságot kötöttek.

1820-ban tanú: Csávási Nagy János. Curátor Nagy Mihály.

1821 julius 17-én Pápay Mihály ifju legény kinek apja Pápay Sándor és néhai Imre Miklós leánya hajadon Imre Zsuszanna házasságot kötöttek. Tanúk Pápay Imre és Pápay József.

P1060924.jpg

1822 március 4-én Mezőcsávási ifjú legény Fekete József és özvegy Virág Erzsébet házasságot kötöttek.

1822 december 3-án Marosvásárhelyi Telei Kis László ? és Czegő Sára házasságot kötöttek.

1823 szeptember 23-án Katona Kotsis ? János és özvegy Czegő Judit házasságot kötöttek.

1824 január 24-én Kis Sámuel és Pápay Zsuzsanna engedéllyel Pápay Imre házánál házasságot kötöttek.

1824 november 9-én Pápay László és Székely Zsuzsanna házasságot kötöttek.

1825 november 15-én Pápay Lajos és özvegy Szekeres Borbála szüleiknek engedelmével házasságot kötöttek.

1827 április 17-én Nemes ifjú Pápay József és Kis Mária házasságot kötöttek.

1827 május 8-án Nemes Székely Antal és Fekete Ágnes házasságot kötöttek.

1827 május 8-án Fekete László és György Sára házasságot kötöttek, szüleiknek az engedélye után.

1828 majus 21-én Czegő Ferencz P. kereszturi oskola mester és Imre Sára házasságot kötöttek. P1060925.jpg

1828 április 7-én Pápay József fia Antal és Székely Klára házasságot kötöttek.

1828 november 9-én BorosJenői Szöllösi Ferencz és Pápay Ágnes házasságot kötöttek.

1829 január 21-én Lisznyói Jakó Pál és Mezőcsávási Pápay Klára házasságot kötöttek.

Tanúk: Pápay Péter, Pápay Károly és Pápay Pál. P1060926.jpg

1829-ben tanú: Pápay József. P1060927.jpg

1830 február 9-én Szebédi unitárius legény Györki Márton és Csávási Bako Sofia (édesanyja Fekete Sára) házasságot kötöttek.

1830 április 27-én házasságot kötött Mezőpaniti Siko Sámuel és Székely Sára. Szülők: Székely Péter és Tőkés Sára. Tanú: Pápay Ferencz.

1830-ban tanúk: Pápay Károly, Czegő János, György István. Lelkész: Tolvally Zsigmond. P1060928.jpg

1832-ben tanúk: Pápay Péter, Pápay Elek, Nagy Mihály

1832 szeptember 3-án Czegő György mezőcsávási ifjú legény és Székely Zszusánna házasságot kötöttek.

szeptember 3-án György Mihály és Czegő Juliánna házasságot kötöttek.

1833 január 27-én Pápay István és Bako Ágnes házasságot kötöttek. P1060929.jpg

1833 március 5-én Fekete György és Imre Zsuzsanna házasságot kötöttek.

1833 március 26-án Czegő Mihály és Simon Kata házasságot kötöttek.

1833 április 23-án Pápay János és Székej Anna házasságot kötöttek. Tanú: Székej György. P1060930.jpg

1834-ben tanúk: Fekete György ifj, Czegő János, Nagy Mihály aláírásukkal.

1834 május 25-én mezőcsávási vitézlő Kis Péter és Pápay Borbála leánya Kis Juliánna, aki 21 esztendős és Pápay Elek és Zolyomi Mária fia Pápay Elek aki 24 esztendős házasságot kötöttek. Tanúk: Pápay Lajos, Nagy Mihály.

1834 junius 21-én Pápay Sámuel és Székely Kata 23 esztendős fia Farkas és Virág Ferencz és Jenei Borbála 20 esztendős leánya Mária házasságot kötöttek. Tanúk: Virág Ferencz,…

1834 augusztus 19-én Pápay Pál 22 esztendős leánya Erzsébet (Berta) és MarosVásárhelyen lakó Nagy József özvegy ember házasságot kötöttek, az Édes Atya megegyezésével, diszpenzáció (a házassági engedély megadása, kihirdetés nélkül) mellett. Nagy József első feleségéről anyakönyvi bejegyzést nem találtam a Mezőcsávási Anyakönyvekben, a Marosvásárhelyiben folytattam a kutatást, mert Nagy József ott lakott, de ott se találtam Nagy József első feleségéről anyakönyvi adatot. P1060931.jpg

Pápay Erzsébet (Berta) tehát született Mezőcsáváson 1812-ben. 1812 május 25-én született Pápay Pál leánya Berta. Nagy József és Pápay Berta leánya volt Nagy Róza (1840 III 16-1904 II 7) Fekete Gergely (1829 VII 7-1915 XII 31) felesége.

1804 julius 15-én kereszteltem Mezőcsáváson. Nagy Sándor és Konya Anna fiát Nagy Józsefnek. Keresztszülők: Pápay Lajos és felesége.

1866 február 8-án meghalt Nagy József úr 61 év 7 hónapos korában, forró lázban. Tehát Nagy József született 1804 juliusában Mezőcsáváson.

Mezőcsávás. Halálozás. 1787-1876.

Halálozás. In Ano 1787-1876, Denati seu Mortui in Eclezsia Mezőcsávás.

Halálozás 1787-1813

1787 junius 22-én meghalt és temettem el 23-án Pápay Sigmond (Zsigmond) uramnak Mihály nevű fiát.

1787 július 25-én meghalt és 26-án temettem idösebb Székely Lászlót.

1787 szeptember 16-án meghalt és temettem el 18-án néhai idősebb Székely László Úr kegyelmének Sára nevezetű leányát.

1787 szeptember 21-én ugyancsak meghalt és temettem el 22-én néhai idősebb Székely László Úr kegyelmének Susanna (Zsuzsanna) nevezetű leányát.

1787 octabris (október) 23-án gyancsak meghalt és temettem el 24-én néhai idősebb Székely László Úr kegyelmének Ferentz nevű fiacskáját.

1787 octabris (október) 30-án meghalt és temettem el 31-én Czegő Sándornak György nevű fiát.

1787 junius 22-én meghalt és temettem el 23-án Tekintetes Pápay Sigmond (Zsigmond) uramnak Mihály nevű fiát. (P1060119.jpg)

1788 április 1-én meghalt Fekete Jánosnak István nevű fiacskája.

1788 május 13-án meghalt Fekete Erzsébet Erzsébet nevű leánykája.

1788 junius 20-án meghalt néhai idösebb Czegő Istvánné, született Lukács Borbála.

1789 május 31-én meghalt Székely Márton.

1789 junius 12-én meghalt Nagy Györgynek János nevű fia.

1789 július 23-án meghalt Székely Josefnek (Józsefnek) Sofia (Zsófia) nevű leánykája. (P1060120.jpg)

1790 január 2-án meghalt Székely Józsefné, Makó Ari.

1790 április 14-én meghalt Fekete Jánosné, Deák Kata.

1790 szeptember 24-én meghalt Fekete János György nevű fiacskája.

1791 május 1-én meghalt Pápay Sámuelnek Krisztina leánykája.

1791 július 25-én meghalt Szász Györgyné, Fekete Kata.

1791 november 30-án meghalt Czegő Ferentz. (P1060121.jpg)

1792 február 21-én meghalt György Mihály.

1792 február 26-án meghalt Fekete Jánosné, Kis Sofia.

1792 május 9-én meghalt Nagy Jánosné, Kis Judit.

1792 június 19-én meghalt Pápay Sámuel Sámuel nevű fiatskája.

1792 október 8-án meghalt Fodor Borbála, Fekete Péterné.

1792 november 8-án meghalt Czegő Istvánné, Magyari Kata.

1792 december 1-én meghalt Székely Ferencznek István nevű fiatskája.

1792 december 6-án meghalt Nagy László uramnak Susanna (Zsuzsanna) nevű leánykája.

1793 január 13-án meghalt Fekete Katának István nevű fiacskája.

1793 február 9-én meghalt Nagy Andrásnak András nevű fiacskája.

1793 április 17-én meghalt Nagy Jánosnak Márton nevű fiacskája.

1793 augusztus 28-án meghalt Nagy Jánosnak Éva nevezetű leánykája.

1793 június 20-án meghalt Szász György Dániel nevű fiacskája.

1793 július 27-én meghalt Pápay Péter Uram özvegye.

1793 december 28-án meghalt Fekete Péternek István nevű fiacskája.

1794 junius 22-én meghalt Pápay Farkas Uramnak Farkas nevű fiacskája.

1794 junius 23-án meghalt tekintetes huszár Nagy Sámuel uram elmaradott árva özvegye Vásárhellyi (Marosvásárhelyi) Nagy Katalin asszony. (P1060122.jpg)

1795 január 27-én meghalt Fekete Péternek Márton nevű fiacskája. Megfulladt.

1795 április 27-én meghalt Fekete Péternek András nevű fiacskája.

1796 március 28-án Pápay Eszternek meghalt István nevű fiacskája.

1796 április 26-án Pápay Pál uramnak meghalt Lajos nevű fiacskája.

1796 október 12-én meghalt Dobo Jánosné, Czegő Kata.

1796 szeptember 9-én meghalt idősebb Czegő Istvánnak gyermeke.

1796 november 27-án meghalt Pápay Sámuelnek Susánna nevű leánykája.

1796 december 1-n meghalt Nagy Sándor uramnak Anna nevű leánykája.

1797 január 8-án meghalt Pápay Pál uramnak Eszter nevű leánykája.

1797 január 13-án meghalt ifjabb Czegő Istvánnak Sándor nevű fiacskája.

1797 január 22-én meghalt Pápay Sigmond (Zsigmond) József nevű fiacskája. (P1060123.jpg)

1797 február 2-án meghalt Pápay Sámuelnek László nevű fiacskája.

1797 február 22-én meghalt Nagy Jánosnak Miklos nevű fiacskája.

1797 március 21-én meghalt Nagy Jánosné, Kis Susanna (Zsuzsanna)

1797 április 4-én meghalt Székely Ferencnek József vagy Márton nevű fiacskája.

1797 május 3-án meghalt Szász Györgynek Anna nevű leánya.

1797 május 20-án meghalt György Mihálynénak Sára nevű leánykája.

1797 május 22-én meghalt Székely László uramnak Susanna (Zsuzsanna) nevű leánykája.

1797 május 28-án meghalt Székely László uramnak Márton Márton nevű fiacskája.

1797 július 8-án meghalt Pápay Eszter Mihály nevű fiacskája.

1797 augusztus 13-án meghalt idősebb Czegő Istvánnak Borbára leánya.

1797 október 27-én meghalt Pápay Sámuelnek Farkas nevű fiacskája.

1797 december 17-én meghalt Czegő Istvánnak Sándor nevű fiacskája. (P1060124.jpg)

1798 január 8-án meghalt Czegő Istvánnak az ifjabbnak György nevű fiacskája.

1798 augusztus 28-án meghalt Czegő Istvánnak Ferentz nevű fiacskája.

1799 február 13-án meghalt Kis János özvegye Nagy Erzsébet.

1799 július 19-én meghalt Pápay Sámuelné, Kis Erzsébet.

1799 december 29-én meghalt Pápay Lajos uramnak Lajos nevű fia.

1800 január 8-án meghalt Fekete Péter, ifjan.

1800 február 24-én meghalt Imreh Miklósné, Nagy Judith.

1800 december 27-n meghalt néhai Nagy Ferentz özvegye Bogáti Anna.

1801 február 16-án meghalt Jakab Kata, néhai Czegő Ferentz özvegye.

1801 március 31-én meghalt ifjabb Pápay Ferencznek László nevű fiacskája.

(P1060125.jpg)

1801 augusztus 16-án meghalt ifjabb Czegő Istvánnak Péter nevű fiacskája.

1802 február 9-én meghalt Szász Györgynek Mária nevű leánya.

1802 október 29-én halt meg Nagy Sándor Zsuzsanna nevű leánykája.

(P1060126.jpg)

1802 november 18-án temettem Székely Ferentz fiát Mártont.

1803 január 6-án temettem T. Pápay Sándor Uramat.

1803 szeptember 22-én temettem Czegő István fiát Ferenczet.

1803 október 1-én temettem ifjabb Lengyel Mártonnét, Nagy Rebekát.

1804 február 24-én temettem Fekete Mihály leányát. (P1060127.jpg)

1804 május 12-én temettem Lengyel Márton leányát Annát.

1804 november 29-én temettem T. Pápay Sándor leányát, Rosit.

1804 december 9-én temettem fiát Pápay Eleknek ?

1805 január 13-án temettem Fekete Györgynét.

1805 május 30-án temettem Bánki Nagy Miklost.

1808 április 2-án temettem Nagy András fiát Bélust.

1808 május 30-án temettem bándi Nagy Miklost.

1808 február 18-án temettem tekintetes Pápay Zsigmond urat.

1808 december 21-én temettem Czegő Györgyöt.

1808 február 22-én temettem Székely Marit.

1808 április 20-án meghalt Fekete Mihály 37 esztendős korában, forró nyavajában.

1808 július 16-án meghalt György Mihályné, Ambarus ? Sára 59 éves korában.

(P1060129.jpg)

1809 január 15-én meghalt tiszt. Pápay Sámuel János fia 24 éves korában. Született 1785-ben.

1809 január 18-án meghalt tiszt. Pápay Mózes 85 esztendős korában. Született 1724-ben.

1809-ben halt meg Székely Péter Péter nevű fia.

1810-ben halt meg Székely Lászlóné, 66 vagy 46 éves korában. Született 1744-ben vagy 1764-ben.

1811 április 1-én meghalt Szász Imrének 8 esztendős és egyhónapos leánykája Zsuzsanna.

1811-ben halt meg Nagy Ferentz 70 éves korában. ? Született 1741-ben.

1813-ban temette Pápay Mózes leányát.

1813-ban meghalt Czegő István és Pápay István…olvashatatlan.

1813-ban május 20-án temette Székely Ferentzné, Bako Máriát 38 éves korában. Született 1775-ben.

1813 julius 22-én temette Czegő István 4 napos István nevű fiát.

1813 szeptember 20-án temette Czegő István 9 hónapos leányát Márthát.

(P1060130.jpg)

1813 junius 14-én konfirmált Pápay Krisztina asszony.

(P1060132.jpg)

Halálozás 1814-1876

1814 augusztus 22-én meghalt Pápay Ádám fia Moses 10 hónapos korában, vérhasban.

1814 december 6-án meghalt Kováts György pap 53-ik esztendőben. 20 évig volt lelkész, 7 évet szolgált Csáváson.

1815 március 30-án temettem tekintetes Pápay Pétert 73 éves korában. Született 1742-ben.

1815 március 30-án temettem Fekete Péternét 95 esztendős korában. Született 1720-ban.

P1060901.jpg

1815 december 16-án temettem idösebb Székely Pétert, élt 67 esztendőt, meghalt oldalfájásban. Született 1748-ban. P1060902.jpg

1816 január 22-én temettem Nagy Mihálynak Mihály fiát, 7 esztendös korában. Született 1809-ben.

1816 május 14-én temettem Fekete Mártonnét, Szölössi Máriát, élt 56 esztendöt. Született 1760-ban.

1816 november 11-én temettem Nemes Pápay Hedvigát Székely Eleknét, élt 26 esztendöt, meghalt szülésben, született 1790-ben.

1817 február 8-án meghalt Pápay Andrásnak Pál nevű fia himlőben.

1817 március 8-án meghalt Czegő ? János nevű 12 éves fia.

1817 április 6-án meghalt Pápay Zsigmondné, Jármi Katalin asszony, élt 66 évet. Született 1751-ben.

1817 május 19-én Pápay Ferencnek eltemettetett Ráckhel nevű leánykája.

1817 oktober 5-én meghalt Pápay Ferenc Ferenc nevű 13 esztendős fia. Született 1804-ben.

1817 november 8-án meghalt Fekete Györgynek Gergely nevű 2 esztendős fiacskája. Született 1815 VII 8.

1817 november 22-én meghalt Czegő Jánosnak Anna nevű 5 esztendős leánya. Született 1812-ben.

1818 február 17-én meghalt Pápay Ferencznö, Fekete Sussanna.

1818 junius 13-án meghalt Nagy Sándor, hosszas betegség után.

1819 január 17-n meghalt Jenei Jánosné, Fekete Pana, 58 éves volt. Született 1761-ben.

1819 február 2-án meghalt Bara Mihályné, Fekete Erzsébet, élt 60 évet. Született 1759-ben.

1819 julius 27-én meghalt Pápay Farkasné, Intze Erzsébet 58 éves volt. Született 1761-ben.

1819 augusztus 12-én meghalt idősebb Pápay Sándorné, Fejérvári Mária.

1820 január 5. Meghalt Jenei Sára, élt 78 esztendőt, született 1742-ben.

1820 február 16-án meghalt ifjú legény Jenei Márton.

1820 március 12-én meghalt ifjú Pápay Elek egy leánykája, Aniko ?.

1820 november 8-án Székely Imrét eltemettem. P1060902.jpg

1820 május 12-én meghalt ifju Pápay Eleknek leánykája Anikó.

1820 december 25-én meghalt Fekete Márton 55 éves korában. Született 1765-ben.

1822 január 18-án meghalt Osváth Sára, Pápay Péterné, 68 éves korában. Született 1754-ben.

1822 április 4-én meghalt Czegő Mártha, Kis Józsefné. 25 éves volt, született 1797-ben.

1822 április 6-án meghalt Özvegy Czegő Györgyné, Dénes Judith, 63 éves volt.1759-ben született.

1822 május 21-én meghalt Fekete Susanna 12 éves volt, született 1810-ben.

1823 december 11-én meghalt özvegy Czegő Istvánné, Mako (Bako vagy Alako) ? Borbála 53 esztendős korában. Született 1770-ben.

1824 január 7-én meghalt Konya Anna, Nagy Sándorné, 60 esztendös korában. Született: 1764-ben. Gyermekük Nagy József, született 1804 VII 15.

1825 junius 28-án meghalt Pápay Sigmond 16 esztendős ifjú legény. született 1809-ben.

1825 julius 16-án meghalt Nagy István fia Pál, 4 esztendős volt. Született 1821-ben.

1826 március 1-én meghalt Székely Péterné, 68 esztendős korában. Született 1758-ban.

P1060903.jpg

1826 julius 25-én meghalt Özvegy Székej Imréné, Fekete Sára 48 esztendősen, elme háborodásban. Született 1778-ban.

1826 augusztus 2-án meghalt Jenei János 31 esztendős korában, szárazbetegségben. Született 1795-ben.

1826 oktober 2-án meghalt Pápay Andrásné, Füstési ? Mária 53 éves volt. Született 1773-ban.

1827 március 10-én meghalt Pápay Sigmondnak (Zsigmondnak) kettös gyermeke Gábor egy hetes és Károly ?.

1827 junius 28-án Czegő János leánya Anna meghalt 2 esztendös korában. Született 1825-ben.

1827 julius 26-án meghalt Pápay Lajos urnak fia Gergely, fél esztendős korában. Született 1825-ben.

1828 augusztus 18-án Fekete László László fia meghalt féléves korában.

1828 augusztus 25-én meghalt Bako György 72 esztendős korában. Született 1756-ban.

1829 február 5-én meghalt Konya Eszter, Pápay Pálné, 40 esztendős korában. Született 1789-ben.

1830 januárban meghalt Nagy András 67 esztendős korában. Született 1763-ban. P1060904.jpg

1831 januárban meghalt Pápay Ferenczné, született Pápay Eszter 54 esztendős korában. Született 1777-ben.

1831 május 13-án meghalt Czegő János leánya Anna 5 hónapos korában.

1831 május 16-án meghalt Székely Antal fia József 2 hetes korában.

1831 május 1-én meghalt Pápay István 42 esztendős korában. Született 1789-ben.

1831 decemberében meghalt Czegő Sándor 90 éves korában. Született 1741-ben.

1832 február 19-én meghalt Pápay István leánykája, Sussanna 2 esztendős korában.

1832 március 10-én meghalt Kis Péterné, Pápay Borbála 54 esztendős korában. Született 1778-ban.

1832 november 2-án meghalt Pápay Antal 1 hetes fia György.

1833 január 8-án meghalt Magyari Jánosné, Nagy Mária 58 éves korában. Született 1775-ben.

1833 január 22-én meghalt Pápay György Miklós fia és Ágnes leánya, csecsemők voltak.

1833 január 23-án meghalt Pápay Károlyné, Konya Jusztina, 55 éves volt. Született: 1778-ban.

1833 január 29-én meghalt Kis Józsefné, Czegő Mária 48 éves volt. Született 1785-ben.

1833 julius 20-án meghalt Pápay István fia János 6 hetes korában. (Ld.:1833 május 18-án Pápay Istvánnak és Bako Ágnesnek kereszteltem Jánost.)

1833 julius 30-án meghalt Pápay Lászlónak a fia András.

1833 augusztus 5-én meghalt Pápay István leánya Mártha 11 esztendős korában. Született 1822-ben.

1834 március 30-án meghalt György István 60 esztendős korában, förtelmes halállal, a falu bikája megdöfte és ölve vonszolta. György István Egyenes ágú ősünk, született 1774-ben.

1834 junius 10-én meghalt Fekete Györgyné, Czegő Borbála, 52 esztendös korában, hosszas betegségben. (Egyenes ágú ősünk. Született: 1782-ben és 20 éves volt amikor 1802 május 11-én, férjhez ment Fekete Györgyhöz) P1060905.jpg

1834 november 19-én meghalt Pápay Elek fia Péter 2 napos idétlen volt.

1834 december 10-én meghalt Fekete Sára, Bako Ferencné, 60 éves volt. Született 1774-ben.

1835 március 24-én meghalt Pápay Györgyné, Nagy Sára, 35 éves volt. Született 1800-ban.

1835 március 28-án meghalt Pápay Susánna, apja Pápay István, egy hetes volt.

1835 november 29-én meghalt Pápay Elek leánykája Katharina, 5 hetes volt.

1835 december 17-én meghalt György Miháy kettő gyermeke István és József két napos korukban.

1836 szeptember 3-án meghalt Nagy Jánosnak Zongor Sárától Klára nevű koraszülött leánya.

1837 január 1-én meghalt György Mihályné, Czegő Juliánna, 27 esztendős korában. Született 1827-ben.

1837 februárjában meghalt Fekete István ifjú legény 25 esztendős korában, hülésbe. Született 1812-ben.

1837 február 18-án meghalt Pápay János János nevű 6 hetes fia. P1060907.jpg

1838 február 31-én meghalt Pápay László Márton nevű fia.

1837 oktober 10-én meghalt Nagy János fia László, 2 napos volt.

1837 december 6-án ifjabb Fekete Györgynek Elek fia halt meg 2 éves korában.

1838 augusztus 8-án Pápay Elek fia halt meg, másfél esztendős korában, és Pápay Istvánné leánya.

1838 december 1-én meghalt Jenei Istvánné, Ferenczi Kata 45 esztendős korában. Született 1793-ban.

1839 december 8-án meghalt Pápay Istvánnak Dako Ágnestől született 5 hónapos fia János.

1839-ben meghalt özvegy Székely Istvánné, Czegő Sára 62 éves korában. Született 1777-ben.

1839 augusztus 20-án meghalt Székely Péter és Pápay Borbála 17 esztendős fia Dániel, aki született 1822-ben.

1839 november 14-én meghalt Székely Antal és Fekete Ágnes leánya Ágnes, aki 1 hetes volt.

1839 december 8-án meghalt Pápay István és Dako Ágnes 5 hónapos fia János.

1840 február 26-án meghalt György Mihálynak Ferentzi Klárától született 2 hónapos fia Ferentz.

1840 február 28-án meghalt vitézlő Fekete Györgynek Imre Zsuzsannától született 6 napos fia Lajos.

1840 május 10-én meghalt Fekete Györgynek Imre Zsuzsannától született 1 honapos fia Ferentz.

1840 julius 31-én nemes és nemzetes Pápay Ferenc meghalt 67 éves korában. Született 1773-ban.

1840 szeptember 2-án meghalt Nemzetes Pápay Györgynek Nagy Sárától született fia György, élt 14 esztendőt és 3 hónapot. Született 1826 májusában.

1840 december 4-én meghalt Székely Eleknek Zongor Márthától született leánya Ágnes 3 esztendös és 3 hónapos korában. Született 1837-ben.

1841 január 4-én halt meg nemes és nemzetes Pápay Imre, Zollyomi Ágnes asszony férje 73 éves korában, guttaütésben. Született 1768-ban.

1841 január 28-án halt meg, nemes vitézlő Kis György hitvese Pápay Rebeka asszony 73 éves korában. Született 1768-ban.

1841 február 24-én halt meg Vitéz György Mihály és Ferentzi Klára leánya Sára 3 napos korában.

1841 április 12-én halt meg nemes Pápay Péternek felesége Farkas Ágnes 40 éves korában, vizkorságban. Született 1801-ben.

1841 augusztus 4-én meghalt sárgaságban vitézlő Fekete Györgynek és Czegő Borbálának Sára nevű leánya. 20 éves volt. Született 1820 VI 20.

1841 julius 1-én meghalt nemes Pápay Mihálynak Imre Sussannától született leánya Márta 8 napos korában.

1841 julius 9-én meghalt Vitéz Székely Györgynek Pápay Rebekától született fia Sámuel, 8 napos korában.

1841 augusztus 11-én meghalt Vitéz Székely Györgynek Pápay Rebekától született leánya Rebeka, 17 napos korában. P1060908.jpg

1841 december 17-én meghalt Nagy János urnak Zongor Sárától született 3 napos leányuk Sussanna.

1842 március 1-én elhunyt V. Székely Jánosnak 1 éves Julianna leánya.

1842 március 5-én meghalt nemes és nemzetes Pápay Farkas 95 éves korában, öregségben. Született 1747-ben.

1842 március 11-én elhuny V. Lengyel Péternek Székely Annától született György fia 11 napos korában.

1842 március 26-án elhunyt Nemes Pápay Lászlónak Székely Susannától született Sára leánya 9 napos korában.

1842 április 13-án meghalt J. Pápay Antal urnak, Székely Ágnes asszonytól született Hedviga 9 éves korában.

1842 oktober 17-én meghalt J. Nagy László urnak Sigmond Juliannától született Dániel fia 8 éves korában. Született 1834-ben.

1842 december 5-én meghalt nemes Pápay Farkasnak Virág Márthától született Eszter 3 napos korában.

1842 december 31-én meghalt nagyságos Fekete Jozsef és Szász Juliánna Juliánna leánya 1 éves korában.

1843 március 20-án meghalt nagyságos Fekete Jozsef és Szász Juliánna Juliánna leánya 7 napos korában.

1843 május 20-án meghalt Ns. V. Fekete Lászlóné, György Sára asszony 34 éves korában. Fekete Lászlóné, György Sára egyeneságú ősünk született 1809 október 13-án. P1060909.jpg

1843 május 24-én meghalt Ns. V. Székely Györgynek, Pápay Lillától született Ferentz fia 21 éves korában. Született 1822-ben. P1060909.jpg

1843 junius 25. Nemes V. Fekete László, György Sára hitvesse 40 éves korában meghalt. Fekete László egyeneságú ősünk született 1803 július 10-én.

1843 julius 11-én meghalt Székely Katalin, Bako József hitvesse, 66 éves volt. Született 1777-ben.

1843 julius 12-én meghalt nemes nemzetes Pápay József, Zek Mirisinai ? Ágnes asszony hitvese 73 éves korában. Született 1770-ben.

1843 julius 20-án meghalt Sárosi Juliánna nemes Székely György hitvese. 42 éves volt. 1801-ben született.

1843 szeptember 10-én meghalt nemes Pápay Ádám 85 éves korában. Született 1758-ban.

1843 november 15-én meghalt N. Czegő Györgynek Szász Juliannától született Löritz 17 éves korában. Született 1826-ban.

1843 november 17-én meghalt nemes Pápay Lászlónak Székely Zsuzsannától született 5 honapos Zsuzsannájuk.

1844 február 3-án meghalt V. György Mihálynak Ferentzi Klárától született Ágnes nevű leányuk, egy év és 9 hónapos korában.

1844 március 3-án meghalt nemes Nagy János, Székely Judit hitvese, 73 éves korában. Nagy János született 1771-ben.

1844 március 13-án meghalt nemes ifj. Czegő János 25 éves korában. Született 1819-ben.

1844 március 10-án meghalt nemes Balog Eszter, ifj. Czegő György hitvese, aki 24 éves volt. Balog Eszter született 1820-ban.

1844 április 22-én meghalt nemes Székely Márton hitvese Kis Erzsébet asszony, 20 éves korában. Született 1824-ben.

1844 május 8-án meghalt nemes Pápay Lászlónak Székely Juliannától született leányuk 15 éves korában. Született 1829-ben. P1060910.jpg

1844 szeptember 26-án meghalt nemes Pápay Pál, 84 éves és 2 hónapos éves korában, öregségben. Született 1760 július hóban.

1844 december 28-án meghalt Pápay Antal urnak Székely Klárátol Hedvig nevű leánya 2 éves korában. Született 1842-ben.

1845 január 18-án meghalt nemes Székely Györgynek a fia Dániel 22 éves korában. Született 1823-ban.

1845 március 15-én meghalt Fekete Józsefnek Szász Juliannától született leánya Zsuzsanna 7 éves korában. Született 1838-ban.

1845 május 12-én meghalt Pápay Istvánnak Datis ? Ágnestől született fia Mózes 2 hetes korában.

1845 junius 29-én meghalt Ns. V. Fekete Györgynek Imre Zsuzsannától született … 8 éves korában, főfájásban.

1845 julius 26-án meghalt nemes Pápay Eleknek György Sárától született Anna nevű leányuk 4 éves korában, hideglelésben. Született 1841-ben.

1845 szeptember 2-án meghalt Nagy Gábor 5 napos korában. Szülei: nemes Nagy János és Zongor Sára.

1845 szeptember 5-én meghalt nemes V. Székely Farkas és Balog Juliánna leánya Zsuzsanna.

1846 január 2-án meghalt V. György Mihályné, Székely Erzsébet asszony 55 éves korában.

1846 január 23-án meghalt Pápay Farkasnak és Virágh Márthának a leánya Eszter 3 év 4 hónapos korában. Született 1842-ben. P1060911.jpg

1846 április 23-án meghalt Nagy István és K. Mária János nevű fia 6 esztendős volt. Született 1840-ben.

1846 junius 8-án meghalt nemes Pápay Elekné, Vizi Rozália asszony 30 éves korában, vizkorságban. Született 1816-ban.

1846 szeptember 4-én meghalt T. Székely Antal urnak Fekete Ágnestől Klárájuk 2 hónapos korában.

1846 október 3-án meghalt ifj. Székely Péternek Simon Sárától Sárájuk, 1 hónapos korában.

1846 december 5-én meghalt T. Pápay Antal urnak Székely Klárától Annájuk.

1846 december 25-én meghalt V. Czegő Mihályné, Simon Sára asszony 52 éves korában, hőfájásban. Született 1794-ben.

1847 január 12-én meghalt nemes Székely György 62 éves korában, májfájásban. Született 1785-ben.

1847 március 5-én meghalt nemes Pápay Mózes, Szobat Zsuzsánna hitvese 72 éves korában, öregségben. Született 1775-ben.

1847 április 21-én meghalt vizkorságban Vér Ágnes, Székely György hitvesse. 27 éves volt. Született 1820-ban.

1847 május 3-án meghalt Bako Györgyné, Fekete Sára asszony 82 éves korában, öregségben. Született 1765-ben.

1847 május 9-én meghalt V. Székely Mártonnak Bartha Zsuzsannától született Sámuel fia 3 napos korában.

1847 május 10-én meghalt V. Fekete József Szász ? Juliánna hitvese 42 éves korában. Született 1805-ben. P1060912.jpg

1847 junius 27-én meghalt V. Nagy István, Károly ? Mária hitvese 65 éves korában. Született 1782-ben.

1847 julius 3-án meghalt nemes Pápay Péternek László Liviától Zsuzsannájuk 10 éves korában.

1847 augusztus 25-én meghalt nemes Székely Mihálynő, Kis Zsuzsánna asszony 26 éves korában, száraz betegségben. Született 1821-ben.

1847 október 31-én meghalt nemes Pápay Sámuel, Szász Katalin hitvese 80 éves korában, öregségben. Született 1767-ben.

1847 november 2-án meghalt nemes Székely Imre és Szabo Mária leánya Szofia 2 hetes korában.

1847 november 27-én meghalt nemes Pápay Elek és Kis Juliánna Eszter nevű leánya 9 hónapos korában.

1848 március 11-én meghalt nemes Nagy István és Kanky ? Mária fia 18 éves korában. Született 1830-ban.

1848 március 23-án meghalt Pápay Károly 71 éves korában, született 1777-ben.

1848 április 5-én meghalt nemes Pápay Farkas és Virág Mártha fia Ferentz 3 év és 11 hónapos korában. Született 1844-ben.

1848 április 18-án meghalt V. Kocsis János és Czegő Julis asszony hitvese 55 éves korában. Kocsis János született 1793-ban.

1848 május 10-én meghalt nemes Nagy József és Pápay Erzsébet fia József 5 éves korában. Született 1843-ban.

1848 május 13-án meghalt nemes Nagy János úr és …Sára asszony fia János 6 éves korában. Született 1842-ben.

1848 szeptember 20-án meghalt özvegy Nagy Lászlóné, Pápay Klára 65 éves korában. Született 1783-ban.

1848 oktober 7-én meghalt Székely Gergelyné, Pápay Juliánna 23 éves korában, kolerában. Született 1825-ben.

1848 december 6-án meghalt Pápay Péter kis leánya Eszter, 5 év 2 hónapos korában. Született 1842-ben.

1849 március 9-én meghalt idösebb Pápay Péter 65 éves korában. Született 1784-ben.

1849 március 15-én meghalt Pápay Lászlónak Gergely nevű fia, 18 éves korában. Született 1831-ben.

1849 március 22-én meghalt Székely Imrének Ágnes nevű leánykája, 4 év 9 hónapos korában. Született 1844-ben.

1849 április 7-én meghalt Pápay László Imre nevű fia 11 év és 10 hónapos korában. Született 1837-ben.

1849 április 19-én meghalt idösebb Czegő György 39 éves korában. Született 1810-ben.

1849 május 10-én meghalt Pápay Lajosnő, Szekeres Borbála 46 éves korában. Született 1803-ban.

1849 junius 29-én meghalt Pápay Györgyné 18 éves hajadon leánya Sára. Született 1831-ben.

1849 julius 9-én meghalt Székely Györgyné, Pápay Lidia 59 éves 3 hónapos korában. Született 1790-ben. P1060913.jpg

1849 augusztus 13-án meghalt özvegy Nagy Jánosné, Székely Judith 77 éves korában.

Született 1772-ben.

1849 szeptember 6-án meghalt Pápay Antal Mózes nevű fia, 5 hetes korában.

1849 szeptember 14-én meghalt Fekete Józsefnek Mária nevű leánykája, 15 hetes korában.

1849 szeptember 25-én meghalt Pápay Mihálynak Péter nevű fia, 23 hetes korában.

1850 március 17-én meghalt meghalt Fekete Gergelynek Sára nevű leánykája, 1 napos korában.

1850 március 21-én meghalt özvegy Fekete Istvánné, Szabo ? Sára 60 éves korában. Született 1790-ben.

1850 augusztus 21-én meghalt ifj. Székely Péternek Dániel nevű fél éves kisfia.

1850 augusztus 5-én meghalt Czegő Györgynek János nevű fia.

1850 november 5-én meghalt Pápay Elek 93 év és 4 hónapos korában. Született 1757-ben.

1850 november 25-én meghalt Székely Sándorné, … Sára ? 57 éves korában. Született 1793-ban.

1850 november 27-én meghalt idösebb Pápay Lajos úr 52 éves korában. Született 1798-ban.

1850 december 31-én meghalt ifj. Pápay József fia Balázs.

1851 május 10-én meghalt ifjabb Pápay Péter 37 éves korában. Született 1814-ben.

1851 junius 25-n meghalt özvegy Pápay Sámuelnő, Szász Kata 75 éves korában. Született 1776-ban.

1851 szeptember 16-án meghalt Fekete János 62 éves korában. Született 1789-ben.

P1060914.jpg

1852 szeptember 8-án meghalt özvegy Pápay Mózesné, Szombat Susánna, 78 éves korában. Született: 1774-ben.

1852 október 19-én meghalt Szabó Györgyné, Pápay Ágnes. 53 éves volt. Született: 1799-ben.

1852 október 27-én meghalt idősebb Pápay Mihály 53 éves és 5 hónapos korában. Született: 1799-ben.

1853 augusztus 3-án meghalt Pápay Elek úr 79 éves korában. Született 1774-ben.

1853 augusztus 28-án meghalt idösebb Székely György 66 éves 3 hónapos korában. Született 1787-ben.

1853 szeptember 1-én meghalt Pápay Péter 66 év, 6 hónapos korában. Született 1787-ben.

1853 szeptember 17-én meghalt Székely György Gergely nevű fia 2 napos korában.

1853 szeptember 21-én meghalt özvegy Székely Péterné, Pápay Borbála 65 éves korában. Született 1788-ban.

1853 december 28-án meghalt özvegy Pápay Józsefné, Miriszlai Ágnes 80 éves korában. Született 1773-ban.

1854 január 22-én meghalt a helybéli lelkész Faluvégi József 40 éves korában. Született 1814-ben.

1854 február 4-én meghalt idösebb Székely Gergely 37 éves korában. Született 1817-ben.

1854 február 16-án meghalt Nagy Sára, Bako Istvánné, 27 éves korában. Született 1827-ben.

1854 március 17-én meghalt Székely György Székely Gergely fia, 3 éves korában. Született 1851-ben.

1854 julius 10-én meghalt Pápay Antalnak a fia Mózes, 6 éves korában. Született 1848-ban.

1854 november 20-án meghalt Pápay Péternek János nevű fia 9 év 5 hónapos korában. Született 1845-ben.

1855 március 8-án meghalt Pápay Lászlónak fia József 4 hónapos korában.

1855 március 19-én meghalt Székely Gergelynek a fia Ferentz 1 hónapos korában.

1856 január 14-én meghalt Pápay János fia Ferencz 11 év 8 hónapos korában. Született 1844-ben. P1060915.jpg

1857 január 18-án meghalt Pápay József kisfia Simon 10 napos korában.

1857 február 2-án meghalt Czegő György fia János, 3 év 8 hónapos korában. Született 1854-ben.

1857 szeptember 6-án meghalt Pápay Ferencznő, Kis Anna, 27 éves korában. Született 1830-ban.

1858 május 4-én meghalt Pápay Imréné, Zolyomi Ágnes 92 éves korában. Született 1766-ban.

1858 február 5-én meghalt Pápay Ferencz ifju legény fia János, 23 éves 1 hónapos korában. Született 1835-ben.

1858 április 21-én meghalt Pápay György ? fia Benjámin ? 8 hónapos korában.

1858 április 22-én meghalt Czegő György leánya Sára, egy napos volt.

1859 április 25-én meghalt Pápay Zsigmond, az életben lévő György Mária férje 61 éves korában. Született 1798-ban. P1060916.jpg

1861 december 12-én meghalt Pápay Ferencz 35 éves korában, vizkorságban. Született 1826-ban.

1862 április 1-én meghalt tekintetes Székely Antal 53 éves korában. Született 1809-ben.

1862 augusztus 14-én meghalt Székely Márton Julianna nevű leánya 6 éves korában. Született 1856-ban.

1862 november 18-án meghalt Székely János Lajos nevű fiacskája 4 hónapos korában.

1862 november 20-án meghalt Pápay József leánykája Szizetti ? 1 éves volt. P1060917.jpg

1865 január 11-én meghalt Nagy Ferencz Dénes nevű fiacskája, 3 napos korában.

1865 január 26-án meghalt Nagy Zsuzsánna 64 éves korában. Született 1801-ben.

1865 március 29-én meghalt Pápay D. Lászlóné, Nagy Eszter 32 éves korában. Született 1833-ban.

1865 december 14-én meghalt Virág László nője Székely Eszter 27 éves korában. Született 1838-ban.

1865 november 20-án meghalt id. Pápay Lászlóné, Székely Zsuzsánna 62 éves korában. Született 1803-ban.

1866 január 17-én meghalt Czegő Jánosné, Sárkány Sálome 76 éves korában, öregségben. Született 1790-ben.

1866 január 19-én meghalt ifj. Pápay Imréné, Mátyás Eszter, 26 éves korában, szélütésben. Született 1840-ben.

1866 február 8-án meghalt Nagy József úr 61 év 7 hónapos korában, forró lázban. Tehát Nagy József született 1804 juliusában. Első felesége halála után megnősült és 1834 III 16-án felesgül vette Pápay Erzsébet (Bertát) A születési anyakönyv alapján: 1804 julius 15-én született Nagy Sándor és Konya Anna fia Nagy József. P 1060116.jpg

1866 április 5-én meghalt kisleány Pápay Lila vagy Réka ? Pápay Lajos leánya 12 év 4 hónapos korában. Született 1854-ben.

1866 október 6-án meghalt Pápay Zsuzsánna leánykája Zsuzsánna, 1 év 2 hónapos korában.

1866 november 17-én meghalt Pápay a József Ilka leánya, 4 hónapos volt.

1866 október 30-án meghalt agglegény Székely János, 43 év és 9 hónapos korában. Született 1822-ben.

1867 február 10-én meghalt Pápay István 58 éves korában. Született 1809-ben.

1867 április 26-án meghalt id. Pápay Jánosné, Székely Anna 54 éves korában. Született 1813-ban.

1867 május 4-én meghalt ifj. Pápay János leánya Klára 9 éves volt. Született 1858-ban.

1867 október 6-án meghalt Székely Farkas 43 ? éves korában, tüdőgyulladásban. Született 1824-ben ?.

1867 szeptember 25-én meghalt Pápay Dávid, Pápay Elek fiacskája, 2 év 9 hónapos korában. Született 1865-ben.

1867 szeptember 26-án meghalt Makkai Péterné, Székely Ágnes 50 éves 7 hónapos korában. Született 1817-ben.

1867 november 23-án meghalt György János, Lengyel ? Mária férje 34 éves volt. Született 1833-ban.

1867 december 3-án meghalt Pápay János, Kacso Anna férje, 38 éves volt. Született 1829-ben. P1060918.jpg

1867 december 11-én meghalt Székely Lajos, Székely János fia 1 napos korában.

1868 január 6-án meghalt Pápay Róza Pápay K. Lajos leánya, 12 év 2 hónapos volt. Született 1855-ben.

1868 január 8-án meghalt Pápay János Pápay Mihály fia. 6 éves volt. Született 1862-ben.

1868 március 24-én meghalt Nagy Mózes agg legény, 76 éves korában. Született 1792-ben.

1868 április 24-én meghalt Pápay Zsuzsánna, néhai Pápay István és Bako Ágnes leánya, 26 év 2 hónapos volt. Született 1842-ben.

1868 május 23-án meghalt Pápay Zsuzsánna, Pápay Miklós leánya, 1 év 11 hónapos volt.

1868 julius 11-én meghalt György János, György János és Lengyel Mária fia 4 éves és 5 hónapos korában. Született 1864-ben.

1869 augusztus 8-án meghalt Czegő János 85 éves korában, öregségben. Született 1784-ben.

1869 szeptember 7-én meghalt Kis Juliánna, Pápay Eleknő, 58 éves és 4 hónapos korában. Született 1811-ben.

1869 szeptember 28-án meghalt Nagy Lajos, Nagy Klára fia, 1 éves és 3 hónapos korában.

1869 december 25-én meghalt Székely Ferencz Székely Péter fia, 19 év 8 hónapos volt. Született 1850-ben.

1869 december 28-án meghalt Székely István, Székely István fia 2 éves és 2 hónapos volt.

1870 január 10-én meghalt Bakó Zsófia, Fekete Zsigmondné, 2 gyermek anyja, 33 éves korában, nehéz szülésben. Született 1837-ben.

1870 február 3-án meghalt Pápay Gergely, Pápay Gergely fia. 10 éves volt. Született 1860-ban. P1060919.jpg

1870 január 21-én meghalt Pápay Károly ifjú legény 24 éves és 8 hónapos korában. Született 1845-ben.

1870 április 15-én meghalt Székely Péterné, Fülep Kata 53 éves korában. Született 1817-ben.

1870 augusztus 2-án meghalt Pápay János, Pápay Mihály fia, 5 éves korában. Született 1865-ben.

1870 szeptember 1-én meghalt ifj. Székely Farkasné, Balog Juliánna, 3 gyermek anyja, 52 éves korában. Született 1818-ban.

1870 szeptember 27-én meghalt, Pápay Klára, Pápay Elek ? leánya 11 éves korában. Született 1859-ben. P1060920.jpg

1870 október 1-én meghalt özvegy Czegő Györgyné, Szász Zsuzsánna, 58 éves és 3 hónapos korában. Született 1812-ben.

1870 november 20-án meghalt Székely Gergely, Székely Gábor fia 20 napos korában.

1870 december 29-én meghalt Pápay István …? 20 év 6 hónapos korában. Született 1850-ben.

1871 október 27-én meghalt Pápay K. Lajos, Pápay Berta férje 64 és 2 hónapos korában. Született 1807-ben.

1872 április 19-én meghalt Székely Dénes, Székely Gábor fia 17 napos korában.

P1060920.jpg

1874 január 14-én meghalt Fekete Mihály, Czegő Zsófia férje, 3 gyermek 45 éves korában. Született 1829-ben.

1874 mácius 8-án meghalt Székely Dániel, Székely Péter fia, a Királyi Korona, Miklós huszár ezredében, 21 éves volt, tifuszban. Született 1853-ban.

1874 március 16-án meghalt Pápay György, Pápay Mózes fia, 4 hónapos korában, himlőben.

1874 március 27-én meghalt Szász József, Pápay Klára férje, 39 éves korában, himlőben. Született 1835-ben.

1874 április 9-én meghalt, Fekete Antal, Fekete Zsigmond fia, 1 éves és 3 hónapos korában, himlőben.

1874 április 12-én meghalt Pápay P. Elek ? 4 gyermek apja, 59 éves korában, tüdősorvadásban. Született 1815-ben.

1874 május 14-én meghalt Székely Dénes, Székely Dénes fia, 1 éves és 4 hónapos korában, himlőben.

1874 május 20-án meghalt Pápay Eszter, Pápay Miklós leánya, 3 éves korában. Született 1871-ben.

1874 junius 1-én meghalt, Székely Vilma, Székely József leánya 1 éves és 5 hónapos korában, himlőben.

1874 junius 2-án meghalt Pápay Pál, Pápay Pál fia, 2 hónapos korában, 2 hónapos korában, himlőben.

1875 január 1-én meghalt Pápay F. Lajos Imre Sára férje 1 gyermek apja, 25 éves 10 hónapos korában, szárazbetegségben. Született 1849-ben.

1875 január 16-án meghalt Kardos Anna, Fekete Andrásné, 72 éves korában. Született 1803-ban.

1875 január 20-án meghalt tekintetes Nagy Elek úr, Csiszár Klára asszony hitvese, 4 gyermek apja, 70 éves korában. Született 1805-ben.

1875 március 3-án meghalt Pápay Sára, Pápay Imre leánya 9 éves 2 hónapos korában, vizkorságban. Született 1866-ban.

1875 március 22-én meghalt Pápay Elek özvegy, 2 gyermek apja, 65 éves 4 hónapos korában, tüdőbajban. Született 1809-ben.

1875 március 22-én meghalt Pápay Gy. József, Székely Eszter férje, 5 gyermek apja, 41 éves és 6 napos korában. Született 1834-ben.

1875 junius 24-én meghalt Székely Ferencz, Székely Zsuzsa fia 3 éves és 8 hónapos korában, toroklobban.

1875 szeptember 18-án meghalt Pápay Imre, Pápay Imre fia 8 hónapos korában.

1875 szeptember 27-én meghalt tekintetes Csiszár Klára özvegy Nagy Eleknő urasszony 4 gyermek anyja.

1875 oktober 25-én meghalt Székely Ferencz, Székely Gábor fia. P1060921.jpg

1875 december 31éán meghalt Sipos Ágnes ifj. Pápay Imréné 1 gyermek anyja, 39 éves korában. Született 1836-ban.

1876 február 14-én meghalt özvegy Nagy Istvánné, Kardos Mária 73 éves korában, végelgyengülésben. Született 1803-ban.

1876 március 6-án meghalt Pápay Péter tanuló diák 20 éves és 6 hónapos korában. Született 1855-ben.

1876 március 9-én meghalt Pápay Pál, Pápay Pál fia 8 hónapos korában.

1876 április 19-én meghalt Pápay Róza hajadon leány, Pápay Elek leánya 16 éves korában.

1876 április 20-án meghalt Székely Elek, Székely Dénes fia, 1 éves korában, himlőben.

1876 julius 13-án meghalt Pápay Anna Pápay Bálint leánya 1 éves 6 hónapos korában.

P1060922.jpg

A Mezőcsávási anyakönyvek alapján a családfa, egyeneságú ősök:

Az anyakönyvi adatok alapján egyeneságú őseink:

Nagy Sándor (1762 k. -1818 VI 18) és Konya Anna (1764-1824 I 7) 1793 III 9-én házasságot kötöttek.

Gyermekeik:

Nagy Szerafina ? (1794 IV 18 - )
Nagy Anna (1796 X 22 -1796 XII 1)
Nagy Zsuzsanna (1798 I 29- 1802 X 29)
Nagy Sándor (1801 V 20 -) 1820 május 7-én konfirmáltak: Nagy Sándor fia Sándor
Nagy I József (1803 III 21 - meghalt)
Nagy II József (1804 VII 15- 1866 II 8)
Nagy Mária (1805 II 29-)

Nagy II József özvegy ember (1804 VII 15- 1866 II 8) első feleségét nem találtam meg az Anyakönyvekben, akinek halála után 1834 VIII 16-án feleségül vette Pápay Erzsébetet (Bertát) (1812 V 25- valószínűleg 1876 után) Pápay Erzsébet (Berta) apja Pápay Pál.

1792 január 12-én Pápay Pál (1760-1844 IX 26) és Jármi Mária házasságot kötöttek.

1793 december 7-én Pápay Pálnak született Erzsébet.

1796 április 11-én Pápay Pálnak született Lajos.

1796 április 26-án Pápay Pál uramnak meghalt Lajos nevű fiacskája.

1797 január 8-án meghalt Pápay Pál uramnak Eszter nevű leánykája.

1802 november 3-án Pápay Pálnak született Pál.

1807 május 7-én kereszteltem Pápay Pálnak Eleket.

1812 május 25-én kereszteltem Pápay Pálnak Pápay Bertát.

1812-ben bért fizetők voltak: Pápay Pál.

1812-ben tanúk: Pápay Pál.

1829 január 21-én Lisznyói Jakó Pál és Mezőcsávási Pápay Klára házasságot kötöttek.

Tanúk: Pápay Péter, Pápay Károly és Pápay Pál.

Nagy József és Pápay Erzsébet (Berta) leánya Nagy Róza (Mezőcsávás 1840 VII 7-Bethlen 1915 XII 31) Nagy Róza férje Fekete Gergely (Bethlen 1829 VII 7- Bethlen 1915 XII 31)

Fekete id. György (-1811 IV 1 ?) Fekete id. György felesége meghalt 1805 I 13. Fekete id. György fia Fekete ifj. György felesége Czegő Borbála (1782-1834 VI 10) házasságot kötöttek 1802 V 11-én, első gyermekük: Fekete László (1803 VII 8-1843 VI 25) Czegő Borbála (1782-1834 VI 10) édesapja Czegő György (-1805 XII 21).

Fekete László (Mezőcsávás, 1803 VII 10 - Mezőcsávás, 1843 VI 25) és György Sára (Mezőcsávás, 1809 X 13 – Mezőcsávás, 1843 V 20). Házasság: 1827 V. 8. Fiuk: Fekete Gergely (1829 VII 7-1915 XII 31,) György Sára szülei: György István (Mezőcsávás, 1774 - Mezőcsávás, 1834 III 30, meghalt förtelmes halállal, a falu bikája megdöfte).

Egyéb rokoni kapcsolatok:

Halálozás

1848 május 10-én meghalt nemes Nagy József és Pápay Erzsébet fia József 5 éves korában. Született 1843-ban.

1850 március 17-én meghalt meghalt Fekete Gergelynek Sára nevű leánykája, 1 napos korában.

Adatok a Marosvásárhelyi református Anyakönyvekből. (1822-1834)

Nagy Józsefnéről nem találtam adatokat a Marosvásárhelyi Halotti anyakönyvekben az 1822 és 1834 közötti időszakban.

Átnéztem a Házassági Anyakönyveket 1822-1834 között, s az alábbit találtam:

Házasság. 1833 január 2-án eskette P(óka)kereszturi Nagy Mártonnak itt szolgálatban levő ifjú legény fia Nagy Józsefet Mezőcsávási Pápay Károlynak hajadon leányával Pápay Zsuzsannával. Kikérdeztettetek Biro Ferenc és Kovács János elött, akadály kényszerítés nem volt. (Pókakeresztúr (románul Păcureni): falu Romániában, Maros megyében. Marossárpatakhoz, (románul Glodeni) tartozik. Anyakönyvek megvannak 1785-től) (lap044) Nagy Józsefné, Pápay Zsuzsanna haláláról nincs bejegyzés a Marosvásárhelyi Anyakönyvekben az 1822-1834 években. Nagy József és Pápay Zsuzsa gyerekeiről 1833 után (1835-1839 között) nem találtam adatokat a Marosvásárhelyi Születési Anyakönyvekben. Valószinűleg nem erről a Nagy Józsefről van szó, szolgálatban volt, tehát nem volt nemes ember, bár a felesége Mezőcsávási Pápay leány volt. Pápay Károly egyik fia megtalálható a Csávási anyakönyvekben, de Zsuzsa nevű leánya nem.

Viszont találtam adatot Nagy Józsefről és Pápay Erzsébetről 1835-1839 között, de nem azonosak az őseimmel, mert 1834 augusztus 19-től Nagy József feleségével Pápay Erzsébettel (Bertával) Mezőcsáváson élt.

1836 július 5 én született a város majorossa (várnagya, vagy előkelősége) Mezőcsávási Nagy Józsefnek és Pápay Erzsébetnek Ferencz. Keresztszülő: Csernátoni Toth Farkas (Lajos), Topler ? Józsefné, Hajnal Anna. Bába: Szigethi Ádámné.

1837 április 26-án született Szántó (sok név elé volt írva Szántó, valószínűleg földműves, ugyani a szakma, a foglalkozás sok névnél fel van tüntetve: timár, varga, kőműves, szekeres, szabó stb.) Nagy Sándornak és Nagy Rózáliának Ágnes nevű leánya. Keresztszülők: Szántó Nagy József és felesége Pápay Erzsébeth.

1838 október 30-án született Cs. Nagy Dániel és Beki ? Eszter fia Ferencz. Keresztszülő: V. Nagy József.

1838 november 13-án született Város majorossa Nagy József és Pápay Julianna leánya Rózália, Klára.

1839 december 12-én Szántó Vizi József, József fiánál kereszszülő: Szántó Nagy Józsefbé, Pápay Erzsébet.

1833 január 23-án meghalt Mezőcsáváson Pápay Károlyné, Konya Jusztina, 55 éves volt. Született: 1778-ban.

1848 március 23-án meghalt Mezőcsáváson Pápay Károly 71 éves korában, született 1777-ben.

1806 december 22-én Pápay Károly és özvegy Kun Istvánné, Konya Zsuzsanna házasságot kötöttek.

Pápay Zsuzsanna (apja Pápay Károly Csáváson) születéséről a Mezőcsávási Anyakönyvekben

1807 augusztus 31-én kereszteltem Pápay Károlynak Lajost.

1836 március 4-én Pápay Sámuel fia Péter és vitézlő László János leánya Lujza házasságot kötöttek. Tanúk: Pápay Tamás és László János.

1836 április 6-án Fekete Mihály és Székely ? Kata 27 esztendős fia Péter és Pápay Antal ? 19 esztendős leánya Júlianna ? házasságot kötöttek. Tanúk: Fekete György, Pápay Elek, Pápay János. P1060932.jpg

1838 február 13-án néhai Czegő István és Czegő Sára fia János és Székely János és Kis Ágnes leámya Zsuzsánna házasságot kötöttek. P1060934.jpg

1838 december 27-én Czegő Mihály 20 éves fia György és Balog József 19 éves leánya Eszter házasságot kötöttek. Tanúk: Fekete György, Balog Mihály, Czegő János. Eskető pap: Tolvaly Zsigmond.

1838-ban tanúk: Czegő Ferencz, Székely Antal, Pápay Antal, Pápay Elek, Pápay Péter, Pápay Zsigmond. P1060935.jpg

1841 január 16-án marosszéki mezőcsávási vitézlő Czegő János és Sárkány Sára 21 éves fia János és Kis ? János és Kis ? Erzsébet 20 éves leánya Zsuzsánna házasságot kötöttek. Tanúk: Pápay Lajos, Nagy Elek.

1841 február 23-án nemes, vitézlő Lengyel Ferencz és Tökés Klára 30 éves fia Péter és nemes Székely György és Pápay Livia 22 éves leánya Anna házasságot kötöttek.

P1060938.jpg

1841 április 12-én nemes, vitézlő Székely Péter és Pápay Borbálla 25 éves fia Farkas és Balog István és Tökés Sára 19 éves leánya Júlianna házasságot kötöttek. Tanúk: Pápay Lajos, Fekete György. Eskető pap: Oroszlány István.

P1060939.jpg

1841 november 21-én, tanú: Fekete György, saját kezű aláírás, neve elött egy kereszt.

1841 december 19-én nemes, néhai Székely György és Czegő Zsuzsánna 22 éves György fia és Vér Mihály és Nagy Mária 21 éves leánya Ágnes házasságot kötöttek.

P1060940.jpg

1842-ben tanú: Czegő János, Fekete János, Pápay János (1843-ban is), Pápay Elek (1843-ban is). Lelkész: Oroszlány István. P1060941.jpg

1843 május 21-én Székely Péter és Pápay Barbara 24 éves fia Péter valamint néhai Simon Ferencz és Szász Mária 20 éves leánya Sára házasságot kötöttek.

1843-ban tanú: Fekete György, Pápay Elek.

1843-ban Ezen …Marosszéken, Mezőmadarason esperesi mentvény következtében, mezőmadarasi Sebestyény István református pap, egyben esperes. Ferentz Tatárné ? férj, özvegy révén nem fizetett. ? P1060943.jpg

1844-ben tanúk: Czegő János, Nagy István. Lelkész: Oroszlány István.

1844 február 11-én Lengyel Ferencz és Tökés Katalin 28 éves fia Ferencz és néhai Czegő Imre és Kováts Zsuzssánna leánya Krisztina házasságot kötöttek. Tanú: Pápay Zsigmond.

1844-ben tanú: Nagy István. P1060944.jpg

1844 junius 19-én Pápay György és Nagy Sára 21 éves fia Imre valamint Nagy Elek és Szikszai Anna leánya Ágnes házasságot kötöttek. Tanúk: Fekete János és Fekete György.

1844 oktober 16-án néhai Székely Elek és Pápay Hedvig 28 éves fia Mihály valamint Kis János ? leánya Erzsébet házasságot kötöttek.

1844 november 2-án néhai György Mihály és Székely Erzsébet 34 éves özvegy fia György valamint Simon István és Lengyel Katalin 26 éves leánya Katalin házasságot kötöttek. Tanúk: Pápay János, Székely János. Lelkész: Oroszlány István.

1845 január 11-én Székely György és Pápay Lidia 30 éves özvegy fia Székely Márton valamint Barta János és Sárkány Julia 22 éves leánya Zsuzssánna házasságot kötöttek. Tanúk: Pápay Mihály. Lelkész: Oroszlány István. P1060945.jpg

1845 január 25-én kolozsvármegyei nemes Néne ? János és Pápay Zsuzsánna 27 éves fia Dani valamint Pápay György és Nagy Sára 23 éves leánya Anna házasságot kötöttek. Lelkész: Oroszlány István. 1845-ben tanú: Czegő János curátor, Pápay Mihály, Székely János, Székely Péter. P1060946.jpg

1845 junius 12-én tordavármegyei özvegy 42 éves Nagy János valamint László András és Czegő Zsuzsanna 24 éves Sára leánya házasságot kötöttek. Lelkész: Oroszlány István.

1845-ben tanúk: Czegő János curator, Fekete György (1846-ban is), Nagy István, Pápay Lajosné, Pápay Péter. P1060948.jpg

1846 május 28-án Pápay Zsigmond és Györ Mária 25 éves fia Ferencz valamint Nagy László és ? Juliánna 25 éves leánya Klára házasságot kötöttek. Lelkész: Oroszlány István.

1846 augusztus 1-én Czegő Mihály és Simon Sára 27 éves özvegy fia György valamint Lengyel Ferencz és Tökés Katalin 18 éves leánya Barbara ? házasságot kötöttek. P1060949.jpg

1847 január 10-én néhai Ágoston György és néhai Kis Anna 24 éves fia Ferencz valamint néhai Székely György és Czegő Julianna 22 éves leánya Mártha házasságot kötöttek. Lelkész: Oroszlány István. P1060950.jpg

1847 julius 3-án nemes Pápay Károly és néhai Konya ? Jusztina 31 éves özvegy fia Pápay Lajos valamint Pápay Imre és Imre Zsuzsanna 24 éves leánya Berta házasságot kötöttek. Lelkész: Oroszlány István. P1060951.jpg

1848 január 2-án néhai Székely György és Czegő Juliánna 27 éves özvegy fia Székely ifj. György valamint néhai Pápay Sámuel és Szép Katalin 20 éves leánya Mártha házasságot kötöttek. Tanú: Pápay János. Lelkész: Oroszlány István.

1848 február 5-én néhai Pápay István és Kis Barbara 21 éves fia, Ferentz valamint Kis József és Zongor Sára 17 éves leánya Anna házasságot kötöttek. Tanú: Lengyel István és Szász József. Lelkész: Oroszlány István. P1060952.jpg

1848 március 7-én Pápay Antal és Székely Klára 20 éves fia János valamint Székely Péter és Pápay Barbara 22 éves leánya Zsuzsanna házasságot kötöttek. Lelkész: Oroszlány István. P1060953.jpg

1849-ben tanúk. Czegő János, Pápay János, Pápay György, Székely Péter. P1060954.jpg

1851-ben tanúk. Nagy Mihály, Székely Mihály. P1060957.jpg

1854-ben tanúk. Fekete György. P1060959.jpg

1855 február 27-én Fekete András leánya Sára férjhez ment Cseg… ? György 27 éves fiához Andráshoz. P1060960.jpg

1856 január 22-én néhai Fekete László 25 éves fia László valamint néhai Kis János 18 éves leánya Eszter házasságot kötöttek. Megjegyzés: Fekete ifj. László született 1831-ben. Fekete Gergely született 1829 VII 7-én. Szülők: Fekete László és György Sára.

P1060961.jpg

1857 február 22-én néhai Fekete András 27 éves fia, Mihály valamint néhai Czegő György 25 éves leánya Zsofia házasságot kötöttek. P1060962.jpg

1858 november 17-én néhai Fekete László 23 éves fia Zsigmond valamint Bako József 18 éves leánya Zsófia házasságot kötöttek. Megjegyzés: Fekete Zsigmond született 1835-ben. P1060963.jpg

1859-ben tanúk: Fekete György.

1860 augusztus 29-én Bethlenből való 31 éves Fekete Gergely oskola tanító és mezőcsávási Nagy József 20 éves hajadon leánya Nagy Rozália házasságot kötöttek. Tanú: Pápay László.

P1060965.jpg

1861 március 11-én György János 26 éves és Lengyel Márton 22 éves leánya Mária házasságot kötöttek. P1060966.jpg

1862-ben lelkész Nemes Károly. P1060967.jpg

1863 március 22-én Fekete János 31 éves és Bako ? Mihály 28 éves leánya Zsuzsanna, a néhai Makkai László özvegye házasságot kötöttek. Lelkész: Nemes Károly. P1060968.jpg

1864 február 27-én id. Czegő György 22 éves fia Ferencz és Kis Zsófia (szülei: Kis Gergely és Tülpesi ? Sára) házasságot kötöttek.

1864 julius 12-én a mezőcsávási Nagy Józsefnek és Pápay Erzsébetnek 28 éves fia Nagy Ferencz (született 1836 VII 5, valamint Pápay Elek és Kis Juliánna 28 éves leánya Pápay Mártha (született 1836-ban) házasságot kötöttek. Tanúk: Pápay Antal, Pápay Dániel. Lelkész: Nemes Károly. (Nagy József és Székely Sára, áthuzva Pápay Berta leánya volt Fekete Gergelyné, Nagy Róza, született 1840 március 16-án. P1060836.jpg. Ezek szerint Nagy Ferencz és Nagy Róza testvérek voltak.) P1060969.jpg

1864 november 21-én Pápay József és Kis Mária 27 éves Imre fia valamint néhai Mátyás Imre és Kelemen Zszsánna 25 éves Erzsébet leánya házasságot kötöttek.

1865 január 21-én Pápay T. Elek és György Sára 25 éves fia Bálint valamint Szász Mihály és néhai Kis Zsuzsanna 18 éves leánya Ágnes házasságot kötöttek. Tehát 1840-ben született Pápay Bálint. Fekete László felesége is György Sára (1803-1843) volt, ezt ellenörizni kell. P1060970.jpg

1866 oktober 3-án özvegy Pápay László 42 éves és özvegy Vér Ferenczné, Fekete Zsuzsanna 38 éves házasságot kötöttek. Lelkész: Nemes Károly. P1060972.jpg

1867-ben tanúk: Czegő György, Pápay Gábor, Székely Elek. P1060973.jpg

1867 november 20-án Székely Zsigmond 22 éves és néhai Nagy József és Pápay Erzsébet 22 éves Klára nevű leánya házasságot kötöttek. Lelkész: Nemes Károly. Tehát Nagy József leánya Nagy Klára született 1845-ben. Nagy Klára és Nagy Róza testvérek voltak. Nagy József meghalt 1867 előtt 1866 II 8-án, Pápay Erzsébet viszont 1867-ben még élt.

1867 december 5-én özvegy Pápay László 66 éves és özvegy Simon Ferencné, Kis Zsuzsanna 66 éves házasságot kötöttek. Lelkész: Nemes Károly. P1060974.jpg

1868-ban tanú: ifj. Fekete György.

1868 január 25-én néhai Szász Gergely 24 éves fia András valamint Fekete György 20 éves leánya Borbála házasságot kötöttek. Tanú: ifj. Fekete György. Lelkész: Nemes Károly. P1060975.jpg

1870 március 28-án Szász József 23 éves fia Gergely valamint cserefalvi (Maros-Torda megyei) Sebestyény Ferencz 19 éves leánya Anna házasságot kötöttek Lelkész: Nemes Károly. P1060978.jpg

1870 december 11-én Pápay Pál és Szalma ? Amália 34 éves fia Domokos valamint néhai Czegö György és Szász Anna 31 éves leánya Juliánna házasságot kötöttek Lelkész: Nemes Károly. P1060979.jpg

Mezőmadarasi Anyakönyvek. (1783-1875).

Mădăraş (Band, MS) Mezőmadaras. Mezőmadaras[341] (románul Mădăraş) község Romániában Maros megyében. A falu a Maros és a Komlód-patak közti dombság névadó községe. 2004 előtt Mezőbánd községhez tartozott. Maros megyében, Marosvásárhelytől 20 km-re északnyugatra fekszik, az Erdélyi Mezőség és a történelmi Székelyföld metszésövezetében, az ún. Székely Mezőségen. 2004-től ismét önálló község. Megközelíthetősége: Marosvásárhelyről Mezőpaniton és Harcón át. Más útvonalon: Mezőbándtól 7 kilométerre fekszik. Területe ősidők óta lakott. A falu határában római emlékeket találtak. A Feketén az ún. Öregben állt egykor Feketefalu temploma. 1708-ban határában a Megyespa nevű helyen ütköztek meg a Nyúzó Mihály kapitány vezette kurucok a labancokkal. A Vásárostetőn egykor híres vásárokat tartottak. 1910-ben 2935 lakosából 1712 magyar, 1133 román, 83 cigány és 7 német. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 1282 lakosából 1009 magyar, 176 cigány és 97 román volt. Református temploma 1804-ben épült az ekkor lebontott régi templom köveiből amely román kori volt. A templom tornya 1871-ben ledőlt, 1872-ben újat kellett építeni. A falunak ortodox temploma is van. A falu közepén állt az iktári Bethlen család kúriája, melynek utolsó tulajdonosa az Orbán család volt. Kertjében temették el Orbán Károly 48-as főhadnagyot, Bem hadsegédét. A Komlód-patak közelében sóskútja van, határában több iszapvulkán is működik. Egykor a falu közepén is tört fel ilyen forrás.

Mezőmadarasi Keresztelési Anyakönyvek. Series Natorum. 1783-1875.

1784 április 12-én Székely Istvánnak Istvánt.

1784 szeptember 9-én Sebestyény Istvánnak Mihályt. 1 Foto P1060232.jpg

1788 március 24-én Paniti Nagy Ferencznek Istvánt.[342]

1789 március 29-én Cantor és Orgonista Botos Jánosnak Jósefet.[343]

1789 október 25-én Paniti Nagy Ferencznek Sárát.[344]

1789 november 15-én Székely Istvánnak Pétert.

1790 julius 14-én T. Szekeres Lászlónak Jánost. 2 Foto DSC_0096_r1.jpg

1790 oktober 26-án Szekeres Mártonnak Mihályt. 2 Foto DSC_0095_r1.jpg

1790 november 14-én Cantor és Orgonista Botos Jánosnak Imreht.[345]

1793 január 15-én Cantor és Orgonista Botos Jánosnak Júliát.[346]

1793 november 6-án Paniti Nagy Ferencznek Ferenczet.[347]

1794 július 17-én Szekeres Zsigmondnak Annát. 2 Foto DSC_0098_r1.jpg

1797 julius 22-én Szekeres Zsigmondnak Jánost. Beszúrva Szekeres Rebeka, valószínűleg az anya.

1797 november 3-án Köblös Istvánnak Juliskát. 2 Foto DSC_0100_r1.jpg

1808 szeptember 23-án Székely Jánosnak Jánost.

1809 május 14-én Nagy Jánosnak Susannát.

1809 november 5-én Székely Istvánnak Mártont.

1809 december 26-án György Istvánnak Máriát. 2 Foto DSC_0107_r1.jpg

1810 január 10-én Szakács Györgynek Jánost. (2 foto DSC0108 _r1.jpg)

1810 junius 10-én Szakács Györgynek Jánost.

1810 oktober 13-án Nagy Józsefnek Zsuzsannát.

1811 február 28-án Paniti Nagy Lörincznek Sárát. (2 foto DSC0108 _r1.jpg)

1811 április 18-án Szekeres Zsigmond Urnak és Korso Klárának Mihályt. 2 Foto DSC_0108_r1.jpg

1811 novemberében Pattini Nagy Jánosnak Annát.

1813 március 28-án Nemes Szekeres János és felesége Szalai Terézia fiát Jánost kereszteltem. (2 foto DSC0109_r1.jpg)

1813 április 21-én Székely Sámuelnek Josefet. (2 foto DSC0109_r1.jpg)

1813 december 26-án Székely Jánosnak Dánielt. (2 foto DSC0110_r1.jpg)

1815 december 20-án Szekeres Istvánnak Istvánt. 2 Foto DSC_0112_r1.jpg

1819 február 21-én Nemzetes Szekeres Sigmond Urnak Sándort. (2 foto DSC0113_r1.jpg)

1819 Oktober 24-én Nemzetes Szekeres János Urnak Imréth. (2 foto DSC0113_r1.jpg)

1821 junius 20-án Sebestyény Mihálynak Sárát. 2 Foto DSC_0114_r1.jpg

1823 március 6-án Szekeres Jánosnak és Balás Sárának Gergelyt. Sebestyén István papsága alatt. (2 foto DSC0115_r1.jpg)

1823 december 28-án ifjabb Szekeres Jánosnak és Szalai Teréziának Erzsébetet ? (2 foto DSC0116_r1.jpg)

1825 november 8-án Szebesi ? Görög Jánosnak Jánost.

1825 november 20-án Szekeres Jánosnak Lászlót. 2 Foto DSC_0119_r1.jpg

1828 február 24-én Görög Jánosnak Mária. Keresztszülei: Dolhos József és Vajda Rózsi.

2 Foto DSC_0122_r1.jpg

1828 julius 29-én Czegő Györgynek és Pap Zsuzsannának Annát. Meghalt. Keresztszülö Sipos Mihály. 2 Foto DSC_0123_r1.jpg

1828 december 28-án Sipos Mihálynak és Czegő Máriának Sándort.

1830 február 23-án Czegő Györgynek és Pap Zsuzsannának Annát. 2 Foto DSC_0127_r1.jpg

1831 január 12-én 9 ½ orakor született Sebesttyén Istvánnak és Görög Eszternek Karolina nevű leánya. Keresztelte Décsei János református pap. (2 foto DSC0129_r1.jpg)

1831 március 15-én Sipos Mihálynak és Czegő Máriának Józsefet. 2 Foto DSC_0130_r1.jpg

1832 május 13-án Nemes Szekeres Mihálynak és Szalai Zsuzsannának Józsefet. 2 Foto DSC_0133_r1.jpg

1833 augusztus 18-án este 8 ¼ orakor született Sebestyény Istvánnak és Görög Eszternek István nevű fia. Keresztszülők: Illés György és Bethlen Gergely. Keresztelte Décsei János református pap. Keresztszülők: Fodor Elek, Gál Ignácz, Marosvásárhelyi Farkas Lajos és felesége Görög Ráchel asszony. (2 foto DSC0136_r1.jpg) Meghalhatott mert az 1839 augusztus 18-án született gyermek neve szintén István.

1836 május 10-én született és május 23-án keresztelték Sebestyény Rozáliát. Szülei: Folyfalvi Sebestyény István pap és Görög Eszter. Keresztelő lelkész: mezőpaniti Decsey János. Keresztszülők: Fodor Elek és Gál Ignácz. Marosvásárhelyi Farkas Lajos úr és felesége Görög Eszter. 2 Foto DSC_0147_r1.jpg

1837 április 16-án Szekeres Jánosnak Ferencet.

1837 április 16-án Szekeres Jánosnak Ferenczet. 2 Foto DSC_0182_r1.jpg

1837 oktober 12-én Kontz Györgynek és Szalai Karolától Györgyöt. 2 Foto DSC_0183_r1.jpg

1838 február 1-én született Sebestyény Mihály és Székely Kata fia István.

1838 augusztus 19-én született Görög Jánosnak Zsuzsanna.

2 Foto DSC_0185_r1.jpg

1839 február 1-én Sebestyény Mihálynak és Székely Katának született István.

1839 április 19-én született Görög Jánosnak Zsuzsanna. 2 Foto DSC_0185_r1.jpg

1839 majus 27-én Nemes Szekeres Mihálynak és Szalai Zsuzsannának Lászlót.

1839 junius 5-én Sebestyény Mihálynak és Barabási Sárának Annát. Keresztszülők: Én, vagyis Sebestyény István. Fiam ? (vagyis Sebestyény István lelkészé), Sebestyény Károly. 2 Foto DSC_0135_r1.jpg

1839 augusztus 18-án este 8 ¼ órakor született nekem Folyfalvi Sebestyény Istvánnak és feleségemnek Görög Eszternek született István. Augusztus 25-én keresztelte Decsei János. Keresztszülők: Bethlen Gergely, oskola mester Sükösd István és felesége Ruszi Ilona.

2 Foto DSC_0136_r1.jpg

Szakács Annának …2 Foto DSC_0148_r1.jpg

1836 december 12-én Szekeres Mihálynak és Szalai Zsuzsának Józsefet. 2 Foto DSC_0181_r1.jpg

1839 április 5-én született Ifjabb Szekeres János és Loniczi Ágnes leánya Eszter.

P1060293.jpg

1839 augusztus 9-én született Nagy György és Váradi Ráchel leánya Nagy Klára.

1839 keresztszülő: Sebestyény Károly és felesége Balás Sára. P1060294.jpg

1840 julius 31-én született Sebestyény Károly és Balás Sára leánya Borbála. Keresztszülők: Szekeres Gergely és Sebestyény Juliánna.

1840 augusztus 10-én született Sebestyény Mihály és Székely Kata leánya Teri ? P1060295.jpg

1840 keresztszülő: Sebestyény István felesége Görög Eszter. Sebestyény Lajos és Nagy Róza.

1840 keresztszülő: Szekeres Mihály és felesége Szalai Zsuzsanna. P1060296.jpg

1841 május 10-én született Nemzetes Bochkor János és Zongor Rozália fia Elek. Keresztszülők: Ifjabb Szekeres János és Lörintzi Ágnes. P1060297.jpg

1841 keresztszülő: Sebestyény István leánya Eszter.

1841 november 30-án született Szekeres Mihály és Szalai Zsuzsanna fia Dénes.

1841 keresztszülő: Ifjabb Szekeres János és Lörintzi Ágnes. P1060298.jpg

1842 március 10-én született ifjabb Sebestyény Mihály és Székely Kata fia János, meghalt 1 hónapos korában.

1842 március 23-án született Ifjabb Szekeres János és Loniczi Ágnes fia Ferencz. Keresztszülő: Szekeres János és Fodor Terézia.

1842 április 22-én született Sebestyény Károly és Balás Sára leánya Zsuzsanna. Keresztszülő: Sebestyény Lajos és Sebestyény Eszter. P1060299.jpg

1842 julius 28-án Balás István és Poroshalmi Anna leánya Julianna.

1842 keresztszülő: Sebestyény Lajos és Sebestyény Eszter (Sebestyény István lelkész leánya.). Szekeres István és Nagy Juliánna. Sebestyény Károly. P1060300.jpg

1843 keresztszülő: Sebestyény Lajos és Sebestyény Julianna. Sebestyény István felesége Görög Eszter. Bochkor vagy Borhos ? János és felesége Zongor Rozália. Sebestyény István Mezőmadarasi pap aláírása 1843augusztus 6-án. P1060301.jpg

1844 keresztszülő: Szekeres Istvánné, Nagy Júlianna. P1060303.jpg

1844 keresztszülő: Sebestyény Károly. Szekeres István és felesége Nagy Julianna.

P1060304.jpg

1844 augusztus 21-én született Nagy István és Sebestyény Eszter fia István. Keresztszülő: Sebestyény István és leánya Juliánna. P1060305.jpg

1844 október 15-én született Ifjabb Sebestyény Mihály és Székely Sára leánya Krisztina. Keresztszülő: Sebestyény István és felesége Görög Eszter.

1845 keresztszülő Sebestyény Lajos. Ifjabb Szekeres János.

1845 március 2-án született Ifjabb Szekeres János és Loniczi Ágnes fia Elek. P1060306.jpg

1845 julius 20-án született Szekeres Mihály és Szalai Zsuzsanna fia Mihály. Meghalt. Keresztszülő: Sebestyény István és leánya Juliánna. P1060307.jpg

1845 január 22-én született Szekesi Székely Görög János és Szász Anna fia György.

P1060308.jpg

1846 junius 18-án született Szekeres Gergely és Babos Anna fia Gergely. Keresztszülő: Szekeres István és felesége Nagy Juliánna.

1846 szeptember 10-én született Armalista Kolozsvári Nagy István és Sebestyény Eszter fia István. Keresztszülő: Görög János és Sebestyény István leánya Karolina.

1846-ban Keresztszülő: Sebestyény István leánya Juliánna. Sebestyény István leánya Karolina. P1060309.jpg

1847-ben aláírta Sebestyény István Mezőmadarasi református pap. P1060310.jpg

1847 szeptember 9-én született Murányi István és Sebestyény Sára fia János.

1847-ben Keresztszülő: Sebestyény Lajos és Sebestyény Juliánna. P1060312.jpg

1848 március 28-án született Szekeres Mihály és Szalai Zsuzsanna leánya Ágnes.

P1060313.jpg

1849 január 20-án született Murányi István és Sebestyény Sára fia István.

1849 január 22-én született Szekeres Gergely és Babos Anna fia Péter.

1849 április 17-én született Görög János és Szász Anna fia Károly. P1060315.jpg

1849 december 1-én született Kolozsvári Nagy Isván és Sebestyény Eszter fia Péter. Keresztszülő: Sebestyény Elek és Sebestyény Juliánna. P1060316.jpg

1850-ben keresztszülő: Sebestyény Lajos. Fejér Mihályné, Szakács Krisztina.

1850 május 25-én született György Sándor és Székely Mária leánya Borbála. Keresztszülő: Sebestyény Lajos és Fejér Mihályné, Szakács Krisztina. P1060317.jpg

1850 Keresztszülők: Szekeres Lászlóné, Bartha Erzsébet. Szekeres Isván. P1060318.jpg

1851 Keresztszülők: ifj. Sebestyény István, apja Sebestyény István lelkész P1060319.jpg

1851 Keresztszülők: Szekeres István és felesége Nagy Julianna.

1852 január 25-én született idevaló Sebestyény Lajos és K. Nagy Borbála leánya Juliánna. Keresztszülő: ifjabb Sebestyény István és Sebestyény Juliánna.

1852 Keresztszülők: Sebestyény István lelkész gyermekei: ifj. István és Rózália. P1060321.jpg

1852 szeptember 10-én született özvegy Sebestyény Mihálynénak Anna. Sebestyény Mihály tehát meghalt 1852-ben.

1852 Keresztszülő: Szekeres Gergely és felesége Babos Anna. P1060323.jpg

1853 Keresztszülő: Szekeres István és felesége Nagy Juliánna. Sebestyény István lelkész leánya Rozália. P1060324.jpg

1853 Keresztszülő: Szekeres János és felesége Löriczi Ágnes. Sebestyény Rozália.

1853 április 6-án született idevaló Görög János és Szász Anna fia Albert. P1060325.jpg

1853 november 13-án született idevaló kolozsvári Nagy István és Sebestyény Eszter leánya Eszter. Keresztszülő: Sebestyény Lajos és Sebestyény Karolina.

1853 Keresztszülő: Szekeres László és felesége Bartha Erzsébet. P1060326.jpg

1853 Keresztszülő: Sebestyény Lajos Sebestyény István pap leánya Karolina. Szekeres Gergely és Babos Anna. P1060327.jpg

1854 Keresztszülő: Szekeres István és felesége Nagy Juliánna.

1854 szeptember 16-án kereszteltem (Sebestyény István pap) Vásárhelyen leányomnak Sebestyény Júliának és Császári királyi hadnagy Somogyi Bélának Moriczot. Keresztszülő: Sebestyény István Császári királyi jegyző és Sebestyény Karolina lányom.

1854 szeptember 16-án kereszteltem Sebestyény Lajos és Nagy Barbara fiát Ferencet. Keresztszülő: Sebestyény István és felesége Görög Eszter.

1854 szeptember 30-án született György János és Bako Anna fia Mihály. P1060328.jpg

1854 december 31-én született Idevaló Görög István és Szász Anna leánya Karolina.

1855 Keresztszülő: Szekeres Gergely és felesége Babos Anna. P1060329.jpg

1855 Keresztszülő: Sebestyény István és felesége Görög Eszter. P1060330.jpg

1856 szeptember 13-án született Bodó Ferencz és Görög Anna (Görög János hajadon leánya) elsőszülött fia Péter. Keresztszülő: Császári és királyi katona ifjabb Görög János és Veres Ágnes, néhai ószentiváni Veres Ferenc hajadon leánya. Néhai ifjabb Bodo János fia Bodo Péter.

1856 Keresztszülő: Szekeres Gergely és neje Babos Anna. Szekeres István és neje Nagy Juliánna.

1855 december 21-én született György Sándor és Székely Mária leánya Mártha. P1060331.jpg

1856 szeptember 18-án született Marosvásárhelyen Sebestyény István pap leányának Sebestyény Juliannának és császári és királyi főhadnagy Somogyi Bálintnak leánya Rozália. P1060332.jpg

1857 március 12-én született Sebesttyény Lajos és Nagy Barbara leánya Juliánna.

1857 március 20-án született Szekeres Gergely és Babos Anna leánya Anna. Keresztszülő: Szekeres János és Szalai Eszter. P1060334.jpg

1858 január 8-án született Szekeres László és Bartha Erzsébet fia János.

1858 május 22-én született Görög János leányának Rozáliának Ágnes. P1060336.jpg

1858 május 27-én született György Sándor és Székely Mária fia Sándor. P1060337.jpg

1859 január 28-án született Sebestyény Karolina. Szülők: ifj. Sebestyény István és Nagy Klára. Keresztszülő: Oláh Tamás és Sebestyény István pap leánya Karolina. P1060338.jpg

1859 Keresztszülő: Szekeres Pál és neje Nemes Ágnes. (megjegyzés: számos Nemes nevű található a Mezőmadarasi anyakönyvekben, kiterjedt család volt. S. B.) Szekeres László. P1060339.jpg

1860 szeptember 3-án született Szekeres Pál és Nemes Ágnes fia Mihály.

1860 szeptember 16-án született ifj. Sebestyény István császári és királyi katona és Nagy Klára fia István. Keresztszülő: Szekeres István és felesége Nagy Júliánna. P1060342.jpg

1860 november 9-én született Török András és Görög Rozália fia János. P1060343.jpg

1861 Keresztszülő: Szekeres Pál és neje Nemes Ágnes. Sebestyény Lajos és Nagy Borbála. Idősebb Görög János és neje Szász Anna. György János és neje Baki Anna. Szekeres László és Bartha Erzsébet. 1861 oktober 16-án Görög Rozáliának született Anna. P1060345.jpg

1861 Keresztszülő: Szekeres István és neje Nagy Julianna.

1862 január 14-én született György Ferenc és Bali Anna fia János. P1060346.jpg

1862 junius 1-én született Szekeres Pál és Szekeres Ágnes leánya Ágnes. Keresztszülő: Szekeres József és neje Szekeres Eszter. P1060347.jpg

1862 oktober 11-én született Sebestyény Mihály és Balás Zsuzsanna fia István. P1060348.jpg

1863 Sebestyény István aláírása.

1863 május 12-én született Szekeres Sándor és Borbély Anna leánya Eszter. Keresztszülő: Szekeres Pál és neje Szekeres Ágnes. P1060349.jpg

1863 december 16-án született Szekeres Ferencz és Solymosi Karolina fia István. Bejegyzés 1864, valószinűleg meghalt.

1863 december 18-án született Sebestyény Mihály, István és Balás Zsuzsanna leánya Anna. P1060351.jpg

1864 február Sebestyény István Mezőmadarasi lelkész aláírása.

1864 február 19-én született Szekeres Sándor és Borbély Anna fia Mihály. P1060352.jpg

1864 Keresztszülő: Szekeres Pál.

1864 augusztus 11-én született Szekeres Pál és Szekeres Ágnes leánya Eszter. P1060353.jpg

1864 augusztus 15-én született ifjabb Czirjék Ferencz és Sebestyény Sára leánya Borbála.

Sebestyény István (szépapám S. B.) utolsó születési anyakönyvi bejegyzése 1864 október 23-án kelt.

Sebestyény István meghalt a Halotti Anyakönyv alapján 1864 október 30-án 70 éves korában, guttaütésben, tehát egy hetes szenvedés után. P1060421.jpg Sebestyény István 1794-ben született. A Mezőmadarasi születési anyakönyvekben nem találtam meg Sebestyény István születési dátumát, lehet, hogy Folyfalván született és késöbb mint lelkész költözött Mezőmadarasra. Temette Kis Pál 1864 november 1-én.

1865 december 11-én Sebestyény István halála után látta a Bizottság a Születési Anyakönyveket és átvezette a születési anyakönyvi bejegyzéseket Kis Pál helybéli pap.

1865-ben Keresztszülő: Sebestyény Karolina kisasszony. P1060355.jpg

1865 julius 31-én született ifjabb Czirjék Ferencz és Sebestyény Sára leánya Borbála. 1866 január 11-én meghalt.

1866-ban Keresztszülő: Szekeres Pál és neje Szekeres Ágnes. P1060356.jpg

1866 január 25-én Kis Pál harczói református pap bejegyzést írt, hogy Sebestyény István halála után a leggondosabban rendezte a születési anyakönyveket. P1060357.jpg

1866 október 27-én született Török András és Görög Rózália leánya Julia.

1866 december 9-én ellenjegyezte Löritzi János igazgató. P1060359.jpg

1867 március 7-én született Szekeres Ferencz és Solymosi Karolina fia Ferencz.

1867-ben Keresztszülő: Szekeres László és neje Bartha Eliza. P1060360.jpg

1867 oktober 7-én született Szekeres Pál és Szekeres Ágnes fia Domokos. P1060361.jpg

1868 oktober 14-én született Szekeres Sándor és Borbély Anna fia Dénes. P1060364.jpg

1869 március 30-án született Török András és Görög Rozália fia Ferencz.

1869 március 26-án született Szekeres Ferencz és Solymosi Karolina fia Ákos.

1869 április 30-án született Külső Sebestyény István és Balázs Zszsanna fia Mihály. Meghalt 1876. ?

1869 augusztus 1-én született Csibi József és Sebestyény Zsuzsanna leánya Julia, meghalt 1870 január 20-án.

1870 augusztus 25-én született ifjabb Szekeres Gergely és Szekeres Ágnes leánya Polixena, meghalt 1872 április 22-én. Keresztszülő: Szekeres István és neje Nagy Júlia.

P1060366.jpg

1869-ben Keresztszülő: Szekeres Sándor és neje Borbély Anna. P1060367.jpg

1870 január 17-én született Szekeres Pál és Szekeres Ágnes fia Pál. Keresztszülő: Szekeres József.

1870 március 15-én született Görög János és Farczák Berta törvénytelen gyermeke Borbála ?

1870 Keresztszülő: Szekeres Gergely és felesége Szekeres Ágnes. P1060368.jpg

1870 november 4-én született Szekeres Gergely és felesége Szekeres Ágnes két leánya: Irma, meghalt 1870 december 12-én és Anna. Keresztszülő: Szekeres Ferencz és neje Solymosi Karolina. P1060369.jpg

1871 február 24-én született Szekeres Sándor és Borbély Anna fia Zsigmond. P1060370.jpg

1871-ben lelkész: Dobay Lajos. P1060372.jpg

1871 december 12-én született György Péter és Kibédi Borbála fia Mihály.

1872 január 3-án született György János és Kelemen Zsuzsanna leánya Juliánna.

P1060373.jpg

1872 május 24-én keresztszülő: Szánásy András és neje Sebestyény Róza. (ükszüleim S. B.) Lelkész: Dobay Lajos. P1060374.jpg

1872 augusztus 12-én született Szekeres Pál és Szekeres Ágnes fia József, meghalt.

P1060375.jpg

1872 december 29-én keresztszülő: özvegy Szekeres Gergelyné, Babos Anna.

1873 keresztszülő: Szekeres István és neje Nagy Juliánna. P1060377.jpg

1873 április 3-án született Szekeres Sándor és Borbély Anna leánya Poli. Keresztszülő: Szekeres Gergely és neje Szekeres Ágnes. P1060378.jpg

1873 november 19-én született Sebestyény Dániel és … fia Dániel.

A Mezőbándi Halotti Anyakönyv alapján: 1874 február 19-én Mező-Madarasi Sebestyény Dániel meghalt hülésben, 26 éves volt. Született 1848-ban.

1873 november 11-én született Szekeres József és Szekeres ? Ágnes fia Béla. P1060380.jpg

1873 szeptember 1-én született György János és Kelemen Zsuzsanna fia Lajos. Keresztszülő: Görög Zsuzsánna.

1874 szeptember 20-án született Görög György és Orbán Ágnes fia Ferencz. P1060383.jpg

1875 április 6-án született Szekeres Dénes és Sükösd Juliánna fia István. P1060385.jpg

1875 május 27-én született Kosán Gábor és Görög Zsuzsa leánya Róza.

1875 keresztszülő Szekeres János és Szalai Poli.

P1060386.jpg

Mezőmadaras. Konfirmáltak Anyakönyve.

1833 április 5-én Sebestyény Károly, Sebestyény Mihály, Sebestyény Eszter.

P1060243.jpg és P1060244.jpg

1840 április 17-én Szekeres János fia Gergely, Sebestyény István leánya Juliánna.

P1060396.jpg

1844-ben Sebestyény István leánya Karolina. P1060398.jpg

1850 március 29-én Szekeres Mihály fia Pál, Sebestyény István leánya Sebestyény Rozália. Görög János leánya Anna.

1852 április 9-én Görög János leánya Rozália.

1854 április 17-én Sebestyény István fia Elek, Szekeres Mihály fia Sándor. P1060399.jpg

1854 április 17-én Szekeres ifjabb János leánya Eszter.

1856 május 12-én Szekeres István fia Gábor, Sebestyény Mihály fia István, Sebestyény Károly leánya Zsuzsanna, Görög Sándor leánya Zsuzsanna.

1858 április 2-án Sebestyény Károly leánya Sára. P1060400.jpg

1860-ban Szekeres Gergely fia Gergely.

1862-ben Özvegy Szekeres János fia Dénes, Görög János fia György, Szekeres Mihály leánya Ágnes. P1060401.jpg

1870-ben Sebestyény Lajos fia Ferencz, Sebestyény Lajos leánya Borbála, György János leánya Rozália.

1872-ben Görög József fia Tamás, Szekeres Pál fia Pál, Sebestyény István leánya Lina,

P1060403.jpg

1876 február 27-én Sebestyény István fia István, Szekeres Pál leánya Ágnes, Görög János leánya Ágnes. P1060390.jpg

1880 február 15-én Szekeres Gergely leánya Póli.

1880 február 26-án Szekeres László fia Sándor. P1060391.jpg

1884 február 24-én Szekeres Sándor fia Dénes.

1886 február 28-án Szekeres Sándor fia Zsigmond, Görög János leánya Bori.

P1060392.jpg

1888-ban 20 fiú és 33 leány.

1890-ben Szekeres Gergely fia Béla, Szekeres Sándor fia Ferencz. P1060393.jpg

1892-ben Szekeres Dénes leánya Juli.

1894-ben Szekeres László fia József, Görög Zsuzsa leánya Eszter. P1060394.jpg

1898-ban Szekeres Erzsébet. P1060395.jpg

Egyebek:

1900-ban konfirmált Szekeres András. P1060505.jpg

Mezőmadaras anyakönyvek. Házassági Anyakönyvek. Series Copulatorum. (1783-1875.)^{^[348]} [349]

1783 november 17-én Sebestyény Istvánt Kezcheg Erzsébettel. (P1060137.jpg) (Megjegyzés: Sebestyény István lelkész szépapám 1794-ben született. Anyakönyvi bejegyzést nem találtam)

1786 szeptember 18-án ifj. Székely Márton és Medve Erzsébet házasságot kötött. (P1060136.jpg)

1787 februrár 13-án P. Nagy Ferencz a Nagy Márton fia és Pap Sándor leánya Kata. (P1060138.jpg)

1787 március 22-én Mezőcsáváson lakó Simon Márton és Mezőcsáváson lakó Bodo Borbála házasságot kötött Czegő György uram házánál. Tanúk: Czegő György, Bodo Lörintz, Simon János.

1787 julius 29-én Botos János orgonista és cantor és Szekeres Julia házasságot kötöttek. (P1060138.jpg)

1792 február 14-én Székely Ferencz és Dafra (vagy Bafra) Erzsébet házasságot kötöttek. (2foto DSC0007_r1.jpg)

1792 junius 18-án Nagy János özvegy ember és Bodoki Mihály özvegye Kis Sussánna házasságot kötöttek. (2 foto DSC0007_r1.jpg)

1793 január 7-én Fekete János özvegy ember és Dersi Szabo Juliánna hajadon leány házasságot kötöttek. (2 foto DSC0007_r1.jpg)

1793 február 5-én Szekeres Sigmond (Zsigmond) és Szekeres Rebeka asszony házasságot kötöttek. (P1060142.jpg)

1794 február 18-án ifj. Nagy István és Mezőbándi Szép Sussanna házasságot kötöttek. (P1060142.jpg)

1794 március 25-én Székely István ifju legény és hajadon leány Czegő Sára házasságot kötöttek. (2 foto DSC0008_r1.jpg)

1794 március 25-én Czegő István ifju legény és hajadon leány Mako ? Borbála házasságot kötöttek. (2 foto DSC0008_r1.jpg)

1796 április 10-én P. Nagy Lörintz és Gergö Panna házasságot kötöttek. (P1060143.jpg)

1796 április 19-én Nagy Gábor Király ? Sussannával (Zsuzsannával) házasságot kötöttek. (P1060143.jpg)

1797 április 18-án Székely Sámuel és Makai Mária házasságot kötöttek. (P1060143.jpg)

1797 május 16-án Fekete Mihály és Szách ? Kata házasságot kötöttek. (2 foto DSC0008_r1.jpg)

1798 január 2-án Fejér Péter özvegy ember, Gálfi Ágnessel, Berta Katával, a Paniti Nagy Ferencz özvegyével házasságot kötött. (P1060143.jpg)

1801 november 3-án Kövesdi Nagy Márton és Székely Sára házasságot kötöttek. (P1060144.jpg)

1811 január 28-án Szekeres Gergely és Balás Zsuzsánna házasságot kötöttek. (P1060145.jpg)

1811 április 14-én Nemzetes Szekeres János és Balás Sára házasságot kötöttek. (P1060145.jpg)

1815 június 20-án Sebestyény Mihály P. Barabási Zsuzsával. (P1060146.jpg)

1821 január 23-án Szekeres János Szalai Teréziával. (P1060147.jpg)

1828 március 20-án Madarasi ifju legény Czegő György és Pap Susánna (Zsuzsánna), apja Pap Gerzon ? tanú: Szekeres Zsigmond úr házassági szándékát bejelenti. Házasságkötés: 1828 május 27-én, Sebestyény István helybeli református pap sajátkezű aláírása először található meg.^{^[350]} (P1060148.jpg)

1828 augusztus 13-án. Madarasi ifjú legény Székely Ferencz feleségül kívánja venni az idevaló özvegy Kováts Sámuelné Fejér Susánna (Zsuzsánna) asszonyt, mindketten nemesek. Tanú: Szekeres Sigmond Úr. Sebestyény István helybeli református pap sajátkezű aláírása. (P1060149.jpg)

1831 február 22-én Paniti nemes Péter ? István fia László és Székely János hajadon leánya Sára házasságot kötöttek. (P1060155.jpg)

1831 november 29-én Mezősámsoni Jenei Mihály és Nagy János leánya Susanna házasságot kötöttek. (P1060158.jpg)

1832 január 28-án Szekeres Zsigmond fia Mihály és özvegy Szalai Jánosné leánya Zsuzsánna házasságot kötöttek. Sebestyény István helybeli református pap sajátkezű aláírása. (P1060158.jpg)

1832-ben tanú: Jakab Miklós és Jakab István. (P1060160.jpg)

1832-ben, 1833-ban, 1834-ben és 1835-ben tanú: Ifj. Szekeres János. (P1060162.jpg), (P1060165.jpg) (P1060169.jpg) (P1060173.jpg)

1833 április 26-án Mezősámsoni Jelei Kis Mihály 25 esztendős fia Kis Péter és idevaló néhai Czegő György 21 esztendős leánya Czegő Rebeka házasságot kötött. Sebestyény István helybeli református pap sajátkezű aláírása. (P1060164.jpg)

1833 május 21-én idevaló Székely Sámuel 28 esztendős fia Székely Elek és néhai Szilágyi János 21 esztendős leánya Szilágyi Kata házasságot kötöttek. Sebestyény István helybeli református pap sajátkezű aláírása. (P1060166.jpg)

1834 junius 24-én Id. Szilágyi János 24 esztendős fia Szilágyi Ferencz és idevaló Székely Sámuel 21 esztendős leánya Székely Ágnes házasságot kötöttek. Tanú: Nagy József. Sebestyény István helybeli református pap sajátkezű aláírása. (P1060171.jpg)

1835-ben tanú székesi[351] Görög János. Aláírása kereszt is szerepel a házassági anyakönyv végén, az aláíró Sebestyény István lelkész volt. (P1060174.jpg) (P1060175.jpg)

1836 február 16-án Sebestyény István helybeli református pap sajátkezű aláírása szerepel, tehát még ekkor is pap volt Mezőmadarason. Szekeres János aláírása is szerepel az anyakönyvi iraton. (P1060177.jpg)

1836 április 12-én tanú Szekeres Sigmond (Zsigmond), aláírása is szerepel az anyakönyvi iraton. (P1060179.jpg)

1836 március 1-én Sebestyény István helybeli református pap sajátkezű aláírása szerepel, de ezt követően nem Ö a lelkész, mert 1836 szeptember 26-án a Paniti református lelkész Décsey János esketett. (P1060180.jpg)

1836 szeptember 30-án, majd 1837 november 10-én, 1838 január 23-án Agyagási Elek református lelkész esketett. (P1060181.jpg, P1060182.jpg, P1060183.jpg)

1838 január 18-án tanú: ifj. Szekeres János. Eskető lelkész: Agyagási Elek. (P1060186.jpg)

1838 április 18-án idevaló Ifj. Szekeres János úr fia István, aki 23 éves és idevaló Nagy György úr 19 esztendős Lianna ? leánya házasságot kötöttek. Tanúk: Ifj. Szekeres János és Szekeres Sigmond. Eskető lelkész: Agyagási Elek. (P1060185.jpg)

1838 szeptember 25-én, továbbá 1839 január hónapban eskető lelkész: Agyagási Elek. (P1060186.jpg)

Agyagási Elek utoljára 1839 április 12-én esketett, utána 1839 április 16-án újra Sebestyény István a mezőmadarasi lelkész aki esketett az 1849-es évig. (P1060448.jpg)

1839 november 20-án Sebestyény István és Görög Eszter 21 éves fia Károly és Székely Balás Mihálynak és Babos Katának 19 éves leánya Balás Sára házasságot kötöttek.

(P1060448.jpg)

1842 december 4-én idősebb Szekeres János 20 éves fia Gergely és Babos János 20 éves leánya Anna házasságot kötöttek. (P1060455.jpg)

1847 január 24-én házasságot kötött György János 27 éves fia Sándor és idevaló özvegy Nemes Dánielnét, Székely Máriát, aki 26 éves.

(P1060461.jpg)

1848 julius 23-n kötött házasságot Szekeres József 24 éves fia István és özvegy Keszendő ? Józsefné, Szölösi Sára 21 éves leánya Anna.

(P1060464.jpg)

1849-ben október 28-án Sebestyény István pap aláírása. 1839-től folyamatosan Sebestyény István írta alá az esketési anyakönyveket. (P1060465.jpg)

1854-ik év dec. 26-án eskette M. Bándi ev. ref. pap Agyagási Lajos úr finánczfőfelügyelő Szénásy András 24 éves urral leányomat Sebestyény Rozáliát, ki 19 éves. (Ceglőtelke, Ţigău 1830- Sajóudvarhely 1906 V 21. S. B.) Szénasy András felesége Sebestyény Rozália (Mezőmadaras 1836 V 10 – Sajóudvarhely 1891 X 28.S. B.) Kötetett azon felső engedelemmel, melyet kötnek 1854 november 28-án 24,559 számok alatt Szebenben a Magas Cs. Kir. Pénzügyi Országos igazgatóságtól. Továbbá a Szénasi András úr keresztlevele, amelyet 1846 március 8-án Szász Czegőben László Dániel[352] helybeli református pap írt alá. És ezen ujabbi megismétlése Czegőben 1853 december 9-én, Szabó József helybeli református pap aláírása alatt. Ugy a 3-szori kihirdetés és paniti kötelezvény mellett, mely kelt Marosvásárhelyen 1854 december 21-én. Pererfi József esperes aláírása alatt. Kikérdezte a párt Agyagási Lajos úr és a bizonyságtételbe Sütösi István iskolatanító és Mezőbándi Bakó Pál úr. (P1060470.jpg)

Ţigău (Lechinţa, BN) Cegőtelke. Név: 1839 Szász-Tzegő; 1850 Szász Czegő; 1857 Czegő; (O.T.), 1863, 1890 Szász-Czegő; 1873. Cegő (Szász-); 1880 Czegő (Szász-); 1900 Szászczegő; 1910 Czegőtelke. Névvált. 1839 Zagendorf, Czigo, Czigeou; 1863 Zagendorf, Czigo; 1873 Zagendorf, Cigo. Nemz. 1839 magyar, oláh. Nyelv: 1873 magyar, román.  Közigazg. 1839, 1863 Doboka vm. Alsó ker. Kerlési j.; 1850 Nagyszebeni katonai ker. Besztercei krz. Szászlekencei alkrz.; 1857 Besztercei ker. Lekenczei j.; (O.T.) Szeben (Szászföld) tvh. Beszterczei ker.; 1873 Doboka vm. Kerlési j.; 1880-1910, 1941 Szolnok-Doboka vm. Bethleni j.; 1920 jud. Solnoc-Dobâca, p. Beclean; 1930 jud. Năsăud, p. Şieu; 1956 R. Cluj, r. Beclean; 1966 R. Cluj, r. Bistriţa, com. Chiraleş.

A Besztercei Levéltárban Ţigău (Lechinţa, BN) Cegőtelke reformátusok anyakönyvei 1837-1952 között megtalálhatók. 1837 előttiek egy tűzvészben elégtek. 1830-ban a templomtorony leégett, a harangjai a tűzben megsemmisültek. Cegőtelke (Szászcegő) festői fekvésű kis falu Szászlekence közelében, Kerlés és Árokalja falvak szomszédságában, a nevezetes kerlési csata színhelyétől nem messze, a középkori Doboka vármegyében. Egy elpusztult, a mai Szásztörpény mellett álló Chegeteleke nevű település feltűnik egy 1243-as hamisított és egy 1344-es hiteles oklevélben, ezt korábban többen azonosították Cegőtelkével (a falut tévesen Cegével, a nevezetes Wass család törzsbirtokával is többen összetévesztették). Cegőtelke első említése egy hamis, 1345-ös oklevélben olvasható (Zegew), majd 1346-ban egy hiteles oklevélben is szerepel, ugyanazzal a névvel. Az utóbbi irat alapján a falu déli részét fátai (elnéptelenedett falu) nemeseknek adták el. Cegőtelke kisbirtokos rendű tulajdonosairól, és vegyes, szász-magyar lakosságáról több adat szól, a Fátai család az 1420-as évek végén kihalt. Később a Bakay, Zalaházi, Zalai, Kecseti családok bírtak itt részbirtokokat. A fejedelemség idején új kisbirtokos nemes családok is megjelennek a faluban, 1620-ban a szászcegői Nagy család, később a Balog család.[353]

1857 szeptember 29-én házasságot kötött özvegy Zuclor Lajos, Mezőkapusi, 32 éves ember és özvegy ifjabb Szekeres Jánosné, Lörintzi Ágnes asszony 18 éves leánya Eszter.

(P1060473.jpg)

1859 március 14-én esküdött Sebestyény István lelkész 25 éves fia, ifjabb Sebestyény István besorozott császári és királyi katona és néhai Nagy György 19 éves leánya Nagy Klára. (P1060476.jpg)

1861 január 31-én házasodott néhai Csibi Sándor 25 éves József fia és Fejérmegyében, Lörinczrévén, a Nagyenyedi járásban lakó Sebestyény Károly 18 éves leánya Zsuzsa.

(P1060477.jpg)

1862 február 13-án néhai ifjabb Sebestyény Mihály 24 éves fia István és Balás Péter ? 20 éves leánya Juliánna házasságot kötöttek.

Születések és keresztelések száma lelkészek szerint, feljegyezte Sebestyény István 1862-ben.:

Gombási István 1783-1794 között 173 gyermek.

Móré Pál 1794-1828 között 728 gyermek.

Sebestyény István írta a feljegyzést, 1828-1836 között 243 gyermek.

Agyagási Elek 1836 és 1839 között 115 gyerek.

Sebestyény István 1839 és 1862 között 1008 gyermek. Ez 1783 és 1862 között összesen 2267 gyermek.

Esketések száma: 1783-1827 között 219 pár, Gombási István és Móré Pál lelkészsége idején. 1828 és 1862 között 324 pár, Agyagási Elek és Sebestyény István lelkészsége idején. 1835 és 1839 között 26 pár Agyagási Elek lelkészsége idején. Ez 569 pár 1783 és 1862 között.

Halottak: 1786 és 1828 között 638, 1828 és 1836 között 190, 1838 és 1839 között 62, 1839 és 1862 között 786, összesen 1676 temetés.

(P1060480.jpg)

1862 május 15-én házasodott Szekeres Mihály 23 éves Sándor fia és néhai Borbély Márton 18 éves leánya Anna.

1863-ban tanú: Szekeres József.

1864-ben tanú: ifjabb Görög János, Szekeres István, Szekeres László és Szekeres Gergely.

1864 február 23-án házasságot kötöttek: mezőbándi idősebb Bartha Ferencz 23 éves fia, ifjabb Bartha Ferencz és Néhai ifjabb Sebestyény Mihály 19 éves leánya Sebestyény Krisztina.

1864-1865 lelkész Kis Pál.

1866 október 26-án György János 41 éves özvegy és Kelemen Zsuzsanna 25 éves elvált házasságot kötöttek. Ekető lelkész Ferencz József mezőmadarasi pap.

1869-ben tanú. Szekeres László és Szekeres Gergely.

1872 junius 4-én Sebestyény Dávid 25 éves és ? (a fotón nem olvasható lemaradt) 20 éves házasságot kötöttek.

1873 január 17-én Csibi András 23 éves és György Borbála 17 éves házasságot kötöttek.

1873 február 11-én Szekeres Dénes 26 éves és Nagy Rózália 17 éves házasságot kötöttek.

1875 november 2-án Szekeres Péter 27 éves és Szalai Katalin 19 éves házasságot kötöttek. Ekető lelkész Ferencz József mezőmadarasi pap.

Agyagási Elek tehát lelkész volt Mezőmadarason 1836 szeptember-1839 április között.

Sebestyény István lelkész volt 1828 március 20-tól 1836 március 1-ig, majd 1839 április 16-tól haláláig 1864 X 30.

Sebestyény István folyfalvi volt.

Foi Crăciuneşti (Crăciuneşti, MS) Folyfalva. Név: 1839, 1863, 1880 Fojfalva; (O.T.) Fojfalu. Névvált. 1839 Folyfalva; (1956) mn. Fojfalva. Nemz. 1839 székely, oláh.  Nyelv: 1873 magyar. Közigazg. 1839 Maros-Szék, Gálfalvi j.; 1850 Udvarhelyi katonai ker. Marosvásárhelyi krz. Vajai alkrz.; 1857 Marosvásárhelyi ker. Marosvásárhelyi j.; (O.T.) Udvarhely (Székelyföld) tvh. Maros-Vásárhelyi ker.; 1863 Marosszék, Alsó ker. Gálfalvi j.; 1873 Maros szék, Vajai j.; 1880 Maros-Torda vm. Nyárádmenti j.; 1890-1910, 1941 Maros-Torda vm. Marosi alsó j.; 1920 jud. Murăş-Turda, p. Murăş de jos; 1930 jud. Mureş, p. Mureş; 1956 R. Autonomă Maghiară, r. Tîrgu-Mureş; 1966 R. Mureş-Autonomă Maghiară, ua. com. Crăciuneşti.

Mezőmadaras anyakönyvek. Halotti Anyakönyvek. Series Denatorum. (1783-1875.)

1783 február 13. Nagy Istvánné, Kömény Mária.

1783 szeptember 3. Nagy Ferencz 62 esztendős. Született 1721.

1783 november 25. A Nagy Lörintz leánya Sára. (P1060246.jpg)

1786 április 30. Nagy Mihály 79 esztendőt élt. Született 1707.

1786 december 14. Székely Pálné, Makrai Borbála, élt 40 évet.

1787 február 26. Nagy Mihály özvegye, Nagy Erzsébet élt 70 évet. (P1060247.jpg)

1790 április 30. Nagy István, élt 73 esztendőt. Született 1717. (P1060248.jpg)

1794 december 26. Nagy Ferencz 38 esztendős korában. Született 1756. (P1060249.jpg)

1795 február 12. Nagy Ferencz leánya Kata 13 napos korában. (P1060250.jpg)

1797 március 20. Ajtai Nagy János 86 esztendős korában. Született 1711.

1797 julius 14-én Sebestyény István 70 esztendős korában. (Sebestyény István szépapám 1727-ben született, lehet, hogy az elhunyt Sebestyény István nagyapja volt. S. B.)

1797 szeptember 18-án Szekeres Rita, Fejér Péterné, 38 éves volt. Született 1759. (P1060251.jpg)

1801 január 2-án Székely Sára, Fejér Zsigmondné, 28 esztendős volt. Született 1773.

1809 május 9-én György Pista fia Ferencz. (P1060256.jpg)

1822 április 6-án György Getyi ? fia Miklós.

1822 április 21-én György Getyi ? leánya Sára.

1823 november 31-én György István esztendős leánya Anna. (P1060261.jpg)

1828 szeptember 19-én Czegő György Anna leánya 8 hetes korában. (P1060265.jpg)

1836 január 9-én Ifjabb Szekeres János úr Anna leánya félesztendős korában. (P1060272.jpg)

1837 szeptember 2-án Czegő Anna Nagy Lőrincné 62 esztendős korában. Született 1775.

1837 december 2-án Szekeres Zsigmond fia Szekeres Sándor 18 éves korában. Született 1819. (P1060274.jpg)

1849 augusztus 1-én Sebestyény István mezőmadarasi ev. ref. pap aláírása. (P1060275.jpg)

Mezőmadaras. Meghaltak 1839-1875.

1839 február 27-én Sipos Mihály felesége Czegő Mária 38 esztendös korában. Született 1801.

1839 március 26-án Czegő Istvánné Fodor ? Mária 70 esztendős korában. Született 1769.

1839 április 28-án Tekintetes Czegő Miklós úr 48 esztendős volt. (P1060404.jpg)

1840 oktober 13-án Ifjabb Sebestyény Mihály Krisztina leánya 2 hónapos korában.

1841 március 12-én Görög Jánosné, Madaras Krisztina 38 évesen szülésbeli nyavajában. Született 1803. (P1060405.jpg)

1842 április 29-én Szakáts Anna 52 évesen. Született 1790. (P1060406.jpg)

1846 november 4-én Szekeres Mihály fia Dénes, 5 éves volt. Született 1841.

1846 november 27-én Szekeres Gergely 3 éves leánya. Született 1843.

1848 november 30-án Idősebb Sebestyény Mihályné, Barabás Sára 58 éves korában. Született 1790.

1850 január 23-án György János 2 hónapos leánya Borbála.

1850 március 12-én Görög János 8 hónapos leánya Mária. (P1060411.jpg)

1850 oktober 12-én Szekeres Mihály fia Mihály, 5 éves volt. Született 1845. (P1060412.jpg)

1853 december 26-án Idősebb Sebestyény Mihály, 69 éves volt. Született: 1784-ben. Lehetséges, hogy az 1794-ben született Sebestyény István lelkész testvére volt. (P1060413.jpg)

1854 március 9-én Görög János fia Albert, 11 hónapos volt. (P1060414.jpg)

1856 január 20-án Ifjabb Szekeres János 58 éves és 6 hónapos korában. Született: 1797-ben. (Ld. Születési anyakönyvet: 1797 julius 22-én kereszteltem Szekeres Zsigmondnak Jánost. Beszúrva Szekeres Rebeka, valószínűleg az anya.)

1856 február 21-én Ifjabb Sebestyény Mihályné, most Csibi Jánosné, Anna leánya 3 éves és 5 hónapos volt. Született 1852.

1856 március 25-én Sebestyény Lajos leánya Júlia, 4 év 2 hónapos volt. Született 1852. (P1060415.jpg)

1857 szeptember 11-én Sebestyény Lajos leánya Julia, 5 hónapos és 29 napos volt. (Anyakönyv alapján: 1857 március 12-én született Sebesttyény Lajos és Nagy Barbara leánya Juliánna.)

1858 március 17-én meghalt Szekeres Gergely leánya Ágnes, 1 éves volt. Született 1857.

1859 február 27-én György Sándor leánya Mária, 3 éves és 3 hónapos volt. Született 1856. (P1060416.jpg)

1859 julius 23-án György János fia Mihály, 4 éves és 10 hónapos korában. Született 1855. (P1060417.jpg)

1860 szeptember 1-én György János fia József, 4 éves és 7 napos volt. Született 1854.

1860 november 5-én György János fia János 27 napos volt.

1860 december 12-én Szekeres Pál fia Mihály 3 hónapos és 10 napos korában. Született 1854.

1861 julius 26-án Sebestyény Lajos fia Lajos, 3 napos volt. (P1060418.jpg)

1862 február 4-én György János fia János 21 napos volt.

1862 február 8-án Paniti Nagy József fia Domokos 8 napos korában.

1862 oktober 11-én Sebestyény István fia István 1 napos volt. (P1060419.jpg)

1863 május 24-én Szekeres Sándor leánya Eszter 13 napos korában. (P1060420.jpg)

1864 február 29-én Szekeres Ferencz fia István 2 hónapos 5 napos korában meghalt pestisben.

1864 október 30-án meghalt és november 1-én temette el helybeli lelkészt Tiszteletes Sebestyény István Urat Kis Pál harczói ref pap. Sebestyény István 70 éves korában guttaütésben vagyis szélhüdésben hunyt el. Utolsó bejegyzése 1864 október 23-án volt. Született tehát 1794-ben. (P1060421.jpg)

1865 augusztus 21-én halt meg Néhai Tiszteletes Sebestyény István leánya Lina 35 éves korában, tüdővészben. Született 1830.

1866 szeptember 25-én Bodo Péter és Görög Anna leánya Jozefa 8 év és 6 hónapos korában, torokgyíkban. Született 1858.

1866 oktober 3-án Bodo Péter és Görög Anna fia Ferencz 4 éves korában , himlőben. Született 1862.

1866 oktober 28-án Bodo Péter és Görög Anna leánya Amália 6 éves korában, himlőben. Született 1860.

(P1060422.jpg)

1867 november 28-án Görög János nős 7 gyermek apja, 70 esztendős korában, elgyengülésben. Kálbán ? született 1797-ben. Sebestyény Istvánné, Görög Eszter testvére vagy unokatestvére lehetett. S. B. (P1060423.jpg)

1868 február 19-én Bodo Péterné, Görög Anna, 34 éves volt, a halál oka gyermekszülés.

Apja valószínűleg Görög János. Született 1834. S. B.

1868 augusztus 31-én György János és Bako Anna 2 éves fia Gergely. V Született 1866.

1868 oktober 15-én György János és Bako Anna 4 éves fia János. Született 1864. (P1060424.jpg)

1869 február 20-án Özvegy Görög Jánosné, Szász Anna, 5 gyermek anyja. 49 éves volt, született 1820-ban.

1869 augusztus 8-án Szekeres János, nős egy gyermek apja 56 éves korában. Született 1813-ban.

1869 augusztus 30-án Idősebb Szekeres János Marosvásárhelyt, özvegy 7 gyermek apja 84 éves korában. Született 1785-ben. (P1060425.jpg)

1870 december 12-én Szekeres Gergely és Szekeres Ágnes Irma ? leánya 1 és fél éves korában. (P1060426.jpg)

1871 VIII 30-án meghalt Görög Eszter, Sebestyény Istvánné, 75 éves korában, vénségben, született tehát 1796-ban. (P1060427.jpg)

1873 január 29-én Szekeres Mihály 65 éves korában. Temette Dobay Lajos a Szekeres kriptába. Született 1808. (P1060432.jpg)

1873 szeptember 10-én Sebestyény István leánya Sára 2 éves korában. Született 1871.

1873 szeptember 22-én Sebestyény István 35 éves korában. A halál oka kolera. Született 1838.

1873 oktober 20-án Görög Zsuzsa leánya Eszter 4 éves korában. Született 1869.

1873 november 14-én Szekeres Ferencz 2 napos leánya Ilka.

1873 november 17-én Szekeres Ferencz neje Nagy Róza 19 éves volt. Született 1854. (P1060436.jpg)

1873 november 28-án Sebestyény Dani fia Dániel 8 napos volt. Temette Osváth Miklós.

1874 január 3-án Szekeres Sándor és Borbély Anna Peti fia 2 hetes volt. (P1060437.jpg)

1874 február 23-án Balás Ferencz ? és Sebestyény Jolán István fia 4 hetes volt.

(P1060438.jpg)

1874 oktober 21-én Görög János Eszter leánya 24 napos volt. (P1060440.jpg)

1874 december 21-én Görög János 5 éves fia János. Született 1869. (P1060441.jpg)

1875 február 11-én Sebestyény István 4 éves fia János. Született 1871.

1875 március 12-én György János 52 éves korában. 1823-ban született.

(P1060442.jpg)

A Mezőmadarasi Anyakönyvek alapján összeállított családfa.

Sebestyény I István (1727-1797 VII 14) Valószínűleg Sebestyény István szépapám nagyapja volt.

Sebestyény II István és Kezcheg Erzsébet 1783 XI 17-én házasságot kötöttek. Sebestyény III István lelkész szépapám 1794-ben született, meghalt 1864 X 30. A lehetséges családfa: Sebestyény I István (1727-1797 VII 14) fia Sebestyény II István, felesége Kezcheg Erzsébet, akiknek a fia Sebestyény III István (1794-1864 X 30).

Sebestyény Mihály (1784 XI 9-1853 XII 26) Valószínűleg Sebestyény István szépapám testvére vagy unokatestvére volt.

Sebestyény Mihály felesége Barabási Sára (1790-1848 XI 30) Esküvő 1815 VI 20

Gyermekek:

Sebestyény Sára (1821 VI 20-)

Sebestyény Mihály ifjabb (meghalt 1862 előtt)

Sebestyény Anna (1839 VI 5-)

Görög János (Kálba 1797-1867 XI 28) 7 gyermek apja, 70 esztendős korában, elgyengülésben. Sebestyény Istvánné, Görög Eszter testvére vagy unokatestvére lehetett.

Sebestyény István (1794 – Mezőmadaras 1864 X 30) - Görög Eszter (1796 - Mezőmadaras 1871 VIII 30) nem Mezőmadarason születhetett és az esküvő se Mezőmadarason volt. A Görögök nagy számban éltek Marosvásárhelyt, meg kell néznem az anyakönyveket, amik 1727-től megvannak. Birtokai Medgyesfalván voltak, ahol csak görögkeleti anyakönyvek maradtak meg a Marosvásárhelyi Levéltárban.) Házasságkötés 1817-1818 körül, Sebestyén Istvánné kezes levele alapján, ld. a következő oldalon. Sebestyény István lelkész volt Mezőmadarason 1828 március 20-tól 1836 március 1-ig, majd 1839 április 16-tól haláláig 1864 X 30. A házasságkötés tehát nem Mezőmadarason volt. Sebestyén István szolgált még[354] Nagyernyén. (románul Ernei) 1825–1827 között és Makfalván (románul Ghindari) 1837–1839 között.

Berekméri Árpád-Róbert, a Marosvásárhelyi Református Levéltár vezetőjének levele:

Bocsánat, hogy csak most válaszolok, de előbb meg néztem milyen adatok állnak a rendelkezésre Sebetyén Istvánról. Az évrendezett iratok között semmit nem találtam, de a mezőmadarasi egyházközség iratai között akad egy-kettő. Az igaz, hogy nem a személyére vonatkoznak, hanem a gyülekezet életére, illetve akad néhány általa a felsőbb szervekhez írt hivatalos levél. Halálára vonatkozólag sincs semmilyen közvetlen adat, de az iratokból ki lehet következtetni. Ugyanis az utolsó irat, amelyet ő aláírt 1864. április 27-én keltezett és az első, amit már az adminisztrátor pap írt alá, az december 30-i keltezésű. Ezen kívül van egy érdekes irat, ami az özvegye helyzetével és az általa hagyott adósággal foglalkozik... Ennyi röviden.

A Marosi Református Kerületi Levéltár levéltárosa Berekmeri Robert adata: „Sebetyén István özvegyével kapcsolatos iratról tájékoztatott: Ugyanis az utolsó irat, amelyet ő aláírt 1864. április 27-én keltezett és az első, amit már az adminisztrátor pap írt alá, az december 30-i keltezésű. Ezen kívül van egy érdekes irat, ami az özvegye helyzetével és az általa hagyott adósággal foglalkozik... Ennyi röviden.”

Gyermekek a rendelkezésre álló anyakönyvek alapján:

Sebestyény Károly (1818 -) 1839 november 20-án Sebestyény István és Görög Eszter 21 éves fia Károly és Székely Balás Mihálynak és Babos Katának 19 éves leánya Balás Sára házasságot kötöttek. Gyermekeik:

1.a 1840 julius 31-én született Sebestyény Károly és Balás Sára leánya Borbála.

1.b 1842 április 22-én született Sebestyény Károly és Balás Sára leánya Zsuzsanna.

Sebestyény Julianna, (1826 k.) férje Somogyi Béla. Gyermekeik:

2.a 1854 szeptember 16-án kereszteltem (Sebestyény István pap) Vásárhelyen leányomnak Sebestyény Júliának és Császári királyi hadnagy Somogyi Bélának Moriczot. Keresztszülő: Sebestyény István Császári királyi jegyző és Sebestyény Karolina lányom.

2.b 1856 szeptember 18-án született Marosvásárhelyen Sebestyény István pap leányának Sebestyény Juliannának és császári és királyi főhadnagy Somogyi Bálintnak leánya Rozália.

Sebestyény Lina (1830-1865 VIII 21)
Sebestyény Karolina (1831 I 12-) Konfirmált 1844-ben. Keresztszülő: 1846. 1853. 1859.
Sebestyény ifjabb István (1833 VIII 18-1873 IX 22) 25 éves és néhai Nagy György és Váradi Ráchel 19 éves leánya Nagy Klára (Mezőmadaras, 1839 VIII 9- halálának időpontját nem találtam meg, valószínűleg 1875 után hunyt el) házasságot kötöttek 1859 III 14.

5.a 1859 január 28-án született Sebestyény Karolina. Szülők: ifj. Sebestyény István és Nagy Klára. Keresztszülő: Sebestyény István pap leánya Karolina.

5.b 1860 szeptember 16-án született ifj. Sebestyény István császári és királyi katona és Nagy Klára fia István. Keresztszülő: Szekeres István és felesége Nagy Júliánna.

Sebestyény Rozália (Mezőmadaras 1836 V 10 – Sajóudvarhely 1891 X 28 ) és Szénásy András (Ceglőtelke, Ţigău 1830 - Sajóudvarhely 1906 V 21) házasságot kötöttek: 1854 XII 26.

Görög Ráchel valószínűleg Görög Eszter testvére.

Sebestyén Istvánné Görög Eszter kezes levele

"Alólírt adom ezen Kezes-levelemet arról, hogy férjem Sebestyén István, mint Mező-Madarasi ev. ref. pap a Maros-Vásárhelyi Császári-Királyi Katonai Kormányzóság által, bizonyos vádak következtében felszólítatván írt férjemért, mint ártatlan emberért hiszek, 31 éve tölt, hogy nője vagyok, kezességet vállalok megeshető letartóztatása esetében, lekötvén biztosítékúl itten Nemes Marosszékben, Medgyesfalván lévő Ősi birtokomat. Mely osztályrészemben 3000 ~ három ezer Váltó Cz Rh(rénes)Ftokban jutott, kötelezvén magamat, hogy szabadon bocsátandó férjemet akármikor eléállitom, mikor a fenn tisztelt Cs. Kir. Kormányzóság parancsolni fogja. Mely magam lekötelezvén tulajdon nevem aláírása által megerősítve kiadom Mező-Madaroson, 26. oct. 1849.

Görög Eszter mtk (maga tulajdon kezével)

Sebestyén Istvánné.

Mai napon tiszteletes Sebestyén István Úr nője Görög Eszter Asszony mi elöttünk is megjelenvén, hogy a fenn irt kezesség vállalást nekünk tett jobb kezebeli aláírása mellett mindenekbe elismerte, mégpedig úgy, hogy a fenn említött ősi fekvő jószágát oly formán köté le, hogy az elé nem állítás esetében a Cs. K. Kormányzoság az illő büntetést, mint valóságos tiszta adóságot felvétethessék. Mind ezekről igazott(ságot) bizonyítottuk. Mező Madarason October 26 napján az 1849-ik esztendőben.

Só Váradi Nagy L. József, és M. Madarasi ifj. Szekeres János

Nemes Maros Szék……. Birtokos Nms. (nemes)

tábla bírája."

Sebestyény István és Görög Eszter esküvője tehát 1817-1818-ban (1849-31= 1818) volt. Az első gyermek 1818 vagy 1819- ben, az utolsó 1836-ban született. S. B.

Idősebb Mező-Madarasi Szekeres János halotti értesítője alapján: meghalt Marosvásárhelyt 84 éves korában 1869 augusztus 30-án, így született 1785-ben. Gyászolta: özvegy ifjabb Szekeres Jánosné, tehát 1869-ben már ifjabb Szekeres János már nem élt.

Sebestyény nevű lelkészek a Marosmegyében.[355]

Sebestyén István egyeneságú ősünk:

Nagyernye. (románul Ernei) Papok: 1825–1827 Sebestyén István.

Mezőmadaras. Papok: 1828–1834 Sebestyén István.

Makfalva. (románul Ghindari) Papok: 1837–1839 Sebestyén István.

Mezőmadaras. Papok: 1838–1849 Sebestyén István.

Nagyernye. (románul Ernei) reformátusok anyakönyvei közül megvan a Marosvásárhelyi Levéltárban Investar I. 293. Ernei b. 1852-1895 Ernei 294. c. 1852-1895. Ernei 295. m. 1852-1895. Tehát a 193-294-295 fondokban a születési, házassági és halálozási anyakönyvek 1852-1895 között vannak csak meg, így nem találhatunk adatokat 1825–1827 között, amikor Sebestyén István Nagyernyén volt pap.

Makfalva (románul Ghindari) reformátusok anyakönyvei közül megvan a Marosvásárhelyi Levéltárban Investar I. 318 fond, b. c. m. (1820-1834) 319 fond b. c. (1855-1875) 320 fond m. (1873-1889)

Sajnos itt sincsenek meg az 1837–1839 közötti anyakönyvek, amikor Makfalván Sebestyén István lelkészként szolgált.

Sebestyén Zsigmond:

Csikfalva. Papok: 1795 Sebestyén Zsigmond.

Kebeleszentivány. Papok: 1796–1801 Sebestyén Zsigmond,

Székelykakasd: Lelkészek: 1802–1819 Sebestyén Zsigmond.[356]

Nyárádtő.[357] Papok: Léviták: 1827 Sebestyén Zsigmond.

Sebestyén Mihály

Marosszentkirály. Papok: 1777–1785 Sebestyén Mihály, 1796–1800 Sebestyén Mihály.

Galambod. Papok: 1801–1802 Sebestyén Mihály.

Udvarfalva. Papok: 1787–1795 Sebestyén Mihály.

Sebestyén Mihály, valószínűleg ifjabb Mihály.

Mezőfele. Papok: 1804 Sebestyén Mihály.

Fintaháza.[358] Papok: 1805–1819 Sebestyén Mihály.

Nyárádtő.[359] Papok: Léviták: 1829 Sebestyén Mihály.

Sebestyén József

Torboszló.[360] Mesterek: 1821–1827 Sebestyén József.

Nyárádtő.[361] Papok: Léviták: 1830–1835 Sebestyén József,

Galambod. Papok: 1836–1849 Sebestyén József.

Mezőpaniti Anyakönyvek. (1813-1871).

Pănet (Pănet, MS, com.) Mezőpanit. Mezőpanit[362] (románul Pănet) község Romániában Maros megyében. Az 1968-as területi-adminisztratív átrendezéskor Mezőpanit község része lett és máig az Csittszentiván, Mezőbergenye, Harcó és Székelykövesd. A falu Marosvásárhelytől 13 km-re nyugatra, a Székely-Mezőség szívében (Marosi-Mezőség délkeleti szélén) a Rét (Panit, Kövesd, Gúnya)-patak völgyében fekszik. Adminisztratív-területi felosztás szerint: Maros megye, Mezőpanit község, Románia. 1968-tól Mezőpanit községhez tartoznak a következő falvak: Székelykövesd, Harcó, Mezőbergenye és Csittszentiván. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik. A terület felszíne jellegzetes mezőségi dombvidék, ahol a dombok átlagos magassága 300-400 m, de ritkán meghaladja a 450 m-t is. Ilyen például a Lyuk- és Oltvány Tető, amely 477 m magas. A vidék széles dombháti és lankás lejtői ritkán haladják meg a 14-16 fokot, de a Marosvásárhely felőli dombok nagy esésű lejtőket képeznek, amelyek helyenként elérik a 40 fokot is. A község területének legalacsonyabb tengerszint fölötti magassága 315 m. A község területe geológiai szempontból az Erdélyi Mezőséghez tartozik, amelyet északon a Nagy Szamos, északnyugaton a Kis Szamos, délen a Maros és Nyárád völgye határol, s amely szerves részét képezi az Erdélyi medencének. Folklór-kultúra szempontjából a Székely-Mezőséghez tartozik, ezt bizonyítják a mezőségi népdalok, ugyanakkor székely eredetét a falunak a székely népviselet (székely-ruha, székely-nadrág). A falunak már 1332-ben volt temploma, ekkor Pambus néven említik. 1431-ben Panijth néven szerepel. Kizárólag székely lakosságú falu volt, akik Háromszékről települtek ide. A 16. században lakossága a református hitre tért. A különböző korszakok emberének jelenlétét igazolják a pattintott kőszerszámok, kőbalták, bronzvésők, lándzsahegyek, nyílhegyek és számos égetett fekete kerámia edények, amelyek szántáskor vagy egy-egy épület alapozásakor kerültek a felszínre. 1976-ban, Panitban, az új iskola építésekor, azaz az alap kiásásakor, késő vaskorszaki sír került elő csont- és edénymaradványokkal, amelyek szakemberek megállapítása szerint a hallstatti kultúrához tartozik. 1980 telén, Csittszentiván területén hasonló leletekre bukkantak, ezúttal csatornázás alkalmával. Panit területe a népvándorlás korában lakott település volt. 1954-ben , Panit területén, pontosabban az alszegben, Nagy János kútásás közben két rézpénzt talált, melyek az 1163 január 14-től, 1163 június 19-ig a magyar trónon uralkodó IV. István rézpénze volt. E pénzek a panitiak által kerültek a községbe, akik az ő seregében harcoltak. Ezen leletek utalnak arra, hogy a terület már a középkorban lakott volt. A község mai lakóinak eredetéről írásos emlék nincs. A hagyomány szerint Háromszékről telepedtek le erre a helyre, amelyet a harcban tanúsított vitézségükért kaptak a székely vitézek. A községhez tartozó falvak neveit megtaláljuk a feljegyzésekben, miszerint: 1333-ban Székelykövesd Keowesdh, Harcó Hudzow, Csittszentiván Siván Sanctus Johannes néven, 1442-ben Bergenye Boergenye néven volt számontartva. A Mezőpanit megnevezés az idők folyamán számtalanszor módosult. Panit első említése 1332-es Pápay dézsmát szolgáltató falvak névsorában találjuk meg, Pambus néven feljegyezve, amikor Johannes nevű papja 4 régi banálist és 2 dénárt fizetett Pápay tizedként. Ekkor a falunak már volt temploma. Az 1567. évi lajstromban 10 kapuval szerepelt. A Panit név egy régi személynévből ered. Már az 1800-as évektől a ma ismert formában használják. A középkorban katolikus falu volt, de a reformáció után a 16. században református faluvá alakult át. Innen származott a fejedelemségben jelentős szerepet betöltő Alárdi család. 1856-ban a falut tűzvész pusztította. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. Keletre a Lyuk-Tető csúcsa emelkedik, nyugatra az Agyagos, melynek egyik része a Borsfű. Nevét a borsfabokrokról kapta. A hagyomány szerint egy idevaló harcos hozta a fát, Törökországból. A borsfa gyümölcsöt a nagy hideg miatt nem termett, de a fáját pipaszár készítésre használták. A falu lakói híres dohánytermelők és szarvasmarha-tenyésztők. A falutól keletre emelkedő Lyuktető Kápolnának nevezett pontján egykor kápolna állott, mely a 18. század elején épülhetett és 1750-ben még megvolt. Református temploma a 15. században épült gótikus stílusban, később többször bővítették, de szentélye és kapubejárata eredeti. 1792-ben a nyugati részét meghosszabbítják és kőtornyot építenek hozzá. Addig fatorony állott mellette, amelyről 1633-ból van említés. Mivel ilyen régen készült, emlékműként tartjuk számon, akárcsak az 1800-as években emelt ortodox templomot, a haranglábbal, melyben az 1883-84-es esztendőkből való képeket, asztalterítőket és egyéb az ortodox rituáléból ismert kellékeket találunk. A másik ortodox templomot 2000 után kezdték építeni komoly állami támogatással. A Bethlen-kastély még az Alárdiak kezdték építeni, majd a 19. században klasszicista stílusban átépítették. A mezőpaniti református gyülekezet[363] legjelentősebb épülete az 1400 körül, csúcsíves, gótikus stílusban épült templom és az 1796-ban épült különálló torony, amelyet 92 család támogatásával és Isten akaratából sikerül felépíteni. A templom épületén az első nagy javításra 1800-ban került sor, mikor kelet irányba hosszabbítják hét méterrel, ekkor cserélik ki a megrongálódott gótikus ablakokat és vágnak új ajtót. 1867-ben két tantermes iskolát építetett az egyház a tanulni vágyó gyerekek számára, tudván azt, hogy a tanulók felnőve egy műveltebb közösséggé válhatnak. Majd az 1928-as esztendő tavaszán (április 5.-én) a mezőpaniti református egyházközség újrafedette a tornyot. 1930-ban lebontják az 1843-ban épült parókiát és helyébe építik a jelenlegit. „A második világháború után az 1948-as évig az egyház a régi, hagyományos tevékenységét megtartva igyekezett jelen lenni a falu mindennapi életében, s nem csak a lelki élet megsokasodott problémáit tartotta szem előtt, hanem a falu társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedését is.” – írja Konrád Béla Mezőpanit Falumonográfia című könyvében.

A lelkipásztorok névsora:

Fogarasi Mátyás (1675- )

Székelyhidi János (1692-1697)

Vajai István (1699-1749)

Ifj. Vajai István (1752-1758)

Muzsnai József (1758-1763)

Makkai Sámuel (1765-1781)

Miklósfalvi András (1781-1791)

Imreh Sámuel (1791-1792)

Barosnyai L. Simon (1792-1834)

Bolnár Dániel (1835-1836)

Décsei János (1836-1855)

Pethő György (1856-1875)

Muzsnai Pál (1875-1900)

Boér Károly (1899-1905)

Zaláni Kiss Sándor (1906-1911)

Szabó Ferenc (1911-1912)

Váradi Albert (1912-1963)

Sárpataki János (1963-1990)

A paniti lelkipásztori állást 1991-től Pitó Antal tölti be. Mivel az egyház feje Isten, benne bízva, az Ő segítségét kérve és egyben hálát adva Neki mindazért, amit értünk tett és tenni fog a következő nemzedék - nem csak fennmaradásában, hanem lelki épülésében is – imádkozzunk, hogy egyházunk még sok időre fennmaradhasson és az Ő nevét hirdethesse mindörökké.

Forrásanyag: interjú Pitó Antal ref. lelkipásztorral.

Konrád Béla: Mezőpanit Falumonográfia, 1996

Az összeállítást készítette: Lovász Boglárka Utolsó frissítés ( 2009. január 25. ) Lelkész 2011-ben: Pitó Antal 547450 MezőpanitTemplom u. 671 számTel: +40 265 322012 e e e-mail: pitoek@freemail.hu

Az anyakönyvek többsége nehezen olvasható. A gyakoribb család nevek: Adorján, Bakó, Bodo, Barabási, Bartha, Bodo, Borbély, Gál, Gáspár, Gergely, Jánosi, Kovács, Nagy, Nemes, Pete, Sánta, Sárkány, Siko, Szász, Székely, Török, Zajzon.

Mezőpaniti Születési Anyakönyvek 1813-1871.

Konfirmáltak

Szénási Róza sz. 1855 és Szénási Berta sz. 1860 k. nem található meg a konfirmáltak között, tehát Szénási András és Sebestyén Róza szülők 1870-ben már nem laktak Mezőcsáváson.

Mezőpaniti Házassági Anyakönyvek 1813-1871.

Lelkészek:

Fogarasi Mátyás neje 1675

Székelyhidi János 1692-1697

Vajai István 1699-1749

Ifjabb Vajai István 1752-1758

Muzsnai József 1758-1763

Makkai Sámuel 1765-1781, meghalt 1781 január 28-án 48 éves korában, papi hivatásának 18-ik évében. Eltemették Miklosfalvi András és Imre Márton.

Miklosfalvi András 1781-1791 végéig, úgy látszik itt halt meg. Felesége: Tőkés Anna, házasság 1789 november 2-án.

Borosnyai L. Simon 1792-1834 május 16-án 72 éves korában halt meg. 1834-ben halt meg Zajzon Dániel iskolamester 57 éves korában.

Molnár Dániel 1835 tavaszától 1836 tavaszáig. Ennek helyébe jött csere útján Décsei János.

Décsei János 1836 tavaszától 1855 május 10-ig, ekkor halt meg 69 éves korában.

Pető György 1856 tavaszától 1875 március végéig, itt van eltemetve saját sírhelyen.

Muzsnai Pál (ki e sorokat írom) szintén Marosszékben Kibéden 5 évig, azt megelőzően Aranyosszéken Kerekesen 12 évig hivatalosodtam, Kibédről idejöttem 1875 október 19-én. 2 évi hosszas szenvedés után, mely alatt kialudt előbb a lélek világa, s csak pislogó mécses őrködött a naponkénti fogyatkozó testi erő közt, míglen 1900 szeptember 16-án lelkileg és testileg végleg megsemmisülni jött létre a szenderülés. Marosvásárhelyt van eltemetve.

Boér Károly, ki e sorokat írom, mint helyettes lelkész működtem 1899 július 1-től. 1902 április 13-tól rendes lelkésszé választott a gyülekezet. 1905 őszén Székelykövesdi papnak neveztek ki.

Zaláni Kiss Sándor Egrestőről jött1906 tavaszán, eltávozott 1911-ben.

Szabó Ferencz 1911 julius 16-án Marosvásárhelyről jött, 1912 tavaszán tanári pályára ment.

Váradi Albert jött 1912 október 27-én Marosvásárhelyről, a vártemplomból.

Iskoláról jegyzetek 1893 május 24-én.

1725 Patai Márton iskolamester, 25 évig

1798 bizonytalan ideig Zajzon György

1798-1834 Zajzon Dániel

1834-1842 Kádár Márton

1843-1871 Balog Mózes, Kádár István segéd oskolamester

1871-1872 Zajzon József, később Magyarbükkösi tanító

1872-1873 Kali Benjámin ? és Mihályfalvi Sámuel

1873 januártól András Lajos kántor tanító

1873 őszétől Mihályfalvi Sámuel

1876-ig András Lajos egyedül

1876-1882 Böjthe Miklós

1882-1884 Mihályfalvi József

1884- 1887 Nagy János

1887-től Zsigmond Ferencz, itt halt meg 1928-ban.

1855-ben meghalt Décsei János pap, s valószínűleg ezért esketett több alkalommal Sebestyény István (szépapám S. B.) mezőmadarasi református pap.

1834 december 2-án Mezei Jánost és Bartha Ágnest eskette Sebestyény István mezőmadarasi református pap. Esketett 1935-ben is.

1835 március Cserefalvi (Maros-Torda megyében van Cserefalva), Panitban lakó Sebestyény Julia, anyai és mostoha apai hozzájárulással férjhez ment Mezei Jánoshoz, aki Marosszék táblabírája volt.

(Megjegyzés: A mezőmadarasi anyakönyvek alapján Sebestyény Julianna, apja István pap (1826 k.-) férje Somogyi Béla. Ez egy másik Sebestyény Julianna lehetett, mivel apja István élt 1835-ben és a kor sem egyezik)

Mezőpaniti Halotti Anyakönyvek 1813-1871.

Nem talátam családi voatkozású adatot.

Mezőbándi Anyakönyvek. (1762-1924).

Band (Band, MS, com.) Mezőbánd. Mezőbánd[364] (románul Band, németül Bendorf) község Romániában Maros megyében. A székely Mezőség központja, egykor járási székhelye. Mezőbánd nagyközség az egykori Maros-Torda vármegye mezőbándi járásának székhelye, legnagyobb községe. A régi Marosszék mezőségi részében a Komlódtól Radnótig húzódó völgyben,a Komlód vagy Kapuspatak bal partján fekszik, Marosvásárhelytől 24 kilométer távolságra, Mezőpanit, Mezősámsond, Mezőgerebenes, Mezőmadaras és Kisikland községek határai között. Tengerszint feletti magassága 332 m. Határában bronzkori emlékek kerültek elő. Rózsásfalván római pénzeket és római telep maradványait találták. A mezőbándi temető avar részéből került elő az a lepénysütő tál, amelyet a történészek a szlávok első biztosan keltezhető erdélyi nyomának tartanak, keletkezését 600–630 közé teszik. 1332-ben Band néven említik először. A középkorban tiszta székely falu, némelyek szerint ez volt Cigla mezeje a székelyek ősi letelepedési helye, ahová a hunok maradékai húzódtak vissza. A faluba a 16 – 17. században beolvadt falvak: Székelygerebenes, Adósfalva, Súgófalva, Kistelek, Csükmöd, Rózsásfalva és Egerháza. Az Omlás déli csúcsán a középkorban vár állott. A 17. században több nemesi udvarházat említenek itt, köztük I. Rákóczi György özvegyének, Lorántffy Zsuzsannának udvarházát. 1857-ben a falu majdnem teljesen leégett. 1859-óta rendszeres hetivásárai vannak. 1910-ben 3525 lakosából 1845 magyar, 1230 román anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 3441 lakosából 1993 magyar, 790 cigány és 717 román volt. Református temploma 1885-ben épült a régi, 1884-ben lebontott templom helyett. Tornya 1888-ra készült el. A régi református templom helyére épült 1905-ben a görög katolikus templom. Római katolikus temploma 1896-ban épült, míg ortodox temploma 1787-ből való. Határában található a 2 km hosszú Bándi-tó.

Mezőbánd [365]nagyközség az egykori Maros-Torda vármegye mezőbándi járásának székhelye, legnagyobb községe. A régi Marosszék mezőségi részében a Komlódtól Radnótig húzódó völgyben,a Komlód vagy Kapuspatak bal partján fekszik, Marosvásárhelytől 24 kilométer távolságra, Mezőpanit, Mezősámsond, Mezőgerebenes, Mezőmadaras és Kisikland községek határai között. Tengerszint feletti magassága 332 m. Határában bronzkori emlékek kerültek elő. Rózsásfalván római pénzeket és római telep maradványait találták. A mezőbándi temető avar részéből került elő az a lepénysütő tál, amelyet a történészek a szlávok első biztosan keltezhető erdélyi nyomának tartanak, keletkezését 600–630 közé teszik. 1332-ben Band néven említik először. A középkorban tiszta székely falu, némelyek szerint ez volt Cigla mezeje a székelyek ősi letelepedési helye, ahová a hunok maradékai húzódtak vissza. A faluba a 16 – 17. században beolvadt falvak: Székelygerebenes, Adósfalva, Súgófalva, Kistelek, Csükmöd, Rózsásfalva és Egerháza. Az Omlás déli csúcsán a középkorban vár állott. A 17. században több nemesi udvarházat említenek itt, köztük I. Rákóczi György özvegyének, Lorántffy Zsuzsannának udvarházát. 1857-ben a falu majdnem teljesen leégett. 1859-óta rendszeres hetivásárai vannak. 1910-ben 3525 lakosából 1845 magyar, 1230 román anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 3441 lakosából 1993 magyar, 790 cigány és 717 román volt.

Mezőbánd Kereszteltek Anyakönyve. 1762-1915.

1779 január 10-én Szekeres György leánya Mária született.

1779 szeptember 17-én Szekeres Miklos leánya Krisztina született. P1070424.jpg

1789 szeptember 21-én Szekeres Péternek Ágnes.

1790 január 21-én Szekeres Györgynek Anna. P1070426.jpg

1795-ben Nagy József pap feljegyzést készített Anguskis ? pap halála után a vagyontárgyakról és említi Szekeres Ferencz nevét, akinek a neve Sz. és F. betű egy ezüstpohárra (valószínűleg Sz. F. adományáról van szó, az urvacsora osztásnál használták az ezüstpoharat. S. B.) volt felírva. P1070419.jpg

Mezőbánd Házasultak Anyakönyve. 1762-1915.

1775 junius 16-án Szekeres Mihály és Vujti ? Mária. Javitgatta 1940 április 17-én Surek ? Barna lelkész.

1793 szeptember 5-én Szász Márton és Szekeres Sára. P1070464.jpg

1803 január 4-én Szekeres Ferencz és Rosnyai Krisztina ?

1803 julius 25-én Almási Dániel özvegy ember és Szekeres Erzsébet hajadon leány.

1804 január 7-én Özvegy Kis Mózes és Sebestyény Zsuzsanna. P1070466.jpg

1808 nhai Szekeres György fia János van említve. P1070467.jpg

1811 Szekeres Julia van említve.

1819 február 23-án Szatmári Nagy György (szülei néhai Szatmári Nagy István és Járta ? Mária) és Fekete Zsuzsanna (szülei néhai Fekete György és Sára) házasságot kötöttek.

P1070470.jpg

1829 julius 14-én Lörintzi György és felesége Szekeres Terézia fia György és Intze Zsuzsánna (apja János) házasságot kötöttek. P1070594.jpg

1832 tanú: Szekeres János és felesége. P1070597.jpg

1832 Intze János és Szekeres Livia (szülei: Szekeres János és Nagy Mária) és Szekeres Elek (szülei Szekeres István és Lörintzi Anna) és Intze Juliánna házasságot kötöttek. Szekeres ? és Nagy Eszter házasságot kötöttek. P1070597.jpg

1834 Szekeres Rozália (szülei Szekeres Miklos és Rosnyai Julianna) és Lörintzi Lajos házasságot kötöttek. P1070599.jpg

1835 Szekeres János (szülei Szekeres Zsigmond és Szekeres Rebeka) és Lörintzi Ágnes házasságot kötöttek. Kiss György 49 éves özvegy és Szekeres Anna (szülei Szekeres István és Lörintzi Anna) 23 esztendös házasságot kötöttek. P1070600.jpg

1837 oktober 16-án Kováts József 27 esztendös (szülei Paniti Kováts Mihály és Majos Mária) és Nagy Mária 18 éves (szülei: Nagy György és Fekete Zsuzsánna) házasságot kötöttek. Curátor: Szekeres János. P1070602.jpg

1939 január 10-én Szekeres György 27 esztendős (Szülei néhai ? Szekeres Miklós és Szekeres Julianna) és Nagy Anna 20 esztendős (szülei Nagy Sámuel és Lörintzi Karolina) házasságot kötöttek. P1070603.jpg

1839 február 19-én Szekeres János 19 esztendős (Szülei Szekeres János és Nagy Mária) és Intze Mária 19 esztendős (Szülei Intze János és Kobori Josa Mária) házasságot kötöttek. P1070604.jpg

1840 március 5-én Szekeres László 28 esztendös (szülei: Mezőmadarasi Szekeres Ferencz és néhai Kövesdi Eszter) és Hajdi Josefa 18 esztendős (szülei: néhai Hajdu József és néhai Batsi ? Rozália) házasságot kötöttek. P1070607.jpg

1841 augusztus 15-én Görög János 45 esztendős özvegy (szülei: néhai Görög József és Székely Katalin) és Szász Anna 21 esztendős (szülei néhai Szász György és néhai Nagy Krisztina) házasságot kötöttek. P1070608.jpg

1844 április 1-én Rátokövi János fia Sámuel és Szekeres Lászlóné leánya Julianna házasságot kötöttek. Bizonyítja: Fekete Pál. P1070613.jpg

1845-ben tanú Fekete Pál mezőbándi tanító.

1845 május 18-án Néhai nemes Pálfi István 21 éves fia Ferencz és néhai Szabo Jozsef 21 éves leánya Anna házasságot kötöttek. Tanuk: Káli Nagy Elek curator és Szekeres János.

P1070548.jpg

1848 február 16-án néhai Szakács Márton 26 éves fia István és Szász János 18 éves leánya Juliánna házasságot kötöttek. P1070554.jpg

1849 december 31-én Néhai Pálfi István fia József és özvegy Boldizsár Józsefnő leánya Zsuzsanna házasságot kötöttek.

1849 február 7-én Nemes Szekeres István 45 éves fia István és özvegy Karátson Györgyné házasságot kötöttek. P1070557.jpg

1850 julius 23-án Néhai Nemes Szekeres István hajadon leánya Ágnes és Almási Dániel házasságot kötöttek. Bizonyságúl: Szekeres György. P1070559.jpg

1852 január 26-án özvegy Szekeres Mihály 26 éves fia Sándor és néhai Kis György 18 éves leánya Mária házasságot kötöttek. P1070562.jpg

1853 január 2-án Özvegy Szekeres József és Kovács Ferencz 18 éves hajadon leánya Karolina házasságot kötöttek.

1853 január 5-én Özvegy Szekeres Sándor és özvegy Kovács Sándorné 20 éves leánya Eszter házasságot kötöttek.

P1070564.jpg

Mezőbánd Eltemetettek könyve (1762-1915)

Halotti Anyakönyvek kezdete 1762-től P1070474.jpg

1774 február 3-án Sebestyény György ifjú legény, 38 éves volt. 1736-ban született. P1070475.jpg

1775 február 14-én öreg Szekeres György 74 éves volt. 1700-ban született. P1070476.jpg

1778 november 2-án Sebestyény György 84 éves korában. 1694-ben született.

1779 szeptember 18-án Szekeres Mária, Szekeres György leánya, 18 éves volt.

1779 december 7-én Szekeres Krisztina, Szekeres Márton leánya, 15 éves volt.

1782 Simon Sámuel volt a pap.

1795 március 12-én Szekeres Mártonné, Nánási Judit, 56 esztendös volt. Született 1739-ben.

1796 junius 8-án Szekeres Sándor fia Elek, 23 napos volt. P1070479.jpg

1797 december 4-én Szekeres Péter fia János ? 10 esztendős mult.

1797 december 27-én Szekeres Sándor fia Imre, négy és fél esztendős volt. P1070480.jpg

1798 december 23-án Fekete György fia Ferencz, 5 éves volt.

1804 november 7-én Szekeres Márton Ágnes leánya, 4 és fél esztendős volt.

1804 november 16-án Szekeres Sándor fia Antal, 1 éves és 3 hónapos volt. P1070481.jpg

1807 március 9-én Cserei Zsigmondné, Sebestyény Erzsébet 47 esztendős korában. 1760-ban született.

1807 március 20-án Szekeres György, 69 éves volt. 1738-ban született. P1070482.jpg

1809 december 5-én Szekeres Sofia ? 4 napos korában. P1070483.jpg

1810-ben pap Balo Sámuel. P1070484.jpg

1810 január 15-én Szekeres Péter 74 éves korában. 1736-ban született.

1814 január 14-én Sebestyény Karolina, 80 éves korában. 1734-ben született. Hátramaradt Kis Márta leánya.

1814 oktober 1-én Fekete György, 40 esztendős korában. 1774-ben született. P1070487.jpg

1815 szeptember 16-án Szekeres János, szülei Szekeres János és Nagy Mária, 8 éves és 7 hónapos volt, a halál oka himlő.

1816 november 18-án Szekeres Barbara, szülei Szekeres János és Nagy Mária, egy napos korában meghalt. P1070488.jpg

1817 január 14-én Sebestyény Karolina ? 80 esztendős korában, öreg volt, gyengeségben halt meg. 1737-ben született.

1817 március 15-én Sebestyény István 51 esztendős korában. 1763-ban született. Elmaradtak neveinél, Hátramaradt Kis Márta ? (Lehet, hogy apja volt az 1794-ben született Sebestyény István, mezőmadarasi pap szépapámnak. S. B.) P1070489.jpg

1827 február 26-án Szekeres Ferencz 55 éves volt. Elmaradtak: felesége Rosnyai T ? gyermekei: Julianna, T. F. ? Ferencz. P1070618.jpg

1830 április 26-án Szekeres Ágnes. Szülei: Szekeres Ferencz ? és Egri Zsuzsánna. P1070620.jpg

1831 december 13-án Nagy Károly 3 hetes és 4 napos korában, szülei Nagy Antal és néhai Szekeres Mária.

1833 január 22-én Alba Mihály 63 esztendös, 38 esztendeig volt iskolamester, felesége Szekeres Julianna és fia Alba Ferencz gyászolta. P1070622.jpg

1833 március 21-én Nagy Sándor 14 napos volt, szülei: Nagy György és Fekete Zsuzsanna.

1833 augusztus 14-én Lörinczi Karolina 1 hetes volt, szülei: Lörinczi Lajos és Szekeres Julianna.

1834 április 15-én Szekeres Julianna, gutta ütésben, 28 éves és 10 hónapos volt, gyászolta férje Lörinczi Lajos. P1070623.jpg

1835 junius 7-én Szekeres Sándor 73 éves és 2 hónapos volt, született 1762-ben, gyászolta felesége Orbán Zsuzsanna, gyrmeke: Szekeres Eleonora Kölpényi Nagy Józsefné.

1835 junius 30-án Szekeres Mihály, 51 éves volt, felesége Rosnyai Juliánna, gyermekei: György, Miklos, Sándor. P1070624.jpg

1836 május 13-án Sebestyény Erzsébet, 30 éves korában, gyászolta férje Szabo Mihály, testvére Sebestyény Mihály ?

1836 november 8-án Szekeres Anna 46 éves volt, férje Rászkori János, gyermekei: Jozsef ? Lajos, Sándor ? Károly. Született 1796-ban.

1837 julius 8-án Szekeres Juliánna, özvegy Alba Miklosné, 61 éves volt, gyászolta fia Alba Ferencz. P1070625.jpg

1838 január 13-án Szekeres Zsuzsánna özvegy Almási Sámuelné, 70 éves korában. Gyászolta Nagy Józsefné, Szekeres Eleonora.

1838 április 13-án Szekeres Zsuzsánna, 29 éves volt, gyászolta anyja özvegy Szekeres Miklosné.

1838 május 12-én Szekeres Mihály, 54 éves korában vizkorságban, született 1784-ben. Gyászolta felesége Lörinczi Ágnes és gyermekei: Eszter, Judit és Sámuel ? P1070626.jpg

1839 január 21-én Szekeres Sándorné, Orbán Zsuzsánna ? 68 éves volt, született 1771-ben. Gyászolta leánya Szekeres Eleonora, Nagy Józsefné.

1839 szeptember 28-án Szekeres Eszter 24 éves volt, született 1815-ben. Gyászolta férje Rászkövi István és gyermekei: Károly és István. P1070627.jpg

1841 január 13-án György Juliánna, születése után, szülei: György István és Szodos ? Eszter.

1841 április 23-án Szekeres Miklos 26 éves volt, született 1815-ben, gyászolta felesége Sárosi Anna, fia Szekeres Miklos.

1841 május 31-n ifj. Szekeres Miklos 10 hetes volt, gyászolta anyja özvegy idősebb Szekeres Miklosné, Sárosi Anna.

1848 április 21-én Szekeres László Anna leánya 1 hetes volt.

1848 augusztus 21-én Szekeres Józsefné, Kövesdi ? Anna 25 éves volt.

1848 oktober 3-án György Lászlónak gyermeke 1 éves volt.

1848 november 13-án Szekeres Ferenczné, 26 ? éves volt.

1849 április 21-én Fekete Pál Lajosa, 1 éves volt. P1070633.jpg

1856 február 26-án Szekeres György 45 éves volt. P1070637.jpg

1861 szeptember 29-én Szekeres Sándor Josefája 4 hónapos volt

1861 oktober 5-én Szekeres János Benjaminja, 2 hónapos volt. P1070814.jpg

1862 oktober 19-én Szekeres Sándor Rózája ? 7 hónapos volt.

1862 november 7-én Szekeres Mihályné, 68 éves volt, a halál oka vénség.

1863 február 20-án Szekeres László Joséfe 8 hónapos volt.

1863 május 20-án Szakács István Rákhelja 9 hónapos volt. P1070815.jpg

1864 március 28-án Szekeres Jánosnak Karolina 19 éves volt. P1070816.jpg

1867 január 2-án Szekeres László Zsófia leánya 19 éves volt. P1070818.jpg

1868 december 16-án György Istvánné, Hatházi Mária 56 éves volt.

1869 április 21-én Szekeres Sándor Bélája, gyengeségben 1 éves volt. P1070821.jpg

1870 oktober 28-án özvegy Szekeres Istvánné, Lörinczi Anna, végelgyengülésben 96 éves és 10 hónapos volt. Született 1774-ben. P1070822.jpg

1873 december 17-én György József 42 éves korában. Született 1831-ben. P1070826.jpg

1874 február 6-án Szekeres Elekné, Incze Júliánna 62 éves volt. Meghalt végelgyengülésben.

1874 február 13-án Szekeres Péter 57 éves korában.

1874 február 19-én Mező-Madarasi Sebestyény Dániel hülésben, 26 éves volt. Született 1848-ban.

1874 április 6-án Szekeres Márton neje Szabó Ágnestöl leánya Mária himlőben 3 éves volt. P1070827.jpg

Következik 1858-tól-1862-ig túl sötétek a felvételek, újra le kell fotózni.

1875-1909

1878 augusztus 26-án Szakács Józsefné, Deák Anna 25 éves korában, tüdővészben halt meg. P10800060.jpg

1879 február 4-én Szekeres Domokosné leánya Klára 3 és fél éves volt. P10800062.jpg

1879 oktober 21-én Szekeres Sándor fia Sándor 1 éves volt. P10800065.jpg

1881 november 27-én Szekeres László 70 éves volt.

Jakab Ödön (1854-1931) iró, akadémikus. Felesége Szénásy Róza. (1855-1905).

Édeanyámnak 1985 körül azt mondták a temetőt örző munkásőrök, hogy Jakab Ödön sírját felszámolták. Ezt nem hittem el, kerestem Jakab Ödön sírját 2007-től, de nem találtam meg, ezért Farkas Józsefné, temetőigazgatónak levelet írtam, a válasza (S. B.):

Tisztelt dr. Sipos Béla!

Jakab Ödön, író, tanár, akadémikus sírhelye /46-0-1-13/ jelenleg is megtalálható a Fiumei Sírkertben. A sírhely A. kategóriás , az N. K. B. által védett sírok közé tartozik. Bizonyára elhanyagolt állapotban van, ezért nem találta meg.

Üdvözlettel:

Farkas Józsefné, temetőigazgató email: fiumeisirkert@btirt.hu

2009 szeptember 28-án megkerestem újra Jakab Ödön sírját és megtaláltam, a növényzetet eltávolítottam. Dóra húgom emlékezett a virágtartóra és ez segített a sír megtalálásában, a virágtartó eltörött, a Jakab Ödön neve halványan látszik, a sírlap mozog. Lépéseket tettem a sír rendbehozatala érdekében. Jakab Ödön sírja elérhető az alábbi útvonalon: 24 villamos Keletiből, egy megálló[366], 1. sz . kapun bemenni, a Fiumei út melletti kerítés mellett kell menni a Kossuth Pantheonig, tábla jelzi, a Pantheont megkerülve egyenesen tovább menni (Csanády György közlekedési miniszter sírja mellett) egy kavicsos földes úton a keresztútig és onnan balra van a sír, Kandó Kálmán sírja után a 7-ik. Elérhető úgy is, hogy a főbejáraton a sírkertbe érve végig a fal mellett megyünk és amikor vége a betonutnak, jobbra vaskapú, balra egy kis ház és befelé balra megyünk a Kandó sírig és ott jobbra van Jakab Ödön sírja.

Kerepesi (Fiumei úti) temető adatai:

http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/kerepesi/kerepesi.html

http://www.nemzetisirkert.hu/pantheon.html

Temetőigazgató: Farkas Józsefné

Tel.: 323-5202

E-mail: fiumeisirkert@btirt.hu

Temetőigazgató h.: Bártfai Györgyné

Irodavezető: Makádi Jánosné

Kovács Árpád 06-30-9811311 intézi a sírok rendbehozatalát, 2010 április 5-re megcsinálta.

Tájékoztatom a rokonságot, hogy Jakab Ödön sírja, amit Dóra húgommal újítattunk fel, az interneten is elérhető, kérésemre Varga József BME 1 nap elteltével felrakta.

http://www.agt.bme.hu/varga/foto/kerepesi/jakab-o.html

és Jakab Ödönre kattintva

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jakab_%C3%96d%C3%B6n_%28k%C3%B6lt%C5%91%29

Üdvözlettel

Sipos Béla 2010 04 19

Jakab Ödön sírja a Nemzeti sírkert[367] része:

Parcella Sor Sír Név Foglalkozás Védett

46 1 13 Jakab Ödön költő, író, MTA A 2004 A mögötte lévő sír:

46 2 11 Jurányi Lajos botanikus, MTA A 2004

Az interneten megtaláltam Jakab Ödön sírversét ezt még rá kéne íratni a sirra

http://bfl.archivportal.hu/id-623-46_parcella.html

46-1-13: Jakab Ödön (költő, író, irodalomtörténész, az MTA tagja) 1854-1931. Sirverse:

„Ott születtem a hegyvidéken,

A hegyi dalt még most is hallom,

Vándorolni a hűs fuvalmon.”

(Jakab Ödön)

Jakab Ödön főbb művei.

Lírai és prózai művei.

Költemények, Budapest, 1879.
Székely históriák, elbeszélések, Budapest, 1884.
Hangok az ifjúságból, versek, Budapest, 1886.
Az Amerikába vándorolt magyarok gyászos története, Budapest, 1886.
Marosszéki történetek, Budapest, 1886.
Székely nóták, versek és elbeszélések, Budapest, 1886.
A pusztulás útja, regény, Budapest, 1888.
Nyár, versek, Budapest, 1891.
Argirus: Tündérmese négy énekben, elbeszélő költemény, Budapest, 1894.
Falu, elbeszélések, Budapest, 1896.
Pásztortüzek, versek, Budapest, 1896.
Komédiák, elbeszélések, Budapest, 1898.
A két imposztor: Elbeszélés gyermekek számára, Budapest, 1898.
Élet, elbeszélések, Budapest, 1899.
Szilágyi és Hajmási, elbeszélő költemény, Budapest, 1899.
Pihenő, elbeszélések, Budapest, 1903.
Róza, versek, Budapest, 1907.
Őszi virágok, versek, Budapest, 1910.
Délibáb, elbeszélések, Budapest, 1913.
Este felé, költemények, Budapest, 1926.
Mesélő esték, elbeszélések, Budapest, 1930.

Színpadi művei.

Szegény Radóné, népszínmű, bemutató: Kolozsvár, 1887.
Galambodi Sándor, népszínmű, bemutató: Kolozsvár, 1889.
A jövevények, társadalmi dráma, bemutató: Budapest, Nemzeti Színház, 1902.
A pásztói pap, történelmi dráma, bemutató: 1913.

Hivatkozások Jakab Ödön munkáira.

Költemények. Bpest, 1880. (Ism. Fővárosi Lapok 1879. 297. sz., Koszorú 1880.)

Székely históriák. U. ott, 1884. (Horváth Miklós rajzaival. ism. 1883. Pesti Hirlap 297. sz., Budapesti Hirlap 292. sz., Nemzet 295. sz., Főv. Lapok 240. sz., P. Napló 306. sz., Vasárnapi Ujság 42. sz., Koszorú 46. sz.)

Hangok az ifjúságból. Költemények. U. ott, 1886. (Ism. 1885. Kecskemét 47., Alföld 295., Vasárnapi Ujság 51., Nemzet 343., Függetlenség 334., Főv. L. 312., Alföld 295. sz. 1886. a székesfehérvári Szabadság 3., P. Napló 52., Arad és Vidéke 43. sz.)

Az Amerikába vándorolt magyarok gyászos története. U. ott, 1886. (M. Mesemondó 3. Ism. Nemzet 1895. 290. sz..)

Marosszéki történetek. U. ott, 1886. Gyárfás Jenő rajzaival. (Ism. 1885: Egyetértés 328. sz., Nemzet 328., 336. sz., Főv. L 312., Budapesti Hirlap 331., P. Napló 52., Arad és Vidéke 43. sz.)

Székely nóták. U. ott, 1886. (Nóták, Históriák 17.)

A pusztulás útja. Regény. U. ott, 1888. (Ism. Főv. L. 63., P. Napló 129., Egyetértés 105. sz.)

Nyár. U. ott, 1891. (Költemények. Ism. főv. lapok 1891. 358. sz., Vasárnapi Ujság 52. sz., Nemzet 23. sz., Magyar Szemle, Hét, Budapesti Hirlap 23. sz. Egyetértés 18. sz., Budapesti Szemle 1893.)

Argirus. Tündérmese négy énekben. U. ott, 1895. (Az akadémia Nádasdy-díját nyerte el. Ism. Hazánk 1894. 359. sz., Nemzet 345. sz., Hét, Főv. Lapok 354. sz., Élet, Bud. Hirlap 347. sz., Vasárn. Ujság 50. sz., Egyetértés 1895. 20. sz.)

Falu. U. ott, 1896. Kimnach László rajzaival. (Ismert Vasárnapi Ujság 1895. 51. sz. Kolozsvár, 1896. 3. sz.)

Szinművei: Szegély Radóné, népszinmű 3 felv., zenéje Hoós Jánostól, először Kolozsvárt, majd a budai szinkörben 1888. aug. 19. (Ism. Hunyad 1887. 52. sz., nagyváradi Szabadság 188., Kolozsvár 287. sz., főv. Lapok 231., 350. sz., Ellenzék 279. sz.); Galambodi Sándor, népszinmű 3 felv., zenéje Hoós Jánostól (először a kolozsvári szinházban 1889. nov. 23. és a budai szinkörben 1890. máj. 22. Ism. Ellenzék 1889. 271.)

Ország-Világ 1884. 27. sz. arczk., 1891. 51. sz. arczk. és névaláirása.

Könyvészet 1887., 1888., 1890., 1894-95.

Athenaeum nagy képes Naptára 1886. arczk.

Kiszlingstein Könyvészete.

Erdélyi Hiradó 1889. 277. sz.

Erdélyi Képes Ujság 1889. 19. sz. arczk.

Szana Tamás, Ujabb elbeszélők. Bpest, 1889.

Erdélyi irók és művészek Almanachja 1892. 29. sz. arczk.

Irodalomtörténeti Közlemények 1893. 501. l.

Tanulók Lapja 1895. arczk. és önéletrajzi adatok.

Források:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897. On-line elérés. [368]
Magyar életrajzi lexikon 1000–1990, főszerk. Kenyeres Ágnes, Budapest, Arcanum, 2001. On-line elérés.
Új magyar életrajzi lexikon (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002, 523. o. ISBN 963-547-759-3
A magyar irodalom története 1919-től napjainkig, Szabolcsi Miklós, Budapest, Akadémiai, 1966, 162.

Jakab Ödön: Szeresd a földet! 1909.[369]

"Szeresd a földet ! A föld jó, s nemes.
Semmi sincs ám, mit méltóbban szeress !
Szüle elűzhet, testvér rossz lehet,
Máshoz pártolhat hűtlen kedvesed,
Lehet mindenki hozzád mostoha,
Megcsalni csak a föld nem fog soha!

Szeresd a földet ! Lásd, bár kebelét

Durván sebezve hasítja ekéd :

Nem esküszik ő bosszút senkinek,

Sőt egy magért egy kalásszal fizet,

S hogy elfelejtsd az élet nyomorát :

Édes fürtökben adja fel borát.

Szeresd a földet ! Mert ő tégedet

Nemcsak itt fenn az életben szeret,

De ha ölén már régen szunnyadol,

S puszta emléked sincsen már sehol :

Gondoskodik, hogy árva sírodon

Legyen virág csak úgy, mint egykoron

Szeresd a földet ! S a mi föld tied,
Megválni attól ne legyen szíved !
Ha nincsen földed, drága pénzedért
Bármi bőségben, bármi fényben élsz
Érezni itt sohasem fogod,
Hogy neked is van biztos otthonod.

Szeresd a földet ! … Önző vagy talán ?
Úgy kell szeretned még csak igazán !
Hiszen te is csak por vagy, semmi több,
Egy kis múlékony, mozgó földi rög,
Kit ha a föld szerelme elragad :
Akkor sem mást szeretsz, csak te magad !"

Híres emberek, jeles települések[370]

Vadasd (románul Vădaş) falu Maros megyében, Marosvásárhelytől 23 km-re délkeletre, Havadtőtől északra 3 km-re fekszik a Havad-patak völgyében. Határában Havad felé egykor a hagyomány szerint Telekfalva nevű falu állott, amely elpusztult. Várat is említenek ott. 1756-ban 44 család, azaz 216 lélek alkotta református gyülekezetét. 1910-ben 542 református magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 389 lakosából 381 magyar és 8 cigány. Székely Ferenc Vadasdi krónikája szerint 2010. július 25-én 352 lakosa volt, ebből 60 cigány. Református temploma gótikus eredetű, helyette azonban 1886-ban újat építettek, a régiből csak egy szemöldökkő maradt. 1912-1914 között itt volt pap Donáth László (1883–1967) novellista, a Kemény Zsigmond Társaság tagja, a Zord Idő és a Pásztortűz munkatársa. A falu helytörténésze Székely Ferenc.

Nyolcvan éve hunyt el Jakab Ödön (Vadasd, 1854. július 26 – Budapest, 1931. március 5.), a település szülötte, költő, író, drámaíró, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1924). Kora irodalmának egyik legnépszerűbb alakja volt, népi-nemzeti irányú verseinek, prózai és színpadi műveinek köszönhetően a 19-20. század fordulójának legkedveltebb szerzői közé tartozott. 1863-tól a marosvásárhelyi református kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait. Első verseit ekkor, marosvásárhelyi diákévei alatt írta nagy lelkesedéssel, s tanárai – Mentovich Ferenc és Tolnai Lajos – is buzdították az irodalmi pályafutásra. Nyomtatásban legelső lírai műve 1874-ben jelent meg a Fővárosi Lapokban. 1874-től a kolozsvári tudományegyetemen hallgatott magyar nyelvet és irodalmat, s 1878 januárjában e tárgyakból szerezte meg tanári oklevelét is. Ezt követően két hónapot Budapesten töltött, és megjelent versei után kapott honoráriumából élt, majd 1878 júniusától báró Kemény Domokos marosvásárhelyi házánál nevelősködött. 1879 tavaszától rövid ideig a pancsovai, majd ugyanazon év szeptemberétől a dévai főreáliskolában tanított. 1884-ben Budapestre költözött, s a fővárosi VI. kerületi főreáliskola tanára volt egészen 1910-es nyugdíjazásáig. A tanítástól való visszavonulását követően életét az irodalomnak és irodalomtörténeti vizsgálódásainak szentelte. „Szeresd a földet! A föld jó, és nemes. / És semmi sincs, mit méltóbban szeress! / Szülő elűzhet, testvér rossz lehet, / Máshoz pártolhat hűtlen kedvesed, / Lehet mindenki hozzád mostoha, / Megcsalni csak a föld nem fog soha!” – részlet a költő Szeresd a földet! című verséből. Főképp hazafias hangvételű verseket, elbeszéléseket és regényeket írt, de a nevéhez fűződik számos, nagy sikerrel bemutatott színmű és dráma is. Lírai költészetére és balladáira a legnagyobb hatást Arany János, Petőfi Sándor, valamint marosvásárhelyi tanára, Tolnai Lajos gyakorolták, elbeszélései pedig Mikszáth Kálmán hatásáról vallanak. Népszerűsége a 19. század végén, a századforduló táján érte el a csúcsát, Argirus című elbeszélő költeményéért 1894-ben elnyerte az Akadémia Nádasdy-díját. Életműve azonban nem bizonyult maradandó értékűnek. Még életében, a Nyugat első nemzedékének színre léptekor avultnak minősítették művészetét, s műveit önálló kötetben halála óta nem adták ki Magyarországon. Irodalomtörténészként folyóiratok lapjain több megemlékezést, életműelemzést adott közre irodalmi példaképeiről, Kazinczyról, Aranyról, Petőfiről és Tolnairól. Mint korának elismert és közkedvelt irodalmára, 1883-tól a Petőfi Társaság, 1895-től a Kisfaludy Társaság rendes tagja volt, s 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjai közé választotta. 1920-ban életművéért a Petőfi Társaság nagydíját kapta meg.

Olosz Katalin levele, 2011 aug. 3.

A Jakab Ödön-cikkel kapcsolatban a következőket tudom írni: a Népújság szombati számaiban megjelenő Színes világ mellékletnek állandó rovata a Híres emberek, jeles települések című összeállítás. Rendszerint az újság belső munkatársai ismertetnek egy-egy települést és jeles szülötteiket, de korántsem egyéni kutatások, hanem az internetről, lexikonokból összeollózott adatok alapján. A betűjegyból ítélve a Vadasdról és Jakab Ödönről szóló cikket Bölöni Domokos állíthatta össze. Az ő e-mail címét nem tudom, viszont van a szerkesztőségnek elektromos postacíme: *nepujsag@e-nepujsag.ro *- Szerintem az lenne a legegyszerűbb megoldás, ha a szerkesztőségnek írna erre a címre, s így venné fel a kapcsolatot a Népújság 2011. július 9-i számában megjelent Jakab Ödön-cikk összeállítójával.
A Szatmárnémetiben élő öcsém e-mail címe: *oloszferenc@freemail.hu* - Jelenleg ő sincs otthon, még Kovásznán maradt néhány napra, csak hét végén kerül haza, s néhány napi otthon tartózkodás után ismét elutazik.

Jakab Ödön^{^[371]} [372] [373][374]

„ (Vadasd, 1854. júl. 26. – Bp., 1931. márc. 5.): költő, az MTA l. tagja (1924)..

Közép és felsőiskolai tanulmányait Marosvásárhelyt és Kolozsvárott végezte. A kolozsvári egy.-en 1879-ben tanári oklevelet szerzett. 1879-ben Pancsovára, majd ugyanazon évben Dévára nevezték ki tanárnak. 1894-ben a Bp.-i VI. ker. főreálhoz nevezték ki, majd 1912-ben nyugdijba vonult. Tanárai: Mentovich Ferenc és Tolnai Lajos buzdítására kezdett verseket írni. Első versei 1874-ben jelentek meg a Fővárosi Lapokban. 1883-ban a Petőfi-Társaság, 1895-ben a Kisfaludy-Társaság tagja. 1924-ben az MTA levelező tagjává választották. Ezen kívül a szegedi Dugonics Társaság, a marosvásárhelyi Báró Kemény Zsigmond Társaság, a kolozsvári Erdélyi irodalmi Társaság rendes tagja. Tagja volt továbbá a La Fontaine Irodalmi társaságnak is. Jakab Ödön fontosabb könyvei, megvannak a családi könyvtárban.

Jakab Ödön[375] főreáliskolai tanár, a Kisfaludy- és Petőfi-társaság tagja, J. István földbirtokos és Nagy Mária fia, szül. 1854. júl. 26. Vadasdon (Maros-Tordamegyében); 1863. szept. a marosvásárhelyi ev. ref. collegiumba adták szülei. Atyja 1865-ben meghalt és szegény anyja nagy erőfeszítéssel taníttatta tovább. Már az iskolában is folyton verselgetett és egy előkelő úr, ki vendégei előtt verseinek elszavalására készté, gyakran ellátta pénzzel, papírossal. Az önképző körnek főversírója volt és egyre nyerte a jutalmakat az iskolai év végén. Tanárai szerették, különösen Mentovich Ferencz, kihez baráti vonzalommal viseltetett; ő buzdította különösen a költészetre s Tolnai Lajos akkori marosvásárhelyi lelkész. 1874. őszén a kolozsvári egyetemre ment, hol magyar nyelvet és irodalomtörténetet hallgatott. Nagy szegénységgel küzdött az első évben, míg a másodikban már ösztöndíjat kapott. Itt ismerkedett meg Szász Gerővel, Szász Bélával és Hegedűs Istvánnal, kik örömest látták házuknál. Kiváló hatással volt reá Imre Sándor egyetemi tanár. 1878. jan. a magyar nyelv és irodalomból tanári vizsgát tett; márcz. elején először jött Budapestre, hol két hónapig a költeményei után kapott honoráriumból élt; jún. visszatért Erdélybe, hol a báró Kemény Domokos családjánál Marosvásárhelyt nevelő lett. 1879 elején kinevezték Pancsovára a reáliskolához helyettes tanárnak; szept. saját kérelmére Dévára helyezték át; (ez év júl. 5. nőül vette Szénási Rózát). 1880-ban olvasták el Fehér Ágnes cz. balladáját a Kisfaludy-társaságban. 1883-ban a Petőfi-társaság megválasztotta tagjának. 1894-ben a budapesti VI. ker. főreáliskolához neveztetett ki. 1895. jan. 6. óta tagja a Kisfaludy-társaságnak. Első feltünést keltett költeménye: Nem látták a kicsi fiam? a Fővárosi Lapokban 1874-ben jelent meg; azóta verses és prózai dolgozatokat írt még a következő lapokba: Vasárnapi Ujság (1877 óta), Figyelő (VI. 1879. Kazinczy Ferencz classicismusáról), Magyarország és a Nagyvilág, Ország-Világ, Koszorú, Havi Szemle, Magyar Salon, Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hirlap, Athenaeum nagy képes Naptára, Igazmondó (1876–78), Székely Nemzet, Divat-Salon, Arad és vidéke (1882–90), Képes Családi Lapok (1885), Kölcsey-Egyesület Évkönyve (IV. 1887), Erdélyi Irók és művészek Almanachja (1892), M. Irók és Művészek (1894), Nemzeti Ujság (1896. 265-ik sz., Még egy szó a czímkérdésről) sat.

Munkái: Költemények. Bpest, 1880. (Ism. Fővárosi Lapok 1879. 297. sz., Koszorú 1880.) Székely históriák. U. ott, 1884. (Horváth Miklós rajzaival. ism. 1883. Pesti Hirlap 297. sz., Budapesti Hirlap 292. sz., Nemzet 295. sz., Főv. Lapok 240. sz., P. Napló 306. sz., Vasárnapi Ujság 42. sz., Koszorú 46. sz.) Hangok az ifjúságból. Költemények. U. ott, 1886. (Ism. 1885. Kecskemét 47., Alföld 295., Vasárnapi Ujság 51., Nemzet 343., Függetlenség 334., Főv. L. 312., Alföld 295. sz. 1886. a székesfehérvári Szabadság 3., P. Napló 52., Arad és Vidéke 43. sz.) Az Amerikába vándorolt magyarok gyászos története. U. ott, 1886. (M. Mesemondó 3. Ism. Nemzet 1895. 290. sz..) Marosszéki történetek. U. ott, 1886. Gyárfás Jenő rajzaival. (Ism. 1885: Egyetértés 328. sz., Nemzet 328., 336. sz., Főv. L 312., Budapesti Hirlap 331., P. Napló 52., Arad és Vidéke 43. sz.) Székely nóták. U. ott, 1886. (Nóták, Históriák 17.) A pusztulás útja. Regény. U. ott, 1888. (Ism. Főv. L. 63., P. Napló 129., Egyetértés 105. sz.) Nyár. U. ott, 1891. (Költemények. Ism. főv. lapok 1891. 358. sz., Vasárnapi Ujság 52. sz., Nemzet 23. sz., Magyar Szemle, Hét, Budapesti Hirlap 23. sz. Egyetértés 18. sz., Budapesti Szemle 1893.) Argirus. Tündérmese négy énekben. U. ott, 1895. (Az akadémia Nádasdy-díját nyerte el. Ism. Hazánk 1894. 359. sz., Nemzet 345. sz., Hét, Főv. Lapok 354. sz., Élet, Bud. Hirlap 347. sz., Vasárn. Ujság 50. sz., Egyetértés 1895. 20. sz.) Falu. U. ott, 1896. Kimnach László rajzaival. (Ismert Vasárnapi Ujság 1895. 51. sz. Kolozsvár, 1896. 3. sz.) Szinművei: Szegély Radóné, népszinmű 3 felv., zenéje Hoós Jánostól, először Kolozsvárt, majd a budai szinkörben 1888. aug. 19. (Ism. Hunyad 1887. 52. sz., nagyváradi Szabadság 188., Kolozsvár 287. sz., főv. Lapok 231., 350. sz., Ellenzék 279. sz.); Galambodi Sándor, népszinmű 3 felv., zenéje Hoós Jánostól (először a kolozsvári szinházban 1889. nov. 23. és a budai szinkörben 1890. máj. 22. Ism. Ellenzék 1889. 271.) Ország-Világ 1884. 27. sz. arczk., 1891. 51. sz. arczk. és névaláirása. M. Könyvészet 1887., 1888., 1890., 1894–95. Athenaeum nagy képes Naptára 1886. arczk. Kiszlingstein Könyvészete. Erdélyi Hiradó 1889. 277. sz. Erdélyi Képes Ujság 1889. 19. sz. arczk. Szana Tamás, Ujabb elbeszélők. Bpest, 1889. Erdélyi irók és művészek Almanachja 1892. 29. sz. arczk. Irodalomtörténeti Közlemények 1893. 501. l. Tanulók Lapja 1895. arczk. és önéletrajzi adatok. Gergel Albert[376]: 1894-ben pedig a M. T. Akadémia Nádasdy-díját Jakab Ödön, Argirus királyfi cz. költeménye nyerte el. Kazinczy Ferencz[377]: Figyelő. Budapest, 1876. I.-VI. 1879. (Jakab Ödön, Kazinczy classicismusáról.) Indali (Erdélyi) Gyula[378] verseiről: Kolozsvár 1891. 48. sz. (Jakab Ödön.)

Verseit angol, német, olasz és szlovák nyelvre fordították. ^{^[379]} A lírikus Arany (tanulmány, 1917).” Móra Ferenc elismerően nyilatkozott Jakab Ödönről^{^[380]}.

Hoós János[381] zenetanár, szül. 1858. máj. 11. Sárváron (Vasm.); középiskolai tanulását Keszthelyen, Szombathelyt és Győrött, zenetanulmányait a budapesti nemzeti zenedében és a paedagogiumban végezte. 1879-ben a barothi állami felsőnépiskola művészeti szakcsoport tanítójának, 1883-ban a dévai, 1893-ban a temesvári állami tanítóképző s felsőbb leányiskola zenetanárának neveztetett ki, hol jelenleg is működik. A temesvári m. állami vasutasok dalárdájának és a délmagyarországi dalszövetségnek karnagya. Alapítója s tulajdonosa a délmagyarországi zeneiskolának. Munkái: 1. Dalkönyvecske. Egy és két szólamú eredeti gyermekdalok elemi népiskolák használatára. Déva, 1889. Két füzet. (2. jav. és bőv. kiadás. Bpest, 1894.) 2. Iskolai négyes dalok kézikönyve. Négyszólamú kardalok felső nép- és polgári iskolák, valamint nőnöveldék használatára. I. kötet. Női és gyermekkarok. Déva, 1891. Szerkesztette az Eredeti Magyar Daltárt énekhangra zongorakisérettel 1887–89-ben és a Kis Művészt 1890-ben Déván. Jakab Ödön, Szegény Radóné és Galambodi Sándor cz. népszínműveinek, Makróczy János, Forgách leányok cz. népdrámájának és Géczi István, Leszámolás cz. népszínművének zenéjét szerzette;

Jakab Ödön iratai az Országos Széchényi Könyvtárban.[382]

Fol. Hung. 1999. Jakab Ödön prózai dolgozatai. 19–20. sz. Autogr. javításokkal. 103 f. <46 üres p.> Különb. nagys. ff. Poss.: OSZK 1942-4. ff. 1– 7./ „A magyar igék képezhetősége a német és latin szavakkal.” ff. 8–13./ „Mi akadályozta a görög-római schémák fejlődését nálunk a XVI. században?” ff. 14–18./ „Gróf Gvadányi József.” <Rádióelőadás 1926-ban.> ff. 19–25. / „Tompa Mihály.” <Rádióelőadás 1926-ban.> ff. 26–37./ „Jelentés a Kóczán-pályázatról.” <Akadémiai előadás.> <1924> ff. 38–39./ „Reflexiók a mai gyors utazásra…” ff. 40–46. / „Az, a névelő használata hajdan és most.” (Kolozsvár) (1876) ff. 47– 53./ „Mit ér Faludi Ferenc mint költő.” (Kolozsvár) 81877) ff. 54–58. /„Gyöngyösi István, Petőfi, Tompa és Arany Szécsi Máriáról.” ff. 59–74. / „Kazinczy és köre classicismusa…” (1877) ff. 75–91./ „Petőfi.” ff. 92–96./ Népköltészeti darabok a XVI. századból. Thaly K. „Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok” című gyűjteményéből.” (Kolozsvár) (1876) ff. 97–99. / „Ünnepi beszéd a „Petőfi serleg”-gel. (A Petőfi Társaság nagygyűlésén elmondott beszéd 1914-ben.)” ff. 100–103. / „Egy elfelejtett költőről.” [Indali Gyuláról.] (Megj. A Nép 1924. febr. 24. és a Pásztortűz 1924. aug. 3. sz.-ban.) / Fol. Hung. 2000. Jakab Ödön novellái, tárcái. 19–20. sz. Autogr. kéziratok konvolutuma. 385 f. <a verzók üresek>. 343 × 213 mm Poss.: OSZK 1942-4 Fol. Hung. 2001/ Jakab Ödön drámai művei. 19. sz. Autogr. és sokszorosítás. 201 f. <a verzók üresek>. 345 × 121 mm Poss.: OSZK 1942-4 Fol. Hung. 2002. / Jakab Ödön lírai költeményei. 19-20. sz. Autogr. kéziratok konvolutuma. 423 f. <a verzók üresek>.342 × 210 mm Poss.: OSZK 1942-4. ff. 1–329. Versek ff. 330–374. „Árgirus. Tündérmese négy énekben.” ff. 375–381./ Versfordítások. ff. 382–423. „La Fontaine-mesék.” <Verses fordítás.> / Quart. Hung. 2793. / Jakab Ödön. „A pásztói pap. Dráma négy felvonásban. Irta Jakab Ödön.” [1913.] Gépirat, autogr. javításokkal. 83 f. <a verzók üresek>. 265 × 215 mm. OSZK 1942-4. Quart. Hung. 2794 Jakab Ödön. „Jakab Ödön: Dr. Pál Piroska. Vigjáték négy felvonásban.” 20. sz. eleje. Gépirat autogr. javításokkal. 116 f. <a verzók üresek>. 275 × 200 mm. OSZK 1942-4. Quart. Hung. 2796. Jakab Ödön lirai költeményei. (1870-1925.) Autogr. fogalmazványok és lapkivágatok konvolutuma. 267 f. <283 üres p.> Különb. nagys. ff. OSZK 1942-4. Quart. Hung. 2797. Jakab Ödön költeményei. (1866-1930.) Autogr. fogalmazványok és tisztázatok, gépirat és nyomtatványok konvolutuma. 400 f. <157 üres p.> Különb. nagys. ff. OSZK 1942-4. Quart. Hung. 2798. Jakab Ödön versei. 18. sz. vége, 20. sz. eleje. Autogr. kéziratok, nyomtatványok és gépiratok konvolutuma. 178 f. <a verzók üresek>. Különb. nagys. ff. OSZK 1942-4. Quart. Hung. 2799. Jakab Ödön prózai müvei. Elbeszélések. 19. sz. vége, 20. sz. eleje. Autogr. és ujságkivágatok. 273 f. <a verzók üresek>. 210 × 170 mm. OSZK 1942-4. Quart. Hung. 2800. Jakab Ödön műveiből újságkivágat-gyűjtemény. 19. sz. vége, 20. sz. eleje. Autogr. kéziratok és nyomtatványok konvolutuma. 139 f. Különb. nagys. ff. OSZK 1942-4. Quart. Hung. 2801. Jakab Ödön költeményes köteteinek sajtó alá rendezett kéziratai. 19. sz. vége – 20. sz. eleje. Autogr. 862 f. <68 üres p.> 218 × 140 mm. OSZK 1942-4. ff. 1-226. „Ujabb költemények.” (’Költemények’ és ’Hangok az Ifjuságból’ s néhány ifjukori vers kézirata.) ff. 227-633. „Legujabb költemények. 1885-1890.” (Megjelent ’Nyár’ címen 1891-ben.) 1885-1890, 1891. ff. 528-633. „Költemények 1890. (-1896.)” (Megjelent ’Pásztortüzek’ címen 1896 végén.) 1890.(-1896.) 1896. vége. ff. 634-741. „Költemények. 1896 (-1908.)” (Megjelent ’Őszi virágok’ címen 1909-ben.) 1896 (-1908.), 1909. ff. 742-861. „Este felé. Költemények. (1910-1924.) Irta Jakab Ödön. Kiadja a Kisfaludy-Társaság.” (1910-1924.) JAKAB Ödön. LEVELESTÁR.: JAKAB Ödön BALLA Mihályhoz. 1898-19805. 5 db./ JAKAB Ödön BARTÓK Lajoshoz. 1883 1 db/ JAKAB Ödön BORNAND Klárához /JAKAB Ödönné/ 1905-1930 57 db/ JAKAB Ödön FERENCZY Gyulához. 1907. 1 db/ JAKAB Ödön FERENCZI Zoltánhoz. 1910. 1 db. JAKAB Ödön GYULAI Pálhoz. 1895. 1 db/ JAKAB Ödön HERCZEG Ferenchez. 1903-1925. 3 db./ JAKAB Ödön /JÓKAI Mórhoz/ 1887. 1 db/ JAKAB Ödön JÓNÁS Károlyhoz. 1912. 1 db./ JAKAB Ödön LÁZÁR Bélához. 1895-1915. 2 db./ JAKAB Ödön LEHR Alberthez. 1899. 1 db./ JAKAB Ödön LENKEI Henrikhez. 1914. 1 db./ JAKAB Ödön LŐRINCZY Györgyhöz. 1909-1911. 4 db./ JAKAB Ödön MIHALIK Józsefhez. 1911. 2 db./ JAKAB Ödön PEKÁR Gyulához. 1906-1920. 2 db./ JAKAB Ödön PINTÉR Jenőhöz. 1923-1925. 2 db./ JAKAB Ödön RUDNYÁNSZKY Gyulához. 1904. 1 db./ JAKAB Ödön SCHÖPFLIN Aladárhoz. 1909. 1 db./ JAKAB Ödön SZÁSZ Károlyhoz, a püspökhöz. 1880-1893. 9 db./ JAKAB Ödön legifj. SZÁSZ Károlyhoz. 1914-1927. 8 db./ JAKAB Ödön SZINNYEI Józsefhez. é.n. 1 db./ JAKAB Ödön TOLNAI Lajoshoz. 1892. 1 db./ JAKAB Ödön ZEMPLÉNI Árpádhoz. é.n. 1 db./ JAKAB Ödön ismeretlenhez. 1880. 2 db./ JAKAB Ödön ismeretlenhez. 1905. 1 db./ Oct. Hung. 1036. Jakab Ödön novelláinak sajtó alá rendezett kéziratai. (1884-1896.) Autogr. I-II.k. 133, 101 f. 335-210 mm. OSZK 1942-4. Oct. Hung. 1037. Jakab Ödön alkalmi beszédeinek szövege. 20. sz. Autogr. és ujságkivágatok konvolutuma. 58 f. Különb. nagys. ff. OSZK 1942-4.

10.067/1-4. Fényképek Balla Mihály hagyatékából. (19. sz. vége, 20. sz. eleje.) Eredeti darabok, részben kéziratos rájegyzéssel. 4 db. = 4 fol. 200 x 145 mm. Utaló: Arcképgyűjtemény;…; Jakab Ödön; 2) Jakab Ödön arcképe, Balla Mihálynak szóló autogr. ajánlással. Bp. 1899. febr.

10.390. Jakab Ödön aforizmái (20. sz. eleje?) Autogr. 1 db – 2 fol. 2509./ Jakab Ödön Az áldott ház (Vers) 19. sz. vége, 20. sz. eleje. Autogr. 1 db – 1 fol. 2510. / Jakab Ödön „Árgirus királyfi” c. művéhez készült illusztrációk. 7 db – 7 fol. 10.667/ Jakab Ödön Családi kör c. prózai kézirat-töredéke. XIX.–XX. sz. ford. Autogr. 1 db – 1 fol. 2511./ Jakab Ödön feljegyzései. (Műhelyforgácsok) 19–20 sz. ford. Autogr. 1 db – 1 fol. 2512. / Jakab Ödön Három vers. 3 db – 3 fol. 1) „Ha élne most az én édesanyám…” 1927. 2) „Én mondom nektek, hogy a ???” 1928. 3) „Lelke szelíd és tiszta volt…” 1919. /2513. Jakab Ödön irodalmi és esztétikai jegyzetei 10 db – 26 fol. 2514. Jakab Ödön Madarak védelme. Vers. 5: 19. sz. vége–20. sz. eleje. Autogr. 1 db – 2 fol. 2515./ Jakab Ödön Manasses vallatása. (Pasquillus). 1 db – 2 fol. 2516. Jakab Ödön „Marosvásárhelyen” javított verskézirat 1911. április 18-ról. 1923. január 3. 1 db – 2 fol. V/768./ Jakab Ödön Jókai Mórhoz (Vers) 2 fol. 2517. / Jakab Ödön műhelyforgácsai 19–20 sz. Autogr. 7 db – 7 fol. + 1 mell. – 1 fol. 2518. Jakab Ödön műhelyforgácsai 20. század Autogr. Fogalmazványok 3 db – 4 fol./ 1) Szólások. Helyzetek. 2) Halotti beszédhez. 3) Észrevételek/ 2519. Jakab Ödön műhelyforgácsai. Székely mondások feljegyzése. 20. sz. első fele. Autogr. 1 db – 1 fol. / 2520. Jakab Ödön műveinek német fordításai. 6 db – 14 fol. 1) Böser Traum (Steinbach) 2) Soirée bei Hof (Steinbach) 3) Die Träume ruh’n nicht… (?) 4) Vaterlandsliebe (Böhm Alex) 5) Begräbnis (Böhm Alex) 6) Der Spießgeselle (?) / 2521. Jakab Ödön műveire és életére vonatkozó újságkivágat-gyűjtemény. 8 cs és 8 cb + 1 nyomtatvány. 1) A pászói pap. 2) A jövevények. 3) Pihenő. 4) Őszi virágok. 5) A két imposztor. 6) Élet. 7) Komédiák. 8) Shakespeare-hecc és még 6 drb különféle akadémiai tagajánlás./ 2522. Jakab Ödön Öreg honvéd c. versének autogr. Kézirata. 20. sz. első évtizedei. 1 db – 1 fol. / 2523. Jakab Ödön Öt darab újságkivágata. Újságkivágatok. 5 db – 6 fol. 1) Csengery Bjános Horatiusa. 2) Le a kalappal. 3) Bolond világ. 4) Voinovich Géza „Madách”-a 5) Tavaszodik Erdélyben. / 2524. Jakab Ödön számára kiállított oklevél a La Fontaine Irodalmi társaság tagságáról. 1922. 1 db – 1 fol. / 2525. Jakab Ödön számára kiállított oklevél a Magyar Tudományos Akadémiai levelező tagságáról. 1924. 1 db – 1 fol. / 2526. Jakab Ödön számára kiállított oklevél, az Erdélyi Irodalmi Társaságba rendes taggá történt megválasztásáról. 1910. 1 db – 1 fol. / 2527. Jakab Ödön számára kiállított oklevél, Kisfaludy Társaság-beli rendes tagságáról. 1895. Gyulai Pál és Beöthy Zsolt aláírásával. 1 db – 1 fol. / 2528. Jakab Ödön személyére vonatkozó különféle irományok. 1874–1931. 1 + 48 db – 93 fol. / 2529. Jakab Ödön szerződései könyvkiadókkal stb. 1883–1885–1930. 14 + 1 db – 14 fol. / 2530. Jakab Ödön tanári oklevele. 1878. 1 db – 1 fol. 10.525. Jakab Ödön vegyes, apró feljegyzései. 19. sz. vége–20. sz. eleje. Autogr. 4 db – 5 fol./ 10.533. Jakab Ödön versfogalmazványa. 19/20. sz. Autogr.? 1 db – 1 fol. 2531. / Jakab Ödönnek Pörge Gergelynél tett első látogatása emlékére 1914. (Vers-kézirat „Psyche” aláírással) 1 db – 2 fol.

Jakab Ödön iratai a Magyar könyvészetben.

Petőfi Sándor. Az Apostol. Bevezetéssel ellátta Jakab Ödön.[383] (100 l.) 1901.

Jakab Ödön.[384] Délibáb. Elbeszélések. Bp., 1913. Franklin. 234 l. 4.–. / Jakab Ödön. A pásztói pap. Ld. Fővárosi Színházak Műsora, 304/305.

„A népnemzeti iskola záró szakasza. [385] A modernizálódó tendenciák mellett ugyanakkor még érvényesült, sőt, nagy befolyással rendelkezett a korábbi évtizedek kánonja: a népnemzeti stílus ekkorra már önmagát túlélt esztétikája. A népnemzeti irány a 19. század magyar irodalmában a romantikában gyökerezett: lényegében nem jelentett mást, mint amit a népiesség általában a romantikában jelent. A népköltészetben nálunk is a klasszicizmussal szembenálló kifejezésmód egyik megnyilvánulását keresték – a természetesség, a szuggesztivitás, az eredetiség igényével. De az Arany Jánossal kiteljesedő, sőt, általa már meg is haladott nyelvezet a századvégre felélte energiáit, s inkább csak epigonok kezén ismételgette témáit és beszédmódját, a jelentős kritikusnak, Gyulai Pálnak és körének hathatós támogatásával. De nemcsak Gyulai, hanem később még a kiváló irodalomtörténész, Horváth János is akként tartotta Arany életművét a „nemzeti klasszicizmus” csúcsteljesítményének, hogy az újabb törekvéseket hanyatlásnak minősítette. Persze a két irány elválasztása nem lehetséges egyetlen éles törésvonal mentén: az átmenetek-érintkezések számos variációjával találkozhatunk a népnemzeti vonulat és modernség útkeresői között. Az előbbiek hangvételére jellemző dalszerű idill vagy olykor balladisztikus tragikum, könnyen befogadható, közérthetőségre törő, harmonikusan egyszerű stílus képviselői – Pósa Lajos (1850–1914), Jakab Ödön (1854–1931), Szabolcska Mihály (1861 –1930) –„

Vadasdi Anyakönyvek. (1776-1894).

Vadasd (románul Vădaş) falu Romániában Maros megyében. Marosvásárhelytől 23 km-re délkeletre, Havadtőtől északra 3 km-re fekszik a Havad-patak völgyében. Vadasd, Vadas Fond 994 (1776-1830) Fond 995 (1830-1867) Fond 996 (1868-1894) Itt született dédanyám Fekete Albertné, sz. Szénásy Berta (1861-1931) nővérének Szénásy Rózának (1855-1905) férje Jakab Ödön író, akadémikus, akinek csak a születési időpontját ismertem. S. B.

Vadasd. Papok: 1693 Thordátfalvi Mihály, 1694–1697 Váradi Zsigmond, 1700 Fogarasi Márton, 1701–1712 Vadasdi Gergely, 1716 –1721 Éthfalvi Ferenc, 1722–1725 Rettegi István, 1726 Némethi György, 1727–1730 Vajai János, 1731–1739 Darótzi Márton, 1741– 1752 Győrfi István, 1758 Simon János, 1759 Besenyei Gábor, 1761 Kovásznai Kelemen, 1762–1776 Sándor Mihály,[386] 1779–1801 Ábrahám Ferenc, 1803–1809 Szente József, 1809–1812 Simon Sámuel, 1813–1831 Gazda Sámuel,[387] 1832–1833 Soós József, 1834-1850 Péterfi Elek. – Mesterek: 1693 Uzoni Sámuel, 1694 Zágoni János, 1695 Galambfalvi János, 1697 Bibartzfalvi István, 1700 Málnási János, 1702–1718 Haraszkereki István, 1723 Káli Mihály, 1724 Létzfalvi Sámuel, 1725–1734 Pulcheretzi Sámuel, 1737 Sipos Péter, 1739–1752 Sipos János, 1817 Bende Ferenc, 1823 Bényei István, 1836 Jánosi József, 1837 Péter István, 1838 Halai Mihály, 1843–1850 Magyari József.

Vadasd, (Vadas) Fond 994 (1776-1830)

Vadasd születés 1776-1830.

1787 június 1-én kereszteltem Jakabb Petit a Néma fiát. DSCF6080

1794 Úr napján (május 26 és augusztus 17 között) kereszteltem Sebestyény Máriát.

1795 szeptember 30-án kereszteltem Jakabb Istvánt DSCF6084

1796 november 5-én kereszteltem Sebestyény Krisztinát.

1801 március 14-én kereszteltem Sebestyény Józsefet.

1801 november 12-én kereszteltem Jakab Mihályt. DSCF6086

1802-ben Szente József leányát Zsuzsannát keresztelte. 1804-ben fiát Sándort keresztelte. 1803-1809 között szolgált Szente József Vadasdon. DSCF6087

1808-ban keresztszülő Jakab Mihályné és Jakab János.

1808 május 20-án kereszteltem Jakab János fiát Györgyöt. Keresztszülő Bodoni István.

DSCF6091

1809 április 23-án született Nagy József fia Sándor. DSCF6092

1810 oktober 16-án született Sebestyény Péter leánya. DSCF6094

1811 augusztus 3-án Jakab Jánosnak kereszteltem Pétert.

1811 augusztus 11-én Jakab Mihálynak, az ifjunak kereszteltem Ferenczet. DSCF6095

í814 március 20-án Jakab Józsefnek Istvánt.

1816 január 10-én Szakács Jánosnak Jánost. DSCF6097

1817 junius 24-én Jakab Józsefnek Györgyöt. DSCF6098

1820-ban keresztszülő ifjabb Jakab József.

1820 február 22-én Jakab Józsefnek Zsuzsannát.

1820 junius 4-én Szakács Jánosnak Júliannát. DSCF6100

1824 július 24-én Ábrahám Istvánnak és Sebestyény Krisztinának Annát. DSCF6104

1826-ban keresztszülő Jakab István és felesége ? Gazda Anna.

1826 február 16-án Gazda Jánosnak és Sebestyény Máriának Rebekát. DSCF6106

1828 szeptember 27-én Ábrahám Istvánnak és Sebestyény Krisztinának Ignáczot.

Vadasd házasság 1786-1830.

1793 június 28-án házasodott Sebestyény Péter.

1794-ben Szent Mihály körül Jakabb Mihály.

1796-ban Szent János körül ifjabb Jakabb Mihály.

1803 január 25-én Németi Nagy Sándor párosodott Szövedrol ? Szász Borbálával.

DSCF6111

1810 július 10-én Jakab János özvegy ember és Benke Katalin házasságot kötöttek.

1811 január 8-án Jakab János özvegy ember és Simon Katalin házasságot kötöttek.

1811 február 19-én Jakab József és Szilágyi Mária házasságot kötöttek.

1811-ben Szentháromsági Nagy Dániel és Vadasdi Anna házasságot kötöttek.

DSCF6114

Vadasd Fond 995 (1830-1867) II kötet. I/3. 1830-1868. Készítetett Rétyi Géza pap és Németi Sándor idejében 1830-ban.

Születések 1830-1868.

1834 január 25-én született Ábrahám Pál. Szülei: Nemes vitézlő Ábrahám István és Sebestyény Krisztina. DSCF6168

1835 szeptember 7-én született Jakab Sándor. Szülei: Jakab Ferencz és Veres Mária. Bizonyságot tett: Madaras József és felesége Sebestyény Katalin. DSCF6171

1837 december 4-én született Nemes Vitézlő Jakab Ferencz és Veres Mária fia Ferencz. Bizonyságot tett: Madaras József és felesége Sebestyény Katalin. DSCF6175

1840 augusztus 16-án született Ábrahám Sándor. Szülei: Nemes vitézlő Ábrahám István és Sebestyény Krisztina.

1841 január 2-án született Jakab Krisztina. Szülei: Nemzetes vitézlő Jakab István (kérdés Jakab Ödön apja-e vagy két Jakab István élt az 1840-1860 között) és Szombati Klára. DSCF6179

1842 március 19-én született Nemes Vitézlő Jakab Ferencz és Veres Mária leánya Júlia.

DSCF6182

1854 július 26-án született és augusztus 5-én keresztelték Tekintetes Jakab István Urnak és neje Tekintetes Nagy Mária Asszonynak kis fiát Jakab Ödönt. Bizonyságot tettek: helybeli református pap Péterfi Elek és neje Wiski Juliánna Asszony. Öreg asszony (Bába): Simon Zsigmondné. DSCF6200

1856 szeptember 21-én született és október 3-án keresztelték Tekintetes Jakab István Urnak és neje Tekintetes Nagy Mária Asszonynak kis fiát Jakab Árpádot. Bizonyságot tettek: helybeli református pap Péterfi Elek és neje Wiski Juliánna Asszony. Öreg asszony (Bába): Simon Zsigmondné. (1856 október 4-én meghalt) DSCF6204

1861-ben és 1863-ban Bizonyságot tettek: Simon Mihály és neje Sebestyény Júliánna.

DSCF6211 és DSCF6214

1863-ban Bizonyságot tettek: Jakab István és neje Nagy Mária. DSCF6215

1866 május 17-én született Tekintetes Jakab István Urnak és neje Tekintetes Gergely Annának leánya Anna. Bizonyságot tettek Bokor Elek és neje Székely Katalin. Öreg asszony (Bába): Simon Györgyné. DSCF6219

Vadasd Házasság 1834-1867

1833 augusztus 6-án házasságot kötöttek: Bodor László és Jakab Zsuzsanna. Tanú Sebestyény József.

1834 április 20-án án házasságot kötöttek Néhai vitézlő ifjabb Jakab Mihály és Molnár Erzsébet 28 éves leánya Jakab Zsuzsánna és a 34 éves Rigmányi Kis György. eskette: helybeli református pap Péterfi Elek. DSCF6222

1836 március 10-én házasságot kötöttek Sebestyény Péter és Jakab Krisztina 35 éves fia Sebestyény József és Bodoni István és Horváth Sára 18 éves leánya Boroni Sára. DSCF6224

1840-ben tanú Jakab János. DSCF6228.

1840 szeptember 19-én néhai Kutasi Pál és Jakab Éva 43 éves fia Kutasi Sándor és néhai Nagy Mózes és Ajtai Zsuzsa 22 éves leánya Nagy Katalin házasságot kötöttek. DSCF6229.

1842 Tanú Sebestyény József. 1842 február 17-én özvegy 40 éves Sebestyény József és Ruvai Kováts Mihály 22 éves leánya Anna házasságot kötöttek. DSCF6232.

1833 és 1868 november 29. között helybeli református pap Péterfi Elek 167 párt esketett.

DSCF6266.

Vadasd halottak 1785-1868

1836 január 4-én meghalt Nemzetes (idősebb) Jakab Mihály felesége Gardán ? Zsuzsanna 58 éves volt. DSCF6268.

1838 május 14-én meghalt ifjabb Jakab Mihály, 33 éves volt.

1840 február 7-én meghalt Jakab Ferencz és Veres Mária fia Sándor, 4 év 5 hónapos volt. DSCF6269.

1841 október 21-én meghalt Sebestyény Péter 88 éves korában.

1841 október 23-án meghalt Jakab Ferencz és Veres Mária fia Mihály 2 év és 1 hónapos volt.

1841 december 1-én meghalt Jakab Krisztina néhai nemzetes vitézlett Sebestyény Péter párja 71 éves volt. DSCF6270.

1846 május 3-án meghalt Jakab József 78 éves korában. DSCF6272.

1847 november 8-án meghalt Jakab István élete párja Sipos Borbála. Év nincs beírva. DSCF6272.

1856 január 23-án meghalt Jakab Ferencz 44 éves és 5 hónapos volt.

1856 október 4-én Jakab István és Nagy Mária fia Árpád ¾ hónapos korában. (1856 szeptember 21-én született.) DSCF6276.

1865 január 9-én meghalt Jakab István Úr, 69 éves és 3 hónapos volt, a halál oka vizkorság. Született 1795-ben. A születési anyakönyv szerint 1795 szeptember 30-án keresztelték Jakab Istvánt. A kora miatt kétséges, de lehetséges, hogy Jakab Ödön 1795-ben született apja Jakab István (Ödön fia születésekor 58 éves, Árpád fia születésekor 60 éves volt), bár a szakirodalom szerint Jakab Ödön apja 1865-ben halt meg. Jakab Ödön szülei biztosan Jakab István és Nagy Mária voltak. Nagy Mária halotti anyakönyvét nem találtam meg a Vadasdi halotti anyakönyvek 1894-ig vannak meg. A házassági anyakönyveket se találtam meg.

1866 május 20-án meghalt Jakab István és Gergely Anna leánya Anna, 5 hónapos volt.

DSCF6279.

1868 március 3-án meghalt néhai Gazda János neje Sebestyény Mária 73 éves és 9 hónapos volt. DSCF6280.

1833 május 11-től 1868 augusztus 25-ig temettem 445 személyt, Péterfi Elek vadasi ref. pap.

Vadasd 1868-1894

Meghaltak Vadasd 1868-1894

1880 február 25-én meghalt Péterfi Elek lelkész, 78 éves volt és március 3-án felesége Viski Juliánna 75 éves korában. DSCF6424.

1885 július 3-án meghalt Jakab István 72 éves korában, öregségben. Temette Kovács János pap. Született tehát 1813-ban. (Jakab Ödön apja, a szakirodalom szerint 1865-ben halt meg.) DSCF6432.

Fekete (románul: Fânaţe) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Mezőbánd községhez tartozik. Fekete falúban Bánd és Madaras között lefotóztam az egyházi befizetök adatait 1930-tól. Fotóztam a Mezőmadarasi temetőben és a templom körül is a lelkészek sírjait.

Marosvásárhelyi Református Levéltár. Berekméri Róbert irodájában lefotóztam Sebestyény István 1864-ben halála elött írt iratát és a Mezőmadarasi egyházi befizetéseket 1905 után, valamint Szekeres Sándor által talált iratokat.

Dézs. Református Anyakönyvek. (1765-1886).

Kolozsvári levéltár. 92 fond. 1765-1886.

PÁLFI és WÉBER/VÉBER valamint SZAKÁCS név a dézsi anyakönyvekben.

„92-20Dezsrefkereszteltek 1858-1876” mappa: DSCF 8595.jpg: sorsz.: 47./ PÁLFI LUJZA MÁRIA, törvénytelen/ született: Deésen, 1866. június 13-án, keresztelő: június 17-én, református/ szülei: PÁLFI PÉTER csizmadia segéd és Kövi Mária/ (Az anyakönyvben a „törvénytelen” beírás vagy azért lehet, mert nem volt egyházi esküvője a szüleinek, vagy egyszerű elírás./B.Gy.)

„92-22Dezsrefszuletett 1858-1888” mappa/Kereszteltek anyakönyve II.kötet 1858”: DSCF 8378.jpg: PÁLFFY MIKLÓS /született: Dézsen, 1865. aug. 9-én, keresztelő: aug. 13-án/ szülei: PÁLFFY SÁNDOR gazdatiszt és Szabados Anna/ keresztszülők: ifj. Weér György és ifj.Weér Kata/

DSCF 8488.jpg: PÁLFI GYULA /született: Dézsen, 1886. szeptember 10-én, keresztelő: szept. 18-án/ szülei: PÁLFI ISTVÁN ref. cipész és VÉBER MARI/ keresztszülők: Hollóska Imre és Jónás Károlyné/ meghalt: 1886. szept. 24.

„92-26Dezsrefhazassag 1864-1886” mappa: DSCF 9143.jpg:

sorsz.: 21./házasságkötés ideje: Deés, 1883. aug. 5./ Gidófalvi Mihály gazdatiszt és Kántor Júliánna esküvőjén az egyik tanú: PÁLFI SÁNDOR

DSCF 9151.jpg:

sorsz.: 20./házasságkötés ideje: Deés, 1886. nov. 6./vőlegény: PÁLFI IMRE törv.széki írnok, született: Radna, lakik: Deés, ref., 25 éves/menyasszony: Tóth Zsuzsa szül. és lakik Deés, ref., 17 éves. (Fentiekből következik: Pálfi Imre született Radnán 1861-ben, Tóth Zsuzsa született 1869-ben./B.Gy.)

„92-28Dezsrefhalalozas 1864-1886” mappa: DSCF 7876.jpg: sorsz.: 51./ halál ideje: Deés, 1873. május 16./ elhunyt neve: PÁLFI LUJZA, aki özvegy PÁLFI PÉTERNÉ leánykája/ lakhely: Deézs/ életkor: 7 év / halál oka: typhus

„92-29Dezsrefhalalozas 1864-1886” mappa: DSCF 7656.jpg: sorsz.: 50./ halál ideje: Deés, 1873. május 16./ elhunyt neve: PÁLFI LUJZA/ anyja: PÁLFI PÉTERNÉ/ ref./ lakhely: Deés, V.sz. 1./ életkor: 7 éves/ halál oka: tífusz/ temetés: Deés, 1873. május 17. (Fenti két beírás ugyanarról a személyről van, ezekből következik: Pálfi Lujza született 1866-ban./B.Gy.)

„92-28Dezsrefhalalozas 1864-1886” mappa: DSCF 8062.jpg: sorsz.: 70./ +

„92-29Dezsrefhalalozas 1864-1886” mappa: DSCF 7760.jpg sorsz.: 63./

halál ideje: Deés, 1886. szept. 24. du. 6 óra/elhunyt neve: PÁLFI GYULA, aki PÁLFI ISTVÁN cipész és VÉBER MÁRIA fiak/ lakhely: Deés/ életkor: 14 nap/ halál oka: veleszületett gyengeség / temetés: Deés, szept. 26-án du. 4 ó. énekszóval.

Forrás: dézsi anyakönyvek: „92-22Dezsrefszuletett 1858-1885” mappában a

Halottak anyakönyve III. kötet (1887):

DSCF 8495 jpg:

A 30. sorszám alatt olvasható a következő bejegyzés:

elhunyt neve: SZAKÁCS DOMOKOS, csizmadia/ref. vallású/szül.helye: Sz.Fellak/ lakás: Retteg, Deés II.u. 23. /házas / 24 éves /halál ideje: Deés, 1886. decz. 12. / temetés: 1887. márcz. 7. / halál oka: vízbefúlás

B.Gy. megjegyzése:

Szakács Domokost a fellaki kereszteltek anyakönyvében a 14-es sorszám alatt találjuk (DSCF 5730 jpg). 1862. február 10-én született. Keresztelője ugyancsak Fellakon volt február 16-án. Szülei Szakács Károly és Makkai Borbála, helvét hitű birtokosok. A rettegi esketési anyakönyvekből (DSCF 6795 jpg) megtudhattuk, hogy Fellakon született, az esküvő idején 24 éves és 1886. november17-én volt az esküvője Rettegen. A Baczában született, római katolikus vallású 21 éves Fogarasi Máriát vette feleségül. A dézsi anyakönyvből pedig kiderül, hogy csizmadia volt a mestersége, kereken egy hónappal az esküvője után vízbefúlt, és csak tavasszal tudták eltemetni, amikor már kiengedett a fagy és megtalálták valamelyik tóban vagy a Szamosban.

Kérdés:

Szakács Domokos hol helyezkedik el a Szakács családfán? Mert az biztos, hogy rokon, hiszen Fellakon született. (B. GY.) Erre vonatkozóan nincs adatunk. (S. B.)

3. Vizitációs jegyzőkönyvek. Matriculák. Maros megye. (1687-1814). Székely Oklevél- tárak.

3.1. Vizitációs jegyzőkönyvek. Matriculák. Maros megye. (1687-1774).

Az 1781 (Mezőcsávás) előtti időszakban anyakönyvek nem állnak rendelkezésre, így csak az állapítható meg, hogy a Fekete, Pápay, Czegő stb. családok tagjai között kik vettek részt a vizitációkban. [388]A nemes családok tagjai általában aktívak voltak a református egyház életében.

Az egyházmegye élén az esperes állt, mint annak pásztora és őrállója, akit nem meghatározott időre választották, hanem élete végéig és hivatalából is csak súlyosabb vétségek esetén tették le. Az esperest a parciális zsinaton az egyházmegye pásztorai választották szavazattöbbséggel, de a választást a püspök rendelte el, s azon az ő véleménye nem csekély mértékben érvényesült, néha előfordult az is, hogy annak döntő súlya volt. Az esperesi vizitáció évenként meglátogatta az egyházmegyéhez tartozó gyülekezeteket, az egyházmegye esperesének vezetésével. Az esperest elkísérte a juratus notarius, azaz a főjegyző, akinek az volt a feladata, hogy feljegyezze a vizsgálat eredményét, amely a falu nevének, a vizitáció időpontjának, a pásztor (lelkipásztor), a tanító, a gondnok és presbiterek (conjuratores) nevének feljegyzésével kezdődött. A presbiterek ott éltek a községben, ami fontos információ abban az időszakban, amikor nem volt anyakönyvezés. A bizottságban ott volt még a juratus assesor, azaz a székező bírák egyike, akit társaival együtt három évre a parciális választott meg, és aki az esperessel és a főjegyzővel együtt részt vett a bíráskodásban. A vizitációt a seculare brachium is kísérte, aki a világi karhatalmat képviselte és a határozatok és ítéletek végrehajtását végezte. A bizottság tagja volt a director is, de az ő szerepe és feladata egyelőre még nem tisztázott. A vizitáló bizottság rendszerint Szent Márton napján, azaz november 11-én kelt útra, és ha valami zavaró körülmény (időjárási viszontagság, háború stb.) közbejött, akkor ez sokszor márciusig is eltartott, míg az összes gyülekezetet a megszokott sorrendben végig látogatta.

Nyárádgálfalvi Fekete, csávási Pápay, Czegő (nem voltak nemesek, Csáváson éltek) Nagy (csávásiak), György (csávásiak) családbeliek. A megnevezett családbeliek általában a conjuratores (presbiterek) között szerepeltek, de voltak köztük kurátorok is. A családfa szempontjából a Galambodi és a Csávási presbiterek voltak a legfontosabbak, mert a Fekete családbeli őseink ott éltek. Galambodon már nem találtam családbelieket, tehát 1694 után a Fekete családbeliek onnan már elköltöztek. A legrégebbi adat szerint 1694-ben már a Feketék (ld. Fekete Györgyné) Csáváson éltek.

Marosi Marticula. 1687.

435-439. Bánd fol. 162. Csávás 186. Fintaháza. 19. Galambod. 189. Kál 117. Madaras 167. Panit 155. Vadasd. 59.

Fintaháza. 1702. Fintaházi Fekete János, Sebestyény József.

Vadasd. Jakab Boldizsár. 1624. Templom örökségei. (Vadasdi Jakab Ödön író rokona lehetett)
Kál. 1640. Templom örökségei. Kun János. (Egyeneságú ős: Kun János (1580 k. -1647 előtt)
Bánd. Vizitáció 1617-ben. Templom örökségei. Sebestyény István. Sebestyény András.
Mezőmadaras. 1647. Mezőmadarasi nemes Szekeres Ferencz és felesége Kis Rebeka. Templomnak adományt adtak. 1684. Szekeres János,

186-188. DSCF0794.- DSCF0798. Csávás. 1617. Templom örökségei: Nagy György…1676. Pap örökségei. Káli Nagy József. Templom eszközei. Nagy Jánosnő, nemzetes Pápay Péter. Templom örökségei: Nagy György, Nagy Zsigmond. 1676 január 4. Vizitáció. Nemzetes Pápay Péter a csávási eklézsia jegyzője, földet adott az iskola mesternek, hogy az legyen lakásának örökös lakóhelye. Említve van Pápay László úr, Pápay Péter attyafia, (Pápay László valószínűleg Pápay Péter testvére volt), továbbá Nagy András. 1684 – 1712 Pápay Zsigmond adománya az egyháznak. 1730. November 22. Jenei Péter. 1809. November 1. Czegő János.

Galambod. 1643. Március 8. Templom eszközei. Egy ezüst aranyos tányér, Bán Mihály uramtól. 1648. Bán Mihály és Jakab Pál földje. 1680. Bán Mihály öröksége (tehát 1680-ban Bán Mihály már nem élt)1643. Bán Lászlóné. 1638. Bán Mihály. Györfi Mária. 1680. Bán Mihály öröksége. 1680. Györffi Miklós szántóföldje, aki már meghalt. 1731. Györffi György. 1769. Györffi Mihály. Györffi György. 1731. December 27. Bán László földet adott az öreg Pápay Péternek. 1697 szeptember 14. A viztációt aláírta Galambodi Bán Ferencz nemes. 1697. November 3. Györfi Mihály öröksége. 1697. November 23. Györfi Miklós árvája (valószínűleg Györfi Anna). Bán Miklós, Györfi György.

3 Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) I. 1692-1724.[389]

58-59. Vadas. 1693. Január 8. Visitatio Continuata in Eccla Vadasdina. Anno 1693. 8. Januarius Minister loci Michael Thordátfalvi Rector Samuel Uzoni Conjuratores. 1. Györfi György. 2. Jakab György.

72-73. Kebeleszentiván. 1694. Január 26. Visitatio Continuata in Eccla Kebeleienses Anno 1694. 26. Januarius. Ministro loci Stephano Galambfalvi. Conjuratores. 1. Lászlo János. 2. Poroghi Péter. 3. Szita András. 4. Ágoston Mihály. 5. Kis Somodi Márton. 6. Nagy András. 7. Kis Ferentz. Agárdról: Préth András, Márton Mihály, Molnár János, Györfi János.

78-79. Nyárádszereda. 1694. Január 28. Visitatio Continuata in Eccla Szeredaina, Anno 1694. 28. Januarius Ministro Ecclae Georgio Sz. Némethi Conjuratores. 1. Ketskés András. 2. Molnár István. 3. Bán István./

90-91. Mezőbergenye. 1694. Február 5. Visitatio Continuata in Eccla Bergenyeina Anno 1694. 5. Februarius Ministro Loci Johanne Mohai. rector Georgio Vajai. Cojuratores. 1. Angyalosi Márton. 2. Gálfi András. 3. Oláh János. 4. Thamássi István. 5. Györfi István. Ambo desunt.

Csávás. 1694. Február 7. Visitatio Continuata in Eccla Csavasiensi Anno 1694. 7. Februarius/ Ministro loci Laurentio Fartzádi Rector Michaele Potsai Conjuratores. 1. Cseter János. 2. Veres Péter. 3. Székely Mihály. Minister Eccla laudatur ab auditoribus in functionis suae partibus diligenter occupatus, nulla excepta. Rector accusant ur: Öreg Szász György ellen a kapitánynak supplicatiot irván 25 forintot vettek miatta rayta. Fekete Györgyné hit kívűl lakik urától. Némelly halgatok talán soha sem élnek az Úr vatsorájával, sem templomba sem mennek. Admonitio. Noha el maradtak volna a tavalyi deliberatum szerént csávássi urai-mék az 24 forinton, de meg tekintvén ez nyomoruságos időt, most még az egyszer le hadtuk a büntetést. Ea tamen conditione, hogy Isten jövendő tavaszt adván érnünk, mind a templom mellett lévő kőlábnak romladozását, mind a mennyezetben valo fogyatkozást, mind/a praedikátor és mester háza körül való rosz sövényeket meg tsinállyák mert ha más visitatiokor ugy talállyuk, semmi képpen a büntetést el nem kerülik.

130-131. Makfalva. 1695. Február 8. Visitatio continuata ecclesia Makfalvina anno 1695. 8. Februarius. Ministro loci Sigismundo Bölöni, rector Michaele Köpetzi. Conjuratores: 1. Bán István,

146-147. Mezőbergenye. 1697. Január 14. Visitatio continuata ecclesiae Bergenyeiensi anno 1697. 14. Januarius. Ministro ecclesiae Johanne Zaláni, rector Georgio Kibedi. Conjuratores: Szilágyi István, Györfi István, Temesvári István, Lukátsi András, Székely János, Szabo János, Szép Péter. Pastor laudatur de doctrina ab auditoribus excepto Györfi István gyermeke kereszteletlen holt meg hellyel járása miatt, és erköltse nem edgyez tudománnyával. A vizitáció folytatodott 1697. Január 15.-én. Ministro loci Michaele Szent Simoni. Rector Johanne Málnási. Conjuratores: Haydu János, Székely István, Gagyi Márton, Erdélyi János, Györfi János,…

Lőrincfalva. 1697. Január 16. Visitatio continuata ecclesiae Lőrintzfalviensi anno 1697. 16. januarius. Minister ecclesiae ibidem loci est Johannes Szent Miklosi. Conjuratores: Szabo Ferentz, Fekete Zsigmond (Fekete Sigmond), Nagy Márton. Pastor laudatur ab auditoribus de functionis suae partibus, nec ullam intolerabilem habent difficultatem cum respectu ministri, quam auditorem.
Lukafalva. 1697. Január 16. Visitatio facta ecclesiae Lukafalvinae anno 1697. 16. januarius. Ministro ecclesiae Johanne Vajai, rector Samuele Uzoni. Conjuratores: Deák István, Székely Miklos, Székely János, Kakossi Márton, Ferentzi János, Domokos János, Gáspár Márton. Pastor accusatur: caputot nem gyakorta olvas hétköznap. Götsi Gábor fiát maga authoritássából ki tiltotta a templomból. Fekete Jánossal edgyütt. Rector non accusatur.
Káposztásszentmiklós.[390] 1697. Január 16. Visitatio continuata ecclesiae Szent Miklosinae anno 1697. 16. januarius. Ministro ecclesiae Georgio Szokolyai. Rectore Stephano Szőlősi. Conjuratores: Daniel Ferentz, Pető Ferentz, Bartos György, Szabo István, Fekete János, Szakotzai János, Ember István.

160-165. Székelytompa.[391] 1697. Január 27. Visitatio ecclesia Tompaiensis continuatur anno 1697. 27. januarius. Ministro loci Stephano Galambfalvi. Conjuratores: György István, Nagyobb Nagy Márton, Cseydi János, Biro Mihály, Cseh Mihály, Kisebb Nagy Márton, Hartsás Péter, Bernáth Mihály. Pastor accusatur ab auditoribus igen gyakran mulattya el az isteni szolgálatot, kivált heted szaka, nem predikállot péntek napon. A leányok tanítását meg nem hirdette, nem is tanította. Az eötse a predikátornak elmátkásítván egy leányt a maga házánál a parochiában tartotta …. végben, vendégeskedtek, lövöldöztek a németh a faluban lévén. Azonban a vízre ki járó helyet nagy rést tsinált, a szegény ember marhája bornya bé menvén a résen a kertben, ott rutul verték, vesztegették, az marhát reggették (???). A ló kötő helyben őkegyelme maga és mások lovait falu bosszuságára be vitte, ott tartotta. Ex conjuratoribus modernis ita fateorum Stephanus Nagy György: Hartsás Péter a predikátornét rutul szidalmazta ördög attának, ördög születtének, ördög házából essetnek. Meg eskütt Isten teremptő őtet úgy segéllye, meg öli; sőt hijja vala ki: jöjj ki ördög lelkű, mert bizony megöllek. Láttam, hogy egy vessző vala a praedikátorné kezében, azt mondgya vala: én különben nem bántottam marhadott hanem tsak ezzel a vesszővel hajtoltam. Ezt így vallya György István. Secundus conjurator Bernath Mihály, hiti után vallya: az falu gyülésiben Hartsás Péter rutul szidalmazza vala az praedikátornét, mi intők falustul, meg esküvék: Isten őtet úgy segéllye ha a kuton vagy egyebütt talallya a papnét, meg öli, a dijját meg adgya. Tertius testis Hartsás Miklosné Pap Judith jur… … …. Hallottam Hartsás Péter szájából, hogy a praedikátornét ördög teremptettének, kő teremptettének szidalmazta; ezt is mondá esküvéssel: hogy Isten őtet úgy segéllye, ha kijő az utra, mindgyárt meg öli, a dijját meg tudgya adni. Panaszolkodik hidegségek ellen az halgatoknak az praedikátor, melly miatt menti magát, hogy hetedtzaka nem praedikállott. Hartsás István, Istent s embereket irtoztató rut szitkokkal szitkozodott, ördög attával, ördög lelkűvel, sőt a papnét is rutul szidalmazta ördög attával, ördög lelkűvel, meg esküvén, ha ki jő a papnét mindgyárt meg öli. Isten őtet úgy segellye. Ex conjuratoribus György István … Causa levata Fekete Katalin (Catharinae Fekete), ut actor, adversus maritum Andream Dersi, ut inctus modo in sedo Siculicali Marus, in pago Szereda Szent Annaiensi commoratur, per causatores(?) pro hac tempore Martinum tinum Fogarassi, alias alios dicit: illyen okon kellett énnekem citáltatnom az én uramot, a tiszteletes visitator uraimék eleiben, hogy én soha nem szerettem az én uramot, hanem kénszeritettem, és tsak kénszerítésből lett hozzá valo menetelem; sőt mikoron az hütlésre elő kellett állanom, veressel kénszerítettem vele meg esküdni. Sőt soha se egyszer, se másszor énnekem gondomat nem viselte, a mint igaz házasok között meg kévántatott volna. Vert, rongált, sőt a mi nagyobb, az házassághi alkalmatosságra alkalmatlan, impotens. Ezeket és ezeken kívűl valo dolgokat, data exmissione, kész leszek doceálni, sőt többeket is, gyanus személyekkel valo társalkodását, meg fogattatását, meg verettetését. Doceálván penig a szent széktől kivánok én annak idejében ad secunda vota transmittáltatni, uramtól divortialtatni. Uramot penig ligában vettetni. Pro inctus nemo. Deliberatum: az inctus per non veniten vagyon,második szállásra jöjjön el akkor is szolletassa meg. NB. Fekete Kata Dersi Andrásné maga képében plenipotentiáriussának vallotta nemzetes Tholnai Pál uramot. Bői uraiméknak is 12 forint birság alatt imponáltuk, hogy mind a templomot meg sendelyezzék, mind az cimiteriumot meg épitsék különben kedvezés az őkegyelmek büntetésében nem lészen a jövő visitatiokor. Fekete Kata Dersi Andrásné másodszor is proclamáltatván ugyan tsak nem compareált. Deliberatum: másodszor is az inctus per non veniten vagyon.

Székelykál. (Kaál) 1697. Január 28. Visitatio ecclesia Káliensis continuata est anno 1697. 28. januarius. Ministro ecclesia Josepho Uylaki. Conjuratores: Csiszár János, Szabo Márton, Gazdag Pál, Barothi István, Mathe János, Ferentzi András, Iszlai Gergely. Ex conjuratoribus egy vallya, hallotta hogy az utzán szitkozodott baja lévén ördög attával ördög lelkével, ördög születtével a praedikátor. A cimiterium rako fáját hordotta égetni. Ennek előtte két izben is proclamáltatván Fekete Kata Dersi Andrást, sem egyszer sem másszor nem compareált nec per se, nec per procuratorem: most harmadszor is proclamáltatván az harmadik szállásunkon, most sem compareálván. Azért meg kévánnya a jure hogy most exmissioja adattassék. Deliberatum: mivel hogy az inctus harmadszor is absentálta magát azért harmadszor is per non veniten lévén, az actornak exmissio adattatik.
Kebeleszentiván. 1697. Január 29. Visitatio continuata ecclesia Kebeleiensis anno 1697. 29. Januarius. Ministro loci Petro Zágoni. Conjuratores: Nagy Mihály, Kádár Mihály, Györfi István, Nagy János,….
Csávás. 1699. December 2. Visitatio continuatur ecclesia Csávásiensis anno 1699. 2. decembris. Ministro ecclesia Laurentio Fartzádi, rector ejusdem filio Francisco Farczádi. Conjuratores: Nagy Mihály, Kis András, Tőkés György, Kis Simon István. Laudatur pastor in omnibus functionis suae partibus una cum rectore. Szabo Péter sem a templomban nem jár, sem communioval nem él, talán még mikor megkeresztelték is nem volt a templomban.

Csávási ecclesia pénze

Nagy István florinus 2//60.; kezes Kováts István

Kis Szász János árvái florinus 1// 30.; kezes Szász Miklos

Nagy András florinus 1// 30.

Nagy Márton florinus 5// 30.; kezes Kerekes Szász János

Véég István florinus 1// 30.; kezes Kis András

Veres Péter florinus -// 96.; kezes Tőkés György

Bartha János florinus 1.; kezes Halmágyi uram a jeddi predikátor

Potsai Mihály florinus -/90.

Kováts István florinus 2.; kezes Ponori László

Faluközi János florinus 2.; kezes az annya

Faluközi Györgyné florinus 1.; kezes Ponori László

Ponori László florinus 3.; kezes Kováts István

Kis András florinus 1.; kezes Vég Márton

Mihály Deák florinus 9.; egyházfi lévén elszökött

Kis Simon István florinus 1// 05 maga kezes

Kováts István florinus 1// 05.; kezes Kis Simon István

Faluközi Mihály florinus 1// 05.; kezes Kis Simon István

Kováts Márton florinus 2// 10.; kezes Kis Simon István

Ábrahám István florinus 2. házbér.

Az új egyházfiú Ábrahám István kezében administrált az 1698-dik esztendőbéli egyházfiú Csőtör János florinus 17// 60.

Nagy Mihály florinus 2.; kezes Joga Mihály

Joga Mihály florinus 5.; kezes Nagy Mihály

Fartzádi Lőrintz uram florinus 4.

A mester florinus 3.

Mezőbánd. 1699. December 4. Visitatio continuatur ecclesia Bandiensis anno 1699. 4. decembris. Ministro ecclesia clarissimus Stephano Vasarhellyi, rector Michaele Vajai. Conjuratores: Fekete Miklos, Kövesdi Nagy János, Farkas Márton, Nagy Péter, Hentes Thamás, Bárdosi János, Thot Ferentz, Máthé István. Laudatur pastor in omnibus functionis suae partibus fideliter peractis.

196-197. Nyárádszentimre. 1700. Január 14. Visitatio ecclesia Szent Imrehiensis continuatur anno 1700. 14. januarius. Ministro ecclesia Michaele Zágoni, rector Nicolao Kibédi. Conjuratores: Tőkés János, Medgyes Mihály, Ketskés Péter, Szilágyi János, Lukátsi Péter, Molnár Ferentz, Nagy András. Pastor accusatur. Szabó Mártonnét, Balog Péternét, Molnár Ferentznét, Györfi Jánost és Horváth Miklost ki tiltotta a templomból. Kis Györgyöt nem temette el, sem nem engedte, hogy harangozzanak néki.

210-211. Harasztkerék.[392] 1701. Február 16. Visitatio continuatur ecclesia Harasztkerekiensis anno 1701. 16. februarius. Ministro ecclesia Stephano Fogarassi, rector Daniele Galambfalvi. Conjuratores: Molnár György, Nagy Szabo Miklós, Lengyel Márton, Székely János, Újvári János, Domahidi Ferentz, Fekete Mihály.

222-223. Székes. 1701. Február 28. Visitatio continuatur ecclesia Székessiensis anno 1701. die 28. februarius. Ministro ecclesia Andrea Vásárhelyi, rector Michaele Potsai. Conjuratores: Tőkés Lőrintz, Máthé György, Antalfi István, Bodroghi János, Imreh István, Nagy István, Gagyi János. Pastor accusatur. Szeredán pénteken nem szokott predikálni mindenkor. Mind a predikátor s mind a mester dohányoztak mikor útra kimentenek. Quad caetera laudantur. Fekete Mihály nem jár atemplomban sem úrvacsorájával nem él. Deliberatum: admonendus, et post si refractarius fuer… excludendus, tamdenque asinina sepultura si moriatur sepelliendus.

Lőrincfalva. 1701. Március 3. Visitatio continuata ecclesia Lőrintzfalvinae anno 1701. 3. marty. Ministro loci Johanne Szent Miklosi. Conjuratores: Fekete Sigmond, Horváth György, Nagy Márton. Pastor accusatur. Elsőben a leányokat jól kezdette volt tanítani, de annak utána megrestült és ritkán tanította. De reliquo commendatur (?). Admoniti sunt de turni scandalis obtagenda et caeterarum ruinarum reparatione.
Lukafalva. 1701. Március 3. Visitatio continuata ecclesia Lukafalvinae anno 1701. 3. marty. Ministro ecclesia Petro Gidofalvi. Rector Samuele Uzoni. Conjuratores: Székely György, Farkas János, Incze Mihály, Harko György, Szilágyi Miklos, Fekete Péter, Jánossi Mihály. Pastor accusatur. Caputot nem olvas hetedszaka. Karátsonban egy vetsernyén elmúlt az isteni szolgálat. Beteghez hivattatván el nem ment.

346-347. Székes. 1717. Január 7. Visitatio continuata in eccla Székesiensi 1717. 7. Januarius: pastore rev. Dno Sigismundo Váradi, rectore Michaele Kádár. Conjuratores: Bándi Márton, Káli Páll, Györfi Márton, Molnár … Márkos Péter, Gagyi János, Tőkés Lőrincz.

348-349. Nyárádszereda. 1717. Január 9. Visitatio continuata in eccla Szeredaiensi 1717. 9. Januarius pastor r. d. Daniele Bakonjai. Conjuratores: Kása István, Bán Imre,

Lőrincfalva. 1717. Február 5. Visitatio continuata in eccla Lőrinczfalviensi 1717. 5. Febr. Pastore r. d. Davide Váradi. Conjuratores: Fekete Sigmond, Molnár István, Kosa István, rev. pastor commendat in omnibus.
Fintaháza. 1717. Február 5. Visitatio continuata in eccla Fintaháziensi 1717. 5. Febr. Pastore r. d. Martino Halászi. Conjuratores: Fekete János, Nagy Jósef, David Mihály.
Backamadaras. 1717. Február 11. Visitatio continuata in eccla Baczka-Madarasiensi 1717. 11. Febr. Pastore rev. d. Nicolao Musnai, rectore Sigismundo Galamfalvi Conjuratores: Gombos Mihály, Solyom Mihály, Daroczi János, Pápay Sámuel, Nagy István, Csatlós Márton, Palko Mihály. NB. Imponáltatott a dékánynak Nagy Mártonnak, hogy a falun lévő megye bonumit vegye meg a falun interessével együtt.

358-359. Sóvárad. 1717. Február 18. Visitatio continuata in eccla Sováradiensis 1717. 28. Febr. Pastore r. d. Andrea Zágoni, rectore Martino Borzási Conjuratores: Biro Thamás, Dosa Lászlo, Király Márton, Kacso Ferencz, Szilágyi János, Vass Ferencz, Tusz Péter. Rev. pastor et rector laudantis et eccla. Deliberatum: A múlt esztendőben imponáltatott volt a sóváradi megyenek, hogy a ruinákat megépítsék, de kevés foganatját látjuk itt szép intésünknek; mert a ruinák többire most is mind fenn vannak, méltók volnának a poenára; de most instantiájokra azt elengedtük: ita tamen, hogy minden ruinákat, kivált a r. pastor istállójának az hidlását megépítsék, secus poena 2plicabit… Visitatio instaurata in eccla Kebeleiensis 1717. 9. Marty. Pastore r. d. Samuele Zágoni. Conjuratores: Nagy Péter, Györfi Sigmond, László István, Nagy Sigmond, Kis Imre, Fogarasi István, Kis András.

360-361. 1718. Február 1. Visita[ti]o inchoata in nomine Dno 1718. 1. Febr. Seniore Rdo ac Doctissimo Dno Petro Debreczeni, jur. notario R. D. Nicolao Musnai, assessore R. D. Martine Halászi, seculari brachio G. D. Samuele Báan de Galambod.

Haraszkerék. 1718. Február 22. Visitatio eccla Haraszkerekiensis 22. febr. pastore r. d. Thoma Zaláni, rector Andrea Kibédi. Conjuratores: Nagy Péter, Máthé András, Nagy Péter, Kötő Gergely, Kötő György, Szabo György, Fekete Mihál.
Lőrincfalva. 1718. Február 25. Visitatio eccla Lőrinczfalviensis 25. febr. pastor r. d. Dávide Váradi. Conjuratores: Fekete Sigmond, Bertha István, Szabo Páll.

372-373. Vadasd. 1718. Március 1. Visitatio eccla Vadasdiensis 1. Marty pastor r. d. Francisco Ethfalvi, rector Stephano Haraszkereki. Conjuratores: Györfi István, Páll András, Mihály Páll, Simo Miklós, Szász István, Gáll Mihály, Nagy Péter. R. past. et rect. laudant et eccla.

376-377. Kebeleszentiván. 1718. Március 15. Visitatio eccla Kebeleiensis 15. marty pastore r. d. Samuele Zágoni. Conjuratores: Györfi Sigmond,

Csávás. 1719. Január 18. Visitatio eccla Csávásiensis 18. jan. pastore r. d. Andrea Thordai, rectore Azaria Albisi. Conjuratores: Nagy Márton, Nyito György, Fodor János, Szász Miklos, Czegő Ferencz.
Lőrincfalva. 1719. Február 8. Visitatio eccla Lőrinczfalviensis 8. febr. pastore r. dno Dávide Váradi. Conjuratores: Bartha István, Kosa György, Fekete Sigmond.
Backamadaras. 1719. Február 12. Visitatio eccla Baczka-Madarasiensis, 12. febr. pastore r. d. Johanne Udvarhelyi, rector Sigismundo Galamfalvi. Conjuratores: … János, Király, … István, Pápay Sámuel, Palko Mihály, Péter Péter, Vas István.
Lőrincfalva. 1721. Január 8. Visitatio continuata in eccla Lőrinczfalviensi 1721. 8. januarius. Pastore r. d. Josepho Gidófalvi. Conjuratores: Bartha István, Kosa György, Kosa István, Fekete Ferencz, Simon Péter, Fábján Sigmond, Kosa János.

426-427. Makfalva. Január 20. 1721. Visitatio in eccla Makfalviensi 20. januarius. Pastore r. d. Johanne Ikafalvi. Rectore d. Georgio Onodi. Conjuratores: Bernád Mihály, Abodi György, Abodi András, Bán Pál, Pálfi Mihály,

432-433. Nyárádszereda. 1721. Január 26. Visitatio instituta in eccla Szeredaiensi 26. januarius. Pastore r. d. Stephano Rettegi. Conjuratores: Bán Imre, Balog Mihály, Mihály István, Bán Miklos, Szőcs Sigmond, Kis Bán Mihály, Nagyobb Bán Mihály.

Lőrincfalva. 1722. Február 5. Visitatio continuata in eccla Lőrinczfalviensi 5 februarius. Pastore reverendo dominus Josephus Gidofalvi. Conjuratores: Szél Györgj, Simon Péter, Fekete Sigmond.
Fintaháza. 1722. Február 6. Visitatio continuata in eccla Fintahaziensi 6 februarius. Pastore r. d. Martino Halászi. Conjuratores: David Marton, Kis Andras, Nagj Joseph, Szakoczi Janos, Bodoki Mihály, Domokos Marton, Lőrincz Györgj. Pastor laudatur. Fekete Sámuel kézbeadással kötelezé magát arra, hogy amely Darko János mellett való rétet, az attya a Fintaházi megyének conferált, tali conditione, hogj addig míg le teszik az három forintot a posteritások, a megye vegye el a fructusát a rétnek, attja collátióját approbálta s confirmálta.

484-485. Marosszentanna. 1723. Január 29. Szent Anna. 29. januarius. Pastor r. d. Joseph Halmágyi. Conjuratores: Horvát Mihály, Király Mihály, Dobai István, Szőlősi Sigmond, Szoboszlai János, Molnár Mihály, Ambrus Mihály. Pastor laudatur etiam eccla. Deliberatum: rina nélkül nem találtuk a … és udvarfalvi ecclákat, de most elengedjük a poenát, de úgy, hogy őkegyelmek jövendőre megépítsék a romlásokat. A szentannai filia pedig dicsértetik, hogy jól igyekeztek a temomban; másszor is őkegyelmek igyekezzenek, hogy dicséretet valljanak. Nb. Hogy a megye pénzét vagy tiszteletes Halmágyi uram, vagy Fekete Mihály a magok ususokra fordították volna, azon meg esküvének ezek: Szilágyi János, Medve István, Fekete János, Gyéresi István, Taszlai István, Miklós András, Szász István, hitek után azt vallák, hogy ők nem tudják és semmi jelből észre nem vették, hogy őkegyelmek magok ususára fordították volna a megye pénzét.

Kebeleszentiván. 1723. Január 31. Kebele. 31. januarius. Pastore r. d. Michaele Dálnoki. Conjuratores: Kádár János, Bodoni János, Czegő István, Enyedi István, Kovács János, Nagy Sigmond.

488-489. Nyárádszereda. 1723. Február 2. Szereda. 2. februarius. Ministro r. d. Francisco Etfalvi. Conjuratores: Kása István, Szőcs Sigmond, György István, Szőcs Dávid, kisebb Bán Mihály, Mihály István, nagy Bán Mihály. (Bán Mihály és Mihály fia) …. Deliberatum: nyilván constál, hogy Balog Joseph halála után a szeredai megye háro marháját elhajtotta bizonyos adósságért; hiteles emberek szavai által az is nyilván vagyon, hogy Bán György uram az maga kezességén vette ki az említett három marhákot a megye kezéből; azért Bán György tartozik a szeredai megyének megfizetni az adósságot interessével együtt.

494-495. Makfalva. 1723. február 5. 5. februarius. Pastore r. d. Johannes Ikafalvi. Rectore Josepho Zágoni. Conjuratores: Bernad Mihály, Antalfi István, Kerekes Gergely, Fazekas Pál, Barabás János, Bán Pál,

501-503. 1723. Február 10. Backamadaras. 10. februarius. Pastore r. d. Georgio Desi. Rector Sigismundo Galambfalvi. Conjuratores: Palko Mihály, Breczki András, Bán Mihály, Tot Mihály, Ács Tamás, Albert István, Gábor György. Pastor laudatur rector et eccla taliter (?).Deliberatum: backamadarasi uraimék jól igyekeztek, de törvényünk ellen a cintermen által s meg által járnak, a csűr a csűr is romló félben vagyon; ezekért a büntetést most elengedjük, de úgy, hogy a cinterem tulsó ajtajára zárt csináljanak; a csűrt újjólag építsék, a kerteket is a parochiák körül renoválják, melyre manu stipulata bligálák is magukat: Pápay András uram Vas István, Nagy Márton, Lukácsi Sigmond, Botos Mihály.

518-519. Galambod. 1723. December 5. Visitatio eccla Galambodiensis continuata anno 1723. die 5. decembris. Pastore reverendo domini Johannes Királyfalvi. Conjuratores: 1. Györfi György,

Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) II. 1725-1750.[393]

Egyházmegyei Vizitációs jegyzőkönyv lajstroma. 1725-1750. Községek, oldalszámok. Galambod. 50, 88, 127, 177, 225, 267, 302, 353, 387, 416, 445, 470, 512, 540, 559, 566, 590, 616, 637, 676, 682, 704. Mező-csávás. 50, 87, 126, 177, 224, 266, 302, 353, 386, 415, 444, 469, 490, 511, 540, 559, 565, 589, 616, 636, 670, 682, 704.

Makfalva.[394] 1725. Január 31. Visitatio continuata ecclesiae Makfalviensis 31. Januarii, pastore reverendo domino Johanne Ikafalvi, rectore Laurentio Adorjáni, conjuratores (presbiterek) Bán Pál, Kelemen Pál, Albert János, Kamuti Mihály, Szabó Miklós, Bothos Ferencz, Imreh Mihálly, Fekete Lukács.
Haraszkerék. 1726. Január 8. Visitatio continuata ecclesiae Haraszkerekiensis 8. Januarii, pastore reverendo domino Mojse Réti, rectore Petro Jancsó, conjuratores Gergely György, Farkas András, Bereczki Mihály, Kötő György, Fekete Mihály, Pünkösdi György, Farkas Márton.
Csittszentiván[395]. 1727 január 11. Visitatio continuata ecclesiae CsitSzentIvánensis 11. Januarii, Pastore reverendo domino Johanne Udvarhelyi, rectore Johanne Ketskeméthi, conjuratores Barthus János, curatore Lukátsi János, Kömöz János, Gálfi Sámuel, Dobolyi Márton, Fekete István, Székely György, Szilágyi János.
Csávás. 1727. Január 14. Visitatio continuata ecclesiae reformatae Csávásiensis 14. Januarii. Pastore reverendo domino Stephano Galambfalvi, rectore Johanne Dálnoki, conjuratores: Bakó István, Veres István, Bara András, Kis Márton, Nyitó György, Czegő Ferencz.
Kibéd. 1727. Január 22. Visitatio ecclesiae Kibédiensis 22 ianuarii, pastore reverendo domino Stephano Daróczi, Rectore Gregorio Csepregi. Conjuratores: Silvester Mihály, Pápay Mihály, Dósa Márton, Borbély Mihály, Thamási Márton, Péterfi Mihály, Dósa János.
Káposztásszentmiklós. 1729 január 28. Visitatio continuata ecclesiae KáposztásSzent- Miklósiensis 28 Januarii pastore reverendo domino Daniele Zalányi, rectore Michaele SzentMártoni, conjuratores Daróczi Ferencz, Tóth Mihálly, Nagy György, Pető László, Fekete Ferencz, Kukolya György, Kádár Ferencz.
Lőrincfalva. 1729 Január 29. Visitatio continuata ecclesiae Lőrinczfalviensis 29 Januarii. Pastore reverendo domino Stephano Torjai, conjuratores Szél György, Fekete Zsigmond (Fekete Sigmond), Csutak András.
Csávás. 1727. December 9. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 9. Decembris, pastore reverendo domino Stephano Galambfalvi, rectore Johanne Dálnoki. Conjuratores Kováts Márton, Faluközi János, Fülpösi Márton, Jenei Péter, Fekete György, Imreh János.
Csittszentiván. 1729. November 9. Visitatio continuata ecclesiae CsitSzentIvániensis 9. Novembris, pastore reverendo domino Johanne Udvarhelyi, rectore Johanne Zilahi conjuratores, Török István, Godhárd András, Kömöz János, Dobolyi Márton, Szabó Mihály, Fekete István, Kóbori Péter.
Káposztásszentmiklós. 1730. Február 4. Visitatio continuata ecclesiae SzentMiklós- iensis 4. Februarii, pastore reverendo domino Martino Gyulai, rectore Michaele Szentgyörgyi, conjuratores Tóth Mihály, Pető János, Szász Ferencz, Gál Péter, Fekete Ferencz, Máthé János, Kádár Ferencz.
Csittszentiván. 1730 november 28. Visitatio continuata ecclesiae CsitSzentIvániensis 28. Novembris, patore reverendo domino Samuele Vajai, rectore Johanne Zilahi. Conjuratores: Varga Miklos, Toth György, Fekete István, Kolosi György, Fekete Mihálly, Gálfi Samuel, Gálfi Balás.
Nyárádszentsimon. 1730. Január 17. Visitatio inchoata in nomine Domini anno 1730. die 17. Januarii per reverendum dominum seniorem Nicolaum Musnai, juratum notarium Stephanum Vajai, seculare brachium (a világi karhatalmat képviselte) Pápay András (Andream Pápay), assessorem Stephanum Galambfalvi, directorem Johannem Gyáni in Koronka, pastore reverendo domino Johanne SzentSimoni, rectore Martino Kibédi, conjuratores Kocsis Sigmond curator, Jóseph Mihálly, Erdős Pál, Nagy István, Vizi János, Jánosi István, Bodoni curator, Jánosi Miklós.
Csávás. 1730. November 22. Visitatio continuata ecclesiae MezőCsávásiensis 22. Novembris, pastore reverendo domino Galambfalvi, rectore Stephano Havadi. Conjuratores: Hámsa András, Fodor István, Imreh Ferentz, Rácz Sigmond, iffjabb Nagy Márton. Nota bene: Kováts Márton igen fucus, nemcsak vasárnapokon, hanem még köznapokon is az Isten házát nem frequentállya. Pápay Sigmond és Pápay Ádám potentiose a mester házára menvén, ablakait bédöfölték.
Káposztásszentmiklós. 1731. Január 25. Visitatio continuata ecclesiae SzentMiklós- iensis 25. Januarii, pastore reverendo domino Martino Gyulai, rectore Mihaele SzentGyörgyi. Conjuratores: Imreh Mihálly curator, Pető István, Gáspár János, Nagy György, Gál Péter, Pető János, csibai Nagy János, Fekete Ferencz.

296-297. Csittszentiván. 1731. November 21. Visitatio continuata ecclesiae Csit Szent Ivániensis 21. Novembris, pastore reverendo domino Samuele Vajai, rectore Johanne Zilahi. Conjuratores: Kőmő János, Fekete István, Lukátsi János, Nagy János, Török János, Zoltány András, Kis Mihálly.

Csávás. 1731. November 26. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 26. Novembris, pastore reverendo domino Stephano Galambfalvi, rectore Petro Jancsó. Conjuratores: Kováts Márton, Nagy István Fülpesi Márton, Fekete György, K. Imreh György. Pastor et Rector laudatur. Nota bene: Pápay Zsigmond (Sigismund) úr suspicióban ejtvén magát, imponáltatott, hogy inquiráltasson (kutasson, nyomozzon) s az inquisitiot producállya előttünk. Deliberatum: A Szent Visitatio nagy rendeletlenséget és inobidientiat tapasztalván csávási atyánkfiaiban, mind a pastor szénájának jó modalitassal való bé nem szolgáltatásában, mind pedig a pajtájának eddig való meg nem hidlásolásában, contemnálván a Szent Visitationak két rendben való impositioját. Azért mostan simpliciter poenáztatnak, minthogy peniglen a pastor a szénájában kárt vallott mikoron behozták, tetszett a törvénynek, hogy akik miatt esett a kár, ha magok egész megyéstől nem restituállyák, azokkal, akik miatt esett a pastornak szénabeli kára, restituáltassák.

303-304. Galambod. 1731. November 26. Visitatio continuata ecclesiae Galambodiensis 26. Novembris, pastore reverendo domino Samuele Beczei. Conjuratores: Ferenczi Sámuel, Füzesi Ferencz, Kerekes Mihálly, Szunyó Sigmond. Pastor laudatur. Deliberatum: A Szent Visitatio galambodi atyánkfiait méltán megbüntethetné, hogy a curatort debito tempore nem ratiocináltatták, a summapénznek interessét is fel nem szedték, mindazáltal méltó mentségeket respectálván, őkegyelmeket most sem bünteti. Saltem imponállya őkegyelmeknek, hogy a curatort a patronusoknak és a pastornak absentiajában ne ratiocináltassák, a curator is ne ratiocinállyon, a summapénznek interessét minden esztendőben felszedgyék és a summához ne tegyék, ne irattassák, secus jövendőben dupliciter poenáztassanak. Deliberatum Sanctae Visitationis: Nemzetes galambodi Bán Sámuel és Bán László uramék őkegyelmek s mind a kettőnek feleségek között templombeli sessiojok iránt nagy controversia, megolthatatlan tűz és atyafiságos szeretettel meg nem edgyező gyűlölet támadván, közönségesen minekünk is visitatoroknak nem kicsi örömünkre lett volna, hogy ha őkegyelmek magok között ezt a nagy tüzet lecsendesíthették volna és emberi gyarlóságból, természeti erőtlenségből inkább, mintsem elszánt szándékból inopinate származott vétkes indulattyoknak mind a két részről az isteni kegyelem által meggyőzőji levén, minden dolgokban mint atyafiak, mind magoknak megbántódása, s mind pediglen másoknak is megbotránkoztatása nélkül edgyetérthettenek volna. De őkegyelmek magok indulattyokkal nem bírván, azt a nagy jót nem cselekedhették. Melyre nézve a Szent Visitatio is maga interpoisitiojával őkegyelmek között egyebet nem használhatott, minthogy az scandalum az Isten házából tollálódnék, és ezután minden botránykozás, virgás és veszekedés nélkül tudna őkegyelmek közzül kiki a templomban egyenként a maga sessiójára menni, taliter deliberált: 1. Minthogy Bán László uram az atyafiak között legkissebb és őkegyelme maradt az ősben, a templomban is az őkegyelme felesége ősse után járó székit observállya és azhol eddig ült Bán Sámuelné asszonyommal őkegyelmével edgyütt, most már azt ne praetendállya, maradgyék meg a maga sessiojával, melly is a templomban a cathedra mellett első sessio. Bán Sámuelné asszonyom is ne aspirállyon másuvá, hanem amely székben eddig járt, ezután is járjon oda, mellyet is a familianak megszaparadásokért csináltatott volt idvezült Bán Mihályné asszonyom, az őkegyelmek mostoha annya, et perpetuo jure possidendo hagyott a menyének, Székelly Susánna asszonynak, amint Bán Sámuel uram őkegyelme maga mondgya, mellyet hitivel is kész doceálni. Hogy peniglen ezen deliberatumunk in suo talo megmaradna és híjában haszontalanul ne láttattnék iratni, míg még közönségessé nem tetetődött volna, ex ambarum partium litigantium consensu, ezen deliberatumnak töttük 40 forint vinculumát, melyről őkegyelmek minekünk kezeket is beadák sub hac conditione, hogy valamellyik fél ezt a deliberatumot, vel in parte, vel in toto bontogatni s bontogatni akarván, elsőben tartozzék a megemlített 40 forintokat a meg nem álló fél a megálló félnek in paratis deponálni, annakutánna osztán uberioris revisionis gratia, ezen causat in suo competenti foro előadni, azt defendálni és újjab judiciumot venni.

Nyárádkarácsony[396]. 1732. Február 16. Visitatio continuata ecclesiae Karácsonfalviensis 16. Februarii, pastore reverendo domino Petro Gidófalvi, rectore Johanne Sipos. Conjuratores: Apa András, Fekete János, Veres László, Antal Miklós, Dósa László, Szőke István, Csiki Márton.
Káposztásszentmiklós. 1732. február 16. Visitatio continuata ecclesiae Szent- Miklósiensis 12. Februarii, pastore reverendo domino Martino Gyulai, rectore Mihaelo SzentGyörgyi. Conjuratores: Imreh Mihálly, Tóth Mihály, Bajtsi Gergely, Kádár Ferencz, Fekete Ferencz, Tana Péter, Gál Péter.
Lőrincfalva. 1732. Február 18. Visitatio continuata ecclesiae Lőrinczfalviensis 18. Februarii, pastore reverendo domino Samuele Zágoni. Conjuratores: Fekete Ferentz, Bartha István, Simon Péter, Fekete Sámuel, Szél György.
Backamadaras. 1732. Visitatio continuata ecclesiae BackaMadarasiensis ultima Novembris, reverendo domino Samuele Oltszemi, rectore Sigismundo Galambfalvi, conjuratores Gombos György, Ács Jósef, Pápay Sámuel, Palkó Mihálly, Tót Mihálly, Daróczi János, Agyagasi Benedek. Pastor et rector laudantur.
Káposztásszentmiklós. 1732. December 2. Visitatio continuata ecclesiae SzentMiklós- iensis 2. Decembris, pastore reverendo domino Martino Gyalai, aegrotante et rectore Michaele SzentGyörgyi, conjuratores Gáspár János, Nagy János, Pető László, Pető János, Szász Péter, Fekete Ferencz, Tóth Mihálly. Pastor et rector sunt mediocris laudis.
Lőrincfalva. 1732. December 3. Visitatio continuata ecclesiae Lőrinczfalviensis 3. Decembris, pastore reverendo domino Samuele Zágoni, conjuratores Bartha István, Simon Péter, Fábián Sigmond, Fekete Ferencz, Szél György, Szász János.
Káposztásszentmiklós. 1732. December 6. Visitatio continuata ecclesiae SzentMiklós- iensis 6. Decembris, pastore reverendo domino Stephano Báthori, rectore Michaele SzentGyörgyi, conjuratores Gáspár János curator, Gál Péter, Fekete Ferencz, Imreh Mihálly, Pető László, Imreh Sigmond, Nagy János.
Makfalva 1733. December 1. Visitatio continuata ecclesiae Makfalviensis 1. Decembris, pastore reverendo domino Johanne Ikafalvi, rectore Michaele Szantsali, conjuratores Madaras Mihálly, Fekete Lukáts, Vas János, Sövér István, Kováts István, Demeter János, Albert Dániel.
Nyárádkarácsony. 1733. December 9. Visitatio continuata ecclesiae Karácsonfalviensis 9. Decembris, pastore clarissimo domino Samuele Solymosi, rectore Stephano Bibarczfalvi, conjuratores Csíki János, Szabó Márton, Fekete János, Jósa István, Hajdu Márton, Simon István, Apa András.
Káposztásszentmiklós. 1733. December 10. Visitatio continuata ecclesiae Káposztás- SzentMiklósiensis 10. Decembris, pastore reverendo domino Stephano Bátori, rectore Samuele Baczoni, conjuratores Nagy Tamás, Pető János, Borsai András, Fekete Ferencz, Szász Péter, Tóth Mihály, Gál Péter.
Csittszentiván. 1735. Január 26.Visitatio rursum inchoata CsitSzentIvánini 26. Januarii anno 1735., pastore reverendo domino Samuele Vajai, rectore Johanne Zilahi, conjuratores Dési Márton, Nagy Sámuel, Fekete István, Gálfalvi Balás, Zöld Ferencz, Lukáts János, Dobolyi Sámuel.
Csávás. 1735. Január 31. Visitatio continuata ecclesiae MezőCsávásiensis 31. Januarii, pastore reverendo domino Josepho Udvarhelyi, rectore Petro Jancsó, conjuratores Hamza András, Fodor István, Fekete György, Kis Nagy Márton, Czegő Ferencz.
Backamadaras. 1735. December 5. Visitatio continuata ecclesiae BackaMadarasiensis 5. Decembris, pastore reverendo domino Samuele Oltszemi, rectore Stephano Zalányi, conjuratores Kováts István, Gombos Mihálly, Pápay Sámuel, Bak Mihálly, Bene György, István Mester, Lőre Ferencz.
Nyárádkarácsony. 1736. December 5. Visitatio continuata ecclesiae Karácsonfalviensis 5. 1736. Decembris, pastore reverendo domino Samuele Solymosi, rectore Stephano Bibarczfalvi. Conjuratores Apa András, Hajdú Márton, Simon István, Fekete János, Jósa István, Imreh Mihály, László György.
Lőrincfalva. 1736. December 8. Visitatio continuata ecclesiae Lőrinczfalviensis 8. Decembris, pastore reverendo domino Samuele Zágoni. Conjuratores Bartha István, Simon Péter, Szél György, Fekete Sámuel, Simonfi Péter curator.
Csittszentiván. 1736. Február 24. Visitatio continuata ecclesiae CsitSzentIvániensis 24. Februarii, pastore reverendo domino Samuele Vajai, rectore Johanne Zilahi. Conjuratores Dobolyi Márton, Gálfalvi Sámuel, Fekete Mihálly, Jakab Márton, Székelly György, Varga János, Orbán Márton.
Káposztásszentmiklós. 1737. Február 4. Visitatio ecclesiae Káposztás Szent Miklósiensis 4. Februarii, pastore reverendo domino Stephano Bátori, rectore Petro Jancsó, conjuratores Nagy János, Kádár Ferencz, Gál Péter, Imreh Mihálly, Kukolya János, Tóth Mihálly, Fekete Ferencz.
Lőrincfalva. 1737. Február 5. Visitatio continuata ecclesiae Lőrinczfalviensis 5. Februarii, pastore reverendo domino Samuele Zágoni, conjuratores Bartha István, Simon Péter, Szél György, Fekete Sámuel, Simonfi Péter.
Csittszentiván. 1737. Február 5. Visitatio continuata SzentIvániensis 5. Februarii, pastore reverendo domino Samuele Vajai, rectore Johanne Zilahi, conjuratores Győrfi Márton, Fekete István, Dési Márton, Jakab Márton, Gálfi Sámuel, Varga Miklós.
Lőrincfalva. 1739. December 2. Visitatio continuata ecclesiae Lőrinczfalviensis 2. Decembris, pastore reverendo domino Michaele Besenyei, conjuratores Simon Péter, curator Bartha István, Fekete Ferencz, Fábján Sigmond, Fekete Sámuel, Simonfi Péter.
Csávás. 1740. Február 11. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 11. Februarii, pastore reverendo domino Josepho Udvarhellyi, rectore Johanne Dálnoki, conjuratores Simon János, Fekete György, Galambfalvi Sámuel, Kiss János, Bekő János.
Káposztásszentmiklós. 1741. Március 12. Visitatio continuata ecclesiae SzentMiklós- iensis 12. Martii, pastore reverendo domino Samuele Huszti, rectore Petro Jancsó, conjuratores Jabroczki István, curator Imreh Ferenc, Imreh Sigmond, Bancsi Gergely, Pető János, Fekete Ferenc, Nagy János.
Lőrincfalva. 1741. Március 13. Visitatio continuata ecclesiae Lőrinczfalviensis 13. Martii, pastore reverendo domino Michaele Besenyei, conjuratores Bartha István, curator Szél György, Fábján Sigmond, Fekete Sámuel.
Csávás. 1741. Március 10. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 17. Martii, pastore reverendo domino Josepho Halmágyi, rectore Johanne Dálnoki, conjuratores Nagy Márton, Imreh János, Gáspár Mihály, Nyírő János, Czegő Ferencz.
Galambod. 1741. Március 17. Visitatio continuata ecclesiae Galambodensis 17. Martii, pastore reverendo domino Galambfalvi, conjuratores Bán György,…
Backamadaras. 1741. December 4. Visitatio continuata ecclesiae BackaMadarasiensis 4. Decembris, pastore reverendo Johanne Ikafalvi, rectore Johanne Györfi, conjuratores Kis Gergely, Pápay Sámuel, Szövérfi Ferencz, Toszó János, Agyagási Benedek, Kis Mihály, Palkó Péter.
Csávás. 1742. Február 20. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 20. Februarii, pastore reverendo domino Sigismundo Makfalvi, rectore Johanne Dálnoki, conjuratores Czegő Ferenc, Kis Miklós, Nagy Márton, Harczó András, Imreh János.
Csávás. 1743. December 8. Nagy Márton, Székely György.
Lőrincfalva. 1745. Május 25. Visitatio continuata ecclesiae Lőrinczfalviensis 25 Maji, pastore reverendo dominno Michaele Besenyei, conjuratores Bartha István, Szél György, Fehér Ferencz, Fekete Sámuel, Simon Ferencz.
Mezősámsod. 1745. December 4. Visitatio continuata ecclesiae Sámsondiensis 4. Decembris, pastore reverendo domino Stephano Ajtai, rectore Paulo Kibédi, conjuratores: curator Katsó Ferencz, Jenei Sigmond, Balog Mihálly, Laszló György, Lőrincz János, Magyari András, Szász Ferencz.

Nota bene: Fejkete Mihál cum sua consorte ante nuptiis scortum fererunt. Nagy Mihály negligens, Fekete Mihály, Fogarasi Mihály similiter.

Backamadaras. 1746. Január 31. Continuata Visitatio ecclesiae reformatae Backamada- rasientis die 31. Januarii, pastor reverendus dominus Johannes Ikafalvi, rector humanissimus dominus Franciscus Hadnagy. Conjuratores: Küs Gergely, Küs Mihály, Thót János, Pápay Sámuel, Fejer Sigmond, Palkó Mihály, Szövérdi Ferencz.
Lőrincfalva. 1747. Continuata Visitatio ecclesiae reformatae Lőrinczfalvensis die 3. Februarii, pastor reverendus doctissimus dominus Michael Besenyei. Conjuratores: Bartha István, Szél György, Fekete Ferencz, Fábián Sigmond, Simonfi Péter, Fekete Sámuel.
Csávás. 1748. November 29. Visitatio continuata ecclesia Csávásiensis 29. Novembris, pastore reverendo domino Sigismundo Makfalvi, rectore defuncto Johanne Udvarhelyi, conjuratores: Nagy Márton, Czegő János, Imreh János, Szekely György, Balog István.
Csejd. 1747. Április 18.. Visitatio continuata ecclesiae reformatae Csejdiensis 18. Aprilis, pastor reverendus dominus Mathias Venter, conjuratores: Iszlai György, Galambfalvi Sámuel, Farkas Sigmond, Pápay Mihály, Györfi László, Nagy Mihály.
Lőrincfalva. 1747. Continuata Visitatio in ecclesia reformata Lörinczfalvianae, pastor reverendus dominus Michael Besenyei, conjuratores: Horváth Sámuel, Fábián Sigmond, Szél György, Simon Ferencz junior, Kósa Mihály, Fekete Ferencz, Fekete Sámuel.
Galambod. 1747. November 22. Continuata Visitatio ecclesiae Galambadianae, 22. Novembris….,Deliberatum: A tavalyi Visitatio is sok fogyatkozásokat tapasztalt volt Galambadon; most is hasonlóképpen a templ[omon] hasadozások vadnak. A papháznál a kertek nem igen jok. Sertésólt a pap kénszerített csinálni. A csűrnek három szarufája is eltörött, mindezeknek correctiojokra severe intettetnek őkegyelmek, hogy következendőben ne poenam incurrant. Amely lábas pajtát a megye fájából a pastor épített, az építésért fizessenek meg a papnak, és ezután jó cura alatt tartsák, mint szükséges dolgot sub poena ft. 12. Nota bene: A matriculaban p. 191. fellyül a negyedik linea így kezdödik: Györfi Miklós oláh zsellére irtott falu erdejéből egy darab szántóföldet, de mellyet az akkori atyafiak a galambodi ecclesianak conferáltanak volt, ezen föld az ecclesia és visitatorok invigilantiajok miá eltévelyedvén, most felolvastatott az ecclesia és nemzetes Harsányi György úr előtt, minthogy az őkegyelme praedecessori tötték volt kezeket a specificált irtován földre, mellyet hallván, nemzetes Harsányi György uram, az őkegyelme kezében lévő résszét azon földnek remittálá a galambadi reformata ecclesianak, melyről kezet is ada tiszteletes senior Vajai István uramnak és nemzetes brachivum Géresi István uramnak a Szent Visitationak az ecclesia előtt.
Csejd.1748. Január 12. Continuata Visitatio ecclesiae reformatae Csejdianae 12. Januarii, pastor reverendus dominus Mathias Venter, conjuratores: Farkas János, Galambfalvi Sámuel, Magyarosi István, György István, Pápay Mihály, Farkas Sigmond, Vadadi Pál.
Csávás. 1748. November 17. Continuata Visitatio ecclesiae Csávásiensis 17. Novembris, pastor reverendus dominus Sigismundus Makfalvi, rector Nagy István (Stephanus Nagy), conjurati: Simon Mihály, Czegő Ferenc junior, Bogáti János, Lengyel István, Nagy Márton.
Mezőpanit. 1748. November 18. Continuata Visitatio in ecclesia reformata Panitiensi 18. Novembris, pastor reverendus dominus dominus Stephanus Vajai senior, rector Márton Pávai, conjurati: Zöld István, Nagy István, Gál István, Bartha István, Bartha Mihály, Szegesi Mihály, Gál Márton.
Lőrincfalva. 1748. Continuata Visitatio in ecclesia reformata Lörinczfalvianae, pastor reverendus dominus Michael Besenyei, conjuratores: Horváth Sámuel, 659. Fábián Sigmond, Szél György, Simon Ferencz junior, Kósa Mihály, Fekete Ferencz, Fekete Sámuel.
Csávás. 1749. Continuata Visitatio in ecclesia reformata Csávásiana, pastor reverendus dominus Sigismundus Makfalvi, rector Nagy Ferenc (Franciscus Nagy), conjuratores: Tökés Ferencz, Balog István, Jenei Péter, Bara Mihály.
Backamadaras. 1750. Január 26. Continuata Visitatio ecclesiae BackaMadarasianae 26. Januarii, pastor reverendus dominus Samuel Ikafalvi, rector Georgius Katona, conjuratores: Thót János, Szabó Pál, Vas István, Gombos Péter, Pál György, Pápay Jósef, Kovács György.
Lőrincfalva. 1750. Continuata Visitatio ecclesiae Lőrinczfalvianae, pastor reverendus dominus Michael Besenyei, conjuratores: Simonfi Péter, Fekete Sámuel, Simon Ferencz, Horváth László.
Lőrincfalva.[397] 1749. Continuata Visitatio ecclesiae Lőrinczfalvianae, pastor reverendus dominus Michael Besenyei, conjuratores: Simonfi Péter, Fekete Sámuel, Simon Ferencz, Horváth László.
Kebeleszentiván. 1740. November 18. Visitatio continuata ecclesiae Kebeleiensis 18. Novembris, pastore reverendo domino Michaele Bibarczfalvi, conjuratores Szabó Ferencz, Kádár Mihály, Czegő János, Bósi Miklós, Péterfi János, Bodoni Mihály, Nagy Sigmond.

Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) III. 1752-1774.[398]

Galambod. 11, 35, 65, 119, 224, 237, 290, 340, 373, 422, 448, 508, 571, 584, 630, 684, 821, 856.

Csávás. 11, 35, 64, 118, 223, 236, 296, 339, 373, 421, 508, 570, 583, 635, 684, 747, 820, 855, 857.

Csávás. 1752. November 2. Presbiter: Nagy Ferenc
Csávás. 1753. Presbiterek: Czegő István, Nagy Márton,
Csávás. 1758. Január 9. Presbiter: Nagy Ferenc.
Csávás. 1758. December 14. Presbiter: Nagy Ferenc.
Kebeleszentiván. 1759. Február 21. Csejd kebek Sz. Ivány. 21. Februarii. Vistatio continuata in ecclesia Csejdiensi. Pastor reverendus dominus Stephanus Trintsini.. Ludi magistLudimagister Johannus Bölöni. Conjurator Sigismindus Sigismundus György, Michael Jánosi, Michael Farkas, Michael Nagy, Pápay Mihály (Michael Pápay), Petrus Csiszmadia, Samuel Galambfalvi.
Mezőfele. 1760. Január 30. Visitatio continuata in ecclesia Feleiensi 30. Januarii, pastor reverendus dominus Andreas Csernátfalusi, levita in misus Ménes Franciscus Barabás, conjurati Andreas Nyujtodi, Sigismundus Kováts, Franciscus Kis, Stephanus Bányai, Michael Szegedi, Stephanus Ábrahám, Michael Molnár. A filia, úgy mint márus Ménes panaszulpanaszol, hogy az atyafi pénteken cultust nem prostálnapraestálna, sőt ollyan opiniával opinioval vagyon, mintha az atyafi akarná inducálni a Folisakatfeleieket, hogy elszakadjanak. Misasül Ménestől. Kissebb Ábrahám Gyögyri Györgyné paráznának mendzesikmondatik, kell producálni első relátorájátrelatoriaját. Székely Ilona templomot nem gyakorol. Pápay Sigmond, ki azon kívül részeges is. Admonitus mene seseal nunc semel pro semper. Az atyafi nem marasztatott. A lévita nem marad.
Csávás. 1760. Január 30. Visitatio continuata in ecclesia Mezőcsávásiana Csávásiana 30. Januarii, pastor reverendus dominus Sigismundus Makfalvi, ludimagister Johannes Bölöni, conjurati Stephanus Székely, Stephanus Balogh, Petrus Jánis Jenei, Michael Bara, Nagy János, (Johannes Nagy), Czegő István. Stephanus Czegő,…
Csávás. 1761. Presbiter: Nagy János.
Panit. 1762. Fekete Mihályné, presbiter: Fekete István, Gálfi Ferenc és Márton,
Mezőbánd. 1792. Presbiterek: Szekeres György, Sebestyény György,

339-340. Csávás. 1763. Presbiterek: Nagy Ferenc, Nagy János,

Galambod. 1764. Continuata Visitatio in ecclesia reformata Galambadensi die 30ma eiusdem. , Ubi ubi pastor reverendus dominus Sigismundus Makfalvi. , Coniurati conjurati Ketseti Sigmond, Sugo Sugó György, Ketsedi János, Fazekas Sigmond, Molnár Jósef, Kováts Sigmond, … fatentur. Quo ad pastorem nulla difficultas: Pastor perinde non accusat ecclesiam. Deliberatum ratione … subselliorum: Pápay Lászlóné asszonyom, minthogy egyedül bírja az első … asszonyember-széket, úgy a Bán familiában familiaban is csak leány successorok vannak. Egyben egyben is egyeledtenek a familiák familiak, együtt eljárhatnak az első székben, a másik légyen Harsányi uraimék feleségeiké. Successive a többi observállya observállyák régi székeiket. Titularis Titulatus dominus Pápay László, (Ladislaus Pápay) ad pellat … praesentem Deliberatum deliberatum … ad futuram Sanctam Synodum (Synodus ) Partialem. deliberatum Deliberatum: transmittitur Transmittitur. Deliberatum in causam ecclesiae. Vagynak ugyan hibák a templom kőlábjaiban Galambodon is, úgy a pap kurryában kúttyában és egyéb épületecskékben is. De minthogy a parochialis ház, csűr, pajta, cinterem collatjaiban atiáiban igyekezetek tapasztaltatik, remittáltatik az intentált poena. , Csak csak rajta légyenek. úgy Úgy a curator is ratioját elkészítvén vigye ad remonstrandum …Madarasra.
Backamadaras. 1766. December 2. Anticipato inchoata Visitatio in ecclesiae reformata BackaMadarensi anno 1766, . die 2-da mensis Decembris, ubi pastor reverendus dominus Samuel B. Ikafalvi, ludimagister Sigismundus Kerekes, conjuratores curator Kis Gergely, Makai István, Tóth István, Agyagasi Agyagási János, Kováts Márton, Toszó István, Sólyom András. Quoad pastorem nulla difficultas, mansit in statione.m Quoad ludimagistrum difficultatur quod pueros non doceat. Uxor ejus altericatur cum parochianis. Certa paris ecclesiae non vulo vult ejus mansionem. Szabó Jánost szidta németül is tökéletlenezteségre. Botránkoztató személlyek: Pápay Lászlóné és Pál Györgyné egymást kurrvázzák úton-útfélen.
Csávás. 1771. Presbiterek: Fekete István,
855. Csávás. 1774. November 12. Fekete Péter, Nagy János,

Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) IV. 1774-1814.

Csávás, Galambod: 41, 51, 94, 104, 141, 159, 181, 210, 231, 259, 286, 299, 365, 432, 464, 519, 572.

Galambod. 1775. Január 13. Presbiter: Pápay Mózes.
Galambod. 1775. December 13. Presbiterek: Pápay Ferenc, Nagy János, Fekete György, Czegő István ?

Csávás. 1789 Február 1. Presbiterek: Pápay Sándor curator, beszámolót tartott a pénzügyi helyzetről, az 1788-as évről áttekintést készít, Székely Péter,

Galambod. 1795 február 10. Curator Pápay László. (1795 december 2. Már nem említik Pápay Lászlót.)
Csávás. 1795. Február 10. Pápay Zsigmond curator, Pápay Ferencz, Fekete János,
3. Mezőcsávás, 1795. December. 2. Megesküdtek: Czegő Sándor curator, Fekete György, Székely István…
Mezőcsávás-Galambod. Csávás. 1796. November 19. Megesküdtek: Czegő Sándor curator, Fekete János, Fekete György, … Czegő Sándor curator beszámolt van pénz 228 Mft. a kasszában 232 Mft. a czigányokon levő 9 Mft., búza is van 13 véka.
Csávás. 1797. November 19. Megesküdtek: Czegő Sándor curator, Pápay Farkas,
Galambod. 1799. December 4. Megesküdtek: Pápay Miklós,
Csávás. 1800. November 19. Megesküdtek: Fekete György volt curator, Nagy János,
Galambod. 1801. November 18. Megesküdtek: Pápay László,
Csávás. 1802. November 20. Megesküdtek: Pápay Zsigmond, Pápay Lajos,
Galambod. 1802. November 21. Megesküdtek: Pápay Miklós curator,
Galambod. 1804. Március 4. Pápay Sámuel.

Galambod. 1805. Január 29. Pápay Miklós,

Csávás. 1806. Március 11. Czegő Sándor, Fekete György, Pápay Péter Úr,

Csávás, 1806. November 13. Pápay Farkas, Nagy László, Czegő Sándor,

Galambod. 1807. November 12. Pápay József,
Csávás. 1807. November 13. Pápay Farkas curator, Nagy László, Fekete György, Czegő Sándor, Székely István,
Csávás. 1808. Pápay Farkas curator, Czegő Sándor, Nagy László, Botránkoztató személyek: Pápay Sándorné, Nyáradi Mária,
Csávás. 1810. November 17. Hitesek: Czegő Sándor, Pápay Elek,
Csávás. 1811. November 14. Hitesek: Czegő Sándor, Pápay Elek,
Csávás. 1812. November 14. Hitesek: Czegő Sándor és Pápay Elek már nem szerepelnek,
Galambod. 1813. November 14. Pápay Miklós, Jármi Györgyné ifjú asszony panaszol,
Csávás. 1813. November 14. Hitesek: Pápay Farkas, Czegő Sándor, Pápay Elek, Pápay Ferenc,
Csávás. 1814. November 14. Hitesek: Czegő Sándor, Pápay József,

SIPOS GÁBOR: Marosszéki népoktatás a XV. századtól 1848-ig.

A XVII. században iskolatörténeti adataink száma ugrásszerűen nő. „Kobory Péter Deak... Schola mester" 1602-ben Székelyvaján tanúskodik egy jogügyletnél. Ugyanebben az évben „Köröspataki Mihály Deák" a nyárádszentmártoni iskola tanítója. 1602—1615 között tíz faluban (Marosszentkirály, Mezőcsávás, Mezőbergenye, Jedd, Kebeleszentiván, Székelyvaja, Nyárádszereda, Nyárádszentanna, Nyárádszentsimon, Nyárádkarácsonyfalva) emlegetik az oskolamester földjeit, jövedelmét. Késői és egymásnak némiképp ellentmondó források a mezőbándi iskolaház — mely 1-889 előtt még állt — építését 1601-re vagy 1602-re teszik. A bői is bizonyára létezett már a XVII. század elején, hiszen 1643-ban már el is pusztult, csak a helyét ismerik. …. Az 1661. évi török dúlás a Maros és a Nyárád vidékét sem kímélte. Kebeleszentiván temploma és scholaháza a pusztítás áldozatául esett. Bős, Kebele és Agárd, a hozzátartozó három falu csak 1759 után tudott együttes erővel iskolát építeni Bósban. A mezőségi falvak (Csávás, Fele, Szabéd) is sok kárt szenvedtek. A segítés szándéka vezethette Pápay Pétert, aki a mezőcsávási egyházközségnek 1676-ban egy telket adott cserébe „örökösön, hogy legyen a Schola Mester lakó helye". ….

Imre Barna: Papok, léviták, mesterek a marosi református egyházmegyében a XVII.—XIX. században.

Mezőcsávás.

Papok:

1692–1699 Fartzádi Lőrinc

1701–1702 Küküllővári Péter

1711–1712 Fartzádi Ferenc

1715–1716 Darótzi Márton

1718–1722 Thordai András

1723–1731 Galambfalvi István

1733–1740 Udvarhelyi József

1741 Halmágyi József

1742–1762 Makfalvi Zsigmond

1763–1772 Sánta István[399]

1773–1785 Krizbai János

1787–1801 Orbán Péter

1802–1807 Marton Imre

1808–1814 Kovács György

1815–1820 Kis Sámuel

1821–1838 Tolvaj Zsigmond

1839–1847 Ertsei Elek

1849 Faluvégi József

1830–1847 Oroszlán István s. pap

Mesterek:

1692–1695 Potsai Mihály

1699 Fartzádi Ferenc

1701 Bibartzfalvi István

1702 Vajai György

1711 Zilahi János

1712–1722 Albisi Azaria

1723–1728 Dálnoki János

1729–1730 Havadi István

1731–1736 Jancsó Péter

1737–1743 Dálnoki János

1745–1746 Udvarhelyi József

1747 Fartzádi József

1748–1758 Nagy Ferenc[400]

1758–1763 Bölöni János

1765–1768 Kis Lőrinc

1768–1772 Kováts István

1773–1787 Dállyai János

1780–1793 Szép János

1793–1795 Várdó Elek

1790–1804 Ertsei Elek

1805–1807 Szente Mihály

1808–1818 Bitai Sámuel

1820–1834 Bitai Elek

1835–1841 László István

1842–1840 Getse Áron

1849 Pálosi Sándor

Galambod.

Papok:

1692–1697 Vásárhellyí György

1699 Újlaki József

1701 Kovásznai János

1701 Kovásznai Sámuel, helyettes

1702 Váradi Jósa István

1711–1722 Gyáni János

1723–1727 Királyfalvi János

1727–1729 Darótzi Márton

1730–1731 Betzei Sámuel

1733–1741 Galambfalvi István[401]

1742–1746 Udvarhelyi József

1747–1749 Galambfalvi György

1752–1762 Szántai József

1763–1785 Makfalvi Zsigmond

1785–1891 Balog Pál[402]

1792 Kónya János

1793–1800 Lőrintzi Mózes

1801–1802 Sebestyén Mihály

1804–1807 Simon Sámuel

1808–1814 Marton Imre

1815–1819 Kis József

1820–1827 Vészi Péter

1828–1836 Bothos János

1837–1838 Ráduly Sámuel

1839–1849 Soos József

Mesterek:

1695 Szathmári István

1833–1835 Simon Elek

1836–1849 Sebestyén József

Mezőmadaras.

Papok:

1692–1711 Fogarasi Mihály

1715–1719 Galambodi Mihály

1720–1731 Solymosi Sámuel

1733–1743 Musnai Miklós

1745–1753 Musnai József

1758–1768 Kolosi János

1770–1781 Vásárhelyi N. István

1782–1793 Gombási István

1795–1827 Móré Pál

1827 Bothos János, káplán

1828–1834 Sebestyén István

1835–1837 Agyagási Elek

1838–1849 Sebestyén István

Mesterek:

1692 Székessi Dávid

1701–1702 Martonfalvi János

1715–1716 Makfalvi György

1718–1719 Pávai Ferenc

1720 Bátori István

1722–1723 Besenyei Mózes

1723 Gyalakuti János

1724 Dálnoki Tamás

1725 Batzoni István

1727–1729 Kibédi Pál

1730–1772 Csekei v. Csekelyi Péter[403]

1773–1781 Butsi Antal

1782–1822 Bothos János

1824 –1849 Sükösd István[404]

3.2. A Székely Oklevéltárak adatai.

A Székely Oklevéltárakban kutatott falvak és rokon családok.

Jelölések:

Eq. Eques = lovaskatona.

Vr(am) = uram

senior = az idősebb (ugyanazon névnél az apa)

iunior = ifjú (ugyanazon névnél a fiú)

absens = távol van, hiányzik

Z= szabad székely

L= lófő

N= nemes

D= darabant

obyt = meghalt.

Nyárádgálfalva Gálfalva, Galfalua, Galfalúa, Galfalui, Galfaluj, Galfalvi, Galfalwa. (Románul Găleşti) 2011-ben: A Marosvásárhelytől 15 km-re délkeletre Nyárád jobb partján fekvő falu a Középső-Nyárádmente egyik községközpontja.

Fekete, Pápay (alsójárai Pápayak éltek Csáváson), Czegő, Görög, György, Nagy, Sebestyény, Székely, Szekeres, Konya, Jármi családok.

Mezőcsávás Csávás, Chiauas, Chiaúasi, Chjauasi, Chjauassi, Chjauassý, Cziavas, Czjauassj (románul: Ceauašul de Câmpie)

Alsójára, Alsó-Jára (románul Iara, korábban Iara de Jos) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Kádár József monográfiája[405] szerint, Apa-Nagyfalú:

Nevének változatai: 1305-ben (Gr. Bethlen ltár. Nogfalw.) 1334-ben (Dl. 30370.) Appanagfalwa. 1447-ben (Gr. Bethlen ltár. Nag- és Nagyfalu.) 1476-ban (Gr. Bethlen ltár.) Nagyfalu (Oppidum). 1534-ben (Gr. Bethlen ltár.) Nagyfalva. 1586-ban (K. M. Doboka. A. 7. és Lib. Reg. II. Sig. Bháthory 247. l.) Apanagyfalva. 1754-ben (Széki ev. ref. egyh. k. jav. összeír. 66. l.) Aba-Nagyfalu. Oláh neve: Násfaleu.

Csak 1620-ban van feljegyezve, hogy a nagyfalusi Fekete család birtokkal rendelkezett Nagyfaluban. 1620. (Gyf. kápt. 10. L. Reg. 211.) Nagyfalvi Fekete, máskép Nagy család itteni 1 telkes nemes.

A nyárádgálfalvi Fekete, Szakács és rokon családok a lustrák és adóösszeírások[406] alapján.

A Fekete és rokon családok a lustrákban.

A nyárádgálfalvi (Nyárádgálfalva, Maros-Torda vm. marosi felső járás) Fekete család tagjai Maros-Torda vármegyében, Marosvásárhely környékén éltek a XVI.-XX.-ik századokban. A Fekete család az egykori Maros–Torda megyéhez tartozó, a Nyárád középső szakaszán fekvő Nyárádgálfalváról származik. Fekete család őseit már a Bethlen Gábor-féle 1614-es összeírásban megtaláljuk. A következő községekben a Fekete család tagjai megtalálhatók voltak a különböző időpontokban megrendezett mustrák és adóösszeírások alapján. Ezek a községek járásonkénti bontásban a következők: Maros megyében a Marosi alsó járásban található községek: Fintaháza, Lőrincfalva, Mezőbánd, Nyárádtő, Csiba, Harasztkerék, Lőrincfalva. Maros megyében a Marosi felső járásban található községek: Nyárádgálfalva, Mezősámsond, Nyomát, Mezőcsávás, Szabéd. Maros megyében Nyárádszeredai járásban található községek: Csókafalva, Nyárádköszvényes, Kisszentlőrinc. Erdélyben a Maros vm.-i nyárádgálfalvi Fekete (alias Nagy) családon kivűl (ld.: Nagy Iván, Kempelen Béla, Pálmay József) több Fekete család élt élt: Pl.: Maros-Torda vm.-ben a fintaházi, az ujtordai, a szabédi, Háromszék vm.-ben az aldobolyi, a bélafalvi, alsócsernátonyi és csernátoni, a polyáni, Udvarhely és Doboka vm.-ben a tordátfalvi, a nagykedei, Doboka vm.-ben a fricsi, továbbá a halasi, a gyulafehérvári, a nagykedei, Fekete család.

Demény Lajos. Székely Oklevéltár Új sorozat. IV. Kolozsvár. 1999. Székely népességössze -írások 1575–1627.[407]

július 9. után. 35 old. Fekete Gergely, Marosszékről, a község nevét nem közölték, felnőtt ember, katona.[408]
augusztus 16. Fintaháza.[409] 121 old. Z. Fekete Mihály, Z. Fekete János, Fekete Pál, Z. Fekete György, Z. Fekete Mátyás, Z. Fekete János.[410]
augusztus 16. Nyárádgálfalva. 127 old. Z. Fekete Péter, Z. Fekete Márton.[411]
augusztus 16. Lőrincfalva. 128 old. L. Fekete Gáspár.
augusztus 16. Galambod. 132 old. Z. Bán János. Nagy Márton.
február 7. [412] Fintaháza 140 old. L. Michael Fekete (Fekete Mihály) L. Fekete ifj. János. L. Fekete ifj. György. L. Fekete Mátyás. L. Fekete György. L. Fekete id. János.
február 7. Lőrincfalva[413]. 149 old. P. Nicolaus Fekete (Fekete Miklós).[414]
február 7. Nyárádgálfalva. 147 old. L. Fekete Péter. L. Fekete Márton. Intcze Mátyás gyalogos.
Mezősámsond[415]. 152 old. Totaliter deserta est. (Az összes Fekete dezertált)[416]
február 17-23. V. Maros-, Udvarhely-, Sepsi-, Kézdi-, Orbai-, valamint Csík-Gyergyó-

Kászonszék-beli főnépek, lófők, gyalog puskások, szabadosok, jobbágyok, zsellérek és szolgák összeírása. 2. Marosszék. 205-286.

(14) Con. Band. (Mezőbánd) 216. Subiugati[417] (fejekötött jobbágyok): Sebestyén Mihaly, Sebestyén György, Sebestyén Ferencz. Szekeres Miklós.
Galambod. 220-221 old. (18) CON. GALAMBOD (19) Primipili: Györffi Lőrincz, Györffi Lukács. Pedites pixidarii: Bán Miklós. Subiugati: 1. Balint Ferencz egj keoból buzaert atta magat Gjórgiffi Leorincznek (Györfi Lőrincznek).
Con. Chyauas (Mezőcsávás) 221 old. Jobagiones Cofiscati (konfiskált, fejedelmi jobbágyok): Kun János jobbágya, Szász György. Subiugati: Kis János Kun Jánosnak 3 keobol buzaert atta magat. Anni 2. Nagy Albert veres drabant volt, gyilkosságba esett, 12 forintért keotte magat ugjan Kun Jánosnak.
(38) Con. Kaal. (Kál) 242-244. old. Primores (székely nemesek): Kun János, Kun Benedek. Jobagiones Subiugati: 1. Simon Janos Boczkaj Jstuan idejebe atta ell magat egj eokrón Kun Janosnak. 2. Kis Miklos. Ennek egj leanja paraznasagba talaltatott, hogj az tiztviselóktól megh szabaditotta Kun Janos, nekj atta magat, vagjon A. 2. 3. Gabonas Janos. Ez gjermek, hazat igert Kun Janos nekj, eo Job. 4. Mustos Janos. Ezt az Comissariussok elótt njerte megh teoruenjel Kun Janos. …13. Balogh Mihok. Ezeket Commissariusok eleot njerte megh Kun Janos, Pettkj Janos elótt. 14. Nagj Gaspar Kun Benedeknek atta magat. 15. Simon Mihalý. Ezt Erdelý Jstuantol penzen waltotta megh Kun Janos. Confiscati: 2. Gabonas Mihalj Kun Janos Job. Extranei: … 8. Deuaj Jstuan de eadem, Kun Janos Jobb. Jnquilini Comitatenses: …. 13. Dosa Czýgan Eos Cziganja Kun Janosnak.
CON. ZENT MARTON (Nyárádszentmárton) 247 old. Jobagiones Auitici: 3. Mikola Marton Kun Benedeké. (Kun János neve áthúzva)… 6. Orphanj Georgý Mikola, Kun Benedeké. Subiugati: …3. Janka Janos Minor, Kun Janosnak oltalomert attak magokat, A. 3. 4. Zombat Gergelj ember halalba esset wolt, ugj keotte magat Kun Janosnak, A. 6 5. Nagj Gjórgj Kun Benedeknek oltalomert atta magat, A. 6.

CON. CHÝKFFALUA (Csíkfalva, Maros m.) 248-249 old. (43) Jobagiones Subiugati:…. 2. Kis Mihalý. Ezek regen Berchjenj Jmrehnek attak volt magokat, most Kun Janos birja negjven forintba. …8. Fodor Peter Kun Janosnak keottemagat fl. 6, wagjon eott eztendeje. (62)
Con. Galffalua (Nyárádgálfalva) 273-274. Primipili: Fekete Péter (Pálmay szerint 1605 szeptember 16-án Bocskai Istvántól primipiláris oklevelet nyert: Nyárádgálfalvi Fekete Péter.) Fekete Bálint (Pálmay szerint 1605 szeptember 15-én Bocskai Istvántól primipiláris oklevelet nyert: Nyárádgálfalvi Fekete Bálint) Libertini: Fekete Mihaly, Fekete Pál és Fekete Gergely (Valószínűleg testvérek) (65)
Con. Folyffalua (Folyfalva) 278 old. Jnquilini Siculicales: Sebestyén Miklos, Haromszéki. Sebestyén Gergely, Haromszéki.

Demény Lajos. Székely Oklevéltár. Új sorozat. V. Székely népesség-összeírások. 1635. Kolozsvár. 1999.

Az 1635. évi hadiszemle jegyzőkönyve annyira részletes, hogy lehetővé teszi a társadalmi struktúra megismerését. Külön-külön feljegyezték a nemeseket, a régi és az új lófőket, a régi és az új gyalogpuskásokat, a visszaperelt gyalogokat, özvegyeket, árvákat, távollevőket, magtalanul elhaltakat. Feljegyezték az örökségek birtoklóit. Legtöbbjénél jelzik, hogy kitől kapta a nemességet, a lófő, illetve a gyalogrendbe való fölemelést ti. nemesek és a lófők esetében felírták azt: ki hány lóval jelent meg a mustrán. A lajstrom részletességére jellemző, hogy még a kiskorú fiúgyermekek is be vannak jegyezve. A számbavétel, a "computus" szerint a különböző társadalmi rétegek száma, családonként a következő: ..nobiles" (nemes), viduae nobilum (özvegy nemes), primipili veterani (régóta lófők, már II János király (1559-1570) számitották[418]), viduae primipilorum (özvegy lófők), pedites veterani (régóta, gyalogok), viduae peditum (özvegy gyalogok), oppidani (városi polgárok), recentes (újpolgárok), viduae oppidanorum (özvegy városiak), recuperati (visszaszerzettek) 6, absentes (hiányzó).

november 24-27. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1636-ban Kolozsvárott letisztázott összeírása. 356-480.
Galfalva (Nyárádgálfalva). 412-414. (76) Primipili (Lófők): 1. Fekete Bálint major. (Fekete id. Bálint). 2. Fekete Márton fia Fekete Bálint. 20. éves, Eq. 1. (1 lóval lustrált, Fekete Bálint *1615.) 3. Fekete Péter. Veje Toth János. (Fekete Péter leányának a férje Tóth János) Egi K. V. 1 lóval lustrált. 4. Fekete Bálint Fia Fekete Peti 7. (Fekete Péter *1628) Gialogh Lofeő, njomorult ember. 5. Fekete Mihály minor. (Fekete ifj. Mihály) 6. Fekete Gergely (*1580-1590 k.), Gialogh Lofeő (gyalog lófő) fiay: Peti 10, (Fekete Péter *1625) Marci 3. (Fekete Márton *1632). Pedites Veter. (Öreg, rég óta gyalogosok) Fekete Mihály Fiay: Márton 11 és Giurko (György) 8. (E szerint Fekete Mihálynak a Fekete Márton (*1580-1590 k.) fia 1624-ben, Fekete György fia 1627-ben született). Recent. Ped. (új gyalogkatona) Fekete Pál fiai: István, 18, Pál 10, Geczy 6. (Fekete id. Pál (*1580-1590 k.) 3 fia: Fekete István *1617, Fekete ifj. Pál * 1625, Fekete Gergely * 1629.)
(83) MONJAT (Nyomát. Maros m.) 419 old. Primipili: Fekete Andras Fiai Janos 16. Eq. 1. Peter 8. Giörgÿ 2. Veÿ Sebesttien Miklos. Egy K. V. (Fekete András fiai: Fekete János *1619, Fekete Péter *1627, Fekete György *1633, Fekete András leányának a férje Sebestyény Miklós).

(14) Kjbed (Kibéd) 364-368. Primipili Veterani: Nagy Balint Fia Giörgÿ, g. mustralt. Ennek Fia Giörgÿ An. ½. (Nagy György *1635) Nagy Gergely Gialogh mustr. Fiai: Ferencz An. 16 (Nagy Ferencz, *1619) Giörgÿ 10 (Nagy György *1625) Jstuan 1. (Nagy István *1634).

november 24–27. FJNTAHAZA. (Fintaháza) 451-452 old. Pedites Veteres (Gyalogos) veterán: Fekete György, 2 fia: 1. Fekete Márton (sz. 1623) és Fekete János (sz. 1629.) Fekete Menyhárdt, veres darabont. Fekete István fia Fekete György, csecsemő, infans (sz. 1635.). Fekete Péter 3 fia: 1. Fekete János (sz. 1621) 2. Fekete István (sz. 1623) 3. Fekete Mihály (sz. 1627). Fekete Mihály (obyt meghalt) fia Fekete György (sz. 1619.) Fekete János (obyt meghalt) 2 fia: 1. Fekete Lukács (sz. 1613) és Fekete István (sz. 1617.) Recentes: Fekete Pál fia Fekete Istok (sz. 1627)[419]
Bánd (Mezőbánd) 471-473 Primipili: Zám. Sebestyen Jstuan Fiaÿ Jstuan, hazas. Eq. 1 Andras 13. (Sebestyény András *1622) Egÿ K. Eq. 1. Sebestien Peter obÿt. Felesegétt Erdős Pal uötte el, ez szolgal az óróksegről. Ennek Fia Peter 8. (Sebestyény Péter *1627) Eq. 1. Sebestien Boldisar defecit, ennekis öröksegétt Erdős Pal biria. Pedit. Veter.: Zám. Sebestyen Giörgy, fiai: János 20, Boldisar 7, Menihart ½. Zám. Sebestyen Ferencz ob. Fia Pál lovon mustrál. Sebestyen Mihaly, Fiay: Ferencz 12, András 5.
november 24–27. (34) DEMETERFFALUA (Demeterfalva). 377 old. Primipili, Lófők: Fekete Menyhárt (obyt, meghalt), fia Fekete Gáspár, sógora Szőke István.[420]
november 24–27. (127) NJARADTEŐ. (Nyárádtő). 457 old. Pedit. Veter. Gyalogos veterán: Zám. Fekete Balázs. [421] Győrffi György meghalt.
november 24–27. LEORJNCZFALVA. (Lőrincfalva). 461-462 old. Primipili veter. Zám. Fekete Miklós 5 fia: 1. Fekete Gergely (sz. 1611) 2. Fekete Gáspár (sz. 1613) 3. Fekete András. (sz. 1618) 4. Fekete István (sz. 1623) 5. Fekete Mihály (sz. 1627)[422]
november 24–27. CHJAVAS. (Mezőcsávás). 473-474 old. Primipili. Lófők: Fekete Gergely Kidébe ment lakni, öröksége nem volt.[423] Pedit. Veter. Szász Györgyöt Kun János fogatta el.
november 24–27. Galambad (Galambod) 476-477 old. Primipili. Lófők: Zám. Györffi Lőrincz fia Györffi Sándor, házas, egy lóval szolgált. Másik fia Györffi Mihály 16 éves. (*1619). Györffi Lukács egy lóval szolgált, fia Györffi János 7 éves (*1628). Zám. Györffi István deficit. örökségét nénje bírja. Nagy Marton defecit. Eöröksegétt Ban Mihaly (Bán Mihály) biria, penzön uötte megh és Véris uolt hozzá. Recentes: Gyulai Peter Giőrfi Thamas Leaniara szalot, Sogora Giőrfi Pal 14. Egi. K.V. Eq. 1. (Gyulai Péter vagyonát Győrffi Tamás leánya örökölte, sogóra Győrffi Pál) Pedites. Bán Miklós meghalt, fia Bán Mihály 16 éves (*1619) az annyjánál lakik.
november 24–27. (137) Szabéd. 465-466 old. Pedites veter. Győrffi Pál obyt. (meghalt) Fia: Győrffi Márton. Primipili. Lófők: Győrffi György obyt. (meghalt) Fia: Győrffi István, 1 lóval szolgál. Recuper. Pedit. Győrffi (Giőrfi) Miklós ob., Fia Janos 16. Győrffi János (*1619)
november 24–27. Kebele. 436-437 old. Győrffi Imre, obyt, deficialt. Recuper. Győrffi Mihály fia Győrffi István, 8 éves. (*1627). Győrffi Imre fia Győrffi János, infans. (*1635)
november 24–27. Nagyernye. 434-436 old. Primipili Veter. Győrffi István fia Győrffi Mihály, 25 éves, (*1615) 1 lóval szolgál.
november 24–27. Iszló. 415-416 old. Pedit. veter. Győrffi György fiai. Győrffi Pál 18, (*1617) Győrffi János 14, (*1621) Győrffi Tamás 4, (*1631) Győrffi Péter 2. (*1633). Győrffi Tamás obyt.
november 24–27. Nyárádszentimre. 373-374. Primipili Veter. Győrffi János fiai: Győrffi Lőrincz 16 (*1619), Győrffi Miklós 5 (*1630). Győrffi Lukács deficialt, öröksége Verekre szálott. Győrffi Miklós obyt.

Demény Lajos. Székely Oklevéltár. Új sorozat. VI. Székely népesség-összeírások. 1635-1653. Kolozsvár. 2000.

május 14. II. Koronkai tábor. A marosszéki nemesek és főnépek összeírása Toldalagi Mihály széki főkapitány lustrája során. 39-52 old.
Nobiles praecipui. Kapitan uram száza. 39-44 old. Kun János uram, 2 lóval. Kun Benedek 3 lóval. Szabéd: György István. Mezőmadaras. Szekeres János. Mezőcsávás. Nagy Lőrincz. Galambod. Győrffi Lőrincz. Bán Mihály puer. Mezőbánd. Sebestyény István. Szekeres Mikós feleségére szálott. Sebestyény Ferencz. Galambod. Győrffi Lőrincz. Bán Mihály, puer. (gyermek 12 évnél fiatalabb) Bakó Péter uram száza. Nyárádgálfalva. Fekete Márton. Fekete Péter. Fekete Bálint, gyaloglófő, nyomorult. Kisebb Fekete Mihály. Fekete Gergely. Fekete Bálint kivételével mindegyik fekete 1 lóval szolgált. Caspar István uram száza. Lőrincfalva. Fekete Miklós 1 lóval szolgált. Lörincfalva. Fekete Miklós 1 lóval szolgált.
május 14. és 15. II. Koronkai tábor. A marosszéki gyalogpuskások és más szabados székelyek összeírása Toldalagi Mihály széki főkapitány lustrája során. 53-67 old.

Körösi János uram száza. Szabéd. Györffi Márton. Győrffi János. Győrffi Bálint. Bereczki István uram száza. Nyárádgálfalva. Fekete Mihály. Fekete Pál. Vadasd. Jakab Mihály. Simonfi István száza. Fintaháza. Fekete György bíró. Fekete Menyhárt. Fekete István. Fekete Péter. Fekete György puer, gyermek. Fekete Lukács házas. Fekete Pál.

VII. A marosszéki szabad székelyek összeírása. Marosvásárhelyi Levéltár. 287-306.
Szabadok. Panit. N. Szénás András. Szabéd. D. Győrffi Bálint. D. Győrffi János. Mezőmadaras. N. Szekeres Mihály. N. Szekeres János. Galambod. N. Bán Mihály. N. Győrffi Mihály. Mezőcsávás. N. Bán Tamás. D. Nagy János. Nyárádgálfalva. N. Fekete Péter. N. Kis Fekete Péter. N. Kis Fekete Mihály. D. Fekete István. D. Nagy Fekete Mihály. Lőrincfalva. N. Fekete Miklós. N. Fekete Gáspár. N. Fekete András.

Demény Lajos. Székely Oklevéltár. Új sorozat. VII. Székely népesség-összeírások. 1654-1680. Pótlások a II és IV-VI kötetekhez. 1566-1653. Kolozsvár. 2004.

június 16. Apahida. XXXI. A marosszéki nemesek és lófők katonai összeírása. 255-268 old.
Szekeres György száza: Kún Mihály 2 lóval, Kún László 2 lóval.
Mezőbánd. Szekeres György százada. Fekete Miklós. Nagy Sebestyény András. Szekeres Péter.
Mezőmadaras. Szekeres György százada. Szekeres Mihály. Fekete János, obyt. (meghalt) 2 fia volt.
Szabéd. Szekeres György százada. Győrffi György. Iszlai Gergely és Iszlai György dragonyos. Fekete János.
Mezőcsávás. Szekeres György százada. Bán Mihály. Fekete Ferencz.
Galambod. Szekeres György százada. Bán Mihály. Bán Miklós. Győrffi Miklós. Győrffi Mihály.
Bazéd. Fekete György, meghalt. Fekete István dragonyos.
Nyárádgálfalva. Ozdi György százada. Fekete Péter. Fekete Mihály. Fekete András.
Nyárádszentlászló. Ozdi György százada. Fekete Péter.
Lőrincfalva. Ozdi György százada. Fekete András. Fekete István szolga.
Székelykakasd. Ozdi György százada. Fekete Gergely.

Demény Lajos. Székely Oklevéltár. Új sorozat. VIII. Székely népesség-összeírások. 1680-1692. Mentor. Marosvásárhely. 2006.

június 19. VIII. Pusztaszentmiklós. A marosszéki lovasság összeírása. 258-269. old.
Lőrincfalva. Dósa Gergely főhadnagy száza. Fekete András.
Vadasd. Dósa Gergely főhadnagy száza. Jakab Gáspár. Jakab György.
Mezőpanit. Dósa Gergely főhadnagy száza. Czegő Miklós.
Mezőcsávás. Dósa Gergely főhadnagy száza. Nagy Márton. Fekete Márton. Fekete

Péter.

június 19. IX. Meggyesfalva. A marosszéki hadköteles nemesek és lófők összeírása. 270-290. old.
Lázár Imre főkirálybíró száza. Nemesség.

Kún László 3 lóval, Kún Mihály 2 lóval, Szekeres Gergely 2 lóval, Bán Mihály 2 lóval, Bán Miklós 1 lóval, Pápay Péter 1 lóval.

Lófők. Lázár Imre főkirálybíró száza.
Mezőbánd. Fekete Miklós. Szekeres ifj. Péter.
Szabéd. Fekete János.
Mezőcsávás. Nagy Márton.
Galambod. Győrffi Miklós. Győrffi ifj. Mihály.
Mikes Mihály uram száza.
Csiba. Fekete János.
Kún László uram száza.
Mezőpanit. Czegő Miklós.

Barabás Samu: Székely Oklevéltár. 1219-1776. MTA Bp. 1934. 171. 1575. júl. 9. után. A Kerelö-Szentpálnál Báthory István és Békés Gáspár vívta csatában a fejedelem hadában jelen volt, továbbá a harc után érkezett és végül a távolmaradott Maros széki székelyek névsora. Marosszékről akik azonnal a királybírák elé mentek: (303-306 old.) Kún Benedek. Akik a harc után jöttek (306-307 old.) Bán György. Akik urunk mellé nem jöttek, most itt vannak (308 old.): Fekete Gergely, …Az kik az fők voltak az Békés hadában való kösség és lófő vezetésében és melléje való támasztásba (311 old.): Fekete Gergely.

ápr. 15. Udvarfalva. Az udvarfalviak fogott bírák előtt a falu földjéből hét jövevénynek lakhelyet és földet, Borsos Tamás és Petky Erzsébet asszony Toldalaghy Mihályné két-két jobbágyának pedig földet osztanak s ezzel kapcsolatban a falu halárát megjáralják. …. Rédai Jánosné Komis Margit asszonyom jobbágya; ugyan Torda vármegyében Pináraron lakó Fekete Mihály nemes ember annorum 56,…

Szádeczky Lajos Székely Oklevéltár. IV kötet.1264—1707. Kolozsvár. 1895.

(33. old.) Báthori István erdélyi vajda parancsa több megnevezett Maros-széki előkelő birtokoshoz, hogy II. János király itéletlevele értelmében, oct. 4-ikén s a következő napokon Makfalván az Ábrán nem Nagy ága és Őrlöcz nem Seprőd ágabeli nemes és nem nemes lófőket hallgassa ki, hogy Orbán Tamás és Nagy Ambrus az Ábrán nem Nagy ágán, Sala Albert és Szilveszter János az Örlöcz nem Seprőd ágán, Péterfi Albert, Miklósi Péter, Balási Márton és Szilveszter András a Jenő nem Szomorú ágán, és Szilveszter Miklós neje Mártha a Megyer nem Kürt ágán birt kibédi lófőségök tartozandóságaképen birják-é a makfalvi határon azon földeket, melyekért őket Váradi Balog András adományos mint felperes perbe fogta. Kelt Megyesen 1575. jun. 30-dikán. Stephanus Bathorÿ de Somlÿo Waiuoda Transsÿluanus et Siculorum Comes etc. Egregÿs Nobilibus et Agilibus Magistris Nicolao de Wÿsselen et Emerico Swliok Prothonotarÿs Nostris, Item Michaelj Baxas de Comadj, Danielj Nadaj, Alteri Danielj Papaj, (Pápay Dániel tanú 1575-ben.)

Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között.

Nyárádgálfalva, Mezőcsávás és Galambod. Fekete és más nemes családok tagjai.

1701 dec. 21-23. Erdélyi István járásába tartozó adófízetők összeírása. 40. old. Gálfalvi. (Nyárádgálfalva) Örökséges vono marhás szabad rendek. (a családok birtokában lévő szarvasmarhák száma, 2, 4 illetve 6) Márkodi András, Csuka Bálint, Gálffi Mihály, Csiki Mihály, Szombat György, Márkodi Péter, Kászoni Péter, Ozdi István, Kászoni Mihály, Ozdi István, Kászoni Mihály, Kádár Márton, Kádár János, Fekete Gergely, Fekete Zsigmond, Fekete György, Fekete Péter, Nagy János, Nagy Mártonné, Sipos István notárius, Sigmond István, Botos Imreh uram menti, Csuka Mihály, Ozdi Páál, Sigmond Máthé, Orbai István, Orbai Győrgy, Toth János, Fábián Győrgy.

Szabéd. 1701. Harsányi János járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyon- összeírása. Szabéd. Possessio. (birtok, szarvasmarhák száma 2 és 11 között) 68. old. Fekete Mihály, Kis Fekete János.

Mezőbánd. 1701 december 8. Marosszék Maroson túli rész adózó lakosságának vagyonösszeírása. Mezőbánd. 62. old. Szabad rendek, kiknek vonó marhájok vagyon. Fekete Miklós.

1710 október 6. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizetőinek összeírása. 127 old. Galambodiak. Nemesek: Györfi Mihály. 131 old. Csávásiak: Nemesek: György Mihály.

junius 13. Marosszéki nemesek, lófők és darabont rendű székelyek összeírása. Nemeti Geörgy uram processusa. 142 old. Gálfalva. (Nyárádgálfalva) Egyházi szabad rendek. Sipos István, Markodi István, Fekete Mihály, Sigmond János, Tot János, Kovács Péter, Fekete András, Kádár Márton, Fekete Zsigmond, Fekete György, Uzdi József, Szombat István, Nagy János, Gombos Mihály, Desi István, Gothart Ferencz, Gombos István, Botos Mihály, Gergelly Mihály, Vas István, Faluvéghi András, Faluvéghi György, Faluvéghi Miklós, Kováts István. Darabant személyek: Tot István, Albert Gergely, Fejér János, Kűs Gergely, Kűs István, Fejér István, veres Mihály, Palko Péter, Szanto Miklós, Szánto István, Kűs Márton, Paniti Györgyné, Nemes Jánosné.

Iszlai Péter uram processusa. 148. old. Galambod. Egyházi szabad rendek. Győrfi Zsigmond, Győrfi Mihály. Csávás. Egyházi szabad rendek: Fekete Gergely,…

A Némethi György járásába tartozó falvak adófizetőinek összeírása. Gálfalva. (Nyárádgálfalva) 193. old. Szabad személljek: Toth János, Kovács Péter, Uzdi József, Fekete Zsigmond, Fekete György, Kelemen János, N. Nagy János, Kiss. Nagy János, Sigmond István, Márkodi István, Csiki István, Sigmond János, Bodoni Zsigmond, Sombath István. Szabad zsellérek: Győrffi János. Szabad özvegy asszonyok: Fekete Mártonné.

1721-1722. Marosszék adófizető lakosságának falvankénti vagyonösszeírása. Pagus Gálfalva. (Nyárádgálfalva) 426-427. old. Armalista: Andreas Nagy (Nagy András). Primipili: Petrus Kovács, Stephanus Markodi, (Markodi István) Johannes Fekete (Fekete János), Georgius Fekete (Fekete György), Johannes Nagj. Sen., Stephanus Csiki, Johannes Sigmond, (Zsigmond János) Stephanus Sipos, Petrus Nagj, Johannes Csiki, Michael Fekete (Fekete Mihály), Johannes Orbaj, Johannes Sz. Iványi, vidua Michaelis Molnár.

1721-1722. Marosszék adófizető lakosságának falvankénti vagyonösszeírása. Csávás. 470-474. Egyházi szabad rendek: Primipili Fekete György. Győrffi János.

1710 október 6. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyon- összeírása. Szabédiak. 132 old. Fekete István, Fekete János, Fekete Mihály nemes.

június 13. Marosszéki nemesek, lófők és darabont rendű székelyek összeírása. Iszlai Péter uram processussa. Szabéd. 147. old. Egyházi szabad rendek: Kűs Fekete János, Fekete Mihály.

1712 február 4-7. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyon- összeírása. Szebéd. 179. old. Nobiles: Fekete Mihály, Kis Fekete János.

1713 szeptember 29. Marosszék észak-nyugati részén élő lakosságának családonkénti vagyonösszeírása. Szabéd. 274. old. Primipili: Fekete Mihály, Fekete István, Fekete János.

284-287. old. Pagus Galambod. Inquilini (bérlők): Fekete István.

Augusztus 19. Nyárádszereda. Adómentes nemesek névsora. 327-329. old. Csávás. Pápay Péter urnak maga jobbágyjából álló egj birája megengedtetik. Madarason Szekeres Mihály. Kál. Kún Mátyás.

Összefoglalás a Fekete család tagjainak előfordulásáról évek (lustrák) és községek szerint.

Az Apa-Nagyfalúban, Nyárádgálfalván, Csáváson, Kibédben és Mezőbándon élő Feketék rokonaim voltak, egy család tagjai. Éltek másutt is Marosmegyében, a nyárád környékén Feketék, ezekről nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy a nyárádgálfalvi családhoz tartoztak-e, bár ez feltételezhető, mert falvanként csak egy-egy Fekete fordult elő.

Apa-Nagyfalú.

július 9. után. Fekete Gergely, Marosszékről, a község nevét nem közölték, felnőtt ember, katona.
Nagyfalvi Fekete, másképpen Nagy család itteni 1 telkes nemes.

Nyárádgálfalva.

augusztus 16. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek. Szabad székelyek: Fekete Péter, Fekete Márton.
február 7. L. Fekete Péter. L. Fekete Márton.
szeptember 15. Fekete Bálint máskép Nagy de Nyárád-Gálfalva Bocskay Istvántól Medgyesen primipillaris levelet nyert. 1605-ben Marosvásárhelyen kihirdetve.
szeptember 16. Fekete Péter máskép Nagy de Nyárád-Gálfalva Bocskay Istvántól Medgyesen primipillaris levelet nyert. 1605-ben Marosvásárhelyen kihirdetve.
Primipili: Fekete Péter, Fekete Bálint. Libertini: Fekete Mihaly, Fekete Pál és Fekete Gergely (Valószínűleg testvérek)
november 24-27. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1636-ban Kolozsvárott letisztázott összeírása. Primipili (Lófők): 1. Fekete Bálint major. (Fekete id. Bálint). 2. Fekete Márton fia Fekete Bálint. 20. éves, Eq. 1. (1 lóval lustrált, Fekete Bálint *1615.) 3. Fekete Péter. Veje Toth János. (Fekete Péter leányának a férje Tóth János) Egi K. V. 1 lóval lustrált. 4. Fekete Bálint Fia Fekete Peti 7. (Fekete Péter *1628) Gialogh Lofeő, njomorult ember. 5. Fekete Mihály minor. (Fekete ifj. Mihály) 6. Fekete Gergely (*1580-1590 k.), Gialogh Lofeő (gyalog lófő) fiay: Peti 10, (Fekete Péter *1625) Marci 3. (Fekete Márton *1632). Pedites Veter. (Öreg, rég óta gyalogosok) Fekete Mihály Fiay: Márton 11 és Giurko (György) 8. (E szerint Fekete Mihálynak a Fekete Márton (*1580-1590 k.) fia 1624-ben, Fekete György fia 1627-ben született). Recent. Ped. (új gyalogkatona) Fekete Pál fiai: István, 18, Pál 10, Geczy 6. (Fekete id. Pál (*1580-1590 k.) 3 fia: Fekete István *1617, Fekete ifj. Pál * 1625, Fekete Gergely * 1629.)
Bakó Péter uram száza. Fekete Márton. Fekete Péter. Fekete Bálint, gyaloglófő, nyomorult. Kisebb Fekete Mihály. Fekete Gergely. Fekete Bálint kivételével mindegyik fekete 1 lóval szolgált.
május 14. és 15. II. Koronkai tábor. Bereczki István uram száza. Fekete Mihály. Fekete Pál.
N. Fekete Péter. N. Kis Fekete Péter. N. Kis Fekete Mihály. D. Fekete István. D. Nagy Fekete Mihály.
Ozdi György százada. Fekete Péter. Fekete Mihály. Fekete András.

1701-ben: Fekete Gergely, Fekete Zsigmond, Fekete György, Fekete Péter.

1711-ben: Fekete Mihály, Fekete Zsigmond, Fekete György.

1713-ban: Fekete Zsigmond, Fekete György.

1721-1722-ben: Fekete János, Fekete György.

Mezőcsávás.

november 24–27. Primipili. Lófők: Fekete Gergely Kidébe ment lakni, öröksége nem volt.
Szekeres György száza. Bán Mihály. Fekete Ferencz.
Dósa Gergely főhadnagy száza. Fekete Márton. Fekete Péter.

1711-ben: Fekete Gergely.

1721-1722-ben: Fekete György primipili.

Mezőbánd.

Szekeres György százada. Fekete Miklós.
Fekete Miklós

1701-ben Fekete Miklós.

Mezőmadaras.

Szekeres György százada. Fekete János, obyt. (meghalt) 2 fia volt.

Mezősámsond.

Totaliter deserta est. (Az összes Fekete dezertált)

Bazéd.

Fekete György, meghalt. Fekete István dragonyos.

Szabéd.(Szabédi Fekete család)

Szekeres György száza. Fekete János.
Fekete János.

1701-ben: Fekete Mihály, Kis Fekete János.

1710-ben: Fekete István, Fekete János, Fekete Mihály nemes.

1711-ben: Fekete Mihály, Kis Fekete János.

1712-ben: Fekete Mihály, Kis Fekete János.

1713-ban Fekete Mihály, Fekete István, Fekete János.

Nyárádtő.

november 24–27. Pedit. Veter. Gyalogos veterán: Zám. Fekete Balázs.

1701 december 19-21. Fintaházi Mihály járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyonösszeírása. Fekete Flóra.

Nyárádszentlászló.

Ozdi György százada. Fekete Péter.

Csiba.

Fekete János.

1711 júnis 13. Egyházi nemes emberek: Fekete Ferencz.

Fekete Ferencz, 11 köböl szántóföldje, 5 ökre, tehene volt.

Harasztkerék.

1713 január 3-7. Szabad zsellérek. Fekete Mihály.

1721-1722. Inqulini (zsellérek): Fekete Mihály

Lőrincfalva.

augusztus 16. L. Fekete Gáspár.
február 7. P. Fekete Miklós.
november 24–27. L. Primipili veter. Zám. Fekete Miklos, Eq. 1. Fiai Gergelÿ 24. Gaspar 22, Andras 17, Jstuan 12, Mihok 8. Zám. Fekete Miklós 5 fia: 1. Fekete Gergely (*1611) 2. Fekete Gáspár (*1613) 3. Fekete András. (*1618) 4. Fekete István (*1623) 5. Fekete Mihály (*1627)
Caspar István uram száza. Fekete Miklós 1 lóval szolgált.
N. Fekete Miklós. N. Fekete Gáspár. N. Fekete András.
Ozdi György százada. Fekete András. Fekete István szolga.
Dósa Gergely főhadnagy száza. Fekete András.
december 19-21. Fekete Zsigmond, 8 tehene volt.
Szabad személy: Fekete Zsigmond, Fekete Ferenc.

Nyárádköszvényes.

1713 január. 4-7. Nobilium. Nemesek: Fekete Péter, jószága nem volt.

Kisszentlőrinc.

Fekete Todor és Fekete István, jószágokkal rendelkeztek.

Fintaháza.(Fintaházi Fekete család)

február 7. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek, lófők, darabantok ésszabadosok katonai összeírása Marosvásárhelyen L. Fekete Mihály, L. Fekete ifj. János. L. Fekete ifj. György. L. Fekete Mátyás. L. Fekete György. L. Fekete id. János.
november 24-27. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1636-ban Kolozsvárott letisztázott összeírása. Pedites Veteres (Gyalogos) veterán: Fekete György, 2 fia: 1. Fekete Márton (sz. 1623) és Fekete János (sz. 1629.) Fekete Menyhárdt, veres darabont. Fekete István fia Fekete György, csecsemő, infans (sz. 1635.). Fekete Péter 3 fia: 1. Fekete János (sz. 1621) 2. Fekete István (sz. 1623) 3. Fekete Mihály (sz. 1627). Fekete Mihály (obyt meghalt) fia Fekete György (sz. 1619.) Fekete János (obyt meghalt) 2 fia: 1. Fekete Lukács (sz. 1613) és Fekete István (sz. 1617.) Recentes: Fekete Pál fia Fekete Istok (sz. 1627)
május 14. és 15. II. Koronkai tábor. Simonfi István száza. Fekete György bíró. Fekete Menyhárt. Fekete István. Fekete Péter. Fekete György puer, gyermek. Fekete Lukács házas. Fekete Pál.

Nyomát.

november 24-27. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1636-ban Kolozsvárott letisztázott összeírása. Primipili: Fekete Andras Fiai Janos 16. Eq. 1. Peter 8. Giörgÿ 2. Veÿ Sebesttien Miklos. Egy K. V. (Fekete András fiai: Fekete János *1619, Fekete Péter *1627, Fekete György *1633, Fekete András leányának a férje Sebestyény Miklós).

Demeterfalva.

november 24–27. Primipili, Lófők: Fekete Menyhárt (obyt, meghalt), fia Fekete Gáspár, sógora Szőke István.

Székelykakasd.

Ozdi György százada. Fekete Gergely.

A Szakács és rokon családok a lustrákban.

Székely Oklevéltár új IV kötet alapján megállapítható, hogy Szenterzsébeten 1602-ben, (113-114. p) 1604-ben (173. p.) 1614-ben (365. p.) nem szerepeltek Szakácsok a lustrákban. 1627-ben viszont Szent Erzsébeten (757. p.) a Primip. V. (kiszolgált lófők) között Szakacz Janos (Szakács János) szerepelt a lustrában, aki 1618-ban nemességet szerzett. Szakácsok számos helyen szerepelnek a lustrákban 1602-ben és 1603-ban Somosd (140 p.), Csíkfalva (147. p.), 1614-ben Zabola (470. p.), Szentmiklós (521. p.), 1616-ban Alfalú (568. p.), 1619-ben Szászfalú (620. p.)

Székely Oklevéltár új V kötet alapján megállapítható, hogy 1635-ben szerepeltek a lustrában Szenterzsébeten Szakácsok: (295-296) Primipili Veterani: Zakacz (Szakács) János fiai: György, Márton és Boldizsár. Egy lóval szolgáltak.

Pálmay szerint Szakács János, aki 1618-ban nemességet szerzett, fia György és György két fia ifj. György és Boldizsár. A Székely Oklevéltár szerintem a hitelesebb. Ha Szakács György fia volt Márton és Boldizsár akkor 1635-ben nem lehettek kiszolgált lófők. Valószinűbb, hogy Szakács György, Márton és Boldizsár testvérek voltak és apjuk Szakács János már 1627-ben kiszolgált lófő volt. Fiai 1600 körül születhettek, Szakács János 1575 körül születhetett, akkor 1635-ben 60 éves volt. ( S. B.)

Székely Oklevéltár új V kötet alapján megállapítható, hogy 1635-ben (1635 július 17. Betfalva) Szenterzsébeten Ferenczy István százában (19. p.) szerepelt Szakacz (Szakács) János a lovasság tagjai között. Az 1637 szept. 25. körüli lustrában már Szenterzsébeten (74. p.) Szakács nevű már nem szerepelt, lehetséges, hogy Szakács János akkor már elhunyt. 1653-ban a Szenterzsébeti lustrában (334-335. p.) viszont szerepelt Szakacz Boldisar masodszer (!) nem mont hadba, mert Santa uolt. Szakacz Marton (Szakács János fia Márton 1600 körül születhetett, így ez a Márton a fia lehetett, vagy György fia a Pálmay szerint) Bethlen Janos Uram zolgaja. Szakács György egyeneságú ősünk (ld. Pálmay) nem szerepelt a lustrában.

Székely oklevéltár régi VII. kötet.

57. oldal. Az alcsiki szabad székelyek névlajstroma, a kiket só illetett a parajdi sóaknából.

Alcsiki regestrum a sóról, anno 1701 die 7. Aprilis.

Szent-Imrech, Lófejek: Szakács István.

95. oldal. Csik-szentimrei Dömös Jánosné, Szakács Kata boszorkánypöre. 1702. febr. 2.

Actor (felperes) felcsíkszéki delnei Csató János nobilis, incta (alperes) alcsíkszéki szentimrei Dömös Jánosné, Szakács Katalin primipila. A periratból kiderül, hogy Szakács Katalin apja szt.-imrehi Szakács István, anyja Erzsébet. Clementem Tompos Csí-Szent Györgyi lófő idézte be Szakács Katalint. Végzés: Actor doceat juxta actionem. (A felperest értesitették közvetlenül a cselekedetek után) Eredetije a Csikvármegye levéltárában.

Demény Lajos. VIII., Székely népesség-összeírások 1680-1692.^{^[424]}

Kissolymos. 1682. augusztus 27. A hadjáratból távolmaradt udvarhelyszéki székelyek százankénti és települések szerinti jegyzéke. (156) 64-82. Szent Erzsébet. Szakats György, Daczo Uram szolgaja.
Újszékely. 1692 július 7-8. Az udvarhelyszéki nemesek, lófők és gyalogpuskások, katonai és adóösszeírása. 1. Lovasság. Szent Erzsébeth. Szakáts György. (A nemességszerző Szakáts György unokája lehetett Pálmay alapján)

Pál-Antal Sándor [2007]: Székely Székek a 18. században. I. Marosszék 1701-1722 között. Mentor Kiadó. Marosvásárhely.

Pál-Antal Sándor [2009]: Székely székek a 18. században. II. Udvarhelyszék 1701-1722 között. Az 1700-1702., 1713-as és 1722-es összeírások. Mentor Kiadó. Marosvásárhely.

Megjegyzés: Az adóösszeírás tartalmazza községenként a szabad és nemes adózók neveit és vagyontárgyait 1700 és 1722 között. A Szenterzsébeti anyakönyvekben 1768-tól többnyire ezen családok leszármazottait találjuk. A vizsgálódást a Szakáts család tagjaira koncentráltam, de felsoroltam a Szenterzsébeti nemesek neveit is. Megállapítható az, hogy armalista, címeres, birtok nélküli nemesek sorában volt 1701 és 1722 között Johanes Szakacs, Szakács János és Georgius Szakács, Szakács György. A Pálmay féle családfa alapján Szakáts János 1618-ban nyert nemességet, így 1701-ben már biztos nem élt. Valószínűleg Szakáts II. György unokájáról van szó, akinek a fia Szakács I. János volt. A csak 1722-ben felsorolt Szakácsok pedig a valószínűleg fiatalabbak voltak, mint Szakács I. János, így Balthazar Szakacs, Szakács Baltazár és Samuel Szakacs, Szakács Sámuel. Szakács Baltazárt és Szakács Sámuelt Pálmay és a többi forrás 1722 körül nem említi. S. B.

Palfi Sigmond uram százada. Szent Ersebeth 1700 első összeírás[425]. Szakács Georgy 6, Mattjás János 6, …Gal Boldisar 4, Szabo Ferencz 4, Szabo András 2, Ambrus Georgy 4, Kádár Mihály 2, Hajdo András 2, Nagy Georgy 2, Lörinczi Mihály 2,…Török Ferencz 2, Pál János 2, Pap Moses 2.[426]

Palfi Sigmond uram százada. Szent Ersebeth 1700 második összeírás[427].

Buzogány Boldisár 4, Gál Boldisár 4, Szabad: Gál Mihály 4, Jakabfi Pál 4, Thordai Sigmond 2, Thorday Georgy 5, Gál János 2, Thorday Pál 2, Thorday András 4, Thorday Ferencz 2, Moses János 4, Szabo András 2, Szakács Georgy 6, Szakács János 4, Ambrus Geörgy 4, Hölgjes András 6, Szabo Ferencz 2, Kadar Mihály 2, Hajdo András 2, Nagy Geörgy 2, Lörinczi Mihály 2, Gál Mihály 2, Kecseti János 2, Ambrus János 2, Török András 2,.

Palfi Sigmond uram százada. Szent Ersebeth 1701 évi összeírása[428].

Thorday Georgy 4, Szakács Georgy 6, Mojzos János 4, Ambrus Georgy 4, Holgyes András 4, Szakács János 4, Thorday András 4, Gál Péter Mihály 4, Gál Boldisár 4, Szabo András 4, Szabo Ferencz 4, Buzogány Boldisár 2, Gál János 2, Thorday Sigmond 4, Jakabfi Pál 4, Nagy Georgy 4, K. Thorday Pál 2, török Ferencz 2, Török András 2, Kecseti János 2, Lörinczi Mihály 2, Kadar Mihály 2, Hajdo András 2, Ambrus János 2.

Palfi Sigmond uram százada. Szent Ersebeth 1702 január 3 évi összeírása, igásállatainak a feltüntetésével[429]. Szakáts Györgj, (Szakács György) 6, Szakáts János 4.

Palfi Sigmond uram százada. Szent Ersebeth 1702 március 14, után az Udvarhelyszékre kivetett 9500 rénes forint adó kirívási lajstroma.[430]

Szakacs György fl. 40, Gal Boldisar fl. 10, Moses János fl. 15, Tordai György fl. 10, Szabo András fl. 10.

1712 augusztus 9. Szentábrahám. Az Udvarhelyszéki nemesek, lófők és gyalogok összeírása. Szent Ersébeth[431]

Comes (Szenterzsébet ispánja, a szenterzsébeti nemesek által választott bíró) Ladislaus Kemény. Armalistae (címeres, birtok nélküli nemesek nevei): Johannes Fejérvári, Georgius Szakáts (Szakács György), Franciscus Balási, Johannes Szakáts (Szakács János) Primipili (lófők): Michael Gál junior és senior (id. és ifj. Gál Mihály), Johannes Gál senior, Georgius Máthé, Martinus Egyed, Balthasar Gál, Paulus Jakabfi, Georgius Kováts, Michael Szabó, Balthasar Thordai, Georgius Jakabfi, Paulus Jakabfi junior, Michael Lörinczi senior, Michael Lörinczi junior, Sigismundus Thordai, Michael György, Franciscus Gál, Petrus Thordai, Johannes Thordai, Johannes Moses, Andreas Thordai, Franciscus Török, Andreas Thordai junior, Andreas Török, Johanes Ambrus, Andreas Hajdo, Johanes Kádár, Georgius Kádár, Georgius Nagy, Johanes Ketseti, Georgii Ambrus vidue filii. (Ambrus György özvegyének a fia), Franciscus Mathefi, Sigismundus Nagy, Michael Thordai, Andreas Hajdo, Franciscus Buzogány, Sigismundus György, Franciscus György. Pixidarii (székely gyalogos) Sigismundus Szász, Paulus Bodo, Michael Ketseti.

Udvarhelyszék adófizető lakosságának családonkénti vagyonösszeírása. Possessio. Sz. Ersebeth. [432]

Johannes Szakacs, (sessiones, jobbágytelek, 1, terae, cultae, megművelt terület 16) Georgius Szakacs (sessiones, jobbágytelek, 1, cultae, megművelt terület 15), Balthasra Szakacs (sessiones, jobbágytelek, 1), Samuel Szakacs (sessiones, jobbágytelek, 1/2).

A következő családok tagjai szerepelnek a nemesek felsorolásában: Michael Angjalisi. A többiek libertini (felszabadított jobbágyok): Kádár, Hajdo, Gall, Ambrus, Nagy, Török, Mosses (Mózes), György, Tordaj, Jakabffi, Kovács, Buzogány, Máthé, Kelemen, Bodo, Balasi család tagjai. A jobbagiones (jobbágyok) között a következő családnevek fordulnak elő: Kelemen, Peter, Gall, Bálint, Lörinczi.

Pálmay szerint a Szenterzsébeti nemesi családok és az anyakönyvek alapján kapcsolatuk a Szakáts családdal:

Ambrus (szt.-erzsébeti). Ambrus György és Mihály 1614-ben primipilusok Szt.-Erzsébeten. E családból Ambrus Bálint, Ambrus József, Ambrus Pál, Ambrus György valamint gyermekeik birtokosok és Ambrus Mózes tanitó Szent-Erzsébeten, Ambrus Ferencz N.-Solymoson lakik. (Anyakönyvekben: 1837-ben Szakáts Gergely és Ambrus Kata gyereke született)

Bölöny (szenterzsébeti). † Beoleony Bálint lustrál 1614-ben11. Kihalt.

Eössy (szenterzsébeti). † Egy hires családdal állunk szemben, mely leginkább Szapolyai János idejében tünt fel.

Feiervári (szenterzsébeti). † 1620. augusztus 29-én nyert szenterzsébeti Feiérvári János Bethlen Gábortól czimeres nemeslevelet. 1712-ben Szenterzsébeten mint armális család fordul elő, de 1751-ben már Nagy-Enyedre költöznek át.

Jakabffi (szenterzsébeti). Jakabffi László és Tamás emlittetnek 1614-ben a Bethlen Gábor-féle összeirásban.

Kádár (szenterzsébeti). Közülök Kádár Ferencz és gyermekei, Kádár József és gyermekei élnek Szt-Erzsébeten. Ősük Kádár György 1598-ban birtokos, 1614-ben mint székelyhuszár lustrál. (Anyakönyvekben: 1783 június 9-én halt meg Szakáts Boldizsárné Kádár Éva 65 éves korában. 1808-ban május hónapban meghalt Id. Szakáts Györgyné, Kádár Kata, Kádár György leánya, forró nyavajában)

Kósa (szenterzsébeti.) Háromszék, Középajtáról származott Kosa Mihály a XVII. század elején Szt-Erzsébetre; ivadékai azonban ismeretlen helyre költöztek.

Lábos (szenterzsébeti.) † Kihalt.

Mózes (szenterzsébeti.) Moyses János lustrál 1614-ben Szent-Erzsébeten. E családból ma Mózes Lajos, Mózes József és gyermekeik élnek. (Anyakönyvekben: 1836 május 24-én házasságot kötöttek nemes Szakáts Ferenc és özvegy Moses Miklósné. 1836 k. Nemes Udvarhely Széki nemzetes Moses Péter özvegy férfi és nemes Szakáts Judit házasságot kötöttek)

Péchi (szenterzsébeti.) † E család eredetével történészeink sem tudtak tisztába jönni, némelyek Péchi Simont, a kivel e család szereplése kezdődik, egy pécsi származásu pesti varga vagy szücs fiának mondják, mig mások őt a péch-ujfalusi gróf, illetőleg nemes családból származottnak vélik. Itt utalnom kell „Nagy Iván“ Magy. családjai czimü mü IX. kötet 176–189. oldalaikra, hol a péch-ujfalusi Péchi család eredete elég hüen ecsetelve van.

Szabó (szenterzsébeti.) Eredete ismeretlen. 1712-ben mint primipilus fordul elő.

Szakáts (szenterzsébeti.)

Tordai (szenterzsébeti.) Rákóczi Zsigmondtól 1607. augusztus 20-án nyert Thorday Tamás szenterzsébeti előnévvel nemes levelet.

A Szenterzsébeti anyakönyvekben 1768-tól gyakrabban elődforduló családnevek:

Ambrus, Bálint, Barabás, Bartha, Bogdány, György, Hajdo, Pál, Szabó, Török.

Gyakoribb családnevek[433]:

Kádár, Ambrus, Székely, Egyed, Szabó, Incze, Bertalan, Furi, Karácsony, Veres, Mózes, Szélyes, Demeter, Puja, Koncz, Nagy, Bán, Bokor, Kálnoki, Istók, Szigyártó, Burszán, Mészáros, Rákosi, Kerekes, Izsák, Moldován, Mátéfi, Kelemen, Török, Gábos, Engi, Elekes, Ferencz, Buzogány, Czifra, Szakács stb.

Híres emberek

Szenterzsébeti Szakáts Péter Született 1851-ben, okleveles gazdász, okleveles állatorvos, volt gazdasági tanár, nyugalmazott kereskedelmi és iparkamarai főtitkár, az Udvarhely megyei Magyar Párt díszelnöke, az Udvarhely megyei Gazdasági Egyesület elnöke és a Mezőgazdasági Kamra volt elnöke, volt szenátor, a Gazdasági Érdekeink szerkesztője, a Román Csillagrend Lovagja és a jubileumi emlékérem tulajdonosa (1906-ból), a philadelphiai kereskedelmi múzeum kültanácsosa.(Szakáts Nemzetség Alapító levele 1933.

Református lelkészek 1838-tól[434]: Illyés Illyés, Némethi Mihály, Bibarcfalvi Borbát Lajos, Kovács István, Benkő Ferenc, Kertész Mózes, Nagy Géza, Nagy Ákos, Varró Mózes, Köblös Domokos, Kincses Kálmán.

Szász-Fellak.[435]

1837-ben (Hodor. Dobokam. Esm. 768. l.) birtokosai: Barcsa, Beteg, Felszegi, Szakács, Becsky nemesek. (A Szenterzsébeti Szakácsok 1830-1837 körül települhettek le Fellakon, mert 1827-ben még nem szerepeltek a nemesi névsorban. Lehetett Szakács Péter (1790-1859, felesége kisbaczoni Benedek Róza^{^[436]} vagy inkább fiúk I. István (1816-1879) felesége: kovásznai Bogdán Rozália egyeneságú ősünk. Szakács István 1837-ben 21 éves volt. S. B. )

1866-ban (Erd. főkormsz. ltár.) az itt összeírt 112 füst közül 23 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Szakács János, Sándor és Károly (Pálmay 1910. MOL. Szerint Szakács János (1843-1890) nőtlen volt, Szakács I. Károly dédapa 1847 – 1895 [sírfelirat alapján valószínűbb:1888] 1866-ban Szakács Sándorról nincs adatunk, Szakács III. Sándor nagyapa 1885-ben született).

1898-ban Jelenlegi birtokosai Szakács Károly örökösei, 221 kh., részben örökség, nagyobb részben vétel.

Jelenlegi lakosai legnagyobb részben oláhok, Gergely, Varga, Szakács, Boncz, Székely, Mózsi magyar családokkal…. Foglalkozásuk földmivelés.

Anno 1618 die 10 Agti. Belső-Szolnokvármegyében az két-két kapuszám után való darabantok mustrálásáról való regestum.

Ebeni Zsigmond uram, Szakács János[437]

1602-ben, 1604-ben és 1614-ben Szenterzsébeten Szakáts nevű nem lakott, a lustra felsorolásokban nem szerepelt.[438]

Az 1627-es összeírásban már említve van a primipilusok, a lófők között Szakacz János.

Valószínűleg ez a Szakács János volt az, aki 1618-ban nemességet szerzett és 1635-ben lustrál. Ennek alapján 1580-1890 körül születhetett. S. B.

1635-ben[439] [440] [441] Szenterzsébet. (Szenterzsebeth)[442]: Primipili Veterani (régóta lófők, ez csak azt jelzi, hogy régóta lófők az ősök alapján, ez az értelmezés az elfogadottabb és nem az, hogy idősebb lófők) között van: Zakacz (Szakács) János: fiai: Georgy[443], Marton, Boldisar. 1600-1610 körül vagy még korábban születhettek György, Márton és Boldizsár.

Lényeges eltérés a Pálmatól, ahol Szakács János fia György és György két fia Márton és György.

A Székely Oklevéltár adata a megbízhatóbb: tehát Szakács I. Jánosnak három fia volt: I. Márton, I. Boldizsár és I. György. A három fiú mint kiszolgált lófők szerepelnek, tehát felnöttek voltak 1635-ben, így 1600-1610 körül születhettek.

György és II. György között valószínűleg hiányzik egy ős, mivel I. János 1580-1590 körül születhetett, II. Boldizsár pedig anyakönyvek alapján 1714-ben született. A különbség 124-134 év, ami idő alatt Pálmay 3 generációt tüntetett fel, I. György, II. György és II. János. Az apáknak átlagosan mindhárom esetben 42-45 évesnek kellett lennie, ami nehezen hihető. I. György és II. György között a különbség 45-68 év, tehát itt van a hiány.

1701 és 1712 között az armalista, címeres, birtok nélküli nemesek sorában volt: Johanes Szakacs, Szakács János és Georgius Szakács, Szakács György[444].

Udvarhelyszék adófizető lakosságának családonkénti vagyonösszeírása. Possessio. Sz. Ersebeth. [445] Johannes Szakacs, Szakács János, Georgius Szakacs, Szakács György, Balthasar Szakacs, Szakács Balthazár, Samuel Szakacs, Szakács Sámuel. Pálmay és az anyakönyvi adatok alapján II. György 1655-1668, II. János 1680-1690 körül születhetett.

A Pálmay családfa alapján Szakáts I. György aki 1600-1610 körül születhetett, fia volt II. György, aki 1655-1668 körül születhetett, II. György fia volt II. János, aki 1680-1690 körül születhetett, így II. János szerepelhetett az 1701-es és 1712-es összeírásban. Ha a feltételezések jók, akkor Szakáts II. György esetleg élhetett 1701-ben.

Anyakönyv alapján: 1780 január 21-én temettem el az öreg Szakáts Jánosné özvegy asszonyt, aki 1700-1720 körül születhetett, így férje ugyan lehetett Szakács II. János, de II. Boldizsár 1714 köröl született, ezért ez nem valószínű. Sajnos csak az öreg jelzőt adta meg a lelkész az anyakönyvben és a kort nem közölte. Igen kivételes esetben fordult elő, hogy valaki 85 évet megérje, de ez sem zárható ki. Ebben az esetben egyeneságú ősünk Szakács Jánosné.

A Pálmay szerint: Szakáts II. János[446] fia: Szakács II. Boldizsár[447] (anyakönyv: 1714-1788 II 28) Kádár Éva[448] (anyakönyv: 1717/1718 k. -1783 VII 9) 4 fiúk volt: 1. III. Boldizsár, 2. I. Sándor *1737 k. (követ 1764-ben, ekkor 27 évesen ha igaz a feltételezett születési időpont) és 1792-ben is követ, akkor I. Sándor 55 éves volt, valószínűbb, hogy 1792-ben és 1794-ben volt követ) 3. I. Mihály[449] *1740 k. 4. I. József *1741 k.

MOL Pálmay adattár amelynek szerkesztési időpontja 1910. szerint Szakács I. Károly dédapám szülei: Szakács I. István (1816-1879) és Kovásznai Bogdán Rozália. Az 1860 utáni Fellaki halotti anyakönyvekben egyikükről sincs adat. A Kovásznai Keresztelési Anyakönyvekben 1815 és 1829 között nem találtam Bogdán Rozália nevű újszülötett, ugyanis Szakács I. Károly 1847-ben született, akkor édesanyja, Pálmay szerint Bogdán Rozália 1815-1829 (feltételezve, hogy 18 és 32 éves kora között szült) között születhetett. A Kovásznai anyakönyvekben találtam Bogdányokat, így Bogdány Józsefnek és Butyka Rozáliának a következő gyermekei találtam meg: Rebeka sz. 1817 ápr. Sofia sz. 1819 aug. 15. Anna sz. 1821 jun. 12. Ágnes sz. 1824 máj. 19. Péter 1826 nov. 7. Karolina1829 jul. 2. Nemes Bogdány Ráchelnek 1824 okt. 25-én született viszont Rozália leánya, bitangja van írva, tehát törvénytelen gyermek, apja neve nélkül. E szerint Bogdán Rózália 1824-ben született, 1847-ben 23 éves volt, de nincs semmi bizonyíték, hogy Ö lenne Szakács I István felesége és Szakács I Károly anyja. Bogdány Zsigmond és Vajna Julianna Therézia leánya sz. 1818 szept. 3. Bogdány József és Székely Mária gyerekei: Gergely sz. 1822 nov. 17. Anna sz. 1825 jul. 26. Kata sz. 1827 dec. 12.

Az eddigi kutatást módosítanom kellett, (S. B.) mert a Bogdányokat nem Kovásznán, hanem Felső-Töökön kell keresnem. Ugyanis rájöttem arra, hogy:

Szakács Károly a Fellaki Házassági Anyakönyv szerint (1873 XI 25) született és lakik Felső-Töökön. Szülei: Pálmay (1910) alapján Szakács István (1816-1879) és kovásznai Bogdán Rozália. Ezek az adatok valószínűleg pontosak, de nem Kovásznán, hanem Felső-Töökön kell megkeresni Szakács István és Bogdán Rozália anyakönyvi adatait.

Ezt igazolja: Kádár József Szolnok-Doboka Vármegye monográfiája^{^[450]} alapján

Tők (Felső-):

1866-ban (Erd. főkorm. az itt összeírt 74 füstből 24 nemesi füst volt. Nemesi jogu birtokosai voltak: …., Szakács István, …

1770-ben (Erd. főkormsz.) összeírt birtokosai: Kovásznai Bogdány József, ..

1773-ban (Km. Lymbus.) Kovásznai Bogdán Miklós fiának Józsefnek fia Dénes (e Bogdán Miklósnak neje Borbála, Balogh Mihálynak, Fodoroczky István leányától Borbálától való leánya volt; azon Fodoroczky Istvánnak neje Magdolna pedig Teke Ferencznek a Lukács fiának Sombori Borbálától való leánya volt)

1801-ben (Erd. főkormsz. ltár.) birtokosai: ….Bogdány Mihálynak 1, Bogdány Józsefnek 1, ifj. Bogdány Józsefnek , …1 telke.

1809-ben (Erd. főkormsz.) birtokosai: ….Bogdán Mihálynak 2 telke van,

1820-ban (Erd. kancz. lt.) birtokosai: … Bogdány Mihályné és Bogdány József,

1837-ben (Hodor. Dob. Esm. 598. l.)…., Bogdán, ….nemes családok birják.

Felső-Tőőkön (Tiocu de Sus (Corneşti, CJ)) született Szakács Károly 1847-ben.

Flóra Ágnes[451] a Kolzsvári Állami Levéltár levéltárosa a következő információkat írta kérésemre: a Kolozsvári Levéltárban a felsőtöki református anyakönyvek évkönyvei a következők: keresztelési 1783-1877, 1878-1915. házassági 1785-1877, 1878-1915, halotti 1883-1877, 1878-1915. 2011 október elején tervezem, hogy ujra menjek Kolozsvárra tanítani és akkor szeretném az anyakönyveket feldolgozni. Ez megtörtént.

4. A Teleki gyűjtemény. Teleki család marosvásárhelyi levéltára.

Mihalik Béla információi alapján elvégzett kutatás. MOL. P660.

Eredetileg Buksa Ferenc rigmányi lelkész küldte el 2011-ben a Teleki gyűjtemény alapján a családfákat, de 2013 szeptember 19-i rigmányi látogatásom során kiderült, hogy Mihalik Béla[452] dolgozta fel a MOL-ban. A levelezésünk (2013 szeptember) alapján 2013 okt. 4-én lefotóztam a MOL Óbudai Egységében a B 1463- B 1466 mikrofilmeket. A megkapott családfa levezetéseket ennek alapján egészítem ki és pontosítom. (S. B.)

Mihalik Béla információi:

A családfák forrása: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), P660, Teleki család marosvásárhelyi levéltára - Genealógiák, fasciculus 2., és a megadott folioszámok. Az eredeti iratokat mikrofilmre vették, az Országos Levéltár Mikrofilmtárában a B1463- B 1466 jelzetű mikrofilmeken kutathatók. A Teleki család levéltárának repertóriuma elérhető már digitalizált formában az interneten az MNL OL többi jegyzékével együtt (Bakács István — Iványi Emma—Pataky Lajosné: Teleki család iratai: Repertórium (Levéltárileltárak 49. Budapest, 1970) 207 old.):

http://archivportal.arcanum.hu/mltk

Ennek alapján feldolgoztam a Kun, Pápay stb. rokon családok adatait és kiegészítettem a családtörténeti adatokkal (elsősorban Arcanum IV Családtörténet DVD) ellenőrizve az egyezéseket illetve eltéréseket. A Teleki iratok nehezen olvashatók, így a szövegértésben is segített a szakirodalom feldolgozása. Ezeket külön fájlokban dolgoztam fel, pl. Kún (Kaáli)család.doc, Simén(mikházi)család.doc, Nagy(kaáli)család.doc, Barcsai(nagybarcsai) család.doc, Dózsa(makfalvi és uzapanyiti)család.doc stb. A lábjegyzetben csak a megegyezé- seket, eltéréseket illetve kiegészítéseket írtam. Az összehasonlítás eredménye az, hogy a szakirodalom, elsősorban Nagy Iván és Kempelen Béla és a Teleki gyűjtemény adatai között nincs jelentős eltérés. Ennek oka az lehet, hogy mindkét gyűjteményben gyakran előfordul az alábbi hivatkozás: „Leszármazási adatok a gr. Teleki-lt.-ban Marosvásárhelyt” (S.B.)

Mihalik Béla levele 2014 01 21.

Darabszinten nézem át az Iszlay-család levéltárának legkorábbi iratait. Ma találtam egy Pápay adatot:

MNL OL P678

fol. 1662.10.05. Csíkfalván lakó Kis Péter és felesége, Iszlai Erzsébet kérték a széki assessort, hogy tiltsa csíkszentmártoni Felvinczi Jánost és feleségét (Ráday N.), székesi Boronyai Jánost és feleségét (Szarka N.), káli Pápay Mózest és feleségét (Kun leány, de a keresztenevét nem teszi ki), hogy a csíkszentmártoni határban, a Nyárád vízénél a gáton, mely Kis Péterné ősétől maradt földjénél van, oda ne kössék malmukat. (Iszlai Erzsébet Iszlai Miklós és Koczkány Zsuzsanna leánya volt, így Koczkány Mártonné Székely Annának dédunokája) Itt Pápaynál a "káli" nem mint nemesi előnév értendő, a szövegben az volt írva, hogy "Kálban lakózó", csak én írtam így ki.

5. Buksa Ferenc kutatási eredményei a Marosvásárhelyi állami Levéltárban.

A kéziratos családfán található Fekete Gergely és Pápay Judit házasságából való az egész Fekete család Csáváson. Ők Buksa Ferenc ősei.

MOL Teleki gyűjtemény. fol. 263. kiegészítése. Ezek a ICE 279/217F alatt találhatók (Directia Generalá a Arhivelor Statului Serviciul Mures. Fond: Scaunul hun acte procituak Pacheful CX Nr. Actului 4 D 217 F.) a Marosvásárhelyi levéltárban.

F. 1807 január 3-án Mezőpaniti Szabó János Nemes Maros Szék Hites asszeszora (jogi ülnök, akit Jármi Jánosné bízott meg) által írt levél a Biró Nagyságának és a Törvény Széknek, melyben csávási Jenei Jánosné, született Fekete Anna[453] pereskedik Pápay Elek[454] és Édes Anyja ellen. Említve van Nemes Mezőszéki Mezőcsávási Fekete Márton őkegyelme, Fekete Anna, nemes Jenei Jánosné, Fekete Sára, Kántor Jánosné. Fekete Anna, nemes Jenei Jánosné, Fekete III. Márton és Fekete Sára, Kántor Jánosné, akik hárman gyermekei[455] nyárádgálfalvi néhai Fekete II. Mártonnak (a másik oldalon Miklósnak) és feleségének Balog Erzsébetnek. Fekete II. Márton (vagy Miklós) apja Fekete I. Márton, akinek apja Fekete Gergely, (Pápay Judit a felesége a MOL Teleki fol. 263. családfáján) akinek apja Nagy Fekete Bálint. Említve van még néhai Pápay Zsigmond özvegye, Jármi Kata, továbbá fiúk Pápay Elek úr, akik ellen a per folyt, továbbá Simon János. 1806 december 9-én a donatioban (adományban vagy örökségben) Pápay Elek konfiskált (lefoglalt) jószágokat, ezért folyt a per.

Fekete Márton, Fekete Anna és Fekete Sára pere csávási Pápay Elek, Pápay Zsigmondné, Jármi Kata ellen. 1807-ben, Szilágyi Farkas. A cimzett Méltóságos Gróf Fő Király Biró Ur. Aláírta Pápay Elekné. Az 1806 december 9-i beadványban említve van: csávási Jenei tanú, Kántor János, Galló Erzsébet, Pápay Elek. Nyárádgálfalvi néhai Fekete Miklós (és itt nem Márton) és feleségének Balog Erzsébetnek a gyermekei: mezőcsávási Fekete Márton, Fekete Anna, Fekete Sára, kölpényi Kántor Jánosné. Fekete Miklós apja Fekete I. Márton, akinek apja Fekete Gergely, akinek apja Nagy Fekete Bálint. Említve van még: Jármi Kata asszony, Pápay Zsigmond úr özvegye, a fia Pápay Elek, Simon János, Máté úr.

Aláírta Paniti Szabo János, Nemes Marosszék Hites Asszeszora.

Pápay Elek beadványa. A méltóságos, grófi fő királybíró úr nagyságához. 1807 február 24-én. Említve van: csávási Fekete Márton, kölpényi Kántor János, Mezőcsávási Pápay Elek és édesanyja Jármi Kata, özvegy Pápay Zsigmondné. Nyárádgálfalvi néhai Fekete Miklós (és itt is nem Márton) és feleségének Balog Erzsébetnek a gyermekei: mezőcsávási Fekete II. Márton, Fekete Anna, Jenei Jánosné, Fekete Sára, Kántor Jánosné. Fekete Miklós apja néhai Fekete I. Márton, akinek apja néhai Fekete Gergely, akinek apja néhai Fekete Bálint.

A következő oldalon az van írva, hogy Pápay Elek kapja szolgálóját Nagy Annát, ismét említve van Pápay Elek édesanyja Jármi Kata. Aláírta Paniti Szabo János, Nemes Marosszék Hites Asszeszora.

186 C. 1763 április. Magyarsárosi Kedi Pál attam Fekete Juditnak 6 forintot.

Inv.130 nr. 3189
esztendő

Mezőcsáváson lakó Pápay Sándor, Pápay Zsigmond, Pápay Péter és Pápay Pál testvérei Galambodon lakó néhai Pápay László (ennek fia Pápay Sámuel), Pápay Julianna Tétsi Józsefné és Pápay Klára Nagy Lászlóné, ezek heten gyermekei mezőcsávási id. Pápay Péternek, kinek neje volt galambodi (Galambodi Baán Borbála, akinek az anyja Csiszár). [456]

Inv. 81 nr. 49. 1774. esztendő február 4. Pápay id. I Péter és Baán Borbála fia volt Pápay Zsigmond (1745-ben adózott, akinek a felesége Galambodi Györfi Miklós leánya Györfi Anna) Pápay Zsigmond és Györfi Anna fia Pápay II Péter (1777-ben adózik). Pápay Sándor és Pápay Zsigmond 1777-ben adóztak.
1774 február 4. Győrfi id. Péter fia Győrfi ifj. Péter és Pápay Péter fia Pápay Ádám közötti per 1763-ban. Említve van Pápay László, Pápay Sára, Dénes Andrásné szülei: néhai Pápay I Péter (1667 május 14-én Pápay Péter és testvére Pápay László a házhelyeken osztoznak) és néhai Bán Borbála, Pápay Sára testvérei: Pápay Sámuel, Pápay Zsigmond. 1724.

MOL Teleki gyűjtemény. fol. 263. Pápay Péter gyermekei: Pápay Zsigmond, Pápay Sámuel, Pápay Ádám, Pápay Sára, Dénes Andrásné. Pápay Péter apja Pápay Mózes.

Inv. 81 nr. 49
esztendő február 4. (a latin nyelvű irat mellékelve) ahogy kiolvastam, 1774 II. 4-én olim (egykori) Petri (Péter) Pápay fia Petri (Péter) Pápay. Mezőcsáváson laktak. (Pápay II Péter tehát 1774-ben már elhúnyt, fia Pápay III Péter még élt) 1763 november 16-án Andreas Nagy de Kebele (Kebelei Nagy András. Kebele: a Nyárád és a Maros vízválasztójánál található székely község, az 1567-es Pápay tizedjegyzékben már a mai nevén szerepel) és Jando ? Erzsébet van említve. (S. B.)

Pápay László (Buksa Ferenc őse) és Pápay Péter (Sipos III, Béla őse) testvérek voltak, így a közös ősünk: Pápay Mózes (A szakirodalom, pl. Orbán Balázs alapján: Pápay Mózes sz. 1590 k. Bethlen Gábor azon 1614-iki adománylevelében a fejedelmi emberek között van Pápay Mózes, 1642-ben Torda város főbírája, meghalt 1650 k. és felesége Kaáli Kún Magdolna)

Csávási anykönyvek alapján: Pápay Zsigmond (1807-ben már nem élt) felesége Jármi Kata (1807-ben még élt), fiúk. Mezőcsávási Pápay Elek (1807-ben még élt). Több Pápay Elek élt Mezőcsáváson 1807-ben. Pápay Elek id. (1757 VII – 1850 XI 5 ) Fia volt Pápay Elek ifj. (1799 XI 26.-án feleségül vette Székely Zsófiát, gyermekeik: József sz. 1807-ben, János sz. 1812-ben, Anna sz. 1814-ben). Egy másik Pápay Elek is élt 1807-ben (1774-1853 VIII 3).

Egyeneságú őseim az anyakönyvek alapján:

1792 január 12-én Pápay Pál (1760-1844 IX 26) és Jármi Mária házasságot kötöttek. 1812 május 25-én kereszteltem Pápay Pálnak Pápay Bertát. 1834 augusztus 19-én Pápay Pál 22 esztendős leánya Erzsébet (Berta) és MarosVásárhelyen lakó Nagy József özvegy ember házasságot kötöttek.

1652 Györffi Gergely fia Miklós. 1626 Györffi Gergely 1626 darabont.

fol. 132.:

Jármi (Jármi vagy Jármy, a Mezőcsávási anyakönyvek alapján 1792 január 12-én Pápay Pál (1760-1844) és Jármi Mária egyeneságú őseim házasságot kötöttek. Több Jármi a Mezőcsávási anyakönyvekben nem szerepel, így a Jármi családot másutt kell keresni. Nagy Iván és Köváry szerint Kún Zsuzsa férje Jármy illetve Jármi Miklós, 1700 körül élhettek. Ld.: szolnoki és magyar-déllői Jármi család) Jármi Miklós és Kun Zsuzsanna leánya Jármi Ilona, akinek férje Csapai Ferenc. Csapai Ferencnek és Jármi Ilonának 4 gyermeke volt: 1. Csapai Ferenc. 2. Csapai József meghalt, valószínűleg gyermek korában. 3. Csapai László. 4. Csapai Ágnes, férje Simén András.

Inv. 130. 2061/1772-1802. Pál de felsőboldogasszonyfalva. Ifj. Sárai Dániel fia Mózesnek, nagy Annától, latinul. gálfalvi Fekete

5.8 2311. 1805. Nyárádgálfalvi Feketék.

2322/1805. Pokai Miklós és Felti Anna → Pokai Anna, Guteris Jánosné.

* Mária, felperes, Bartha Gergelyné, Júlianna, felperes, Székely Mihályné, Sámuel és Sándor alperesek.

Nagy (ilencfalvi) 1609. deczember 31-én Nagy Pál kap primipiláris levelet. 1655-ben pedig Nagy János és Péter nyertek II. Rákóczy Györgytől nemeslevelet. Pálmay József: Marostorda vármegye nemes családjai. 93. old.

Jánosi család. (Buzaházi.) Marosszéki székely család, hol Jánosy Ferencz 1815-ben törvényszéki ülnök, György dulló, és ifj. Ferencz irnok 1815-ben. – György dúló 1848-ban, József pedig kir. táblai ügyvéd. M.-Vásárhelyen. Doboka vármegyében Jánosi Ferencz, Ágnes, Róza, Samu és István B.-Szolnok vármegyékben mint birtokosok fordulnak elő. Nagy Iván. 5. kötet.

Jánosi család. (Buzaházi.) A legelsők, kikről e családból tudunk, Jánossy Pál, Mihály és Péter, mindhárman 1602-ben, mint primipilusok Básta főgenerális rendeletére a császár és a király hűségére esküsznek fel. 1614-ben Jánossy Pál lustrál. Pálmay József: Marostorda vármegye nemes családjai. 62. old.

2393/18 sz. 1760 Nagy Péter, lopott, káromkodott, paráználkodott. 1760. Nagy András Nagy Márton fia. Gönczi András fia Gönczi Miklós, akinek leánya Anna.

Gönczi de (Mező)Kölpény.[457]

Vajai Solymosi Sándorné, Beke Anna. Solymosi Pap Sámuel és neje vajai Sátrái Sára. Sátrái Anna és Sára leányai Istvánnak. Fekete János és Veres Anna leánya Erzsébet. Nr. 31. 1744 ákosfalvi Tanbali Zsuzsanna. 1744. 1744 Ákosfalvi Zsuzsanna, Kádár de Fancsali. Ákosfalvi Panczadi Zsuzsanna, özvegy Czegőné.

Mezőkölpényi Gönczi családot nem találtam. Marosszékben a márkodi Gönczi családról található adat. (S.B.) Gönczi (márkodi) Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 53. és Udvarhely 83. Kempelen Béla 4. kötet. Pálmay Gönczi Jánost említi, 1640-ben kapott nemesi oklevelet I. Rákóczy György fejedelemtől.

Ákosfalvi (ákosfalvi). Czímeres nemeslevelet 1639. decz. 7. Á. János és Bálint testvérek nyertek. (Gyfv. LR. XIX/149.) – Vö. Pálmay: M.-Torda 10. Kempelen Béla. 1. kötet.

Inv. 33. 1763-64 Fetelaki[458] lakosok voltak:

1764 febr. 12. A néhai Fekete Judit jussán maradott materum … Daczó János van még említve.

Kelemen János de Ernye, Nagy Márta, néhai Nagy István, Mihály és Erzsébet.

1657 nov. 25. Nagy István (Nagy István felesége Beces Erzsébet.) beteg leánya Nagy Kata, 2 férje volt. Egyik férje volt a más famíliából való ugyancsak Nagy István, kitől lettek gyerekei: Nagy Sári és Nagy Anna, Nagy János deficiált. Nagy Anna férje Szeredai Balog István, kinek fia: Balog György, akinek gyerekei: Balog Zsigmond, akinek Balog Gergely, Balog Sára és Balog Panna. Fiúlányként örököltek az ősanyák.

Patkós Sára, Jakab Andrásné, nagy Sámuel és Szabó,

Patkos Sára elődje volt Nagy Erzsébet, 1638-ban szőlőt vett Nagy Erzsébet, 1682-ben Kornis Gáspárnak adta el. Nagy Mihály fiai Nagy János és Nagy Ferencz kiket 1636-ban osztoztat és a szőlő jutott Nagy Jánosnak, 1688-ban Nagy Erzsébet vette meg. Patkos Sára nagyanyja Nagy Erzsébet. Nagy Erzsébet Nagy Katától vette.

1570 május 29. K. Nagy György fiai Pál és Mihály, Pálnak Pál és János, Jánosnak Gergely és Lőrincz, Pálnak harmadik Pál, Mihálynak György és Mihály stb.

old. 1638. Orlai Vas György mostohalányai a Györfi János leányai. 1602. Györfi Gergely fia Miklós. 1626 Györfi Gergely és Miklós veres darabont, gyalogos katona. KE 279. 129 c. Csiszér János.

Inv. 81. 49. 1774. Adorjáni Péter contra Mihály Györgyné.

Nyárádszentbenedeki Buksa Dénes, József (1900-)→Buksa Márton (1926-2008) →Buksa Márton (1955-2002) → Buksa Ferenc.

Alsójárai birtokos Pápay Péter →Pápay Zsigmond és Pápay Sára.

Alsójárai birtokos Pápay Mózes és Káli Kún Magdolna→Alsójárai birtokos Pápay László→Alsójárai Pápay Judit és nyárádgálfalvi nemes Fekete Gergely→Fekete Judit és Toszó János (1687-1775)→ szentgerici Toszó id. Péter (1721-1790) és backamadarasi Szántó Zsuzsanna→ backa- madarasi nemes Toszó ifj. Péter (1754-1827) és backamadarasi nemes címeres Kis Borbála (1762 -1846)→backamadarasi nemes Toszó József (1785-1864)

Káli Kun Benedek és Székely Zsuzsa→Kun János (-1647) és Bercsényi Zsófia→ Kun Magdolna és Pápay Mózes.

Nyárádgálfalvi Fekete család Buksa Ferenc kutatásai (Marosvásárhelyi Állami Levéltár).

Nr. 33. 1763-1764. 1764 február 2. Néhai Fekete Judit (1695 k. – 1763 k.) és férje Toszó János (1687-1775) van említve, (tehát Fekete Judit meghalt 1764 előtt) A Fekete Judit jussán maradt materum bonumok (anyagi javak iránti előnyök) iránti perben, az ítéletben Toszó János fiai és leányai szerepelnek, (közülük ismert: Toszó id. Péter (1721-1790) és felesége Szántó Zsuzsanna.) akik között az örökség felosztva lett. (DSCF6078)

old. Szabédi Fekete leszármazottak: kidei Fekete Gergely. Fekete Bálint és Fekete Péter Nyárádgálfalván testvérek voltak, de külön-külön primipillaris levelet nyertek (1605-ben) és eltávoztak, Fekete Péter maradéka ment gyilkosság miatt Bazédra. Mezőcsávásra került Fekete Ferenczné, Sidó Margit, utódai eladták (birtokaikat) Czegő Ferencznek, Fekete Ferencné, Sidó Margit fia volt Fekete Márton. Kidei Fekete Gergely fia volt Fekete István, annak fia volt Fekete Mihály, annak fia volt a Cserefalván[459] lakó Fekete András. Kidei Fekete Gergely Kibédből[460] ki nem jött, hanem ott halt meg. (DSCF6085)

Inv. 20-19. 1761-1763. Fekete Zsuzsanna Bazéd neve van említve egy latin iratban. (DSCF6103)

Inv. 33/1763-1764. 1763. Szabédi Feketék produkcionális (nemességigazolási) pere. Doboka vármegyében Kidében lakó Nagy Fekete Gergely 1621-ben aramálist nyert, majd Kidéből Nyárádgálfalvára jött lakni, 3 fia volt: Fekete Márton, Fekete György és Fekete Ferencz, Fekete György Bazédra ment lakni, akinek voltak gyerekei, a két testvérének viszont nem. Fekete Bálint és Fekete Péter prim. levele, Fekete Bálint utódai a nyárádgálfalvi jószágból kifizeti Fekete Péter utódait, Fekete Bálint utódai települtek Mezőcsávásra, Fekete Péter leszármazottai maradtak Nyárádgálfalván. Fekete Péter leszármazottai mentek gyilkosság miatt Bazédra, a nyárádgálfalvi részt elveszítik, majd Szabédba mentek, így a Szabédi Fekete család valóságosan Nyárádgálfalváról való. Nem a nyárádgálfalvi, hanem a Doboka vármegyei famíliából való Fekete (Ferencz) legény vette feleségül a Lengyelországban elhunyt Rácz István özvegyét, Sidó Margitot, Fekete Ferencz Kibédben meghalt, s minden armalium maradt Sidó Margitra, ki vissza jött Mezőcsávásra, az aramális róla szálott Rácz Györgyre, erről Rácz Katára, ettől Czegő Ferencz megvette, tőle Nyárádgálfalvi Fekete Márton vette meg. (Sidó Margit és Fekete Ferencz fia volt Fekete Márton.) Az aramális körül tehát minden kétes. (Buksa Ferencz) (DSCF6105)

217 F. 1807. a Fekete családfa le van vezetve. Nagy Fekete Bálint→Nagy Fekete Gergely (feleségül vette Pápay Zsigmond özvegyét, aki Jármi Kata volt, Pápay Zsigmond fia Pápay Elek)→ Fekete id. Márton→nyárádfalvi Fekete ifj. Márton és Balog Erzsébet→3 gyermek: 1. csávási Fekete Márton, 2. Fekete Anna, Jenei Jánosné, 3. Fekete Sára, Kántor Jánosné. Pápay Zsigmond (†1806 XII 9 előtt) özvegye Jármi Kata (†1806 XII 9 után). 1806 december 9. Pápay Elek. (DSCF6109)

Inv. 81. nr.65/1780. 1727 nyárádfalvi Szombat János és Ceglédi Klára. Fekete Péternének volt két leánya, Fekete Anna és Fekete Kata, Fekete Katának volt egy leánya Bot ? Kata, aki egy Szombat Péter nevű emberhez ment férjhez, gyermekei voltak Szombat János, Szombat György és Szombat István, Istvánnak Szombat Zsigmond. Fekete Miklós nagyapja néhai Fekete Gergely. (DSCF6112)

Alperesek: 1675-ből febr. 16. Fekete Mihály def. Fekete Péter. Néhai Szombat Zsigmond és anyja. (DSCF6113)

Nr. 265. Fekete György fia csávási Fekete Zsigmondnak és Kis Juditnak. Kis Judit szülei Kis János és Nagy Erzsébet. (DSCF6116)

217 F. 1807. Csávási Jármi Jánosné, Fekete Anna, Fekete Sára, Kántor Jánosné és Fekete Márton gyermekei Fekete ifj. Mártonnak és Balog Erzsébetnek. Fekete ifj. Mártonnak apja Fekete id. Márton, akinek apja Fekete Gergely, akinek apja Fekete Bálint. 232. F. 1802. Bándi Fekete György és csávási Fekete János. Csávási Fekete Zsigmond és Kis Judit fia bándi Fekete György. 1805. Idősebb Fekete György (1735-1805) 70 éves. Kis Judit apja volt Kis János, anyja Nagy Erzsébet, gyermekeik: Kis György, Kis Zsigmond, Kis Kata, Kis Erzsébet és Kis Judit. (DSCF6121) Kis János apja Kis Márton. Fekete Mihály 34 éves, született 1771-ben. (DSCF6122)

Inv. 81. nr. 17. 1763. tanúkihallgatás. Kérdések. 1. Szabédon lakó nemes vitézlő Fekete Mihálynak, Fekete Ferencnek, Fekete Lászlónak, Fekete Sámuelnek, Fekete Mártonnak, Fekete Zsigmondnak, Fekete Jánosnak, Fekete Györgynek, és Csáváson lakó Fekete Mártonnak, kik voltak attyai, nagyattyai, szüleattyai ? 2. Ezeket a szüleattyákat vagy szüleanya attyákat kinek hívták, hamár jöttek elsőkben Bazédra és Csávásra és tartottak-e atyafiságot egymással ? 3. Kik az exponáltak gyermekei és hol laknak. Tanúk: Hosszú József, 1. Tanú. Katris Kriszta ? zsellére, 63 éves.

Fekete Mihály→ Fekete Mihály (1700)→Fekete Mihály (1700-)→Fekete Miklós.

Fekete István→ Fekete János→ Fekete Ferenc (1720-), Fekete Zsigmond, Fekete József, Fekete István.

Fekete István→ Fekete János→ Fekete Miklós→ Fekete László (és Fekete Sámuel.) Fekete Miklós és Fekete Ferenc testvérek. Fekete Márton fia Fekete István. Fekete Márton, Fekete Zsigmond és Fekete János apja Fekete András, akinek az apja Fekete István. Fekete György apja Fekete Mihály, akinek az apja Fekete Mihály (testvére Fekete András) akinek az apja Fekete István.

Csávási Fekete Márton attyja Fekete Gergely volt. Ezek őse Fekete Gergely Nyárádgálfalváról jött lakni Bazédra, szerezvén lakóhelyet magának , a jószágot most szabédi Székely György és Székely Zsigmond bírják. Fekete Márton attyja Fekete Gergely is jött lakni Nyárádgálfalváról.

Tanú. Dalos György 76 éves. Csávási Fekete Márton fia Fekete Miklós. Szabédi Fekete László fia Fekete Ferencz. Szabédi Fekete Márton fiai Fekete Márton és Fekete György. Szabédi Fekete János fia Fekete János. Szabédi Fekete Zsigmond fiai Fekete Mihály, Fekete András és Fekete Zsigmond. Szabédi Fekete György fiai Fekete Pál és Fekete György. (DSCF6141)
Tanú. Iszlai Márton 60 éves. 4. Tanú. Barta Mihály 55 éves.
Tanú. Kis Márton (1714-) 49 éves. A feleségem anyja Fekete Anna unokája volt Fekete Györgynek, ki Nyárádgálfalváról házasodott volt Bazédra, egy Csécz nevű ember leányát vette feleségül, úgy szerzett magának jószágot Bazéden a Nyerges jószágában és hallottam a napam[461] asszonytól, hogy ennek a Fekete Györgynek két fia volt Fekete István és Fekete id. Mihály, Fekete Istvánnak 3 fia volt Fekete János, Fekete István és Fekete Mihály, míg Fekete I. Mihálynak egy fia volt Fekete ifj. Mihály és leánya napam asszony (Fekete Anna, Kis Mártonné). A csávási Fekete Márton attya Fekete Gergely Nyárádgálfalváról jött lakni, az attyafiságot is tartotta. 6. Tanú. Nagy Márton (1713-) 50 éves. A múlt télen Nyárádgálfalván jártam és ott mondta Fekete István, hogy a nyárádgálfalvi örökséget akkor adták el, amikor a család eleje kiszármazott Mezőcsávásra, s onnan Bazédra, kérdeztem, hogy a csávási és bazédi Feketék atyafiak-e, s azt felelte, hogy igen. 7. Tanú. Özvegy Kis Jánosné, Gál Anna, (1693-) 70 éves. Engem ide hoztak férjhez. 8. Tanú. Magyari András (1713-) 50 éves. Néhai Kalook Istvánnétól halottam. 9. Tanú. Deák Ferencz (1697-) 66 éves. 10. Tanú. Idősebb Nagy Mártonné, Kocsis Sára (1710-) 53 éves. Első férjem volt Fekete Mihály, ki a Fekete György attya, szoros kapcsolatot tartottak néhai úramék a csávásaikkal. 11. Tanú. Özvegy Varga Istvánné, Nagy Kata, (1674-) 89 éves, Ide Szabédra hozatott férjem, s az uram anyja mesélte, hogy a Feketék ..jöttek Szabédra. (DSCF6142)

Nagyfalusi, nyárádgálfalvi, bazédi, szabédi, csávási Fekete családfa. Csávás: 1635 Fekete Gergely Kibédbe ment lakni, örökségében volt a primipiláris oklevél. 1677 Fekete Ferenc. Szabéd. 1677 Fekete János. 1685. Fekete János. Bazéd. 1677 Fekete Gergely obyt. (meghalt) Fekete István. Nyárádgálfalvi Fekete Ferenc fia nagyfalusi-kidei-nyárádgálfalvi Fekete Gergely, (1771 nemes levél), fia Nyárádgálfalvi Fekete Ferenc Mezőcsáváson (1677) fia csávási Fekete Gergely, neje Pápay Judit (Buksa Ferenc ősei) ez a családfa levezetés Buksa Ferenc kutatásai alapján nem igaz, hamisítás, a nemességet akarták igazolni.

Nyárádgálfalvi Fekete Márton testvére Fekete György (Fekete Péter utóda, aki meghalt 1677 előtt), felesége bazédi Csécs (Csécz) leány (1614. apja Csécs János) 2 fiú: 1. Bazédi Fekete István, aki Szabédra költözött, 2. bazédi Fekete Mihály, aki Szabédra költözött, 1. fiú és 1 leány: 1. szabédi Fekete Mihály (1700-) és 2. szabédi Fekete Anna, szabédi Székely Mihályné, 1 fiú: szabédi Székely M. szabédi Kis Mártonné. (DSCF6143)

Nyárádgálfalvi Fekete Márton (1602 03) fia nyárádgálfalvi Fekete Bálint (1608) fia nyárádgálfalvi Fekete Gergely, neje csávási Pápay Judit (Buksa Ferenc ősei) ez a családfa levezetés is Buksa Ferenc kutatásai alapján nem igaz, hamisítás, a nemességet akarták igazolni. 1768. nyárádgálfalvi Fekete (Nagy) Bálint testvére Fekete Péter. Fekete (Nagy) Bálint fia Fekete Márton, akinek a fia Fekete ifj. Márton, ez a családfa levezetés sem bizonyított. (Buksa Ferenc) Nyárádgálfalvi Fekete (Nagy) Bálint testvére Fekete Péter 1605-ben primipiláris oklevelet nyertek. (DSCF6145)

A baczkamadarasi Bereczki, a nyárádgálfalvi Gálfi és a nyárádgálfalvi Fekete családfák.

Összeírások, Fekete család. 1602. Fekete Péter (Z) és Fekete Márton (Z) 1603. Fekete Péter (L) és Fekete Márton (L) 1614. Fekete Péter és Fekete Márton prim. Fekete Mihály, Fekete Pál, Fekete Gergely lib. 1621. Fekete Gergely nemessége. 1635. Fekete Bálint, Fekete Márton fia Fekete Bálint (20), Fekete Péter veje Toth János, Fekete Bálint fia Fekete Péter (7), Fekete Mihály nincs, Fekete Gergely fiai: Fekete Péter (10) és Marci (3) Fekete Mihály fiai: Fekete Márton (11) Fekete György (8) ped. vet. 1636. Fekete Péter, Fekete Bálint, Fekete Mihály, Fekete Gergely. Fekete Mihály és Fekete Pál. 1647. Fekete Péter, Fekete ifj. Péter, Fekete ifj. Mihály, 1677. Fekete Péter, Fekete Mihály, Fekete András. 1685 nincs meg. 1701. Fekete Gergely, Fekete Zsigmond, Fekete György és Fekete Péter. 1711. Fekete Mihály, Fekete András, Fekete Zsigmond, Fekete György. 1713. Fekete Zsigmond, Fekete György, Fekete Mártonné.

Bereczki család. 1614 Bereczki Gergely, nőtlen, 1635. Bereczki Gergely, Bereczki Pál fiai: Bereczki Mihály (15) és Bereczki Miklós (1) 1646. Bereczki Gergely, Bereczki Pál. 1647. Bereczki János (14)

Gálfi (nyárádgálfalvi) család. Gálfi Máté, 1603. Gálfi Máté 1614 Gálfi Tamás, 1635 Gálfi Tamás, Gálfi Mihály, öccse Gálfi Pál, 1636. Gálfi Tamás, 1647. Gálfi Pál, 1677 Gálfi Mihály, 1701 Gálfi Mihály. (DSCF6147)

Nyárádgálfalvi és mezőcsávási Fekete családfa. Összeírások. Mezőcsávás. 1635. Fekete Gergely Kibédbe ment lakni, öröksége nem volt. 1677. Fekete Ferenc. 1685. Fekete Márton, Fekete Péter. 1711. Fekete Gergely. 1721. Fekete Gergely prim. 1745. Fekete Márton, Pápay Zsigmond és Pápay Ádám. 1754. Fekete Márton. 1777. Fekete Miklós, Fekete Márton, viserabilis, öreg ember, Fekete György. 1777 Pápay Sándor, Pápay Zsigmond, id. Pápay Péter.

Nyárádgálfalvi székely nemes Fekete Márton ?→ Nyárádgálfalvi Nagy Fekete Bálint (1621 nemes levél) ?→Fekete György ? → Nyárádgálfalvi – mezőcsávási Fekete Gergely (1711. 21.) és mezőcsávási Pápay Judit. →2 gyermek. 1. Nyárádgálfalvi – mezőcsávási Fekete Márton, def. 2. Nyárádgálfalvi – mezőcsávási Fekete Judit és baczkamadarasi Toszó János (1687-1775).→[462]Toszó id. Péter (1721-1790) és Szántó Zsuzsanna→baczkamadarasi[463] nemes Toszó ifj. Péter és backamadarasi nemes címeres Kis Borbála (1762-1846)→backamadarasi nemes Toszó József (1785-1764) → Toszó Eszter (1829-1891) (DSCF6151)

Inv. 130. nr. 404. 1751. március 17. Nyárádgálfalva. Kérdés. Nem volt a Fekete György jószága ki egy testvér, Fekete Barbarával, Ács Jánosnéval, alperes Fekete András és Fekete Mihályné, Koszu Anna, ez a jószág néhai Fekete Mihály anyja Gálfi Kata jószága lett volna ? 1. Tanú. Fekete Ferenc (1705-) 46 éves. Említi a következő rokonait. Gálfi Mihály, Gálfi Tamás, Gálfi Anna, Fekete Péterné, Fekete Mihály anyja Gálfi Kata. Gálfi Tamás magtalan. 2. Tanú. Nagy Péter 68 éves. 3. Tanú. Nagy János 70 éves. 4. Tanú. Sény ? György 60 éves. 5. Tanú. Özvegy Zsigmond Jánosné, Bodoni Borbála (1681-) 70 éves. 6. Tanú. Özvegy Fekete Györgyné, Nagy Erzsébet, (1683-) 68 éves. Nyárádgálfalvi holt Áts Jánosné, Fekete Borbála, leánya Fekete ifj. Mihálynak, ki fia id. Fekete Mihálynak és Gálfi Katának. Fekete ifj. Mihály fia Fekete György, leánya Fekete Erzsébet és Fekete Borbála. Fekete ifj. Mihály testvérei Fekete György és Fekete András. Fekete István 50 éves. Fekete Ferenc 46 éves. Sipos István 81 éves. Orkai 48 éves. Kászoni Péterné, Uzoli ? Erzsébet 46 éves. (DSCF6171)

Harasztkeréki özvegy Farkas Istvánné, Fekete Borbála leánya gálfalvi Fekete Péternek, akinek apja Fekete András, akinek apja Fekete György, de Nyárádgálfalva.

Tanú: Fekete Borbála, harasztkeréki Farkas Istvánné, aki egy jobbággyal (aki apjától Fekete Pétertől maradt) kapcsolattal azt vallotta, hogy apja nyárádgálfalvi Fekete Péter, akinek a testvére volt Fekete András, akinek leányai: Fekete Erzsébet, Márkodi Péterné és Fekete Judit, Kovács Mártonné. A jobbágy végül Fekete Erzsébethez és Fekete Judithoz került, akik eladták a jobbágyot Kádár Gergelynek. (DSCF6175)

Fekete Gergelyné, Pápay Judit apja Pápay László, Fekete Gergely apja Fekete Márton ?

(DSCF6177)

81 inv. (1745-1752) 1745. 107. old. Marosszéki mezőcsávási Tőkés Zsigmond özvegye, Fekete Zsófia és fia vitézlő Tőkés Ferenc, akit Fekete Zsófia meghatalmaz bajos dolgainak, pereinek folytatásában. (DSCF6180)

Csávási Fekete Márton felesége Kökényesi Anna. (paráznaságon érték 703 old.)

(DSCF6182)

2991/1815 Nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete Dániel és Fekete László apja Fekete Mihály, akinek az apja Fekete János. Fekete Mózes apja Fekete Péter, akinek az apja Fekete Ferenc, akinek az apja Fekete János, akinek szülei Fekete György és Nagy Erzsébet. Nagy Erzsébet apja Nagy János, akinek apja Nagy István, akinek apja Nagy Márton. (DSCF6185)

1802 k. Nyárádgálfalvi ifj. Fekete Zsigmond apja Fekete Zsigmond, akinek apja Fekete Mihály, anyja Katona Anna, akinek apja Katona György. Ifj. Fekete Zsigmond perli Botos Péterné, Nagy Zsuzsannát, akinek apja kis Nagy József. (DSCF6190)

Szabédi[464] nemes Fekete György és bazédi Csécs (Csécz) leány→ Fekete Mihály→, Czegő Ferenc→ mezőcsávási jobbágy, zsellér Czegő Ferenc, felesége szabédi, címeres, nemes Székely leány (apja Székely Mihály, anyja szabédi nemes címeres nemes Fekete Anna, Székely Mihály apja Székely György) → mezőcsávási jobbágy, zsellér Czegő Judit (1747-1825) és szabédi címeres nemes Kiss Mikós (1739-1805)→szabédi címeres nemes Kiss Anna (1760[465]-1842) és szabédi címeres nemes Varga István (1754-1811)→szabédi címeres nemes Varga Mária (1798-1844)

Nyárádgálfavi Fekete Mihály és Katona Anna (apja: Katona György)→Fekete id. Zsigmond→Fekete ifj Zsigmond.

Katona György perli Botos Péterné, Nagy Zsuzsát, akinek apja Nagy József.

Makfalvi címeres Szántó Miklós→backamadarasi címeres nemes Szántó István (1688-) és backamadarasi szabad székely Gáspár Anna (1684-) (Gáspár→János→Gáspár Mihály→ Gáspár Anna)→backamadarasi Szántó Zsuzsanna és szentgerici Toszó id. Péter[466] (1721-1790)→backamadarasi nemes Toszó ifj. Péter (1754-1827) és backamadarasi nemes címeres Kis Borbála (1762-1846) (Kis András →Kis Péter→ Kis Gergely és Baczoni Katalin→ Kis Márton→ Kis Mihály→ Kis Márton (1731-1815) és Nagy Judit (1742-1804)→Kis Borbála)→backamadarasi nemes Toszó József (1785-1864) és Szövérfi Borbála (1804-1882) (szövérdi[467]Szövérfi Bálint→Szövérfi Gergely→Szövérfi István→Szövérfi György (1625-)→Szövérfi Mihály→Szövérfi Ferenc (1674-1732)→Szövérfi Ferenc (1695-) és baczkamadarasi Faluvégi Judit (1708-1793)→Szövérfi József (1727-1802)→Szövérfi Mózes (1761-1830)→Szövérfi Borbála)→Toszó Eszter (1829-1891)

Faluvégi András→ Faluvégi István→ Faluvégi András (1674-) és Tövissi Katalin →baczkamadarasi Faluvégi Judit (1708-1793)

Buksa Ferenc által lefotozott iratok, Marosvásárhelyi Állami Levéltár.

ICE 272. nr. 2598. Fond: Scanaul lusu-acti procituak. Pachetul V. Nr. Actului: Fasc. L. nr. 265.

Alázatos szolgálatomnak ajánlása mellett! Jelentem alázatosan méltóságos gróf …nagyságnak és a Törvényes széknek 1805 febr. 22-én a Mezőbándon lakó vitézlő Fekete György kérelmet adott be őseinek igazolására. Instructio (rendelkezés): Nemes Marosszékben mostan Mezőbádon lakó vitézlő Fekete György ö kegyelme, akinek szülei néhai Fekete Zsigmond és néhai Kis Judit asszony. Kis Judit szülei néhai Kis János és néhai Nagy Erzsébet. Kis János és Nagy Erzsébet fia volt a Mezőcsáváson lakó nemes vitézlő néhai Kis Zsigmond. Kis Zsigmond leánytestvérének, Kis Juditnak a kért jószágot nem adta át, ezért perlekedtek.

ICE 272 nr. 265(1) Fond: Scaunul Mures. Acti procituak. Pachetul XXXIX. Nr. Actului: Fasc. Arr. Nr. 2598. 1746-ban, a következő nevek szerepelnek egy zálogügyi beadványban: Marosi Mihály és Marosi István nemes emberek, Pál István, nemes vitézlő Toszo János, Fekete Andris ?. Mezőmadarasi Intze ? Jánosné Fekete Judittól örökösön vett jószág ügye. 1746 március 17-én. Fekete Judit asszonytól vásárolt jószágról van szó, Fekete Judit testvére a Mezőcsáváson lakó nyárádgálfalvi Fekete Márton van még említve, a testvérek között volt vita. 1796-ban aláírta Iványi Zsigmond, Szombatfalvi György és Szombatfalvi Zsigmond. 1805-ben Mezőcsáváson élt Fekete György anyai ágon származó örökségének a kiadása.

Inv. 81. nr. 17. 692 old. Györfi Erzsébet gyermekei. 693. old. Latin szöveg. Fekete György, Fekete Márton, Fekete Zsigmond és Fekete János apja Fekete György ? Mezőköplényből, akinek az apja Fekete György, Nagyfalúból és Nyárádgálfalváról. 694. old. Fekete György Nagyfalúból.

Inv. 81. nr. 23. 1751. Nagy János, Nyárádgálfalvi.

Inv. 81. nr. 33. 1764. febr. 14. Intze László leányai: Mária, Júlia és Terézia ? Fekete Judit jussán volt a pereskedés.

Inv. 81. nr. 34. 1765 június 15. 431-432 old. Fekete (szabédi) család nemességének igazolása: Kidei Fekete Gergely szerezte az armálist, bizonyítják, hogy Nemes Doboka vármegyéből Kibédből beházasodván Nemes Maros Székbe, Nyárádgálfalvára néhai ősünk Fekete György ökelme, akinek három fia volt: Fekete Márton, Fekete György és Fekete Ferenc. Fekete Márton és Fekete Ferenc deficiálván (leszármazottjaik nem maradt), Fekete Györgynek két fia maradt Fekete István és Fekete Mihály, akiknek valóságos deszcendensei (leszármazottai) mi vagyunk, mely geneaologiainkat ujjabb dokumentumokkal is igyekezünk bizonyítani. 1765 június 17. A kérelmet aláírta a Szabédon lakó Fekete László, Fekete Sámuel, Fekete Márton, Fekete Zsigmond, Fekete Mihály és Fekete János. (Fekete György és Fekete Ferenc nevei áthúzva) Káli Nagy Zsigmond latinnyelvű indoklása következik. Többen bizonyítják, hogy Nyárádgálfalvi nemes Fekete Bálint és Fekete Péter külön külön primipiláris levelet csatoltak, Fekete Péter maradékai közül egy gyilkosságba esvén gyilkosságáért Nyárádgálfalván a jószágát elveszíté és Bazédra ment, ahol négy gyermeke született, a Feketék Bazédon, Szabédban és Mezőcsáváson telepedtek le. Néhai Fekete Márton volt Doboka vármegyében, Néma nevű községben, majd Mezőcsávásra települt át. Doboka vármegyéből Kibédből származik Fekete Ferenc, aki az özvegyasszony Sidó Margitot veszi feleségül, akinek volt két fia. Fekete Ferenc vissza ment Kibédbe és ott halt meg. Sidó Margit két fiával majd Mezőcsávásra települnek, Sidó Margit fiai az armálist nem használván eladják Mezőcsáváson Czegő id. Ferencnek, akitől maradt fiára Czegő ifj. Ferencre, akitől megvásárolta mezőcsávási Fekete Márton. Ezt Czegő ifj. Ferenc így vallja. Néhai Fekete Gergelynek volt Fekete István, annak a fia volt Fekete Mihály, annak fia volt Fekete István, de hogy György nevezetű fia lett volna vagy Gergelynek, vagy Istvánnak vagy pedig Mihálynak nem tudni. Fekete Gergely Kibédből nem jött ki ott halt meg. A mezőcsávási Fekete fiak valósággal nyárádgálfalvi Feketék leszármazottai. Fekete Gergely fiai Fekete Márton, Fekete György és Fekete Ferenc, közülük Fekete Márton tatárok fogságába esett, testvérei Fekete György és Fekete Ferenc összes nyárádgálfalvi jussukat eladták és testvérüket Mártont a fogságból kiváltották. A Fekete jusst néhai Sárosi György leszármazottja Iváni Mária bírja. Fekete Márton a kiváltás után Mikházán (Maros-Torda vm. Nyárádszeredai járás) deficiált, leszármazottai nem maradtak, Fekete Ferenc Mezőcsáváson házasodott, egy ideig ott lakott, majd majd onnan ment Kibédbe, leszármazottai nem voltak. Fekete Márton 1762 szeptember 12-én kelt irat alapján Nyárádgálfalván semmi jussal nem rendelkezett, 85 forintért Bazédon birtokot szerzett. Fekete György fia Fekete István, aki Bazédi jussát 1691 június 17-én eladta, Fekete István leszármazását igazolta. Deliberatum. (határozat) Szerepel benne: Bíró Erzsébet, Kocsis István, Sebestyény de Csekefalva (udvarhely vm.) írta alá.

Inv. 81. nr. 37. 1768. Pápay Zsigmond, Mezőcsáváson lakott, felesége Györfi Anna, akinek az apja galambodi Györfi Miklós, akinek az apja vagy fia ? Györfi Mihály, leszármazottai nem voltak. 1768 március 8.-án. Nyárádgálfalvi nemes Fekete Miklós Mezőcsáváson. Fekete Miklós apja Fekete Márton, akinek az apja Fekete György, akinek az apja Fekete Nagy Bálint. Fekete Nagy Bálint testvére Fekete Nagy Péter.

Inv. 81. nr. 43. 1772 febr. 25. 1764 márc. 14. nemességi igazolások. Káli Kun János aki nemes ember volt, leánya néhai Kun Magdolna, Pápay Mózesné, fia Pápay László, akinek leánya Pápay Judit, Toszó Jánosné, (Pápay Judit, Fekete Gergelyné, akinek a leánya Fekete Judit, Toszó Jánosné nincs említve. ) Ennek fia Toszó Péter és Toszó János.

Inv. 81. nr. 50. 1774. Pápay Zsigmond apja Pápay Péter. Pápay Zsigmond, Mezőcsáváson lakott, felesége Györfi Anna, akinek az apja galambodi Györfi Miklós. 1774. szeptember 13. Fiam Pápay Ferenc akaratom ellenére vett feleségül egy paraszt lányt. Pápay Ferencnek leánytestvérei is voltak. Jánosi Mária férje Pápay Ádám volt.

Inv. 81. nr. 65. 1780 febr. 18. Záloggal kapcsolatos per latin nyelven. Fekete Miklós. Néhai Fekete Péter. Néhai gálfalvi Nagy János. Nagy Péter felesége Szilágyi Zsuzsa, 1727. Fekete Péter (1724-ben még élt, záloga miatt volt a per) leányai Fekete Kata (férje Szombat, fia Szombat Péter, akinek fiai Szombat János, Szombat György és Szombat István, István fia Szombat Zsigmond) és Fekete Anna. 1778. Fekete Péter és Fekete Mihály testvérek. Néhai Fekete György unokája vagy nagyapja ? Fekete Miklós.

Inv. 81. nr. 84. A MOL folio 263. Kún Benedek leszármazottjait közlő családfa számos tagja szerepel e periratban, nehezen olvasható, latin nyelven íródott, de a nevek beazonosíthatók. A per közel száz évig tartott. Számos tanút hallgattak meg. 1718 július, Kún és Pápay örökség miatti per, tanú kihallgatás volt, latin nyelven, nagyattya Nagy Gergely, 1764 május 24. Nagy József, 1759 július 10. Pápay Péter, Pápay Ádám, Pápay Matyás ?, Barcsai József, Hamza György, Dobos András, Székely Mihály, Dobos Sámuel, 1774 szeptember 27. Pápay Péter, Pápay Ádám, Pápay Gerzson, Pápay Péter, Pápay Ádám. 1785 március 9. Káli Kún család története: 1667 június 14. Pápay Péter, aki Pápay Mózes és Kún Heléna (a MOL-ban Magdolna, Helénával rokon név pl. az Ilona) fia, Pápay Mózes apja Pápay János, 1703. Pápay László, 1728 Pápay Ádám, Kún Mátyás leszármazottja, (szép apja volt, nagyanyja Kun Magdolna ágán), 1765 Pápay Ádám, Pápay Péter anyja Kún Magdolna (itt már nem Heléna), Pápay Péter leánya Pápay Sára. 1703. Pápay László. 1667. Kún Magdolna fiai voltak Pápay László és Pápay Péter. Rádai Zsófia. Pápay Mózes. 1765. id. Nagy József. 1667. 1670. Kún László, Pápay Péter, Felvinczi János. Kún Jánosra és apjára Kún Benedekre való utalás. Kún Mihály. Csapai László. Simén Barbara, Rádai Zsófia, Kún Magdolna férje Pápay Mózes Csávásról, fiúk Pápay Péter. Káál, Székes és Csávás falvak vannak említve. 1662. Kaálban, Radai Zsófia, Székesben Zsuzsanna, Csáváson Kún Magdaléna. 1667. A pereskedés tárgya néhai Kún János mezőcsávási udvarháza, az örökös egyik unokája Pápay Péter. 1681. Felvinczi János felesége Rádai Zsófia. Kún Barbara, Kún Zsuzsanna. Kún Magdolna Csáváson élt. 1711. Károlyi Erzsébet, Hamza György, Nagy János. 1728. Pápay Ádám Pápay Péter fia. Papai László a Péter testvére. Hamza István. Kún Mátyás. Pápay Ádám. 1626. Kún id. Benedek és fia Kún János. Kún János leánya Kún Magdolna. 1783. Csíkszentmihályi Balla Mihály özvegyének beadványa.

Inv. 81. nr. 21. Igen fontos családfa adatok a Pápay és Fekete családokról, latin nyelven. 1730. október 13. Káli Nagy György és Nagy János nemesek, apjuk Nagy Lőrincz. Anyja csávási nemes Pápay Anna (MOL 263. családfán Pápay Borbála és nem Anna.) Mezőcsávásról, akinek apja Pápay László. Pápay Sára, bergenyei Dénes Andrásné, Pápay Sára apja nemes, csávási Pápay Péter. Pápay László leánya Pápay Judit, akinek a férje nyárádgálfalvi Fekete Gergely, akinek az apja Fekete Márton. 1729. Káli Nagy József. 1730. Csiszér Borbála. Vitézlő Szép Péter. Káli Nagy Gergely. Pápay Anna, akinek apja mezőcsávási Pápay László. Pápay Péter fia Pápay Zsigmond, akinek a fia csávási Pápay Péter, akinek a fia Pápay László. Pápay Zsigmond testvére Pápay Sára. 1727 Nagy Zsigmond. Csiszér Barbara, Pálfalvi Zsigmond, bergenyei Szántó János, gálfalvi Nagy János, Pápay Judit, gálfalvi Fekete Gergelyné, káli Nagy József, gálfalvi Fekete Gergely. 1794. Farkas István nemes, Fekete András gyermekei: Fekete ifj. András ? Fekete Éva ? Gálfalvi Fekete György, gálfalvi Kovács István, Fekete Borbála.

Inv. 81. nr. 19. 1761 április 9. Baló József.

Inv. 94. nr. 20. 20/1777 Marosszék adófizető lakosságának falvankénti összeírása. Pagi Csávás. Nobiles (Nemesek): Székely Márton, Székely László, Székely Péter. Nagy János, Nagy Zsigmond. Libertini (Szabadok): Fekete Miklós, Fekete id. Márton, Fekete Péter, Nagy Ferenc, Nagy János, Fekete György (1721-22-ben is volt egy adózó Fekete György Csáváson), járai Nagy János, jobbágyok: Czegő id. István, Czegő ifj. István, Czegő Sándor, czegő György, (a Czegő ősök nem voltak nemesek, 1721-22-ben is volt egy adózó, akinek a neve Czegő Ferenc) György Mihály, ideiglenesen lakók: Fekete id. Zsigmond, nem elérhetők Pápay Sándor, Szakács György, Székely László, öregek (anilla): Pápay Zsigmond, Pápay id. Péter.

május 10. Györfi Zsigmond Györfi Péter fia, Pápay felesége Györfi leány. Nagyapám hajdani Pápay Zsigmond testvére Pápay Sára, hajdani Gálfalvi János.

A periratok alapján és kiegészitve a szakirodalommal és a mezőcsávási anyakönyvekkel:

Fekete családfa: nyárádgálfalvi Nagy Fekete Bálint[468] [469] [470] (Fekete Bálint a szakirodalom szerint 1605-ben nemességet kapott, 1614-ben és 1636-ban lustrált, a periratokban szereplő Nagy Fekete Bálint később élhetett vagy Fekete Bálint fia volt) fia Fekete Gergely[471] [472] (Felesége Pápay Judit, 1701-ben is említik, felnött volt, dédunokája volt az 1761-ben született Fekete Anna, ami reálisnak tűnik), akinek a fia Fekete I. Márton[473] (1660 k. -1710 k., özvegye vagyontalan 1713-ban még élt[474]), akinek a fia Fekete Miklós (1710 k. -1770 k.) (két helyen Miklós, egy iraton Márton, 1806-ban már nem élt) felesége Balog Erzsébet, 3 gyermekük volt: mezőcsávási Fekete Márton, Fekete Anna (Fekete Pana, Jenei Jánosné 1761- Mezőcsávás 1819 I 17), Fekete Sára, Kántor Jánosné.

1834 június 21-én Pápay Sámuel és Székely Kata 23 esztendős fia Farkas és Virág Ferencz és Jenei Borbála (Jenei Borbála 1795 körül születhetett, lehetséges, hogy szülei Jenei János és Fekete Anna, aki 1761-ben született) 20 esztendős leánya Mária házasságot kötöttek.

6. A szakirodalomban megtalálható Fekete, és rokon családok.

Faluvégi (mezőmadarasi).

Kempelen Béla 4. kötet. Faluvégi (mezőmadarasi). Lófőséget II. Rákóczy Györgytől 1655. jun. 28. F. Mihály kapott (Gyfv. LR. XXVI/570.) – Vö. Pálmay: M.-Torda 46

Faluvégi (csókfalvi). Lófőséget II. Rákóczy Györgytől 1655. jun. 28. F. István és Péter kaptak (Gyfv. LR. XXVI/602.) – Vö. Pálmay: M.-Torda 46.

Csécz (bazédi).

Kempelen Béla. 3. kötet. Csécz (bazédi). Nemeslevele kelt 1655. – Vö. Pálmay: M.-Torda 33.

Pálmay József: Maros-Torda vármegye nemes családjai. 33. old. Csécz (bazédi.) 1655-ben Csécz János és Csécz András nyert nemeslevelet. (Szádeczky Székely Oklevéltár)

Magyari (madarasi)

Pálmay József: Maros-Torda vármegye nemes családjai. 85. old. Magyari (madarasi) Ezen családból Magyari Pál 1655-ben nyert primipilárist.

Bereczki (mezőbándi).

Kempelen Béla 2. kötet. Bereczki (mezőbándi). Nemességét 1622-ből l. Gyfv. LR. XV/15.

Bereczky. Gyalogosságot 1608. jun. 10. B. Benedek és Péter kapnak. (A marosvásárhelyi kir. tábla 1835. évi hiteles átiratát l. a gr. Teleki-lt.-ban Marosvásárhelyt.)

Bereczki (boroszlói). Marosszéki család; donátióit 1612. máj. 22. nyert. – Czímer: kék paizsban lebegő koronán könyöklő pánczélos kar kardot tart; takarók: kék-arany, kék-ezüst. Leszármazási adatok a gr. Teleki-lt.-ban Marosvásárhelyt. – Leszármazás:

Zsigmond 1796 Nyujtódi Klára; László 1806 bolyai Bólyai Karolina; József szárazajtai Forró Mária; Mária Kovács Károly; Lajos 1809 Kovács Eszter Küsmöd; Lajos †; Sándor †; Eszter Pálffy Lajos; Karolin 1 Gálffy Mihály 2 Bedő Sándor; Elek * 1839; Ferencz angyalosi Forró Mária; Károly Sorbán Anna; Mária Bedő Sándor; Klára Csiki József; Ilona Balogh Zsigmond; Lotti Balog Imre; Polixena Raffay Domokos esp.; Mária †; József Chehi Lotti; Farkas; Zsigmond Varga Katalin; Karolin Bolvay Gergely; Gábor †; Katalin Tompa Kálmán; Róza Pallós József Segesvár; Klára Hettyey Gábor Déva; Bolbizsár Gimes Horváth Eleonora; Lóránd; Sarolta.

Vö. Pálmay: Udvarhely 34–5.; N I. II/15.

Nagy Iván: Bereczky (szentrontási)

Bereczky család. (Szent-rontási). A szent-rontási Bereczky családnak egyik őse Máthé, a Maros-székben nehány jobbágyot kapott adományba Báthori Gábor fejedelemtől 1609-ki october 20-kán (Kemény: Notitia Archivi Cap. Albens. 237. l. Szent-rontás nevű helyet Erdély földiratában nem leltem; s így e név valószínűleg hibás.).

Bereczky család. (Torboszlói). Torboszlói Bereczky Máté emlitetik 1579-ben Báthori Kristóf itéletlevelében (Székely Nemz. Constitutioja. 272. lap.). Maradékai közül élnek (1854-ben) László és Sándor testvérek (Kőváry Erdély nev. családai. 257. l.), marosszéki volt hivatalnokok. Bereczky család birt Doboka megyében is Kidében, hol 1766-ban a katholika egyházmegye alapitójául emlitetik (Hodor: Doboka várm. 51.).

Pálmay Maros-Torda. Bereczky (torboszlói és szentrontási)

Gálfi (szabédi)

Pálmay Maros-Torda. 52. old. Gálfi (szabédi) 1614-ben Gálfi Mátyás, mint pixidarius lustrál. 1655-ben Péter primipilusi levelet kapott.

Márkódi (gálfalvi)

Pálmay Maros-Torda. 88. old. Márkódi (gálfalvi). 1614-ben Márkódi András mint primipilus lustrál.

Farkas (harasztkeréki[475])

Kempelen Béla 4. kötet. Farkas (harasztkeréki). Nemességét II. Rákóczy Györgytől 1655. ápr. 9. F. Mihály nyert (Gyfv. LR. XXVI/624.) – Zsigmond és Mihály (K. Kisküküllő) 1784. okt. 28. legf. helyen igazolják nemességüket (LR. LIII/104.) – Vö. Gf. I/41.; Siebm. erd. 154.

Pálmay Maros-Torda. 45. old. Farkas (harasztkeréki). 1651 április 9-én Farkas Mihály nyert czímeres levelet. 1784 okt. 28-án Farkas Zsigmond és Farkas Mihály (Kisküküllő m.) igazolják nemességüket.

Bodoni (tófalvi)

Pálmay Maros-Torda. 29. old. Bodoni (tófalvi) Bodoni Gergely 1583-ban kapott Tófalván[476] egy telket.

Nagy Iván 2. kötet. Bodoni család. (Vajda-Szentiváni).

„Sötét név történetünk lapjain!“ – Kiált föl Kőváry e család tárgyalásánál. Ily nevet azonban még többet is fölmutathatunk. A család alapitójául Bodoni Istvánt, a római szent palota grófját (sacri palatii Romani Comes) kell emlitenünk. Báthori Zsigmondtól követségben járt a római Curián, és igy szerzé a fölebbi czimet. Azonfölül honn a maros-ujvári kastélyt kapja adományban (Mikola Historia Genealogico Transylvanica. 52. l.). Báthori Zsigmondnak eszes, de rossz tanácsosa. Ő vette rá Báthorit, hogy Gálfi Jánost egykori nevelőjét, majd tanácsost kivégeztesse; ennek buktán megkapta Bodont is, előbb Gálfi birtokát. – Utóbb, midőn Báthori hanyatlott, Basta embere lőn, honnan mint a közbéke ellenét társaival 1601-ben a kolozsvári országgyülés elfogatja, s őt Dévára záratta (Bethlen Wolph. V. 3–5. l.). Apaffy Mihály alatt vajda-szentiváni Bodoni Györgyöt találjuk, mint a fejedelmi tábla ülnökét. Ez Tholdalaghi Judittól három fiút hagyott, Balást, Györgyöt, Zsigmondot. Ezekből Balásnak Kopasz leánytól leánya Klára, báró Bornemisza Jánosné született. Sem Györgynek, sem Zsigmondnak nem maradt gyermeke. Zsigmond 1725-ben vitte sírba családját – mint Mikola megjegyzi, – nyomorultul mult ki (Mikola id. l.). Bodoniak most is élnek Erdélyben, azonban ettől különbözők. Bodoni József Doboka vármegyében 1796-ban rectificator biztos volt.

Pálmay Maros-Torda. 30. old. Bodoni család. (Vajda-Szentiváni). Nagy Iván közlésével azonos adatokat adott meg. Nagy Ivánra hivatkozik.

Kempelen Béla 2. kötetben három erdélyi Bodoni családot említ:

Bodoni (havadi). Gyalogosságot 1608. jun. 10. B. András (Gyfv. LR. V/72.), lófőséget 1655. jun. 28. B. Lőrincz kapott (Gyfv. LR. XXVI/602.) – 1770. B.-Szolnokmegyében élt a család. – Vö. Szoln.-Dob.-m. monogr. II/309.; Pálmay: M.-Torda 29.

Bodoni (káli). Czímerpecsétje 1719-ből a gr. Teleki-lt.-ban Marosvásárhely.

Bodonyi (vajdaszentiváni). 1725. kihalt erdélyi család. – Vö. N I. II/141–2.; Pálmay: M.-Torda 30.; T. V/69. 70.

Katona (abódi).

Kempelen Béla. 5. kötet. Katona (abódi). Gyalogosságot 1608. jun. 10. K. János nyert. (Gyfv. LR. V/72.) – Vö. Siebm. erd. 175.

Pálmay Maros-Torda. 67. old. Megegyezik Kempelennel.

A periratok alapján és kiegészitve a szakirodalommal és a mezőcsávási anyakönyvekkel:

Két viszonylag megbízható az évekre vonatkozó adatunk van: Fekete Anna született 1761-ben és Fekete Bálint 1605-ben nemességet nyert, 1614-es lustrában szerepelt. Ennek alapján Fekete Bálint 1580 körül vagy korábban születhetett. Fekete Bálint és Fekete Anna között 4 generáció van felsorolva, így az apák kora a gyermekeik születésénél átlagosan: (1761-1580)/4=181/4=45 év

A mezőcsávási és mezőmadarasi anyakönyvek alapján az egyeneságú őseimhez való kapcsolódást nem találtam meg, ugyanis Fekete György (1750-1755 k. -1811 IV 1) szüleit kéne megtalálnom. .

Fekete id. György (1750-1755 k. -1811 IV 1) Fekete id. György felesége (1752-1757 k. - 1805 I 13) Fekete id. György fia Fekete ifj. György (1780 k.-) felesége Czegő Borbála (1782-1834 VI 10) házasságot kötöttek 1802 V 11-én, első gyermekük: Fekete László (1803 VII 8-1843 VI 25) Czegő Borbála (1782-1834 VI 10) édesapja Czegő György (? -1805 XII 21). Fekete László (Mezőcsávás, 1803 VII 10 - Mezőcsávás, 1843 VI 25) és György Sára (Mezőcsávás, 1809 X 13 – Mezőcsávás, 1843 V 20). Házasság: 1827 V. 8. Fiuk: Fekete Gergely (1829 VII 7-1915 XII 31,) György Sára szülei: György István (Mezőcsávás, 1774 - Mezőcsávás, 1834 III 30). Mezőmadarasi anyakönyvek alapján.

Szakirodalmi források. Pápay család. (Alsó-járai.) és az oldalági (feleségek) rokon családok a szakirodalomban. A Buksa Ferenc által megküldött családfa alapján tovább tudtam kutatni a szakirodalomban. Az egyeneságú ősök, kiegészítve a szakirodalmi forrásokkal:

A csávási anyakönyvekben szereplő Pápayak 1787-1816 között. 1792 január 12-én Pápay Pál (1760-1844 IX 26) és Jármi Mária házasságot kötöttek. 1812 május 25-én kereszteltem Pápay Pálnak Pápay Bertát. 1834 augusztus 19-én Pápay Pál 22 esztendős leánya Erzsébet (Berta) és MarosVásárhelyen lakó Nagy József özvegy ember házasságot kötöttek.

A Pápay (temesvári és alsó-járai) Berta (szépanyám S. B.) felmenői között apai és anyai ágon a következő családokat találjuk: Baládffy (csapói, eredetileg kis-kendi, melynek egyes tagjai a csapói, ádámosi és ózdi előneveket is használták, mely családnak a Darlaczi családdal közös törzse, az 1317. körül élt Simon bán, kinek Balád nevű unokája alapítja a kis-kendi, a XIV. században: kenhidi előnévvel a XVII. század közepéig virágzott Baládffy családot), Bercsényi (székesi, zekesi, gróf, Kaáli), Csáki (keres-szeghi, gróf), Bethlen (Iktári és bethleni; gróf), Jármi (csávási), Kezcheg (mezőmadarasi), Komjáthi (derzsei), Konya (csávási), Kún (Kaáli, kalli), Pápay (alsójárai), Pethő (gersei), Ráskay, Rozgonyi (rozgonyi), Saárossy, Sárossy (kissárosi) Tholdy, Toldi (nagy-szalontai, fekete-báthori és nagyfalusi), Toldalagdi (gáldtői, nagyercsei Toldalaghi, Tholdalagi), Tomori (szucsáki).

A felsorolt családok többségének nagy a geneológiai szakirodalma, ezért csak a közvetlen ősöket dolgoztam itt fel, a többiekről az adatokat külön fájlokban gyüjtöttem, családonkénti bontásban.

szerepel és feleségének, második felesége Bán Borbála, aki galambodi volt, 7 gyermekük született, a 4-ik Pápay Pál), innen már a Csávási anyakönyvekből a családfa levezethető.

Pápay Pál (1760-1844 IX 26 Mezőcsávás Pápay család. (Alsó-járai.)

Pápay de Tömösvár Gergely, gyermekei: Pápay György és Pápay Mózes[477] Kiadó: Rákóczi Zsigmond - Gyulafehérvár, 1607.10.07. Báthori Gábor - 1608.05.01 - nemesség megújítása. Honos: Torda. Levéltári jelzet: F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 5. kötet - 13. oldal. Sorszám: 1p479. Típus: Illésy.

Siebmacher's Wappenbuch. Pápay, I. (Az alsójárai Pápay család címere. S. B.)

2013 szeptember 19-én Rigmányban találkoztam Buksa Ferenc lelkésszel, aki kérésemre előkészítette a Pápay-Fekete család iratait. A feldolgozás fontosabb eredményei, kiegészítéssel jelölöm:

Pápay I. Péter (1640 k. - 1685 június 19.) 1667 május 17-én Csáváson osztoznak Pápay Mózes örökségén. A marosszéki hadköteles nemesek és lófők között van említve[478]. 1677-ben és 1685-ben Maroszékből Péter lustrál[479].), akinek fia Pápay Zsigmond.

Pápay Zsigmond (sz. 16 k.) akink fia id. Pápay II Péter (fol. 263. Marosvásárhelyi Levéltár 1724 május 8. Pápay II Péter említve van).

Kiegészítés. Az 1745-ős adózó listában szerepel Pápay Zsigmond és Pápay Ádám, tehát felnőttek voltak és 1745-ben éltek. Forrás: Filala Murei. Fond. Scounill Murei. Nr. Actului 446. Anul. 1754. Inv. Nr. 124.

Marosszék adófizető lakosságának falvankénti vagyonösszeírása. Csávás.

Libertini: Nagy Márton, Imre János (1721-ben is, Pál Antal Sándor), Imre Miklós, Nagy Ferencz, Nagy János, jobbágy Czegő István, (a csávási anyakönyvekben 1780 után több esetben szerepel Czegő István, akinek több gyereke született, továbbá egy idősebb Czegő István 1788 előtt meghalt, Halotti anyakönyv Csávás: 1788 június 20-án meghalt néhai idősebb Czegő Istvánné, született Lukács Borbála. Az 1754-ben adózó Czegő István beazonosítása bizonytalan.) Magiones ? Cegő Ferencz.

Inv. Nr. 129. Nr. 242. Anul 1745. Galambod. 1754. Marosszék adófizető lakosságának falvankénti vagyonösszeírása. Galambod. Csávás: Jobbágy Czegő Ferencz és fia Ferencz.

fol. 263 valószínűleg MOL, Mihalik Béla küldte Buksa Ferencnek.

Pápay Zsigmond felesége: Galambodi Györfi Miklós leánya Györfi Anna.

Mezőcsávási (sz. 1690 k. – 1724 k.) Az 1715 augusztus 19. Marosszék közgyűlési végzése alapján összeállított adómentes nemesek, udvari bírók, kulcsárok és szolgák lajstromában szerepel egy Csávási Pápay Péter.

Kiegészítés. 1777-ben az adózás alól fel voltak mentve és szolgájuk adózott: id. id. Pápay Péter (II Péter) és fiai: Pápay Zsigmond (sz. 1720 k.) és Pápay Sándor.

Bánffy István 2 fia és egy leánya: 1. Bánffy László, 2. Bánffy Miklós, 3. Bánffy Kata, Kozárváry Lászlóné. (1536)

Szolnoki Litterati Kozárváry László (meghalt 1544 után és 1555 elött) és neje Bánffy Kata. 1555-ben néhai Kozárváry László leánya Kozárváry Zsófia, Thomori Kristófné. Thomory Kristóf és Kozárváry Zsófia leánya Thomory Erzsébet, akinek férje Baládffy Kristóf.

Kádár József: Szolnok-Doboka vm. Monográfiája. Kozárvár.

1520-ban (Km. prot. T. 76.) Bánffy László itteni részét Szolnoki Litterati Kozárvári Lászlónak veti zálogba.

1528-ban (Km. prot. Magno 179.) Kozárvári László itteni részét nejének Bánffy Katalinnak (Kozárvári 2-ik férje volt) s fiainak: György, János és Ferencznek adja cserébe.

1536-ban (Km. Kolos B. 39.) Bánffy István fiai: László és Miklós itteni részüket, melyet még atyjuk Kozárvári Lászlónak zálogositott el, annak eladják és ez kijelenti, hogy neje Bánffy Kata a leánynegyedet nem követeli.

1540-ben (Bánffy cs. ltára. L. 11.) Kozárvári László hittel igéri Bánffy Lászlónak, hogy a kozárvári kastélyba, más helyt várba, sem Izabella királyné, se Fráter György embereit be nem ereszti, nekik át nem adja.

1542-ben (gr. Bánffy ltár fasc. K.) Bánffy László itteni részét Kozárvári Lászlónak adja.

1544-ben (Gyf. kápt. Cent. R. 5.) Losonczi Bánffy Miklós és László itteni részüket Kozárvári Lászlónak újra eladják. 1543-ban az itteni malomban Ilyés nevü volt a molnár.

1546-ban (Gyf. kápt. Szathmári fasc. 2. nr. 50.) Fráter György Bánffy László részére meginteti Bethleni Farkast, hogy ez azon összeget, melyért néhai Bánffy Péter s András itteni részüket néh. Bethleni Miklósnak zálogba vetették, vegye föl és a birtokot eressze vissza.

1548-ban (Gróf Bánffy ltár fasc. K). Izabella királynő Kozárvári Lászlót a Bánffy-féle részben adomány czímén megerősiti.

1549-ben (Km. Szolnok int. M. 16.) Kozárvári Ilyés, Kozárvári László deák és neje Bánffy Kata idevaló birtokosok.

Kiegészítés. Szolnoki Litterati Kozárvári László és neje Bánffy Kata. (Turul, family net Bánffy de Losontz, Lórántfy Kata) Engel Pál munkája megbízható.

Pekry I. István (feleségei:1. Gerendi Margit. 2. Toroczkai Ilona[480]); Kiegészítés: Gerendi Magdolna. Lackfi Katalin.

Kutatási terv családok szerint:

Galambodi Györfi

Galambodi Baán

Csiszar

Szolnoki Kozárváry

Losonci Bánfi

Serkei Lorántfy

Buksa Ferenc kézzel írt jegyzeteinek feldolgozása (S. B.)

Inv. 130. 1775 II 15. Janger Kata, Götsi Andrásné. XV. Janger Gáspár, attya Janger Máté, testvére volt Péterrel, lánya Kata, Tötsi Andrásné.

A Fekete család. Fekete Jolán (1894 - 1971) nagymama ősei. Nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete család irodalma.

Fekete család. (Ny.-Gálfalvi).[481] Maros-székben ny.-gálfalvi Fekete Károly biztos és tiszt. jegyző 1847-ben.

Fekete (nyárádgálfalvai, alias Nagy) [482] Czímeres nemeslevelet 1620. márcz. 4. F. Gergely nyert. (Gyfv. LR. X/211.) – Vö. Gf. I/66–7.

Betüsoros jegyzéke azon családoknak, a melyekre a Széki gróf Teleki nemzetség marosvásárhelyi levéltárában 1711–1867. évig hiteles leszármazási adatok őriztetnek. …Pápay (mezőcsávási),[483]

Maros-székben ny.-gálfalvi Fekete Károly biztos és tiszt. jegyző 1847-ben. Fekete de Nyárádgálfalva et Nagyfalu (nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete) Fekete Károly: A nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete máskép Nagy család. Genealógiai Füzetek 2 (1904). 35–37. Megegyezik a Pálmay kötetben közölttekkel. Ld. Pálmay József: Marostorda vármegye nemes családjai. Fekete (nyárádgálfalvi és nagyfalusi) 47-49.

A nagyfalusi és nyárádgálfalvi Fekete család nemesi címere[484]:

faragott címer mérete: 30 x 50 cm, anyaga: diófa. 2012. október 27., szombat. (Fekete de Nyárádgálfalva et Nagyfalu (nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete) Fekete Károly: A nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete másképp Nagy család. Genealógiai Füzetek 2 (1904). 35–37.)

Fekete-Nagy de Nyárádgálfalva (nyárádgálfalvi Fekete-Nagy) 1803. márcz. 11. A nyárádgálfalvi Fekete-Nagy család productionalis pere. Genealógiai Füzetek 1 (1903). 66–67.

Pálmay József: Marostorda vármegye nemes családjai. Fekete (nyárádgálfalvi és nagyfalusi) 47-49.

Fekete család. (Ny.-Gálfalvi).[485] Maros-székben ny.-gálfalvi Fekete Károly biztos és tiszt. jegyző 1847-ben.

Fekete (nyárádgálfalvai, alias Nagy) [486] Czímeres nemeslevelet 1620. márcz. 4. F. Gergely nyert. (Gyfv. LR. X/211.) – Vö. Gf. I/66–7.

Fekete-Nagy de Nyárádgálfalva (nyárádgálfalvi Fekete-Nagy) 1803. márcz. 11. A nyárádgálfalvi Fekete-Nagy család productionalis pere. Genealógiai Füzetek 1 (1903). 66–67.

Pálmay József: Marostorda vármegye nemes családjai. Fekete (nyárádgálfalvi és nagyfalusi) 47-49.

A Fekete család, anyakönyvi adatok, Mezőcsávás.

Nagy Róza dédnagymama, Nagy Róza (1840 III 16-1904 II 7) férje Fekete Gergely dédnagyapa (Bethlen 1829 VII 7- Bethlen 1915 XII 31) Fekete Gergely szülei: Fekete László (1803 VII 10-1843 VI 25) és György Sára (1809 X 13-1843 V 20).

Fekete László szülei: Fekete ifj. György (született 1780 körül) és Czegő Borbála (1782-1834 VI 10 Csávás, házasság: 1802 V 11). Czegő Borbála apja Czegő György (-1805 XII 21 Mezőcsávás)

Fekete id. György (1740 körül-1811 IV 1) Fekete id. György felesége meghalt Mezőcsáváson 1805 I 13. Fekete id. György fia Fekete ifj. György (született 1780 körül)

Mezőcsáváshoz mint községközponthoz, Bazéd, Galambod, Mezőfele, Mezőkölpény, Mezőménes, Mezőszabad és Szabéd tartoznak. Feltételezhető, hogy a családfa a következő:

Fekete Ferencz (sz. 1590 k.) fia Fekete Nagy Gergely 1620 március 4-én Armalis nemeslevelet (csak címert, birtokot nem adományozó fejedelmi okirat) nyert Bethlen Gábortól. Marosvásárhelyt 1629 június 28-án a székgyűlésen ellentmondás nélkül kihirdetetett. 1636-ban a generalis collustratióban (általános szemlében) Fekete Gergely Gálfalváról mint primipillus (lófő, székely nemesi rang) fordul elő. Fekete Nagy Gergely Nyárádgálfalváról Doboka Vármegyében (Apa-) Nagyfaluba (1620-ban ott volt), majd Kibédbe (Maros megyébe) költözött, majd Kibédből Maros Székben ismét Nyárád Gálfalván telepedett. Fia Fekete I. György, Bazédra költözött 1667-ben, 1685-ben és 1691-ben lustrált (sz. 1630 k.), akinek fia Fekete I István Bazédon nyert jussát elcserélte és Szabédra költözött 1691-ben, így a Fekete család szabédi ágának lett a megalapítója, maradékai 1803-ban is rendelkeztek Szabédon birtokkal, (sz. 1652-1655 k.) Fekete I István fia Fekete II Mihály, 1711-ben lustrált, (sz. 1674-1680 k.), akinek a fia Fekete II György, aki lehetett Gregorius Fekete, adózott 1713-ban és 1721-1722-ben Gálfalván, de adózótt Fekete György Csáváson is 1721-1722-ben (sz. 1690-1700 k.), A fia vagy unokája lehetett a Csávási anyakönyvben megtalált Fekete id. György (sz. 1740 körül-1811 IV 1)

Helynévkönyv, Erdély: Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. (Vistai András János (V. András János) (Magyarvista, 1926. április 5. – Bukarest, 2006. február 25.): Szerkesztő, műfordító.)

http://www.fatornyosfalunk.com/html/erdelyi_helynevkonyv.html

Felhasznált irodalom.

Illésy János: MOL családtörténeti cédulagyűjteménye.

http://mol.arcanum.hu/digidat/opt/a100513.htm?v=moldigidat&a=start&a1=

Erdély története [1986]: Három kötetben. Főszerkesztő: Köpeczi Béla. Közreműködött: Barta Gábor. Készült a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. Akadémiai Kiadó. http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/

Imreh Barna: Papok, léviták, mesterek a marosi református egyházmegyében a XVII.—XIX. században. xa.yimg.com/kq/groups/21306152/976586200/name/Imre+barna.doc

(dr. Imreh Barna (1908–1982) volt alsórákosi református lelkész, helytörténész.)

Kádár József [1900]: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája. Deés: Demeter és Kiss Könyvny. http://vmek.oszk.hu/04700/04755/html/

Pál-Antal Sándor [2002]: Székely önkormányzat történet. Mentor Kiadó. Marosvásárhely.

Pál-Antal Sándor [2003]: A Székelyföld és városai. Mentor Kiadó. Marosvásárhely.

Pál-Antal Sándor [2006]: Marosvásárhely XVII-XVIII. Századi jogszabályai és polgárnévsorai. Mentor Kiadó. Marosvásárhely.

Pál-Antal Sándor [2007]: Székely Székek a 18. században. I. Marosszék 1701-1722 között. Mentor Kiadó. Marosvásárhely.

Pál-Antal Sándor [2009]: Székely Székek a 18. században. II. Udvarhelyszék 1700-1722 között. Mentor Kiadó. Marosvásárhely.

Pál-Antal Sándor [2009]: Székely Székek a 18. században. Csíkszék 1700-1722 között. Mentor Kiadó. Marosvásárhely.

Szinnyei József [1891]: Magyar írók élete és munkái. 1-14. kötet. Budapest. : Hornyánszky Viktor. http://mek.niif.hu/03600/03630/html/

Szluha Márton [2005]: Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Nyitra, Udvarhely és Vas vármegyék nemes családjai [elektronikus dokumentum] Budapest. Heraldika.

Pálmay József szerk. [1900 reprint: 1999]: Udvarhely vármegye nemes családjai. Reprint kiadás, Budapest. Heraldika. Eredeti kiadás: Székelyudvarhely. Betegh Pál Könyvnyomdai Műintézete.

Rugonfalvi Kiss István: A nemes székely nemzet képe. Pomáz, Kráter, 2009.

Székely Oklevéltár I-VIII. Szabó Károly - Szádeczky Lajos-Barabás Samu. Kolozsvár. 1872-1934.

http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04121501/index.html

A IV. és V. kötet pdf formátumban megvan.

Hanuszik Elemér: A székely főnemesek - primorok - aranykönyve. Bp., 1942. (kép formátumban)

Erdélyi adatbank, szakirodalom:

http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?akod=185

A Magyar Országos Levéltárban őrzik a Családtörténeti Cédulagyűjteményt az A 131 jelzet alatt. Ezt a gyűjteményt nevezik a Levéltárban Illéssy-patikának. Készítője, Illéssy János arra törekedett, hogy a nemes családok nemességének tényét bizonyítsa, ezért megadja az illető családra vonatkozó és a Magyar Országos Levéltárban közel száz fondban és állagban található iratok jelzetét (megjegyzendő, hogy sok esetben más levéltárra is utal a cédulagyűjtemény). A cédulagyűjtemény korábbi része, amit szintén Illésy készített, irodalmi utalásokat is ad (Turul - heraldikai és genealógiai folyóirat, Századok, családtörténeti művek). Ezeket az irodalmi utalásokat azok, akik Illésy halála után a gyűjteményt kiegészítették, általában nem jegyezték fel. Az 1990-es években - a könnyebb kezelhetőség végett - a százezres nagyságrendet meghaladó cédulagyűjteményt számítógépre vitték. 1997 óta viszont már CD ROM-on is beszerezhető, ezt használtam. (S. B.)

Erdély Királyi Könyvek. 1581-1610. (1-9. kötet.) CD.

Erdély Királyi Könyvek. 1614-1635 (10-19 kötet.) CD.

Erdély Királyi Könyvek. 1630-1656 (20-29 kötet.) CD.

Székely oklevéltár : Új sorozat / [közread. az] Erdélyi Múzeum – Egyesület. [1983-2006] I-VIII kötet.

I., Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek. 1569-1591. [1983] Közzéteszi Demény Lajos, Pataki József. - Budapest : Európa ; Bukarest : Kriterion ; Kolozsvár : Erdélyi Múzeum – Egyesület. Családi könyvtárban.

Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1591-1597. [1985] Közzéteszi Demény Lajos, Pataki József. - Bukarest : Kriterion ; Kolozsvár : Erdélyi Múzeum – Egyesület. Családi könyvtárban.

III., Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1598-1600. [1994] Közzéteszi Demény Lajos, Pataki József, Tüdős S. Kinga. - Budapest : Európa ; Bukarest : Kriterion ; Kolozsvár : Erdélyi Múzeum - Egyesület. D 7600 PTE Tudásközpont.

IV., Székely népesség-összeírások, 1575-1627. [1998] Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. - Kolozsvár: Erdélyi Múzeum - Egyesület. Internetes elérés: http://mek.oszk.hu/03400/03416/03416.pdf

V., Székely népesség-összeírások, 1635. [1999] Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. - Kolozsvár: Erdélyi Múzeum - Egyesület. Internetes elérés:

http://mek.oszk.hu/03400/03443/03443.pdf

VI., Székely népesség-összeírások 1635-1653. [2000] Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. - Kolozsvár: Erdélyi Múzeum - Egyesület. . D 7600 PTE Tudásközpont.

VII., Székely népesség-összeírások 1654-1680; Pótlások a II. és IV-VI. kötetekhez 1566-1653. [2004] - Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum - Egyesület, 2004. D 7600 PTE Tudásközpont.

VIII., Székely népesség-összeírások 1680-1692. [2006] Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. - Marosvásárhely : Mentor. D 7600 PTE Tudásközpont.

Székely oklevéltár /szerk. Szabó Károly ; kiadta a Magyar Történelmi Társulat Kolozsvári Bizottsága, A Székely Történelmi Pályadíj-alapra Felügyelő Bizottság. Dátum: 1872-1898 Megjelenés: Kolozsvártt: M. Történelmi Társ. Kolozsvári Bizottsága, 1872-1898

köt., 1211-1519. / szerk. Szabó Károly. - 1872.
köt., 1520-1571. / szerk. Szabó Károly. - 1876.
köt., 1270-1571. / szerk. Szabó Károly. - 1890.
köt., 1264-1707. / szerk. Szabó Károly ; sajtó alá rend. Szádeczky Lajos. - 1895.
köt., 1296-1603. / szerk. Szádeczky Lajos. - 1896.
köt., 1603-1698. / szerk. Szádeczky Lajos. - 1897.
köt., 1696-1750. / szerk. Szádeczky Lajos. - 1898.

Letöltöttem a PTE Könyvtár honlapjáról, megvan az 1-6 kötet kép formátumban.

http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04121501/

3-ik kötet pdf-formátumban: http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf5296.pdf

4-ik kötet pdf-formátumban:

http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1017.pdf

6-7 kötet pdf formátumban van letöltve:

http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1001.pdf

http://mek.oszk.hu/06900/06927/

Barabás Samu: Székely Oklevéltár. 1934, pdf formátumban van letöltve:

http://mek.oszk.hu/07300/07368/07368.pdf

Erdélyi adatbank:

http://adatbank.transindex.ro/

A székely társadalom Báthory Gábor korában. http://www.uni-miskolc.hu/~bolbaju1/17.pdf

SIEBMACHER'S grosses und allgemeines WAPPENBUCH in einer neuen, vollständig geordneten und reich vermehrten Auflage mit heraldischen und historisch genealogischen Erläuterungen. VIERTEN BANDES FÜNFZEHNTE ABTHEILUNG. Der Adel von Ungarn

sammt den Nebenländern der St. Stephans-Krone. Bearbeitet von Géza von Csergheö, Major a. D. (Heft 1 – 7 unter Mit-Redaction des Iván von Nagy.) NÜRNBERG. VERLAG VON BAUER UND RASPE. (E. Küster.) 1893.

Siebmacher's Wappenbuch [elektronikus dokumentum] = Nagy címereskönyv / szerk. Nagy Iván [et al.] Dátum: 2002 Megjelenés: Budapest : Arcanum Adatbázis Kft., 2002 Terjedelem:1 CD-ROM :J. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch Magyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyve Nagy címerkönyv Főcím a nyitóképernyőről Címadat a borítón: J. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch ; Magyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyve Gerinccím: Nagy címerkönyv Térségünk máig legrészletesebb tudományos címerkatalógusaként számon tartott mű Magyarország és Erdély, valamint Horvát-Szlavónia nemes családai, nemzetségei és személyei címereinek legteljesebb kiadását adja közre.

Arcanum DVD könyvtár IV. [elektronikus dokumentum] : Családtörténet, heraldika, honismeret [2002] Megjelenés:Budapest : Arcanum Adatbázis Kft., 1 DVD-ROM ; 1. Magyarország családai / Nagy Iván. - 2. Magyar nemes családok / Kempelen Béla. - 3. Turul, 1883-1950. - 4. Magyar nemzetségi zsebkönyv. - 5. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig / Karácsonyi János. - 6. Magyarország világi archantológiája, 1301-1457 / Engel Pál. - 7. Nagy címerkönyv. - 8. Magyarország címeres könyve. - 9. Magyarország címertára. - 10. Magyar címeres emlékek. - 11. A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. - 12. Településeink címeres pecsétjei. - 13. A heraldika kézikönyve / Bárczay Oszkár. - 14. A heraldika vezérfonala / Nyáry Albert. - 15. Magyarország vármegyéi és városai / Borovszky Samu. - 16. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában / Csánki Dezső. - 17. Magyarország leírása / Vályi András. - 18. Magyarország geográfiai szótára / Fényes Elek. - 19. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. - 20. A Székelyföld leírása, Torda város és környéke / Orbán Balázs. - 21. Szolnok-Doboka vármegye monográfiája. - 22. Szilágy vármegye monográfiája / Petri Mór. - 23. A váradi püspökség története / Bunyitay Vincze. - 24. Megszentelt kövek / Léstyán Ferenc. - 25. Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása / Albert Ferenc. - 26. Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai / Orosz Ernő. - 27. A jász-kunok története / Gyárfás István. - 28. Jász-Kun kerületek s Külső-Szolnok vármegye leírása / Palugyay Imre. - 29. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene / Scheftsik György. - 30. Árpád-kori új okmánytár ; Hazai oklevéltár 1234-1536 / Wenczel Gusztáv. - 31. Závodszky Levente forrásgyűjteménye.

Egyéb nevek: Nagy Iván (Felsőgyőri Nagy) (1824-1898) Kempelen Béla (1874-1952) Karácsonyi János (1858-1929) Engel Pál (1938-2001) Bárczay Oszkár (1847-1898) Nyáry Albert Borovszky Samu (1860-1912) Csánki Dezső (1857-1933) Vályi András (1764-1801) Fényes Elek (1807-1876) Orbán Balázs (1829-1890) Petri Mór Bunyitay Vince (1837-1915) Léstyán Ferenc (1913-) Albert Ferenc (1811-1883) Orosz Ernő Gyárfás István (1822-1893) Palugyay Imre Scheftsik György Wenczel Gusztáv.

A magyar arisztrokrácia: http://archivum.piar.hu/arisztokrata/

Magyar nemesek: http://genealogy.euweb.cz/hung/hungary.html

Áld. = Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Muzeum könytárának czimerlevelei, 1200–1868. (Budapest, 1904.)

Balogh = Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai (Szombathely, 1901.)

Békés-m. tört. = Karácsonyi János: Békés vármegye története, I–III. kötet (Budapest, 1896.)

Benkó = Benkó Imre: Nemes családok Nagykőrösön 1848 előtt (Nagykőrös, 1908.)

Böjthe = Böjthe Ödön: Hunyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családjainak története (Budapest, 1891.)

Csáky = A körösszegi és adorjáni gróf Csáky család története. I. Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. Budapest, 1919.

Csoma = Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai (Kassa, 1907.)

Gf. = Genealogiai füzetek. Szerk. Sándor Imre és Sebestyén József. (Kolozsvár, 1903–1910.)

Karácsonyi = Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, I. k. (Budapest, 1900.), II. k. (Budapest, 1901.), III. k. (Budapest, 1901.)

Kősz. = Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pest vármegyében (Budapest, 1899.)

Kőváry = Kőváry László: Erdély nevezetesebb családai (Kolozsvár, 1854.)

NIf. = Komáromy András és Pettkó Béla: Nagy Iván, Családtörténeti értesitő. I–III. k. (Budapest, 1899–1901.)

Lendvai = Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai, I–III. k. (Budapest, 1896–1899.)

= Liber Regius: Királyi könyv. A hivatkozások Illésy János és Pettkó Béla: A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím-, czímer-, előnév- és honosság-adomnányozásoknak. 1527–1867. (Budapest, 1895.) czímü munkájuk alapján.

MNA. = Kempelen Béla: Magyar nemesi almanach. Az 1867–1909. magyar nemességre, bárói, grófi és herczegi méltóságra emelt családok (Budapest, 1910.) MNZsbk. = Magyar nemzetségi zsebkönyv. I. Rész. Főrangu családok (Budapest, 1888.) – II. Rész. Nemes családok. Első kötet (Budapest, 1905.)

= Nagy Iván: Magyarország családjai. 12 kötet és pótkötet (Pest, 1857–1868.)

Pálmay: Háromszék = Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1901.)

Pálmay: Maros-Torda = Pálmay József: Maros-Torda vármegye nemes családjai (Marosvásárhely, 1904.)

Pálmay: Udvarhely = Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai (Székelyudvarhely, 1900.)

Petri – Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája.

Sándor = Sándor Imre: Czímerlevelek 1. füzet: 1551–1629. (Kolozsvár, 1910.) Siebm. = Siebmacher: Wappenbuch des Adels von Ungarn 5 kötet (Nürnberg, 1885–1894.)

Siebm. erd. = a Siebmacher-féle Wappenbuch erdélyi kötete.

Szolnok-Doboka-m. monogr. = Szolnok-Dobokamegye monographiája, szerk. Tagányi Károly, Réthy László és Pokoly József. I–VII. k. (Deés, 1900–95.)

= Turul. A magyar heraldikai és genealógiai társaság közlönye. (Budapest, 1883–1910.)

Weress = Weress Sándor: Torda őscsaládai (Torda, 1890.)

Engel Pál: Középkori geneologia, irodalom, röviditések jegyzéke:

Rövidítések, lábjegyzetekben:

= Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. I-VII. Budapest, 1878-1920. (Monumenta Hungariae Historica. I. Okmánytárak.)

Abaffy = Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525. Ila B. kézirata alapján szerk. Borsa Iván. Budapest, 1993.

Acta Kegl. = Acta Keglevichiana. Zagrabiae, 1917.

ADE = Magyar diplomacziai emlékek az Anjou-korból. Acta extera Andegavensia. Szerk. Wenzel Gusztáv. 1-3. köt. Budapest, 1874-1876.

AGAD = Archiwum Główne Akt Dawnych, Varsó.

Áldásy: Spanyolo. = Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország. Budapest, 1927.

alisp. = alisápán

Alsószlavónia = Alsó-szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék). Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum (comitatuum Dubicza, Orbász et Szana). 1244-1710. Szerk. Thallóczy Lajos és Horváth Sándor. Budapest, 1912. (Magyarország melléktartományainak oklevéltára. 3. Monumenta Hungariae Historica. Diplomata 36.)

Altmann = Altmann, Wilhelm: Die Urkunden Kaiser Sigmunds (1410-1437). I-II. Innsbruck, 1896-1900. (Regesta imperii XI.)

alvárn. = alvárnagy

Anjou = Anjou-kori oklevéltár. Főszerk. Kristó Gyula. I-IX., XI., XXIII. köt. Budapest–Szeged, 1990-.

Apponyi = A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. I. 1241-1526. Budapest, 1906.

Arkiv = Arkiv za povjestnicu Jugoslavensku. Uredio Ivan Kukuljević Sakcinski. Knjiga I-XI. Zagreb, 1851-1872.

Bakács = Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest, 1971.

Balassa = A Balassa család levéltára 1193-1526. Fekete Nagy Antal kézirata alapján sajtó alá rendezte és szerk. Borsa Iván. Budapest, 1990. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok. 18.)

Bándi = Bándi Zsuzsanna: Északkelet-magyarországi pálos kolostorok oklevelei. Borsodi Levéltári Évkönyv 5 (1986) 557-725.

Bánffy = Varjú Elemér–Iványi Béla: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. I-II. Budapest, 1908-1928.

Bárány = Bárány Ágoston: Torontál vármegye hajdana. Buda, 1845.

Békés II. = Haan Lajos–Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal. Budapest, 1877.

Bgl. = Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. I. Bearb. von. Hans Wagner. II-IV. Bearb. von Irmtraut Lindeck-Pozza. Graz–Köln, 1955-1985. (Publikationen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung.)

Blagay = Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. Budapest, 1897. (Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

Bónis = Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971.

Borsa: Szenyér = Borsa Iván: A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei. Somogy megye múltjából 9 (1978) 57-86, 10 (1979) 59-149.

Bossányi = Bossányi Árpád: Regesta supplicationum. A Pápay kérvénykönyvek magyar vonatkozású okmányai. Avignoni korszak. I-II. Budapest, 1916-1918.

Botka = Botka Tivadar: Bars vármegye hajdan és most. I. Regesták és okmányok. II. osztály. Latin okmányok. Pest, 1868.

BTOE = Kumorovitz L. Bernát: Budapest történetének okleveles emlékei. III. (1382-1439). Budapest, 1987.

Bunyitay = Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. I-III. Nagyvárad, 1883-1884.

= comes

Chaloupecký = Chaloupecký, Václav: Středověké listy ze Slovenska. Sbírka listů a listin, psaných jazykem národním (z let 1426-1490). Bratislava–Praha, 1937.

Chmel = Chmel, Joseph: Regesta chronologico-diplomatica Friderici IV. Romanorum regis. Viennae, 1838.

Chorényi = Chorényi József: Illava okmánytára történeti bevezetéssel. 1339-1526. Trencsén, 1896.

Ćirković = Ćirković, Sima: Istorija srednjovekovne bosanske države. Beograd, 1964.

Cod. dipl. Mor. = Antonius Boczek [et al.]: Codex diplomaticus et epistolaris Moraviae. XI-XV. Brünn, 1885-1903.

Cod. dipl. Sil: = Codex diplomaticus Silesiae. XXXI. E. Graber: Die Inventare der nichtstaatlichen Archive Schlesiens. Kreis Sprottau. Breslau, 1925.

= család

Csák O. = Karácsonyi Béla – Kristó Gyula: Oklevelek a Csák-territórium történetéhez. Szeged, 1971. (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica. 36.)

Csáky = A körösszegi és adorjáni gróf Csáky család története. I. Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. Budapest, 1919.

Csánki = Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I-III., V. Budapest, 1890-1913.

Csánki: Körös = Csánki Dezső: Körös megye a XV-ik században. Budapest, 1893. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. 15. k. 12. sz.)

Dancs = Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525. Ila B. kézirata alapján szerk. Borsa Iván. Budapest, 1993.

DAP. = Documenta artis Paulinorum. I-III. Budapest, 1975-76.

DF = Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai fényképgyűjtemény.

Dl. = Magyar Országos Levéltár, Mohács előtti gyűjtemény.

Doc. Trans. = Documente privind istoria Rominiei. C. Transilvania. Red. resp. Mihail Roller. Veacul XIV. Vol. 1-4. Bucureşti, 1953-1954.

Doc. Val. = Fekete Nagy, Antonius – Makkai, Ladislaus: Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia, usque ad annum 1400 p. Christum. Budapest, 1941. (Études sur l'Europe Centre-Orientale. 29.)

DRH = Decreta regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francisci Döry additamentis auxerunt ... Georgius Bónis, Vera Bácskai. Budapest, 1976. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici. II. Fontes. 11.)

DRHT. = Documenta Romaniae Historica. C. Transilvania. X-XI. Red. Ştefan Pascu. Bucureşti, 1977-1981.

Drugeth lt. = Drugeth (Andrássy) cs. levéltárának elenchusa, Somogy Megyei Levéltár (MOL Filmtár).

= electus

Engel = Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. Budapest, 1977. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 83.)

Engel: Zsigmond bárói = Engel Pál: Zsigmond bárói: rövid életrajzok. In: Művészet Zsigmond király korában. 1387-1437. I. Tanulmányok. Szerk. Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Budapest, 1987.

Engel: Baumkircher = Engel, Pál: Andreas Baumkircher und Ungarn. Quellen zu Andreas Baumkircher im Ungarischen Staatsarchiv. In: Andreas Baumkircher und seine Zeit. Red. Rudolf Kropf, Wolfgang Meier. Eisenstadt, 1983. 247-255.

Engel: Güssinger = Engel, Pál: Die Güssinger im Kampf gegen die ungarische Krone. In: Die Güssinger. Hrsg. Heide Dienst, Irmtraut Lindeck-Pozza. Eisenstadt, 1989. 85-112.

Engel: Ozorai = Engel Pál: Ozorai Pipo. In: Ozorai Pipo emlékezete. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1987. 53-88.

Erdődy It. = az Erdődy család egykori galgóci (Hlohovec) levéltárának jelenleg Bécsben (HHStA) letétként őrzött középkori oklevelei. Innen való adataim három forrásból származnak: 1. E. Kovács Péternek kérésemre Bécsben 1992-ben készített jegyzetei (az új, D betűvel kezdődő jelzetek); 2. Iványi Béla kéziratos regesztái a Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményének segédletei között (régi jelzetek); 3. Csánki Dezső jegyzetei Kőrös, Varasd és Verőce megyék történeti földrajzához, MTA Könyvtára, Kézirattár (régi jelzetek).

érs. = érsek

Érszegi: Adatok = Érszegi Géza: Adatok Szeged középkori történetéhez. Tanulmányok Csongrád megye történetéből. VI. k. Szeged, 1982. 13-51.

Eubel = Eubel, Conrad: Hierarchia chatolica medii aevi. 1-3. vol. Monasterii – Regensberg, 1898-1923.

= Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. I-XI. Budae, 1829-1844.

fam. = familiáris(a)

Fejér: Authentia = Fejér, Georgius: Authentia et vis probandi diplomatum. Budae, 1838.

Fejér: Genus = Fejér, Georgius: Genus, incunabula et virtus Joannis Corvini de Hunyad. Budae, 1844.

Fejérp. gyűjt. = Fejérpataky László Zsigmond-kori oklevélmásolat-gyűjteménye. MTA Könyvtára, Kézirattár.

Fejérpataky = Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Budapest, 1885.

Fekete Nagy = Fekete Nagy Antal: Trencsén vármegye. (Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. IV.) Budapest, 1941.

Fontes = Historiae Hungariae fontes domestici. Scriptores. Rec. [Mátyás] Florianus. I-IV. Pécs, Budapest, 1881-1885.

főesp. = főesperes

Fraknói = Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel. I. Budapest, 1901.

Fraknói: Okl. = Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. Budapest, 1899.

Frangepán = Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Frangepán család oklevéltára. I-II. Budapest, 1910-1913.

Fügedi: Mobilitás = Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Budapest, 1970.

Gábor = Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Budapest, 1908.

Gyárfás = Gyárfás István: A jász-kunok története. III. Szolnok, 1883.

Gyászjelentések. OSzK

Györffy = Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I-III. Budapest, 1963-1987.

Győri Tört. Füz. = Győri történelmi és régészeti füzetek. Kiad. Ráth Károly és Rómer Flóris. I-IV. Győr, 1861-1865.

= Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius. I-VIII. Győr, Budapest, 1865-1891.

Hanvay = Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525. Ila B. kézirata alapján szerk. Borsa Iván. Budapest, 1993.

Házi = Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész. 1-7. köt. II. rész 1-6. köt. Oklevelek. Sopron, 1921-1943.

Héderváry = Radvánszky Béla–Závodszky Levente: A Héderváry család oklevéltára. I-II. Budapest, 1909-1922.

Herpay = Herpay Gábor: Debrecen szab. kir. város levéltára diplomagyűjteményének regesztái. Debrecen, 1916.

Hervay = Hervay, Ferenc L.: Repertorium historicum ordinis Cisterciensis in Hungaria. Roma, 1984.

hg = herceg

HHStA = Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs.

Himfi lt. = Batthyány lt. Himfiana sorozat, 1382 előtti oklevelek másolatai a Temesi bánság oklevéltára c. kéziratban. Magyar Országos Levéltár, Fekete Nagy Antal hagyatéka. (Ismeretéért megtalálójának, Horváth Emőkének tartozom köszönettel.)

= Hadtörténeti Közlemények. Budapest, 1888–.
= helynév

HOkl. = Hazai oklevéltár 1234-1536. Szerk. Nagy Imre, Deák Farkas és Nagy Gyula. Budapest, 1879.

Holub: Zala = Holub József: Zala megye története a középkorban. I. Pécs, 1929.

Horvát = Horvát István: Verbőtzi István emlékezete. II. k. Pest, 1819.

Hunyadm. Évk. = Hunyadvármegyei Történeti és Régészeti Társulat Évkönyve. Budapest, 1882–.

Húščava = Húščava, Alexander: Archív zemianskeho rodu z Okoličného. Bratislava, 1943. (Liptovské archívy. I.)

Illéssy = Illéssy János: Igló kir. korona- és bányaváros levéltára. Budapest, 1899.

isp. = ispán

Isprave = Stipišić, J.–Šamšalović, M.: Isprave u arhivu Jugoslavenske Akademije. Zbornik Historijskog Instituta Jugoslavenske Akademije 2 (1959) 289-379, 3 (1960) 563-643, 4 (1961) 465-554.

Iványi: Bártfa = Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. I. Budapest, 1910.

Iványi: Eperjes = Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245-1526. Szeged, 1931. (Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio iuridico-politica. Tom. 2.)

Iványi: Teleki = Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. Szeged, 1931.

Izvoare = Izvoare privind evul mediu Romînesc. Ţara Haţegului în secolul al XV-lea (1402-1473). Ed. Adrian Andrei Rusu, Ioan Aurel Pop, Ioan Dragan. Cluj-Napoca, 1989.

Jakó = Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289-1556). I-II. Budapest, 1990. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok. 17.)

Jakó–Valentiny = Jakó Zsigmond–Valentiny Antal: A torockószent-györgyi Thorotzkay család levéltára. Kolozsvár, 1944. (Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltára. 1.)

Jb. Adler = Jahrbuch der kais. kön. heraldischen Gesellschaft "Adler". Wien, 1871-1916.

Joachim = Joachim, Erich: König Sigmund und der Deutsche Ritterorden in Ungarn 1429-1432. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung 33 (1912) 87-119.

Juhász: Stifte = Juhász, Koloman: Die Stifte der Tschanader Diözese im Mittelalter. Ein Beitrag zur Frühgeschichte und Kulturgeschichte des Banats. Münster i. W., 1927.

Justh = Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525. Budapest, 1991. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 20.)

= körül

Kállay = A nagykállói Kállay-család levéltára. I-II. Budapest, 1943.

kap. = kapitány

Károly: Fejér = Károly János: Fejér vármegye története. I-V. Székesfehérvár, 1896-1904.

Károlyi = Géresi Kálmán: A nagykárolyi gróf Károlyi-család oklevéltára. I-V. Budapest, 1882-1897.

Katona = Katona, Stephanus: Historia critica regum Hungariae. X-XIV. Budae, 1790.

kih. = kihalt

kirnéi = királynéi

KMTL = Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.

Kolozsvár = Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. I. Buda, 1870.

Krassó = Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. II-IV. Budapest, 1882-1884.

Krones = Krones, Franz: Die Freien von Saneck und ihre Chronik als Grafen von Cilli. Graz, 1883.

Krones: Baumkircher = Krones, Franz von: Die Baumkircher. Geschichtliche Untersuchungen. Archiv für österreichische Geschichte 91 (1902) 523-639.

Kubinyi = Kubinyi Ferencz: Oklevelek hontvármegyei magán-levéltárakból. Diplomatarium Hontense. I. Budapest, 1888.

Leges = Batthyány, Ignatius: Leges ecclesiasticae regni Hungariae et provinciarum adiacentium. I-III. Albae Carolinae, Claudiopoli, 1785-1827.

Liptói Múz. It. = Saját jegyzeteim a Liptói Múzeum (Ružomberok) hajdani levéltárának okleveleiről. (A fényképeket a DF-be való besorolásuk előtt használtam, és egyes darabok új DF jelzetét nem sikerült megállapítanom.)

Ljubić = Ljubić, S.: Listine o odnošajih izmedju južnoga slavenstva i mletačke republike. Zagreb, 1868-1875. (Monumenta historica Slavorum meridionalium.)

= Levéltári Közlemények. Budapest, 1923–.
= levéltár

Lukcsics = Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei. I-II. Budapest, 1931-1938.

Máramaros = Mihályi János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. Máramaros-Sziget, 1900.

Máriássy = Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. Lőcse, 1917.

Melczer = Melczer István: Okmányok a kellemesi Melczer-család levéltárából. Budapest, 1890.

= magister (mester)

MHEZ = Monumenta historica episcopatus Zagrabiensis. Povjesni spomenici zagrebačke biskupije. 5. vol. Ed. A. Lukinović. Zagreb, 1992.

Mon. Pol. = Monumenta medii aevi historica res gestas Poloniae illustrantia. I-XVII. Kraków, 1874-1905.

Mon. Vespr. = Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára. I-IV. Budapest, 1896-1908.

MTA = Magyar Tudományos Akadémia

MTT. = Magyar Történelmi Tár. Pest, Budapest, 1855-1934.

MZS. = Magyar-zsidó oklevéltár. Szerk. Friss Ármin [et al.] I-XV. Budapest, 1903-1972.

= nembeli, nemzetségbeli

Oláh ker. = Pesty Frigyes: A Szörény vármegyei hajdani oláh kerületek. Budapest, 1876. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 5. köt. 3. sz.)

ÓMO = Jakubovich Emil–Pais Dezső: Ó-magyar olvasókönyv. Pécs, 1929. (Tudományos gyűjtemény. 30.)

Opočenská-Jeršová = Opočenská-Jeršová, Maria: Inventár archívu Slovenského Národného Muzea v Turčianskom Sv. Martine. 1. čiastka. Turčiansky Sv. Martin, 1938.

Ortvay = Ortvay Tivadar: Pozsony város története. I-III. Pozsony, 1892-1894.

Óváry = Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai. I-III. Budapest, 1890-1901.

Ozorai = Ozorai Pipo emlékezete. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1987.

= A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. Szerk. Erdélyi László, Sörös Pongrác. I-XII/B. köt. Budapest, 1902-1916.

Palacký: Beitr. = Palacký, F.: Urkundliche Beiträge zur Geschichte des Hussitenkrieges. Prag, 1873.

Palásthy = Palásthy Pál: A Palásthyak. I-III. Budapest, 1890-1891.

Pásztó = Békefi Remig: A pásztói apátság oklevéltára 1342-1812. Budapest, 1902.

Pest = Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Budapest, 1938.

Petri = Petri Mór: Szilágyi vármegye monographiája. I-VI. [Zilah], 1901.

pléb. = plébános

post. = postulatus

ppk = püspök

Pray = Pray, Georgius: Specimen hierarchiae Hungaricae ... 1-2. pars. Posonii – Cassoviae, 1776-79.

prép. = prépost

Quellen Wien = Quellen zur Geschichte der Stadt Wien, 1895-1911.

RA = Szentpétery Imre–Borsa Iván: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I-II. Budapest, 1921-1987.

Raguza = Gelcich József: Ragusa és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. Budapest, 1887.

RDES = Regesta diplomatica nec non epistolaria Slovaciae. Ed. Vincent Sedlák. I-II. Bratislava, 1980-1987.

Reizner = Reizner János: Szeged története. I-IV. Szeged, 1899-1900.

Reviczky = A revisnyei Reviczky-család okmánytára. Kiad. Reviczky Sándor. 1272-1623. Budapest, 1878.

d. = napi kelet nélkül

Schmauk = Schmauk, Michael: Supplementum analectorum terrae Scepusiensis. Pars II. Szepesváralja, 1889.

Schwandtner = Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini ... Cura et studio Ioannis Georgii Schwandtneri. I-III. [Vindobonae], 1746-1748.

Šišić: Hrovje = Šišić, Ferdo: Vojvoda Hrvoje Vukčić Hrvatinić i njegovo doba. Zagreb, 1902.

Smič. = Smičiklas, Tadeusz: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae ac Slavoniae. Diplomaticki zbornik kraljevine Hrvatske, Dalmacije i Slavonije. II-XVIII. Zagrabiae, 1904–.

Sopron vm. = Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár. I-II. Sopron, 1889-1891.

Starine = Starine. Zagreb, 1869–.

Str. = Monumenta ecclesiae Strigoniensis. I-III. Ed. Ferdinandus Knauz, Lodovicus Crescens Dedek. Strigonii, 1874-1924.

Sümeghy = Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának oklevél-gyűjteménye. I. rész. Középkori oklevelek. Sopron, 1928.

Száz. = Századok. Pest, Budapest, 1867–.

Széchényi = Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. Budapest, 1911.

Székely O. = Székely oklevéltár. I-VII. Szerk. Szabó Károly, Szádeczky Lajos. Kolozsvár 1872-1898. [VIII.] 1229-1776. Közzéteszi Barabás Samu. Budapest, 1934.

Szendrei: Miskolc = Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata. I-V. Miskolc, 1890-1911.

Szerbia = Magyarország melléktartományainak oklevéltára. II. Thallóczy Lajos–Áldásy Antal: A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. Budapest, 1907.

Szörény = Pesty Frigyes: A szörényi bánság és Szörény vármegye története. I-III. Budapest, 1877-1878.

Sztáray = Nagy Gyula: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. I-II. Budapest, 1887-1889.

Tanodi = Tanodi, Zlatko: Poviestni spomenici slobodnoga kraljevskoga grada Varaždina. I. sv. Varaždin, 1942.

Tel. = Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. X-XII. Okmánytár. Pest, 1853-1857.

Teleki = Barabás Samu: A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. I-II. Budapest, 1895.

Temes = Ortvay Tivadar: Temesvármegye és Temesvár város története. 4. köt. Oklevelek Temesvármegye és Temesvár város történetéhez. Gyűjt. Pesty Frigyes. I. Pozsony, 1896.

Temesváry = Temesváry János: Erdély középkori püspökei. Cluj-Kolozsvár, 1922.

Thallóczy: Tanulm. = Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb élet- s nemzedékrajzi tanulmányok. Budapest, 1909.

Theiner = Theiner, Augustinus: Vetera monumenta historica Hungariam sacram illustrantia. I-II. Romae, 1859-1860.

Thuróczy = Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum. I. Textus. Edd. Elisabeth Galántai, Julius Kristó. Budapest, 1985. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series nova. 7.)

k. = többek között (inter ceteros)

Tkalčić = Tkalčić, Ioannes Bapt.: Monumenta historica lib. reg. civitatis Zagrabiae. I-XIV. Zagrabiae, 1889-1932.

Tóth: Borsod = Tóth Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei. Miskolc, 1990. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek 28.)

Tóth-Szabó = Tóth-Szabó Pál: A cseh huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest, 1917.

TSz = Történelmi Szemle. Budapest, 1958–.

= Történelmi Tár. Budapest, 1878-1911.

Turul = Turul. Budapest, 1883–.

Vágújhely = Reviczky Bertalan: A Boldogságos Szűzről címzett vágújhelyi prépostság története. Trencsén, 1897.

vál. = választott

várn. = várnagy

Vat. = Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia. Series I. Tom. I-IV. Budapest, 1885-1891.

Veszp. Reg. = Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301-1387). Budapest, 1953.

Vjestnik = Vjestnik kr. hrvatsko-slovansko-dalmatinskog zemaljskog arkiva. Zagreb, 1899–.

Wagner: Antal. Scep. = Wagner, Carolus: Analecta Scepusii sacrii et profani. I-IV. Viennae, 1774-1778.

Weis = Weis, Johann Nepomuk: Urkunden des Cistercienser-Stiftes Heiligenkreuz im Wiener Walde. II. Wien, 1859. (Fontes rerum Austriacarum. 2. XVI.)

Wenzel: Bányászat = Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest, 1880.

Wenzel: Diósgyőr = Wenzel Gusztáv: Diósgyőr egykori történelmi jelentősége. Pest, 1872. (Értekezések a történeti tudományok köréből. II.)

Wenzel: Ozorai = Wenzel Gusztáv: Ozorai Pipo. Magyar történelmi jellemrajz Zsigmond király korából. Pest, 1863.

Wenzel: Stibor = Wenzel Gusztáv: Stibor vajda. Életrajzi tanulmány. Budapest, 1874. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 4. köt. 2. sz.)

Windecke = Ebenhart Windeckes Denkwürdigkeiten zur Geschichte des Zeitalters Kaiser Sigmunds. Hrsg. Wilh. Altmann. Berlin, 1893.

= A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. I-XII. Pest, Budapest, 1871-1931.

Zala = Zala vármegye története. Oklevéltár. Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső és Nagy Gyula. I-II. Budapest, 1886-1890.

ZVGMS = Zeitschrift des Vereines für die Geschichte Mährens und Schlesiens.

= Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Von F. Zimmermann, C. Werner, G. Müller, G. Gündisch. I-VII. Hermannstadt, Bukarest, 1892-1991.

Zs. = Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár. I-II. Budapest, 1951-1958.

[1] Fekete Albert (1863-1908) dédapa ősei.

[2] Fekete Albertné (1863-1908) Szénásy Berta (1862-1931) dédanya ősei.

[3] A második zsidótörvényt (1939. évi IV. tc.) Teleki Pál miniszterelnöksége idején fogadták el 1939-ben, ami már elsősorban faji szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt. A harmadik zsidótörvény 1941. évi XV. tc. Bárdossy László miniszterelnöksége alatt fogadták el, már mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

[4] A Besztercei Állami Levéltárban 2010 X. 11-14 között fotóztam le a Sajómenti községek anya- könyveit. (S.B.)

[5] Lefotóztam 2011 júniusában a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban. (S. B.)

[6] Lefotóztam 2011 júniusában a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban. (S. B.)

[7] Lefotóztam 2011 júniusában a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban. (S. B.)

[8] Lefotóztam 2013 október 7-9 között a Kolozsvári Református Levéltárban, Farkas utcai templomnál, Sipos Gábor segítségével.

[9] Szerkesztette: Csetri Elek - Jakó Zsigmond - Sipos Gábor - Tonk Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok. Kriterion K. Bukarest, 1980. ismerteti a Marosszéki tanítókat a XVI. Századtól 1848-ig. 127. p. Mezőbánd: Fekete Pál tanító 1840-1849. akit a családfán elhelyezni nem tudtam.

[10] Fekete Gergely (szül. Mezőcsávás, 1829. VI. 7. – 1915. XII. 31.) szülei: Fekete László és György Sára. Nagy Rozália (szül. 1840. III. 16.) szülei: Nagy József és Pápay Berta (tévesen két helyen Székely Sára, a Mezőcsávási anyakönyvekben megtaláltam, Székely Sára neve áthúzva és Pápay Berta van beírva. S.B.) Mezőcsávás.

[11] 2010-ben amikor a Marosvásárhelyi Levéltárban a Mezőcsávási Anyakönyveket lefotóztam, majd feldolgoztam, kiderült, hogy Nagy József felesége nem Székely Sára, hanem Pápay Erzsébet (Berta) volt. Ezt egyértelműen bizonyítják például a következő anyakönyvi adatok is: 1834 augusztus 19-én Pápay Pál 22 esztendős leánya Erzsébet (Berta) és MarosVásárhelyen lakó Nagy József özvegy ember házasságot kötöttek, az Édes Atya megegyezésével, diszpenzáció (a házassági engedély megadása, kihirdetés nélkül) mellett. Pápay Erzsébet (Berta) tehát született Mezőcsáváson 1812-ben. Születési anyakönyv: 1812 május 25-én született Pápay Pál leánya Berta. Nagy József és Pápay Berta leánya volt Nagy Róza (1840 III 16-1904 II 7) Fekete Gergely (1829 VII 7-1915 XII 31) felesége. 1848 május 10-én meghalt nemes Nagy József és Pápay Erzsébet fia József 5 éves korában. Született 1843-ban. 1852 január 25-én született Nagy József és Pápay Erzsébet fia József. 1836 július 5-én , született mezőcsávási Nagy Józsefnek a város majorosának (Marosvásárhely várnagya, vagy előkelősége) és Pápay Erzsébet Ferencz fia. 1852 január 25-én született Nagy József és Pápay Erzsébet fia József (az 1843-ban született József).

[12] 1943. febr. 27.-n kelt, szám 65-1943 (valamint 1940 dec. 9. szám 245-1940 és 1944 máj. 9. szám 100-1944 kelt, mindegyik anyakönyvi másolatnál az aláíró Barabási Ferenc lelkész. Származásigazolásra. 1939. IV. t. c. alapján bélyegmentes. Az 1940-es iraton Fekete Gergely születési dátuma eltér: 1829. jun. 7. A másik két iraton: 1829. máj. 29. A többi adat a három iraton megegyezik.) kivonat a mezőcsávási ref. nemes és szent ekklesia születtek és kereszteltek anyakönyvéből. II. k. 19. lap 7. sorszám. Kiállította Barabási Ferenc ref. lelkész. Fekete Gergely ref. fiú szül. Mezőcsávás, 1829. máj. 29, keresztelő jún. 9. Szülők: Fekete László és György Sára, ev. ref. vallású földész. Mezőcsávás. Keresztszülők: Balog József és nője Marton Éva földész, Mezőcsávás. Szülésznő: (1940-es iraton, a másik két iraton nincs adat) Nyikitiné. Keresztelő pap, Tolvally Zsigmond ref. pap. Fekete Albert sz. 1893. máj. 30.-án származási táblázata alapján Fekete Gergely szül. 1829. máj. 29.-én.

[13] Fekete Gergely (1829 - 1915) édesapja Fekete László Mezőcsáváson élt.

[14] Fekete Ilona 1977. IX. 17.-én kelt levelében azt írta, hogy Nagy Rózának Mezőcsáváson volt egy testvére, tanító, és egyik fia tanító a másik teológus lett.

[15] Nagy Rozália született 1840 márc. 16. és keresztelő 1840 márc. 31. Kivonat a mezőcsávási ref. nemes és szent ekklesia születtek és kereszteltek anyakönyvéből. II. kötet 44. old 12. sorsz. Szülők: Nagy József és Székely Sára (téves adat, Pápay Berta volt Nagy József felesége) földészek Mezőcsávás. Keresztszülők: Balogh Márton és nője Kis Ágnes földész, Mezőcsávás. Szülésznő: László Jánosné. Keresztelő pap: Oroszlány István ev. ref. pap. 1940. 1943. és 1944. kiállított igazolások, azonos tartalmúak. (Szám: 246-1940. 1940. dec. 20. és szám: 66-1943. 1943. febr. 27. , szám: 101-1944. 1944. máj. 9. kelt másolatok is megőrízve. Barabási Ferenc mezőcsávási ref. lelkész állította ki mindegyik igazolást)

[16] Fekete Gergelyné, szül. Nagy Róza életének 65-ik, és boldog házasságának 44-ik évében 1904. febr. 7-n elhunyt. Bethlen. Halotti értesítő. Gyászolják: Fekete Gergely ev. ref. énekvezér férje és gyermekei: 1. Fekete Albert és neje Szénásy Berta és gyermekei. 2. Fekete Gerő és neje Benedek Aranka. Nagy Róza Bethlenben van eltemetve. Temetés időpontja: 1904. febr. 9. du. 2 óra.

[17] Szám: 67-1943. 1943 márc. 3. Kivonat a mezőcsávási ref. nemes és szent ekklesia házassági anyakönyvéből. Mezőcsávás ref. egyház, II. kötet, 47 oldal 5. sorszám Házasságkötés: 1860. szept. 13. Fekete Gergely szül. Mezőcsávás, lakik: Bethlen, 31 éves oskola tanító és Nagy Rozália szül. Mezőcsávás, 20 éves háztartásbeli. Fekete Gergely szülei: Fekete László és György Sára földész. Nagy Rozália szülei: Nagy József és nője Székely Sára földész (téves adat, Pápay Berta volt Nagy József felesége). Tanúk: Tökés Mihály és Pápay Dénes földészek. Összeeskető lelkész: Oroszlány István ref. pap. Esperesi mentesitmény mellett. Aláírta: Barabási Ferencz ref. lelkipásztor. A másik irat részben eltér az előzőtől. Szám: 170-1944. Mezőcsávás 1944 jun. 2. Kivonat a mezőcsávási ref. nemes és szent ekklesia házassági anyakönyvéből. Mezőcsávás ref. egyház, II. kötet, 47 oldal 5. sorszám. Házasságkötés: 1860. szept. 13. Fekete Gergely szül. Mezőcsávás, lakik: Bethlen, 31 éves oskola tanító és Nagy Rozália szül. Mezőcsávás, 20 éves. Fekete Gergely szülei: Fekete László és György Sára földész. Nagy Rozália szülei: Nagy József és nője Pápay Berta földész. Tanúk: Tökés Mihály és Pápay László földészek. Összeeskető lelkész: Tolurégi József ref. pap. Esperesi mentesítmény mellett. Aláírta: Barabási Ferencz ref. lelkipásztor. Megjegyzés: Ha az anya Pápay Berta, akkor a testvére lehetett Pápay László ill. az előző iratban említett Pápay Dénes tanú. Mindkét esetben a hivatkozott irat azonos: Kivonat a mezőcsávási ref. nemes és szent eklesia házassági anyakönyvéből II. köt. 47. old. 5. sorszám. Fekete Albert származási kimutatása szerint: Nagy Róza szül. 1840. márc. 16-án, szülei: Nagy József és Székely Sára. Mezőcsávás. Az eredeti anyakönyv alapján Székely Sára áthúzva és Pápay Berta van beírva, tehát 2010-ben derítettem ki, miután lefotóztam korábban a Mezőcsávási anyakönyveket Marosvásárhelyt, hogy Pápay Berta az igazi adat, Nagy József özvegy volt, amikor Pápay Bertát feleségűl vette. Fekete Ilona 1977. IX. 7.-én kelt levelében arról írt, hogy Fekete Gergely és Nagy Róza házasságából négy gyermek született: 1. Fekete Róza mint leány meghalt, 2. Fekete Gerő, ref. lelkész, 3. Fekete Sándor, aki mint vőlegény meghalt, ref. lelkész, előbb püspöki titkár, Hizly Szeréna, Karcagi menyasszonya volt. 4. Fekete Albert (1863.-1908.). Fekete Gerőnek két gyereke volt, Fekete Gábor meghalt, Fekete Margit férjhez ment Lázár Ferenchez, a házasságból két gyermek született Lázár Csaba (Fekete Ilonának 1975. XI. 17.-én írt levele alapján István fia 1971-ben született, mert már ovódába jár) és Lázár Klári, Pethő Istvánné. Fekete Gerő első felesége kisbaczoni Benedek Aranka, a második Orbán Klára. A kivonatok a családi irattárban. Fekete Sándornak megmaradt egy Karczagon 1900. szept. 28.-án kelt levele, amit Fekete Albert bátyjának írt. Sajnálkozását fejezi ki, hogy drága jó Apjuk olyan nagyon beteg. (Fekete Gergely 1829-1915 között élt) Vitatkozik egy tervezett építés kapcsán, korábbi levelét Fekete Albert félreértette. Hizliékre is hivatkozik, hogy Ők nem engednénk Őt építkezni. (S. B.)

[18] Halotti értesítő alapján. „Fekete Gergely ref. énekvezér életének 87-ik évében 1915. decz. 31-én csendesen költözött át a mulandóság hazájából az örökkévalóságba. (1829-ben született e szerint. (S. B.) Mint ifjú az 1848-49-i szabadság harczban, azután a bethleni egyházközségben 56 éven át teljesítette kötelességét, de mindig példamutató pontossággal és igaz lelkesedéssel. Hív volt a kevesen, talentumát nem ásta el, nem rejtette véka alá, hanem övéi, az anyaszentegyház és szegényei számára kamatoztatta. Emléke legyen áldott. Földi részei 1916 január 3-án d. u. 2 órakor fognak az anyaföldnek átadatni.” Bethlen. Gyászolta: Fekete Gerő gyermeke, valamint Fekete Albert, Jolán, Ilonka, Pál, Margit unokái, Szakács Jolán, Sándor, és Dóra dédunokái. Szakács Sándor unoka veje. Szénásy Berta, özv. Fekete Albertné és Benedek Aranka menyei. Megjegyzés: Szakács Tihamér nem szerepel a gyászolók között, mivel 1917.-ban született és 1918-ban halt meg spanyolnáthában Szakács II. Sándor testvérével és Szakács I. Sándor apjával együtt. (S. B.)

[19] Képezdei Bizonyítvány 1857/ 1859.-ik tanév. Kelt Nagy-Enyeden, 1859. ápr. 12. Nagyenyedi papnövelde mesterképezdének növendéke Fekete Gergely. Fekete Gergely. 28 éves, mezőcsávási születésű, e szerint 1831-ben született. Anyakönyv és a halotti értesítő szerint viszont 1829.-ben született. Tantárgyak felsorolva, mindegyik kitűnő. Aláírta Gáspár János papnöveldei neveléstanár, képezdeigazgató. Lepecsételve. Családi irattárban megőrizve.

[20] Fekete Gerő ref. lelkész írta alá Nyiresen. Családi irattárban.

[21] Szám: 326-1941. 1941. okt. 17-n (valamint szám: 56-1943. 1943. febr. 25.-én és szám: 106-1944. 1944 máj. 8.-án, mindhármat kiállította: Kolcza Árpád ref. lelkész, Bethlen) kelt kivonat a Bethleni ref. nemes és szent ekklesia születtek és kereszteltek Anyakönyvéből. II. k. 38. l. 174. sz. Fekete Albert keresztelője 1863. okt. 5. szül. 1863. szept. 30. Szülők: Fekete Gergely tanító és Nagy Róza. Keresztelő lelkész: Csürös József és neje Vályi Eszter. Bába: Kovácsné.

[22] Fekete Albert gyászértesítője alapján. 1908. aug. 24.-én 45 éves korában hosszas szenvedés után az Úrban elszenderült. Sajóudvarhely. Gyászolják: Szénásy Berta neje, Albert, Jolán, Ilonka, Pál gyermekei, Fekete Gergely édes apja, Fekete Gerő testvére és gyermekei: Margit és Gábor. Jakab Ödön sógora, Fekete Gerőné, szül. Benedek Aranka sógornője. Eltemetve a sajóudvarhelyi családi sírkertben. Temetés: 1908 aug. 26-án volt. 1908/2 halotti anyakönyv alapján azonos adatok, Fekete Albert körjegyző, a halál oka szív és tüdőbaj, temette Csejik István.

[23] Hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv és peres iratok. Családi irattár. Az örökség ügyében Fekete Albertné, Szénásy Berta és gyermekei: Fekete Albert, Jolán, Ilona és Pál érdekellentétbe kerültek, Járai Márton tanítót nevezték ki ügygondnoknak.

[24] Megmaradt Gymnasiumi bizonyítványa, Fekete Albert, született Bethlenben, 1863. szeptember 25.-én, (eltérés van az anyakönyvhöz képest, ahol 1863. szept. 30. a születés időpontja.) 1882-83-ban a kolozsvári ev. Ref. kollégium főgymnásiumának VI.-ik osztályát végezte, általában elégséges eredménnyel. Kolozsvár, 1888. febr. 24. Aláírta Dr. Török István igazgató.

[25] Megmaradt 1904. jun. 30.-án kelt levele, melyben Jolán leányának felvételét kéri teljes ellátással a kolozsvári Református Szeretetházba. Családi irattárban.

[26] Megmaradt egy levele, amit id. Fekete Albert fia, ifj. Albertnek írt 1907. I. 13.-án. Arról írt, hogy találkozott (Fekete) Gerő bácsival, aki beszélt Nyárádi és Kállai tanáraival. Azt javasolják, hogy azt a fiút aki, ifj. Fekete Albertet mértani rajzra tanította, alkalmazzák havi 3 forintért a vizsgákig. Javasolják, hogy minden tárgyból segítse a vizsgára készülést. Egy másik levelet Mor nevű rokonuk írt id. Fekete Albertnek és Szénási Bertának. 1895. V. 30.-án kelt levelet Déván adták fel. Fényképeket kért a gyerekekről (Ez időben Albertről és Jolánról). Ö is küldött fényképet és nem lát lehetőséget a látogatásra.

[27] Megmaradt névjegy kártya Fekete Albert, körjegyző, továbbá Fekete Gerő, Fekete Albert. A baráti kör névjegy kártyái: Báró Appel Eugén császári és királyi nyugdíjas kapitány, Dr. Göllner Aladár és neje, Rácz Miklós áll. Isk. igazgató és neje. Somkerék, B. u. é. K. 1907. I.1., Csernátoni Ilona, Szathmáry György, Marosfy Margit, Gajzágó Vilmos főszolgabíró.

[28] Certificat de Nastere, román nyelvű anyakönyvi kivonat. 1951. máj. 28-án kiállítva Sorsz. 829354. Családi irattárban a Szakács, Fekete stb. rokonság anyakönyvi kivonatai.

[29] Fekete Albert származási kimutatása szerint Szénási Berta 1861-ben született Mezőmadarason. Fekete Ilona születési irata szerint Szénási Berta 1865.-ben született. A halotti anyakönyv alapján 1861.-ben született, tehát ez a születési időpont a valószínűbb.

[30] Szénásy Berta Halotti anyakönyvi kivonata 70 éves korában hunyt el, 1931. aug. 4.-én. Férje néhai Fekete Albert. Szülei: néhai Szénásy András és néhai Sebestyén Róza. Kiállitva: Sajóudvarhely. A bejegyzés ideje 1931. aug. 5. Folyószám 13. Sajóudvarhely. 1941. márc. 6. Aláírta az anyakönyvvezető, olvashatatlan írás.

[31] Özv. Fekete Albertné, szül. Nagyvárady Szénásy Berta halotti értesítő. 70 éves korában húnyt el, 1931. aug. 4., e szerint 1861.-ben született. Sajóudvarhelyen van eltemetve. Temetés időpontja: 1931. aug. 6. Sajóudvarhelyi halottak anyakönyve 1931/2 özv. Fekete Albertné, született Szénásy Berta meghalt 1931. aug. 4.-én, temetés napja 1931. aug. 6.-án, született Mezőmadarason, lakott Sajóudvarhelyen, 71 éves, a halál oka végelgyengülés, temette Bodi György.

[32] Sajóudvarhely halottak anyakönyve 1931/1: özv. Fekete Albertné, született Szénásy Berta, született Mezőmadarason, lakot Sajóudvarhelyt, meghalt 1931. VIII. 4., temetés VIII. 6.

[33] Szám: 81-1942. 1942 ápr. 8.-án. Fekete Albert szül. 1893 máj. 30-án Sajóudvarhely, származási kivonata. (II. 17.) Szülők: Fekete Albert ref. körjegyző és Szénásy Berta. Szülésznő: Moldován Anna. Keresztelő pap: Csejdi István.

[34] Szám: 132-1942. 1942. dec. 27-én kelt Sajóudvarhely. Az Erdélyi Református Anyaszentegyház. Kivonat a sajóudvarhelyi ref. nemes és szent ekklesia születtek és kereszteltek anyakönyvéből. 1893. II. 7. Fekete Albert szül. 1893 máj. 30-án Sajóudvarhelyen, keresztelő: 1893. jún. 4.-én. Szülei: Fekete Albert ref. körjegyző és Szénásy Berta. Fekete Albert keresztszülői: Jakab Ödön és neje Szénásy Róza. Keresztelő pap: Csejdi István ref. pap. Szülésznő: Moldován Anna.

[35] Illetőségi bizonyítvány. Sajóudvarhely község. Szolnok Doboka megye, Bethlen járás. 602-1942. 1942 ápr. 9.-én. Fekete Albert szül. 1893 máj. 30-án Sajóudvarhelyen. Szülei: Fekete Albert és Szénásy Berta. Fekete Albert nőtlen, gazdálkodó. Sajóudvarhelyen lakik. Aláírta Seres István bíró D. Károly jegyzőhelyettes.

[36] Megmaradt ifj. Fekete Albertnek írt több levél. 1. 1920 körül írt levél, amit Pápay János uradalmi intéző írt. 2. Édesapja id. Fekete Albert fiához írt levél, amit a Nagy Enyeden tanuló I. éves Fekete Albertnak írt. Dorgálja amiatt, hogy rosszak a tanulmányi eredményei. 6 hold birtok nem elég a megélhetéshez, írta. 3. Id. Fekete Albert levele, amit Albert (Berczi) fiának írt. Sajóudvarhely, 1907. I. 13. Azt írta, találkozott Gerő bácsival, és Ő beszélt azzal a fiúval, aki Bercit matematikára tanította és vállalja a további tanítást havi 3 forintért. 4. 1910. V. 19.-én kelt levél, Fekete Albert tanítójelölt úrnak, Nagy-Enyed Bethlen collégium. Születésnapi (17 éves volt Berczi bácsi) legjobb kivánságait küldi (? Talán Szakács) Sándor. 5. 1907 ápr. 22.-én Fekete Albert III. osztályos tanúlónak, Beszterce, polgári fiú iskola írt (Valószinüleg Fekete Jolán nagymama) Jolán, Kolozsvárról. 6. 1912.-ben kelt levél Fekete Ilonától, Loncitól, Cinkota.

[37] Fekete Ilona Sipos III. Béla és Rédey Katalin részére írt levelében (1978. XII. 13.) beszámolt Fekete Albert testvérének balesetéről. Besztercére ment filmet nézni, kissé süket volt és amikor lelépett a járdáról egy motorbiciklis elütötte. Eltört a lába és a sok fekvéstől tüdőgyulladást kapott ami elvitte. 1978. X. 15.-én nagy részvétü temetése volt. Fekete Ilona 1978. nov. 16 óta Dézsen özv. Gombár Sándornénál, Fekete Jolánnál lakik. 1979. III. 30.-án kelt levelében arról írt, hogy visszament Sajóudvarhelyre. A sajóudvarhelyi halotti nyilvántartás szerint 43. p. 1978/2 Fekete Albert meghalt 1978. X. 12., a temetés ideje 1978. X. 15., a halál oka végelgyengülés, temető lelkész Rijnyáni János.

[38] Megmaradt Nagyenyeden 1909. IX. 17.-én kelt levele, amit édesanyjának Szénásy Bertának írt. Édes jó Mama. Megköszöni a bibliát, a tortát és az almákat. Paprikás szalonát kér. A koszt jó. Szakács Sándort üdvözli. Aláírás. Berczi.

[39] Nagyon szerettem Fekete Ilonka (Loncinak hívtuk) nénit sok levele a családi irattárban megőrizve. Jakab Ödön több dedikált könyvét ideadta. Ő mondta többször, hogy neves őseink voltak, amit 2006 után tudtam bizonyítani.

[40] Születési anyakönyvi kivonat. Fekete Ilona ref. született 1898. jun. 26., bejegyzés, keresztelés ideje: 1898. jul. 2. Apa ref. 35 éves, Fekete Albert körjegyző, anya Szénásy Berta, 33 éves, Sajóudvarhely. Aláírások: Szénásy András és Fekete Albert. (Sajóudvarhely. Folyószám: 47. 1909. jun. 26. Gellért Gábor. anyakönyvvezető.) Az anyakönyv románul is megvan azonos adatokkal, 1928. febr. 18. Megmaradt családi irattárban Fekete Ilona Elemi Népiskolai Értesítő-Könyvecskéje. 1904.-1909. Szül. 1898 jún. 26. Szolnok-Doboka megye, Sajóudvarhely község. Megjegyzés: ennek alapján Szénásy Berta 1865.-ben, Fekete Albert pedig 1863.-ban született. Eltérés van Fekete Albert származási kimutatásához képest, ugyanis a szerint Szénási Berta 1861-ben született, a Fekete Ilona születési irata szerint 1865.-ben. Fekete Albert esetében nincs eltérés, mindkét irat alapján 1863.-ban született. A pontos adat 1861.-ben született.

[41] Megmaradt: Emléklap a konfirmáczió napjára oklevél. Fekete Ilona részére, Rákosszentmihály, 1912. máj. 16. Aláírta Benke István, lelkész.

[42] A sajóudvarhelyi halotti nyilvántartás szerint 43. p. . 1979/2, Fekete Ilona meghalt 1979. XI. 2 a temetés ideje 1979. XI. 9. A halál oka szívbaj. Dézsre vitte volna özvegy Gombár Sándorné, Gasú néni, de nem akart menni, ebbe halt meg. A temető lelkész Bak Ádám. Sajóudvarhely. Szülők: Fekete Albert és Szénássy Berta.

[43] Családi irattárban megőrizve.

[44] Sajóudvarhelyen a családi házban élt együtt a három testvér, Fekete Jolán, Fekete Ilona és Fekete Albert, valamint Mágner Júlia, Fekete Pál özvegye és Kováts Irén ny. tanítónő, mint albérlő. 1947-ben majd 1953 és 1971 között minden nyáron egy hónapig itt nyaraltunk. 1948 és 1952 között nem lehetett Erdélybe utazni rokonlátogatásra.

[45] Szolnok-Doboka vármegye Árvaszéke 1908. okt. 2. Véghatározata alapján. Családi irattárban megőrizve. 8. sz. melléklet.

[46] Sajóudvarhely halottak anyakönyve 1944/7 Fekete Pál itten volt birtokos, kereskedő, meghalt 1944 XII. 22.-én, temetés 1944 XII. 24.-én. Született Sajóudvarhelyt 44 éves, házas, három gyermek. A halál oka gyomorrák. Temette Kese Attila.

[47] Mágner eredetileg német név, a Vágnerből magyarosították. Mágner Júlia testvérei: Sándor, István, fiatalon megh., György, nem nősült meg, Erzsébet, Ilona, Mária (Floridában él), Emma és Margit, ikrek, András. Nagy Iván VII. kötet 236-237. p. ismerteti a Mágner család családfáját. „Mágner I. András Klagenfurtból Karatán tartomány városából eredett, hol máig is élnek Mágnerek. Mint őrmester az erdélyi egyik ezrednél 1720. körül, Erdélyben megnősül, nőül veszi Ördög Ferencz leányát Annát.” Mágner Erzsébet férje: Vincze Miklós, megh. 1971 júl. 1. életének 80-ik, boldog házasságának 48-ik évében. Szamosújváron van eltemetve. Gyászértesítő alapján, gyászolják: felesége: özv. Vincze Miklósné, szül. Mágner Erzsébet, fia és menye: Jenő és Eszter, leánya: Erzsébet testvére: Iszlai Ferencné, szül. Vincze Juliánna. Megjegyzés: Vincze Miklós tehát 1891.-ben született és 1923.-ban házasodott.

[48] Fekete Ilonka 1977. IX. 17-n kelt levele alapján: Fekete Pál (1900-1944) gyermekei: Edit, szül. 1935. V. 28. Melegföldvár, Pálffy Gusztávné (házasságkötés 1955. aug. két fiú Pálffy Pál sz. Kolozsvárt 1956. VII.. 4. n. Kun Gazda Margit, sz. 1958. VI. 8., akinek édesanyja Gere Margit (sz. 1926), lakik: Kolozsvár Voltaire 18. gyermekek: Pálffy Eszter sz. 1985. V. 27. és Pálffy Péter sz. 1986. X. 10. 1990-ben áttelepültek Bátaszéken élnek. Pálffy Pál 110 m. gáton többszörös román bajnok volt, testnevelő tanár. Pali testvére Pálffy Gusztáv, (Kuki) szabó lakik Kolozsvárt egy leánya van.). Fekete Júlia, szül. 1937, Fekete István (Pista, Öcsi) szül. 1939. meghalt 1991, egy leánya Anna Kolozsvárt orvostanhallgató 1997-ben. Pálffy Pál 1975-ben Kolozsvárt érettségizett, 1979-ben elvégezte a Testnevelési Főiskoláta Babes – Bolyai Egyetemen, Szilágyballára helyezték testnevelő tanárnak az ottani általános iskolába, 1985-1987 között Kolozsvárkörnyéki falvakban testnevelőtanár, napi 4-5 órás ingázás miatt 1987-től megvált a tanügytől és atlétikai edző lett Kolozsvárt. száztizes gátfútó volt, nemzetközi versenyeket nyert. Ifjumunkás 1979.-ben megjelent ujságcikk szerint 1977 óta versenyez, 1985.-ig volt versenyző. 1978 júl. 25.-én az Előre azt írta, hogy Pálffy Pál, Kolozsvár 110 méter gáton 14.15 mp.-vel országos csúcsot ért el. 19-szeres országos bajnok volt, nemzetközi versenyeken kiválló eredményeket ért el. Balkán játékokban 1981.-ben III. 1982.-ben II. 1985.-ben III. Egyetemista világbajnokság 1981. II. Édesanyja Fekete Edit címe: Kolozsvár, Carbuariol 7. Telefon: 004064- 151011. Apósának Kun Gazda Istvánnak a címe: Kolozsvár Volitaire 18. Telefon: 195946.

[49] Testvére Mágner Endre 1969. szept. 7.-én 48 éves korában, házasságának 26.-ik évében elhunyt. Gyászolta Kolcsár Rozália felesége, Mágner Sándor és György fiútestvérei valamint Vincze Miklósné, Molnár Istvánné, özv. Fekete Pálné, Binder Albertné, és Kaizer Ernőné leánytestvérei. Továbbá Oláh Sándor testvére. A halotti értesítő alapján. Kolozsvárt a Házsongárdi temetőben van eltemetve (1969. szept. 10. du. 5 órakor).

[50] Testvére Mágner Sándor ny. ref. lelkipásztor 1972. dec. 30.-án 73 éves korában elhunyt. Halotti értesítő alapján. Nagyváradon a Rulikovszky temetőben van eltemetve.

[51] Mágner Julia szülei: Mágner István (1850-) és Vincze Julia.

[52] A sajóudvarhelyi halotti nyilvántartás szerint 45. p. 1996/1 az eltemető lelkész Takács Lajos, a halál oka végelgyengülés.

[53] Fekete Pálné, Mágner Júlia (1907-1996) húga Mágner Mariska, akinek a férje Binder ifj. Albert. Binder ifj. Albert és Mágner Mariska gyermekei: Binder Albert (1931-, Floridában él 1989 óta, neje Zenkó Magdolna, gyerekei: Erika 1959. XI. 2., és Albert 1956 k.), Binder Mária, Baba, (1935. VI. 12. Florida, férje Antal Béla, gyerekek: Antal Csaba sz. 1959 meghalt autóbalesetben 2001.-ben, három gyerek: Zoltán, Roland, Norbert, Antal István sz. 1963. k. Antal Krisztina sz.1970. k. Férje Derin, gyerekek: Cameron és Tiana), Binder Levente (1943-1965 megégett üzemi baleset miatt). Pálfi Gusztáv (1931-1992, Kolozsvár Házsongárdi Temető). ). Pálfi Gusztáv testvére: Pálfi József (1934-) neje Gálfi Margit (1935-). Házsongárdi temetőben: Dr. id. Binder Albert (1863-1900) és neje Götthárd (1870-1952)

[54]Sajóudvarhelyi házassági anyakönyv. Pálffy Gusztáv szülei Pálfi István és Lakatos Vilma. Eskető Lelkész Mágner Sándor magyarbrétei pap. Tanúk: Balogh Lajos és neje Balogh Magda. Esküvő 1955. VIII. 23.

[55] Újősbe. 1941. febr. 25.-én. Kivonat Újősi református nemes és szent ekklesia szülöttek és kereszteltek anyakönyvéből II. köt. 93. l. 3. sz. Pálfi Sándor és neje Sebe Terézia fia István született 1857. febr. 15.-én. Keresztszülők: Gyenge János és neje, Szász Ágnes, valamint Gyenge Sándor és neje Szalma Rosália. Szülésznő: Székely Sifi. A történelmi Magyarország atlasza… i. m. Újős. 25 D2 Szolnok - Doboka vm. Szamosújvártól délnyugatra van Újős.

[56] Pálfi István szül. 1857. II. 15. szülők: Pálfi Sándor és Sebe Terézia. Pálfi István neje, Wéber Mari [Id. Jakab Gusztáv gyászértesítője alapján, elhunyt 1941 ápr. 18-án, 73 éves korában. (E szerint 1868-ban született) sírja Pesterzsébeten a újtemetőben van. Gyászolják: id. özv. Jakab Gusztávné, sz. Wéber Mária, mint hitvese, Erdélyi Béláné, sz. Jakab Ilona, Dedinszky Endréné, sz. Jakab Anna, ifj. Jakab Gusztáv, Dr. Jakab Lajos, Pálfy István gyerekei. (megjegyzés: Valószínű Pálfy István az előző házasságából született 1890-ben). Erdélyi Béla, Dedinszky Endre, ifj. Jakab Gusztávné, sz. Rábel Margit, Dr. Jakab Lajosné, sz. Dávid Ilona, Pálfy Istvánné, vejei és menyei. Erdélyi Tibor, Jakab Márta, Jakab Ágnes, Pálfy Lajos, Pálfy Gusztáv, Pálfy István, Pálfy József unokái.], gyermekük Pálfy ifj. István. Szül. 1890. VII. 9. [Kivonat a dési református nemes és szent ekklesia szülöttek és kereszteltek anyakönyvéből XVI. Köt. 7. lap. 64. sz. Pálfi István ref. és Wéber Mari fia István szül.: 1890. júl. 9. keresztelő júl. 20. Keresztszülők: Vönig Imre és Gemeimer Mária. Szülésznő: Szilágyiné. Dés. 1918. nov.]

[57] Gusztineli Giováni és Székely Ilona gyerekei: Ilona *1931. II. 15. keresztelő 1931. IX. 17. keresztszülők Szabó Lajos és neje Székely Erzsi, keresztelő pap Kese Attila, Róza *1932. IX. 19., keresztelő 1932. X. 30., meghalt 1933. VII. 14., János *1934 IV. 22., keresztelő 1934 IX. 9., keresztelő lelkész Kese Attila, Lajos (József) *1936 II. 7. keresztelő 1936 V. 31., keresztelő pap Kese Attila, Antal *1939., Teréz *1942 III. 2.,

[58] Pálffy Pali levelében megírta Öcsi, Fekete István halálának körülményeit. Veseműtéte volt, jobb veséjét kivették, cukorbeteg volt, nem zárodott a sebe, egy hétig ágyban feküdt és a harmadik infarktus vitte el. Édesapja gyomorrákban halt meg 44 éves korában.

[59] 1928-ban még élt Fekete Gerő. 1928. okt. 20.-án levelet írt Fekete Pálnak.

[60] Orbán Endre, Fekete Gerőné, szül. Orbán Klára, és Lázár Ferenc halotti értesítői alapján. Kőváry László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár 1854. részletesen ismerteti a Lázár (szárhegyi) család családfáját, 170-173. , de a kapcsolódás nem igazolható az adatok hiánya miatt. A másik Lázár családot, dálnoki Pálmay Háromszék nemes családai c. i. m. ismerteti. Ezen kívül osdolai és nagy-ajtai Lázár családokat is megemlíti Pálmay. A kapcsolódásra nincsenek adatok.

[61] Benedek Aranka édesapja 1910 jul. 2-án halt meg 56 éves korában.

[62] Fekete Gerő. 2. neje: Orbán Klára (1878.-1938. máj. 20. [Fekete Gerőné, szül. Orbán Klára halotti értesítője. 60 éves korában 1938. máj. 20.-n hunyt el. Sfántun temették el 1938. máj. 23.-án 13. órakor a ref. egyház szertartása szerint. Gyászolják: Fekete Gerő férje, Fekete Margit, Lázár Ferencné leánya, Lázár Ferencz veje, Orbán Béla unokatestvére, özv. Orbán Endréné édesanya, Orbán Ilona, Orbán Margit, Odrobinyák Vilmosné, Orbán József, Orbán Berta, Köváry Marcellné testvérei, özv. Orbán Endréné szül. Zakariás Etus, Odrobinyák Vilmos, Orbán Józsefné, szül. Major Margit, Köváry Marcel sógorai, sógornői.]) Orbán Klára szülei: Orbán Endre (1852.-1936. dec. 12.[ Orbán Endre nyug. ig. tanító, a szamosmegyei tantestület t. b. elnöke, egyházmegyei képviselő és presbyter halotti értesítője alapján. Életének 84.-ik, boldog házasságának 61-ik évében 1936. dec. 12-én mennyei Atyjához haza költözött. Sajószentandrás, 1936. dec. hó 13.-án. Gyászolják: Orbán József, Orbán Margit, Orbán Laczi, Orbán Miklós, Kövéry Laczi, Kövéry Csaba unokái, özv. Orbán Endréné, szül. Makkay Flori felesége, Ilona, Klári, férj. Tersele Gerőnő, Margit, férj. Odrobinyák Vilmosné, József, Berta férj, Kövéry Marczeliné gyermekei:, özv. Orbán Endréné, szül. Major Margit, Fekete Gerő, Odrobinyák Vilmos, Kövéry Marczell menye és vejei.] Sajószentandrás, nyug. igazgató tanító, presbiter, házasságkötés 1876) és Makkay Flori. Orbán Klára testvérei: Ilona, Klári (Tersele Gerőné) Margit, (Odrobinyák Vilmosné), József (n. Major Margit fiuk József), Berta (Köváry Marcellné, gyermekeik: Köváry Laci és Köváry Csaba), Endre (n. Zakariás Etus, Endre 1938-ban már nem élt)

[63] Lázár Ferenc nyugdíjas tisztviselő halotti értesítője alapján. Dés, eltemetve a Nagytemetőben. 64 éves korában, nehéz szenvedések után, 1968. szept. 12.-n este elhunyt. Gyászolják: Lázár Ferencné, szül. Fekete Margit özvegye, Lázár Csaba és Pető Istvánné, szül. Lázár Klára gyermekei. Özv. Lázár Miklósné, szül. Mészáros Piroska sógornője, Pető István veje, Lázár Csabáné, szül. Gergely Nóra menye. Lázár András unokaöccse és családja. Lázár Marika és Tibike, Pető Erzsike és Miklóska unokái.

[64] Egy levele alapján cime: Oradea str. G. Enescu N. 16. jud. Bihor.

[65] Somlyómező (Câmpia), település Romániában, a Partiumban, Szilágy megyében. Somlyómező, Hosszúmező néven 1395-ben a Fejér kódex említette először, mikor egy oklevél szerint ez év július 6-dikán Zsigmond király egy Hosszumező nevű helységnél volt táborszálláson. 1427-ben Hozzywmezew, 1479-ben és 1486-ban Hozywmezew, 1733-ban Hoszu Mező, 1760–1762 között Hosszumező, 1808-ban Hosszúmező, 1888-ban Hosszúmező (Campu-Lungu), 1913-ban Somlyómező néven írták. 1427-ben Hozzywmezew, 1479-ben és 1486-ban Hozywmezew, 1733-ban Hoszu Mező, 1760–1762 között Hosszumező, 1808-ban Hosszúmező, 1888-ban Hosszúmező (Campu-Lungu), 1913-ban Somlyómező néven írták.

[66] Sz. 8-1941. 1941 jan. 20. Kitöltötte és aláírta Kacsó Lajos ref. lelkész. Származási igazolásra 1939: IX. t. c. alapján bélyegmentes. Kivonat a mezőmadarasi nemes és szent református anyaszentegyház házassági anyakönyvéből II. kötet 1854 évfolyam, 370 oldal, 7 sorszám. „Ezen folyó 1854 december 26.-án eskette össze mezőbándi ref. pap t. Agyagási Lajos úr,- fináncfelügyelő t. Szénási András urral, aki 24 éves, ev. ref. vallású,- leányomat Sebestyén Rózáliát, ki 18 éves, ref. vallású, következtében azon felsőbb engedelemmel, melynek kelte 1854. nov. 28.-án 24359. szám alatt - Szebenben a magas Cs. Kir. pénzügyi országos igazgatóságtól. Továbbá a t. Szénási András úr keresztlevele, mely kelt 1846.-ban márc. 8-án Szászcsergőben, László Dániel helybeli ev. ref. pap aláírása alatt. És ezen ujabb megerősítése, mely kelt Gergőben december 9.-én 1853. - Szabó József helybeli lelkész aláírása alatt. Úgy a harmadszori kihirdetés, esperesi mutatvány mellett, mely kelt Marosvásárhelyen dec. 21.-én 1854 Péterfi József esperes aláírása alatt. Az erőltetési kikérdezésben, melyet a fenti t. Agyagási Lajos úr vitt végbe – bizonyságul voltak helybeli iskolatanító Sükösd István úr és mezőbándi Baló Pál úr.” Mezőmadaras. Az eredeti igazolást Sebestyén István írta. Kiállítva még indoklás nélkül, de azonos adatokkal: Szám: 90-1944. 1944 máj. 10.-én és Szám: 135-1944. 1944. jún. 6-án szintén Kacsó Lajos lelkész által. Megjegyzés: Szénásy András tehát 1830.-ban született. Szülők közül csak Sebestyén István van említve. Szénási András szülei valószínűleg nem éltek 1854. dec. 26.-án. (S. B.)

^{^[67]} Kivonat a mezőmadarasi nemes és szent ref. anyaszentegyház házassági anyakönyvéből. II. k. 1854. évf. 370. old. 7. sorszám. Az esketési év, hó, nap: 1854. dec. 26. Szénási András (24 éves) ref. fináncfelügyelő szül. Szászcsergő és Sebestyén Rozália (18 éves) ref. szül. Mezőmadaras házasságot kötöttek. Tanúk: mezőmadarasi iskolatanító Sükösd István és mezőbándi Baló Pál úr. Szénási András szüleinél vonal, valószínű, hogy elhunytak. Sebestyén Rozáliánál csak Sebestyén István ref. lelkész van feltüntetve, tehát Ő 1854. dec. 26.-án még élt. (Kiegészítés: 1864 október 30-án meghalt és november 1-én temette el helybeli lelkészt Tiszteletes Sebestyény István Urat Kis Pál harczói ref pap. Sebestyény István 70 éves korában guttaütésben vagyis szélhüdésben hunyt el. Utolsó bejegyzése 1864 október 23-án volt. Született tehát 1794-ben. Eredeti Mezőmadarasi anyakönyv alapján P1060421.jpg) Eskető pap: Agyagási Lajos mezőbándi ev. ref. pap. Kiállítva: Szám 90-1944. 1944. máj. 10. és szám: 135-1944. 1944. jun. 6. Aláírta Kacsó Lajos mezőmadarasi ref. lelkipásztor.

[68] Sebestyén Rozália (1836 - 1891) szülei folyfalvi Sebestyén István és Görög Eszter Mezőmadarason éltek. Korábbi adatokkal a Sebestyén és Görög családról nem rendelkezünk. Pálmay József: Maros-Torda vármegye nemes családjai (Marosvásárhely, 1904.) i. m. alapján Mezőmadarasi nemes családok: Bernáld (i. m. 24. p. mezőmadarasi, 1597-ben ágilisnek ismerték el.) Borka (i. m. 31. p. Mező madarasi, Borka Bálint 1655.-ben nemeslevelet nyert), Dályai (i. m. 36. p. mező - madarasi, 1655.-ben Dályai Lőrincz nemeslevelet nyert), Falúvégi (i. m. 46. p. mező – madarasi, Falúvégi Mihály 1655-ben nyert nemeslevelet), Helmeczi (i. m. 59. p. mező - madarasi, 1655.-ben primipiláris levelet nyert Helmeczi Mihály), Kolosy (i. m. 74. p. mező – madarasi 1347. – ben már említik), Magyari (i. m. 85. p. madarasi 1655.-ben Magyari Pál primipilárist nyert), Mészáros (i. m. 90. p. mező – madarasi 1655.-ben Mészáros László primipilárist nyert). Zöld (i. m. 143. p. mezőmadarasi, Zöld Márton nemességigazolása 1703-ban.)

[69] A sajóudvarhelyi ev. ref. felekezeti iskola jegyzökönyve az iskolaszéki gyülésekről, iskolalátogatásról és szünidőkről. 1892. XI. 10. Járay Márton tanító. 1892. V. 26. Adomány a gyermekek megjutalmazására: Szénásy András 1 frt., Fekete Albert 80 kor. Az 1893/94 tanév, aláírta Fekete Albert. A sajóudvarhelyi ref. egyház jegyzökönyve I. rész, 1889 II. 17. aláírta Szénásy András, 1886-1893 gondnok Szénásy András. 1893 V. 15. Szénásy András átadja a gondnokságot Balogh Lázárnak. Kijegyzeteltem és lefotoztam 2006. VII. 26.-án.

[70] A cegőtelki ref. lelkészi hivataltól. 73/1944 szám. Kelt: 1944 jún. 2. Hivatalos bizonyítvány. „Alolírott hivatalosan bizonyítom, hogy Fekete Albert, sajóudvarhelyi lakós kérte tőlem, az 1830-ban itt született nagyváradi Szénásy András keresztlevelét kiadni származás igazolására. Miután azonban anyakönyveink csak 1837-től kezdve vannak meg, mert az előzőek tűzvésznek estek áldozatául, mint ezt az itteni vének is tudják s amint e tűzvészről Szolnok-Doboka vármegyének Kádár József által 1900-ban kiadott Monographiája is megemlékezik: a kért keresztlevelet ki nem állíthattam. Miről kiadtam - felem kérésére - a jelen hivatalos bizonyítványt. Ceglőtelke (1910 előtti nevén Szász-Czegő)” Ferenczi Gyula ref. lelkész. (1910 után Czegőtelke, „A történelmi Magyarország atlasza..” i. m. 25 D2, Besztercétől délkeletre )

Nagymamám, Fekete Jolán és testvére Fekete Ilona visszaemlékezése szerint szülei azért települtek Sajóudvarhelyre, mert ott a Sajó folyó segítette a tűzoltást és elegük volt abból, hogy a tűzvészek vagyonukat elpusztították. Szénásy András háza háromszor leégett, a mezőségen víz nem volt. Sajóudvarhelyt azért választották, mert víz volt, a Sajó folyó és a vasutat akkor építették. Szénásy András nyugdíjba ment és egy Marosvásárhelyi milliomos barátjának, akinek két szeszgyára volt a jószágigazgatója lett. Egy kastélyban laktak 12 évig, majd megszeretve Sajóudvarhelyt Mező- madarason levő birtokaikat eladták és Sajóudvarhelyen vettek földeket és házat. Sírjuk Sajóudvarhelyen a családi sírhelyen található. Fekete Gergely ükapám 1860-tól Bethlenben élt haláláig, 1915-ig. Bethlentől 17 kilométerre van Sajóudvarhely. (S. B.)

[71] Folyfalvi Sebestyén Rozália 1836 máj. 10.-én született, keresztelő máj. 23. Szülők: Folyfalvi Sebestyén István ref. lelkész és Görög Eszter ref. Mezőmadaras. Keresztszülők: Fodor Elek, Gál Ignácz, Farkas Lajos és neje Görög Ráchel. Szülésznő: Kicsi Sári. Keresztelő pap: Decsey János mezőpaniti ref. lelkész. Kivonat a mezőmadarasi ref. nemes és szent ekklesia szülöttek és kereszteltek anyakönyvéből I. köt. 222. lap 1940. Mezőmadaras: „A történelmi Magyarország atlasza..” i. m.. 26 A4 Marosvásárhelytől északkeletre. Mezőpanit: i. m. 26 A4. Mezőmadaras közelében délnyugatra.

[72] 1890. febr. 23-n Sajóudvarhelyen kelt másolat (29-1890) is a családi irattárban. Aláírta Csejdi István ref. pap. Kivonat a mezőmadarasi ref. nemes és szent ekklesia szülöttek és kereszteltek anyakönyvéből I. kötet 222. oldal. Görög Eszter és Sebestyén István leánya Rozália 1836 máj. 10.-én született, és 1836 máj. 23-án kereszteltetett Décsei János mezőpaniti pap által. Tanúk: marosvásárhelyi Farkas Lajos úr élete párja: Görög Ráchel, Fodor Elek gubernator alis cancellista, Gál Ignácz. Bábája: Kicsi Sára. Sebestyén István, ref. pap, Mezőmadaras, 1854. máj. 7-n kelt irata alapján. Sebestyén István tehát 1854-ben még élt. Hasonló tartalmú iratok, 197-1940. 1940. dec. 11.-én, majd 134-1944. 1944. máj. 10.-én kiállítva. Aláírta mindkettőt Kacsó Lajos ref. lelkész, Mezőmadaras. Megjegyzés: Görög Ráchel, Farkas Lajosné valószínűleg Görög Eszter testvére volt. (S. B.)

[73] Sajóudvarhelyi ref. egyház adatai szerint Szénásy András 1831-ben született, Sebestyén Rózával (1836-1891. okt. 28.) a házasságkötés 1854-ben volt.

[74] Pálmay József: Maros-Torda vármegye nemes családjai (Marosvásárhely, 1904.) i. m. alapján Mezőpaniti nemes családok: Alárdi (i. m. paniti, Alárdi Ferenc 1590-ben nyert ujabb nemeslevelet) Bodó (i. m. 29. mezőpaniti, 1677-ben Bodó György már nemesi oklevéllel rendelkezik), Demjén (i. m. 37. p. Demjén, paniti, 1655-ben Demjén György primipilárist nyert), Fejér (i. m. 47. p. Fejér paniti, 1655-ben Feiér János primipilárist nyert), Drági (i. m. 41. p. paniti, Drági Balázs 1609-ben primipiláris levelet nyert), Fábián (i. m. 41. p. paniti, Fábián Ferencz 1635-ben primipiláris levelet nyert), Gál (i. m. 52. p. paniti, Gál János 1655-ben primipiláris levelet nyert), Nagy (i. m. 92. p. Nagy mező - paniti, 1607-ben Nagy Albert és 1655-ben Nagy István is nemeslevelet nyert, Ide tartozott Nagy József 1841-ben Marosszék követe s 1848-ban az erd. országgyülésen kir. hivatalos. Nagy Sándor szintén 1848-ban Kolozsmegyében számvevő biztos. Megjegyzés: Fekete Gergely (1829 - 1915) felesége Nagy Róza (1840 - 1904) szülei Nagy József és Pápay Berta.

[75] Szám: 144-1944. 1944. máj. 10. Kivonat a mezőpaniti ref. nemes és szent ekklesia szülöttek és kereszteltek anyakönyvéből II. kötet, 154 oldal, 6 sorszám. Szénási Rózsa született 1855 febr. 5., keresztelő febr. 11. Szülők: Császári királyi pénzügyőr főfelügyelő Szénási András úr és nője Sebestyén Rózália asszonyság. Szülők lakhelye M. Panit, Keresztszülő Nán Sándor császári királyi pénzügyőr felügyelő, szülésznő: Gál Istvánné, Pete Anna, keresztelő pap: Décsei János. Kiállítva 1944 máj. 10. Mezőpanit, Marostorda megye. Váradi Albert, ref. pap. Váradi Albert mezőpaniti ref. pap 1944 jan. 8. levelében Fekete Albertnek arról írt, hogy Szénási Róza megkeresztelése után pár hónappal Décsei János pap meghalt és lehet, hogy a papváltozás vagy más ok miatt Szénási Berta anyakönyvezése elmaradt. 1853-tól 1860-ig átnézte az anyakönyveket, de nem találta meg Szénási Berta születési anyakönyvi iratát. Az is lehet, hogy más községben keresztelték meg. Fekete Albert szül. 1893. máj. 30. származási kimutatása szerint Szénási Berta 1861.-ben született Mezőmadarason.

[76] Szénásy Róza 1905 okt. 6-án halt meg. Gyászértesítő: 1905 okt. 6-án életének 49.-ik, házaséletének 27-ik évében, hosszas szenvedés után az Úrban elszenderült. Gyászolják: Szénásy András apa, Jakab Ödön férj, Szénásy Berta, Fekete Albertné mint testvér, Fekete Albert sógor, és gyermekeik: Albert, Jolán, Ilonka, Pali. Özv. Jakab Istvánné, szül. Nagy Mária mint anyós. Budapest VII. Vörösmarty u. 11.a-ban laktak. Feleségének Sajóudvarhelyen márványsírt emelt, aminek közelében jeltelen sírban nyugszanak a Fekete, Szakács, Szénásy stb. ősök. 1905-ben Róza c. verseskötetében siratta meg feleségét. Több levele, verse a családi irattárban megőrizve. Jakab Ödön 1931-ben halt meg sírja a Kerepesi temető 46.-ik tábla I. sor 13. szám alatt volt, gyermekkoromban még láttam. Jakab Ödönnek egy testvére volt Jakab Árpád, (1879. 10. 31.-én Marosvásárhelyt kelt levele megmaradt, amit Szénásy Bertának írt) törvényszéki bíró, neje Szentkirályi Anna, egy leányuk volt Jakab Júlia, Benedek Tiborné. Jakab Ödönné szül. Szénásy Róza fényképei a családi irattárban, igen szép nő volt. Jakab Ödön (a családban Burkusnak hívták), Szénásy Bertával haláláig levelezett, levelei a családi irattárban. Apja Jakab István 1905-ben már meghalt, anyja Nagy Mária. Jakab Ödön 1931. márc. 5-én hunyt el. 1907-ben másodszor megnősült, d'Aiguemorte Bornand Clara Máriát, Zizi nénit vette el feleségül, akinek nővére Genfben élt és 1929-ben halt meg. Jakab Ödön könyvei, sok dedikált és kéziratai a családi irattárban. A könyvek egy részét Fekete Ilonától kaptam meg és több levelet, vers kéziratot is, a könyvek másik részét antikváriumokban vásároltam meg. Fekete Ilona 1977. XI. 26.-án Sipos III. Bélának azt írta, hogy Jakab Ödönnek csak egy testvére volt Jakab Árpád, aki törvényszékű bíró volt, fiatalon meghalt, felesége Szentkirályi Anna volt, egy leányuk Jakab Iduna. Jakab Iduna férjhez ment (a nagymama Jakab Istvánné ekkor még élt, Jakab Ödön és testvére Árpád apja Jakab István volt) és egy leánya született szintén Iduna. (1916 körül születhetett Iduna, édesapja nevét nem tudjuk) Jakab Iduna férje az I. világháborúban meghalt majd az édesanya is elhúnyt. Édesanyja korai halála után nagynénje, akinek nem volt gyermeke örökbe vette és adoptálta Idunát. A nagynéni Dávid Ferencné, szül. Szentprétery Ilona, a kislányt Dávid Magdának keresztelte, a Bethleheni Szociális Egyeletnél volt állásban. Férje Benedek Tibor volt. Megmaradt a következő értesítő, amire Fekete Ilona levelében is hivatkozik: „Dávid Magdolna és Benedek Tibor jegyesek. Kolozsvár 1942. karácsony.” Volt még egy Szentprétery leány, annak fia Gyuri, Románia magyar követe volt.

[77] (Jakab Ödön Vadasd, 1854. júl. 26. – Bp., 1931. márc. 5.) 44 levele megmaradt, amelyeket 1883 és 1930 között sógornőjének Fekete Albertnének, Szénási Berta dédanyámnak írt. A leveleket Fekete Ilona megőrizte és halála előtt átadta nekem. (S. B.) Megszólítás általában Kedves Berta, Kedves Bertókom, néha özv. Fekete Albertné, aláírás legtöbbször Burkus. A családi irattárban. A fonósabb információk a levelek alapján: Déva 1883. VI. 3. Bertának névnapja alkalmából gratulál. Jakab Ödön tanár, névjegykártya hátlapjára írta levelét. Bp. 1895. III. 13. id. Fekete Albertet Apónak hívja, beszámol arról, hogy a Franklin-társulatnak egy új novellás kötetet adott le. 1905. X. 4.-én kelt távirata „Róza nagyon rosszul van Bertus jöjjön fel ha lehet azonnal” Címzett Szénási András, Sajóudvarhely. (Fekete Ilona elmondása szerint Szénási Róza rákban halt meg. Fekete Ilona nem csak Jakab Ödön leveleit őrizte meg, hanem dedikált köteteinek nagy részét is. Családi könyvtárban. (S. B.) 1906. I. 9.-én arról írt, hogy elhunyt feleségéről Szénási Rózáról, már 45 verset írt és készül a Róza kötet. A Petőfi Társaság közgyűlésén nagy hatása volt a Róza verseknek. 1908. II. 25.-n Bp. kelt levelében beszámol arról, hogy „A Róza útja” megjelent a Vasárnapi Újságban. 1905. X. 29.-én Túrkevéről írt levelében írta, hogy virágcsokrot küldött felesége Sajóudvarhelyen lévő sírjáról, elhunyt feleségét Muczinak hívta, az Új időket c. kötetét elküldte a báróéknak is. Bp. 1906. II. 16. levelében arról tudósít, hogy Rózáról már 54 verset írt, Vendége van Vértesy Gyula, író, most Budapesten tanfelügyelő, Róza képét egy festő barátja Erdei Sándor festi. Bp. 1909. IV. 5.-én ifj. Fekete Albert (Berci) továbbtanulási lehetőségeiről írt, járt a Kereskedelmi Minisztériumban, a marosvásárhelyi ipariskolában is kell tanulni, szerinte Berci kiskereskedő lehetne. Berczi már annyira idős, hogy nincs idő vele kísérletezni. Bp. 1909. V. 27. Fekete Ilona (Lonczi) felvételét próbálja elintézni a Czinkotai leánykollégiumban, ami aztán sikerült, levelét így zárja Zizivel együtt szeretettel öleljük és csókoljuk mindnyájukat. Tehát ekkor már másodszor megnősült, feleségét Zizinek hívta. Bp. 1909. VI. 24. kelt levelében leírta, hogy Lonczi milyen okmányait kell Czinkotára a kollégiumba megküldeni, Uszkay Bálinttal az országos jegyzőegyesület elnökével (Mezőtúri városi főjegyzővel) beszélt, aki azt mondta, hogy két jegyző gyermekének van ingyenes oktatás illetve ösztöndíj. 1909. X. 28.-án kelt levelében a báró haláláról azt írja, hogy a táviratot későn kapta meg és nem tud virágot küldeni a temetésére, művirágot küld neje, Muczi sírjára. (megmaradt Báró Appel Eugén császári és királyi ny. kapitány névjegykártyája 1909. I. 1.-én írt következő szöveggel: „meleg szívből viszonozzuk a jó kívánatokat az új évre”, ezt Fekete Albertnénak küldte. Az Appel báró család 1944.-ben Németországba távozott, házuk később iskola és könyvtár lett. S. B.) 1909. XI. 16.-án beszámol arról, hogy Fekete Ilona jól érzi magát a czinkotai intézetben, tehát felvették. Beszámol arról, hogy szegény Gyulai Pál is elment. (1909 XI. 9.-én halt meg Gyulai Pál. S. B.) Bp. 1910 febr. 1. levél: küld 50 koronát támogatásként. A nagy lapok könyveit dicsérik, az Új Idők az otthonának a képét közlik. 1910. jan. 31.-én az Egyetértés vasárnapi számában gyönyörű cikk volt róla és könyveiről. A Pesti Napló keveset írt Róla. Febr. 27.-én Kolozsvárra fog menni. Örül annak, hogy Jolánka (Fekete Jolán nagymamám. S. B.) jegyes. Új cselédjük van egy székely leány, az előző rest és rendetlen volt. 1910. márc. 20.-án kelt levélből: A Honvédelmi minisztériumba járt, hogy Szakács Sándor és Fekete Jolán házassági engedélyét elintézze, mivel Fekete Jolán 16 éves volt. Sánta Jeromos miniszteri tanácsos intézi az ügyet. A kérés még nem érkezett meg, de a tanácsos megígérte, hogy gyorsan elintézi az ügyet. A kérést a megyei Közigazgatási bizottsághoz kellett volna küldeni, Ők véleményezik. Húsvétig nem hiszi, hogy az engedély meglesz. Kolozsvári előadása Petőfiről sikeres volt, megküldi az Erdélyi Lapokat, mely arcképét közölte. 1911. aug. 21.-n Málnásfürdőről küld fényképes levelezőlapot, a második sor bal szélén Jakab Ödön, mellette lévő molett nő, lehet, hogy második felesége Zizi. (S. B.) 1912. márc.31.-én kelt levelében Szakács Sándor iránt érdeklődik, hogy jobban van-e. 1912. jun. 15. aláírás. Burkus, így hívták Jakab Ödönt rokoni és baráti körben. A jövő hét végén Zilahra fog utazni, az érettségi vizsgákon mint kormányképviselő vesz részt. A hónap végén Kolozsvárra, majd Sajóudvarhelyre fog tervei szerint menni, a nyarat Róza sírja közelében szeretné tölteni. Ravasz a közjegyző fog lakást adni és ellátja Öt és feleségét, Zizit. Kéri, hogy Szénási Berta küldje el Ravaszhoz a kertiszékét és a halászó székét. Nemrég Zizivel meglátogatta Czinkotán Lonczit (Fekete Ilonkát, Fekete Jolán nagymamám testvérét. S. B.) Jól van Lonczi és sokat nőtt. Pesten pünkösd idején ki akarták hozni, de nem lehetett, mert kitörtek a zavargások. A báróné fia megnősült. 1912. nov. 21. Megkapta Lonczi levelét örül, annak, hogy mindnyájan egészségesek. A Petőfi-társaság múlt ülésén felolvasta négy új költeményét, A Kisfaludy Társaság decemberi ülésén szintén fel fog olvasni költeményeiből. A jövő hónap elején Novella kötete jelenik meg. A kolozsvári színház készül darabja bemutatására, 12 író (Beöthy Zsolt, Ábrányi Emil, Somló Sándor stb.) jelezte, hogy részt vesz a bemutatón. A kolozsvári írók ünnepélyt szerveznek számára. A jövő hónap elején Bécsbe szeretnének menni. Bp. 1913. dec. 28. Beszámol arról, hogy influenzás volt, a karácsonyt ágyba töltötte. Bp. 1914. máj. 8. Beszámol arról, hogy az MTA az „Őszi virágok” c. kötetét nagy jutalommal tüntette ki, ami a nyaralását biztosítja. Az akadémiai jelentést Ferenczi Zoltán írta, amit megküldött. Nagyenyedre megy 1914 júniusában érettségi kormányképviselőnek. Kérdezi, hogy Fekete Bercit besorozták-e, mert az nagy baj lenne, hiszen Ő a családfenntartó. Bp. 1915. okt. 26. Bercinek kabátot küld, meghűlt, betegeskedett. A háború miatt nehéz megélni. Háromszor drágább minden. Hideg idő van. Szkelyudvarhely. 1917. jun. 15. Érettségi vizsgán volt Jakab Ödön erről számolt be. Meg fog esküdni Zizivel, és esküvő után kimennek Svájcba, meglátogatni az édesanyját Genfben, onnan átmennek Angliába, Londonba, s haza Udvarhelyre. Marosújvár, 1918. aug. 6.-án. Marosújváron van, mint Jancsó Ödön erdélyi kerületi bányafőorvos barátja vendége. 10 nap múlva elmegy Vadasdra szülőfalújába és onnan Sajóudvarhelyre is ellátogat. Zizi elment Svájcba. Aláírás Burkus. Bp. 1918. szept. 28. Lonci levelére válaszol, amiből megtudta, hogy nagyapám Szakács Sándor és két fia, Sándor és Tihamér spanyolnáthában meghaltak. Bp. 1918. dec. 9. Nov. 29.-én kapták a levelet szegény Sándor és két fia haláláról. Jakab Ödön válaszlevelét nem kapták meg Sajóudvarhelyen. Málnásfürdő 1921. jul. 29. Koncerteket adott, „A berlini menyasszony” c. novelláját olvasta fel. Különböző helyeken tart előadást műveiből. Tusnádon, Előpatakon, Sepsiszentgyörgyön. Bp. 1924. decz. 29. Bertától kérdezi meggyógyult-e. Sokat álmodik Bertáékról, másokról nem álmodik. Beszámol arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémián nemrég foglalta el a széket, roppant nagy sikere volt. Panaszkodik, hogy egész télen betegeskedett, egy kis tüdőtágulása van, néhány alkalommal felolvasott az Akadémiában, ami pénzkérdés volt, de utána rosszabbul volt, minden vagyonát a háborúban elveszítette, koncertekre nem jár, bár azt jól fizetik, de rekedt a hangja. 74 éves, nyugdíjának csak a felét kapja. Genfbe volt 3 hónapig, ahol sógornője eltartotta, nem volt pénze a tengerre menni. Júniusba készül a Dalmát tengerpartra, mert az orvosok ezt javasolják, gyűjti a pénzt. Zizit is viszi, kiadás egy napra 60 dinár, ami 6 pengő. Zelenikába készült menni. Zelenika képeslap, 1928. jun. 13. Már ötödik napja vannak Zelenikában, két napot és egy éjszakát utaztak gyorsvonaton és hajón. Címzés: özv. Fekete Alberné úrasszonynak. Zelenika, képeslap, 1928. júl. 26. Ma lett 74 éves, jót tesz neki a sós tengeri levegő, eső nem volt. Cimzés: özv. Fekete Alberné úrasszonynak. Bp. 1928. okt. 23. Javult az állapota a Dalmát tengerparton. Vasárnap már felolvasott az Akadémián. Sokat kell dolgozzon, mert nyugdíjának változatlanul csak a felét kapja. Itt van Zizi növére, Genfből. Okt. 27.-én a rádióban fog felolvasni. Cannes, 1929. aug. 3. Képes levelezőlap. Genfből ide jöttek gyógyulni, csak szeptember végén mennek vissza Pestre, Zizi nővére meghalt Genfbe, a temetésen voltak,. Marseille, 1929. szept. 12. Képes levelezőlap. Bp. 1929. nov. 4. A múlt hónap 22-én Bertának feladott háromezer lejt, ami 103 pengő. Nem kapott visszajelzést, hogy a pénz megérkezett-e. Zizinek nincs már élő rokona Svájcban. Bp. 1929. nov. 25. Betegsége több ezer pengőt felemésztett, 4 hónap távollét után tértek haza. Bp. 1930. jan. 19. Enyhe a tél, néha meg voltak hűlve, írt néhány verset. Bp. 1930. márc. 22. Irma már pár év óta meghalt Gyulafehérváron, a leányát az apósék nevelik Marosvásárhelyt, sokat betegeskednek ezért pénzt nem tud küldeni. Balatonföldvár, 1930 júl. 29. Beteg, orvosi gondozás mellett él, Zizi is gyengélkedik. Bp. 1930. okt. 17. 4 hétig feküdt a klinikán. Utókezelésre jár, autóval viszi a korházba Zizi. Ez az utolsó levele Jakab Ödönnek, ami megmaradt. Jakab Ödönnek Fekete Ilonkának (Loncinak) írt levelei közül megmaradt 6, ezek tartalma: Genf. 1914. júl. 15. Gyönyörű Genf, a jövő hónapban mennek Franciaországba, s onnan Angliába. Marosújvár, 1915. nov. 26. A jövő hónapban tervezi a látogatást Sajóudvarhelyre. Bp. 1924. aug. 12. Panaszkodik, hogy nem tud Sajóudvarhelyre menni, a levelezés is drága, születésnapja volt, meg kell válogassa kinek válaszol a gratuláló levelére. Bélyegekre kiadott 2 nap alatt 20000 koronát. A Pásztortűz jun. 22-i 9-ik száma és a Magyar Nép jun. 12-iki száma közölte arcképét, néhány versét és bőséges ismertetést. Az MTA tagjának választotta. Geneve, Genf, 1927. jul. 31. Az orvosok tanácsára ment Genfbe, Zizivel jól vannak. Bp. 1927. okt. 23. 3 hónapig volt Svájcban, most tért haza. Megdöbbenve értesült a nagy viharról, ami Sajóudvarhelyen volt, s amely a tornyokat is ledöntötte. Cannes 1929. szept. 5. képes levelezőlap, Monte Carloban voltak, 10 napig vannak a Rivérán, utána Genfbe mennek. Fekete Jolánnak írt levele 1924 ápr. 10, aláírás szerető keresztapád. Gratulák ahhoz, hogy férjhez ment másodszor Kese Attila lelkészhez. Sajnálja, hogy Mátyás meghalt. Fizetése havi két millió korona, de mégis nehéz az élet. Egy novelláért 100 ezer koronát fizetnek a lapok, egy költeményért pedig 50-60 ezret. Most négy kötete fog megjelenni. Kese Attilának is gratulált, hogy feleségül vette Fekete Jolánt, A végzett hallgatók javára Ravasz László püspök koncertet rendezett, ahol Jakab Ödön is fellépett. Megmaradtak kéziratban Jakab Ödönnek a következő versei: A mi sírunk. Déva 1891. nov. 17. Szeretlek én. 1885. jul. 24. Lonczinak. 1910 jan. 1.

[78] Fekete Ilona 1975. II. 16.-án Sipos III. Bélának írt levelében azt írta, hogy Jakab Ödön unokatestvére Jakab Elek volt. Jakab Ödön édesapja Jakab István volt, aki amikor Jakab Ödön 3-ik gimnazista volt, akkor halt meg. Jakab István fiatal korában nevelő lehetett, mert Teleky Blanka az irónő mesélte, amikor egyszer Jakab Ödönnél volt ebéden, hogy Jakab István miket mondott Neki, amikor fiatal volt.

[79] Kivonat a mezőpaniti ref. nemes és szent ekklesia szülöttek és kereszteltek anyakönyvéből II. köt. 154. old. 6. Szénási Rózsa szül. 1855. febr. 5. keresztelő febr. 11. Szülők: Császári királyi pénzügyőr főfelügyelő, Szénási András és nője: Sebestyén Rózália. Lakhely: Mezőpanit. Keresztszülő: Nán Sándor, császári királyi pénzügyőr felügyelő. Szülésznő: Gál Istvánné, Pete Anna. Keresztelő pap: Décsei János. 1944. máj. 10. Váradi Albert ref. lelkész.

[80] Fekete Ilonka levele alapján. Sebestyén István Mezőmadarason volt ref. pap, sok gyermekük volt.

[81] Pálmay József: Maros-Torda vármegye nemes családjai (Marosvásárhely, 1904.) i. m. alapján Mezőbándi nemes családok: Gergely (i. m. 53. p. bándi, Gergely Péter 1655-ben nyert primipilárist), Giczi (i. m. 53. p. mezőbándi, Giczi István Mezőbándon 1609-ben új adománylevelet nyert), Egerházi (i. m. 41. p. mezőbándi, Egerházi Balázs 1609-ben nemeslevelet nyert), Hegyi (i. m. 57. p. mező – bándi, Hegyi István 1655-ben nyert primipilárist), Ividő (i. m. 61. p. mezőbándi, kihalt a család), Molnár (i. m. 91. p. mező – bándi, Molnár János 1655-ben nyert primipilárist, leszármazói közül Nagy István 1848-ban ügyvéd Maros - Vásárhelyen), Nagy (i. m. 93. p. mező – bándi, Nagy István 1655-ben nyert primipilárist), Pap (i. m. bándi, Pap István 1655-ben nyert primipilárist), Ponta (i. m. 105. p. bándi, 1655-ben Ponta János nyer nemeslevelet), Sáfári (i. m. 110. p. mezőbándi, Sáfári Péter 1609-ben nyert ujabb adománylevelet), Sebestyén (mezőbándi i. m. 118. p. 1614-ben Sebestyén István mint primipilus lustrál. 1615 máj. 11-én Sebestyén Andrásnak és Péternek Bethlen Gábor ad nemeslevelet. [Dr. Vass Miklós K. K. : K. K. = A királyi könyvek székely oklevelei]) [Megjegyzés: folyfalvi Sebestyén István Mezőmadarason volt ref. pap, Sebestyény István lelkész volt 1828 március 20-tól 1836 március 1-ig, majd 1839 április 16-tól haláláig 1864 X 30. így valószinű, hogy a Pálmay által említett Sebestyének rokonaink voltak. (S. B.)] Szász (i. m. 125. p. mező – bándi, Szász Ferencz 1655-ben nyert primipilátust). Tóth (i. m. 137. p. mezőbándi Tóth György 1655-ben nyert primipilárist). Varga (i. m. 142. p. mezőbándi Varga György 1655-ben nyert primipilárist).

[82] A királyi könyvek. Székely oklevelei. (A Gyulafejérvári káptalani és a kolozsmonostori konvetben levő irattár feldolgozása alapján) Összeállította: Dr. Vass Miklós. Nyomat az Erdélyi Múzeum 1900. XVII. Évfolyamából. 45.p. Sebestyén András és Péter (Mező-Bánd) nemesség: Bethlen Gábortól Kolozsvár. 1615. máj. 11. VIII. kötet 33. p.-Sebestyén András lófő II. Rákóczy Györgytől. A ploesti táborban 1655 jun. 28. XXVI. 570. Sebestyén István, nemesség: Bethlen Gábortól Kolozsvár, 1609. febr. 9. VI. kötet 60. p.

[83] A kezeslevél szövege a következő, az olvashatatlan részeket … jelöli. A szöveget nem Görög Eszter írta, hanem csak aláírta, elég gyakorlatlan kézírással. „Alol irt adom ezen Kezeslevelemet arról, hogy férjem Sebestyén István, mint Mező-Madarasi ev. ref. pap a Maros-Vásárhelyi …-Királyi … - Kormányzóság által, bizonyos vádak következtében …,…férjemért, mint ártatlan emberért hiszek, 31 éve tőle, hogy nője vagyok, kezességet vállalok megeshető letartóztatása esetében, lekötvén biztosítékul itten Marosszékben, Medgyesfalván lévő összbirtokomra, mely osztályrészemben 3000 három ezer hold jutott, kötelezvén magamra, hogy szabadon bocsátandó férjemet akármikor eléállí- tom, mikor a …Cs. Kir. Kormányzóság parancsolni fogja. Mely magam lekötelezvén tulajdon nevem aláírása által megerősítve kiadom Mező-Madaroson. 26. oct. 1849. Aláírva: Görög Eszter, Sebestyén Istvánné. Mai napon tiszteletes Sebestyén István Úr nöje Görög Eszter Asszony mielőttünk is megjelenvén, hogy a fenn irt kezesség vállalást nekünk tett jobb keze aláírása mellett mindenekbe elismerte, mégpedig úgy hogy a fenn említett ösi fekvő jószágát oly formán közölte, hogy az elé nem állítás esetében a Cs. K. Kormányzóság az illő büntetést mint valóságos tiszta adóságot felvéte- lezhessék. Mint ezekről igazságot bizonyítottuk. Mező Madarason October 26 napján az 1849.-ik esztendőben. Só Váradi Nagy L. József, Nemes Maros Szék tábla bírája és tanúként ifj. Szekeres János.” Két pecsét is van az iraton. A mezőmadarasi Szekeres család leszármazottjával Szekeres Zsolttal megismerkedtem 2002-ben, aki segített a Magyar Felsőoktatás Barátai Alapítvány és az Amerikai Alapítvány pénzügyeinek rendezésében. A MFBA Kuratóriumának megválasztott elnöke vagyok 2003 és 2007 között. A Szekeres család 1579 óta Mezőmadarason élt.

[84] Bochkor I Sándor (sz. 1805 - 1825 k.-) és oroszfái Fogarasi Zsófia (Kisbudak, 1832-Fellak 1897 I 17), két leánya: Matild és Anna (Nina). Bochkor Matild (Bochkor Matild: férje berédi és körpé- nyesi Kontz Sándor, őrnagy, Beszterce; gyermekeik: Kontz Sándor és Kontz Zsigmond. Kontz Sándor gyermekei: Lili, Edit, Sára, Ernő.

[85] A Sajóudvarhelyi háztól (vagy a református templomtól) Somkerék felé menve, átmenve a sineken, a második villanyoszlopnál felmenve megtalálható a sirkert a dombon.

[86] A sajóudvarhelyi szülöttek és megkereszteltek anyakönyve 1917/1 szerint 1917. V. 20.-án született Tihamér, keresztelő 1917. VI. 14. Szülők Szakács Sándor és Fekete Jolán ref. földbirtokosok. Keresztszülő Jakab Ödön író és második neje Budapest, keresztelő pap Kese Attila. Lakhely Fellak, jelenleg Sajóudvarhely.

[87] A sajóudvarhelyi halottak anyakönyve 1918/2 Szakács Tihamér, meghalt 1918. XI. 14. Eltemetés: 1918. XI. 15. Sajóudvarhely, a halál oka spanyol betegség, életkora egy és félév, temette Kese Attila.

[88] A sajóudvarhelyi halottak anyakönyve 1918/3/4 Szakács Sándor idős és Szakács Sándor ifj. Meghaltak 1918. XI. 19. és 21. Eltemetés 1918. XI. 21. 30 éves és 5 éves, a halál oka spanyolbetegség, temette Polyák Károly sajószentandrási lelkész.

[89] A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek. Gálfalúa. (Nyárádgálfalva) 127. old. 1602. augusztus 16. Nyárádgálfalva. 127 old. Z. Fekete Péter, Z. Fekete Márton. Demény Lajos. Székely Oklevéltár Új sorozat. IV. Kolozsvár. 1999. Székely népességösszeírások 1575–1627. továbbá 1603. február 7. Nyárádgálfalva. 147 old. L. Fekete Péter. L. Fekete Márton.

[90] A halotti anyakönyv nehezen olvasható, nem biztos adat. Fekete Györgyné biztos, hogy 1805 I 13-án halt meg Mezőcsáváson. Leánykori nevét és korát nem közölték.

[91] 1635. november 24–27. CHJAVAS. (Mezőcsávás). 473-474 old. Primipili. Lófők: Fekete Gergely Kidébe ment lakni, öröksége nem volt. 1635. november 24-27. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1636-ban Kolozsvárott letisztázott összeírása.

[92] 1677. Bazéd. Fekete György, meghalt. Demény Lajos. Székely Oklevéltár. Új sorozat. VII. 1554-1680.

[93] 1677. Bazéd. Fekete István dragonyos. Demény Lajos. Székely Oklevéltár. Új sorozat. VII. 1554-1680.

[94] 1677. Szabéd. Szekeres György százada. Fekete János. Demény Lajos. Székely Oklevéltár. Új sorozat. VII. 1554-1680.

[95] Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között.

[96] Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között.

[97] Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között.

[98] 1636. május 14. és 15. II. Koronkai tábor. A marosszéki gyalogpuskások és más szabados székelyek összeírása Toldalagi Mihály széki főkapitány lustrája során. 53-67 old. Bereczki István uram száza. Nyárádgálfalva. Fekete Mihály.

[99] Kibéd (románul Chibed) község Romániában, Maros megyében. Az egykori Marosszék egyik legnépesebb faluja. A székely nemzetségnek 6 neme és 24 ága volt. Ezekből Kibéden telepszik meg az Örlöc nem Szovát ágán a Dósa család, Seprőd ágán a Szilveszterek, az Ábrám nem Nagy ágán az Orbán és Nagy család képviselői, a Jenő nem Szomorú ágán a Péterfiek és Szilveszterek. Ezeket a családokat ősfoglalóknak tekinthetjük. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kib%C3%A9d

[100] Cserefalva (románul Stejeriș) falu Romániában Maros megyében, Marosvásárhelytől 9 km-re délkeletre Nyárád jobb partján.

[101] Szabéd (románul Săbed) falu Romániában Maros megyében. Unitárius község az egykori Marosszék északnyugati szögletében, Marosvásárhelytől 17 km-re északnyugatra. 1451-ben Zabedy néven említik. Földvár nevű határrészén egykori várat vél a lakosság. A hagyomány szerint lakói eredetileg a mai Bazéd területén éltek, onnan költöztek a 17. században mai helyükre. Még 16. század közepén unitárius hitre tértek át.

[102] Elírás lehet, az anya 13 éves volt a szülésnél.

[103] Valószínüleg: Kisszentmiklós (románul Sânnicolaul Mic) korábban önálló falu volt Aradtól délkeletre, ma Arad egyik városrésze.

[104] http://faragottcimer.blogspot.hu/2012/10/nagyfalusi-es-nyaradgalfalvi-fekete.html

[105] Alsójára (románul Iara, korábban Iara de Jos, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, Tordától 25 km-re nyugatra, a Torockói-hegység és a Gyalui-havasok közti medencében fekszik. S. B.

[106] Erdélyi Történelmi adatok. VI. 1. Torda város tanácsi jegyzőkönyve. 1603-1678. Közzéteszi: Wolf Rudolf. Kolozsvár. 1993. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. 237. lábjegyzet.

[107] Alsókomána (románul Comana de Jos) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Község- központ, Felsőkomána, Királyhalma és Felsőtyukos tartozik hozzá. Kőhalomtól 18 km-re délre, az Olt bal partján, az azonos nevű patak torkolatánál fekszik.

[108] Kun Mátyás és Mihály a szakirodalom szerint Kun János testvérének Kun Benedeknek a fiai voltak.

[109] Székelykál (románul Caluşeri) falu Romániában Maros megyében. Marosvásárhelyi Levéltárban az anyakönyvek megvannak. 121. 122. 127. Református templomát 1782-ben építtette Kendi Kovács Tamás, benne a Kun család sírboltja.

[110] http://mek.niif.hu/03100/03187/03187.htm

[111] http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/20.html

[112] SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan.

[113] Ld. Nagy Iván: Kún család (Káli †.) Kún János 1615. és Bercsényi Zsófia 3 gyermeke: 1. Kún Borbála, Simén Gáborné, 2. Kún Zsuzsa, Szarka Albertné, 3. Kún Magdolna, Pápay Mózesné.

[114] Ld. Nagy Iván: Simény család. (Sárdi) Simén I Péter 1550 k. és Bíró Kata, Homoród-Szent-Márton → Simén Gergely a Nagy-Küküllő melletti Sárdra (Küküllősárd (románul Șoard) falu Romániában, Maros megyében.) telepszik, → Simén István Sárdon marad, → Simon Gábor felesége Káli Kún Bora → Simén János → Simén Pál → Simén I György → Simén János felesége Maurer Anna → Simén I György, 1760. felesége Iszlai Mária → Simén Mária, férje Maurer László. Simén Borbála, Rádai Bálintné nem szerepel a családfán.

[115] A Simén Borbála, Rádai Bálintné → Rádai Zsófia, Felvintzi Jánosné adatai nem szerepelnek a Rádai és Felvintzi családokra vonatkozó szakirodalomban.

[116] Ld.: Kis Bálint. Turul 1894-4. Erdély régi családai. III rész. A Barcsai-család leszármazása. Joancha. → Barcsai I. András. → Sumurakus mester. (Erzsébet, Miklós comesnek, Alárd fiának leánya; egybekeltek 1310–15 közt.) → Barcsai I. János nobilis de Barcha sz. 1315 után. – 1340, 1374, 1375. → Barcsai II. János 1408 → Barcsai I. Tamás 1455–64. 1470. † 1514 előtt. → Barcsai I. Ákos. 1500–01. 1507. 1514. † 1515 előtt. (sz.-györgyi Sztrigyi Anna.) → Barcsai III. András 1509. 1515–35. † 1555 előtt. (Bogáthi Anna, 1555-ben ujabb házasságra lépve.) → Barcsai II. István 1555–66 kiskorú. 1566–89 † 1592. (Zalasdi Borbála 1585–91. † 1606.) → 4 fiú: 1. Barcsai II. Sándor. 2. Barcsai VII. András 1593. † 1602 előtt. (Gyurkicza Erzsébet. 1602. már Laczughné.) 3. Barcsai III. György 1593–1624. 1654. idősb jelzővel. (a. Boronkai Zsuzsánna 1616. 1619. b. osdolai Kún Bóra 1644.) 4. Barcsai III. István 1593–1602. † hihetőleg 1607 előtt. (solymosi Nagy Ilona 1633.)

Ld. Nagy Iván: Barcsai András → Barcsai István. 1594. (Zalasdy Bora) → 2 fiú: 1. Barcsai György. (Kun Bora) és 2. Barcsai id. Sándor és Palatics Erzse → Barcsai ifj. Sándor és Fodor Klára → Barcsai Pál és Felvinczy Ágnes → Barcsai József és Károlyi Erzsébet → Barcsai Ágnes, Dózsa Mihályné → 1 fiú és 1 leány: 1. Barcsai Ádám. (Dózsa Ágnes fiúk: Barcsai János † 1818, felesége Dániel Terézia) és 2. Barcsai Ágnes. (Dózsa Mihály).

Dózsa id. Mihály és Barcsai Ágnes → 1 fiú és 2 leány: 1. Dózsa ifj. Mihály (gr. Bethlen Julia, 2 leányuk: 1. Dózsa Ágnes † 1806 gr. Teleki Mihályné, 2. Dózsa Anna * 1757 † 1723 hilibi Gál Jánosné) 2. Dózsa Kata (kolozsvári Csapai) 3. Dózsa Borbála † 1761 (Eperjesi János). A felsorolt adatok megegyeznek a Nagy Ivánnál közöltekkel. Ld.: Barcsai (nagybarcsai)család.doc és Dózsa (makfalvi és uzapanyiti)család.doc

[117] Ld. Nagy Iván: a Kún(káli) családfán Kún III Mátyás első felesége Barcsai Kata, a második felesége Balogh Anna, a harmadik felesége Bethlen Magdolna. Egyik leánya Bethlen Magdolnától Kun Ilona, Berzencei Istvánné. A Teleki féle családfán viszont Barcsai Kata az anya.

Berzencei István 1753. és Kún Ilona → 2 fiú és 1 leány. 1. Berzencei János (Gr. Teleky Ágnes, fiúk: Berzencei Pál (Ozmán Julia); 2. Berzencei László (Baranyay Borbála) 3. Berzencei Kata (Mariássi László). Ld.: Kún(káli) család.doc és Berzenczei család(Görgény szent-imrei).doc.

Berzencei János felesége Gr. Teleky Ágnes. Teleky Ágnes ősei részletesen le vannak vezetve a Nagy Ivánnál. Teleki I. Mihály 1605. 1615. testőr kapit. (Garázda Anna) → Teleki I. János 1614. 1662. Zarándi főispán jenői kapit. (petr. Bornemisza Anna) →Teleki II. Mihály sz. 1634. † 1690. Erdély kanczellára 1685. gróf (1. Pekry Zsófia 2. Wéer Judit ettől született III Mihály)→Teleki III. Mihály, Kővári kapit. 1698–1713. (Toroczkay Kata) →Teleki III. János Kővári főkapit. kathol (Vay Bora) →Teleki IV. János (1. Vay Anna 2. Perényi Bora) →Teleky Ágnes. Ld.: Teleki család(Széki gróf.).doc

[118] Nagy Iván: Daczó család. (Sepsi-szentgyörgyi). Daczó Balás és Arapataki Dora→Daczó János 1475→Daczó György 1556→Daczó Tamás és Toldalagi Radvanszka Kata→Daczó Pál 1556→Daczó Ferencz 1599. és Lázár Anna→Daczó László és Barlabási Kata→Daczó Ferenc és Mikes Ilona. (Daczó Ilonát nem említi)→Daczó István→Daczó Ferencz és Patkos Judit. (A családfa levezetés megegyezik. S.B. a fol. 397-el.) Fol. 397. Daczó Sepsiszentgyörgy. Daczó Ferenc, Daczó János és Daczó Péter apja: Daczó László, apja: Daczó Ferencz, apja: Daczó Pál, apja: Daczó Tamás.

[119] Esztelnek (románul Estelnic) falu Romániában, Kovászna megyében. 2005-ig közigazgatásilag Kézdiszentkereszthez tartozott, azóta önálló. Hozzá tartozik a szomszédos Kurtapatak is.

[120] Kempelen Béla. 6. kötet. Krakkai (esztelneki) András 1740. és 1781. évi czímerpecsétje és leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

[121] Ld. Nagy Iván: Kún (kaáli) család. Kún Julia (Krakkai András).

[122] Magyarzsákod (románul Jacodu, németül Ungarisch-Sacken) falu Romániában Maros megyében.

[123] Kempelen Béla. 3. kötet. Csapai (kolozsvári). Czímeres nemeslevelet 1708. febr. 9. Cs. Ferencz törcsvári harmincados nyert. (LR. erd. V/382.) – A család (Kolosm.) 1786. legf. helyen igazolta nemességét. (LR. LIII/480.) – Ferencz 1752. és 1753. s László 1771. évi czímerpecsétje, valamint leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

[124] . IFJÚKORI (ÖN)ARCKÉP. CSEREI MIHÁLY IFJÚSÁGNAK ZÁRÓ SZAKASZA.

[125] Nagy Iván. i. m. VI. kötet. Kún család. 510.

[126] A székely közgyűlésre és a 1451. évi szabályozásra: Pál-Antal 2004. 9–10.

[127] MNL OL, DL 74115.

[128] MNL OL, DL 36628; DF 253800. Az oklevél kiadása: SzOkl I. 162–164.

[129] KmJkv. I. nr. 1109. Ráadásul 1818-ban az oklevél átírásakor a Torda vármegyei Majost a marosszéki Májára írták át. Ernyei Székely Péter fia Pál a későbbiekben is feltűnik. 1464-ben mint fogott bíró szerepel a Sáromberke és Nagyernye közötti határ bejárásakor: SzOkl. 1934. 106. 1467-ben Majost adja zálogba 28 arany forintért Toldalagi Andrásnak és fiának, Balázsnak: KmJkv. II. nr. 1734. 1472-ben a pálos rend tordai birtokbaiktatásakor szerepel mint királyi megbízott: SzOkl. I. 219. Majos ma Mezőmajos (Moişa, Mures, Romania): Csánki 1913. V. köt. 720.

[130] KmJkv. I. nr. 291.

[131] Pál-Antal 2004. 137.

[132] SzOkl. V. 38–39.

[133] Székely Oklevéltár 1219 – 1776. Közzéteszi: Barabás Samu. Budapest, 1934. 181. Tősed prédiumot ekkor a kiskorú Káli Magdolnának és édesanyjának Andrássy Jánosné Szengyeli Ilonának ítélték Székely Bernáttal, Szengyeli Péterrel és Tóth Miklóssal szemben.

[134] KmJkv. II. nr. 3340.

[135] KmJkv. II. nr. 3363., 3365. Mindezeket a székely örökségeket végül a szentannai Tóth családdal hosszú pereskedés után a szárhegyi Lázár család szerezte meg: SzOkl. II. 28–39.; Kordé Zoltán: A középkori székelység. Krónikák és oklevelek a középkori székelyekről. Csíkszereda, 2001. 178–192. Kisfalud megszerzése tette lehetővé a Lázár család marosszéki központjának kiépülését: Garda Dezső: A Lázár család marosszéki otthonalapítása a 16. században. In: A Maros megyei magyarság történetéből. Szerk.: Pál-Antal Sándor – Simon Zsolt. Marosvásárhely, 2012. 60–74.

[136] KmJkv. II. nr. 3592.

[137] KmJkv. II. nr. 5063.

[138] SzOkl. II. 209.

[139] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 19.

[140] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 23.

[141] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 25.

[142] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 42. Nyujtódi Dorottya eddig ismeretlen volt a szentdemeteri Nyujtódi családfán. Keresztneve alapján azonban elképzelhető, hogy a fiatalon meghalt Nyujtódi Tamás és Romhányi Dorottya leánya volt. Ez esetben pedig a nagyernyei udvarházat elfoglalók között szereplő Nyujtódi György a nagybátyja lehetett, vö.: Benkő Elek–Székely Attila: Középkori udvarház és nemesség a Székelyföldön. Budapest, 2008. 85–88. Nyujtódi György egy ismeretlen nevű lánya egy Pókay nevű nemeshez ment feleségül, alighanem ő lehetett a hatalmaskodásban résztvevő két Pókay egyike. Darlaczy Andrást és Kemény László özvegyét semmilyen módon nem tudjuk kötni ehhez a családi körhöz a jelenlegi források alapján. Nyujtódi Dorottya egyébként a család másik ágával, az andrásfalvi Nyujtódiakkal is közeli kapcsolatot ápolt, legalábbis a sógora , Székely János által 1574-ben indított perben andrásfalvi Nyujtódi Pál képviselte őt mint prókátora.

[143] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 57.

[144] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 37–40.

[145] MNL OL, P678, fasc. 17., 11. tétel, 1833. évi elenchus.

[146] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 59.

[147] „Az Borba asszonyt hagyom Lázár Lőrinc uramnak, hogy az mivel gondját viselje ugyan az Istenért kérem őkegyelmét, míg a Kun atyafiak tartsa vagy őkegyelme tanítsa…” MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 89–91. A végrendelet három darabra szakadt, és az évszám is kiszakadt, de Koczkány Mártont még életben lévőnek írja, így 1596 előtt kelt.

[148] Erdélyi Királyi Könyvek. III. köt. fol. 140v–141r.

[149] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 62–63. Gerendi Mihály rokonságára ld.: Mihalik Béla Vilmos: Egy kanonok két leánya? Adalékok a Szengyeli család történetéhez. In: Turul 2014/3. (megjelenés alatt)

[150] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 73.

[151] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 75–76.

[152] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 77–78.

[153] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 81.

[154] Balogh Judit: Székelyföldi karrierek i.m. 159.

[155] MNL OL, P678, fasc. 1., fol. 249.

[156] Koczkány Orsolya esetében felmerülhet, hogy Koczkány Gáspár fivérének, Mártonnak a leánya volt. Az eddig ismert iratok nem tisztázzák kellőképpen helyét a családban.

[157] Négy helységben tíz jobbágya volt: Balogh Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata. Kolozsvár, 2005. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 254.) 160.

[158] Dáné 57–58.

[159] Balogh Judit: A székely nemesség i.m. 153.

[160] A székesi gróf Bercsényi család. 1470–1835. Eredeti kézirati kútfőkből irta Thaly Kálmán. Budapest 1885–87, I. II. kötet. A PTE BTK könyvtárából sikerült kikölcsönöznöm az I-II kötetet (H3702 és H3703, a 3-ik kötet számomra érdekes adatokat nem közöl.) és beszkennereztem. Az egyeneságú ősökkel az első kötet 1-53 oldalai foglalkoznak.

[161] A székesi gróf Bercsényi család. 1470–1835. Eredeti kézirati kútfőkből irta Thaly Kálmán. Budapest 1885–87, I. II. kötet. A PTE BTK könyvtárából sikerült kikölcsönöznöm az I-II kötetet (H3702 és H3703, a 3-ik kötet számomra érdekes adatokat nem közöl.) és beszkennereztem. Az egyeneságú ősökkel az első kötet 1-53 oldalai foglalkoznak.

[162] Ld. Tholdy (szalontai) család.doc:Tholdy János (nagyfalusi). 1341 osztályt tesznek Erdőhátai birtokok felett. Θ Debreczeni Margit.

[163] DÉCSÉNYI GYULA: A SOMKEREKI ERDÉLYI CSALÁD 1415. ÉVI CZÍMERES LEVELE ÉS NEMZEDÉKRENDJE. (Színes képpel.) Turul 1892-3. 105-112. old.

[164] A régi nagy Bethlen háznak uj homályba érkezett szövétneke. (Gr. Bethlen László felett tartott halotti beszéd) Kolozsvár. 1718.

[165] Transsilvania. II 366. s köv II Horányi Elek is, Bethlen János Hist. Rer. Transilvanicarum. I. (Viennae, 1782) 5-6. II.

[166] Stemmatographia. Posonii. 1798. II. 51-52. II.

[167] Collectanea genealogico-historica familiarum. Dec. IV. Posonii. 1802. 3-4. II.

[168] Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár. 1854. 10-11. és 37 II.

[169] Magyarország családai. Pest. 1858. II 67-68. II. Azonban figyelmeztet a korábbi művek hiányaira és ellentmondásaira.

[170] Nagy Iván (II 68. l.) feltevése szerint. Kézai említi (M. Florianus: Hist. Hung. Fontes Domestici. II. 95.) hogy a Becse- és Gergely-nemzetség Franciaországból ered, „ex cognatitone Guilielmi dicti Cornes”. Ugyanígy a Képes Krónika is. (XXIV. M. Flor. : Font. Dom. II 131.) Nagy Iván Kézainak egyébként vitatható adatát, (v. ö. Karácsonyi J. : A magyar nemzetségek etc. Budapest. 1900. I. 215-216.) kapcsolatba igyekszik hozni a Bethlen Elek-féle leszármazási táblával. Wertner Mór összeállítása is hibás. (Archiv f. Siebenbürg Landeskunde. N. F. 29. [1899] 168. l.)

[171] V. István 1268-ban kelt egyik oklevelében tényleg előfordul „Bochon, Bench, Benche et Bethlen, filii Laurentii de villa Bylok” (Teutsch-Firnhaber: Urkundenbuch, Wien, 1857. I. 91. Font. Rer. Austriacarum. Dipl. XV. Zimmermann-Werner: Urkundenbuch, I. 102. Fejér: CD. VII. 3. 55.) Ezt az oklevelet azonban későbbkori hamisítványnak tartják.. V. ö. Karácsonyi J. : A hamis, hibáskeltű stb. oklevelek jegyzéke. 131. sz. és Pauler: II. 766. Bethlen Elekre, mint genealógusra l. Mikola Lad. : Historia genealogico – Transsylvancia. 1731. p. 5.

[172] A régi nagy Bethlen háznak uj homályba érkezett szövétnéke. Kolozsvár, 1718. Utána Benkő J.: Transsilvania. II. 366. Horányi Elek: id. kiadvány I k. 6. l. és Lehoczky: Stemmatagraphia. II. 52.

[173] Gombocz Z. – Melich J.: Magyar etymológiai szótár. I. 385-386. II.

[174] Görgey Albert: A Görgey – nemzetség etc. Zörténetéből. Igló. 1909. 5-6. II. Turul. XIII. 165. 1348-ban Jordán apát említettik. Urkundenbuch. II. 56.

[175] Karácsonyi J. I. 346. l.

[176] Turul. XXIII: 36-37. II.

[177] Karácsonyi: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei. Turul. 1897. 49-57. II. Deák Farkas: Mikola genealogiája. Turul. 1887. 68. l. Kőváry L. Erdélyi Múzeum, 1901. 202. l. mindamellett a családi hagyományoknak ad igazat. V. ö. Bethlen Miklós Önéletírása. I. 148.

[178] Kőváry L. Erdély történelme. Kolozsvár. 1859. I. 96. és Erdélyi múzeum 1901. 202. l.

[179] Karácsonyi J. I. 216. l.

[180] Genealogiai füzetek, X. 36. l.

[181] Oklevéli adatok alapján, az évszámok azt mutatják, hogy a családtagok mikor voltak oklevélileg említve.

[182] http://www.rubicon.hu/ma_files/bethlen_csaladfak.pdf A Rubicon 2011/3-4 számában közölt Bethlen családfa IV. Gergelyig azonos módón vezeti le a Bethlen családfát.

[183] Teleki-oklevéltár. II. 133. Turul. X. 112. l.

[184] Ld. Thaly K.: Gr. Bercsényi család. I. 25-27. és Századok. 1879. 81-82. II.

[185] Lukinich Imre korábban idézett a Bethlen családról írt könyve részben eltér az itt közölt családfától. E szerint IV Gergely apja II Antal és nem IV. János. Továbbá János apja Jakab és nem András.

[186] http://epa.oszk.hu/00900/00979/00007/pdf/

[187] http://epa.oszk.hu/html/vgi/boritolapuj.phtml?id=00979

[188] http://epa.oszk.hu/00900/00979/00182/pdf/

[189] http://epa.oszk.hu/00900/00979/00313/pdf/

[190] Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Tomaj nem. 1. tábla elágazás. Nagy Ivánnál csak részben van meg a családfa, Engel Pálnál viszont teljesen és Engel Pál magyarázatot adott Nagy Iván jogos kritikai megjegyzéseire.

[191] Vö. Karácsonyi 568-569 (II. 116-117 között); Wertner Mór: A Buzád-Hahót nemzetség. Turul 16 (1898) 19-33, 59-65; Sándor Imre: Az első Bánffyak. Genealógiai Füzetek (1913) 32-38; Czakó Károly: Az alsólindvai Bánffy-család. Magyar Családtörténeti Szemle 6 (1940) 25-31, 57-59, 83-89; 1233-1376: Smič. XV. 182-194.

[192] +1234: RA 536.

[193] 1226: W. VI. 433; 1232: c., W. VI. 514; 1233: c., F. III/2. 330; +1234: RA 536; 1235: W. VII. 7; +1236: RA 615; 1236: W. VII. 17, 24; [1237]: RA 632; 1239: W. VII. 91; 1239: vasi ispán, F. IV/1. 157; 1269: egykori vasi ispán, RA 1607.

[194] Arch. II. 94. — 1222: W. XI. 170; 1232: F. III/2. 317; 1233: F. III/2. 330; +1234: RA 536; 1234: F. III/2. 417; 1239: kirnéi asztalnokmester, RA 657; 1243: W. VII. 91; 1244: varasdi ispán, RA 779; 1247: W. VII. 249; 1256: RA 1119.

[195] 1222: kiskorú, W. XI. 170; +1234: RA 536; 1234: F. III/2. 417.

[196] 1222: kiskorú, W. XI. 170; +1234: RA 536; 1234: F. III/2. 417.

[197] +1234: RA 536; 1234: F. III/2. 417.

[198] Arch. II. 94. — 1251: mg., W. VII. 333; 1259: mg., RA 1761; 1275: mg., RA 2635.

[199] Arch. II. 94. — 1272: W. IX. 9; 1297: varasdi ispán, RA 4139.

[200] 1272: W. IX. 9.

[201] Arch. II. 94. — 1358 VII 1: DF 208 585; 1359 VII 22: kétes adat, Zala II. 19; 1360 X: Z. VI. 7.

[202] Dr. WERTNER MÓR. A BUZÁD-HAHÓT NEMZETSÉG. (Első közlemény.) Turul. 1898-1 sz. Neje Pécz nb. György fia Dénes volt nádor leánya Bánffy Miklós anyja (nem felesége, hanem István felesége) Miklós bán fia László, ki 1338-ban felmerül és 1381 október 13-ikáig szerepel, Zsigmond nevű fiút hagyott maga után, ki 1410-ig emlittetik. Özvegye, Salamonvári János leánya Salamonvári Beáta 1418 márczius 22-ikétől 1426-ig szerepel.(Blagai okmtár, 236., 247. ll., Fejér, Cod. Dipl. X/VII. k. 650. l., O. L. pecsétmutatója 2.) Leányai közül Dorottya Forgách Jánoshoz ment férjhez, Katalin Ostfi Jánoshoz, Klára (Sára Engelnél) pedig rokonához, Bánfi Istvánhoz.

[203] 1356: A. VI. 513; 1381: DF 266 018.

[204] 1394: Zs. I. 3696; 1403: felesége, Iványi: Teleki 90; 1410: Zs. II. 7333; 1410 VIII 22: Dl. 9772; 1411 VI 10: Mednyánszky beckói lt.; 1421: Iványi: Teleki 114.

[205] Nagy Ivánnál: I. Zsigmond 1398. Felesége: Salamonvári Beatrix. Leányuk Sára, akinek férje Bánfi N.

[206] 1403: Iványi: Teleki 90; 1436: Iványi: Teleki 188. Férje Péter fia.

[207] 1403: Iványi: Teleki 90; 1453: Zala II. 551.

[208] 1411 VI 10: Mednyánszky beckói lt., Dl. 9843

[209] Innen a családfa ismert.

[210] Mednyánszky beckói lt. 1411. VI. 10.

[211] Mednyánszky beckói lt. 1411. VI. 10.

[212] Mednyánszky beckói lt. 1411. VI. 10., Dl. 9843

[213] Megnézni: Dl. 94109.

[214] 1254: W. VII. 370; 1265: HOkl. 45.

[215] 1298: Dl. 1521; 1302: Anjou I. 277; 1310: Anjou II. 1032, 1034; 1311: Anjou III. 205; 1327: Anjou XI. 294, 519.

[216] 1327: Anjou XI. 294; 1330: Bgl. IV. 67; 1352: mg., Zala I. 517; 1368: felesége Dezső leánya, Iványi: Gyömrő 82; 1384 VI 11: Vilmos osztrák hg udvarmestere, Iványi: Gyömrő 84; 1384 VII 19: Zala II. 200; 1391: özvegye, Iványi: Gyömrő 86; 1402: Zs. II. 2085.

[217] 1403: férje, Iványi: Gyömrő 90; 1423: özvegy, Dl. 86 292.

[218] Szécsi "Herceg" Péter 1383-1432 VII 1, †1432 XII 2 előtt. 3-ik felesége volt 1427-1428. Ld. Balog nem 3. Szécsi 1 tábla.

[219] 1403: férje, Iványi: Gyömrő 90; 1423: Dl. 86 292.

[220] Vö. Karácsonyi 194; Reiszig Ede: A felsőlendvai Széchy-család. Turul 56 (1942) 33-42, 63-73, tábla: 73.

[221] 1214: W. VI. 370.

[222] 1297: HOkl. 156; 1301: HOkl. 177; 1308 IX 22: Anjou II. 459.

[223] 1297: HOkl. 156; 1312: 2. fiú, Anjou III. 372; 1336: Dl. 99 961; 1340: néhai felesége Debrői Makján fia Demeter leánya volt, Miklós, Domokos, Ivánka és Jakab anyja, Anjou XXIV. 223.

[224] 1412: Jona, Zs. III. 2993; Bánffy I. 530, 538.

[225] 1383: Sopron vm. I. 467; 1394: 1. felesége, F. X/2. 189; 1412: Zs. III. 2377; 1426: 2. felesége, Dl. 43 677; 1428: 3. felesége A. Bánfi Zsigmond özvegye, Zala II. 457; 1430: 4. felesége Dl. 92790; 1432: Zala II. 476; 1432 VII 1: végrendelet, Dl. 43 921; 1435: DF Mednyánszky beckói lt.

[226] Vö. Karácsonyi 22 (I. 8).

[227] 1270: Bethe, egykor eladta Bátyút és Bótrágyot Bánk bánnak, W. VIII. 260. Mivel a szomszédos Szalóka Aba nb. Artolfé volt (ld. ezen a táblán), Bethe Becsének olvasható és neve alapján az Aba nemhez - és ezen belül a debrői ághoz - számítható.

[228] Vö. Karácsonyi 17 (I. 3).

[229] [1246 k.-re] 1254: RA 1007; [1252]/327/450: F. IV/2. 167 = DF 222 444; 1255: W. VII. 408; 1258: t. f-rum c-is Mokyani, Golop határosa, W. VII. 480, RA 1177.

[230] 1255: Buquen de Thalia, CDES. II. 329; 1258: W. VII. 480, RA 1177.

[231] 1271: mg., Debreu-i, tanú, Archivum 1994. 198; 1286 X 13: nádor, soproni, mosoni és somogyi ispán, F. V/3. 333 = Dl. 57 220; 1300: Buda birtokosa, DF Egri k. m. lt. 8-4-1-1.

[232] 1302: mg., Anjou I. 243

[233] 1302: Anjou I. 243.

[234] 1340: Demeter leánya Péter felesége volt, Anjou XXIV. 223.

[235] 1331: Dl. 2650.

[236] 1348: az apa nincs megnevezve, A. V. 173.

[237] Arch. II. 57. — 1340: mg., Anjou XXIV. 223; 1371 IV 22: Dl. 56 895.

[238] Vö. Tóth Zoltán: A Rathold-nemzetség címeréhez. Turul 53 (…) 43-49.

[239] +1214: Rátót testvére, nyitrai ispán, RA 295; 1219-1221: udvarispán, kevei ispán, RA 354, 362; 1221: mosoni ispán, RA 369; 1222: bihari ispán, RA 383; 1228: pohárnokmester, mosoni ispán, RA 441; 1230: Leusták fia, erdélyi vajda, RA 592; 1234-1235: szlavón bán, RA 529, 537; 1235-1239: országbíró, csanádi, majd kevei ispán, RA 608, 655..

[240] 1290: f-i mg-i Leustachii, F. VI/1. 69.

[241] +1283: RA 3239; 1290: Dénes, F. VI/1. 69; 1303: István nádor sponsus-a, Anjou I. 358.

[242] +1283: RA 3239; 1290: mg., F. VI/1. 69; 1307: F. VIII/5. 32.

[243] 1322: RDES II. 775. sz.; 1361: özvegye Miklós leánya, 2. férje Szombati Nagy Fülöp, Zs. III. 2977.

[244] 1350: A. V. 381; 1378: germanus quon. ap-i Strig., Dl. 6554; 1403 II 19: Zs. II. 2278, vö. 2885; 1406 I 10: Zs. II. 4373; felesége 1393: Zs. I. 2897; 1407: Zs. II. 5306.

[245] 1394: Zs. I. 3550; 1410: Zs. II. 7981; 1412: Zs. III. 2205; 1415 V 6: Zs. V. 596; 1415 X 6: Zs. V. 1106; 1417 I 18: néhai, Zs. VI. 39; felesége György bán leánya, 1397: Zs. I. 4698; 1411: Zs. III. 107; 1421: Dl. 11055.

[246] 1404: Zs. II. 2972; 1411: kiskorú, Zs. III. 107; 1459: Dl. 15382; 1. felesége (Péter leánya) 1441: Dl. 13637; 1455: Dl. 14980, 1464: Dl. 15971; 1482: özvegye (János leánya), Károlyi II. 508.

[247] Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301–1457 Berzevici Péter (1411-1419) udv. tagja [1411] (Dl. 71399, vö. Zs. III. 1455), udv. lovag, relator 1412-06-08 (Zs. III. 2248), országnagy, török fogságban 1416-09-04 (Zs. V. 2255), udv. lovag és spec. tanácsos 1419-05-25 (Dl. 10811) Berzevici Péter Tárnokmester. (1419-33) 1419-05-25 (Dl. 10811) (Ld. Kubinyi András: A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összekötteté-seinek tükrében. Levéltári Közlemények 42 (1973) 238.) 1433-09-16 (Dl. 12531) (Kórógyi Fülpös volt királynéi tárnokmester két kiadványában, mely saját népeihez szólt, királyi tárnokmesternek címezte magát, természetesen alaptalanul (1431-01-18: DF 248821; 1432-01-24: DF 248847).) Liptó. Egyúttal szepesi (1411-33) és liptói (1419-30) ispán. Berzevici Péter (1419-30) 1420-04-22 (DF Liptói Múz. lt.) (In civitate nostra [Svid]niciensi kelt csonka oklevél, évszáma Zsigmond itineráriumából állapítható meg.) 1421-03-04 (DF 271853) Egyúttal tárnokmester, szepesi ispán, Nagyvár és Újvár birtokosa. Szepesvár. Berzevici Péter isp. 1411-11-17 (Zs. III. 1226), 1412-09-11 (Zs. III. 2668)

[248] 1441: Dl. 13637

[249] Vö. Karácsonyi 624 (II. 171).

[250] Arch. II. 99. - 1355: 2. felesége Szántói Pető özvegye, A. VI. 410; 1357: A. VI. 554; 1359 VI 29: Dl. 4865; 1. felesége A. VI. 457.

[251] 1336: Z. I. 491; 1353: felesége, A. VI. 265; 1365: Dl. 94 091.

[252] 1358: Z. IV. 637; 1398: özvegye, Zs. I. 5337.

[253] 1358: Z. IV. 637; [1386-ra]: F. X/4. 660.

[254] 1402: Zs. II. 1460.

[255] 1402: Zs. II. 1460.

[256] 1209: Reg. Arp. 243, vö. Reg. Arp. 835.

[257] 1246: Reg. Arp. 835

[258] 1251: HOkl. 22; 1260: Dl. 70451; 1288: Reg. Arp. 3480.

[259] 1251: HOkl. 22; 1260: Dl. 70451; 1278: Reg. Arp. 2900.

[260] 1289: Reg. Arp. 3519; 1347: Dl. 64 660.

[261] Arch. II. 34. — 1347: Dl. 64 660; 1387-1411: Zs. III. 750; 1450: felesége Terenyei Pető vajda leánya volt, Dl. 14 377.

[262] Arch. II. 34. — 1321: Dl. 68 784; 1342: A. IV. 230; 1350: felesége Dózsa nádor leánya, Aba nb. Nádasdi Domokos özvegye, DF 265 326; 1353: A. VI. 149; 1378: leányának anyja Sztojánfalvi Sztoján leánya volt, DF 265 443.

[263] Arch. II. 34. — 1399: Zs. I. 5737; 1402: Zs. II. 1557; 1433 IX 16: Dl. 12 531; 1433 XI 24: Rozgonyi János a tárnokmester, DF 212 947; 1435: özvegye, Dl. 12 736.

[264] 1392: Zs. I. 2440.

[265] 1450: Dl. 14 377.

[266] 1434: Dl. 70 875.

[267] Arch. II. 34. — 1425: Schrauf 1892. 59, 126.

[268] Vö. Karácsonyi 193 (I. 175). Megnézni: 1466: Dl. 16 409, 16 442, 1473: Dl. 17 414, 17 456-7, 18 267.

[269] 1325: mg. Pet. f. c-is Nic-i f-i Petri de Bolug, DF 263 357.

[270] Arch. II. 60. — 1344 II 22: Hanvay 58.

[271] 1450: Dl. 14 377

[272] Vö. Karácsonyi 368 (I. 346); Makay Dezső: A Csanád nemzetség. Turul 13 (1895) 64-71, 167-198, tábla: 197 (rossz).

[273] +1214: RA 295.

[274] [1218-ra] +1247: felesége Kalán püspök soror-ja, Telegdi 107, 109; +1247: Telegdi 103; +1256: Telegdi 135.

[275] Vö. Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdyek pere 1568-1572. Szeged, 1995. 19-31 (hibásan).

[276] Arch. II. 241. — 1299: parvulinus, Str. II. 468; 1326 III 6: csanádi ispán, Károlyi I. 63.

[277] 1. és 2. férje 1361: Zs. III. 2977.

[278] Ez hibás adat, a házasságkötés volt Bercsényi II Lászlóval 1589-ben, öt gyermekük született, a halálozás időpontja valószínüleg 1599. Baládffy Borbála 1566 körül születhetett.

[279] Vö. Tóth Zoltán: A Rathold-nemzetség címeréhez. Turul 53 (…) 43-49.

[280] +1214: Rátót testvére, nyitrai ispán, RA 295; 1219-1221: udvarispán, kevei ispán, RA 354, 362; 1221: mosoni ispán, RA 369; 1222: bihari ispán, RA 383; 1228: pohárnokmester, mosoni ispán, RA 441; 1230: Leusták fia, erdélyi vajda, RA 592; 1234-1235: szlavón bán, RA 529, 537; 1235-1239: országbíró, csanádi, majd kevei ispán, RA 608, 655..

[281] 1290: f-i mg-i Leustachii, F. VI/1. 69.

[282] +1283: RA 3239; 1290: Dénes, F. VI/1. 69; 1303: István nádor sponsus-a, Anjou I. 358.

[283] +1283: RA 3239; 1290: mg., F. VI/1. 69; 1307: F. VIII/5. 32.

[284] 1322: RDES II. 775. sz.; 1361: özvegye Miklós leánya, 2. férje Szombati Nagy Fülöp, Zs. III. 2977.

[285] 1350: A. V. 381; 1378: germanus quon. ap-i Strig., Dl. 6554; 1403 II 19: Zs. II. 2278, vö. 2885; 1406 I 10: Zs. II. 4373; felesége 1393: Zs. I. 2897; 1407: Zs. II. 5306.

[286] 1394: Zs. I. 3550; 1410: Zs. II. 7981; 1412: Zs. III. 2205; 1415 V 6: Zs. V. 596; 1415 X 6: Zs. V. 1106; 1417 I 18: néhai, Zs. VI. 39; felesége György bán leánya, 1397: Zs. I. 4698; 1411: Zs. III. 107; 1421: Dl. 11055.

[287] 1404: Zs. II. 2972; 1411: kiskorú, Zs. III. 107; 1459: Dl. 15382; 1. felesége (Péter leánya) 1441: Dl. 13637; 1455: Dl. 14980, 1464: Dl. 15971; 1482: özvegye (János leánya), Károlyi II. 508.

[288] Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301–1457 Berzevici Péter (1411-1419) udv. tagja [1411] (Dl. 71399, vö. Zs. III. 1455), udv. lovag, relator 1412-06-08 (Zs. III. 2248), országnagy, török fogságban 1416-09-04 (Zs. V. 2255), udv. lovag és spec. tanácsos 1419-05-25 (Dl. 10811) Berzevici Péter Tárnokmester. (1419-33) 1419-05-25 (Dl. 10811) (Ld. Kubinyi András: A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összekötteté-seinek tükrében. Levéltári Közlemények 42 (1973) 238.) 1433-09-16 (Dl. 12531) (Kórógyi Fülpös volt királynéi tárnokmester két kiadványában, mely saját népeihez szólt, királyi tárnokmesternek címezte magát, természetesen alaptalanul (1431-01-18: DF 248821; 1432-01-24: DF 248847).) Liptó. Egyúttal szepesi (1411-33) és liptói (1419-30) ispán. Berzevici Péter (1419-30) 1420-04-22 (DF Liptói Múz. lt.) (In civitate nostra [Svid]niciensi kelt csonka oklevél, évszáma Zsigmond itineráriumából állapítható meg.) 1421-03-04 (DF 271853) Egyúttal tárnokmester, szepesi ispán, Nagyvár és Újvár birtokosa. Szepesvár. Berzevici Péter isp. 1411-11-17 (Zs. III. 1226), 1412-09-11 (Zs. III. 2668)

[289] 1441: Dl. 13637

[290] Nagy Iván i. m. X. köt. 608-609. p. Ld. Továbbá Kempelen Béla i. m. X. köt. 122. p. Siebm. 626 erd. 229. A nagyváradi, kidei és páncél-csehi Szénásy család Doboka megyében virágzott.

[291] Illéssy János (1861-1905) gyűjtemény, elektronikus dokumentum. i. m. Szénásy de Pánczélcsehi et Nagyvárad Kide.

[292] Halotti anyakönyvi kivonat alapján. Sajóudvarhely 1941. márc. 6. Szülei: néhai Szénásy András és néhai Sebestyén Róza. Házastársa: néhai Fekete Albert. Gyászértesitő özv. Fekete Albertné szül. Nagyváradi Szénásy Berta 1931 aug. 4-én hosszas szenvedés után életének 70 évében csendesen elhunyt.

[293] Nagy Iván i. m. X. köt. 608-609. p. Ld. Továbbá Kempelen Béla i. m. X. köt. 122. p. Siebm. 626 erd. 229.

[294] Nagy Iván: Magyarország családai. i. m. Szénásy család. (N. Váradi, kidei és pánczél-csehi).

[295] Rettegi György i. m. 264. old.

[296] Rettegi György i. m. 547. old. Szénási András és szülei: Szénási András és Váradi Borbála egyeneságú őseim, a Fekete Jolán nagymamám ágán. S. B.

[297] Rettegi György i. m. 316. old.

[298] Rettegi György i. m. 305-308. old.

[299] Nagy Iván szerint: Szénási IV. András kinek neje Várady Borbála (más adat szerint Alsó-Bora volt), 1763–1771-ig Doboka megyének szolgabirája volt. Fia: Szénási V. András, 1760 szolgabíró, 1771.-ben törvényszéki ülnök. Szénási IV. András kinek neje Várady Borbála, fia volt még: Szénási II József (1800-1810).

[300] Rettegi György i. m. 361. old.

[301] Rettegi György i. m. 547. old.

[302] Szénási József és így Szénásy András is 1762-ben tehát felnőtt emberek voltak.

[303] Rettegi György i. m. 365. old.

[304] Fekete I László (Csávás, 1803 VII 10 - Csávás, 1843 VI 25) Θ György Sára. (Csávás, 1809 X 13 – Csávás, 1843 V 20). Θ Csávás 1827 V. 8. 2-ik fiúk Fekete Gergely (Csávás, 1829 VI 7– Bethlen, 1915 XII 31) tanító Θ Nagy Rózália (Csávás, 1840 III 16 - Bethlen 1904 II 7). Θ Csávás, 1860 IX 13.

[305] Az első testvére Fekete Gergelynek 1. Fekete II László (1828 III 25-1828 VIII 18) csecsemő korában meghalt. Ezen kívül hat testvére volt: 2. László (1831 I 18-1908 után) Θ 1856 I 22. Kis Eszter. 3. Zsuzsanna (1833 II 18-1908 után) 1845. konfirmált. 4. I Sára (1837 V 21-†csecsemő korában), 5. II Sára (1839 I 8-) 6. Zsófia (1841 V 21-) A 3-6 testvérek sorsáról nincs adatunk. Azt, hogy a szülők halála 1843 júniusa után ki nevelte Fekete Gergelyt és életben maradt testvéreit nincs adatunk. Valószínű, hogy Fekete I László egyetlen életben maradt testvére Fekete III György (Csávás, 1805 VII 28-1868 után) és felesége Czegő Julianna voltak a nevelőszülők. (S. B.)

[306] Csúz: az ízületek és az izmok sajátságos megbetegedése. Az ízületi csúznak akut és krónikus alakja ismeretes. Újabban az akut ízületi csúzt fertőző betegségnek tartják, amelynek kifejlődésére azonban a meghűlésnek (innét a betegség neve, rheumatismus) befolyását kétségbevonni nem lehet. A betegség rendesen rázó hideggel kezdődik és szabálytalan lázzal jár. A rázó-hideggel majdnem egyidejűleg az ízületekben gyulladások lépnek fel, még pedig többnyire a nagy ízületekben, daganattal, a bőr megvörösödésével, merevséggel és kínzó fájdalmakkal. A gyulladás egy ízületben gyakran hirtelen megszünik és más, addig ép ízületben lép föl. A betegség tartama 4 nap és 10-12 hét között váltakozik. Többnyire lassankint szünik meg. Visszaesések - vigyázatlan magatartás, a megbetegedett ízületek korai használata folytán - gyakoriak.

[307] 2013 október 6-án Pálffy Gusztáv unokatestvéremmel elmentünk Bethlenbe és Szakács János lelkész fogadott, a Lelkészi hivatalban megtalálható presbiteri könyveket, családi könyveket lefotóztam és 2014 február hóban feldolgoztam.

[308] 2009-ben már lefotoztam, de ez teljesebb és jobb géppel és technikával csináltam. S. B.

[309] Imreh Barna: „Papok, léviták, mesterek a marosi református egyházmegyében a XVII.—XIX. században.” felhasználásával. xa.yimg.com/kq/groups/21306152/976586200/name/Imre+barna.doc

[310] A két név valószínű egy személyt jelöl.

[311] 1812 és 1818: András.

[312] 209-ben már lefotoztam, de ez teljesebb és jobb géppel és technikával csináltam. S. B.

[313] Bánfihunyadra távozott.

[314] 1812, 1816: Ferenc.

[315] 2009-ben már lefotoztam, de ez teljesebb és jobb géppel és technikával csináltam. S. B.

[316] Az 1760 utáni vizitációkban gyakran Kende Péter, vagy Tsekei Kende Péternek írják nevét.

[317] 1826, 1827: Péter.

[318] 1729: István.

[319] A négy név egy személyt jelölhet.

[320] 2009-ben már lefotoztam, de ez teljesebb és jobb géppel és technikával csináltam. S. B.

[321] 1769–1770: József.

[322] 1748: István.

[323] 1762: Kelemen.

[324] 1846-ban segédtanító.

[325] 1730: József.

[326] 1785: káplán.

[327] 1824–1825 káplán.

[328] 1838 előtt Nyárádszentbeniedek filiája volt.

[329] http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91cs%C3%A1v%C3%A1s

[330] http://mezocsavas.5mp.eu/web.php?a=mezocsavas&o=QuUzoq9GaI

[331] http://mezocsavas.5mp.eu/web.php?a=mezocsavas&o=QuUzoq9GaI

[332] Imreh Barna: xa.yimg.com/kq/groups/21306152/976586200/name/Imre+barna.doc, Papok, léviták, mesterek a marosi református egyházmegyében a XVII.—XIX. században.

[333] 1769–1770: József.

[334] 1748: István.

[335] Kalangya: Erdély egy részén kerek alapú, 5–10 szekér szénából rakott boglya.

[336] Kéve: összekötött növényszálak kisebb-nagyobb csomója, p. gabona-, kender-, len-, repce-, nádkéve. A kévekötés célja, hogy az által az illető termény kezelése, összerakása, behordása s elrakása megkönnyítessék s ezen szempontból célszerübb nagyobb kévéket kötni. A gabonánál azonkivül tekintetbe jön, hogy a kévébe kötött gabonának még ki kell száradnia. Minél kisebb a kéve, annál gyorsabban szárad meg benne a gabona, mely okból nyirkos gabonából s kivált csapadékdús éghajlat alatt nagy kévéket kötni nem tanácsos. A kévék súlya ezen okból vidékek szerint nagyon különböző, őszi gabonánál 8-15, a tavaszi gabonánál 5-8 kg. között váltakozik.

[337] Hosszúmező (románul Câmpulung la Tisa, 1974-ig Câmpulung) község Romániában, a történeti Máramarosban, Máramaros megyében. Ukrajna felé vasúti határátkelőhely. A Nagy családnak most is megvan a bükkgerendából rakott lakóháza a máramarosszigeti szabadtéri néprajzi múzeumban. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hossz%C3%BAmez%C5%91

[338] A hosszúmezői gyülekezet a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, a Nagybányai Egyházmegyében található.

[339] Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája című könyvében az írta, hogy 1601-ben Hosszúmezőn éltek a Holiczi és velomirovichi illetve Havaselvi Nagy család tagjai.

[340] Galambod (románul Porumbeni) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Mezőcsáváshoz tartozik.

[341] http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91madaras

[342] 1787 februrár 13-án házasságot kötöttek P. Nagy Ferencz a Nagy Márton fia és Pap Sándor leánya Kata.

[343] 1787 julius 29-én Botos János orgonista és cantor és Szekeres Julia házasságot kötöttek.

[344] 1787 februrár 13-án házasságot kötöttek P. Nagy Ferencz a Nagy Márton fia és Pap Sándor leánya Kata.

[345] 1787 julius 29-én Botos János orgonista és cantor és Szekeres Julia házasságot kötöttek.

[346] 1787 julius 29-én Botos János orgonista és cantor és Szekeres Julia házasságot kötöttek.

[347] 1787 februrár 13-án házasságot kötöttek P. Nagy Ferencz a Nagy Márton fia és Pap Sándor leánya Kata.

[348] 2009 június 8 és 15 között Jakó Edit és Emő unokahúgaimmal anyaggyűjtés céljából Erdélyi utat tettünk. Június 11-én a Marosvásárhelyi Levéltárban lefotóztam a Mezőcsávási ref. (1787-1903), a Mezőpaniti (1813-1871), a Mezőmadarasi (1783-1875) és a Mezőbándi (1762-1915) anyakönyveket.

[349] 492 Colectia pegistere de stare cuivila. Madaras. Religia reformata. B. c. m. 1783-1838. Confirmati: 1829-1838

[350] Szabó Miklós [2008]: Mélyrenyuló gyökerek. Mezőmadaras 800 éves története. Lelkészek: Sebestyén István református lelkész 1828-1834 és 1838-1864, meghalt 1864-ben.

[351] Székes falú, Maros-Torda vm. Marosi felső járás. Sebestyény István felesége Görög Eszter, Görög János valószínűleg a rokona.

[352] „Lelkészei: ….1808-ban. László Dávid 1838-ban jött; 1848-ban jámbor, meglett korú férfi a fellázadt oláhok dühe elől nem tudott, de nem is akart menekülni. …A pap ártatlansága érzetében nem mozdult, elfogták s a falu végén egy kerítéshez hozzákötvén, addig lődözték messziről, mint czéltáblát, mig szivén találva, összeroskadt, hulláját egy gödörbe hányták. 1849 márczius havában temették el a köztemetőbe, Vályi Elek ref. pap tarta felette beszédet. Forrás: Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája, Czegőtelke.

http://vmek.oszk.hu/04700/04755/html/133.html

[353] http://lexikon.adatbank.transindex.ro/muemlek.php?id=386

[354] Imreh Barna: xa.yimg.com/kq/groups/21306152/976586200/name/Imre+barna.doc Papok, léviták, mesterek a marosi református egyházmegyében a XVII.—XIX. században.

[355] Imreh Barna: xa.yimg.com/kq/groups/21306152/976586200/name/Imre+barna.doc Papok, léviták, mesterek a marosi református egyházmegyében a XVII.—XIX. században.

[356] 1809–1810: József.

[357] A Rákóczi-féle szabadságharc után anyaegyház jellege megszűnt és Maroskeresztur leányegyháza lett.

[358] Káposztásszentmiklós leányegyháza volt 1710 előtt.

[359] A Rákóczi-féle szabadságharc után anyaegyház jellege megszűnt és Maroskeresztur leányegyháza lett.

[360] Anyaegyházzá alakulása előtt Nyárádszentimre leányegyháza volt.

[361] A Rákóczi-féle szabadságharc után anyaegyház jellege megszűnt és Maroskeresztur leányegyháza lett.

[362] http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91panit

[363] http://www.mezopanit.ro/content/view/87/54/

[364] http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91b%C3%A1nd

[365] http://hu.wikipedia.org/wiki/Mezőbánd

[366] Megközelíthető a 24-es villamos Dologház utcai megállójából (első megálló a Baross tér felől).

[367] http://www.nekb.gov.hu/node/177

[368] http://mek.niif.hu/03600/03630/html/j/j09405.htm

[369] Jakab Ödön: Őszii virágok. Költemények. Budapest. Singer és Wolfner kiadása. (Andrássy-út 10) 1910. Bertának (Szénási Berta dédnagymamámnak dedikálta, aki sógornője volt S. B.) Szeresd a földet! 32-33. old.

[370] http://portal.reformatus.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=3932&Itemid=2

[371] Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai kiadó. 1967. A-K. kötet. Jakab Ödön fényképpel. 791. p.

[372] Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerkesztő: Benedek Marcell. I. kötet, A-K. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. Jakab Ödön. Fényképpel. 517-518. p.

[373] Magyar Irodalmi Lexikon. Szerk.: Ványi Ferenc. Bp. Studium. 1926. Jakab Ödön.: 393. p.

^{^[374]} Vadasd, 1854. VII. 26 – 1931. III. 5. Bp. költő, felesége Szénásy Róza. Fekete Ilonának levelére válaszolt Kacsó Lajos mezőmadarasi lelkész, 1941. jan. 3.-án Ebben azt írta, hogy Szénásy Berta születési adatait nem találta, 1850-1870 között Szénásy név nem fordult elő a mezőmadarasi anyakönyvekben. Megtalálta viszont a következő bejegyzést: Jakab Ödön feleségül veszi Szénásy Rózát itt Mezőmadarason.

[375] Szinnyei Magyar írók. i. m.

[376] Szinnyei Magyar írók. i. m.

[377] Szinnyei Magyar írók. i. m.

[378] Szinnyei Magyar írók. i. m.

[379] Magyar Irodalmi Lexikon. i. m. 518. p.

[380] Móra Ferenc: Napok, holdak, elmúlt csillagok. Bp. Génius Kiadás. In. : Kedves öreg árnyak. 299-309. (1933)

[381] Szinnyei Magyar írók. i. m.

[382] Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM. ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRÁNAK CÍMJEGYZÉKE . XII. Codices Latini Medii Aevi RECENSUIT EMMA BARTONIEK. BUDAPESTINI SUMPTIBUS MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1940. TYPIS TYPOGRAPHIAE „DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA RT” QUINQUEECCLESIIS. Kiadásért felel: Fitz József dr. főigazgató. A nyomdáért felelős: Wessely Károly igazgatórész. ARCANUM DVD könyvtár V.

[383] Magyar könyvkötészet 1901-1910/II. Magyar könyvtár. 20. sz. Szerkeszti Radó Antal.

[384] Magyar könyvkötészet 1911-1920/I.. Fővárosi Szinházak – műsora. Magyar könyvkötészet 1911-1920/I.

[385] Pannon Enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Századvég és megújulás. Századforduló a költészetben. (Eiseman György) A népnemzeti iskola záró szakasza. Arcanum DVD I.

[386] 1764, 1766: János.

[387] 1819: József.

[388] Az 1787 előtti időszak az, amikor anyakönyvek Mezőcsáváson nem álltak rendelkezésre. A vizitációs jegyzőkönyvek, a Székely Oklevéltár (lustrák) kötetei, a szakirodalom, periratok, vagyonösszeírások, MOL források segítettek a Fekete és rokon családok történetének feldolgozásában.

[389] Feldolgozta: Ősz Sándor Előd és munkatársai. Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára. Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) 1692-1724.

[390] A falu a Maros-melléki dombvidék északi szegélyén, a Göbec és a Bancsi patakok összefolyásánál fekszik. Nyárádkarácson község közelében található.

[391] Székelytompa. A falu Marosvásárhelytől 14 km-re délkeletre a Tompa-patak torkolatánál fekszik, Nyárádszeredához tartozik.

[392] Harasztkerék (románul Roteni) falu Maros megyében. A falu Marosvásárhelytől 13 km-re délkeletre a Vécke-patak közelében Székelyvajától 3 km-re fekszik.

[393] Ősz Sándor Előd és munkatársai. Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára. Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) 1725-1750.

[394] Makfalva, Maros megye közepes nagyságú falvainak egyike. A Görgényi - havasoktól nyugatra eső, Parajd - Szováta medencénél lezáruló Kis-Küküllő völgyében fekszik, a folyó felsö szakaszánál, annak jobboldali teraszán, a Szolokma patak beömlési övezetén, mintegy 45 km - re Marosvásárhelytől, a Marosvásárhely - Szováta - Csíkszeredán áthaladó nemzetközi útvonal mentén. Mint önálló egyházközséget azomban csak 1567 - től említik a dokumentumok, az Orbán Balázs által tanulmányozott "regestrumban" 22 kapuval szerepel.

[395] Csittszentiván (románul Sântioana de Mureș,) falu Maros megyében, Mezőpanit közelében. A falu a Maros lapályán, Marosvásárhelytől délnyugatra 10 km-re fekszik.

[396] Nyárádkarácsony. Az Alsó-Nyárádmente egyik községközpontja a Nyárád jobb partján, Nyárádtőtől 14 km-re keletre. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.

[397] A falu Marosvásárhelytől 10-km-re délnyugatra, a Nyárád jobb partján, Nyárádtőtől 2,5 km-re délkeletre fekszik.

[398] Ősz Sándor Előd és munkatársai. Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára. Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) 1752-1774.

[399] 1769–1770: József.

[400] 1748: István.

[401] 1730: József.

[402] 1785: káplán.

[403] Az 1760 utáni vizitációkban gyakran Kende Péter, vagy Tsekei Kende Péternek írják nevét.

[404] 1826, 1827: Péter.

[405] Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája. http://mek.oszk.hu/04700/04755/html /59.html

[406] A lustráknál a fejedelmi kiküldöttek számbavették, és képesség szerint megállapították, hogy ki ki hogyan, lóval-e, vagy gyalog vehet részt a haza védelmében. A Székely Oklevéltárakból gyüjthetők ki az adatok és ide tartozik Pál-Antal Sándor munkája is. A Feketék Nyárádgálfalváról származnak Marosmegyében, Nyárádgálfalván több családdal kerültek rokoni kapcsolatba, ezért itt minden nevet kiírtam, kivéve a jobbágyokat. (S. B.)

[407] 4. 1602. augusztus 16. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek, lófők és szabad székelyek összeírása. 119-135.

1603. február 7. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek, lófők és szabad székelyek összeírása. Marosvásárhely, 136-153. old.

[408] I. 1. 1575. július 9. után A Kerelőszentpálnál Báthory István és Bekes Gáspár közötti csatában a fejedelem hadában jelen volt, továbbá a harc után érkezett és végül a távol maradott marosszéki székelyek jegyzéke. Az kyk Vrunk melle nem Jwttenek, most is it uyueltenek. Fekete Gergel. Az kyk az fewk woltak az Bekes hadaban walo Keosseg es loffew wzeseben es melleie walo tamaztasba: Fekete Gergel. 35 old.

[409] Fintaháza (románul Cinta) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárád- karácsonyhoz tartozik. 1457-ben már Fintahaza néven említik.

[410] A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek, lófők és szabad székelyek összeírása (43v) Nomina Nobilium, Primipilorum ac Libertinorum Sedis Siculicalis Maros, Jn Rationem Sacrae Caesareae Majestatis Juratorum in oppido Zekelj Vasarhelj 16 Augusti Anno Domini 1602. (Giorgio Basta írása): Maros. 121. old.

[411] I. m. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek. Gálfalúa. (Nyárádgálfalva) 127. old.

[412] I. m. III. 5. Marosvásárhely. 1603. február 7. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek, lófők, darabantok ésszabadosok katonai összeírása Marosvásárhelyen. 136-153 old.

[413] Leorinczfalua. Lőrincfalva (románul Leordeni, németül Lorenzdorf) falu Romániában Maros megyében. Nevét egykori Lőrinc nevű telepeséről kapta. 1332-ben villa Laurencii néven említik először. Lakói eredetileg szabad székelyek voltak. 1601-ben Basta serege, 1848 novemberében Gedeon császári csapatai égették fel és fosztották ki. Sokat szenvedett a Nyárád gyakori kiöntéseitől is. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

[414] I. m. 149. old.

[415] Samsond. Mezősámsond (románul Șincai) község Romániában Maros megyében. A falu Marosvásárhelytől 18 km-re északnyugatra a Komlód völgyének nyugati oldalán a Sámsondi-patak mentén fekszik. 1332-ben említik először Sancsund (Samsund) néven. Ekkor már egyháza is volt, melynek papja Ábrahám. 1334-ben Samsond, 1335-ben Samsud néven írták, 1470-ben Samsond néven említett település magyar jobbágysággal. 1614-ben 28 családfőt számoltak itt össze, 1552 után katolikus lakói reformátusok lettek. Mai római katolikus templomát 1773-ban építették Nepomuki Szent János tiszteletére. Anyakönyvet 1766-tól vezetnek.

[416] I. m. 152. old.

[417] A 15. századtól kezdve a székely jobbágyok többsége a subiugati, azaz fejekötött kategóriába soroltatik. Ezek azok, akiknek a legtöbbje csupán a hadjáratok idejére kötötte magát jobbágyul, esetleg éppen a saját hadnagyának, a hadjáratok végeztével azonban visszakövetelte saját szabadságát. A lustrák közül az 1614-ben készült összeírás tartalmazza a jobbágyok neveit is, valamint mellette azt az okot, ami miatt jobbágy lett. Itt többször említik a megkérdezettek, hogy csak a hadjárat idejére szegődtek el.

[418] Tüdős S. Kinga 2001: Erdélyi hétköznapok. Osiris. 110-111. Tehát a veterani nem kort jelölt, hogy hányéves volt az illető lófő, amikor már leszolgált, obsitos katona lett, hanem a veterani azt jelentette a lustrákban, hogy régóta lófő, nemes stb. volt.

[419] 1635. november 24–27. Fjntahaza. (Fintaháza) 452. old. Pedites Veteres: Zám. Fekete Geórgÿ, Fiaÿ Marton an. 12, Janos 6. Fekete Menihart Veres Drabant, Fekete Jstuan Fia Giörgy, infans. Fekete Péter fiai, János, 14, István 12, Mihály 8. Fekete Mihalj obyt, fia György 16. Fekete János obyt, fia Lukacz, 22, eöcze István, 18. Zolg. Recentes: Fekete Pál fia Istok, 8. Bako Peter praetedallia jussat hozzá.

[420] 3. 1635. november 24–27. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1636-ban Kolozsvárott letisztázott összeírása. 377. old. Demeterfalva (Demeterfalua). Primipili. Fekete Menyhartt obÿt, Fia Gaspar. Sogora Szeóke Jstuan.

[421] 1635. november 24–27. NJARADTEŐ (Nyárádtő). 457. old. Pedit. Veter. Zám. Fekete Balas.

[422] 1635. november 24–27. LEORJNCZFALVA. (Lőrincfalva) 461. old. Zám. Fekete Miklos, Eq. 1. Fiai Gergelÿ 24. Gaspar 22, Andras 17, Jstuan 12, Mihok 8.

[423] 1635. november 24–27. CHJAVAS (Mezőcsávás) 474. old. Fekete Gergely Kidebe ment lakni, öröksegtelen uoltt.

[424] VIII., Székely népesség-összeírások 1680-1692. [2006] Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. – Marosvásárhely. Mentor.

[425] Pál-Antal Sándor [2009]: Székely székek a 18. században. II. 41.

[426] A nevek utáni számok a vagyontárgy száma, elsősorban az igásállatok száma, az eltérő vagyontárgyat külön jelölik, pl. szolga, jobbágy, jármas tehén, ökör stb.

[427] Pál-Antal Sándor [2009]: Székely székek a 18. században. II. 83.

[428] Pál-Antal Sándor [2009]: Székely székek a 18. században. II. 117.

[429] Pál-Antal Sándor [2009]: Székely székek a 18. században. II. 147.

[430] Pál-Antal Sándor [2009]: Székely székek a 18. században. II. 180.

[431] Pál-Antal Sándor [2009]: Székely székek a 18. században. II. 198-199.

[432] Pál-Antal Sándor [2009]: Székely székek a 18. században. II. 404-408.

[433] http://szekelyszenterzsebet.5mp.eu/web.php?a=szekelyszenterzsebet&o=tPOpMyV_kV

[434] http://szekelyszenterzsebet.5mp.eu/web.php?a=szekelyszenterzsebet&o=6Ggdmfq1wP

[435] http://vmek.oszk.hu/04700/04755/html/176.html

[436] Pálmay József: Udvarhely i. m. 28-32. részletesen ismerteti a kisbaczoni Benedek család családfáját. Benedek Róza nem található a családfán.

[437] Kádár József [1900]: Szolnok-Doboka vm. Monográfiája. http://vmek.oszk.hu/04700/ 04755/html/

^{^[438]} Demény Lajos: Székely oklevéltár Új sorozat. IV. köt. Székely népesség összeírások. (1575-1627)

^{^[439]} Székely oklevéltár. Uj sorozat. V. Székely népesség – összeírások. 1635. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Erdélyi Múzeum – Egyesület Kiadása. Kolozsvár. Felelős kiadó: Sipos Gábor. 1999. 510. p. http://www.mek.oszk.hu/03400/03443/index.phtml

[440] Demény Lajos: Székely oklevéltár Uj sorozat. V. köt. Székely népesség összeírások. 1635. Erdélyi Múzeum – Egyesület Kiadása. Kolozsvár 2000. 296.

[441] Feldolgozása megtalálható Tüdős S. Kinga: Erdélyi hétköznapok. I. Rákóczi György hadiszemléje a Székelyföldön. 1635.

[442] Demény Lajos. V. köt. u. o. 296.

[443] Szakács I. János, aki 1618-ban nyert nemességet Bethlen Gábor fejedelemtől. Fia Szakács György szintés egyeneságú ős. Szakács I. Jánosnak tehát három fia volt: Márton, Boldizsár és György.

[444] Pál-Antal Sándor [2009]: Székely székek a 18. században.

[445] Pál-Antal Sándor [2009]: Székely székek a 18. században. II. 404-408.

[446] Szakáts II. János, az 1689. és 1712. évi lustra könyvben fordul elő. Udvh. M. L.

[447] 1788 február 28-án temettem Szakáts Boldizsárt, nemes embert, 74 esztendőt élt. Született tehát: 1714-ben.

[448] 1783 június 9-én halt meg Szakáts Boldizsárné Kádár Éva 65 éves korában. Kádár Éva született tehát: 1717/1718 körül. Szakáts II. Boldizsár felesége lehetett a családfa alapján, aki 1714 körül születhetett.

[449] Szakáts I. Mihály, az 1806. évi lustra könyvben fordul elő. 1740 körül születhetett.

^{^[450]} http://vmek.oszk.hu/04700/04755/html/potkotet/4.html

^{^[451]} agnes.flora@gmail.com

[452] Mihalik Béla Vilmos mbeco84@gmail.com illetve mihalikbela@freemail.hu

[453] A halotti mezőcsávási anyakönyvek alapján: 1819 január 17-n meghalt Jenei Jánosné, Fekete Panna, 58 éves volt. Született 1761-ben.

[454] Több Pápay Elek élt Mezőcsáváson 1807-ben. Pápay Zsigmond és Jármi Kata (1751-1817 IV 6) fia valószínűleg: Pápay id. Elek (1774-1853 VIII 3). Pápay Elek 1799 XI 26.-án feleségül vette Székely Zsófiát, gyermekeik: József sz. 1807-ben, János sz. 1812-ben, Anna sz. 1814-ben). Élt egy másik Pápay Elek: Pápay Elek id. (1757 VII – 1850 XI 5)

[455] Fekete György egyeneságú ősöm 1807 után 1811-ben húnyt el, nincs említve, valószínűleg a három testvér unokatestvére lehetett. (S.B.)

[456] Ennek alapján sikerült összekapcsolnom az anyakönyvek (Mezőcsávás: 1787-1876) információit a szakirodalmi forrásokkal, amelyek 1590-től voltak meg a Pápayak esetében, de a kapcsolódást nem lehetett volna megtalálni. Káli Kún családbeli őseimet így találtam meg, a családfa megvan az 1530-as évektől kezdve. (S.B.)

[457] Mezőkölpény (románul Culpiu) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, az egykori Marosszék északnyugati szélén.

[458] Feketelak (románul: Negrenii de Câmpie) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Mezőbánd községhez tartozik.

[459] Cserefalva (románul Stejeriș) falu Romániában Maros megyében, Marosvásárhelytől 9 km-re délkeletre Nyárád jobb partján.

[460] Kibéd (románul Chibed) község Romániában, Maros megyében. Az egykori Marosszék egyik legnépesebb faluja. A székely nemzetségnek 6 neme és 24 ága volt. Ezekből Kibéden telepszik meg az Örlöc nem Szovát ágán a Dósa család, Seprőd ágán a Szilveszterek, az Ábrám nem Nagy ágán az Orbán és Nagy család képviselői, a Jenő nem Szomorú ágán a Péterfiek és Szilveszterek. Ezeket a családokat ősfoglalóknak tekinthetjük. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kib%C3%A9d

[461] Anyós (napa vagy napam): házastárs anyja.

[462] Toszó János másik fia Toszó István, meghalt 1778-ban, leánya Toszó Anna, férje Farkas Zsigmond (1759-1817) leányuk Farkas András (1800-) A családfa levezetés a Buksa Ferenc által megrajzolt családfából való.

[463] Backamadaras (románul Păsăreni) község Romániában Maros megyében. Községközpont, Nyárádbálintfalva és Szentgerice tartozik hozzá. 1392-ben Bachka Madaras néven említik először. Első lakói a gyepűt őrző szabad székelyek voltak, akik 1560-ban tértek református hitre. Részt vettek a Rákóczi- és a 48-as szabadságharcban is.

[464] Szabéd (románul Săbed) falu Romániában Maros megyében. Unitárius község az egykori Marosszék északnyugati szögletében, Marosvásárhelytől 17 km-re északnyugatra. 1451-ben Zabedy néven említik. Földvár nevű határrészén egykori várat vél a lakosság. A hagyomány szerint lakói eredetileg a mai Bazéd területén éltek, onnan költöztek a 17. században mai helyükre. Még 16. század közepén unitárius hitre tértek át.

[465] Elírás lehet, az anya 13 éves volt a szülésnél.

[466] A Toszó család leszármazottai élnek még Baczkamadarason. Ezt bizonyítja:

Népújság. Maros Megyei közéleti Lap. LV. évfolyam 305. (15572.) sz. 2004. január 6., kedd.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága, szeretett édesanya, nagymama, dédimama, özv. Toszó Margit (1919-2004) 85. évében megpihent. Drága halottunkat január 7- én du. 1 órakor helyezzük örök nyugalomra a backamadarasi temetőben. Búcsúznak gyermekei családjaikkal együtt. (67840) http://www.hhrf.org/nepujsag/04jan/4nu0106.htm

[467] Szövérd (románul Suveica, németül Magerau) falu Romániában Maros megyében. 1332-ben Zoverd néven említik először. 1332-ben már volt temploma. Református temploma 1804 és 1806 között épült.

[468] Pálmay József: Marostorda vármegye nemes családjai 47. old. szerint 1605 szeptember 15-én Bocskai Istvántól primipiláris oklevelet nyert: Nyárádgálfalvi Fekete, máskép Nagy Bálint.

[469] Demény Lajos. Székely Oklevéltár Új sorozat. IV. Kolozsvár. 1999. Székely népesség-összeírások 1575–1627. 1614. február 17-23. Marosszék-beli főnépek, lófők, gyalog puskások, szabadosok, jobbágyok, zsellérek és szolgák összeírása. (62) Con. Galffalua 273-274. Primipili: Fekete Péter, Fekete Bálint Libertini: Fekete Mihály, Fekete Pál, Fekete Gergely (65)

[470] A Pálmay és egyéb irodalom és a Székely Oklevéltár 1635-ös összeírása alapján valószínűsíthető, hogy Fekete id. Bálint (1575 k. -1635 után) fia volt: Fekete ifj. Bálint (1600 k. -1635 után)

[471] Fekete Gergely felesége Pápay Judit, a Buksa Ferenc családfáján, akik egyeneságú ősei. Pálmay szerint i. m. Fekete Nagy Gergely 1621 március 4-én Bethlen Gábortól kapott nagyfalusi előnévvel nemesi levelet. Nagyfaluban, majd Kibédben élt, de visszaköltözött Nyárádgálfalvára, nemeslevelét 1629 június 28-án Marosvásárhelyt kihirdeték. 1636-ban mint primipilis Nyárádgálfalván előfordúlt. Fekete Gergely apja Pálmay szerint Ferenc és nem Bálint volt. 3 fia volt, Márton, György és Ferencz. Mártonnak nem volt gyereke. Így a Pálmay által említett Gergely nem azonos a periratokban szereplő Gergellyel. Eltérő adatokat közöl: Demény Lajos. Székely Oklevéltár Új sorozat. IV. Kolozsvár. 1999. Székely népesség-összeírások 1575–1627. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1635. november 24-27. 1636-ban Kolozsvárott letisztázott összeírása. 356-480. Galfalva. 412-414. (76) Primipili (Lófők) Fekete Gergely, Gialogh Lofeő (gyalog lófő) fiay: Peti kora 10 év, született 1625-ben, Marci (ez lehetett Márton) 3 éves született 1632-ben. Ez a Fekete Gergely is egy generációval korábban élt, mint a periratokban szereplő Fekete Gergely.

[472] Pál-Antal Sándor [2007]: Székely Székek a 18. században. I. Marosszék 1701-1722 között. 40. old. Fekete Gergelyt említi, 1701. december 21-23 Erdélyi István járásába tartozó adófizetők összeírása. Gálfalvi. Örökséges vono marhás (habet = tart, birtokol, bov = ökör) szabad rendek. Fekete Gergely habet bov. no. (2 tehene volt 1701-ben Fekete Gergelynek) Ez a Fekete Gergely pedig valószínűleg késöbb élt, mint a periratokban említett Fekete Gergely, mivel annak dédunokája volt az 1761-ben született Fekete Anna.

[473] Fekete Márton Pálmay szerint 1685-ben Nyárádgálfalván lustrált, 1701-ben még élt, de az 1711-i lustrában már nem szerepelt. Fekete Márton unokája Anna az anyakönyvek alapján 1761-ben Mezőcsáváson született. Fekete Márton fia Miklós (vagy Márton) ha 1710-ben született, akkor 1761-ben Anna leányának születésekor 51 éves volt. Ez előfordulhatott, de nehezen hihető.

[474] Pál-Antal Sándor [2007]: Székely Székek a 18. században. I. Marosszék 1701-1722 között. 193. old. 1713-ban. A Némethi György járásába tartozó falvak adófizetőinek összeírása. Gálfalva. Szabad eözvegj asszonyok: Fekete Mártonnénak nem volt vagyona. Két szabad személy Fekete földbirtokos élt Gálfalván még 1713-ban Fekete György és Fekete Zsigmond.

[475] Harasztkerék (románul Roteni) falu Romániában Maros megyében. 1332-ben Hazashkerek néven említik először. Lakói a 16. században unitáriusok, majd szombatosok lettek. 1670-ben vásártartási szabadalmat kapott.

[476] Tófalva (románul Tofalău) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Marosszent- györgyhöz tartozik. A falu Marosvásárhelytől 8 km-re északkeletre helyezkedik el, a Nyárádmenti-dombvidéken.

[477] Illésy János: MOL családtörténeti cédula gyűjteménye. DVD.

http://mol.arcanum.hu/digidat/opt/a100513.htm?v=moldigidat&a=start&a1=

[478] VIII., Székely népesség-összeírások 1680-1692. 2006. 270-271.

[479] Hanuszik Elemér: A székely főnemesek - primorok – aranykönyve. 109.

[480] Pekry I. Mihály anyja Toroczkai Ilona volt. Boldog Gyöngyi adata.

[481] Nagy Iván: Magyarország családai IV. kötet. Fekete család.

[482] Kempelen Béla: Magyar nemes családok. IV. kötet. Fekete család.

[483] Turul 1911. 11-1

[484] http://faragottcimer.blogspot.hu/2012/10/nagyfalusi-es-nyaradgalfalvi-fekete.html

[485] Nagy Iván: Magyarország családai IV. kötet. Fekete család.

[486] Kempelen Béla: Magyar nemes családok. IV. kötet. Fekete család.

[487] Turul 1911. 11-1